Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! na XXI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ára 80 fillér 1977. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Szövevény valami körül, annál köny- nyebben vész el a közös cél. Meghökkentő, de igaz: a legritkább esetben terelő­dik hivatalos útra a kivite­lező és az alvállalkozók kö­zötti vita, szerződésszegés. A miért magyarázata után kutatva azt a csendes vá­laszt kapta az újságíró, hogy akkor legközelebb az alvállalkozó fütyülne bár­mit is magára venni, hi­szen kedvére mazsolázhat a megbízások között. Külö­nösen igaz ez a szerelőipar­ban. márpedig a megyében — nemcsak az ipari épít­kezéseknél — sok a szerelé­si feladat. Amikor egy la­kás ún. bekerülési költsé­gének több mint egyharma. dát a szak- és szerelőipari munka adja, akkor valóban kiszolgáltatottja a kivite­lező az alvállalkozóinak, s jó néhány példa bizonyí­totta a megyében, élnek is — visszaélnek! — e hely­zettel az érintettek. »I ehezen ritkítható szö- lll vevénynek bizonyul az 11 érdekeltségi rendszer, ahol — évtizedek óta tartó viták után — végre tavaly léptek egyet. A lakásépítésnél — de csak a lakásépítésnél — lehetővé tették, hogy a be­ruházási megtakarításból részesedhessék a tervező és a kivibelező, ami addig hiányzott. Ez is valami, de kevés. A legfőbb gond ugyanis az, hogy a beruházó, a tervező és a kivitelező érdekszöve_ vényében az össztársadalmi érdekeltség silányul huszad­rangúvá, s ezért megtörté­nik, amit az érintettek nagy eredménynek könyvelnek el, az a társadalom számára valójában ráfizetés! Rengeteg mindent ítél­hetünk meg úgy, mint vál­lalati lazaságot. Hiszen is­métlődő eset: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat az egyik lakóépületet ha­táridőre, s az előírt minő­ségben, a másikat határ­időn túl, sok száz pontból álló hibajegyzékkel adja át — ugyanazon a lakótele­pen. Hasonlóan vállalati körben kell megoldást ta­lálni arra, hogy például a Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat­nál javuljon az eszközha­tékonyság, azaz a szerve­zettség feszesebb, célratö­rőbb legyen az ilyen, s ezekkel rokon feladatoknál. Egy valamit azonban nagy hiba lenne a szövevény­nyel kapcsolatban észre nem venni, ez pedig az ál­talános érdekeltségi, szer­vezettségi háttér rendezet­lensége. Ha egy vállalat gyatrán dolgozik, akkor szinte bizo­nyos, az okok a kapun be­lül kereshetők. Ha azonban általában akadozik a vál­lalat tevékenysége, ha ál­talában baj van a népgaz­dasági, s a helyi célok egyezőségével, akkor az ál­talános gazdasági környe­zetet kell górcső alá ten­ni. Az egyes vállalatokat azért kell bírálni, ami va­lóban a leikükön szárad. Ami azonban évtizedek óta megoldatlan az érdekeltség általános viszonyaiban, azért igazságtalan a válla­latokat kárhoztatni. Mészáros Ottó Andrej Gromiko elutazott Új-Delhiből Üj-Delhiben befejeződtek Gromiko szovjet és Vadzspaji indiai külügyminiszter tár­gyalásai. Gromiko és Vadzspaji két új szovjet—indiai megállapo­dást írt alá: egyet a gazdasá­gi és műszaki együttműködés­ről, egyet pedig a troposzíe- rikus hírközlésben való együttműködésről. Ezzel egy­idejűleg Ivan Grisin szovjet külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és P. Alexander indiai kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető szovjet—indiai szerződést írt alá egyes áruk 1977. évi kölcsönös szállításá­ról. Andrej Gromiko befejezte Indiában tett hivatalos láto­gatását és szerdán eluta­zott Új-Delhiből. A két ország állami zászlaival feldíszített repülőtéren Gromikót A. B. Vadzspaji indiai külügymi­niszter, valamint I. K. Gudzs- raj India szovjetunióbeli és Viktor Maclev, a Szovjetunió indiai nagykövete búcsúztatta. Jelen voltak a szocialista or­szágoknak az indiai főváros­ban akkreditált nagyikövetei is. Mi váló Pest megyei Tavalyi kimagasló eredményeik alapján a belkereskedel­mi miniszter és a KPVDSZ elnöksége vándorzászlóval és Ki­váló vállalat, illetve szövetkezet címmel tüntetett ki tíz vál­lalatot, illetve szövetkezetét, köztük a Gödöllő és vidéke ÁFÉSZ-t. Tizenhat vállalatnak ítélte oda a kiváló címet, har­minchárom ÁFÉSZ kapta meg a Kiváló szövetkezet kitünte­tést, közöttük a Szobi ÁFÉSZ és a Monorvidélci ÁFÉSZ. A Kiskunlacháza és vidéke Takarékszövetkezet az év Kiváló ía- karékszövetkezete kitüntetést kapta, s elnyerte a Pénzügymi-” nisztériúm és a KPVDSZ vándorserlegét. A tavalyi eredményes munka elismeréseként a kulturá­lis miniszter, az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben a Kiváló vállalat kitüntető címet adományozta nyolc vállalat­nak, hatnak pedig miniszteri Dicsérő oklevelet. Fej’ődő szolgáltatóhálózat Sokszor halljuk a panaszt, hogy a szolgáltatások fejleszté­se — különösen vidéken' — nem követi a települések fej­lődését. Sok helyen talán jogos a pa­nasz, de a váci járásban alig­ha, a Dunakanyar Vegyesipa­ri Szövetkezet ugyanis 102 szol. gáltató részleget működtet. A szövetkezet szerdán délelőtt tartotta ünnepi küldöttértekez­letét, ahol átvették a könnyű­ipar kiváló szövetkezete kitün­tető oklevelet. Az eseményen jelen volt Spielenberg László, a járási pártbizottság titkára, dr. Nagymarosi Mihály né, az OKISZ titkára, Boros Gyuláné dr. Márton Mária a Pest me­gyei KISZÖV elnöke. Ifj. Bányavári Péterné, a szö­vetkezet elnöke beszámolójá­ban elmondta, hogy tavaly to­vább fejlesztették szolgáltató ágazatukat, ezt bizonyítja a 9 millió 300 ezer forintos bevétel, amelyet a cipőjavítás, a fodrá­szat, a szabóság, az üvegezési munka, az olaj- és gázszállítás eredményezett. Akad szolgál­tatótevékenység, amely nem is hoz nyereséget, de több tízezer ember gondjainak megoldását segíti. A színvonal emelkedé­sét mutatja, hogy 102 üzletük­ből 48-at teljesen felújítottak, kicserélték, a berende­más egységekben korszerűsítették zést. Minderre az ad lehetőséget, hogy gazdaságosan, hasznosan működnek ipari részlegeik. Sződligeten speciális transzfor­mátorokat, váci cipőüzemük­ben évente 30 ezer pár férfi­lábbelit gyártanak. A szolgáltató és termelőága­zat árbevétele tavaly csaknem hatvanmillió forint volt. A munka számottevően javuló hatékonyságának köszönhető, hogy viszonylag magas nyere­séget fizettek dokjozóiknak, s a keresetek is jelentősen emel­kedtek. A szövetkezet — mint az elnök a továbbiakban el­mondta — újabb szolgáltató egységeket épít Vácott, Duna­keszin és a járás több közsé­gében. A beszámoló után dr. Nagy­marosi Mihály né adta át a ki­váló címet dokumentáló okle­velet. Szabó Sándomé és Vid­ro László, munkájuk elisme­réséül a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, kilen­cen kiváló dolgozó kitüntetést, többen pénzjutalmat vehettek át. A híradástechnika élvonalában A VASADI PÉLDA Több tej, hús a háztájiból Mindössze kétezer lelkes kis­község Vasad, a háztáji állat­tenyésztés fejlesztésében még­is példaként emlegethetjük. Piróth Sándor állattenyész­tési ágazatvezetőtől megtud­tuk, hogy tavaly 220 kocát tar. tottak a községben, melyből 59-et a szakszövetkezet helye­zett ki a gazdákhoz, s a Kör- nyei Állami Gazdasággal kö­tött szerződésük értelmében ezer hízót értékesítettek a szövetkezet közvetítésével. Az idén tovább folytatják a kocakihelyezést, s 1500 hízót várnak a háztájiból. Eddig 800-ra kötöttek szerződést. Az év végén 108 tehenet fej­tek Vasadon és 192 növendék-, valamint hízómarhát tartottak. Tavaly 80 hízott bikát értéke­sítettek, az idén már 6zázra kötöttek szerződést. A tejipari vállalat 339 ezer liter tejet vá­sárolt fel tőlük. A szakszövet­kezetnek sa j át takarmányke­verő telepe van, innét látják el a háztáji állományt jó minő­ségű tápkeverékkel. Ezen­kívül két legelő is várja a ház­táji jószágot. Az egyiken a te­heneket, a másikon a növen­dékállatokat tartják. Harminc­két hold lucernát telepítettek kizárólag a háztáji állatok takarniányellátására. Két évvel ezelőtt — ugyan csak a környeiekkel együtt­működve — belevágtak a nyúltenyésztésbe is. Itt is gon­dot okozott a beruházás, hi­szen a tervezett nyúltelep mintegy 4 millió forintba került volna. Ügy oldották meg a gondot, hogy több mint 120 kistermelőnek adták ki a 2300 új-zélandi anyanyulat és a gö­döllői Kisállattenyésztő Kutató Intézettől kapott bakokat. A szövetkezet csak hizlalással foglalkozik. Tavaly március­ban készült el az első épület, melyet egy régi szerfás mar­haistállóból alakítottak át. Au­gusztusra elkészült a saját el­képzeléseik szerint berende­zett másik épület is. A két is­tálló ketreceiben összesen 7 ezer süldőnyúl fér el egyszer­re. Jól járt a szövetkezet: azzal, hogy a tenyésztőmunkát a ház­tájira osztották, több mint 3 millió forintot megtakarítot­tak. Jól járnak a háztáji ter­melők is: anyaállatonként mintegy 500 forint tiszta hasz­not hoz nekik a nyulászkodás évente. S tegyük hozzá, hogy jól járt a népgazdaság is, mert tavaly 18 ezer 230—250 dekás nyulat vittek el innét elsősor­ban exportra. Az idén továbbfejlesztik ezt az ágazatot is. Újabb nyúlistál- ló építésével és másodikban emeletes ketrecek alkalmazá­sával 7 ezerről 14 ezerre bőví­tik a férőhelyet, s az idén már 37 ezer hízott nyulat adnak át a kör- nyeieknek. Piróth Sándor ágazatvezető még egy fontos dologra felhív­ta a figyelmet. Sertéssel és marhával általában azok fog­lalkoznak, akik korábban is ezt tették, s többnyire a mezőgaz­daságban dolgoznak. A nyu- lakkal aránylag kevesebb gond van, tenyésztésükre vállalkoz­tak a bejáró és a helyben dol­gozó ipari munkások is. T. Ágoston László A Nagymarosi Műszeripari Szövetkezet hosszú évek óta a megye legjobb ipari szövetke­zetei közé tartozik. Nemcsak termékeik kiválóak, hanem példás az a közösség is, ame­lyik a megalakulás óta eltelt 26 év alatt kovácsolódott össze. Tavalyi teljesítményük alapján most először sikerült elnyer­niük o KGM és az OKISZ ál­tal adományozott kiváló szö­vetkezet kitüntetést is. Ünnepi küldöttértekezletü­ket tegnap délután Szobon tartották a művelődési házban. (Egyik részlegük ebben a nagyközségben működik.) Az eseményen jelen volt Spielen­berg László, a váci járási párt­bizottság titkára és Borosáé dr. Márton Mária, a Pest me­gyei KISZÖV elnöke. A művelődési központ női karának műsora után Kelemen István, a szövetkezet elnöke munkájukról, eredményeikről tartott tájékoztatót. Tavaly több mint 55 millió forint volt a szövetkezet ter­melési értéke, az általuk ké­szített híradástechnikai mű­szerek a hazai és külföldi pia­cokon is keresettek. A szövet­kezet dolgozói, a szocialista brigádok vállalták — mint azt az ünnepségen bejelentették —, hogy a most folyó rekonst­rukciót termeléskiesés nélkül fejezik be az idén. Ezzel a vállalással csatlakoznak a cse­peli Vas- és Fémművek mun­kásainak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalmához. Az elnök elmondta: tovább­ra is mecénásai lesznek az egyre ismertebb * nagymarosi szövetkezeti férfikórusnak, tá­mogatják a tömegsportot, s minden segítséget megadnak a továbbtanulóknak. Az ünnep­ségen köszönetét mondott a szövetkezet településfejlesztő támogatásáért Volentér Tibor, a nagymarosi és Himmer Lő­rinc a Szob nagyközségi tanács elnöke is. A nagymarosi szövetkezet dolgozói közül eredményes munkájáért Valentin József a KGM kiváló dolgozója kitünte­tést kapta, tizenegyen pedig a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést vehették át. ★ A két kiváló szövetkezet ün­nepi küldöttértekezletén Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei párt- bizottság első titkárának kö­szöntő levelét Herczenik Gyu­la, a megyei pártbizottság munkatársa olvasta föl. Cs. A. Pártvezetők látogatásai Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szerdán ellátogatott az Írószövetségbe. Részt vett a lá­togatáson Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára és Fehér István, a VI. kerületi pártbizottság titkára. Aczél György az Írószövet­ség választmányának kibőví­tett ülésén Dobozy Imrének, az Írószövetség elnökének meg­nyitó szavai után tájékoztatást adott időszerű politikai és ideo­lógiai kérdésekről. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Száva Sándor, a nyúlhizlaló telep egyik dolgozója és egyben felvá­sárlója az állatokat eteti, Bozsán Péter felvétele Tanácsának főtitkára kedden kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A megyei pártbizottság székházában tá­jékoztatták a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyze­téről, majd a Tiszamenti Ve­gyiműveket kereste fel. Az üzemlátogatás után szocialista brigádvezetőkkel találkozott és folytatott eszmecserét. Szerdán, a látogatás máso­dik napján, Sarlós István Kar­cagra utazott, s a Május 1. Termelőszövetkezetet tekintet­te meg. Délután a Nagykun­ság régiségeit, néprajzi kin­cseit őrző Györffy István Nagy­kun Múzeumába, majd a Nép- művészeti és Agyagipari Szö­vetkezetbe vitt a vendég útja. A kétnapos látogatás befejezé. seként Sarlós István a városi tanács nagytermében rende­zett értekezleten előadást tar­tott az időszerű politikai kér­désekről. KOZELET Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével a Japán­ban tartózkodó magyar kül­döttség szerdán a tokiói nem­zetközi vásáron részt vett a magyar nap eseményein. Dr. Romany Pál mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter, Hasszán Belkhodzsa tuné­ziai földművelési miniszter meghívására, szerdán hivata­los látogatásra Tuniszba érke­zett. Kekoura Camara, a Guineái Köztársaság egészségügyi mi­nisztere által vezetett guineai egészségügyi küldöttség szer­dán elutazott Budapestről. * < k k E sztendőnként ezeröt­száz, ezernatszáz úgy­nevezett fővállalkozói létesítményt adnak át a megyében az építőipari szervezetek. Ezek egyen­kénti átlagos költsége két­millió forint, ami úgy ér­tendő, hogy van közöttük csekély értékű, s százmil­lió forintot fölemésztő. A leírtakból logikusan követ­keznék, a kisebb munkák­kal birkózzanak meg a sze­rényebb építőipari szerve­zetek, a nagy feladatokkal meg a jól fölkészült mi­nisztériumi vállalatok. A lo­gika diktátuma a gyakor­latban közvetlenül érvé­nyesül, s nem azért, mert hiányzik az akarat rá, ha­nem mert az érvényesítés­nek feltételei vannak. Egye­bek között az építőipari szervezetek területi elhe­lyezkedése, technikai fölké- , szültsége ßzab határt an­nak, hol, mit, kire lehet bíz­ni, ha persze — vállalko­zik rá. A főváros és Borsod me­gye után Pest megyében a legnagyobb az építőipari foglalkoztatottak száma — több mint 22 ezer fő —, s az építőipari termelés ér­tékét nézve is ugyanez a sorrend. Ami tehát az ösz- szefoglaló adatot illeti, kü­lönösebb gondra nem buk­kanhatunk. Akár érthetet­lennek is tűnhetnének így azok a viták, amelyek idő­ről időre beruházók és ki­vitelezők között forrósítják a légkört, s amelyek leg­többször késedelmes át­adásban, a költségek túllé­pésében öltenek megfog­ható formát. A megyében olyan nagy arányú az épít­kezés, hogyha csupán egy, egyetlen százalékkal lépik is túl az előre számított költségeket, az nem keve­sebb, mint — negyvenmil­lió forint! Márpedig ennyi pénz igencsak nyomós in­dok a töprengéshez, vajon valóban elkerülhetetlen-e mindez, ami építők és épít­tetők viszonyát zavarja, munkáját nehezíti, kiadá­sait növeli? S ok tapasztalattal ren­delkező testület, az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága érde­kes eszmecserét folytatott — februárban lezajlott ülésén — az előbb vázolt kérdés­ről. A szót kérő képvise­lők, s nem kevésbé az őket tájékoztató szakemberek egyetértettek abban, hogy meglehetősen szövevényes, s ezért nehezen áttekinthe­tő a beruházó, a tervező és a kivitelező kapcsolata, ér­dekeik egyezősége vagy kü­lönbözősége. A megyében az építési munkák 85 százalékát az állami építőipari vállalatok javára számolhatjuk el, az­az — elvben — jól föl­készült szervezetek teljesít­ményeként. Az elméleti feltételezés azonban a gya­korlatban nem állja meg a helyét, legalábbis nem min­den esetben. Igazán nagy és ún. vertikális felépítésű ki­vitelező vállalata a megyé­nek nincsen. Emiatt a leg­fontosabb beruházásoknál is különféle cégek — s el­térő szervezettségű, techni­kai felszereltségű cégek — népes csoportját kell felvo­nultatni, s régi igazság, mi­nél többen forgolódnak egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom