Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
Kiváló művelődési ház Ahonnan a páva felrepült A forrás: Pesterzsébet és Pest megye Képzőművészet — kiállítótermekben Törékeny, szemüveges ember Ofella Sándor, a lápiósze- csői Damjanich Művelődési Ház igazgatója. Bár kitavaszodott, olykor még kucsmát húz, ha kilép az utcára, mintha így tekintélyesebb lenne. Pedig maga is tudja: igazi tekintélyt nem a külső megjelenés ad, sokkal inkább a tettek, a munka összessége s az, hogy egyetlen szavára tízek, százak figyelnek oda.- * Érdemes volt — Újság? Nem, nincs semmi különös. Dolgozgatunk ... Valami mindig akad a ház körül. Ez a valami most éppen az, hogy kétévi jó munkájuk eredményeképpen elnyerték a Kiváló művelődési ház címet. Amikor két hónappal ezelőtt megkérdeztem, mire számít, ott lesznek-e a kiválóak között, csak annyit mondott: — Sok töprengés után jutottunk el addig, hogy beneveztünk. Anélkül, hogy az eredményt tudnám, nyugodt szívvel állíthatom: érdemes volt. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók: művelődési házunkban a csoportok száma és a látogatottság egyaránt megduplázódott. Ha másért nem, hát ezért is megérte... Amint falujára vagy pontosabban Tápiószecső művelődési házára terelődik a szó, egyszeriben beszédessé válik. Ilyenkor legjobb, ha az ember leül és megszakítás nélkül hallgatja rajongó beszédét, ahogyan az emberekről szól, kicsikről és nagyokról, mindenkiről, aki már legalább egyszer megfordult a házban, akár, mint néző, akái^ mint valamelyik szakkör, együttes tagja vagy éppen előadás hallgatója. Igaz történeteket mesél emberekről, akiket már gyermekkora óta ismer, olyanokról, akik még mint úttörők lépték át először a művelődési ház kapuját, táncoltak, énekeltek színpadán, párt is itt választottak maguknak, és néhány évvel később már a gyermekeik is ide jártak. Mint ahogy ez a ház volt a második otthona három lányának, Mártának, Valinak és Áginak is. Színházat játszottak, táncoltak és táncolni tanítottak. Volt már olyan előadás is itt, amikor az Ofella család nyolc tagja volt egyszerre a színpadon: apa és lányai mellett — négy unoka. Bejáró munkásokból Ennek az ember- és faluszeretetnek az eredménye, hogy Tápiószecső kulturális híre régen túljutott már a szűkebb pátria határain. Népi együttesét a televízió röpülj páva vetélkedői óta országosan is jegyzik. A röpülj páva körök mozgalma innen indult országos hódító útjára. Ma már néprajzi túrákat szervez az Idegenforgalmi Hivatal Tápió-, szecsőre, hogy a hazánkba látogató külföldiek is megismerhessék e táj gazdag népzenei hagyományait. Bemutatták már hagyományőrző műsorukat Budanesten, a Magyar Nemzeti Galériában s a legfrissebb meghívás tíz fellépésre szól a budapesti Olimpia Szállóba, szintén külföldi vendégek előtt. Ofella Sándor huszonhat ive alakította meg a népi együttest, gyűjti a falu és a környék népdalait, népi táncait, keretjátékokat ír, művelődési házat igazgat. Mindezt hat elemivel kezdte, • s munka közben szerezte meg hozzá a gimnáziumi érettségit, a színjátszó-rendezői működési engedélyt s még egy néprajzkutatói tanfolyam elvégzésére is jutott ideje. A híres népi együttesnek ma már száz tagja, úttörő- és utánpótláscsoportja is van. A táncházat százak látogatják. A népdal és a néptánc új reneszánszát éli itt. Pedig Tá- piószecsőt ma már nem mezőgazdasága jellemzi. A népi együttes tagjainak hetven százaléka munkás, zömmel bejáró dolgozó! Másutt ezek az j emberek ma még alis-aúg nyerhetők meg a közművelődésnek. Itt természetes, hogy hetenként egy-két estét a művelődési házban töltenek. Igaz, szükség is van erre: évente ötven fellépés — nemegyszer országos rangú rendezvények — sok-sok óra próbát, gyakorlást kíván. Felsorolni is nehéz lenne, merre jártak-szerepeltek csak a tavalyi esztendőben. Szentmár- tonkáta, Fót, Szentendre, Budapest, Debrecen, Veresegyháza. Tápióbicske, Gyömrő csupán egy-egy állomása volt eraneik a sikerekben gazdag esztendőnek, amihez hozzá tartozik még a pávakör kiváló minősítése és az együttes ezüstérme, amelyet a Szövetkezeti Táncegyüttesek Országos Találkozóján szereztek. A szünnap ismereílen Természetesen abban, hogy a művelődési ház elnyerte a kiváló címet, az érdemnek csak egy része a pávaköré, a népi együttesé. A munka itt sokkal teljesebb, sokrétűbb, semhogy egy-két kiugró teljesítményt nyújtó csoportra korlátozódna. A szünnap a tá- piószecsői művelődési házban ismeretlen. Termei hetente hetven-nyolcvan órára telítődnek élettel. Naponta reggeltől késő estig egymásnak adják a kilincset, illetve a termeket a különböző klubok, szakkörök, csoportok. Itt van a könyvtár és a mozi, az öregek napközi otthona és a sportkör, az ÁFÉSZ nyulász, méhész szakcsoportja, ez az otthona a Hazafias Népfrontnak, a galambászoknak és a szakmaközi bizottságnak is. Éppen ezért hihető az a számadat, hogy tavaly háromszáz- ezer (!) ember fordult meg itt, vagy látta másutt a művelődési ház valamelyik együttesének produkcióját. Négyszázhúszezer forintos költség- vetésükhöz mindössze kétszázezer forint az állami támogatás, bevételi tervüket tavaly így is tíz százalékkal túlteljesítették. Pedig a színházi előadásokra és a bálokra ma már egyaránt ráfizetnek. Akkor honnan, miből? A szecsői emberek inkább kíváncsiak saját fiaikra, lányaikra, mint a különböző haknibrigádokra. És a más faluból-városból érkezett öntevékeny együttesek színvonalas produkcióira. Azokért szívesebben fizetnek, mert e műsorok nyújtotta élményt sokkal inkább a magukénak érzik, mint a brigádokba összeállt pesti művészek komolytalan és gyakran színvonaltalan produkcióit A többettudás ú'ján Az igazsághoz tartozik: ez is elsősorban Ofella Sándor érdeme. Aki példát mutat, tartja a mondás, követőkre talál. A többet tudás akarásának útját járva az egykori szabósegéd a művelődési ház igazgatásáig jutott, a tápiósze- csőiek pedig elsősorban a népi kutúra ápolásáig, igényléséig. S ezáltal: az általános emberi kultúra megértéséig, szükségességének felismeréséig. Az, hogy a tápiószecsői művelődési ház kiváló lett, csupán egy állomás ezen az úton. Erőt, biztatást adó állomás a további még elmélyültebb munkához. Prukner Pál Rendre nyílnak a kiállítások, s ez mindig az új születését ígéri, de egy-egy kisebb közösség külön épüléséhez, szellemi terjeszkedéséhez is hatékonyan hozzájárul. Évtizedek óta ez a mozgásirány figyelhető meg Budapesten a XX. kerületben, ahol a Pest- erzsébeti Múzeumban május 8-ig láthatjuk a tizennegyedik tavaszi tárlatot. Tavaszi tárlat Számunkra ez különösen azeri fontos, mert e munjtas- Keruiet es Pest megye Kozoit minuig létezett Kapcsolat, mely egyre szélesedő. Azzal is, hogy BaKallár József, üodnar Ede, Leuniczky Gyula, Zsuráffy Mária eieve felhasználja a ráckevei vízpart, a pilisi domboldalaik képi ajánlatait. Pesteizséoet összegyűjti az ország tájait, és művészéit rendre visszahívja. Bartl Józsefet Szentendréről, ahol éveK óta magas színvonalú csendéleteket festi, Meszlényi Jánost, a lemezdomborítások érzékeny szobrászát Székesfehérvárról. Elengedi és visszahívja; szépüljön mindenütt az ország. A mostani kiállítás az értékek fokozott kiegyenlítődését mutatja. Bakallár József, Tóth Menyhért, Bartl József festői egyénisége kialakult, biztosan termi kincseit. Felgyorsult Misch Adám fejlődése, s biztos úton halad Czété- nyi Vilmos, Pantl Mihály grafikai munkássága is. Erős képpel szerepel Darabont Tamás, s ugyancsak ízléses Katona Áron Sándor tűzzománca is. Tágak a stílushatárok. Nolipa l. Pál leíró realizmusTV-FIGYELŐ A sok méltatlankodás, a nézői kifogások újabb és újabb szóözönei közepette hadd jelentsük ki büszkén: azért a mi tv-nk nemcsak a huszadik évét érte meg, s jutott túl kamaszkorán, hanem annyi mutálás eredményeképpen meglelte a maga hangját — nagyszerűen megtanult a saját nyelvén beszélni. Mindezt Moliére vígjátékának, a Scapin furfangjainak feldolgozása kapcsán illik és kell elmondani, amely amellett, hogy nagyszerű mulatság volt. arra is példával szolgált: miféle elemekből tevődik ösz- sze ez a sajátos, külön tv- stílus. Akár a korábban látott Vol- pone, vagy a nemrég végigélvezett Sevillai borbély, ez a Scapin is a játéktér lehető legszabadabb fölbontásával érte el különös hatását. Vámos László sem színpadnak, sem nehézkesen mozgásba lendíthető filmstúdió-belsőnek fogta fel a rendelkezésére bocsátott munkaterületet, hanem afféle sétatérnek, amely min- i és minden irányban végigjárható, s amelyet mindig és minden irányból le is lehet fénykénezni. Hála a mozgékony technikának, a néző valóban testközelből figyelhette a játszó személyeket. Mind arcjátékukat, mind mozgásukat a lehető legaprólékosabtan tanulmányozhatta. (Néha már-már k .dvünk támadt beleszólni: vigyázz, ott jön! — annyira intim, privát volt ez a feldolgozás.) Köpeczi Bócz István díszlete — ez a száradó ruharedőre emlékeztető függönyrendszer — különösen alkalmasnak bizonyult erre a se nem színház, se nem mozi játékra. A kisebb, nagyobb leplek egy-egy lendülése újabb és újabb meglepetések előjele volt, s fizikai mozgásuk még fergetegesebbé fokozta az amúgy sem lassú ütemű jövés-menést. Az, hogy ez a Scapin egykét fokkal szelídebb, viccesebb, könnyedebb feldolgozásnak tűnt. mint amit más rendezőktől megszoktunk? Erre a kérdésre csak vállvonogatással lehet felelni: Vámos Lászlónak most ilyen mege'evem'tésre támadt gusztusa; ő most úgy látta jónak, hogy egy csorbultabb élő Moliére-vígjátékban leli kedvét, s ezzel bizonyítja be, hogy micsoda jókedvű kavargás színtere is lehet a televízió. Színészei — az egyaránt remek Garas Dezső, Major Tamás, Tahi Tóth László, Ka- locsay Miklós és a többiek — láthatóan egyetértettek vele... Kilenctől kettőig. A vasár_ nap esti Hét ismét egy hétre elegendő beszélgetnivalóval ajándékozta meg a nézőket. Könnyű kitalálni, miről van szó: a rugalmas munkaidő bevezetésének lehetőségeit vizsgáló riportról, amelyet figyelve bizonyára sokan csettintettek: igen, ez nálunk is jó lenne! E (yelőre még ritkaságszámba megy az az üzem, kutató- intézet, ahol a dolgozók maguk szabják meg, hogy mikor dolgozzák le a reggel kilenc és a délután két órán túlra eső munkaidejüket. Ha akarnak, bejönnek hajnalban, ha akarnak, ott maradnak késő esti;'. Ahogy otthoni dolgaik, utazási körülményeik, esti elfoglaltságuk kívánja. Két dologra kell ügyelniük: a megszabott határidőre jelenteni kell, hogy milyen időbeosztást kérnek, s szigorúan be is kell tartani ezt a programot. Csodaszer, nem csodaszer a rugalmas munkahét? Tömegesen elterjeszthető, avagy csak néhány kivételes munkahely alkalmazottainak jussa lesz? Egyelőre még nincs végleges válasz. Ami viszont még joggal feltételezhető: igen sok Pest megyei ingázó örülne, ha rá is vonatkozna ez a múnkaóra- tologatósdi, hiszen késnek a vonatok, dugóba kerülnek a buszok — nehéz elérni a blokkolási időt. A kilenctől kettőig program sorsának alakulását ezért várjuk érdeklődve Akácz László Munkásszekciók a bejáróknak TIT-KÖZGYŰLÉS NAGYKÁTÁN A megyében utolsóként Nagykátán is megtartották a TIT küldöttválasztó közgyűlését. A rendezvényen jelen volt; Gulyás György, az MSZMP járási .bizottságának osztályvezetője, dr. Szemes Gábor, a megyei szervezet elnöke és Földes István megyei titkár is. Dr. Magócs Imre, a járási TIT-elnöke ismertette a társulat ötéves munkáját. Többek között arról beszélt, hogy az utóbbi években ötven százalék, kai nőtt a tagok létszáma — és ami örvendetes — zömében fiatal műszaki, agrár- és egészségügyi értelmiségiek kérték a felvételüket. A TIT évente átlagosan háromszáz előadást tartott, ezenkívül — főleg a bejáró dolgozók részére — akadémiákat szervezett, ami nagy népszerűségnek örvendett. Szorossá vált a •zervezet kapcsolata a szocialista brigádokkal is. Elhatározták azt, hogy az idén munkásművelődési akc'.ót szerveznek Tápiószecsön, Tá. i piószentmártonban, Tápióbics- j kén, valamint Szentmártonká- • tón, hogy a bejáró dolgozókat az általuk kívánt témakörök, ben tájékoztassák. Az is szerepel a tervben, hogy a nagyközségekben önálló TIT-csoportokat, Nagykátán pedig önálló szervezetet hoznak létre, mivel a tagság zöme itt található és a nagyközség fejlődése is ezt kívánja. A beszámoló feletti vita után ismét megválasztották dr. Magócs Imrét, a szervezet elnökévé a titkári teendőket pedig Szeged'. Pál látja majd el K. L Misch Adám: Virágom, virágom .. . sál időzik a mai Pesterzsébet motívumainál, mely számára ezúttal könyvárus. Lux Antal ezzel ellentétben merész elvonatkoztatással fogalmaz, Ka- darkuti Richárd népies hang- szerelésű, Van Gogh-i eszközökkel és szemlélettel. Utazás közben Ezzel a gyűjteményes bemutatóval párhuzamosan két önálló kiállítás is nyílt, mely a maga nemében is esemény. Misch Adám grafikái és akva- reüjei a Kis-Duna Galéria soroksári tárlathelyiségóban láthatók áprilisban. Jelentős művek, kísérletek, felderítések, eredmények. Misch Ádám nyughatatlan alkat. Szenvedélyesen keresi az új lehetőségeket. Az ifjúkori élményeket úgy tartósítja, hogy belső nézőpontból irányított képrendszerré alakítja, ez az ő festői valósága. Azóta, hogy egyéni kiállításokon mutatkozott be sikerrel — Budapesten, Győrött, Berlinben és Tübingen- ben — újított képi eszközein. Ezek felkészülést jelentenek önálló világának maradéktalan megteremtéséhez. Ezek a szenvedélyes rajzi feljegyések népdalokat, győri nyarat kutatnak ezúttal, amelyek hosz- szú, belső Utazás közben érintették érzékeny és alaposságra építő lelkületét. Valóban utazás közben mutatják e képek Misch Ádámot, de olyan mozgásirányban, amely magaslathoz vezet. Rajz és eszme egysége A képzőművészet szolgálat is, ezt igazolja az alkalmazott grafika, mely sokszor olyan célokat tűz ki, az alkotó rejtve marad a teljesítményben. Zsigmond Endre hanglemezborítóit, plakátjait, kisgrafi- káit Budapesten a XX. kerületi Csiliben üdvözölte nagy és lelkes közönség. Értékelte is a vendégkönyvben e rajzi és eszmei pedantériát. Zsigmond Endre e sokszor névtelenségbe rejtőző állandó szolgálatban olykor olyan lapokat mutat fel, melyek a legkényesebb ízlést is kielégítik. Ilyen az In memóriám Martin Luther King, ahol a bukó figura éppen elengedi a virágot, de nem a megsemmisülésbe süly- lyed, hanem igazsággá emelkedik tudatunkban. Kiskőrösi vendégkönyv Kiskőrösi szülőházában ál-' lók. a Dömsödről hozott ágy előtt, melyben a Petrovics név karcolata olvasható, s bepillantok a vendégkönyvbe, ötvenezer látogató fordul meg itt évente, sok külföldi. Örömmel olvasom, hogy Pest megyéből is több csoport érkezett a közelmúltban tiszteletadásra. Főleg iskolák. Százhalombattáról, Nagykőrösről, Szentendréről, Kiskunlachá- záról jöttek osztályok nevelőkkel, jelezve, egyre több intézmény ismeri fel annak jelentőségét, hogy a neveléshez elengedhetetlen nemcsak a napi szorgalmas munka, hanem üzemlátogatás és irodalmi emlékhelyek felkeresése. A régi gyakorlattól eltérően ma már nem tudunk olyan múIN MEMÓRIÁM MARTIN LUTHER KING zsigmond Endre tusrajza zeumi vendégkönyvbe pillantani az országban, ahol ne találkoznánk Pest megyei bejegyzéssel. Ezt az alkotó mozgalmasságot indokolt tudatos megfontolással bővíteni. Házi bemutatók Ráckevén Ez az egyik megoldás, a másik házi bemutatók rendezése. Erre láthatunk két szép példát Ráckevén. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága klubhelyiségében mutatta be Perjés Erzsébet képsorozatát. Az alkotó a szociális otthon .lakója, 1960 óta fest elragadtatva, őszintén. Csak megindultan beszélhetünk tavaszi fáinak fehér habzásáról, arról az emberi melegségről, ahogy képpé formálja a virágok színözönét valami különös szelídséggel. Tehetséges; azért alkot, mert nem is sejti, hogy fest; ez nem célja, hanem létezési közege. Napjainknak általános tünete, hogy sok életmű az öregkorban indul — Balázs János után Perjés Erzsébet is belép a sorba, s alkonyidőben száll el festészettel az álmodozás varázsszigetére. A szociális otthonokban folyó alkotótevékenységet támogatva Ráckeve gazdája lehetne az idős emberek műveit bemutató tárlatoknak, először megyei, később országos keretben. Ami pedig a ráckevei Hazafias Népfront szervezetét illeti; dicséretes idei tárlatsorozata, hiszen Perjés Erzsébet kiállítása után Artner Ottó, Ná- dasdy János és Somogyi György házi bemutatója következik. Az Ady gimnázium a pályakezdő fiataloknak nyújt otthont. Április 28-ig Hitter György munkáit mutatja be élénk érdeklődés közepette. Hitter György az Aranykalász Tsz dolgozója. Keresi műfaját. Kórusban énekelt, most fest. Nem ecsettel, kézzel, textíliával. Eredeti látásmód jellemzi őt is, akár Perjés Erzsébetet; mindketten őszintén csodál- kozta rá a valóság szépséges törvényeire. Mindketten pályakezdők. Perjés Erzsébet hetvenen túl, Hitter György harmincon innen. S még mondja valaki, hogy nem különleges, hogy nem kimeríthetetlen az élet? Losonci Miklós A t