Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

1977. Április 26., kedd sz/unat* r Uj műtrágya Meggyógyítja a sárga leveleket A Péti Nitrogénművek szak­emberei új műtrágya-különle­gességet fejlesztettek ki, amely elsődlegesén a klorózis mérté­két csökkenti, s meggyógyítja az elsárgult leveleket. Az újdonság nagyüzemi kí­sérleteit megkezdték és az ed­digi tapasztalatok szerint el­sősorban a szőlő, a gyümölcs és a gyep levélsárgulását akadá­lyozza meg. 0 0 TAPIOSZENTMAR TON Egymilliós sportpálya Komolyan veszik a tested­zést Tápiószentmártonban, be­csülik a versenyzőket is, de az egészség fenntartása érdeké­ben űzött tömegsportok részt­vevőire is gondol a nagyköz­ség. Főleg arra, hogy legyen megfelelő helyük, ahol kedvükre futhatnak, tornászhatnak, játszhat­nak. Sportpálya persze most is van Szentmártonban, az azonban tulajdonképpen csak labdarú­gó játéktér. A tervek szerint e SBH Szentendrén is... Szentendrén is. kedvelőit az élet. A tavaszi jó idő előcsa­logatta a horgászsport A holt-Dunaág partján is élénkül Bozsán Péter felvétele körül sorakoznak majd a kis-, pályák. Nem is kevés pénzt, kerek félmillió forintot szán erre a célra a nagyközségi ta­nács, mégpedig jövő esztendő­ben. Az összeg azonban nem fedezné teljes egészében a költségeket, viszont számítani lehet társadalmi munkára is. Kell is a munkálatoknál a lakosság széleskörű társadalmi részvétele, mert az előirány­zott összeg kétszerese szüksé­ges a tervbevett sporttelep tel­jes kiépítéséhez. Mármost, hogy « lakosságnak példát mu­tassanak a nagyközség párttit­kára, a tanács és a helybeli társadalmi meg gazdasági szer­vek vezetői — összesen vagy nyolcvanon ásót ragadtak és megkezd­ték a munkálatokat. Főleg talajegyengetést, a kör­nyék parkosításának előkészí­tését végezték. K étnapi mun­kájuk 40 ezer forint értékű. A szükséges másik félmil­lió a lakosság és a szentmárto- ni gazdasági szervek összefo­gásából, munkájából, tehát biztosan meglesz. A pályához közel az új is­kola, annak tornatermét rossz idő esetén délután és este a nem versenyző felnőtt sportolók rendelkezésére is bocsátják. Sz. E. 2200 új otthon Megkezdik a szigetszentmiklósi munkáslakótelep építését A közeli ipari bázis a Cse­pel Autógyár gyors fejlődése nyomán rohamosan növekszik Szigetszentmiklós és lakóinak száma. A község mindinkább városias jellegű településsé alakul. Ennek első jele a szép József Attila lakótelep. A közelmúltban jóváhagyott rendezési terv szerint Sziget­szentmiklós arculata teljesen megváltozik. A községen át­haladó Csepel-szigeti gerincűt keleti oldalán bontakozik ki az új köz­ségi központ, a tanácsházával, a gyermek­ellátási és oktatási intézmé­nyekkel, az egészségügyi és művelődési centrummal, a postával, a telefonközponttal és a kereskedelmi létesítmé­nyekkel. A gerincűt nyugati oldalán, negyven hektárnyi területen új munkáslakótelep épül. A Bajcsy-Zsilinszy út—Thö­köly út—Határ út és Gyári út övezetében négyemeletes épü­letekben 2200 munkáslakásl építenek. Minden ház föld­szintjén garázsokat alakítanak ki. A fűtést a helyi fűtőerő­mű szolgáltatja. A beépí­tett berendezések a leg­korszerűbbek lesznek. Az elkészült tervekben kije­lölték az óvoda, bölcsőde, az orvosi rendelő, a kereskedel­mi egységek és a szolgáltató­ház helyét is. A tervtanács külön dicsé­retben részesítette a tervező­ket a sok jól elhelyezett zöld­területért, játszó- és sétáló­parkért, amit az épületek kö­zé telepítenek. A lakótelep körül a jelenlegi családi házak és a kertes épületek von­nak gyűrűt. A szigetszentmiklósi mun­káslakótelep építését még eb­ben az ötéves tervben meg­kezdik, s 1980-ig 750 új ott­hont át is adnak az új lakók­nak. K. Z. Vetélkedő szocialista brigádok Nagykátán A nagykátai tanács művelő­désügyi osztálya, a könyvtár és a művelődési ház versenyt szervezett a helybeli szocialis­ta brigádoknak. Az új kezde­ményezéshez 43 nagykátai szo­cialista brigád csatlakozott. Vállalták, hogy a közművelő­dési intézmények rendezvé­nyeinek többségén megjelen­nek, rendszeresen látogatják a Üdvözlőlap Vietnamból Tatár János köztiszteletben álló ember Szentendrén. Mun­kásőr, tíz éve tanácstag. Se­gítségére, társadalmi munká­jára mindig lehet számítani. Ezért azonnal feltűnt, hogy egy idő óta nem hallottuk felszólalását a tanácsüléseken, nem találkoztunk vele a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság önkéntes rendőri el­lenőrzési csoportjában. Az­után egyszer csak üdvözlőlap érkezett a távoli Vietnamból, és amikor hosszú hónapok után ismét körűnkben üdvö­zölhettünk, sok fénykép kísé­retében élménybeszámolót tar­tott. Mint a Budapesti Építő­anyag Szövetkezet kerámiku- sa, először 1973-ban járt Viet­namban. A háború még dúlt, de a szocialista országok — közöttük hazánk is — segítsé­get nyúitottak a hős vietnami nép erőfeszítéseihez. Tatár János vezetésével fa- janszgyírat építettek, ahol többek között elektromos csi­gákat és magasfeszültségű tartókhoz porcelánokat gyár­tottak, amire az országnak égetően szüksége volt. Az üzem nyolc hónap alatt elké­szült, az ünnepélyes átadás­nál jelen volt akkor a HNF Országos Tanácsa képviseleté­ben S. Hegedűs László, Szent­endre országgyűlési képviselő­je is. Tatár Jánost Vietnamban szívesen fogadták, sok jó ba­rátot szerzett. Az otthon ugyan hiányzott, mégis szíve­sen vállalta e felelősségteljes feladatot. Az elmúlt két év alatt újabb két üzemet építettek az ő irányításával. Kiváló szak­tudásáért és fáradhatatlan munkásságáért a Vietnami Barátság Érdemérem kitünte­tés is megkapta. A jövőre vonatkozó tervek­ről elmondta: az idén még egy hasonló gyárat építenek Jemenben, maid jövőre ismét irány Vietnam! Véghelyi Tibomé tanácstag könyvtárat, olvassák az aján­lott irodalmat és ismerkednek a megye múzeumaival. Az értékelő bizottság hama­rosan összesíti a pontszámokat és az év első három hónapja alatt legtöbbet gyűjtő hat bri­gádot vetélkedésre ajánlja. Má­jusban a szóbanforgó vetélke­dővel dől el a helyezések sora, és tulajdonképpen ekkor zárul a hasznos kezdeményezés. Valóban álomgyár lesz? Megkeresik a megoldásokat a Csepel Autógyár Oerlikon-üzemcben Novemberben jártam a Cse­pel Autógyár Oeriikon-üzomé- ben először. A tágas, világos, 5400 négyzetméteres csarnokra élénk, szívet vidámító színek a jellemzők. Az olajzöld és pi­ros tartóoszlopok alatt, a mű­hely falainál a hegesztőboxok sorakoztak, mellettük sárga fémládák. Kísérőim, — hegesz­tők — szinte áhítattal magya­rázták a fülkékben magasodó szállításvezérlő oszlopok ren­deltetését : — Az ember csak betáplálja i kódszámokat, hogy melyik munkahelyen dolgozik, milyen alkatrészre van szüksége és a raktárban az adatgyűjtők jel­zik az igényt. Ott megrakják a villástargoncákat és azok ma­guktól hozzák a nyersanyagot, viszik a kész alkatrészt. A fülkék falán mutatós há­lódiagramok igazították el a dolgozókat, mennyi ideig tart egy-egy művelet. Az üzem szenzációi közé tartozott az is, hogy nem kell elszívóberende­zés sem. a védővázas hegesz­tésnél nem keletkeznek fojtó, szemet ingerlő melléktermé­kek. Örömmel emlegették a rövidesen megérkező szörpau­tomatákat, amelyekből néhány forint ellenében bármikor fo­lyik majd a hideg üdítő ital. Azokban a novemberi na­pokban kezdték el a munkahe­lyek belövését, néhány hegesz­tő szakmunkás boxról-boxra járva próbálta ki az új gépe­ket. Az Oerlikon-program kor­szerű technikát, kulturáltabb munkakörülményeket és ma­gasabb fizetést jelentett — megtiszteltetést azoknak, akik ide kerültek. A színek megfakultak Néhány hónappal később, most a csarnok felett húzódó folyosóról nézek le az üzemre. Ez már nem makett, hanem élő valóság, 91 ember dolgozik itt és 80 hegesztőgép szórja egyszerre a szikrákat, A maró füst lassan lebegve terül el a mennyezet alatt. — Novemberben mintha sokkal tarkább és rendezet­tebb lett volna az üzem — jegyzem meg. — És a levegő is tisztább volt. — Ha két év múlva jön, ak­kor itt is minden olyan egy­formán szürke lesz, mint a többi műhelyben. — Néz le a megfakuló színekre a fülkék körül heverő fémdarabokra Bechtel László, a gyárrészleg vezetője. Kis szobácskábán beszélge­tünk az emberekkel. A szállí­tásvezérlés adatgyűjtői süke­ten statisztálnak a mellettük zajló világhoz. A munkások egymás szavába vágva kérik számon az álomgyárt. — Nézzen csak körül ez az a szép tiszta üzem, amit ígér­tek. Ha zárva lennének az aj-t tók, nem lehetne keresztüllát­ni a füsttől. Az embernek majd szétrobban a feje műszak vé­gére — magyaráz Ihász Zol­tán lakatos-hegesztő. — Azt mondták, hogy csak megnyomunk egy gombot és már ott az anyag. A raktár nem készült el, a villásemelők töb­bet rosszak, mint jók, kevesebb Belvárosi külkereskedelmi vállalat FELVÉTELRE KERES: SZTK ügyintézői ismeretekkel rendelkező munkaügyi előadót ügyviteltechnikusi szakképzettséggel rendelkező gépkezelő adatrögzítőt érettségizett, gépírni tudó dokumentációs szaktisztviselőt devizaügyekben jártas pénzügyi előadót Jelentkezés a 185-990-es és a 185-995-ős telefonon, a 214-es mellékállomáson. is van belőlük, mint kellene. Mi pakoljuk és cipeljük az anyagot — folytatja Mahler Uyiua hegesztő. — A Scnlatter hegesztők is rosszak, ezek miatt is több az anyagmozgatás. A szemem tel­jesen begyulladt — kontráz Csapó Karoly lakatos. — Legalábo a szörpautoma- ták mÜK-ödniánoií, anoi inni le­hetne valamit — teszi hozzá Kiss Istvánná hegesztő. — Es az sem egyértelmű, hogy többet keresüna — szói közoe Szíjgyártó István koor­dinátor. — Lgy harmaddal több varratot kell Húzni az alkatré­szeken mint azt papíron előír­ták. — Mondják, hogy megoldják majd a problémádat, de az emioeredet nem lehet meg­nyugtatni azzal, hogy lesz — zárja le a panaszsort Ihász Zoltán hegesztő. Mégis ez a jövő Mielőtt átjöttem volna az üzemoe Lukácsi Gabor gyárve­zetővel beszélgettem, s most az ő szavai csendülnek vissza a fülemben: — Sok furcsaságot tapasztal majd. Ezeknek az embereknek többsége alacsonyabb szak­mai képzettséget igénylő, de változatosabb munkán dolgo­zott. A jövő azonban eze a technológiáé. A svájci Oerrikon cégtől megvásárolt gyártási el­járás alapján a teljes fenék- váz hegesztéssel készül, és ez sokkal termelékenyebb, min­den korábbi eljárásnál Ez a beruházás a vállalat létét 10— 15 évre meghatározza. — A munkások sokkal jobb körülmények között dolgoznak, mint eddig. Hogy mégis miért érzik rosszul magukat. Rejtély. Rejtély valóban? A pana­szok jó része első látásra és hallásra megalapozottnak tű­nik. Talán a párttitkár választ tud adni a rejtélyekre — gon­dolom, miközben búcsút ve­szek az emberektől és az iroda­épület felé veszem az utam. Mást váriunk... — Hát valóban nem min­denben kaptuk azt, amit vár­tunk — mondja Toldi Antal a járműgyáregység párttitkára — Kezdjük a raktározással. A raktár éppen a napokban ké­szült el és beszereztünk Bal- cancar manipulátorokat is, te­hát az anyagmozgatás gondja csökken, ha nem is oldódik meg teljes egészében. A legen­dás szállításvezérléshez adott villás-emelők ugyanis az igénybevételnek sem teljesít­ményben, sem számban nem felelnek meg. Reméljük, hogy a svájci cég ezek helyett úja­kat fog szállítani. — Probléma a légszennye­ződés is. A külföldi partnercég nem tervezett elszívóberende­zéseket, mert tapasztalata szerint a védőgázas eljárásnál nem keletkezik füst. Ök vi­szont más anyaggal és egyszer­re kevesebb hegesztőgéppel dolgoznak, mint mi. A megol­dás, az elszívóberendezés. — Hogy mikorra lesz kész? — a széttárt kéz jelzi, hogy a kérdés egyben válasz is. — Szóba került még, hogy varratot kell húzni, mint az eredeti elképzelés volt. A két legnagyobb teljesítményű gé­pet a Schlatter tompa hegesz­tőket egyelőre le kellett állí­tanunk, mert a nem teljesen fémtiszta anyagon nem adpak megbízható kötést. Amíg eze­ket a berendezéseket átkonst­ruálják addig a hónalj-varra­tokat az öreg gépeken régi el­járással kell megcsinálni. A dolgozóknak erre viszont 1,2- es szorzóval megemelték a normáját. — Mindent összevetve azért a munkakörülmények lénye­gesen jobbak, mint mondjuk a présüzemben, ahonnan a dol­gozók többsége jött. Légcsere az A-gyártósorről Néhány még nyitottan ma­radt kérdésemre a vállalat fej­lesztési főmérnöke adott vá­laszt. Török László fejlesztési fő­mérnök röviden vázolja az Oerlikon-program lényegét: — Az autóbusz fenékvázak eddig Tatabányán készültek kooperációban. Annak, hogy vállalaton belül szerettük vol­na tudni ezt a rendkívül fon­tos, a végtermék minőségét alapjában meghatározó pro­filt, két oka van. Egyrészt az igények nagymértékű növeke­désével sokkal termelékenyebb eljárásra volt szükség. Más­részt a fenékvázak minőségét is nagyban javítja a korszerű technológia. — Hogy miért éppen az Oerlikon cégre esett a válasz­tás? Az Ikarus-ban a szekrény­vázak gyártásának fejlesztését is ez a cég vállalta. A piacku­tatás során is ők bizonyultak a legmegfelelőbbnek. A keletkező füstgázok okoz­ta nehézségekkel kapcsolat­ban még elmondta, hogy az augusztus végéig elkészülő 3400 négyzetméteres A gyártó­sorhoz olyan teljesítményű el­szívóberendezést terveztek, amelyik részben megoldja a B csarnok légcseréjét is. Ettől függetlenül a KGMTI dolgozik a csarnok légcseréjének meg­oldásán. Zárótétel A Csepel Autógyár veszte­séges vállalatból lett a magyar járműprogram, az autóbusz- gyártás egyik talpköve. A ter­melési érték 1971—76 között megkétszereződött. A termék­szerkezet-átalakítás a dolgo­zók életét, munkáját is gyö­keresen megváltoztatta. Az új, előrelátást, megfontoltságot kíván a vezetőktől is. Mert hiá­ba az új gyár, ha nincs aki dolgozzék benne. A több mint 400 millió fo­rintba kerülő beruházásnál szinte elhanyagolhatónak tűnő az elszívóberendezés. De nyom­ban nem az, ha az embereknek naponta be kell menniük a fejet fájdító, szemet könnyez- tető munkahelyre. Hiába mu­tatja ki esetleg a (most folyó) KÖJÁL-vizsgálat, vagy a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete, hogy a levegőszennyeződés egészségire nem ártalmas, ez még nem javítja meg a dolgo­zók közérzetét. Mint ahogy a dobozba zárt szörpautomaták és a megígért villásemelők sem enyhítik a csalódást. A légszennyeződésre visszatér­ve pedig a B soron rövidesen megindul a kétműszakos ter­melés, a hegesztőgépek akkor majd 16 óráin át ontják a füs­töt. Hámor Szilvia Meglopta volt börtöntársát Polákovits Jánosné 51 éves, büntetett előéletű asszony, im­már ötödször ült a vádlottak padján, legutóbb a nagykátai járásbíróság büntető tanácsa előtt. Eddig 11 év és 10 hóna­pot töltött különböző fegyinté- zetekbén, közveszélyes munka­kerülés, visszaesőként és ház­közösségben, valamint jogtalan behatolás útján elkövetett lo­pások miatt. Legutóbbi büntetéséből 1976 júniusában szabadult, ekkor Tápiószecsőre utazott, ahol volt börtöntársánál, Dósa Ist- vánnénál kért ideiglenes szál­lást. Július első napjaiban Dósáéktól egy férfinadrágot és 16 méter ágyneműhuzatot lo­pott, amelyet a Fővárosi Bizo­mányi Áruházban értékesített. Amikor Dósáék munkába men­tek, összeszedte a lakásban ta­lálható férfi és női ruhadara­bokat (4 882 forint értékben) és magához vette ifj. Dósa Ist­ván megtakarított kétezer fo­rintját is. A ruhaneműket is­mét a BÁV-nál értékesítette és a pénzt alkalmi férfi ismerő­sével elszórakozta. Mikor visz- szatért Tápiószecsőre, megtud­ta, hogy Dósáné feljelentést tett ellene, ekkor Soldvadkert- re távozott. A bíróság ítéletében súlyos­bító körülménynek vette, hogy folytatólagosan. házközösség- ben, a szállásadó és vele bará­ti viszonyban lévő volt börtön­társa sérelmére követte el a bűncselekményt. A vádlottat háromévi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, s öt évre el­tiltotta a közügyektől. A sza­badságvesztést fegyházban kell eltöltenie. Kaposi István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom