Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában • • Ünnepi programmal zárult a gödöllői hét Nagy sikerű műsort adtak az amatőr együttesek Vasárnap délután a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban változatos, sokrétű ren­dezvénysorozat zárult. A gö­döllői hét utolsó napján Gö­döllő város és járás KISZ- szervezeteinek képviselői ta­lálkoztak az MSZBT gödöllői tagcsoportjának tagjaival. A találkozón jelen volt Valerij Leonidovics Muszatov és Ivan Vasziljevics Szalimon, a Szov­jetunió nagykövetségének ta­nácsosai, Fehér Béla, a gödöl­lői járási pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a gö­döllői városi pártbizottság első titkára. A baráti beszélgetést műsor követte: a gödöllői héten sze­replő amatőr együttesek legsi­keresebb műsorszámaiból ad­tak ízelítőt. A gödöllői Imre úti általános iskola gyermek- kórusa a Szovjetunió népei­nek dalaiból és magyar nép­dalokból nyújtott át egy cso­kornyit a közönségnek, majd Szokolov-, Bárdos-, Szvesnyi- kov- és Dunajevszkij-kórus- inűveket énekeltek Újvári Géza karvezetésével. Az isa- szegi Csata táncegyüttes he­lyi táncokat mutatott be. Ki­emelkedő produkcójuk volt a marionettfigurákat utánzó bábtánc. Az isaszegi asszony­csoport népdalokat adott elő. A színvonalas műsor befeje­ző, vidám látványossága volt a Zsámbéki lakodalmas. A zsámbéki együttes által elő­adott népi játékból megismer­hettük a község sajátosan szí­nezett folklórhagyományait. Az együttes egyik főszereplője ez alkalommal jubilált: Bajnóczi Mariska huszonötödször meny- aszonykodik. A lakodalom után a közönségnek is jutott csirkehús és lakodalmi kalács. Az ünnepi zárszóban Bene­dek János, a gödöllői városi tanács elnöke, felidézte az eseménysorozat legemlékeze­tesebb epizódjait. Elmondta, hogy az ünepi hét a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és Gödöllő, illetve a gödöllői járás között létrejött együtt­működési megállapodás első nagyszabású eseménye volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hat­vanadik évfordulóján az együttműködési megállapodás jegyében a gödöllői művésze­tek hetén is lesznek közös rendezvények. A kapcsolatok is a két nép barátságát pél­dázzák és erősítik. Végül Ivan Vasziljevics Szalimon, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­za és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságok Szövetségének nevében meleg szavakkal mondott köszönetét a gödöl­lői hét színvonalas rendezvé­nyeiért, s megígérte, hogy a látogatást és a szép műsoro­kat hamarosan viszonozni fogják. P. Z. Az Isaszegi Csata táncegyüttes a tapsot fogadja. Halmágyi Péter felvétele Népszerűek a vetélkedők A szovjet folyóiratok csaknem félmillió példányban Bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet vendégek részvételével háromnapos ta­nácskozás kezdődött hétfőn Budapesten, a szovjet folyó­iratok terjesztéséről, népsze­rűsítéséről, az ezzel összefüg­gő politikai munkáról. Az ese­ményen szovjet részről megje­lent N. M. Gribacsov, á Szov­jetunió című lap főszerkesztő­je, V. I. Fedotova, az Asszo­nyok című lap főszerkesztője, A. J. Belesztockij, a Mezsdu- narodnaja Knyiga elnökhelyet­tese. Jelen volt Erdei Lászió­né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Fodor László, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályának helyettes vezetője, Simon Fe­renc, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese. A tanácskozáson L. A. Le­szólja, az SZKP KB munka­társa szólt arról, hogy a kü­lönböző országokban megjele­nő folyóiratok jól szolgálják a népek barátságát. Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója hangsú­lyozta, hogy különösen nép­szerűek a szovjet folyóiratok­ban közölt anyagok alapján rendezett vetélkedők. A Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról című vetél­kedősorozatra az idén már több mint 700 iskola ne­vezett. A Fáklya című folyó­iratban meghirdetett vetélke­dőn a várt tízezer résztvevő­vel szemben 118 budapesti nagyüzem 52 ezer brigádja in­dult. A hatékony politikai módszerek tették lehetővé, hogy 1975-től az öt magyar nyelvű szovjet lap — a Szov­jetunió, a Lány ok-Asszonyok, a Fáklya, a Szputnyik és a Szovjet Irodalom — együttes példányszáma 34 ezerrel emel­kedett. és elérte a havi 445 ezer példányt. Dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára egyebek kizt arról beszélt, a. Szovjetunióról szer­zett ismeretek segítik a szo­cialista gondolkodás, erkölcs tágabb megértését is. Épp ezért a KISZ a jövőben is je­lentős feladatának tekinti a Szovjetunióról szóló vetélke­dők szervezését, támogatását, az abban való részvételt. Hogy több legyen (10.) Honnan fesz elegendő? A zöldségtermesztés fejlesz-' tésére tavaly megalkotott újabb kormányintézkedések, valamint az ennek nyomán megélénkülő termelői kedv, il­letve az ugyancsak ehhez kap­csolódó minisztériumi és me­gyei — a tanácsok és a téesz- szövetségek ösztönözte — in­tézkedések és törekvések mér­lege hovatovább megvonható. Történt erre kísérlet a közel- nlúltban: a MÉM egybehívott felvásárlási vállalatvezetők ér­tekezletén. Itt a szerződéskö­tések tükrében vizsgálták, va­jon mi is várható az idén a különféle élelmiszerekből? Az említett összejövetelén Panák László, az április 1-vel alakult Zöldker Központ zöld­ség-gyümölcs felvásárló szer­vezet vezérigazgatója is szá­mot adott a pillanatnyi hely­zetről. Most már arról is kér­dezhetem: mennyire viselték meg a fagyok a zöldségnövé­nyeket? Hagymagazda a csepeli Duna Tsz — A nem fűtött fóliasátrak­ban megállt a növények fejlő­dése, ami tükröződött a fel­vásárlás mérséklődésében — mondja a vezérigazgató. — A lakossági ellátásban ez kevés­bé érezhető, ugyanis az export rovására történt bizonyos át­csoportosítás. Ami. a szabad­földi korai termékeket Illeti: azt vártuk, hogy a zöldborsé már a r apókban piacra juthat. A hideghullám hatására azon­ban legalább egy-két hetes el­tolódásra számítunk. Május közepére várható, hogy újbur­gonya is kerül a piacokra. Jóllehet, célszerű törekvése a megyéknek, hogy lehetőleg a legtöbb község termelőszö­vetkezete, állami gazdasága vagy kistermelői társulása te­remtse elő a helyi lakosság zöldségellátásához szükséges termékeket, mégis nyilvánva­ló, hogy mind a napi fogyasz­tást, mind pedig a konzerv­ipar igényeit nagyobb mérték­ben elégítsék ki a hagyomá­nyosan zöldségtermő tájak. Alakulnak azonban új körze­Szívvel, tettekkel a városért Százhalombatta a mi háztá­jink — jutnak eszembe a DHV egyik dolgozójának szavai, mi­közben a hatalmas kémények árnyékában hirtelen felcsepe­redett város utcáit járom. A zöldellő parkokban, a tágas te­reken, a szürke egyenruhájú lakótelepek tövében lázas munka folyik. Ezen a szeles szombati napon csaknem 4000- en dolgoznak szerte Százha­lombattán. Egy most készülő óvodánál Tallér József, a DHV munka­verseny felelőse és a 26-os. szá­mú ÁÉV főépítésvezetője Ku. lifai Károly vitatkozik félig tréfásan félig komolyan: — Három óra alatt megettük azt a munkát, amit kijelöltetek nekünk. — Maradt itt azért még ten­nivaló, ne féljetek, csak győz­zétek megcsinálni. A Bartók Béla parknak még csak a neve park, de a fantá­zia már láttatja a szépen ren­dezett terepen a fű sarjadását, a facsemeték vékony árnyékát. A déli lakótelephez bucká­kon keresztül bukdácsolva jut fel az autó. Az első kész, la­kott ház már sejtetni engedi a jövendő telep vidám színeit. Vágy negyvenen dolgoznak itt a DKV-tól. A 26-os ÁÉV dol­gozói sem mentek haza ezen a hét végén. Rajtuk kívül még hatvan katona buzgólkodik az építkezésen. Mintha megmozdult volna a föld, hullámzik, nyüzsög, él az egész város. És ennek a föld­indulásnak egyik előidézője a DKV Elektron villamos auto­matika karbantartó szocialista brigádja. Ök javasolták ugyan­is április 4-én, hogy a város összes szocialista brigádja ajánljon fel fejenként 15 óra társadalmi munkát Százhalom­battáért. A sokszorosan kitüntetett brigád néhány tagja éppen az óváros egyik autóbusz megál­lójának környékét csinosítja amikor rájuk találok. A fűre kuporodunk, látszik rajtuk, jól esik ez a néhány perces pihe­nő. — Hogyan jutott eszükbe a felhívás? — gondolkozik el Petres Józsefné elektrotechni­kus. — Tudja furcsa város az, nincs még hagyománya hiszen lakóinak többsége alig néhány éve került ide. Olyan mint a mi brigádunk, 22-en vagyunk benne és ebből összesen egy battai születésű. — Ügy érezzük, hogy így jobban megteremtődik valami­lyen lakóhelyi közösség, ha mindenki dolgozik a városért nemcsak a két nagyüzem szo­cialista brigádjai — veszi át a szót Szalontai Jánosné elektro­műszerész. — Aztáp meg nagyon sok minden hiányzik még innen. Ha azt akarjuk, hogy mielőbb elkészüljenek az óvodák, isko­lák, játszóterek, akkor nekünk is segítenünk kell. Nagy szük­ség van ezekre, hiszen fiatal a város. A brigád átlagéletkora sem több mint 30 év — magya­rázza Schweitzer Jánosné. A pillanatnyi csöndet ki­használva kérdezem: — Mondják már, hány nő van a brigádban? — Négy — nevet Petres Jó­zsefné. — Űk beszélnek, mi meg dol­gozunk — ugratja Kovács Jó­zsef csoportvezető. — Kevés a szórakozási lehe­tőség, nagyon kellene már a művelődési ház — tér vissza az előbbi témára Rosenberg Róbert a KISZ-titkár — Akik ma benn dolgoznak az üzem­ben a munkabérüket a műve­lődési központ építésére aján­lották föl. — Azért örülünk, hogy ne­künk a szabadtéri munka jutott — jegyzi meg Schweitzer Já­nosné — változatosabb, az eredményt pedig rögtön látjuk és nemcsak mi élvezzük, hanem az egész település. — Kamasz város ez — mond­ja szeretettel Petrás Józsefné. — Hirtelen nőtt nagyra és ki­nőtte a régi ruháját Látom rajtuk, ideje már bú­csúzni, szófecsérlésből nem lesz játszótér meg óvoda. Nem sokkal később már Fe­rencet Illés tanácselnök-helyet­tessel számolgatjuk, hogy Le­nin születésének 107. évfor­dulója tiszteletére rendezett kommunista szombat mivel gyarapította Százhalombattát? A végeredmény mintegy 900 ezer forint. Kamasz város... De a szíve már a helyén van. Hámor Szilvia tek Is, hiszen a csepeli Duna Termelőszövetkezet kezdi meg­honosítani a vöröshagymát, amely máris nagy teret hódí­tott — hovatovább elmondha­tó, hogy éppen Makótól hó­dítja el —, Szolnok, Hajdú- Bihar megyében, vagyis az Al­föld felsőbb vidékein. Panák László erről így beszél: Pest megyei gazdaságok együttműködése — Ugyancsak Szolnok me­gyében van kialakulóban egy zöldbabtermesztő tájkörzet. közelebbről Homok községben. Az uborka Csorna, Kapuvár környékén, vagy a Nógrád me­gyei Örhalom háztáji gazda­ságaiban dominál. Pest megyé­ben hagyományos tájkörzet a Gálga völgye, ahol a termelő- szövetkezetek egyebek közt gé­pesítetten termesztik a zöld­borsót, amiből friss fogyasz­tásra is szednek. Az egyik hagyományos zL'ldségtermő vidék éppen a már említett Pest megye. Bu­dapest közelsége mind a múlt­ban. mind a jelenben olyan kedvező közgazdasági adottság, amely a termesztési hagyo­mányokkal párosulva célszerű­vé teszi, hogy Pest megye gaz­daságai nagyobb mértékben vegyék ki részüket a zöld­ségnövények megtermesztésé- ből. Lakatos Tibor, a Pest me­gyei Tanács illetékes elnökhe­lyettese erről így beszél: — Még az elmúlt évben zöldségtermesztési együttmű­ködés alakul 23 téesz és álla­mi gazdaság részvételével. Olyan ismert zöldségtermeszr tő szövetkezetek vannak köz­tük, mint a vecsési Ferihegy, a csepeli Duna, a pestimrei Szabadság, vagy az ugyan­csak fővárosi Óbuda terme­lőszövetkezet. A főváros s a megye lakosságának egyre nö­vekvő száma, továbbá öt kon­zervüzem és a hűtőipar egyik gyára gazdaságainktól, kister­melőinktől várja zöldségigé­nyünk kielégítését. A gazdasá­gok ötéves terveik megformá­lásakor átérezték ezt a fele­lősséget. E szerint a szántó- f -ldi zöldség, illetve a betaka­rított termőterület 1980-ra el­éri a 19 700 hektárt, vagyis visszaáll az 1972. évi állapot. Ma már úgy tűnik, hogy meg- gyorsult ez a folyamat, s nem 1980-ban, hanem már az idén elérjük ezt az arányt. Témafelelős a Nagykőrösi Konzervgyár Természetesen a konzerv« ipar is kiveszi a részét terme­lői hátterének izmosításából. A Nagykőrösi Konzervgyár, amely tavaly ünnepelte fönn­állásának 80. évfordulóját, ter­mékeinek 70 százalékát ex­portálja. (Az egész magyar konzervipar exportja érték­ben megegyezik az idegenfor­galom devizabevételével, pusz­tán a tőkés export évi 30 mil­lió dollárt jövedelmez.) Az idén 65 gazdasággal van szer­ződése a nagykőrösi üzemnek, közülük 24, úgynevezett bá­zisgazdaság szállítja a zöldség 80 százalékát. A termelőkkel való együttműködést példázza egyebek között, hogy a háztáji uborkára együttműködést ala­kítottak ki a nagykőrösi és a túrái fogyasztási szövetkezet­tel, s mivel a konzerviparban ez a gyár az úgynevezett témafe­lelőse a zöldborsó és a zöld­bab termesztésének, kísérlete­ket folytatnak a tápiószent- mártoni Aranyszarvas és a nagykátai Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezettel. ZLldbabkísérleteket pedig a soroksári Vörös Október Tsz parcelláin végeznek. A far- mosi Tápiómente Termelőszö­vetkezet az idén paradicsom­betakarító gépeket vásárol, a konzervgyár pedig a paradi­csomlényerő vonalat veszi meg és helyezi ki a szövetke­zetbe. Szerződés: ötvenötezer vagonra S most kanyarodjunk vissza a legfőbb fogyasztói kérdés­hez: lesz-e az idén — ha az időjárás közbe nem szól — ele­gendő zöldség? Panák László vezérigazgató szerint van is, lesz is, mégpedig elfogadható áron. É prognózist alátámaszt­ja egy adalék: a tavaly ápri­lisban 44 ezer — most 55 ezer vagon zöldségre van szerződé­sük. K. N. Többen, az ellátás javításáért A KISOSZ JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSE A kiskereskedők országos szervezete hétfőn a Béke Szál­lóban tartotta 10. közgyűlését, amelyen egyben megemlékez­tek a KISOSZ megalakulásá­nak. 30. évfordulójáról. A jubileumi közgyűlésen dr. Gyürki Rudolf, a KISOSZ el­nöke beszámolójában elmon­dotta, hogy jelenleg országo­san csaknem 11 ezer magán- kereskedő tevékenykedik, mel­lettük mintegy 5 ezer segítő családtag és több mint 1500 alkalmazott dolgozik. A beszá­moló kedvezőnek ítélte, hogy a követelményeknek megfelelően örvendetesen növekszik az alapellátást szolgáló szakmák, ban, elsősorban az élelmiszer, kereskedelemben működő kis­kereskedők száma. Tavaly több, a lakosság el­látását szolgáló kiskereskedők számára kedvező intézkedés látott napvilágot. A kiskereske­dőket ma már lényegében ugyanolyan jogok illetik meg, amelyek az állami és a szövet­kezeti kereskedelemben érvé­nyesülnek. A KISOSZ elnöke kedvező eredményként szólt arról, hogy a szövetségen kívül maguk a kiskereskedők is egyre határo­zottabban lépnek fel azok ellen, akik a kapott lehetőségeket a törvények kijátszásával, önös célokra, gyors meggazdagodás­ra kívánják felhasználni, ront­va ezzel a becsületes többség hitelét. Megyénk kiskereskedőit a közgyűlésen dr. Éhen Károly, a KISOSZ Pest megyei szerve­zetének titkára, Bősze András diósdi vegyeskereskedő, a KI­SOSZ megyei szervezetének elnöke, valamint a két alelnök Ternyik László cinkotai zöld­ség- és gyümölcskereskedő, il­letve Horváth György, gödi fű­tőolaj-kereskedő képviselte. Ök foglalkoztak a felszólalók sorá­ban társaik gondjaival is. A KISOSZ-közgyűlés késő délután dr. ‘ Gyürki Rudolf el­nök összefoglalójával, zársza­vával fejeződött be. Családias rendezvények Hét évvel ezelőtt létesült a váci tanácson a családi és társadalmi ünnepségeket ren­dező iroda. A város lakói an­nak ellenére, hogy pusztán szájról szájra szálló propa­gandából értesültek az új szolgáltatásról, hamarosan megkedvelték és egyre in­kább igénybe is veszik. Az iroda dolgozói tavaly 254 névadót, 212 házasságkötést és 43 gyászszertartást rendez­tek. István Kálmánná iroda­vezető elmondotta, hogy az idén előreláthatóan még töb­ben kérik szolgáltatásaikat. Ezt úgy érik el, hogy a taná­csi támogatásból és reklám- költségből felújíttatják a diaké­pes ismertető műsorukat, le­vetítik üzemekben, intézmé­nyekben, lássák a dolgozók, milyen segítségre számíthat­nak családi ünnepségeik, ősz-- szejöveteleik megtartásában. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom