Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
Monori-erdő Gáz és olaj — helyben Elégedetlenség, panaszok forrása Monori-erdőn az, hogy gázért, fűtőolajért Monorra kell menniük a lakosoknak. A tanács a közelmúltban megvásárolt a Fürdő utcában egy telket, s vállalkozó is akadt a gáz, illetve az olaj értékesítésének lebonyolítására. A szükséges épület elkészülte után, a monori-erdeiek régi gondja véglegesen megszűnik. Maglód Egészségügyi előadás Az egészségügyi világnap alkalmából előadást tart április 27-én dr. Pápes Tibor körzeti orvos a maglódi művelődési házban, a kisgyermekek védőoltásáról, s természetesen válaszol a feltett kérdésekre is. A mi és a holnapi kulturális program MOZIK Ecser: Vörös rekviem. Gomba: A két aranyán 5. Gyömrő: Cirkusz. H: A fehér csuklya. Maglód: Az utolsó szolgálat. H: A kard, avagy én vagyok a falurossza. Mende: A kard, avagy én vagyok a falurossza. H: Az utolsó szolgálat. Monor: Bátyámnak klassz öccse van. H: Ludas Matyi. Nyáregyháza: Flórián kapitány, I—II. H: Indul az űrhajó. Sülysáp: Halálos tévedés. Űri, v—h: Az előkelő alvilág. Pilis: Méreg a pohárban. H: Paulina, 1880. Vllő: A pillanat embere. H: Csizmás kandúr. Vecsés: A cigánytábor az égbe megy. Matiné: Beszélő köntös. H: Budapesti mesék. MŰVELŐDÉSI HÄZAK Maglódon, 10-től 13 óráig: az irodalmi színpad próbája (áz ISG helyiségében), 18-tól: ötórai tea, játszik az Origó együttes, hétfőn, 18.30-tól: a Pávakör próbája, 19-től: filmvetítés a kismamaklub tagjainak, a könyvtárral közös rendezésben. Menüén, 18-kor: A Pávakör műsora, délelőtt 10-kor: a fotószakkör foglalkozása, hétfőn, 17-től: könyvtári órák, 18-tól: a Pávakör próbája. Monoron, hétfőn, 14-től 16-ig: az énekkar próbája (a gimnáziumban). XIX. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM 1977. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP • • Osszeíogássss! — határidőre Épül a szakmaközi bizottság székháza SPORTJEGYZET Még sok örömet szerezhet a szurkolóknak Hosszú évek ta- asztalatai bizo- yítják, hogy Pilis 5 termőtalaja a ibdarúgásnak. Az lőző évek során ok tehetséges já- íkos került járdánknak ebből a özségéből maga- abb osztályú esa- atba. A legfris- sbb tehetség >rosházi László, ki néhány évi pisi játék után, a algótarjáni BTC fB I-es csapatá- an folytatta lab- arúgó pályafutást. Amíg Pilisen ergette a pety- pest, csak né- ányszor játszott a ilnőtt csapatban. ;gyszer megnézte t Toldi, a régi pisi játékos, az BTC mai techni- ai vezetője, s felérte őt, legyen Salgótarján lab- arúgója. Orosházi em habozott, ha- íarosan a bá- yászcsapat tagja ott. Hosszú hóna- okig a tartalékok ;eserű kenyerét tte, már-már el- eseredett, hogy ohaseiii fog az lső csapatba be- :erülni. Az idei avasz azonban ok-sok örömet iozott számára, gaz, ebben közre- átszott a véletlen s, hiszen az NB -es csapatban többen megsérültek, mindenesetre tény, hogy Orosházi kezdőember lett a bányászcsapatban. Láttuk őt a Hungária körúton, az MTK-VM elleni találkozón. Nehéz dolga volt, hiszen a gólveszélyes Koritár Lajossal kellett megküzdenie. Kettőjük párharcából többnyire a rutinosabb fővárosi játékos került ki győztesen. Edzője, Dávid Róbert, ennek ellenére elégedett volt játékával, a mérkőzés után barátságosan megveregette a szőke hajú pilisi fiú vállát. Egy hét múlva az Újpesti Dózsa bajnokjelölt csapata látogatott Salgótarjánba. Orosházi László ezen a mérkőzésen kitett magáért: Bejátszotta a teljes pályát, átadásai rendre sikerültek, a Népsport újság méltán osztályozta 7-esre teljesítményét. Azt hallottuk, hogy Orosházi már előbb is bekerült volna a csapatba. de bekerülésének akadályai voltak az előző esztendőben. Most elhárultak az akadályok, s Orosházi legnagyobb vágya, hogy gyökeret verjen együttesében. Nagy felelősség hárul rá és társaira egyaránt, hiszen a salgótarjániak a kiesés ellen küzdenek. A pilisi fiú is sokat tehet azért, hogy elkerüljék a kudarcot. Az edzői bizalomra tettekkel szeretne válaszolni a hátralevő mérkőzéseken is. Célja, hogy jó NB I-es futballista váljék belőle. Nem tartja elérhetetlennek az utánpótlás-válogatottba való bekerülést sem, hiszen még csak 21 éves. Ha a salgótarjáni csapat a fővárosban játszik, valóságos kis pilisi különítmény buzdítja a rokonszenves községbeli fiút. Még a salgótarjáni mérkőzésekre is ellátogat egv-egy kisebb pilisi csoport, s érdeklődéssel figyeli játékát. Ha szorgalma a jövőben tovább fokozódik, még sok örömei szerezhet a nógrádi város szurkolóinak és természetesen a pilisi futballrajongóknak is. Gér József nácstól meg nem kapták a könyvtárépület melletti telekrészt. Az első összeget, 3 ezer forintot, a vasutas szakszervezet nyugdíjas csoportjától kapták. A terveket Mészáros Jenő építészmérnök készítette el. Az alapásást és a betonozást a költségvetési üzem kubikosai vállalták, a falakat a termelőszövetkezet építési brigádja húzta fel, ingyen, a tetőt Szilágyi Mihály ács kisiparos rakta fel, nagyobb részt társadalmi munkában. A belső pucolást ugyancsak a költség- vetési üzem végezte el, de úgy, hogy egy fillért sem számlázott érte. Kívül, Skribek Pál vezetésével, a kisiparosok' vakolták be, akiknek Pálovics Antal fuvaros segített a legtöbbet. mivel minden anyagot ő szállított a helyszínre, társadalmi munkában. — És az anyagot, az új ablakokat, redőnyöket, ajtókat, a meszet, cementet miből vásárolták meg? — A zömét a tanács adta, bontási anyagból, 'de a SZOT is sokat segített: előbb 15 ezer, majd 76 ezer 600 forintot adott. — Hogy mégis, mennyi a társadalmi munkaérték ebben az épületben? — ismétli meg elgondolkodva, de hangosan kérdésünket, majd így folytatja: — A szakemberek szerint, 500—600 ezer forintba került volna ez az épület, ha vállalattal építtetjük. Vonják le ebből azt az összeget, amelyet a SZOT adott, mert a többi, az utolsó fillérig, társadalmi munkában került ide, jórészt Czimbal József elnökünk és Törőcsik Jó_ zsefné titkárunk segítségével. A maga nevét nem említi, pedig a legnagyobb érdemei neki vannak az eredmények elérésében. Fázunk, ugyanis hiába van kályha, még nem fűtenek, mivel még nem adták át a?pópü- letet. A tervek valóra válthatók — Mikor kerül sor az átadásra? Ezt a kérdést azonban már nem Nagy Lajosnak, hanem Törőcsik Jánosnénak, a szakmaközi bizottság titkárának tesszük fel. Bajcsy-Zsilinszky úti otthonában. — Május elsejére — mondja Törőcsikné. — Célunk az, hogy kulturált körülmények között szórakozhassanak idős tagjaink és nyugodt körülmények között éljék mozgalmi életüket. A vecsési szakmaközi bizottságnak jelenleg 112 tagja van. Hatvanan az eredetileg is itt lévőkhöz á vasasoktól jöttek át, de, hogy a vasutasok szak- szervezetének nyugdíjas csoportja teljes létszámmal átjön-e, még bizonytalan. A szervezet élete, hely híján, eddig korlátozott körülmények között zajlott, a művelődési ház nyújtotta albérletben, havi 100 forintért és 50 forint takarítási díjért. Terveztek sok mindent, de a tervek javarésze meghiúsult. Most szeretnék mindet valóra váltani. Kovács György Azoknak, akik nem fogyókúráznak A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat 519. számú cukrászüzemében, Monoron, hetente körülbelül százezer darab különféle süteményt készítenek. Balra: Zlinszki Katalin és Farkas Mária géppel keveri a tésztamasszát. Jobbra: Molnár Kálmán kiemeli az elektromos kemencéből a már megsült tésztát. A monori járást ellátva, Ceglédre, Kispestre és Gyálra is küldenek termékeikből. Képünkön: a Felszabadulás szocialista brigád tagjai elszállításra készítik elő a süteményt. Ifj. Fekete József felvételei Műsor — a hónap végéig A gyömröi Petőfi Sándor Művelődési Ház gazdag programot szervezett a hónap hátralévő részére. \ A háztáji gazdák és kiskerttulajdonosok közül sokan így sóhaj toknak: — Tudnám én, mit kell, hogy kell, de honnét vegyem az induló tőkét? Az igyekezet, a szorgalom persze, végül is meghozza gyümölcsét. Mikor elkezdte a kertészkedést Monoron Berta Lajos, ő is pénzszűkében volt. Ma már többnyire nem is a nevéről emlegetik, hanem úgy, hogy a szegfűs. Így ismerik Budapesten, a Tolbuchin csarnokban is, ahol sokan megcsodálják az áruját. €1 — Engem tulajdonképpen a kényszerűség vitt arra, hogy megpróbálkozzam a kertészkedéssel — mondja a 66 éves Berta Lajos. — Apám csizmadiamester volt Monoron, tőle tanultam a szakmát. Aztán Ve- csésen megtanultam a szíj. gyártó mesterséget is. Ipart váltottam, és itthon dolgozhattam, a faluban. Sajnos, a háború alatt tönkrementem, valami újat kellett kezdenem. A feleségem szegedi, ott próbálkoztunk. Kübekházán lettem szíjgyártó, de hamarosan ott is fuccsba ment az üzlet. Beköltöztünk Szegedre, kaptam egy kis házat, és a kertet beültettük salátával. Igaz, rengeteget dolgoztunk vele, de gyönyörű termést hozott. Büszkék voltunk rá, hogy a főtéri boltban sorba álltak érte az emberek. Mindkettőnknek tetszett a munka, no, meg az elismerés is. Érdeklődtünk, nézelődtünk, mások miként csinálják. Akkor kezdték Szatymaz környékén telepíteni az őszibarackot. Mi is béreltünk még egy kertet, és beültettük őszibarackkal. Bújtuk a szakkönyveket, folyóiratokat, s a legújabb metszési, koronalakítási eljárásokat alkalmaztuk. Ez is sikerült. A fák közé meg szamócát telepítettünk. Annyi termett, hogy alig győztük válogatni, a piacra hordani. No, így lettünk aztán őszibarackosok, meg szamócások. — Hogyan kerültek vissza Monorra? — Engem csábított a szülőföld, meg a Pest-közelség, a jobb értékesítési lehetőség is: 1961-ben feljöttünk, a feleségemmel, és vettünk egy 500 négyszögöles telket a Mikszáth Kálmán utcában. Beültettük őszibarackkal, szamócával. Engedélyt kértünk a telepítésre, következésképp öt évig adót se kellett érte fizetnünk. Később kedvet kaptunk a salátához is. Szereztünk hollandi ágyakat, kora tavasszal ment a saláta, ősszel a krizantém. Abban az időben, főleg a feleségem dolgozott vele nagyon sokat, mert én közben a községi tanácsnál voltam alkalmazásban, mint út- és csatornakarbantartó brigádvezető. Mikor tavaszai jött a belvíz, mint az idén is, bizony,. még éjszaka is dolgoztunk, nem sokat tudtam segíteni, de feleségem értette a dolgát, nem volt szüksége szakmai irányításra. Meg akkor már a kislányom is tudott segíteni valamit. — Emlékszem rá, én még alig tudtam olvasni, anyuval mindig böngészgettük a kertészeti lapban a szegfűről szóló cikkeket. Két éve találtunk egy hirdetést, amelyikben az Óbuda Tsz Luyana és Tokió szegfűpalántákat ajánlott. Elmentünk, vettünk ötszázat, és azóta szegfűzünk. © 0 Míg beszélgetünk, az asszony vaskos papírköteget vesz elő a szekrényből, meg két jelvényt. — Megőriztem őket, ezek a hajdani MEZŐKER átvételi jegyek — mutatja. — Nézze meg, mi mindig csak export minőségű vagy első osztályú árut szállítottunk. Ezeket meg a társadalmi munkájáért kapta a férjem. Most hajtatott szegfűt nevelnek, üvegházban. Mikor ott jártam, mindhármukat a pompázó szegfűágyak között találtam. — Apu is szereti a virágot, de ez mégis anyu érdeme — mutat körbe a lányuk, Ilonka. — Volt ennek előzménye is — igazítja helyre az apa. — A hollandi ágyban soicat kell emelgetni az ablakokat. Valami olyasmit akartunk csinálni, amelyikben elfér az ember. Hallottuk, hogy közös gazdaságok eladják a régi üvegházi ablakokat. Hónapokon keresztül jártuk a. környék tsz_eit, állami gazdaságait, sikerült is olcsón, 20—80 forint közötti áron ablakokat szereznünk. A MÉH-telepről vettem hul.a- dékvasakat, aztán magunk megterveztük, levagdaltuk, ösz- szeállítottuk az üvegházakat. Csupán a hegesztésért kellett fizetnünk, Nagy munka volt, de megérte. Először fólia volt az oldala, de mindig feltépte a szél. Éjszakákon át javítgattuk, hiszen minden perc kesedelem végzetes lehetett volna a palántákra, ugyanis először zöldséget hajtattunk benne. Aztán szereztem hulladék deszkát, és megcsináltam az oldalfalakat is. Magam terveztem az olajkályhafűtést, a lányom a karbantartó. Hát így lettünk szegfűsök. Vettem néhány házzal arrébb egy 420 négyszögöles telket, abban van most a barackos. Az a lányomé. Hatvanhat éves vagyok, nyugdíjam nincs, már az erőm sem a régi. Ez a két kert eltart bennünket. A lányom esti egyetemre jár, nem tudom^ folytatja-e majd a kertészkedést, de ^bárhogy legyen is, úgy érzem, kötelességem volt gondoskodni a családomról, s talán nem is csináltuk rosszul. T. Ágoston László Április 25-én, holnap, 16 órakor, a gyerekeknek az Állami Bábszínház bemutatja A póruljárt Róka Mici című mesejátékot. Ugyancsak hétfőn, 13 óra 30 perckor, a képzőművészeti sorozat keretében, a barokk művészetről hangzik el előadás. Április 28-án, 18 órakor, A fekete Afrika címmel külpolitikai tájékoztatóra kerül sor. A Rólad van szó előadássorozat következő rendezvénye április 29-én lesz, a vitavezető, ismét dr. Hálák László pszichológus. Április 30-án Kuzsel Antal nyugdíjas főiskolai tanár a szőlőmetszés tudnivalóit ismerteti az érdeklődőkkel. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácshaza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Monori-erdőn: központi ügyelet (dr. Burzuk Valéria, Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 407.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Honti János (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Hal- my-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bálint Ferenc, Üllő, Kossuth L. u. 18. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 16 óráig (13-tól 15-ig ebédidő) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Szigorral Az üllői nagyközségi tanács szabálysértési bizottsága szigorúan bünteti a kontárkodást és a bögrekocsmáZást. Legutóbb, 22/1977. számú határozatával, Urbán Benjáminná Üllő, Gyömrői u. 66. szám alatti lakost, engedély nélküli szeszesitalmérésért, jogerősen, 4 ezer fdrintra bírságolta meg. i Szegfűsök, a Mikszáth utcában Hogyan lett a csizmadiából kertész? Aki látta épülőfélben a vecsési szakmaközi bizottság székházát és megnézni most, elképed. Hát ha még be is lép pda! Nagy Lajos, az ottani ellenőrző bizottság elnöke büszkén tárja ki előttünk az ajtót. — Ez a kis szoba kártyázóhelyiség lesz majd — mutat balra, és hozáteszi. — Az itt látható tíz széket, karnist és a fügönyöket a VERUSZÖV adta nekünk, ingyen. A terem egyébként már majdnem teljesen készen, a csillárt is felszerelték, csak a linóleumot kell még felragasztani. Színes televízió Szemben, az irodában, hosz- szú tárgyalóasztal és sok-sok szék. A hamutartóban cigarettavégek, mint általában a tárgyalótermekben, értekezletek, után. — Ezt máris birtokunkba vettük — magyarázza Nagy Lajos —, szerdai napokon itt lehet a tagdíjat befizetni. A nagyterem felé menet, a folyosó szép kövére tekint: — Ezt Boda Béla kisiparos adta. Egy fillért sem fogadott el érte. Később hozzáteszi: — A villanyt a VÍZÉP Gold- mann György szocialista brigádja szerelte be, ugyancsak társadalmi munkában. A nagyterem sarkában színes televízió. — Lesz itt rádió és magnetofon is nemsokára — jegyzi meg Nagy Lajos. — A nagyterem egyébként már teljesen elkészült, a berendezés a helyén. Akik közreműködtek Az egyik asztal mellé ülünk, és ott beszélgetünk tovább. — Hogy miként kezdődött? Egy régen érlelődő elhatározásból ... És sorolja, hol, mikor és miként kísérleteztek, amíg a ta-
