Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

Javítják a járás útjait ra»ui Nagy károkat okozott az elhúzódó tél ^ járás útjain. A Gödöllő és Isaszeg közötti útszakaszt a Betonútépítő Vállalat üllői építésvezetőségének dölgozói újítják íel. Egy nap alatt 2 kilométer hosszban teríti le a 6 cm vastag aszfaltszőnyeget az olasz gyártmányú Marini aszfaltfinisher. Ezután 4 cm vas­tag koptató aszfaltbetont borítanak az útra. A munkával előre­láthatóan három hét alatt végeznek. Rarcza Zsolt felvétele' Először külföldön Új technológiával a Szovjetunióban építenek A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat fennállása óta először végez munkát külföldön. A Szovjet­unióban, Guszjatyinban, az orenburgi távvezetékhez kap­csolódóan két, egyenként 750 köbméteres szennyvíztisztító medencét készítenek. Ezekbe 320 tonna vasbetont építenek úgy, hogy az itthon előregyár­tott elemeket a helyszínen szerelik össze. Az új technoló­giával a kinti munka körül­belül két hónapig fog tartani. Várható értéke 10—12 millió forint, Műszaki kcnyvbörze Első ízben rendez az Állami Könyvterjesztő Vállalat mű­szaki könyvbörzét április 2ö és május 7 között Budapesten, a Liszt Ferenc téri műszaki könyvesboltban. A könyvakció célja, hogy felhívják a figyel­met a műszaki szakkönyvek, ismeretterjesztő irodalom gaz­dag választékára. A könyvbörzén nyolcféle té­makörben mintegy 150 kőtetet több száz példányban kínálnak majd antikvár áron. A MÚZEUMOK rendkívül fontos szerepet töltenek be a ma emberének életében. Nem­csak gyűjtik, feldolgozzák, be­mutatják az állandóan fejlődő emberi kultúra» történelem tárgyi emlékeit, hanem aktí­van tevékenykednek a művelt­ség emelése érdekében, s ez­zel egyidejűleg kutatják is e feladat megoldásának új, gyü­mölcsözőbb, eredményesebb módszereit, lehetőségeit. Ép­pen ezért kell örülnünk új falumúzeumok, tájházak lét­rejöttén, s nem kell rossz- májúan a szomszéd közsé­gekkel való rivalizálás, ver­sengés tényeként elkönyvel­nünk az ilyen vagy hasonló kezdeményezéseket. JÁRÁSUNK legnagyobb és legjelentősebb múzeuma az aszódi Petőfi Múzeum. Emel­lett szép számmal találunk falvainkban falumúzeumokat, tájházakat, így Szadán, Isa- szegen, Dányon, Nagytarcsán, Versegen — Gödöllőn pedig helytörténeti szoba működik. Legutóbb, tavaly ősszel, Zsám- bokon kapott méltó helyet Lapu Istvánná gyűjteménye, az idén pedig Kartal község vezetői szándékoznak tájházat létesíteni, amely célra az Ady v Endre utcai Illés-féle házat szemelték ki, ahol még a mes­tergerenda is megvan. Múzeumaink elmúlt eszten­dei tevékenységét a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága eredményesnek ítélte, elsősor­ban — érthető módon — az aszódiét, amely a látogatási számadatokat tekintve a szent­endrei és a zebegényi után előkelő harmadik helyet fog­lal el. megyei viszonylatban, megelőzve több városi múzeu­mot. A zebegényi Szőnyi Mú­zeummal élen járnak a köz- művelődési ■ munkában, s ha ezt a szót meghalljuk, köz- művelődés, elsősorban a mú­zeumra, az Asztalos István ál­tal szervezett programokra gondolunk Aszódot illetően, és a falvakba kivitt, sokak által megtekintett vándorkiállítá­sokra. É tevékenység a mú­zeumi hónapban lendült fel különösen, ellenére a rossz időjárásnak. A Múzeumok Igazgatós." gának értékelése szerint Aszóddh ez a „vártnál is sikeresebb volt”, mert az ipari és a mezőgazdasági dol- g -ók és a fiatalok közel négy- ezeregyszázan vettek részt az előadásokon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken, ame­lyekről annak idején részle­tesen beszámoltunk. Kevés szó esett viszont a többi múzeumról, így az isa- szegiről is, ahol elsősorban a nagy kurucvezérnek, Rákóczi­nak és a kurucvilággal kap­csolatos hagyományoknak az emlékét ápolják. Alakult itt egy műemléki albizottság is, mely az isaszegi csata magyar —lengyel vonatkozású emlék­helyeit kereste fel, s koszo- rúzta meg az emlékműveket, a többi között a Lengyel Nép- köztársaság katonai és légügyi attaséjának részvételével. A / N AG YT ARCS AI múzeu­mot a kistarcsai Fésűsfonó és a cinkotai termelőszövetkezet szocialista brigádjai keresték fel, s autóstúrát szerveztek a dányi, zsámbéki, tápiószelei, ceglédi és abonyi múzeum megtekintésére. A múzeumoknak a tanítás­tanulás folyamatát is segíte­niük kell. Az idevágó szak- irodalom azonban még nagyon szegényes, ezért különös súlyt fektetnek napjainkban a mú­zeumpedagógiai jellegű kísér­letek, tanulmányok, felhívások útján történő gyarapítására. E téren sincs szégyenkezni­valója járásunknak: Asztalos István a Tanító Múzeum pá­lyázaton harmadik díjat nyert a Petőfi Múzeum anyagának az iskolai tantervekhez való felhasználásáról szóló érteke­zésével. Jó eredményt értek el az is­kola és múzeum kapcsolatai­nak fokozott kiaknázásában a nagytarcsaiak is. Molnár La- josné és férje, maguk is peda­gógusok, a tanulók látogatásait előre kidolgozott feladatlapok kitől te .ésével kapcsolták ösz- sze. Emellett más módszere­ket is alkalmaztak, melyek másutt is hasznbsíthatók, meg­valósíthatók. így például a rajzkörben a látott tárgyakat és használatukat dolgozták fel rajzos formában. EGY KITÜNTETÉSRŐL IS meg kell emlékeznünk: Jakus Lajosnak, akinek rendszeresen jelennek meg tanulmányai a múzeumi kiadványokban, ki­emelkedő munkájáért a Szo­cialista Kultúráért emlékérmet adományozott a kulturális miniszter. Bene Mihály T V*I ír.*'. . '.ÍÍLL Merve ; I l J 1 D 1 A P I <Í JI ö MK IADÁSí ■ lyl tu Y,fc iis.r U -.mv.úi LM 1 Mii IV. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1977. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP Magyar—szovjet együttműködésben Ezüstdíjas rugóéiienőrző Gépeink egyik fontos al­katrésze a rugó. Nélküle úgy­szólván egyetlen valamirevaló masinát sem tudnak megter­vezni és gyártani. Rugó húzza helyére — percenként több ezerszer — a gyors fordulatú motorok kipufogó és szívósze­lepeit; rugók szorítják össze a járművek tengelykapcsoló tár­csáit. Csakhogy ezek a szívós anyagból, edzett acélból ké­szült, elnyűhetetlennek látszó, rugalmas gépelemek sem örök életűek. Egy idő után eltör­nek, vagy ami gyakoribb: ki­fáradnak. Ez utóbbi — rejtett — hibájuk azért is káros, mert, bár bizonyos ideig még hasz­nálhatók, puszta kézzel a leg­jobb szakember sem tudja pontosan megállapítani: rrieg- van-e bennük a további mű­ködéshez szükséges erő? Pontos műszer Ezt a feladatot tehát műszer­re kell bízni, amely pontosan megmutatja, hogy az újonnan gyártott, vagy már használt rugóik alkalmasak-e a beszere­lésre? Nos, egy ilyen berende­zés készült el nemrégiben a gödöllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézetben, amelynek rendeltetése a traktor- és gép- járműmotorokba szerelendő rugók állapotának ellenőrzése. A gépet az AGROMASEXPO '77 nemzetközi mezőgazdasági gép- és műszerkiállításon az intézet bemutatta, és ott ezüst­éremmel díjazták. Tervezője Virágh Béla okle­veles gépészmérnök, tudomá­nyos segédmunkatárs, akitől bővebb tájékoztatást kértünk. — A rugók tömeggyártása, illetve a használtak tömege­sen való újbóli felhasználása esetén ezek ellenőrzésére min­denképpen szükség van a me­zőgazdasági gépeken is. Mi a Szovjetunió és Magyarország között fennálló kétoldalú mű­szaki-tudományos együttmű­ködés keretében terveztük meg az FRO—1 félautomata rugó­ellenőrző és -osztályozó beren­dezést, és az intézetben elké­szítettük a prototípust Is: Mun­Icánkat a MEZÖGÉPTRÖSZT hatékonyan segítette. — A berendezés előnyeként — az eddig ismert, hasonló feladatokra készültekhez ké­pest — az említhető, hogy míg azok meghatározott mé­retű nybmórugók ellenőrzésé­re voltak csak képesek, addig ez az új gép — bizonyos al­katrészek gyors cseréjével — k lönbüző nagyságú és erejű rugók gyártó- vagy javítóüze­mi vizsgálatára is alkalmas. Külön előnye, hogy a viszony­lag hosszú, úgynevezett ki­hajlásra „érzékeny” rugók el­lenőrzésére is sikerült alkal­massá tenni. Kettőtől kétszáz kilóig — Pontosabban mit jelente­nek ezek a tulajdonságok? — Az FRO—1 alkalmas a két kilogrammos nyomóerő­től a 200 kg-os nyomóerő tar­tományba tartozó hengeres ru­gók erejének mérésére. A ru­gók átmérője 10-től 50 mm-ig terjedhet, míg hosszuk 25-től 200 mm-ig mérhető tarto­mányban lehet. A kisebb át­mérőjű és viszonylag hosszú rugók ellenőrzése azáltal le­hetséges, hogy amikor a rugót a gép próbaképpen összenyom­ja, egy különlegesen kiképzett alkatrész megtámasztja, ne­hogy kipattanjon a helyéből. Önműködő kiválasztóval — A berendezés miképpen választja ki a gyenge, rossz rugókat? És mennyit teljesít? — A gyártók általában meg­adják, hogy a rugónak mek­kora erejének kell lenni ahhoz, hogy feladatát még ellássa. A gépet erre pontosan be le­het állítani. Ha a rugó ereje az adott értéknél nem kisebb, akkor a mérés után egyszerű jályán elhagyja a gépet, ha ennél kisebb, akkor-a vezerlo- egysége a selejtgyűjtő akna ajtaját nyitja, és a selejt ru­gó külön helyre, hullik. A be­rendezés — a vizsgálandó ru­gók hosszától függően — órán­ként 1000—2000 rugó ellenőr­zését és osztályozását végzi el. Fehér István Saját szerzeményekkel is A boldogi cigányklub a KKMV-ncI Sikeresen mutatkozott be a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál a bol- dogi cigányklub együttese. A vállalatnál közismerten sok a cigány származású dolgozó, akik szinte kivétel nélkül ott voltak az előadáson, Á tartal­mas műsorban a cigányság tör­ténetét mutatták be táncokkal, népi mondákkal, történetek­kel fűszerezve. Az együttes szólistái Ady Endre, Váci Mi­hály, Bari Károly verseit ad­ták elő. A klub néhány tagja saját költeményeit mondta el. A találkozót a vállalat gaz­dasági és politikai vezetése kezdeményezte, a KISZ-bizott. ság rendezte. A műsor végén 600 forint értékű könyvvel ajándékozták meg a klubot. második tojást, előhalászta a zsírpapírból a szalonnát, a tu­ristát ... Még kétszer megal­kudott. Egyetlen tojás minek árválkodjon magában, fölös­leges rakosgatni néhány hara­pás szalonnát. Holnap estig aztán semmit — magyarázta önmagának. Kellemes érzés áradt szét testében. Megnyugodtak las­san a pocak belsejének lakói. De nem egészen — nagyon melege lett. — Valamit inni kéne — gondolta a pocak fö­lött, a rövid nyakon trónoló fej. Elővette, kinyitotta, majd rövid habozás után zsebre tette bukszáját. — Magammal viszem, sosem lehet tudni; nem árt, ha valami étel van a háznál... hátha rosszul le­szek ... a zöldpaprika is meg­maradt ... Az almafához érve magára kapta ingét. — Meg­nézem — gondolta —, meg- van-e még a közeli sörös. Megvolt. S lévén szezon eleje, finom söröcske is akadt. Sütött a nap. Kicsiny szellő fújdogált. Jólesett a fészer elő­terében heverni. Zuhogott a szikraeső az elégedetten, ke­ményen domborodó hasra. Hullottak a fénygyöngyök a fehér felhámra. Egy részüket elnyelte, a java legurult, le- csorgott a homokra. J ó két óra hosszat gurul­tak, csurogtak a síma, kerek pocakról, amely kora tavasszal sem volt kisebb, mint múlt ősszel, s nem apad le a'nyár búcsúintéséig sem. káné EGY HEKTÁRRAL TÖBBET A baráti országokat járják Az elmúlt esztendőben a vérségi Barátság Termelőszö­vetkezet KISZ-szervezetében rendkívül sokoldalú, mozgal­mas munka folyt, Ezek közül a legkiemelkedőbbek a társadal­mi munkák voltak, melyeken mindig nagy számban vettek részt a fiatalok. A legaktívab­bakat a szövetkezet felejthe­tetlen jutalomban részesítette: egyhetes körutat tettek Jugo­szláviában, Bulgáriában és Ro­mániában. Új forrásra lellek A munkakedv remélhetőleg az idén sem, csökken, hisz a hasznosan szórakoztató prog­ramok megvalósitásához több anyagi fedezet áll majd ren­delkezésükre, mint tavaly, mert a KISZ Központi Bizott­sága felhívásához csatlakozva, új forrásra tettek szert: mű­velés alá vettek egy-egy ha­tár parlag területet Kartalon is, és Versegen is, amelyen zöldséget termesztenek, s az ebből származó jövedelmet sa­ját terveik szerint használható ják fel. A jövő vasárnap a kartali alapszervezettel és a vérségi területi KISZ-szel együtt ki­rándulnak autóbusszal Salgó­tarjánba, ott megtekintik a bányászati múzeumot, majd emléktúrát tesznek Nógrádi Sándor partizánvezér tisztele­tére Karancsberénybe. A ki­rándulókat a karancslapújtői termelőszövetkezet KlSZ-szer­vezete kalauzolja patronálja, akikkel már régebben kap­csolatuk alakult ki. Magát az utazást is hasznossá igyekszik tenni Székely György, a túra szervezője: az autóbuszon a szocialista életmódról tart vi­taindító előadást. Moszkvai kapcsolatok A Barátság fiataljai nem csu­pán a karancslapújtőiekkel tar­tanak fenn jó kapcsolatot, ha­nem a moszkvai, magyar nyel­vű műsort sugárzó rádió szer­kesztőivel is. Obreczán Ferenc rendszeresen tájékoztatja őket a falu életéről, fontosabb ese­ményeiről, változásairól, vala­mint Marton Pálnéról, akiről több ízben is lehetett hallani a moszkvai rádióban a Versegről postázott levelek alapján. Az ősz folyamán valószínűleg a Szovjetunióba utaznak az arra méltó KISZ-tagok, s felkeresik majd a levelezés útján ismert rádiósokat. Teremből a szabadba A termelőszövetkezetben he­tekkel ezelőtt megsokszorozó­dott a munka, a fiatalok még­is mindig találnak időt önma­guk képzésére és a kikapcsoló­dásra. A napokban ér véget a forradalmi ifjúsági napok ke­retében zajló politikai vitaso­rozat, a teremversenyeket pe­dig felváltotta a szabadban le­bonyolítható sportrendezvé­nyek sora. B. M. i 1 1 l Dél van. Mosolyog a göm­bölyű fej, nevet a félgömbö­lyű pocak. Azaz hogy ... ko­rog ez a has. Belsejéből indul­nak a jelzések: az ott élő, dol­gozó sejtek, mirigyek várják a feldolgozandó anyagot. — — Eszem néhány falatot — gondolta a rövid nyakon ülő fej. Ástam reggeltől délig, valamennyi utánpótlás kell. Művelt fejről lévén szó, ma­gyarázattal is szolgált legott: a fogyókúra nem koplalás. Ásóját belpmélyesztette a hűvös, nedves talajba, szan­dáljait egymással szembefor­dította: kiverte belőlük a ho­mokot. Elballagott a fészerhez, kivette táskájából az elemó­zsiát, Két napig szándékozott maradni, de csak egy napra elegendő élelmet csomagolta- tott: négy tojást, tizenöt deka szalonnát, ugyanennyi turistát, négy szem retket, egy nyesz- lett zöldpaprikát. Két napra valót? Normális embernek egyre is kevés. Emberünk pe­dig — legalábbis súlyát te­kintve — nem szabványos méret. I etelepedett a kemping- székre, feltört egy tojást, három-négy szelet szalámit tett a szalvétára, szelt a sza­lonnából, megpucolt egy fej retket. Pilanatok alatt bekebe­lezte. Éhe nem csitult. A po­cak mélyéről szakadatlanul érkeztek a jelzések: még, még. Na — mondta a pocak gazdá­jának fején a száj, néhány katonát még engedélyezek magamnak. Meghámozta a Czikraeső zuhog a feszes, síma bőrre. Millió tűz­gömb veri a telten, keményen domborodó hasat. Szünet nél­kül bombázzák a tavasziasan fehér felhámot, Hullanak a napgyöngyök a pocakra, majd lecsusszannak a földre. Sze­mem képtelen szétválasztani a gömböcsikéket, szikrákat: po­cakra simuló fényköitény. Nem pipaszárak, vaskos, erős lábak tartják. Feljebb emelve tekintetünket, széles, szőrös mellkas után rövid nyakon trónoló fejbe botlik. Síma, gömbölyű; szabályos kerekségét a kiálló részek alig bontják meg. Az egész test közelít a tökéletes mértani formához. Mosolya is kerek, gömböly- ded. íme, itt az idő, eljött újra. Reggelre még igencsak hűvös­re ébredtünk, fázósan mered­tek a fűszálak, dermedten gubbasztottak a gyümölcsfák virágai. Szélfogót keresett a Buksi is, védett zugolyba vac- lcolta magát. Dél. A pocak gazdája az imént dobta ingét az almáfa derékszögben elnyíló ágára. Reggeltől ás. Szabályosan, jól megemelve szerszámját. Ahogy a könyvből tanulta. Városi ember. — Meglásd — mondta reggel feleségének, néhány hét múlva karcsú leszek, mint a fiad. Megforgatom a birto­komat, és leapadok. Az asz- szony arcán, alighogy elindult a picike rángás, el is halt. — Minek bántsam szegényt — gondolta. NAPSÜTÖTTE POCAK Dip kitüntetés 1 Erősödő iskola-múzeum kapcsolatok Kezdeményező, kísérletezd kedv és eredményei Aszódon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom