Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

Urctrr fg KSlintW 1917. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP A Dózsa-oratórium bemutatója Vácott Zenei életünk jelentős ese­ményének volt színhelye,a vá. ci Madách Imre művelődési központ, ahol bemutatták Su­gár Rezső Koesuth-díjas zene. szerző Paraszti háború című oratóriumát. A művet Vác város felkérésére komponálta a szerző Taurinus István: Stauromachia című eposzára. A Vox Humana vegyeskar, a váci Hámán Kató zenei általá­nos iskola kórusa és a Postás Szimfonikus Zenekar közremű­ködésével bemutatott oratóriu­mot nagy tetszéssel fogadta a közönség. TV-FIGYELŐ Nyuszik Dunavarsanyból. ízes karajokhoz, szaftos por. kőitekhez szokott gyomrunk, dehogyis kívánkozik holmi gyönge-puha nyúlpecsenyék befogadására. Pedig nem lenne rossz, ha kívánkozna, hiszen jóféle táplálék az: sok benne a fehérje és annál kevesebb a zsír. Éltet, erőt ad, de nem hiz­lal. Jól tudják ezt számos, ha­tárainkon túli országban, s ke­resik is, veszik is a tapsifülese­ket. Néhány hónapja innen, Du- navarsányból is indulnak a nyúlszállítmányok, mégpedig mind nagyobb és nagyobb té­Komputer vagy számítógép? TANULMÁNY AZ IDEGEN SZAVAKRÓL A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége fölkérte a nyelv- és irodalomtudományi osztályt: foglalkozzék azzal a nyelvi jelenséggel, hogy a szükségesnél és kívánatosnál több idegen szót használunk. A fölkérés nyomán megkez­dett munkába a nyelvtudo­mányi bizottság, valamint az anyanyelvi bizottság is bekap­csolódott. Benkö Loránd aka­démikus és Lőrincze Lajos e témáról tanulmányt készítet­tek, amelyet a szakemberek szélesebb köre is megvitatott. Az érdekes tanulmány meg­állapítja : f r Uj fogalmak A tudományos-technikai for­radalom következtében óriási léptekkel fejlődött a tudo­mány, s természetes, hogy új fogalmakat megnevező sza­vakkal is meg kellett ismer­kedni. Példaként említhetők a televízió, a tranzisztor, a kom­puter vagy akár a public re­lations szavak. Több ilyen szó magyarral való felváltása gyorsan és jól sikerült: kine- maszkóp — szélesvásznú, szu­permarket — ABC-áruház. A tanulmány szerzői rámu­tatnak, hogy egyes szakmák azért is használnak szívesen idegen szavakat, mert azok egyértelműek, nincs köztük jelentésbeli árnyalat. A szak­nyelv azonban mégsem lehet az idegen szavak használatá­nak teljesen szabad, korlátok nélküli mestere. Amikor a szakmán kívül állókhoz szól, már nem mérvadók a tudo­mányág idegenszó-használatá- tának szokásai. Mindenkinek törekednie kell arra, hogy úgy fogalmazzon: mondanivalóját ne tarkítsák a közönségtől nem vagy csak felében-harmadá- ban ismert, s így félreértésre, meg nem értésre okot adó ide­gen szavak. Felesleges fitogtatás Az idegen szavak terjedésé­nek másik fő oka a kényel­messég, a nemtörődömség, a közöny. Az idegen szavak ked­velésének, a magyar megfele­lők mellőzésének gyakran oka a szakmai gőggel rendszerint párosuló nagyképűség, a világ- látottság előkelösködő fitogta- tása, a külföldmajmolás, a műveltség mutogatása — mondják a szerzők. Jeles íróink, tudósaink, köz­életi vezetőink, művészeink írásaikkal, nyilatkozataikkal sokat tehetnek az idegen sza­vak használatának helyes ér­telmezéséért — hangoztatja a tanulmány. Az Akadémia fel­adata, hogy gondoskodjék ar­ról : szakfolyóiratokban csak azok az idegen szavak kapja­nak helyet, amelyek az egyes tudományágak számára, mint szakkifejezések, nélkülözhetet­lenek. Szorgalmazni kell szak­mai szóalkotó, szómagyarító pályázatok, hivatalos szóaján­lások szervezését. A nyelvtu­domány művelőinek fontos feladatuk, hogy rendszeresen figyelemmel kisérjék, értékel­jék az idegen szavak haszná­latát nyelvünkben. Az idősze­rű kérdésekkel a gyakorlati nyelvművelő, anyanyelvi is­meretterjesztő munkában is az eddiginél gyakrabban, határo­zottabban kell foglalkozni. telekben. Február elején még csak 576 tenyésznyúl érkezett meg a Petőfi Tsz most elké­szült — saját erőből tető alá hozott — telepére, de augusz­tus végére már 14 ezer darabos tenyészállomány szolgáltatja azt a napi 800-as, 1000-es sza­porulatot. Mindezt a tv Megújulás cí­mű sorozatának csütörtök esti műsorából tudhattuk meg, amely — mint a Bán János ve­zette vizsgálódás más, hasonló híradásai — azt vette számba: mire költünk 45 milliárdot. Ebből a jókora summából összesen 106—110 millió forint jut a dunavarsányiaknak. Mint azt Trescher Pál tsz-elnök a helyszíni felvételekkel illuszt­rált stúdióbeszélgetésben el­mondta, a forintban befekte­tett milliókért — dollármillió­kat várnak. > Ügy számítják, hogy évi 900 ezer, 1 millió dol­lárt kapnak majd, ha elkészül az egész, 18 épületet magában foglaló telep. MÚdiÓ 9. a Szovjet Televí­zió kilences számú stúdiója jól ismert a magyar tv-nézők előtt is. Nem egy, ott elhangzott be­szélgetést vett már át a ma­gyar tv. Tegyük hozzá: mindig nagyon fontos, a világpolitika egy-egy sarkalatos kérdéséről esett szó e vitaműsorokban. Az az ötven perc, amelyet műsoron kívül vett át a Sza­badság téri szerkesztőség, ugyancsak a nemzetközi élet elevenébe vágott, most egy­részt az emberi jogok ürügyén a belügyekbe való beavatkozás kérdéséről, másrészt az ameri­kai külügyminiszter kudarccal végződött moszkvai tárgyalá­sairól esett szó benne. Külpolitikai szakértők dolga lesz ezt a rendkívül érdekes, érvekben gazdag és a jogos in­dulatoktól sem mentes eszme­cserét méltóan elemezni, ám a tv-nézők milliói is kellő infor­mációt kaphattak arról, hogy miféle eszközökkel bújtják fel az igen találóan belső disszi- denseknek nevezett személye­ket — törvénybe ütköző akciói­kat méltán követi a törvény­szabta megtorlás —, s hogy miért bizonyult elfogadhatat­lannak az USA számára egy­oldalú előnyöket tartalmazó csomagterv: a hadászati táma­dó fegyverek radikális csök­kentése megbillentené a straté­giai egyensúlyt. Akácz László Kiválók A szocialista brigádokra építenek Munkások és könyvek. Ez vblt a címe annak a pályá­zatnak, amelyet tavaly ősszel hirdetett meg a Csepel Autó­gyár szakszervezeti könyvtára a munkásolvasók számára. Ér­demes felidézni néhány rész­letet a beérkezett írásokból. „Mindig rossz érzés fog el, ha könyvforgató embertől megkérdem, ki a mű Írója, mire csodálkozva néz rám, mivel azt nem figyelte meg. Nekem az életem nagy szen­vedélye az olvasás. Ügy gon­dolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadsereg­re, amely mögöttem áll, en­gem véd...” — írta Balogh József né gépmunkás az alkat­részgyárból. „Az ember, ha olvasni szeret, sokat tanulhat — mondott vé­leményt Lerótt Jánosné esz­tergályos, szántén az alkatrész­gyárból. — Az olvasás felvilá­gosít, ezáltal könnyebbé, tar­talmasabbá válik életünk...” Lakatos Antal, a gyártóesz­közellátó melegüzem szocia­lista brigádjának tagja, beta­nított edző, versben fogalmaz­ta meg véleményét. „Bemutat­ja nekem, amit sose láttam. I Oda is elvezet, ahol sose jár­tam ...” Szerződésben a könyvtárral Folytathatnám az idézeteket, azoknak a munkásembereknek a véleményét, akiknek a szá­ma évről évre nő a könyvtári olvasók mind népesebb tábo­rában. Amíg 1974-ben a fizi­kai dolgozó könyvtári tagok száma az összolvasók har­minckilenc százaléka volt, ez az arány ma már ötvenkét százalék. Hogy minek köszönhető ez a gyors növekedés? Elsősorban annak a felismerésnek: a könyvtárnak az új olvasók to­borzásában elsősorban a szo­cialista brigádokra kell épí­teniük. Tények bizonyítják, hogy az autógyári dolgozók egyre jelentősebb része a szo­cialista brigádmozgalom hatá­sára válik olvasóvá. Részvé­telük gyorsan növekvő ten­denciát mutat. 1971-ben még mindössze há­romszázötven szocialista bri­gádtag olvasója volt a gyári könyvtárnak. Ma pedig már kétezer-kétszázkilencvenkilene. Minek köszönhető ez? Amíg 1971-ben mindössze huszonöt brigád kötött szocialista szer­ződést a könyvtárral, addig 1.976-b-n már százhetvenkilenc brigáddal volt rendszeres kap­csolata a gyár könyvtárának. Harmadszor és véglegesen Nem véletlen tehát, hogy a Csepel Autógyár szakszerveze­ti könyvtára a közelmúltban harmadszor is — és ezzel vég­legesen — elnyerte a kiváló könyvtár címet. — Nagyon sok és körülte­kintő munka eredménye ez — mondotta Miszori Sándorné, a könyvtár vezetője. — Hogy mindez mit takar? Hadd kezd­jem azzal: a gyár vezetőitől minden segítséget megkapunk. Ezt mi sem bizonyítja job­ban: az elmúlt esztendőben majd’ száztízezer forintot for­díthattunk új könyvek vásár­lására. Háromezerkétszáz kö­tettel gazdagodtunk egy év alatt, így ma már harminc- kilencezer kötet között válo­gathatnak olvasóink. Ezt a sokszínű választékot egészíti ki az a százhúszféle újság és folyóirat, amely szintén meg­található könyvtárunkban. Az eredmény: egy esztendő alatt kilencvenhétezer kötet köny­vet kölcsönzött négyezerötszáz olvasónk. Csupán az érdekes­ség kedvéért említem: ma már a gyár dolgozóinak harminc­hét százaléka könyvtárunk tagja. A módszerek sokrétűek A könyvek, az olvasás meg­szerettetésének egyébként is igen sok módját alkalmazzák a könyvtár dolgozói. Egy esz­tendő alatt hatvannégy kiál­lítást, s hatvanhárom külön­böző irodalmi programot — (ró—olvasó találkozót, iroda* lomórát, előadói estet, vetélke­dőt, csoportos gyermekfoglal­kozást — rendeztek. Bihari Klára, Jókai Anna, Hegedűs Géza, Janikovszki Éva, s má­sok találkoztak olvasóikkal e programok keretében. Egyre gyakoribb, hogy egy-egy ren­dezvény házigazdaszerepét va­lamelyik szocialista brigád vállalja, amelynek tagjai a I várt íróvendég műveinek el­olvasásával, munkásságának megismerésével készülnek ezekre a találkozókra. S ami szintén a könyvtár jó munkáját dicséri: az isko­lákkal kialakított jó kapcso­lat. Ennek keretében a gyer­mekkönyvtári részleg az el­múlt esztendőben húsz alka­lommal rendezett csoportos foglalkozást a munkásszülők általános iskolába járó gyer­mekeinek. Már gyermekkortól — Hogy mi a célunk ezzel? Az olvasóvá nevelést már gyermekkorban kell kezdeni. Az olvasás egyrészt fejleszti a szókincset, a kifejező kész­séget, a gondolkodást, s gaz­dagítja az érzelemvilágot, más­részt formálja a gyermek ön­érzetét, erkölcsi arculatát, bontakozó világnézetét, egy­szóval személyiségét. Mind­ehhez az szükséges, hogy a megfelelő könyvekre irányít­suk a figyelmét, ugyanakkor olvasmányait megbeszéljük vele, értelmileg és érzelmileg előkészítsük, illetve helyrete­gyük irodalmi élményeit. A harmadszor is elnyert ki­váló cím azt bizonyítja, hogy ez a könyvtár jól megfelel hi­vatásának, az emberek — fia­talok és felnőttek — olvasóvá nevelésében. Prukner Pál Művelődés és szórakozás Sokoldalú tevékenység a kiskunlacházi ifjúsági klubban A kiskunlacházi Petőfi mű­velődési házban a közelmúlt­ban új ifjúsági klub alakult. Terveiről és munkájáról Kö- vesdi István klubvezetővel és Hernádi Ferenccel, a művelő­dési ház igazgatójával beszél­gettünk. — A községben ÁFÉSZ ifjú­sági klub is van, rendezvényei azonban zártkörűek. Elképze­Úgy, mint eddig MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Pest megyéből — mint már arról beszámoltunk — sokan részesültek magas kitüntetés­ben felszabadulásunk évfor­dulóján: a Munka Érdemrend arany, ezüst, bronz fokozatát tűzték a mellükre. Külön-kü- lön valamennyien érdemesek lennének arra, hogy írjunk arról, mivel érdemelték ki az elismerést. Most hármukat mutatjuk be, találomra kivá­lasztva, akik az arany fokozat birtokosai, s jelképesen ma­gukban hordozzák valameny- nyi kitüntetett értékes, tisz­teletre méltó tulajdonságait. A kertész Főző József, három éve vá­lasztották a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnökévé, főker­tészből. Nagyon érti a szak­máját. A felszabadulás után a debreceni mezőgazdasági fő­iskolán szerzett diplomát, majd elvégezte a kertészeti egyetemet, ott is maradt ta­nársegédnek, az üzemtani tanszéken — teljes három évig. Aztán visszahívta a me­zőgazdaság Törökbálintra, on­nan ebbe a közösségbe. — Szívügyem a gyümölcs és különösen az alma. Ennél többet nem hajlandó önmagáról mondani, de annál készségesebben beszél a tsz 300 hektáros almásáról. Hogy abban ötéves átlagban 260 mázsa volt a hektáronkénti termésátlag, de tavaly az egyik hektárról 550 mázsát szedtek le. Azután gyümölcstermesztési rendszerüket hozza szóba, s elmondja, hogy egyre több gazdaság társul hozzájuk. Be­vezették három esztendeje o csepegtető öntözést, melynek a Micsurin a módszergazdája, már több gazdaság csatlako­zott hozzá. — De hát ez a sok újítás mind az elnök érdeme — je­gyezzük meg, mire szobája vö­rös zászlókkal kitapétázott fa­lára mutat. — Tizenkét év óta minden esztendőben kaptunk jó mun­kánkért zászlót. Még a Minisz­tertanács Vörös Zászlaját is, a IV. ötéves tervidőszakban el­ért eredményeinkért. Az utóbbi négy évben kiérdemel­tük a Kiváló Mezőgazdasági Szövetkezet címet. Elődeim­nek és a tsz minden dolgozó­jának szól — úgy érzem — a Munka Érdemrend arany fo­kozata, amit most kaptam. — Az viszont, hogy 1964- ben az állami gazdaságok és tíz évvel utóbb a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója lett, ta­lán mégis egyéni érdemeinek köszönhető? — kérdjük, mire nem felel, csak szerényen mo­solyog. A hegesztő A kitüntetés utáni első munkanapon kerestük fel munkahelyén, a Csepel Autó­gyárban Antal Józsefet. — A járműgyáregységben találjuk — közölte Toldi An­tal, a gyáregység pártszerve­zetének titkára. Elmondta róla azt is, hogy a gyár pártbizott­ságának tagja, alapszervezeti párttitkár és munkásőr is. Hogy elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetemet, az idén fejezi be a szakosítót, ahol filozófiát és politikai gazdaságtant tanul. Feladatait a leglelkiismeretesebben old­ja meg. Oktat a hegesztőtan­folyamon és tagja lakóhelye, Szigetszentmárton tanácsának is. Ezek után, amint szembe­nézünk Antal Józseffel, első kérdésünk hozzá: miért tanul? — Magáért a tudásért, de pártfunkcióm miatt is. Megfe­lelő ismeretek nélkül hogyan felelhetnék meg társaim bi­zalmának, amivel a tisztségek­be választottak? A hegesztő mesterséget kü­lönben csak négy éve sajátí­tottam el, egyesztendei tanuló­idő után. Eredeti szakmája géplakatos. 1953-ban került a Csepel Autóba ipari tanuló­nak, a gyáregység pedig, ahol most dolgozik, első munkahe­lye. Azelőtt tehergépkocsik készültek itt, s amikor áttér­tek az autóbuszalváz gyártá­sára, sok embert kellett átké­pezni, új munkamódszerekre tanítani. Ebből Antal József, ahogy róla mondják, maximá­lisan kivette részét. Főző József Antal József Reznicsek Ferenc Geleía Pál felvételei A Május 1. brigádban dolgo­zik, amely a vállalat kiváló szocialista brigádja. Érre büsz­ke, meg a két gyermekére és arra, hogy a felesége, aki ugyanennek a gyáregységnek a raktárában csoportvezető, közgazdasági szakközépiskolá­ban tanul. — Nem fárasztja a munka mellett vállalt sok megbíza­tás, meg a tanulás? — Még csak 38 éves vagyok, bírom. — Tervei? — Dolgozni eddig... tovább, mint Az építő Reznicsek Ferenc építési csoportvezetőt kora reggel Csepelen, a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat ' köz­ponti telepén, az irodájában találjuk. A befejező szakmák csoportvezetője. Irányítja a la­katosok, asztalosok, villany-, víz-, gáz- és központifűtés- szerelők, épületgépészek, ösz- szesen hatszáz ember munká­ját. Most is éppen indulásra kész, feltartjuk egy negyed­órára. Annyit már tudunk róla, hogy a vállalati pártbizottság mellett működő fegyelmi bi­zottság elnöke és pártoktatás­ban előadó. Munkakörét pedig kifogástalanul ellátja, már évekkel ezelőtt a vállalat, azután az Építőipar Kiváló Dolgozója lett, majd 1968-ban magas elismerésben részesült, akkor a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Leg­újabb kitüntetése nagyon meglepte. Már néhány nappal előbb közölték vele, hogy áp­rilis elsején be kell mennie az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba. Mindenfélére gondolt, csak arra nem, hogy az arany fokozatot kapja. Március 31-én, a vállalat felszabadulási ünnepsége vé­gén azután Barna Márton, a vállalati pártbizottság titkára bejelentette, hogy szép kitün­tetést kap. Azt viszont, hogy a Munka Érdemrend arany fo­kozatát, csak az ünnepség után súgta meg neki. — Ilyen magas kitüntetést! — mondja még most is cso­dálkozva. — Mindig elvégez­tem a munkám és igyekeztem jól dolgozni, de hát ez mégis nagyon' nagy jutalom ... Szokoiy Endre lésünk az, hogy az ifjúság kö­rében népszerűsítsük a műve­lődési ház rendezvényeit — kezdi Kövesdi István. — Azelőtt is voltak ifjúsági programjaink — kapcsolódik a beszélgetésbe Hernádi Ferenc. A művelődési ház kezdemé­nyezése volt a kismamák klubjának szervezése. Arra tö­rekedtünk, hogy a program változatos és újszerű legyen. Szakorvosok, óvónők tartanak előadásokat. — Tovább bővítjük kapcso­latunkat a Telefilm egyik cso­portjával — folytatta Kövesdi István. — Végh István, a cso­port vezetője már meghívta fiataljainkat, s bemutatta ne­kik a tévé teljes műszaki be­rendezését. Hunyadi László operatőr dokumentumfelvéte­leket készített Kiskunlacházá- ról. Az a tervünk, hogy a fil­met közösen nézzük meg. — Asztalitenisz-bajnokságot is hirdettünk. A tornaterem állandóan nyitva áll a helybe­liek előtt. Az ifjúsági klub tag­jai az idén társadalmi mun­kában megkezdik a kézilabda- pálya építését. — A természetbarátok veze­tője Nagy Mária. Rendszere­sen kirándulnak, s az Express Utazási Irodával közösen szer­vezünk az idén egy utat az NDK-ba és Erdélybe. — Kiállítást rendeztünk Fuggert Ferenc zománcműves munkáiból. Fuggert Ferenc szeretne egy zománcműves szakkört szervezni. A képző­művészkör is külön helyisé­get kap, s még ebben a félév­ben megalakítjuk az irodalmi színpadot — mondja a klub­vezető. — A forradalmi ifjúsági na­pok tiszteletére vetélkedőt szerveztünk — szól közbe Her­nádi Ferenc. — Olyan érdek­lődést váltott ki, amelyre leg­merészebb álmainkban sem gondoltunk. összeállítottunk szellemi totót is, és szétküld­tük a járás területén dolgozó ifibrigádoknak. Majdnem min­den kérdésre helyesen vála­szoltak. Külön öröm volt, hogy a különböző korosztályok kép­viselői is eljöttek a művelődé­si központban megrendezett elődöntőre. Pósa Zoltán 4 4 k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom