Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
í 1977. ÁPRILIS 24., VASARNAP %Xtűav 5 Vendégségben Pátyon és Zsámbékon Leblokkolva a mély vízben ? A nagykátai gyáregységben folyamatosan cserélik a gépparkot. Az új berendezések egyharmada már megérkezett. Képünkön: az egyik hidropneumatikus vezérlésű svájci Schaublin-gépen beállítják az első munkadarab megmunkálását Nagy Iván felvitele Választás a pomázi ivóvíztársulatnál A napokban közgyűlést tartott a Pomázi Ivóvíz és Csatornamű Társulat. A Lemondott társulati elnök helyett a tagság új elnöknek Lőrincz Antal János tanácstagot választotta, mivel az elmúlt évek során gyakran bizonyította, hogy szívén viseli a község fejlődését. A közgyűlés a műszaki vezetői tisztséggel Korausz Ferencet bízta meg. Százhalombattán a Duna- menti Hőerőmű Vállalat az ország villamosenergia-rend- szerének egyik legfontosabb bázisa. Ilyen körülmények között különös fontosságú e hátaim. üzem dolgozóinak polgári védelmi felkészültsége. Tavaly az év második felében történt: a DHV Kilián György szocialista brigádja — érdemes megjegyezni: tizenhét alkalommal nyerte el e megtisztelő címet — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére polgári védelmi vetélkedőre hívta ki a nagyüzem hasonló kollektíváit. Mindig új ismeretek Skriba József brigádvezető így indokolta elhatározásukat: — Kazánkarbantartók vagyunk, lakatosok és hegesztők dolgoznak a mi kollektívánkban. Remekül megértjük egymást. Tizenhárom évvel ezelőtt alakultunk ifjúsági brigádként, s azóta csaknem változatlan a gárdánk. Nincs olyan vetélkedő, amin ne indulnánk, szabad időnk jelentős részét erre áldozzuk. És nem csupán a verseny izgalma miatt: döntő tényező az is, hogy már a felkészülés során mindig új ismereteket szerzünk. A polgári védelmi tudnivalókat pedig a napi mun- tkánltban is hasznosítjuk, hiszen nem egy hatalmas méretű kazánt például gázálarcban kellett megjavítanunk... A Kilián György szocialista brigád felhívását szép visszhang követte: harminchárom kollektíva nevezett a vetélkedőre. A selejtezők lebonyolítása után az elmúlt napokban került sor a döntőre: kilenc közösség háromtagú csapatai mérték össze tudásukat. Már javában gyülekeztek a résztvevők a DHV kultúrtermében, amikor Skriba József — két társával, Ádám Gyulával és András Bélával egyetértésben — kissé izgatottan megjegyezte: Elméletben és gyakorlatban — Az ötödik hellyel már elégedettek lennénk... A versenyzők pedig gyorsan elfoglalták helyüket a részükre kijelölt asztaloknál. A döntő szereplőit — a Kalorikus, a Kölcsey, a Közgazdász, a Sallai Imre, a Zsukov, a Március 15., az Elektronika, az Együttműködés és a Kilián György szocialista brigádok csapatait — köszöntötte a játékvezető, Nagy István, a vállalat tűzvédelmi vezetője, majd bemutatta a zsűri tagjait: Szabó János őrnagyot, a város polgári védelmi törzsparancsA budapesti műszaki egyetemen tanuló külföldi diákok tegnap délelőtt Pátyon a Zsám- béki Medence Lenin Tsz életével ismerkedtek. A gazdaságot egy harmincperces színes diafilm mutatta be a bolíviai, equadori, ghanai, jordániai, iraki, columbiai, ni- gérai és szudáni egyetemistáknak, akik képet kaptak ezúttal a tavalyi betakarítási és az idei tavaszi munkálatokról nokát, Csorna Antal üzemi törzsparancsnokot és Tallér József versenyfelelőst. A gongszó után azon nyomban elhangzottak az első kérdések, amelyekre írásban kellett válaszolniuk a résztvevőiknek. Hány kilotonnás volt a Hirosimára dobott atombomba? Az idegmérgek ellen véd-e a szükségálarc? Milyen világító eszköz használható az óvóhelyen? A puszta felsorolásból is kitűnik: széles körű tájékozottsággal kellett rendelkezi niük a versenyzőknek, ha válaszolni akartak e kérdésekre. Megbizonyosodhattunk erről akkor is, amikor képről 18 nevezetes személyiséget — többnyire külpolitikust — szipte hibátlanul megneveztek. De az elméleti vizsga a vetélkedőnek csak az egyik részét jelentette. A gyakorlatban is felismerték azokat az eszközöket, amelyek veszély esetén megvédik az élő szervezetet a pusztulástól. Dicséretükre legyen mondva: elsőrendűen megoldották ezt a feladatot is. Jellemző kép a döntőről: egy-egy helyes választ követően, a zsűri értékelése után rendszerint megköny- nyebbült sóhaj hallatszott a versenyzői asztaloktól. Nem volt nehéz megállapítani: ilyen precíz válaszokat csak azok adhatnak, akik alaposan felkészültek. Fej fej mellett A szünetben az eredmény- jelző tábla előtt a csapattagok szorgalmasan számolgatták pontjaikat. Skriba József is papírral, ceruzával a kezében jegyzetelt. Az összeadás után arcán alig látható mosollyal nvomban társaihoz sietett, s így szólt hozzájuk: — Fiúk, elég jól állunk, a második részben érdemes lesz még jobban ráhajtanunk! S a csapat tagjai megfogadták a brigádvezető szavait. A szusszanásnyi pihenő után air o? hajrába kezdtek, egy- re-másra hibátlanul oldották meg az írásbeli és a szóbeli feladvánvokat egyaránt. Az utolsó pillanatig izgalmas volt a verseny: csak a végső szakaszban dőlt el a helyezések sorsa. A verseny győztese az anyagosztály Együttműködés szocialista brigádja lett, a kazánkarbantartók csapata a második helyre került. Az első helyezettek boldogan vehették át Szekeres Józseftől, a városi tanács elnökétől. Százhalombatta polgári védelmi parancsnokától azt a díszes vándorkupát, amelyet a jövőben a kétévenként sorra kerülő vetélkedő győztesének ajánlottak fel. S mindezen túlmenően a csapat tagjai felenként háromszáz forintos könyvutalványt is kaptak. A második helyezett, a Kilián György szocialista brigád gárdája kétszáz fois. Ezt követően Szín Béla a tsz elnöke adott tájékoztatást a szövetkezet eredményeiről, gondjairól és terveiről. A délelőtti program határszemlével folytatódott. Megtekintették a látogatók a biator. bágyi állattenyésztési telepeket és a kábelüzemet. Délután a külföldi diákok megnézték Zsámbék műemlékeit és a lámpamúzeumot. rintos könyvvásárlási utalványt nyert. Skriba József — aki a szünetben nem bizonyult rossz jósnak — elégedetten fogadta a gratulációkat a második helyért. Kiszélesíteni a versenyt A vetélkedő befejezése után a további elképzelésekről kaptunk rövid értékelést Szabó János őrnagytól, a város polgári védelmi törzsparancsnokától. — Ügy hiszem, nagyon jól sikerült ez a verseny. A résztvevők alapos felkészültségükért minden dicséretet megérdemelnek. A jövőben azt szeretnénk, ha ezt a vetélkedősorozatot kiterjeszthetnénk a város valamennyi üzemére, intézményére is. S ha így lesz, akkor két év múlva a jelenleginél még nagyobb tudással rendelkező csapatok küzdenek majd egymással. Falus Gábor Tópiósájji névadók Tápióságon már évek óta általános szokás a családi ünnepek társadalmi rendezése. De a község nem nagy, csupán 2700 lelket számlál, ezért ilyen ünnepségre mégsem kerül sűrűn sor. Idén is csak tegnap adtak először nevet a községi tanács, háza üléstermében, ünnepélyes keretek között, egyszerre mindjárt öt gyermeknek. Az úttörők rövid, szép mű. sorral szerepeltek, a tápióbics- kei Április 4. Tsz pedig megajándékozta mind az öt apróságot, ugyanis a szülők valamennyien tagjai a szövetkezetnek. Horgászpa ra d icsom Piliscsaba és Tinnye között, az út menti völgyben húzódik meg a toki Egyetértés Tsz 7 holdas halastava. Mint csillogó gyémánt, zöld foglalatban — hallottam egyik kirándulótól. Mert bár tilos a fürdés a tóban, hiszen zavarná a horgászokat, kora tavasztól késő őszig százával érkeznek a természetkedvelő turisták minden hétvégén. Nem nagy távolságra, mindössze 27 kilométerre van a fővárostól, s a legromantikusabbak is megtalálják a nekik való hangulatot. Lehet itt horgászni, szalonnát sütni, hegyet mászni..., s ha akad Valami a horogra, .a bogrács is előkerül. Nagyvadak a vízparton Mikor ott jártunk, Kladek András, a tsz tinnyei horgászegyesületének halőre éppen a kőzúzalékot szállító kocsit irányította. — A télen megrongálódott a tó körüli út — mondta —, most hordja a tsz kocsija a követ, amit aztán rögtön el Is terítenek az emberek. Szeretnénk, ha május 1-re minden készen várná a két község, Tök és Piliscsaba gyerekeit. Már hagyománnyá vált, hogy itt tartják a majálist. A felnőttek is szívesen jönnek. Március 10-én kezdődött a horgászszezon, azóta hétköznap, vasárnap mindig sokan érkeznek. Ideális hely ez a Nagykátai telefongyár: pótolni a lemaradást Tavalyihoz kéjest idén kétségkívül nehezebb helyzetben van a Telefongyár. Míg a múlt évben szép eredményekkel kezdte az esztendőt, addig az idén bizony jócskán lemaradt. Húsz százalékkal termeltek kevesebbet, s ebben nemcsak a budapesti gyárnak volt szerepe, hanem a vidéki gyáregységeknek is. Nem szériában A Telefongyár nagykátai gyáregysége például, amely évek hosszú során át zökkenő- mentesen teljesítette feladatát, az idén mintha leblokkolt volna. Emlékeztetőül és bizonyos fokig magyarázva a dolgokat, nem árt felelevenítenünk a tavaly történteket. Röviden arról van szó, hogy a nagykátai üzem a telefon gyártásáról a múlt év során átállt a híradástechnikai készülékek alkatrészeinek gyártására. A váltás sajnos nem volt zökkenőktől mentes. Farsang István, a Telefongyár nagykátai gyáregysége pártbizottságának titkára: — Nagy lemaradással kezdtük az évet. Igaz ugyan, hogy több tekercset készítettünk, mint amennyit eredetileg terveztünk, ám sok fontos alkatrészt nem sikerült időre előállítanunk. Hogy mi volt ennek az oka? Nos, elsősorban a gyakorlatlanság, meg az, hogy az emberekben — sajnos — még ma is van egy bizonyos nagyvonalúság a múlt örökségeként. Éveken keresztül készítették a telefonokat. Jóformán bekötött szemmel is tudtak dolgozni. Az új gyártmányok viszont nagyobb figyelmet követelnek. Dolgozóink 90 százaléka alig egy éve csinálja ezt a munkát. A telefon nálunk tömeggyártásban készült. Az alkatrészek azonban mások. Kis, többnyire 300—400 darabos szériákról van szó, nyugodtan beszélhetünk tehát egyedi gyártásról. Az év elejéig a nagykátai gyáregység rendkívül sok segítséget kapott a budapesti törzsgyártól, a híradástechnikai alkatrész korábbi profil- gazdájától. A budapesti üzemből reggelente autóbusz hozta le a munkásokat Nagykátára, akik napi 8 órán át tanították a gyártás titkaira a helybelieket. A tapasztalatok átadásának időszaka azonban lezárult. Januártól a nagykáa tinnyei út mentén kikapcsolódásra. Míg el nem kerítették az erdőt Telkitől Piliscsabáig, hajnalonként ide jártak le a tóra inni a nagy- t vadak. Volt olyan, aki azért j töltötte itt az éjszakát, hogy láthassa őket. Három bottal — Azért mégis elsősorban horgászparadicsom ez. Hány tagja van az egyesületnek? — Jelenleg nyolcvanhét. Nemcsak a mi téeszünk tagjai; még a szomszéd járásból is jönnek. Éppen most volt itt egy százados, ha jól emlékszem, a szentendrei katonai főiskoláról, és érdeklődött, hogy lehet belépni az egyesületbe. Tavaly még adtunk ki napi horgászjegyeket is, de ez az idén már megszűnt. Viszont minden egyesületi tag hozhat magával egy vendéget, s megoszthatja vele a botjait. Mindenki három bottal horgászhat, s évente 40 kiló halat vihet haza. — Van is mit fogni, vagy csak a zsinórt áztatják? — Van. Szeptemberben 24 mázsa pontyot és 3 mázsa amúrt telepítettünk a tóba, de van süllő, csuka, angolna és egy sereg vadhalfajta is. Csak a nemes halakból határozzuk meg, ki mennyit foghat, kárászból például nincs korlátozás. Míg beszélgettünk, gyakran csobbant a víz; a parton ülő 1 horgászok bosszúságára egytai gyáregység bekerült a mély J vízbe, és azóta egyedül, csak- | is önmagára számítva kell megoldania a könnyűnek éppenséggel nem nevezhető feladatokat. Selejt és tanulópénz Az üzem a lehető legtisztességesebben járt el munkásaival a termékváltás hónapjaiban. Ügy határoztak: három hónapot adnak dolgozóiknak arra, hogy megismerjék az újfajta technológiát, s amikor úgy tűnt, hogy a három hónap kevésnek bizonyul, újabb kettővel toldották meg az átállási időszakot. Most már biztosnak látszik, hogy ez is kevés volt, mert azt az egyet nem árt megjegyeznünk, hogy nem babra megy a játék. Egyetlen rossz alkatrész, amelyet 300—400 darabos szériában készítenek el, akár százezer forintos értékű károkat is okozhat, Nyugatról, dollárért behozott nyersanyagokról lévén szó. A megtörtént bajon keseregni ma már fölösleges. A nagykátai gyáregység dolgozói és vezetői viszont mindenképpen okulhatnak a hibákból. Annál is inkább, mivel gyáregységük az évek múlásával egyre nagyobb feladatokat kap, tekintettel arra, hogy a törzsgyár alkatrészgyártó bázisául jelölték ki. Nagyjából ennek tudható be, hogy a Telefongyár a rendelkezésére bocsátott sok százmillió forintos rendkívüli fejlesztési keretből oly nagy összegeket áldoz a nagykátai gyáregység fejlesztésére, gyarapítására. A Heves megyei Állami Építőipari Válmás után dobták fel magukat a kergetőző halak a víz tetejére. Rabol a csuka — Rabol a csuka — mondta a halőr, mintegy kitalálva az el nem hangzott kérdést. — De azért marad bőven a horgászoknak is. Az idén eddig április 4-én került horogra a legnagyobb, 3 kiló 70 dekás ponty, Müller Gyula, az Óbuda Tsz gépkocsivezetője fogta. Talán furcsán nézhettem, mert elővette a tagnyilvántartást. — Nem horgászanekdóta. pontosan megmértük, benne van a könyvben is. Aztán az út menti tócsücsökre mutatott. — Ott egy kocsiparkolót épftünk, itt az én vityillóm mellett meg két vendégszobát. A facsemetéink is megéledtek, már szépen hajtanak Szilvát, cseresznyét, jegenyét, meg tuját ültettünk végig a parton. Szép lesz néhány év múlva. A vendégházat meg azért csináljuk, mert sokan hajnalban szeretnek kimenni a vízre, legyen hol aludniuk. Május 2-től június elejéig tilalom lesz az ívás idején, aztán újra várjuk a horgászokat. Sokan szeretik az éjszakai pecázást. Szép is. Tudja, engem a hajdani pesti utcákra emlékeztet, miicor sorban álltak a konflisok, és mindegyiken ott csillogott egy-egy lámoa. De ez még szebb, meri a víz visszatükrözi. T. Ágoston László lalat december végére ígérte egy új üzemcsarnok átadását, ám az építés elhúzódása miatt az avatóra csak nyáron kerülhet sor. Május végén talán beköltözhet új otthonába a tekercselőrészleg, azt követően a kábelzsinórgyártás, s végül a koakxiális csatlakozógyártó üzem is. Miután ezek kiköltöztek a régi műhelyekből, átszervezhetik az alkatrészgyártást is, felhasználva a megnövekedett helyet az üzemekben. Az új gépek már megérkeztek Nagykátára, s nagy részük becsomagolva vár, hogy a hur- colkodás után kijelölt helyére kerülhessen. Felelősséggel Az elkövetkező hónapokban nagy feladatok várnak a nagykátai gyáregység dolgozóira. Nemcsak belakniuk kell az új üzemeket, hanem olyan munkát is produkálni, amellyel behozható az első negyedév csaknem 20 százalékos lemaradása. Felelősségteljes feladat ez, mert munkájuktól nemcsak saját boldogulásuk függ, hanem az is, hogyan teljesíti féléves tervét a Telefongyár budapesti törzsgyára és a többi vidéki gyáregység. B. P, Méltó büntetést kaptak a szigelszentmiklési garázdák A ráckevei járásbíróságon dr. Szántó Szilvia büntetőtanácsa több napon át tárgyalta Szigetszentmiklós fenegyerekeinek bűnügyét. Szeleczki László 23 éves alkalmi munkás, mint elsőrendű vádlott visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés, két rendbeli rablás, garázdaság, és erőszakos nemi közösülés vádjával állt a bíróság előtt. Társa, Ember István 23 éves gépkocsivezető — ugyancsak szi. getszentmiklósi lakos — egy rendbeli rablás bűntettével, mint bűnsegéd és erőszakos nemi közösülés bűntettével vádoltam Szeleczki tavaly május végén a helybeli Árpád italboltban Szolzúoki Lászlóval összeszólalkozott, majd összeverte, megrugdalta, annyira, hogy agyrázkódást és súlyos sérüléseket szenvedett. Múlt év szeptemberében Ember István és Szeleczki késő este, az italboltból távozva az egyik mellékutcában összetalálkoztak Kovács Lajossal, akitől Szeleczki nagyobb összeget követelt. Miután Kovácsnál nem volt pénz, Szeleczki tarkón ütötte. A két útonálló az áléit embert magára hagyta. Még aznap éjjel a Petőfi utcában leütötték a munkahelyéről hazafelé tartó R. J. takarítónőt. Mindkettten erőszakoskodtak vele, majd Szeleczki elrabolta az asszony 400 forint készpénzét és ruhaneműt tartalmazó szatyrát. A bíróság a büntetett előéletű Szeleczki Lászlót kilenc évi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre, és a közügyektől 10 évi eltiltásra, Ember Isvánt pedig 3 és fél évi szigorított börtönben töltendő szabadságvesztésre és a közügyektől való 5 évi eltiltásra ítélte. A vádlottak fellebbez* tek. Asztalos Imre Fiúk, érdemes lesz róhajtani... Polgári védelmi vetélkedő Százhalombattán Az Együttműködés nyerte a vándorkupát Három kiló hetven deka az idei rekord i
