Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

Járásszerte vetik a kukoricát A hét közepén kaptuk a ta­nácstól a tájékoztatást: a járás valamennyi termelőszövetkeze­tében (kivéve a sülysápi Tápió- völgyét) megkezdték a kukori­ca vetését. Valamennyi közös, gazdaság, ban megszervezték ' a második műszakot: az éjszakai órákban is vetik a tengerit. Megkezdték a napraforgó, ve­tését is a sülysápi Tápióvölgye és a gombai Fáy András tsz- ben. A NEGYEDIK ORVOS HIÁNYZIK Egészségügy Gyomron BEVÁLT A KÖZPONTI ÜGYELET A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyal­ta a következő tanácsülés anyagát is, melyben önálló na­pirendi pontként, egyebek közt. a nagyközség egészségügyi helyzete szerepel. dr. Halmai Géza ügyvezető körzeti orvos tájékoztatásában. A 12 ezer lélekszámú köz­ségben február 1-től négy körzetben három or­vos működik, továbbá négy-négy ápolónő, orvos­A VÁSÁRBÓL - BAJÁRA Tevevágéhidakat is gyártanak A LEGJOBB LIBAKELTETŐ A kőbányai vásárváros Ag_ romasexpo kiállításán a Mono- ri Mezőgazdasági és Élelmi_ szeripari Gépgyártó Vállalat 31 árucikkét, nagy érdeklődés és siker kísérte. Dr. Sándorfi László, vállalati igazgatótól ér­deklődtünk eredményeikről, elképzeléseikről, terveikről. — A vállalat, fennállása óta ilyen nagy jelentőségű kiállí­tásunk még nem volt. A több mint 500 négyzetméteren be­mutatott gyártmányaink közül tizenötöt díjaztak. Húsipari gé­peink különben, a vásár bezá­rása után, közvetlenül Bajára utaztak, az épülő húskombinát részegységének gépei lesznek. A bemutatott egyedi/ gépek már módosított és fejlesztett kivi­telben készültek el. Korábban csak mezőgazdasági gépeket, gépalkatrészeket gyártottunk. A húsipari berendezések gyár­tása 1976-ban összes termelé­sünk 8,4 százalékát tette ki, míg idén elérte már a 10 szá­zalékot. Birka-, sertés-, mar­ha-, és tevevágóhidakat is ké­szítünk, víziszárnyas- és csir- kevágóhidakat úgyszintén. Jö­vőre tervezünk nagyobb kor­szerűsítést, holland licenciát vásárolva, műszaki együttmű­ködést is megvalósítunk. — Az LK-—10/20-as libakel­tetőnkkel és bújta tónkkal, amely két gépegységből áll, nagyon jó eredményeket ér­tünk el. Hazánkban átlag 68— 70 százalékban kelnek ki a to­jásokból a jószágok, de a mi gépeink lényegesen jobb ered­ménnyel működnek: idén a zagyvarékasi tsz-ben 91 száza­lékot, az ajkai tsz-ben pedig 93 százalékot értek el. Ezek a termékeink világviszonylat­ban is állják a versenyt, tel­jesen automatizáltak és minden alkatrészüket magunk állítjuk elő. Udvari Gábor SAKK, MEGYEI BAJNOKSÁG Siker E kiadón EGY GYŐZELEM - EGY VERESEG A megyei első osztályú sakk- csapatbajnokság déli csoport­jában a Gyömrői SE legutóbb igen nehéz ellenfelet kapott: az IM Vasas Iklad otthonában kellett megküzdenie a bajnoki pontokért. (Érdekesség, hogy az ikladiak ellen még egyszer sem sikerült győzniük a gyöm- rőieknek.) Tavaly a gödöllői járásbeli csapat még az országos baj­nokság II. osztályában szere­pelt, s játékosai között több í. osztályú és mesterjelölt sak­kozó akad. A gyömrőiek szor­galmasan készültek s fogad- koztak, hogy tisztes eredményt érnek el a bajnokaspiráns el­len. Nos, ígéretüket teljes mér­tékben sikerült megvalósíta­niuk. Az első mérkőzésen is nagyon szoros volt a küzdelem a két csapat között, az ikladiak 5,5—4.5 arányban bizonyultak jobbaknak a gyömrőieknél, a visszavágón több gyömrői sak­kozó magára talált, s az össze­csapást a gyömrőiek nyerték, 6—4 arányban. összesítésben 10,5—9,5-re Gyömrő nyert, s két bajnoki ponttal gyarapította pontjainak számát. Az ikladiak is két pon­tot könyvelhettek el, arra azonban aligha gondolhattak, hogy kudarcot vallanak a gyömrőiekkel szemben. A gyömrői csapat tagjai kö­zül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Follárdt István és Légrádi Antal, akik mindkét mérkőzésüket megnyerték. Másfél—másfél ponttal járult hozzá a szép eredményhez Monduk Lajos és Biró György. Kitett magáért Fitos József és Lipták Dezső is, akik bár csak egy partit játszottak, de azt megnyerték. Fábián Béla, Viczina István és Rák Sándor ezúttal igazán erős ellenfelekre talált, mert a 2—2 játszmából csak fél— fél pontot gyűjtöttek mindhár­man. Nem sikerült a pontszer­zés Simkó Ferencnek és Mé­száros Lajosnak. A gyömrői sakkcsapat, a rossz kezdés után sokat javult, s jelenleg 13 ponttal a 3. he­lyen áll a déli csoportban: csak a Dunaharaszti MTK és az Iklad csapata előzi meg. A tavasz utolsó fordulójára május 8-án kerül sor: a gyöm­rőiek otthonukban fogadják a ceglédi csapatot. (g. j-) TÁJFUTÁS Két ifjúsági csapatunk, Bakonyival és Timkóval — az országos döntőben Alaposan megcsappant me­zőnyök indultak Pest megye B fokozatú csapatbajnokságán, • melyen már csak a legjobbak versenyeztek. A tét nagy volt: az országos döntőbe jutás, ami először az MSE tájfutóinak tör­ténetében, mindkét csapatunk­nak sikerült. A lányok Báko- nyi, Timkó, Jansik, Pálinkás, a fiúk Bujdos L, Horsik, Pozsár összetételben szerezték meg a megyei bajnoki címet. A siker értékét növeli, hogy a 18 éve­sek kategóriájában csupa ser­dülő, sőt két 10 éves verseny­zővel sikerült ezt az ered­ményt elérni. Befejeződött a megye leg­jobb úttörő tájfutóinak válo­gató sorozata, szintén szép monori-erdei sikert hozva: két országos bajnokunk, Bákonyi Julianna és Timkó Márta az idén is kiharcolta az országos döntőbe jutást, következés­képp esélyük van arra, hogy Győrben megvédhessék bajno­ki címüket. Ritka szép bravúr­nak számít, hogy immár má­sodszor, az országos döntő résztvevői lehetnek. A hét végén nagyon nagy erőpróba vár a legjobb mono­ri tájfutókra: szombaton és vasárnap a Kilián és a Sem­melweis nemzetközi emlék- versenyen indulnak, amely egyben ranglista verseny is. Céljuk: a pontszerző helyeken az első 40 között végezni. (sz.) írnok, valamint két vé­dőnő. örömmel állapította meg a beszámoló, hogy a központi ügyelet bevezetése elnyerte a lakosság tetszését. Az ügyelet célja a gyors betegellátás. Jelenleg nagy gondot jelent a negyedik körzeti orvos hiá­nya: a régi orvos február 1-én eltávozott a községből, azóta nagyobb feladat hárul a többi háromra, akik a helyettesí­tést felváltva látják el. Ta­valy összesen 64 és fél ezer beteg kereste fel az orvosi rendelőket, naponta átlago­san 63. Csökkent a járványos meg­betegedések száma, a megfele­lő gyógyító-megelőző munká­nak is köszönhetően. Tavaly a község orvosai kör­zetükben látták el a csecsemő- és terhestanácsadást, amely jelentős terhet jelentett szá­mukra. A gyermekgyógyász szak­orvosi állás 1971 óta be­töltetlen. Már szinte tart­hatatlan az állapot, re­mélhetőleg még az idén változtatnak rajta. Ugyancsak itt kell megemlí­tenünk a védőnők hiányát: 1976-ban két védőnő dolgo­zott, a másik kettő szülési szabadságát töltötte. A ta­nácsadóhelyiség kicsi, korsze­rűtlen. Nincs folyóvizes ellá­tás, kevés a csecsemőasztal, a kismamák sokszor az udvaron kénytelenek várakozni. Szük­ség lenne nagyobb és korsze­rűbb tanácsadóhelyiség kije­lölésére. A Sabln-cseppeket egyre több gyermek kapja meg. Akadnak azonban még mindig olyan felelőtlen szülők, akik a többszöri felszólítás ellené­re sem víszik el gyermekeiket a védőoltásra. A községben hat ipari üzem működik. Többségük közegész­ségügyi helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy még nem megoldott a köz­ségben a vezetékes ivóvíz- ellátás. (Már megkezdődött a vízmű építése.) A .járási szolgáltató szövet­kezet gyömrői részlegében sok a hiba a munkaegészségügy körül, a szociális ellátottság igen alacsony fokú. Gér József OB'VlDftl XIX. ÉVFOLYAM,'93. SZÁM 1977. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Színes szalagokkal feldíszített nyárfa Állnak az új vasai óvoda falai Határidőre tető alá kerül az épület Nemrégen közöltük a hírt, hogy az üllői új, 16 tanter­mes iskola építői a gleitnit, vagyis a falegyen elkészültét megünnepelték. Ezen á hé­ten hasonló ünnepségük volt a vasadi, 50 kisgyerek elhe­lyezését szolgáló óvoda építői­nek is. A Lenin brigád Természetesen csak néhány percig szünetelt a munka, amíg Vida György, a kisközség ta­nácselnöke köszöntötte a Mo­norí Építők Ipari Szövetkeze­tének munkásait és a megje­lent vendégeket, Várszegi Györgyöt, a járási pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetőjét, dr. Bencsik Mi­hályt, a járási hivatal elnö­két, Gellér Nándort, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének elnökét és munkatársait. — T7asadon 1945 óta műkö­dik óvoda — mondotta a ta­nácselnök —, 1953-ig ideigle­nesen, azóta pedig kényszer- megoldásként, állandó jelleg­gel, egy hajdani cselédházban teremtettünk otthont, ahogy tudtunk, azoknak a kisgye­rekeknek, akiknek felügyele­téről a szülők nem tudtak gondoskodni. Az új, korszerű' óvoda építését már régen el­határoztuk, de pénzügyi fe­dezet híján, most is csak a já­rási pártbizottság és a járási hivatal támogatásával tudtuk megkezdeni. El kell monda­nom, hogy az általában sokat kárhoztatott építőipar itt dol­gozó munkásairól, a Lenin brigád tagjairól Vasadon csak jót hallunk az emberektől. A dicséret nem alaptalan, ezt bizonyítják a két hónap alatt elkészült falak. * Égből hulló homok Ez év február 10-én jelen­tek meg az építőmunkások Vasadon. ISz íÁ'Jm A kőművesek, Szabó Miklós, Liska János, Agg Károly és Brindza János már az utolsó közfalat húzzák fel. Mihályi Imre és Brindza Mihály gondoskodik a mindenkor nélkülözhetetlen malterról. Mutnéfalvy Zoltán felvételei , — Ennek az erdőnek a he- 1 Március 10-én elkészült a Ilyén épül majd fel az óvoda j gyermekintézmény alapja, — mutatták nekik a kijelölt ' ‘ terepet. Törökvilág Mendén (I.) A szultán Mende és Bille története a bronzkorban kezdődik. A két település mindenkor a szabad­ságot és függetlenséget szere­tő nép hazája volt. Élt itt i.kíta, szarmata, déli és keleti s: ármazású kisebb-nagyobb népcsoport, hun, avar, és vé­gül, a honfoglalással, a ma­gyarok szabad parasztjainak, kisnemeseinek, úgynevezett bocsko-os nemeseinek, királyi szervienseinek, szolgáinak kö­zösen birtokolt, vérrel öntözött földje volt. Az aranykincs Állításaink helyénvalóságát bizonyítja, hogy a régészek szarmatakori sírokat is talál­tak, továbbá megtalálták az úgynevezett mendei aranykin­csét, amelynek származásáról már apáinktól tudunk, s ame­lyet a Magyar Nemzeti Mú­zeum éremtára őriz: a men­dei vasútépítéskor, 1911-ben, Szörffy Rókus 117 darab ró­mai-kori pénzérmét lelt, amit beszolgáltatott a Magyar Nem­zeti Múzeumnak, s népünk féltett kincsévé vált. Az adatok részletes feldol­gozásával most foglalkozunk, tehát ma még korai lenne beszélnünk róluk, csupán ar­ra a kérdésre igyekszünk vá­laszolni, amelyet egy falubeli tett. föl: kik lakiak Mindén a török időkben? Törökország fővárosában, Ankarában, 1971-ben kiadtak “gy könyvet, amelynek címe: Kanuni devri Budin tahrir deftert (1546—1562). Szerzője dr. Káldy-Nagy Gyula, ha­zánk tudós fia. E könyvből megtudhatjuk,, hogy Mende a pesti nahijéban (járásban) fek­szik. A török nyelvű mű sze­rint, a következő neveket em­lítik meg a korabeli feljegy­zések, eredeti írásmóddal: Cseh János, Éliás Alberd, Bandara Jakab, Éliás Dimitri, Becsi Gergely, Nagy Borbás nősök, Antal biraderes (vagyis ne­vezett testvére, nőtlen), és Bo­dor Petre, nős. Négy kapu is szerepel a fel­jegyzésekben. A tímárfalu 1546-ban Mende már az esz­tergomi Turgut aga ziametje, vagyis középnagyságú javada­lombirtoka, évi 20 ezer—100 ezer akcse (akkori török pénz) jövedr’emmel. 1562-ben a lakosság a követ­kező: Cseh András, Balás ve- led-i m. (nevezett fia Balás. nőtlen), Éliás Mihál, Bodor Pe- tör, Él ’s Alberd, hagy Barlo- bás, Mihá (ly) veled-i (neve­zett fia, nőtlen). Nagy Antal. Hane 6 (ház 6), hasil 1855 (jö­vedelem 1855). Mende 1562-ben Hüsrev Ef- sami ziametje. A török kincs­tári adólajstromban is hat ház­zal szerepel. Bille ma Mende község ha­tárrésze, c. török időkben azon­ban nagyobb volt Menőénél. Ezt látjuk a következőkből: Bilje falu (ma Pusztabille. Mende községhez tartozik), ol­vashatjuk e becses török nyel­vű könyvben, 1546-ban Hasan timárfaluja. vagyis évi 20 ezer akcsénél kisebb jövedelmű szolgálati birtok, és három ka­pu van raita. Bille lakosai 1546-ban: „rJj Ambrus, Uj Pet­re, Üj Balás, Kovács Filip, Pálfi István, Tód (Tóth) Ja­kab nősök, Orbán deák nős, Ferenc fia, továbbá Szalai Bá­linti nős, Gergel fia nőtlen, János testvére nős, Nagy Zsig- mon nős, Lőrinc fia nőtlen. Nagy Boldizsár nős, Francas : lihál nős, Máté fia nőtlen, Nagy István nős, Ferenc test­vére nőtlen, Imre testvére nős.” Bille lakossága 1562-ben: „őri Ambrus, Üj Balás, Kovács Filip, Pálfi István, Márton fia nőtlen, Orbán Ferenc, Nagy Zsigmon, Nagy Imre, Francas Mihál, Pál fia. nőtlen, Orbán Máté, Orbán János. Ház: 10. Jövedelem: 2439.” A padisah földje Szentistván-puszta Mende községhez tartozik, Gyömrő kezeiében. 1562-ben lakatlan; jövedelme: 300 akcse. 1562-ben a padisah (vagyis a szultán: Si'lima.n Otoman, Rex. Tvrc. X. Nagy Szulej- mán) hászbirtoka. Hász vagy khász birtoknak nevezték a szultán saját kezelésében tar­tott birtokot, továbbá az évi 100 akcsénál nagyobb jövedel­met hozó szolgálati birtokot, ami a szultán uradalma volt. vagy közeli rokonainak hasz­nálatába adta, hogy belőle hasznot húzzon. A hász birtok és a magyar haszon szónak a közeli kapcsolatát figyelhetjük meg az elnevezésben. Oszlárnuszta Gyömrő köze­lében fekszik, jövedelme 109 akcse, 1562-ben lakatlan. Kővári József—Nagy Mihály (Folytatjuk) amelyben egy urnát is elhe­lyeztek, az addigi munkák­ban részt vettek névsorával, április 19-én pedig felkerült az oromfalra a színes szala­gokkal és az egy üveg Kék­frankossal feldíszített nyárfa. Pedig a valódi és a vasadi eső, vagyis a széltől felkapott és szintén az égből hulló ho­mok gyakran megnehezítette az építők dolgát. A Lenin szo­cialista brigádról Gellén Nán­dor is csak csupa jót mondha­tott, mint ahogy dicsérték a monoriak is, míg a nyolctagú kollektíva, Pál János vezeté­sével, a szolgáltatóház építé­sén dolgozott. lYem fékeztek le A továbbiakban kevésbé lát­ványosan halad majd a vasadi óvoda építése, hiszen a belső munkákat már a falak között végzik a kőművesek és a sze­relők, de ha a kíváncsi érdek­lődő meglátogatja őket. bizto­san meggyőződhet arról, hogy nem fékeztek le, és határidőre elkészül az épület. _______________ V. J. A nap kulturális programja MOZIK Monor: Ezt nem tanultuk. Pilis: Az idők kezdetén. Ve- csés: A cigány tábor az égbe megy. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Maglódon, 16 órakor: a hon­ismereti szakkör foglalkozása, 18-tól: az irodalmi színpad pró­bája (az ISG helyiségben). Mendén, 17-től: könyvtári órák, 18-tól: az irodalmi szakkör próbája. Monoron, 14.30-tól 16- Lg: á kézimunka szakkör fog­lalkozása (a Kossuth iskolában), 14.30-tól 17-ig: az irodalmi színpad próbája (a gimnázium­ban), 15-től: Módszerek és formák címmel, Lür István ta­nár előadása. Monorl-erdőn, 14-től 16-ig: a gyermekszak­kör foglalkozása. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom