Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

Veresegyház

Amatőr fotósok és filmesek találkozója

A járás közművelődési programjának fontos eseményét rendezik 24-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a veres- egyházi Váci Mihály művelődési központban, A járás amatőr fotósai és filmesei adnak itt egymásnak találkozót.

Az összejövetelen a „járásunk felfedezése” című fotódokumentációs akció és pályázat irányelveit és feladatait beszélik meg a résztvevők s tájékoztatót hallgatnak meg a technikai eszközök, valamint a támogatás kérdéseiről

Ingyen földet nem adhatnak

A péceli kerttársulás gondjai

Jó néhány éve különös gondot fordítanak a háztáji és kisegítő gazdaságokra, az egyéni termelés fokozására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek is segítik a kisgazdaságokat.

Az évekkel ezelőtt megalakult kerttársulást Pécelen is támogatja az ÁFÉSZ különböző szolgáltatásokkal; ter- melvényeiket felvásárolja. Ennek is köszönhető, hogy a Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ 1978- ban mintegy ötmillió forint értékű, a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen áruhoz juÉpítőipari kutya

tott. Nem véletlen a szövetkezetnek és a tanácsnak az a törekvése, hogy bővítsék a társulást, s ha egy kicsit későn is, 8 hektár főidet juttattak a tagoknak.

A napokban került sor arra az összejövetelre, amelyen tájékoztatták a tagságot az intézkedésekről, megtárgyalták a tennivalókat. Mintegy hetvenen gyűltek egybe a művelődési otthon nagytermében. A tagság nem fogadta kedvezően azt a bejelentést, miszerint a téesz tulajdonát képező földért, 200 négyszögölenként 300 forintot kell befizetni a társulás pénztárába. Sokallották a négyszögölért kifizetendő két forintot. Némelyek népgazdasági érdekekre hivatkoztak, még olyan Is akadt, aki a tanácstól az adó elengedését kérte. Úgy festett, némely tagok csak a termést kívánják betakarítani, vagy — amint egyikük hangoztatta — bukfencmagot vetni a parcellára. Mások — sértve érezvén magukat egyszerűen elhagyták a termet. Nyilvánvalóan nem tetszett nekik, hogy fizetni kell a földért, talán még az sem, hogy meg is kell művelni. Nem akarnak tudomást venni az érvényben levő földbérleti jogszabályról. A tanács vagy a termelőszövetkezet csak úgy, ingyen és bérmentve senkinek sem adhatja oda a földet, bármennyire fontos a zöldségellátás.

Végül is nagy nehezen befejezték a vitát; a megjelenteknek. éppen a fele, 35-en tartottak igényt a földre.

Az összejövetelen elhangzottakból bizonyára mások is arra következtettek, hogy a kerttársulás tagságának egy része víkendteleknek képzeli a bérelhető területet. Azon törik a fejüket, mikor kerítik be, hová építik majd a szer- számoskamrát. Ilyesmiről persze szó sem lehet. A tanács semmiféle építményt nem engedélyez, ellenőrzi majd, valóban megművelik-e a parcellát.

Az egyik felszólaló szerint a tanács ne a föld hasznosításával törődjön, hanem a járdák építésével. A tanácsnak azonban szüksége van az említett területre, nemcsak joga, kötelessége foglalkozni vele — a köz érdekében.

Reméljük, a társulat tagjainak többsége — még azok is, akik ma még nem tudják megkülönböztetni a füvet a búzától —, termelni fog a bérelt földön. Ezt szolgálja a számukra szervezett szakmai előadások sorozata, a közös költségen beszerzett növényvédőszerek stb. s. n.

Róluk sem mond le a társadalom

A gödöllői kisegítő iskoláról (1.)

Ahogy belépek a kapun, gyermekkori emlékek kísértenek. Iskolába menvén, mindig egy másik, egy sárgára meszelt, sarki iskolaépület mellett vezetett az utam. Az volt a gyógypedagógia. Már nem emlékszem, hogy gúnyolódtunk volna a bentlevőkön, de eleinte minden bizonnyal megtettük. Arra viszont emlékszem, hogy sem akkor, sem azután értően és gondosan egyetlen tantárom s-m magyarázta meg a különbségeket. S hogy még ma sincs másként, azt egy-egy kedélyborzoló esemény szemtanújaként erősen gyanítom.

Pedig a tanintézet neve is megváltozott azóta. Kisegítő iskolára keresztelték. Ezzel is kifejezve lényegét, amit Mará- czi Ernő, a gödöllői intézmény igazgatója így foglal össze:

A név és jelentése

— A kisegítő iskola egyetlen és lehetséges célkitűzése, hogy gyermekeinket visszaillesszük abba a társadalomba, amely különböző fokokon kivetette őket magából.

Még egy éve sincs, hogy Maráczi Ernő a városba került. Az eltelt hónapok alatt idejének nagy részét a helyi viszonyokkal való ismerkedés töltötte ki. Ahogy benyomásairól tapasztalatairól, majd később hivatásának ezernyi gondiá,-'M be«zél. szavaiból kitetszik, hogy szakmáját felsőfokon értő, szerető, céltudatos ember. Hévvel, meggyőződéssel magyaráz:

— Alsófokü oktatási rendszerünkben két iskolatípus létezik, az általános és a kisegítő iskola. Közbülső fokozat nincs, bár korábban próbálkoztunk ilyennel is. Akiket a hagyományos módszerekkel nem oktathattunk eredményesen, kisebb létszámú osztályokban, speciálisan képzett tanárokkal, úgynevezett korrekciós osztályokban foglal- !::zt- unk. Ám ezt, miként az előkészítő osztályokat is, megszüntették.

Két csoport

De kik is kerülnek a kisegítő iskolába?

— A közvélemény általában semmit, vagy keveset tud a gyógypedagógiáról. így a laikus könnyen azt gondolja, hogy csupa beteg, értelmi fogyatékos gyermekkel van dolgunk. Holott tanítványainkat két csoportra oszthatjuk. Egy részük szaknyelven szólva: debilis. A kifejezés nem betegséget, hanem olyan állapotot jelent, amely öröklött, vagy az évek során szerzett idegrendszeri sérülések következtében visz- szafordíthatatlan. Ez nem jelenti azt. hogy a pedagógus tehetetlen. a gyermekek teljes személyiségét gazdagítani lehet. egészen a befogadóképes, ség határáig.

— A másik csoportba, megint csak szakkifejezéssel élve, a mentálisan retardált gyermekek tartoznak. Ez a visszamaradt állapot feltétlenül javítható. nagyon sok példa akad arra. hogy tanítványaink, miután kijárják a kisegítő iskolát, a dolgozók esti iskolájában elvégzik a 7. és a 8. osztályt, majd szakmát tanulnak. Az ő értelmi elmaradásuk oka személyiségük fejlődésének egyenetlenségeiben rejlik. Pontosabban. a szerkezet és a funkció törvényéről van szó. Ar. ról, hogy egy szervezet rendeltetésszerű működéséhez, szerveinek használata, állandó foglalkoztatása szükséges. A hajla. mositó tényezők, az idegrendszeri gyengeségek talaján az ingerszegény környezetben nevelkedő gyermek személyisége deformálódik, értelmi képességeinek kialakulása elmarad a normálistól. Azért kerülnek hozzánk, mert az általános iskola nem tűri meg őket, hiszen képtelenek megbirkózni a tananyaggal.

Kényes téma. Így jellemeztem magamban e cikk ötletét, s eltöprengtem, vajon miért tartjuk ezeket a dolgokat is tabunak? Tudom, a szellemi gyengeség, vagy a deformált személyiség az érintettek csa. ládját és környezetüket is sokat foglalkoztatja, miként arra is mindenki kiváncsi, hogy mit tehet és tesz a változtatásért az orvostudomány, a pszichológia, a pedagógia. Csak talán arra

Megkedvelték a 103-ast

Új élelmiszerben

Bőséges a választóit az italpulton

Barcza Zsolt felvételei

— Három elavult üzlethelyiségünket szüntettük meg az új bolt átadásakor — kezdi a tájékoztatást Monostori An- talné, a dányi 103-as számú élelmiszerbolt vezetője —, a régi húsboltban és a két kicsi élelmiszerboltban mostoha körülmények között dolgoztunk, ijem voltak megfelelő raktárak, hűtők, a tisztaságot is kínkeservesen lehetett csak úgy-ahogy megteremteni. Most új szakasz kezdődött kereskedelmi életünkben.

Valóban, a Galgavidéke ÁFÉSZ egy hónappal ezelőtt átadott üzlethelyisége — ahogy mondani szokás — minden igényt kielégít. Legalábbis, ami a választék növekedését, a kiszolgálás kultúráját, higiéniáját és a benne dolgozók munkájának megkönnyítését illeti.

— Az üzlethelyiség tágas, világos, korszerűek a berendezések. Norvég kiszolgálópultunk állandóan megfelelő hőMonostori Antalné a liúselőkcszítőben

nem gondolunk eleget, hogy a tudósokon, az orvosokon, és a pedagógusokon kívül ki, mivel járulhat hozzá a küzdelem sikeréhez. Maráczi Ernő belülről látja a kilábalás feltételeit.

— A társadalomba való visszaillesztést, a rehabilitációt szolgálja az i^, hogy a kisegítő iskola szervesen illeszkedik az alsófokú oktatási rendszer egészébe, nincs hátrányos megkülönböztetés.

Csak a közösség támogatásával

— Miben nyilvánul meg az egyenjogúság?

— Sorolhatom a példákat. Mint a kisegítő iskola igazgatója. tagja vagyok a városi iskolaigazgatók munkaközösségének. A politikai, kulturális es sportrendezvényekre ugyanúgy meghívást kapunk, mint a többi iskola. Ahol nem tudunk aktívan részt, venni, nézőként a mi diákjaink is ott vannak a többiek közt. A közelmúltban nagyon szép anyagot állítottunk össze a kézimunkakiállításra. önálló úttörőcsapatunk van. A továbbképzéshez azon . ban még ez is kevés. Hiába vagyunk része pedagógiailag az oktatási rendszernek, emberileg is annak kell lennünk. Megelégedésünkre mind az irányító szerveink, mind a pedagóguskollégák belátják en. nek szükségességét. Jók a kapcsolataink, s a többi isko. Iában is arra törekednek, hogy a diákok humánus, megértő és befogadó módon viszonyulja rak növendékeinkhez.

Gáti Zoltán

(Folytatjuk)

mérsékleten tartja a romlandó hús- és tejtermékeket, külön hűtőládában tarthatjuk a mirelitkészítményeket, a tonhalat, a bontott csirkét. Minden árufajtának külön raktára van, egymástól elkülönítve tárolhatjuk az édességet, az üdítő italokat, a vegyi árut és a többi élelmiszert is. A göngyölegraktár most készül, hideg-meleg vizes, háromfázisú mosogatónk, jól felszerelt húselőkészítőnk van.

Jelenleg négy alkalmazott dolgozik az üzletben, éppen a húselőkészitőbe keresnek még egy dolgozót. A munkakörülmények nagyon jók, hideg-meleg vizes mosdó, öltöző is helyet kapott a létesítményben. Milyen a forgalom?

— Szép, új környezetben, úgy látszik, a vásárlási kedv is nagyobb. A napi bevétel húsz-huszonkétezer forint, s ez nyolc-tízezerrel több mint a régi boltunkban összesen. A húsvéti ünnepek előtt különösen sokan vásároltak náA Volán 20-as számú vállalat gödöllői főnökségéhez tartozó dolgozók ezekben a hetekben, vasárnaponként, a MAV- állomás mögötti térségoen sorakoznak JármúveiKkei az éves szemlére. Szakaszosan történik a vizsga, hogy a forgalmat is zavartalanul lebonyolíthassák. A szemlét gondosan előkészítik. Am a gépkocsivezetők nemcsak ilyenkor, egész évben törődnek a rájuk Dízott buszokkal.

Két szemle már lezajlott, 51 jármű esett át a vizsgálaton. A szakértő szemeket semmi sem kerülhette el. A gödöllőiek gondosságát a pontszámok is bizonyítják. A legjobb osztályzat az 5-ös; a két vasár, napon 4,7 és 4,85 közötti eredményeket értek el.

Nem marad el az elismerés sem, a főnökség 246 dolgozójának képviselői nemrég meghívták a Budapesten tartott élüzem-ünnepségre. Itt adták át a legjobb kollektíváknak és dolgozóknak a kitüntetéseket. A gödöllőiek közül a Bánki Dónát szerelőbrigád aranyjelvényt kapott. Kiváló dolgozó címmel tüntették ki Bálint Antal gépkocsivezetőt. Sára János szerelőcsoport-vezetőt, Huszár László vezénylőtisztet és Bársony Endre főnökségvezetőt. A Vezess baleset nélkül mozgalomban eredményesen részt vevő Bálint Antal megkapta a fővárosi közlekedés, biztonsági tanács aranyérmét, ] Englesz Oszkár gépkocsivezető az ezüstöt és Tanús Béla a bronzot. Tizenegyen oklevelet i kaptak.

j Vasárnap vizsgázik a harma- I dik csoport; javában készültünk, a rekordbevétel 52 ezer 600 forint volt.

Körbejártuk az üzletet. A mulatós polcokon háztartási vegyi cikkek, élelmiszerek, rengeteg üdítő ital. Elégedett-e az ellátással a bolt vezetője?

— Bővült a kínálatunk. Állandóan kapható tejföl, túró, tejszín, több a vegyi áru is. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a zöldségről; több sütemény kellene, változatosabb töltelékáru és több sertéshús.

Az üzlet 500 ezer forintnyi

raktárkészlettel kezdett, igyekezni kell tehát az ellátóknak, hogy ezután is megfelelő árukkal várja a vevőket a hamar megkedvelt I03-as.

_______________ <g.)

KÖ

ZÜGYEK FÖRUMA

A szocialista országok nemzetközi tevékenysége a témája a Közügyek fóruma soron következő előadásának, amelyet ma este 6 órakor tartanak a gödöllői művelődési házban.

nek és bíznak benne, ők is hasonló sikerrel állnak helyt, mint korábban társaik.

Cs. J.

Női torna verseny Aszódon

ősszel Ráckevén, tavasszal Aszódon rendezték az északi terület II. osztályú C-kategó- riájú női tornaversenyét. Er. dekesség, hogy Ráckevén az aszódiak, Aszódon a ráckeveiek nyerték a csapatversenyt. 2. Aszód, I., 3. Dunaharaszti, 4. Aszód II. Egyéniben: 1. Sima Erzsébet 31,5 pont (Aszód), 2. Szabó Ágnes 34,6 (Aszód), 3. BaUz Éva 34,4 (Dunakeszi). A május 8-i megyei döntőbe Aszód, Dunakeszi és Ráckeve középiskolás csapata jutott.

Kispályás labdarúgás Ga’gamácsán

A Galgamácsai Sport Egyesület tömegsportbizottsága, a téli kupa versenyeit követően, az előző évekhez hasonlóan, az idén is meghirdette a községi kispályás labdarúgó-bajnokságot. A galgamácsaiakon kívül a két társközségből is neveztek csapatok. Az első két forduló eredményei: Tsz Gépész—Galgamácsai SE 0—4, Állami Gazdaság MEDOSZ— Kultúr SC 4—3, öregfiúk— Tsz Agronómia 2—0, Galgamácsai SE—Vácegres község 8—2, Tsz Agronómia—Tsz Gépész i 2—1. Váckisúifalu—Állam'

Gazdaság MEDOSZ 1—1.

Jelesre vizsgáznak a városi volánosok

elkapom a ragályt, s ezután én is harapdálni Jogok, nem. Rögtön az ötlött az eszembe, hogy nem hisznek majd nekem, ha elbeszélem.

S most használjam ki a ziccert? Hogy az építőipar ligy látszik a védekezés ily hatásos módját dolgozta ki az olcvetetlenkedő újságírók ellen? S hogy én erre azt javasolnám: vegyék a fáradságot és idomítsák be ezt a derék négylábút úgy, hogy azt a zsurnalisztát. amelyikről látszik, hogy nincs hátsó szándéka, hogy megértő és a puszta kíváncsiság hozta az építkezés környékére; azt legfeljebb csak akkor harapja meg, amikor távozik?

Elmélkedjem arról, hogy milyen nagyszerű példáját adják itt a társadalmi tulajdon őrizetének? Javasoljam, hogy minden éjjeliőr mellé állítsunk egy hasonlóan kötelességtudó őrzőebet, aki mégcsak részrehajlással sem vádolható, hiszen a cég vezetőjének is elkapja a nadrágját?

Vagy mutassam ki, hogy némely kutyák milyen fogékonyak az előítéletekre? S hogy a harapdálás elterjedésében milyen felelősség terheli a sajtót? Hiszen mi másért haragudhatna ez a bővérű istenadta, mint azért a sok hiányosságért, szgrve,tétlenségért, határidőmódosításért, amit nap nap után az újságokban olvashat az építőkről s az újságírót már csak ráadásul kóstolta meg?

Nem. Hiszen adhatta mégannyira is az élet, egy ilyen poént kihasználni igazán olcsó dolog volna.

Inkább csak sóhajtok egyet: hej, ha nekem salát kutyám volna, mívesebb humorra okítanám! —áti

Építőipar.

Kitalálni sem mernék egy ilyen olcsó poént. A Szabadság téri építkezés — nekem, s kezdetben legalábbis — zűrzavaros, gicl- res-gödrös, buckás-lanicas, sár-por földjén kerestem a minap az egyik építésvezetőséget. Már-már reménytelen kóválygásom közepette éppen célomat feladni készültem, amikor végre útba igazítottak. „Menjen csak egyenesen itt a házak mentén — hangzott a jótanács —, a végükben áll egy sárga épület, az lesz az.’’

Miután újabb jótevőmtől egy utolsó eligazítást nyertem — miszerint kerüljem meg a ház mellé ácsolt fakunyhót s menjek fel a lépcsőn — és mit sem sejtve, lendülettel kanyarodtam be a sarkon, mit látok? Egy teljesen tárgyilagosnak mutatkozó, kissé korcs, ámde nem visszataszító fekete eb nyújtózott a lépcső szélfogó zugában. Már éppen a kutyuli-mu- tyuli kedveskedő motyor- gást vettem volna a számra, de a közepes méretűnél nagyobbnak semmiképpen sem nevezhető jószág hir- ten rámmordult, s még mielőtt bármiféle óvintézkedést tehettem volna, belemart a lábikrámba. Igen, megharapott az építőipar kutyája.

Az irodában sokkal barátságosabb légkör fogadott. Az építésvezető azonnal intézkedett, zárják be a „vérebet" az ólba. Aztán elmondta, hogy már a főnökét is megharapta és nem járt jobban az egyik társvállalat műszaki vezetője sem. „Egyébként — nyugtatgatott —, most oltották be veszettség ellen, nincs hát mitől félni."

Nem is attól féltem, hogy