Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

kMiIop »77. ÁPRILIS 2., SZOMBAT 3c2-Libanon Jobboldali oiíeazíva Dél-Libanonban a jobbol­dali erők az izraeli tüzérség támogatásával pénteken foly­tatták három napja tartó of- íenzívájukat a Palesztinái és a libanoni baloldali erők ál­lásai ellen. A jobboldali fa- langista rádió szerint további négy falut foglaltak el az iz­raeli határ közelében. A hírt más forrásból nem erősítették meg. Bejrutban minden szinten tárgyalások folynak a dél-li­banoni harcok beszüntetése érdekében. Szovjet—mozambiki nagygyűlés Maputóban A Mozambiki Népi Köztár­saság fővárosában, Maputóban tartott barátsági nagygyűlé­sen Samora Machel mozambi­ki elnök beszédében nagyra értékelte a szovjet államfő látogatását, amely — mint mondotta — ösztönzően hat az ország népéneik a szo­cializmus alapjainak lerakását célzó munkájára. A Szovjet­unió Kommunista Pártja és a FRELIMO, valamint a két or­szág közötti baráti kapcsola­tok megerősítik azt a meg­Ismét Ibéria MIKÖZBEN a portugál ha­ladó erők ma országszerte megemlékeznek a demokrati­kus alkotmány kihirdetésének első évfordulójáról, három el­lentmondásos lisszaboni hírre is felhívjuk figyelmüket: ­Leira tégla- és kerámiaüze- ‘ mének tulajdonosa néhány tucat erős legényt uszított rá a kollektív szerződésükért sztráj­koló munkásokra, és a támadók botokkal, vasdorongokkal, téglák­kal igen súlyosan megsebesítet­tek több munkást, köztük néhány nőt is. Noha a megtámadott mun­kások azonnal értesítették a ha­tóságokat, a helyszínre vonult csendőrök egyetlen támadót sem vettek őrizetbe. Az ellene hozott ítélet kihir- J detése után, a portói katonai bíróság épületéből távozóban megszökött Eduardo Correcio, a szélsőjobboldali terrorakciók egyik szervezője. Cinkosai Correciót — kísérőinek teljes passzivitása kö­zepette — beültették egy gépko­csiba, és ismeretlen helyre szállí­tották. O Csak pénzbüntetéssel sújtot­tak a katonai bíróságok to­vábbi három fasiszta titkos­rendőrt, az egykori PIDE embe­reit, és visszaadták szabadságu­kat, miután hivatalból végzett kö­telességük miatt ártatlannak nyil­vánították őket különféle ember­telen cselekedeteikben. A PORTUGAL belpolitikai helyzet tehát változatlanul bi­zonytalan. Erről nyilatkozott csütörtökön Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt fő­titkára is. felhíva a figyelmet a fő veszélyekre. Egyrészt vál­tozatlanul fennáll a fasiszta összeesküvés lehetősége, (a jobboldaliak büntetlenül, az államapparátus jóváhagyásá­val, sőt részvételével hajtják végre akcióikat), másrészt a szocialista párti kormány po­litikája — a kapitalisták és nagybirtokosok segítségével, a reakciós párokkal szövetség­ben — egyre inkább korlátoz­zák, sőt felszámolni kívánják a forradalom vívmányait. ÉS MOST két hír az Ibériai­félsziget másik országából, Spanyolországból: A spanyol cortes (parlament) I szavazattöbbséggel elfogadta _ a szakszervezetekről szóló törvényt, amelynek alapján a dol­gozók jogot nyernének arra, hogy állami ellenőrzéstől független szakszervezeti szervezetekbe tö­mörüljenek. (A munkásbizottságok véleménye szerint azonban az új törvény sem biztosítja a szakszer­vezetek teljes szabadságát és kor­látozzák a spanyol dolgozók jo­gait. O Madridi jelentések szerint a legfelsőbb bíróság hosszas huzavona után ismét a kor- rnánv elé utalta a Spanyol Kom­munista Párt legalizálásának kér­dését. (Mint ismeretes, a párt a belügyminisztériumhoz nyújtotta be februárban a törvényes mű­ködés engedélyezésére vonatkozó kérelmét, a kormány azonban a legfelsőbb bíróságra bízta a kér­dés eldöntését.) MEGKEZDŐDÖTT tehát a további időhúzó taktikázás. Ugyanis a Suarez-kormány előtt most több lehetőség áll: elfogadja azt a véleményt, hogy a bíróság nem illetékes, és maga dönt a kérdésben; vagy ragaszkodik ahhoz, hogy mégis a bíróság határozzon; sőt az is lehetséges, hogy a kabinet jogi szakértői bizott­ság kinevezésére kéri fel az uralkodót. Valamennyi meg­oldás további késedelemmel jár, így kívánva elérni, hogy a végső döntésre a júniusi vá­lasztások előtt ne kerülhessen sor. Közben a Szocialista Inter- nacionálé Irodája egynapos ülést tartott Londonban, és megvitatta a spanyolországi helyzetet. Derűlátásuknak adtak hangot, de rámutattak arra a veszélyre is, hogy a tovább élő önkényuralmi struktúra negatív hatást gya­korolhat a közelgő, nagy je­lentőségű választásokra, ve­szélyeztetheti azok tisztaságát. Az ülés támogatásáról bizto­sította a Spanyol Szocialista Munkáspártot a demokratikus átalakulásért vívott harcában. A párt főtitkára, Felipe Gon­zalez ezt követően sajtóérte­kezleten szögezte le, hogy bár egyrészt jelentős előrehaladás történt az országban a demok­rácia helyreállítása felé, más­részt azonban a spanyol cae- tanók nincsenek száműzve, ha­nem bizonyos fokig továbbra is irányítják a fejleményeket. Majd váratlan fordulattal kö­zölte, hogy pártja akkor is részt vesz a választásokon, ha a kommunista párt nem: visz- szalépéssel nem kívánja elját­szani pártja politikai jövőjét. Furcsa foruulat, hisz eddig a spanyol kormányra épp az a félelem nehezedett, hogy ha el­utasítják a kommunista párt legalizálási kérelmét, abban az esetben valamennyi balol­dali, illetve balközép ellenzéki párt bojkottálja a választáso­kat. MINDKÉT ibérlai-félszigeti országban tehát további for­rongó tavasz várható: várat­lan fordulatokkal, mivel még semmi sem dőlt el: merre to­vább ... A. B. T. győződésünket, hogy felépít­jük a szabad, kizsákmányolás­tól mentes társadalmat Nyikolaj Podgomij. szovjet államelnök a ' nagygyűlésen kijelentette: a Szovjetunió és a Mozambiki Népi Köz­társaság baráti kapcsolatai szilárd alapokon nyugsza­nak, kiállták az idő próbáját. Egyre bővül az együttműködés a két ország között. A most aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződés történelmi jelentőségű a két ország kap­csolatainak fejlődése szem­pontjából. Ezen túlmenően a szerződésnek nagy a nemzet­közi jelentősége is, mert hoz­zájárul az imperializmus, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcoló erőkkel való szolidaritás megerősítéséhez. HAVANNÁBAN megnyílt a Kubai Ifjúkommunisták Szö­vetségének III. kongresszusa. A kongresszuson több mint 60 külföldi delegáció vesz részt. A Komszomol küldött­ségét Jevgenyij Tyazselnyikov, a KB első titkára vezeti. A megnyitó nap délutánján fel­szólalt Borbély Gábor, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára, a kongresszu­son részt vevő magyar kül­döttség vezetője. Angolából jövet Fide! Castro az ÜK-ba látogat I Fidel Castro, aki Angolában tett ötnapos hivatalos látoga­tásának befejeztével, csütörtö­kön hazaindult Luandából, megszakította útját Algírban. Pénteken Luandában közös közleményt hoztak nyilvános­ságra a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, ' a kubai államtanács és a kor­mány elnökének angolai hiva­talos baráti látogatásáról. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzetet. Különös figyelmet szenteltek az impe­rialista országok manőverei­nek, amelyeknek célja a hala­dó rendszerek felszámolása, továbbá az, hogy akadályoz­zák a világ népeinek felsza­badító harcát, elsősorban Af­rika déli részén. Mindkét fél kifejezte eltökéltségét, hogy a végső győzelem kivívásáig tá­mogatják Zimbabwe, Namibia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek harcát. A Kubai Kommunista Párt KB első titkára, az ál­lamtanács és a miniszterta­nács elnöke kubai párt- és kormányküldöttség élén szom­baton este hivatalos, baráti lá­togatásra az NDK-ba érkezik. A kubai küldöttséget Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke hívta meg. Francia Kommunisía Párt Választások után és előtt A községtanácsi választáso­kon elért baloldali siker elem­zése, a burzsoázia taktikájának tanulmányozása, a baloldal közös programjának a jelen­legi helyzetre való időszerű- sítése és alkalmazása, a párt­nak a demokratikus változá­sért vívott harca és pótolha­tatlan szerepe állott Geor-* ges Marchais központi bizott­Ikarusz w A szovjet fővá­rosban ezen a hé­ten nyitották meg a Szatíra a béke szolgálatában el­nevezésű nemzet­közi karikatúra- kiállítást. Az Ika­rusz Otto Damm (NDK) rajza. sági beszámolójának pontjában. közép­Az FKP Központi Bizottsá­gának csütörtökön kezdődött üléséin a párt főtitkára java­solta, hogy minél hamarabb tartsanak csúcstalálkozót a közös kormányprogramot alá­író három baloldali párt ve­zetői az immár csaknem öt­éves dokumentum időszerűsí- tésére, ugyanakkor bejelentet­te, hogy június 4-én és 5-en megtartják a kommunista vá­lasztottak — képviselők, pol­gármesterek, tanácsosok — or­szágos találkozóját, október közepén pedig országos párt- konferencián dolgozzák ki a js' f' ! kommunisták választási stra­tégiájukat 1978-ra, amikor az új parlament összetételéről dönt majd az ország. Moszkvai telex Vance után Kar Volna tagadni: nagyon várták Vancé amerikai kül­ügyminiszter érkezését Moszk­vában. A legmértéktartóbb és az utóbbi két évben fokozato­san kialakult új realitásokkal teljes mértékben számotvető szovjet kommentátorok és po­litikai tényezők is bíztak va­lamiben: az újrakezdés lehe­tőségében. Ráadásul amerikai részről mindent elkövettek annak elhitetése érdekében, hogy a Carter-adminisztráció valami mást akar, mint elődei, valami biztonságosabbat, ki- egyensúlyozottabbat az ameri­kai—szovjet kapcsolatokban. Persze eleve gyanús volt, hogy Carter minduntalan azt bi­zonygatta az amerikai és a nemzetközi közvélemény előtt: ahhoz, hogy megfelelő pozí­ciókat építsen ki saját héjái­val szemben, s megállapod­hasson a Szovjetunióval az emberiség sorsát érintő leg­fontosabb kérdésekben, ahhoz, hogy megköthesse a várva várt SALT—2 megállapodást, elengedhetetlen számára... a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás. Ez volt az a kettősség az amerikai politikában, amely­ről két héttel a külügyminisz­teri találkozó előtt a Novoje Vremja című moszkvai heti­lap így írt: úgy látszik, a szó cializmus visszaszorításának erőpolitikáját, mely a hideg- háborús korszak amerikai stratégiája volt, most a szo­cializmussal való megállapo­dások erőpolitikájával akarják helyettesíteni. Valóban így látszott, noha a moszkvai kommentátorok már akkor figyelmeztettek, hogy ez teljesen irreális kom­bináció, nemcsak azért, mert az erőpolitika a szocialista vi­lág számára akkor sem fo­gadható el, ha mézes madza gokat mellékelnek hozzá, ha nem azért is, mert egy közön­séges, ha úgy tetszik, gyere kés füllentésre épül. Carter ugyanis csak akkor mondott igazat, amikor azt állította, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó lemondani az emberi jogok védelme címen folytatott, más államokat és népeket sértő tevékenységről. Amikor azonban arról beszélt, hogy ezzel szemben az Egye­sült Államok hajlandó a Ge raid Ford és I.eonyid Brezs- nyev által 1974 novemberében kidolgozott tervek alapján megkötni a hadászati támadó NDJAMENA Tűzharc az elnöki palota körül Pénteken hajnalban lövöl­dözés robbant ki Ndjamená- ban, Csád Köztársaság fővá­rosában az elnöki palota kör­zetében. Az első, még nem hivatalos közlések szerint a hadsereg tisztjeinek egy cso­portja kísérletet tett az elnöki palota körülzárására és a testőrség tüzet nyitott a tá­madókra. Csaknem hatórás HÉTVÉG/ JEGYZET Őfelsége tanul Az elegáns angliai fürdő­helynek, Torquaynak, előkelő vendége vám: Mohamed ben- Szaid herceg, egy dúsgazdag olajszultán tizenhét eszten­dős fia. Angol nyelvtudását felfrissítendő érkezett brit földre, és, ha már itt van, igyekszik okosam eltölteni az időt. Mire van okvetlenül szük­sége a nyelvtan elsajátításá­hoz? Mindenekelőtt testőrre, sofőrre és saját szakácsra, továbbá olyan lakosztályra a Hotel Imperiálban, amelynek minden ablaka a tengerre néz. Ugyanígy kell elhelyezni a kíséret tagjait is. Nélkülözhe­tetlen ezenkívül egy-egy Mer­cedes, BMW, Pontiac és Ja­guár. Ha mindez megvan, va­lahogy el kell tölteni az időt, elvégre nem foglalkozhat az ember reggeltől estig az ige­ragozással. Ilyenformán a szultánfi sű­rűn foglalkoztatja a személy­zetet. Egyszer, reggel hatkor csokoládétortát hozatott föl szobájába, s amikor a gyer­meknek eszébe jutott, hogy nem találja fogkeféjét, és újat akar vásárolni, szó nélkül ki­nyitották a szálloda butikját. Pedig hajnali négy óra volt! Miért éppen ilyenkor jutott eszébe higiéniai szükségletei­nek kielégítése? Ez az ezer­egyéjszaka rejtélye marad! Eszébe jutott egy ízben, hogy kempingezni óhajt a híres Sherlock Holmes-történet, A sátán kutyája című regény színhelyén. Pompás sátrat vá­sároltatott, de miután eleredt az eső, fél óra múlva az egész társaság visszament a Hotel Imperiálba, a kutyáknak és a sátánnak hagyva az egész felszerelést. Mindezek tetejé­be még a rendőrséget is a legnagyobb óvatosságra in­tették a vendéggel kapcsolat­ban, és amikor a Mercedes (vagy a Jaguár?) 140 kilomé­teres sebességgel rohant az autópályán, szemet hunytak a dolog fölött. Ennyit tudunk eddig az if­jú szultán tanulmányi ered­ményeiről. Egyest kap angol nyelvből, vagy ötöst? Nem tudni, bár valószínűtlen, hogy bukás fenyegetné, a papa ugyanis éppen tavaly adott kölcsön, úgy négyszázmillió dollárt a brit kormánynak. A hoteltulajdonos azonban — •a számlára — minden bi­zonnyal ötöst ad majd a gye­reknek. Bár — állítólag — íii- vatalos helyről diszkréten fi­gyelmeztették a szállodát, túl vastagon ne fogjon a ceruza, nehogy a túlságos nagy ösz- szeggel felingereljék a papát. Még felemeli az olaj árát. Tatár Imre tűzharc után reggelre helyre­állt a nyugalom a fővárosban. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a központi rádióállomás felszólította a la­kosságot, hogy maradjon ott­honában és őrizze meg nyu­galmát. Mallcmm elnök — ugyancsak az AFP jelentése szerint — biztonságban van, ura a helyzetnek a reggeli órákban megbeszélésre hívta össze a legfelsőbb katonai ta­nács tagjait. Az elnöki palota környékét lezárták. Egyéb rendkívüli intézkedést nem hoztak; a fő­városban a közlekedés zavar­talan, a repülőtér is nyitva áll a légiforgalom előtt. Az első hivatalos jelentés szerint a péntek hajnali össze­csapásban nyolcán vesztették életüket, közöttük a hadsereg szárazföldi erőinek főparancs­noka is. A lázadókat vezető főhad­nagyot letartóztatták. A csád kormány pénteken közleményben jelentette be, hogy az elnöki testőrség meg­hiúsította egy kis fegyveres csoport államosínykísérl-etét. A Csád Köztársaság jelenlegi elnöke 1975 áprilisában állam­csíny eredményeként jutott hatalomra. Elődje, Ngarta Tombalbaye' a puccs során éle­tét vesztette. fegyverek korlátozásáról szóló új egyezményt, altkor nem mondott igazat. Amikor az' érzékeltette, hogy az Egyesül Államok mostanában a vilii; lelkipásztorának szerepére vá gyik, akkor igazat mondot: amikor azt próbálta elhitetn hogy cserében iemond a t>ilár csendőrének szerepköréről, e stratégiai erőfölény alapjai való politizálásról, akkor valótlant állított. Moszkva érezte az új ame­rikai kormányzat magatartá­sának ezt az ellentmondásos­ságát, de nem vágo:t az ese­mények elébe. Várta és kivár­ta a Vance-ot, meghallgatta és mérlegelte a külügyminiszter által előterjesztett új javasla­tokat. Pedig tudta és hangoz­tatta mindennap és minden szinten, hogy a fegyverkorlá­tozáshoz nem új javaslatok kellenek, csupán jóindulat, őszinteség és két aláírás a vlagyivosztoki elvek alapján már csaknem kész egyezmény alá. Mit javasolt Vance? Java­solta, hogy a Vlagyivosztok­ban megjelölt plafont, mely 2400-ban maximálta a nuk­leáris töltetek célba juttatásá­ra szolgáló eszközök számát; szállítsák le 2000-re vagy akár 1800-ra. Csábító indítvány an­nak, aki nem tudja, hogy az Egyesült Államoknak így is csak 1800 vagy még kevesebb célbajuttató eszköze van, a Szovjetuniónak viszont ennél több, mégpedig azért, hogy el­lensúlyozhassa ezzel azt, hogy az amerikaiak viszont kétszer annyi nukleáris töltettel ren­delkeznek. Ezen a két ténye­zőn alapul jelenleg a straté­giai egyensúly. Mit javasolt tehát az amerikai fél? Azt, hogy a Szovjetunió semmisít-1 sen meg néhány száz rakétái és ezzel önként mondjon lé az egyenlő biztonság elvéről'. És a másik amerikai indít; vány: kössék meg a megálla­podást anélkül, hogy az érint­hetné az amerikai cirkáló ra­kétákat, napjaink egyik leg­korszerűbb, legveszélyesebb atomhordozó fegyverét. Józan ésszel ezt sem lehetett elfo­gadni. Ezeket az amerikai trükkör két Gromiko szovjet külügyr miniszter leplezte le a Vance elutazása után tartott sajtóérr tekezleten. Szavai csak azokr ra hatottak kiábrándítóan, akik addig gyanútlanul hall­gatták Washington áhítatodkor dó szavait. Andrej Gromiko kér mény szavakat mondott ki. Ravaszkodással, félrevezetésr sei vádolta az amerikai kor­mányt, számon kérte a bér csületességet is. A Vance-Iáto- gatást viszont szükségesnek és hasznosnak nevezte még az adott körülmények között is. E látogatás után többé senki nem ringathatja magát illú­ziókban és ezzel, bizonyos ér­telemben, új lehetőségek nyíl­nak a szovjet—amerikai kap­csolatokban is. Kiaknázásuk­hoz nem kell más, mint az, hogy az Egyesült Államok tu­domásul vegye: azok az idők, amikor a szocialista világ el­len alkalmazható volt az erő­politika bármely változata, nem téríthetők vissza. Moszkva, 1977. április 1. Bokor Pál Pénteken délután Párizsba érkezett Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter, aki elő­zőleg Bonnban és Londonban folytatott megbeszéléseket a nyugat-európai vezetőkkel, tájékoztatva őket moszkvai tanácskozásaikról. Zbigniew Brzezinski, Carter amerikai elnök nemzetbizton­sági tanácsadója pénteken, váratlanul összehívott sajtóér­tekezleten kijelentette: a szov­jet—amerikai tárgyalások cél­ja a politikai és hadászati egyenlőség és stabilitás. Ada­taiból azonban kitűnt, hogy az Egyesült Államok valójá­ban hadászati fölényre törek­szik a Szovjetunióval szem­ben. Arról beszélt: nem is volt várható, hogy javaslataik azonnali megegyezésre vezet­nek. A Fehér Ház — mondot­ta — készen áll, hogy a két nagyhatalom külügyminiszte­reinek májusi, genfi találko­zóján tovább tárgyaljon. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom