Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

1977. ÁPRILIS 2., SZOMBAT mm> Megemlékezések a felszabadulás évfordulójáról leinzeti sorsÍBrdulcnlirs emlékeztek Ráckevén Elismerés a tanácsi munkáért Kiemelkedő KlSZ-mimkáért Bensőséges ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának ülésterme: hazánk felszabadulásának 32. évfor­dulója alkalmából — eredmé­nyes tanácsi munkájuk elisme­réséül — Pest megyéből hú­szán kaptak Munka Érdemren­det, amit dr. Mondok Pál a megyei tanács elnöke adott át. Az ünnepségen megje­lent dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára, Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront me­gyei titkára és dr. Albrecht László, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának képviseleté­ben. Dr. Mondok Pál köszöntötte az élenjárókat, elmondta, hogy lelkes, másokat is munkára buzdító tevékenységük erőtel­jesen hozzájárult a megye fej­lődéséhez a IV. ötéves terv­időszakban, hiszen alig volt olyan beruházás, amelyből a lakosság ne vette volna ki ré­szét társadalmi munkával. A megyei tanács elnöke utalt ar­ra, hogy az V. ötéves tervben is jelentős feladatok szerepel­nek, megoldásukhoz ugyancsak igénybe kell venni a közös­ség segítségét. Ez sok fárado­zással, lelkes szervezőmunká­val jár, amihez további sike­reket kívánt a megyei tanács elnöke. A járási ünnepség részvevői (az előtérben Boros Béla) Bozsán Péter felvétele SZIGETSZENTMIKLOSON A ráckevei hősi emlékmű megkoszorúzásával kezdő­dött tegnap délután a járás központi felszabadulási ünnep­sége. Nem sokkal később a járási hivatal nagytermében gyülekeztek a résztvevők, ahol a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Tóth Judit, a József Attila Színház mű­vésznője mondta el Veres Miklós: Európai tavasz című versét. Az ünnepségen részt vett Galbicsek Károly, az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, az SZMT elnöke és Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke. Ott volt Tar­jányi Béláné országgyűlési képviselő, a dunaharaszti álta­lános iskola tanára is. Ünnepi beszédet Jónás Zol­tán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a rácke­vei járási pártbizottság első titkára mondott. Az ünnepi beszéd után Nyé­ki Károly, a ráckevei járás út­törőelnöke kitüntetéseket adott át azoknak, akik a leg­többet tették a járás iskolái­ban tevékenykedő pajtásokért, tapasztalataik átadásával se­gítették világnézetünk formá­lását. Vészeli Imrének, a dél­egyházai általános iskola igaz­gatóhelyettesének, a Magyar Űttörők Szövetsége dicsérő ok. levelét nyújtotta át. Csenlci Zsuzsanna, szigetszentmiklósi tanár, és Csömöri László, a ráckevei járási hivatal műve­lődési osztályának vezetője Üttörővezető Érdemérmet ka­pott. A járási ünnepség ezután színvonalas — dalok és köl­temények tarkította — mű­sorral folytatódott, amelyet a kiskunlacházi úttörők irodalmi színpada adott elő. Kedves epizóddal fejeződött be a ráckevei járás központi felszabadulási ünnepsége. A járás állami és társadalmi szervezeteinek vezetői kö­szöntötték Boros Béla hely­beli nyugdíjast, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdono­sát 70. születésnapja alkal­mából.- Ugyancsak ekkor kö­szöntötték a 60 éves Jánosi Péternét is, aki szintén átve­hette a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Uj szolgálta tóh A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pénteken kitüntetési ünnepséget rendezett a KISZ Központi Művészegyüttesének székházában, ahol dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára köszöntötte a megjelen­teket, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. Az Elnöki Tanács a KISZ KB javaslatára hat ki­tüntetettnek a Munka Érdem­rend különböző fokozatait ado­mányozta. Az ifjúsági szövetség köz­ponti bizottsága a fiatalok kommunista nevelésében, a KISZ munkájának segítésében, a mozgalmi munka különböző területein hosszú időn keresz­tül végzett eredményes munka elismeréseként 25 kitüntetett­nek adományozott Ifjúsági Érdemérmet, 25-nek pedig KISZ Érdemérmet. Két, ha­zánkban dolgozó NDK-bell fiatalt Barátságért Érdem­éremmel tüntettek ki. A Magyar Tudományos Akadémián pénteken adták át az akadémia ifjúsági díjait a kiemelkedő eredményt elért fiatal kutatóknak, alkotóknak, A díjat az akadémia főtitká­ra a fiatal kutatók, alkotók munkájának ösztönzésére, el­ismerésére 1972-ben alapítot­ta, s az Alkotó Ifjúság Moz­galom részeként április 4-e alkalmából ítélik oda. A ta­valy kiírt pályázatra 24 pá­lyamunka érkezett, közülük a neves szakemberekből álló bíráló bizottság hetet érde­mesített díjazásra. A díjakat dr. Márta Ferenc főtitkár nyújtotta át, az ün­nepségen részt vett dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára. Tizenegyezer társadalmi munkaórát vállaltak a sziget­szentmiklósi I. számú Szolgál­tató és Gyártó Közös Vállalat dolgozói, hogy határidőre, áp­rilis 4-re elkészülhessen a köz­ség egyik leghasznosabb léte­sítménye, az új szolgáltatóház. Tegnap az átadási ünnepsé­gen Varga András igazgató je­lentette a község politikai és tanácsi Vezetőinek, hogy a mintegy 17 millió forintért ké-t szült 1800 négyzetméter alap- területű épületet birtokukba vehetik Szigetszentmiklós la­kói. A kétszintes szolgáltatóház­ban, amely évente 6—7 millió forint termélési értéket ered­ményez majd, férfi-női fodrá­szat, szabóság, fotó-optikai üz­let, barkácsbolt, valamint az OTP és az Állami Biztosító ka­pott helyet. Az átadás alkal­mából az építők közül ketten kaptak MÉM kiváló dolgozó, 19-en kiváló dolgozó kitünte­tést, 29 szocialista brigád ré­szesült anyagi elismerésben. Eölvös-díjak kiváló szakembereknek Érdemrendek, érdemérmek - immkásöreknsk Hazánk felszabadulásának 32. évfordulójáról emlékeztek meg pénteken délután a Mun­kásőrség Országos Parancs­nokságán. A munkásőr pa­rancsnoki iskolán tartott ün­nepségen megjelent Lad- vánszky Károly vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, Stadler János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka. To­vábbá a társfegyveres erők és testületek több képviselője. Kiemelkedő munkásőrszol­gálatukért, a munkásőrséget segítő elvtársi együttműködé­sükért, a fegyverbarátság el­mélyítéséért munkásőröket, parancsnokokat, pártmunkáso­kat, a társfegyveres erők és testületek, a szovjet hadsereg tisztjeit tüntette ki Papp Ár­pád, a munkásőrség országos parancsnoka. Az Elnöki Tanács Vörös Csillag Érdemrendet adomá­nyozott három, Kiváló Szolgá­latért Érdemrendet 7 munkás­őrnek és munkásőr-parancs- noknak. A munkásőrség or­szágos parancsnokától a Haza Szolgálatáért érdemérem kü­lönböző fokozatait 308-an, a Munkásőr Emlékjelvényt 135- en kapták meg. Tíz parancs­nokot rendfokozatában lép­tettek elő. A kitüntetetteket Papp Ár­pád köszöntötte. Tegnap a megyei pártbizott­ság székházában kiemelkedő helytállásuk és példamutató szolgálatuk elismeréséül ugyancsak munkásőröket tün­tettek ki. Az eseményen meg­jelent Soron Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese. Dr. Faragó Elek, a munkás­őrség Pest megyei parancsno­ka a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát nyújtotta át Csata Tibornak, a gödöllői járási-városi Kobzi János munkásőr egység törzse munkatársinak és Farkas Já­nosnak, a váci járási-városi Mathejka János munkásőr egység tagjának. Ugyancsak a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát vehette át a központi ünnepségen Ku- balek Sándor, a megyei törzs munkatársa és Cseh János, a ceglédi járási-városi Mészáros János munkásőr egység sza­kaszparancsnoka. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kap­ta Andrusecz Joachim, a rác­kevei járási Lakatos Péter munkásőr egység rajparancs­noka, Gacsal Antal, a dabasi járási Kossuth Lajos munkás­őr egység törzsének munka­társa, Ligeti Béla, a megyei törzs csoportvezetője, Kocsis József, a budai járási Sziklai Sándor munkásőr egység tag­ja, Schuszter József, a monori járási Bata Ferenc munkásőr egység törzsének munkatársa, és Trepka Pál, a nagykátai já­rási Damjanich János mun­kásőr egység rajparancsnoka. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát ér­demelte ki Balázs Mihály, a váci járási-városi Mathejká János munkásőr egység tagja, Bartos Ferenc, a szentendrei járási-városi Biksza Miklós munkásőr egység törzsének munkatársa, Hajdú Károly, a ceglédi járási-városi Mészáros János munkásőr egység raj- parancsnoka, Koleszár László, a budai járási Sziklai Sándor munkásőr egység tagja, Szirá- ki Mihály, a gödöllői járási­városi Kobzi János munkásőr egység szakaszparancsnoka, Ványi .1enőné, a ráckevei já­rási Lakatos Péter munkásőr egység tagja és Varga Gábor, a százhalombattai városi egy­ség szakaszparancsnoka. A munkásőr egységben hu­zamosabb időn át tanúsított lelkiismeretes helytállásuk és szolgálatuk elismeréséül har­mincán országos parancsnoki dicséretben, negyvenhatan pe­dig megyei parancsnoki di­cséretben részesültek. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter pénteken kitüntetéseket adott át az ágazat dolgozóinak. A Mun­ka Érdemrend arany fokozatát 15-en, ezüst és bronz fokozatát 91 -en kapták meg. A műszaki haladás érdeké­ben kifejtett kiemelkedő tevé­kenységéért Eötvös Lóránd- díjban részesült Fehérvári Ru­dolf, az AFIT 17-es számú Au­tójavító Vállalat főmérnöke, Kirkovits István, a soproni Pos­taigazgatóság vezetője, Kul­csár József, a debreceni Vas- útigazgatóság osztályvezetője, Paisch Nándor, a Volán 1-es számú Vállalat igazgatója, Re­viczky János, az Üt-, Vasút­tervező Vállalat osztályvezető­je és Sápi Pal, a MÄV Tervéi zó Intézet 'fétMfttighyi fő­mérnöke. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkár ki­tüntetéseket adott át az épí­tésügyi ágazat legkiválóbb dolgozóinak. Tizenheten ré­szesültek a Munka Érdemrend arany, 41-en ezüst és 42-en bronz fokozatában. • Dr. Szabó János ez alkalom­mal adta át az 1977. évi Eötvös Loránd-díjat dr. Kálin Lászlónak, a Mélyépítési Ter­vező Vállalat irodavezetőjé­nek, Szathmáry Lászlónak, a minisztériumi műszaki fej­lesztési főosztály vezetőjének, Somogyi Lászlónak, a Fejér megyei Állami Építőipari Vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tesének, Péntek Lászlónak, a Szilikátipari Központi Kutató és' Tervező Intézet osztályve- ’ Petőjének és Hársányi László­nak, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat főépítésvezetőjének. A szigetszentmiklósi szolgáltatóház Bozsán Péter felvétele Munka Vörös Zászló Érdemrend a MRI énekkarának A népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Rádió és Televízió énekkarának magas színvonalú művészi eredmé­nyei elismeréseképpen a Munka Vörös Zászló Érdem-% rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést a rádió székházában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. Végső búcsú Szántó Zoltántól Pénteken mély részvéttel vettek végső búcsút Szántó Zoltántól, a forradalmi ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő 'személyiségétől. A Kerepesi temető ravatalozójá­ban a hamvasztás utáni bú­csúztatáson Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottságá- nag tagja, a párttörténeti inté­zet igazgatója méltatta az el­hunyt küzdelmes, áldozatos életútját, s kiemelte: Éltetője a mozgalom szolgálata volt Emlékezés Komor Imrére Komor Imre kommunista újságíró, a forra­dalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisé­ge születésének 75. évfordulója alkalmából pén­teken koszorúzási ünnepséget tartottak a Kere­pesi temető Munkásmozgalmi Panteonjánál levő sírjánál. A Társadalmi Szemle képviseletében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnöke és Knopp András, a szerkesztő bi­zottság tagja koszorúzott. A Néoszabadság szerkesztősége részéről Katona István, az MSZMP KB tagja, főszerkesztő és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes helyezett el koszorút. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának nevé­ben dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoz­tatási Hivatal elnöke, a SZOT és a Népszava szerkesztősége nevében Szigeti László, a SZOT alelnöke és Siklós János főszerkesztő koszorú­zott. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait a kommunista újságíró hozzátartozói, a különböző sajtóorgánumok és társadalmi szer­vek kénviselői, Komor Imre egykori munkatár­sai és tisztelői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Hetvenöt éves volna, ha élne. És élhetne, ha szervezetét nem tette volna idő előtt tönk­re a folytonos küzdelem, ha szívét nem kezdi ki a sok súlyos megpróbáltatás. És ha tudjuk, mennyire szeretett élni, korántsem.frázis: a mozgalom szolgálata, a harcos életfelfogás nem ellentétes az élet szépségeinek, változa­tos értékeinek igenlésével. Sőt. Fontos beszél­ni Komor Imre életszeretetéről, hogy az élet megbecsülendő, éppen ezért mindenkinek ki­járó erkölcsi, szellemi és anyagi javait mi­ként értékelte. Előremutató vonás volt ez szemléletében olyan korban, amely előbb csak a kiváltságosaknak szolgált a földi ja­vakkal. később pedig, amikor már adott vol­na, még igen kevés volt a szétosztható. Nem kevésbé fontos vonása volt nagy ál­talános műveltsége, amelyet szinte bravúro­san tudott a választott ügy szolgálatába állí­tani. E hajlamokat, vonzódásokat ismerve nem különös, hogy bár meglepően sokfajta poszton és megbízásban tevékenykedett, in­díttatása és élete vissza-visszatérő periódusai az újságíráshoz kötöttek: a szerkesztői asztal­nál különösen jól érezte magát. Mindössze 16 éves, amikor bekapcsolódik a háborúellenes diákmozgalomba és egyik ala­pító tagja lesz a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. A Tanácsköztársaság megdön­tése után Becsbe emigrál, majd illegálisan hazatér. Pécsett, Baranyában szervezi az if­júmunkásokat és szerkeszti a KIMSZ lapját, az Ifjú Proletárt. Aztán Moszkvában részt vesz a Komintern Végrehajtó Bizottságának ülésein, amikor hazatér, letartóztatják, sú­lyos börtönbüntetésre ítélik, amelynek tel­jes letöltésétől a fogolycsere menti meg. Több évig külföldi pártmunkát végez, majd Moszkvában dolgozik tudományos és publi­cisztikai vonalon. A harmincas évek elején egy német nyelvű napilap főszerkesztője, később, a KMP Központi Bizottsága tagja­ként különböző országokban, s illegálisan Magyarországon is pártmegbízatásokat telje­sít. A törvénysértések idején, a súlyos meg­próbáltatások évei következnek, mígnem jó­val a felszabadulás után hazatérhet és be­kapcsolódhat a kommunista saifómunkába. A Népszavánál, a Szabad Népnél, végül a Ma­gyar Nemzetinél tölt be vezető munkakört, szerkeszti a Társadalmi Szemlét. A nyugdíjas kor hozhatta volna meg a szemlélődést és kielégülést egy tisztultabb világban, ám ezt a békés öregséget nem érhet­te meg, 1966-ban meghalt. Hatvannégy éves volt. — Mozgalmi múltjának je­lentős részét az osztályharc első vonalában küzdötte vé­gig, olyan korban formálódott öntudatos ifjú munkássá, ami­kor a szózadeleji Magyaror­szágon a dolgozók osztályré­sze a nyomor volt, a jogfosz- tottság és a kegyetlen elnyo­más. — Szemtanúja volt a világ első szocialista forradalmának, és ez az élmény végképp meg­határozta egész további élet­útját. A Szovjetunióból vissza­tért 1918 tavaszán Magyaror­szágra. belépett a Kommunis­ták Magyarországi Pártjába, amelynek aktív szervezője lett. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után a fővárosi VII. kerü­leti munkástanácsba válasz­tották, majd a Vörös Hadse­reg ezredparancsnoki beosztá­sában, hadosztálypolitikai biz­tosként tevékenykedett a pro­letárhatalom védelmében. A Tanácsiköztársaság leverése után emigrációban, a KMP külföldi bizottságában dolgo­zott a párt újjászervezésén. Sok felelősségteljes, nehéz fel­adat elvégzése után kooptál­ták a központi bizottságba, és hazaküldt.ék Magyarországra, az illegális munka irányításá­ra. A rendőrség letartóztatta, de Szántó Zoltán igazi kom­munista vezetőként állt helyt a Szántó-per néven ismert bí­rósági tárgyaláson. Szabadu­lását követően Moszkvában, a második világháború kitöré­séig dolgozott a KMP közpon­ti bizottságában. A felszaba­dulás után Magyarországra hazatérve, bekapcsolódott a párt- és az országépítés fele­lősségteljes munkájába. Szán­tó Zoltán gazdag életútját a nép igazához, a kommunizmus ügyéhez való következetes hűség jellemezte. Kommunis­ta, igaz hazafi és tántorítha­tatlan internacionalista volt — hangoztatta Vass Henrik. Ezután a hozzátartozók, Szántó Zoltán egykori harcos­társai, tisztelői, a gyászolók végső búcsút vettek az el­hunyttól. akinek hamvait a Munkásmozgalmi Panteonban helyezték él. I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom