Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

19T7. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP Szocialista brigádvezetők ötödik országos tanácskozása Gáspár Sándor: Kulcskérdés: a minőség és hatékonyság ka, a szakmai, a politikai az általános műveltség meg- műveltség növelése, de tegye- szerzésében, a tanulásban az nek különbséget, engedjék, egyéni érdeklődést, az egyéni sőt segítsék a szórakozásban, lehetőségek érvényesülését. Újabb lendületet adni az építésnek A SZOT főtitkára beveze­tőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemel­ve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munká­ban, a fegyelemben, a maga­tartásban, a művelődésben ön­maga és egész dolgozó népünk számára a továbbhaladás út­ját szélesíti. Ezután a párt XI. kongresz- szusának útmutatásait, a fej­lett szocialista társadalom építését célzó programnyilat­kozatot méltatta, s szólt arról, hogy előbbreléptünk társadal­mi viszonyaink fejlesztésé­ben. Tovább szilárdult a mun­kásosztály hatalma, a mun­kás-paraszt szövetség, erősö­dött á szocialista demokrácia. Mindebben a szocialista bri­gádok tízezreinek munkássá­ga is tükröződik. Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az életszín­vonal emelkedése mostaná­ban nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tar­talékaink jobb kihasználása gzonban az életszínvonal nö­vekedésének ütemére is ked­vező hatással lesz. Kitért a kapitalista orszá­gok munkásainak, szakszer­vezeteinek harcaira, létbi­zonytalanságukra, a munka- nélküliségre, majd hozzáfűz­te, hogy hazánkban a létbiz­tonság, stabilitás, bizakodás uralkodik. Kemény, fegyelmezett munkával Ezután így folytatta: — A szocialista brigádmoz­galom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azon­ban már ma is, de még in­kább holnap szakadatlanul nö­vekednek. A fejlődés igénye ez. amely az élet minden te­rületén többet és többet köve­tel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felis­merő szemlélet és magatartás vihet előre bennünket. A bri­gádmozgalom ereje és lehető­ségei ma már olyanok, hogy képes az eddiginél magasabb szinten folytatni tevékenysé­gét. A mozgalomnak munká­ja minőségében kell az eddi­ginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és értel­me. — Minőséget a termelés­ben, a művelődésben, a veze­tésben csak az hozhat, ha ja­vítjuk a munkafegyelmet, nö­veljük a felelősséget, a kezde­ményezőkészséget, a tömeg­méretű aktivitást. Ezek a té­nyezők lényegében tőlünk függnek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésének a kulcs­kérdése. — Miben kell tehát javíta­ni a minőséget? Mindenek­előtt a munkához való vi­szonyban, a munkában, a fe­gyelemben, a takarékosság­ban, a termelt áruk színvona­lában. Csak ezek nyomán le­het hatékonyabban és felelős­ségteljesebben dolgozni. — A mi társadalmunk a munka társadalma, a legigaz­ságosabb társadalom, igazsá­gosabb az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk lét­re, közös küzdelmeink, közös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elértünk, és erre büszkék lehetünk. És ne­künk van jogunk elégedet­lennek lenni mindazzal, amit még nem oldottunk meg, ami rossz vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy ke­ményen és fegyelmezetten kell dolgozni. — Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell hogy legyen a mi rend­szerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghajlik. Ne engedjenek elsikkadni egyet­len jó gondolatot, kezdemé­nyezést, előrevivő javaslatot sem. Rendszerünk lényege a demokrácia A szocialista brigádmozga­lomnak ugyancsak fontos fel­adata elősegíteni az üzemi­munkahelyi demokrácia ér­vényesülését. Nem lehet jól vezetni és célokat elérni a dolgozók egyetértése, a dönté­sekben való részvétele nél­kül. A gazdasági vezetők mun­kája az utóbbi években e te­kintetben is sokat változott és jelentős eredményeket muta­tott fel. Minden fejlődés elle­még kevésbé érvényes az igaz­ságra. Az igazság akkor is igazság, ha lentről, alulról, bárhonnét és bárki részéről is hangozzék el. Nekünk csak ez lehet az eligazító álláspon­tunk a dolgozók véleményé­nek meghallásában és elfoga­dásában. — A szocializmusban senki­nek sincs joga gátolni a dol­gozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia ke­retei között beleszóljanak mun­kahelyük életébe. Ha valahof ez mégis megtörténik, az rend­szerünk lényegét sérti és kárt okoz. — Az elkövetkezendő idő­szakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a „látástól-vakulásig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a minden­napos betevő falat” megszer­zése a gond, akkor megválto­zik az élet, gyorsabban tu­dunk előbbre jutni a közössé­gi gondolkodásban, a műve­lődésben, életünk szocialistá­vá alakításában. A szocialista brigádmozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé. — Tegyünk többet a szocia­lista emt>eri értékek terjeszté­séért, erősítéséért. Ne enged­jünk teret a tőlünk idegen né­zeteknek, életszemléletnek és magatartásformáknak, ame­lyeknek nincs és nem is lehet talajuk a mi rendszerünkben. — Meg kell értenünk és tu­datosítanunk kell széles kör­ben, hogy az állandó művelő­dés elválaszthatatlan a mun­ka, a termelés, a mindennapi élet és az egyéni sors alaku­lásától. Az eddiginél nagyobb teret kell kapnia az önmű­velődésnek, az egyénekhez igazodó művelődésnek. Kö­vessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal, fegyelmezettségükkel, példás életükkel. — A műveltséget nem ad­ják ingyen. Szorgalmat, kitar­tást, néha lemondást is köve­tel az embertől. De a művelt­ség állandó és folyamatos gyarapításának eredménye, életünk minőségének javulásá­ban jelentkezik. A brigádve­zetőknek megtisztelő köteles­ségük és feladatuk, hogy a kö­zösségben e törekvéseket saját példamutatásukkal is állan­dóan ébren tartsák. A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv teljesítésében. Döntően hozzájárultak az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bi­zonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a magyar munkásosztály legjobbjainak, köztük a csepeli munkásoknak kezdeményezésére mind szé­lesebben kibontakozó verseny­mozgalom, amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében át­fogja az egész munkásosztályt, a társadalom legszélesebb ré­tegeit. — A szocialista társadalom még nem fejlődött ki teljesen, de máris jobb a legfejlettebb kapitalista rendszernél. Jobb, mert többet, emberibbet és teljesebbet ígérhet és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legnemesebb törek­véseit. Hazánkban a hatalom a népé. De a felelősség is, ön­magunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagy­szerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állan­dóan fejlesztjük és gazdagít­juk. Természetes igényünk^ hogy holnap jobban akarunk; élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és, jobb minőségű munkával le-, szünk képesek kielégíteni. — A mai tanácskozáson megfogalmazódó' gondjaink,, javaslataink tükrözzék a hol-, napért érzett felelősségünket. Azt várja ,a társadalom a szo­cialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésé­nek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gaz­dagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon, dolgozni, tanulni és élni! Kádár János: Célunk, hogy társadalmunkért mindenki szocialista módon munkálkodjon Az ember, a magatartás formálója A szocialista emberré, a többsége — nemegyszer 80 szocialista brigáddá válás út- 90 százaléka — brigádtag, de ján járva az elért eredmények ez nem érezhető megfelelően különbözőek és helyenként hiányosságokkal is találkoz­hatunk. A szocialista név sok mindent elárul arról, aki e nére azonban a módszereket névért küzd. Van is fedezet tovább kell fejleszteni, mert a szocialista gazdasági vezetés­nek ez elengedhetetlen köve­telménye. — Társadalmi rendsze­rünkben a vezetőknek nincse­nek és nem is lehetnek a tár­sadalom, a dolgozók céljaitól, érdekeitől eltérő érdekeik. Az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia a dolgozók, a mun­kásosztály alapvető jogai kö­zé tartozik és a szocialista ve­zetés egyik fő jellegzetessége, biztosítéka. Amilyen mérték­ben bevonjuk a dolgozókat a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szocializmus építé­sében, és úgy erősödnek a munka szocialista vonásai. — Mi olyan munkáspoliti­kát és munkásdemokráciát valósítunk meg, amelyben a munkásember tudja is. érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslataira, bí­rálatára. — A hang terjedésével kap­csolatban valamikor sokan val­lották azt a nézetet, hogy mi­nél magasabbról lön a hang. annál nagyobb az ereje és annál gyorsabb a terjedése Ez a fizikában sem igaz. De mögötte. De nekünk mindent reálisan kell megítélni. A szo­cialista brigádmozgalmat is. A mozgalomban ma már több mint 1,8 millió dolgozó vesz részt. A kereteket- lehet még tovább növelni, de a tartalom, a minőség javítása még fon­tosabb. — Az üzemi és ágazati ta­nácskozásokon gyakran vita­tott kérdés volt, hogy van-e reális lehetőség egy munka­helyen vagy egy vállalat életé­ben a szocialista brigádmozga­a munkafegyelemben, a ter­melésben, a magatartásban. — Nem a brigádok és tag­jaik száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált válla­lások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzem­ben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatar­tása. Ne abban lássák a szín­házba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragaszt­va a naplóba; ne abban lás­sák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne ab­ban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizo­nyítványt szerzett-e a brigád­tag —, hanem abban, hogy lom jelenlétének, eredményé- hogyan formálja az embert, a nek értékelésére, mérlegelésé­re. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miöen? Mindenekelőtt a végterméken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok el­érésén lehet lemérni. Ez igaz társadalmi méretekben is. A szocialista brígádmozgalom- nak éreztetnie kell és érezteti is hatását hazánk gazdasági, nniitikai és kulturális helyze­tében. — A mozgalom ilyen hatá­sát, eredményességét fékezni, hogy vannak még vállalatok, munkahelyek, ahol a dolgozók magatartást. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseit formális vállalásokkal és értékelések­kel, a szocialista címek oda­ítélésének felszínességével fá­sultságba fullasszák. — Külön kérjük a szocialis­ta brigádvezetőket, legyenek még határozottabbak és ne engedienek tartalmatlan és formális megoldásokat. Le­gyenek határozottak abban, hogy a brigádokon belül min­denkire egyformán kötelező a tisztességes, a becsületes mun­Kádár János hozzászólásá­ban elmondotta: A közelmúlt­ban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szo­cialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a munkás­őrséget, amely a Központi Bi­zottság határozata alapján szü­letett. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a mun­kásokhoz, a dolgozó parasztok­hoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshata­lom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmá­nyainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen je­lentkeztek, mint amennyit a munkásőrség meghatározott kerete be tudott volna fogad­ni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek. — Kevéssel e jubileum után — folytatta —, most szocialis­ta rendszerünk másik nagysze­rű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képvi­selőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk veze­tő testületéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó töme­gek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányza­tunk — felismerve e kezdemé­nyezés kiemelkedő jelentősé­gét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömeg- mozgalommá, sőt népmozga­lommá vált. — A munkásőrség, rendelte­tése szerint, népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállal­kozott. A szocialista brigád­mozgalom résztvevői hason­ló öntudattal — arra vállal­koztak, hogy a hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi felada­tokat is megoldanak, és műve­lik önmagukat. S bár a moz­galom még nincs egészen húsz­esztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállal­koztak: gyarapították a ma­gyar nép szocialista vívmá­nyait. — Mindez tükröződött a mostani V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes, hogy a tanácskozást több hónapos munka előzte meg: a szocialista brigádok vezetői és tagjai előbb helyi­leg a termelőegységeknél, az üzemekben, majd ágazaton­ként és iparáganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az országos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkívül fontos, aktív szere­pet játszottak, hiszen tudva­levő, hogy a tanácskozást megelőző időszakban nagysze­rű kezdeményezés, új munka- versenvmozgalom született. A szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozásának elő­készületei tehát már az idei első negyedévi eredményekhez is nagyon pozitívan járultak hozzá. — Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is be­tölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőmunkán­kat, a szocialista brigádmoz­galom kibővítését és maga­sabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélye­sen köszöntőm az értekezlet minden résztvevőjét, s megbí­zásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocia­lista mozgalom egymillió­nyolcszázezer tagjának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elv­társi üdvözletét, jókívánsá­gait. — Akik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítés­ben foglalkoztak a brigád­mozgalom lényeges feladatai­val. Űj elgondolások és ötle­tek is felmerültek. A tapasz­talatok összegezése az önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak tenni. Ezért a mozgalom egyes részkérdései­ről nem kívánok beszélni, ha­nem néhány politikai kérdés­sel szeretnék foglalkozni. Is­meretes, hogy a Központi Bi­zottság ezen a héten ülést tar­tott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyil­vánosságra is hozott. Belpolitikai helyzetünk szilárd — Elsőként a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai hely­zetéről szólok. Joggal megálla­píthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság-— belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, ér­vényesül a párt, a munkás- osztály vezető szerepe, a mun­kásosztály politikai hatalma szilárd. — A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgo­zunk. Mind a közvetlen tenni­valókra, mind a távlati prog­ramra vonatkozó állásfogla­lását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társada­lom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapve­tő állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra ta­láltak munkásosztályunkban és népünkben, egész társadal­munkban. S mivel azóta bi­zonyos idő már eltelt, megál­lapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai alapján, a szocialista demok­rácia kibontakoztatásával fej­lődik, a gazdasági és a kultu­rális építőmunka megfelelő eredményeket hozott és en­nek megfelelően javultak az életkörülmények is. — A párt kongresszusának politikai irányvonala, állás- foglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező vissz­hangra talárt: kevéssel a kong­resszust követően, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az. országgyűlési választásokon ennek megfele­lő programmal lép népünk elé. Így is történt. Az országgyű­lési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének prog­ramját szavazatával is meg­erősítette, óriási többségében egyetértőén fogadta és támo­gatta. — Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is tör­téntek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszerveze­tek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, valamint a szövetke­zetek kongresszusai és meg­tartották a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának konferen­ciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifeje­zésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt, vala­mennyi tömegázervezet és tö­megmozgalom — rendelteté­sének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gya­korlati végrehajtásával is fog­lalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusá­nak útmutatása, a fellett szo­cialista társadalom építésének programia alapján tovább erő­södött népünk szocialista egy­sége és összeforrottsága. — A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv vég­rehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepel­te meg egész népünk március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21-ét, az 1919-es dicső Magyar Tanács- köztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepün­ket, a felszabadulás napját, áorilis 4-ét. A forradalmi if­júsági napok keretében ifjúsá­gunk is méltó módon köszön­tötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepsé­gekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékeze­tessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom