Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1977. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Korszerűsítő változások A parkokba is jut belőlük A napokban felkerestük a Városgazdálkodási Vállalat cifrakerti kertészetét. A régi telep helyén szinte újat találtunk, ahol lépten-nyomon azt láttuk, éreztük, hogy korszerű, eredményes virágtermesztés van kialakulóban. Még fél éve sincs, hogy Horváth Gábor tapasztalt kertészeti szakember vezeti a kertészetet, máris a cserepes virágok ezrei és a virágpalánták százezrei növekednek az üvegházakban, a hollandi és a fóliaházakban. Felkészültek a cserepes szegfű termesztésére is. Tulipánmező A rózsaültetvények fölé emelt fóliaházakban már bim- bósodik a virág május elsejére, és anyák napjára bőségesen lesz ebből. A szabadban megkapó látványt nyújt a nyíló tulipánerdő, olyan, mintha a hollandi képeslapok elevenedtek volna meg. A kertészet régi dolgozói, Tar esi Balázsné, Káldi Józsefivé és a többiek megújult kedvvel dolgoznak az új vezető irányításával, és alig győzik kiszolgálni a sok vásárlót. Vannak, akik örökzöld levéldísznövényeket vesznek laká— Semmi az egész! — mondta a feleségem. A fele diszkért, a másik fele zöldséges, meg ötven tőke szőlő. Ha valamit nem tudunk, Nagykőrösön igazán könnyű szaktanácsot kérni. Itt mindenki kertész. Nincs más dolgunk, csak gondozzuk az egészet és ami terem, azt megesszüik. Képzeld csak el — tette hozzá, meghazudtolva előbbi lekicsinylő szavait — ez egy egész kis birodalom! Négyszáz négyszögöl! — Ma már a földet is négyzetméterrel mérjük — vetettem közbe, ezzel is bizonyítva, hogy mennyire figyelek. Egyébként miről van szó? — Ejnye, hát tudod! Arról a kertről. Már tavaly is megnéztük! Most azt termelünk benne, amit akarunk. Megéri. Nem? — Világos, hogy megéri. Főleg azért, mert én semmit se vetek bele... paradicsomon, paprikán, uborkán, sárgarépán, petrezselymen, borsón, hagymán, retken és még mindenféle növényen kívül — fejeztem be a mondatot e sietős felsorolással, nehogy a kitörni készülő vihar máris kárt tegyen a termésben. — Hát ez nagyszerű, hogy vállalod! A trágyát ugyanis holnap hozzák és neked kell szétteríteni meg beásni. — Miféle trágyát? — Öh, csak egy kocsira valót. Te mondtad még tavaly, amikor először megnéztük, hogy ez a föld semmit sem ér, meg kellene trágyázni... »»»»»» — Bizonyos vagy benne, hogy ez a finoman illatozó fekete hegység egy kocsi trágya? . — Természetesen. Itt a szám. la róla. Egy teherautónyi tőze- ges fekál. Istállótrágya nem volt. — Mégis, hány kiló lehet? — öt tonna ... Lányom befogott orral megkerüli a felhőkig tornyosuló kupacot, s szabad kezével barátságosan oldalba bök: a mama azt mondta, hogy ebben akkora paradicsomok terem. sukba, mások vágott virágot, főleg szegfűt kérnek. Több százezer tő a közterületre Horváth Gábor kérdésünkre elmondotta, hogy a nemzetközi nőnapon igen sok virágot eladtak, s felkészültek a következő ünnepekre is, május elsejére, az anyák napjára és a diákok ballagására. Vállalatuk végzi a parkok, főutak és parksávok virágokkal való beültetését és gondozását is. A tavaszon 1700 rózsatövet és sok díszcserjét már kiültettek, és ezután még több százezer nyári virágpalántát ültetnek majd el a parkokban s a Kossuth Lajos, Ceglédi és Kecskeméti utcákba. Választék, mindenkinek Kérik a lakosságot, hogy n kiültetett virágokat védjék meg a garázdák pusztításától. A kertészet vezetője végezetül elmondotta, hogy a temetőkben tavaszi virágokat ültettek a hősi halottak és veteránok sírjaira. A nyári virágok sorában, négyféle petúnia, háromféle begónia, valamint kána, szalvia, nyári szegfű, oroszlánszáj, lobéba és egyéb palántákat nevelnek, melyeknek majd, mint egy görögdiny- nye. — Hát, ha akkorák, akkor gyerünk! »»»»»» — Ébredj már! Ne hívjak orvost? — Orvost? — álmélkodom hunyorogva. Mi az ördögnek? — Hát folyton nyögsz meg jajgatsz. — Persze, hogy jajgatok, de ha nem hagysz aludni, még jobban fogok. Egyébként is — jegyeztem meg fölényesen — én mindent megtettem a kiskertmozgalom fellendítéséért, jogom van néhány elegáns nyögésre. Jaj! — Mondom, hogy hívok orvost! — Nem kell, csak a kezemet ne fogd meg! Csupa hólyag az egész... — Bocsánat —- mondta ellágyuló, megértő hangon, majd kisvártatva megkérdezte: tudod már, hogy mit veteménye- zel? — Na, hallod? Mindent. — Sok petrezselyemzöldjét akarok. — Nyugodt lehetsz. Úgy fogjuk kaszálni kerítéstől kerítésig. »»»»»» — Ezt minek vetted — tartja kérdőn elém a kis vetőmagos zacskót életem párja. — Természetesen elvetni — mondom könnyedén. — Üvegházi paradicsommagot, 106 forintért? — Én a legjobbat kértem. Nem tehetek róla, hogy az üvegházi a legjobb. — Nincs üvegházunk! Vidd vissza a boltba! — Pestre? — Pestre. — Jól van, de akkor te vegyél palántát. Kevesebb ve- sződség van vele és hamarabb terem. Én addig elvetem a borsót, a hónapos retket, a petrezselymet, a sárgarépát. Egyszóval mindent. Az ördög tudja felsorolni. Sőt, kinyitom a bői a parkok és utak díszítésén kívül juttatnak az állami gazdaságnak, az AKÖV-nek, s több közületnek és természetesen a lakosságnak is. Az emberi tudás egyik szemünk előtt életrekelt csodája a hírközlési eszközök fejlődése, a rádió és a televízió elterjedése. Amikor 1923-ban a magyar amatőr kísérletezők az első rádiót készítették, Nagykőrösön is többen hozzáláttak, hogy külföldről hozott alkatrészekből először fejhallgatós, majd úgynevezett lámpás készülékeket állítsanak össze. Abban az időben még tiltották a készülékek működtetését, s 1925. február 20-án a rendőrség KeUermann Lajos és Halmos József nagykőrösi villanyszerelők üzleteiben, több általuk készített rádiókészüléket lefoglalt és elkobzott. Másutt is kutattak készülékek után. Akkor azonban már egy körösi ezermesternek Sza- lay Lajosnak is volt rádiókészüléke. Lakásán és kertjében szőlőt is, egy ismerősöm, aki szakember meg is metszi. Minden rendben lesz! »»»»»» — Megvan a palánta.. I Azt mondták fólia alá kell ültetni. — Ez már igazán gyerekjáték! A szomszéd épp most mondta, hogy van fölösleges, legújabb divatú lyukacsos fóliája. Igazán fillérekbe kerül . .. Ezt fogjuk rátenni a paradicsomra. A lyukakkal nem kell törődni, úgyis jó idő van! »»»»»» „A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értesíti a kistermelőket, hogy fagyveszély várható.” — Add ide a kalapomat! — Azt akarod rátenni a paradicsomra? — Nem, csak meg akarom emelni azok előtt, akik ezt idegösszeomlás nélkül kibírják. Amíg megtalálod lemegyek az ABC-be retekért, salátáért, hagymáért, paprikáért. Talán már paradicsom is van... Csak diplomával? Értelmiségi klub — új tartalommal Legyen-e Nagykőrösön értelmiségi klub? A kérdést legutóbb a TIT közgyűlésén vetették fel az érdekeltek, s ez alkalmat adott arra, hogy a társulat helybeli alapító tagjai felidézzék emlékeiket. Azt az időszakot, melyben az ismeretterjesztés szeretete önmagában elég okot adott arra, hogy klubélet szerveződjék. A közgyűlés természetesen nem tisztázhatta, hogy az elmúlt két évtized alatt miért szűnt meg ez az összetartó erő, s erre mi sem vállalkozhatunk. Mégis érdemes néhány tényezőt közelebbről megvizsgálni. Téma, több fórumon A városi értelmiségi klub megalakításának gondolatával több fórum is foglalkozott az utóbbi időben. Többek közt a más különleges villamosberendezések is működtek, s esténként titokzatosan világító berendezések őrködtek kertjére, melyeket igencsak megcsodáltak az arrajárók. Végre, 1925. novemberében engedélyezték a rádiókészülékek tartását. Pesten járva magam is vettem egy dobozt, mely a kristálydetektoros készülék összeállításához szükséges rajzot, alkatrészeket és fejhallgatókat tartalmazta. A készüléket az első rádióadás előtti estén állítottam össze, ám sietségemben a sötét padláson az antenna egyik végét egy füstöltsonkához kötöttem. Persze ez nem volt baj, s másnap, 1925. december elsején boldogan hallottam, hogy megszólalt az én rádióm is. Az első nagykőrösi rádió-előfizető Szalay Lajos volt. Az előfizetők száma már 1968- ban megközelítette a 6 ezret. Televíziókészülékből ma 5400-at tartanak nyilván, s a színes készülék száma is megközelíti a százat. Kopa Akv&rellek és tusrajzok Kiállítás Kocséron A napokban nyílt meg Kocséron a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban Rácz József festőművész gyűjteményes kiállítása. A tárlat az idén százéves község jubileumának egyik megnyitó rendezvénye, s ezen mintegy félszáz alkotás kerül közönség elé. A tus-, toll- és az akvarellképek főként nagykőrösi, kocséri és mátrai tájakat keltenek életre, de a bolgár tengerpart szépségei is megihlették a festőt. A festmények sorát hangulatos virágcsendéletek teszik még változatosabbá. A kiállítás első napján is sok bejegyzés született a művész naplójába, melyben újságcikkek, fényképek, bejegyzések emlékeztetnek Rácz József korábbi kiállításaira. Nagykőrösön is több alkalommal mutatták be alkotásait. A kiállítást április 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők, mindennap délelőtt 10—18 óráig. F. P. Kábelt fektetnek A BÉMÁSZ Kossuth Lajos szocialista brigádjának tagjai földkábelt fektetnek le a Biczó Géza utcai transzformátorállomástól a Széchenyi téri házakig, megszüntetve ezzel a városképet rontó légvezetéket. Varga Irén felvétele Kertész fészeké: K. L. A készüléket lefoglalták... Amikor először szólal; meg a rádió Nagykőrösön pedagógusok ifjúsági parlamentje, az MTESZ különböző tanácskozásai, s szó esett erről a kérdésről a Hazafias Népfront megbeszélésein is. A javaslatok részletkérdésekben eltértek egymástól — az MTESZ tagjai például műszaki klubra gondoltak — ám a lényegen ez mit sem változtat. Énnek köszönhető, hogy napjainkban már a közös elképzelések is. megfogalmazódtak, s a TIT és az MTESZ együtt fáradozik a klub megteremtésén. Jogos — és úgy látszik általános — igény kielégítéséről van szó, s a siker, a megvalósítás feltehetőleg nem is marad el. Ám éppen a TIT közgyűlés tanulságai arra intenek, hogy a szervezőknek nagyon körültekintően kell eljárni. Megváltoztak a körülmények — mondták a hozzászólók. A tömegkommunikációs eszközök elterjedése, a szakképzettség általános növekedése az írott ismerethordozók könnyű elérhetősége miatt ma már nem nélkülözhetetlen ez egykor a tájékoztatás és tájékozódás alapját jelentő klubélet. A mai klubot másként kell megszervezni. Régen: meghatározott feladatokra A kételkedők, az óvatosságra intők kimondatlanul is megfogalmazták az igazságot: a régi, sokat emlegetett klub nem azért volt jó, mert tagjai értelmiségiek voltak. Ez a közösség meghatározott szakmai feladat megoldására vállalkozott, s akkor fejezte be tevékenységét, amikor ezek a gondok országos méretekben is megoldódtak. Lényegében ezt a történetet fogalmazta meg nagyon pontosan a köz- művelődési törvény is, amikor a népművelés új irányelveit meghatározta. A nép művelését vállaló, s ilyen alapon közösségeket szervező értelmiség mai feladata a valóságos igényeknek és a törvény szellemének megfelelően az együttművelődés. A konzervipari szocialista brigádvezetők Nagykőrösön rendezett országos tanácskozásán is azt állapították meg, hogy a jövő azo- ké a közösségeké, melyekben munkások és műszaki értelmiségiek együtt dolgoznak, művelődnek. Vagyis a diploma annyit ér, amennyire segíti tulajdonosát, hogy kapcsolatot teremtsen a társadalom, ezen- belül és közvetlen környezete több, más jellegű, ám korántsem kevesebb tudással rendelkező tagjaival. Ezért lehet örömmel üdvözölni a műszaki klubok megalakításának gondolatát, hiszen ebben csak szakmáról, s nem végzettségről esik szó, s ezért támadhatnak kételyeink, ha valaki különálló, értelmiségi, azaz szakmától és tudástól független, egyedül a diploma birtoklására alapozó közösségek megteremtéséről szól. Milyen legyen ? A kétely természetesen még nem ítélet. Legyen értelmiségi klub, ám a tagokat ne aszerint válogassák ki, hogy részesültek-e valamikor az életpályákat eldöntő, a diploma hitelességét bizonyító rektori kézfogásban. Legyen olyan, viszonylag kötetlen formák közt tevékenykedő szervezet, mely az alkotó, megalapozott szaktudású embereket fogja össze azzal a céllal, hogy ismereteiket bővíthessék, hogy könnyítse a szocialista társadalom építésében való részvételüket, s hogy megtanulják az ismeretek átadásának módszerét. Függetlenül attól, hogy tudásukat milyen iskolában szerezték, s milyen beosztásban dolgoznak. Nincs szükség viszont olyan közösségek megteremtésére — s ezt igyekeztek megfogalmazni az említett tanácskozások hozzászólói is — melyek létét egyedül az iskolai végzettségre, a munkahelyi beosztásra alapozzák. Farkas Főtér SPORT Az Nk. Kinizsi—Szegedi Spartacus 14:2. Nk.: G. Bíró (4), Varga S. (4), Erdei (3), Kőházi (3). Az NB III-as férfi csapat- ! bajnokságban harmadik idegen- ! beni mérkőzésükön is biztos, j győzelmet arattak a körösi asz- ■ taliteniszezők. A megyei férfi csapatbajnok- ság keretében a Sportotthon- j ban biztos hazai sikerek születtek. Nk. Kinizsi II—Isasze- gi KSK 19:1; győztesek: Sza- ' kacs K. 4, Pörge 4, Szalai 4, Horváth—Pörge 2, Szakács— Szalai 1. Nk. Kinizsi ifi—Isa- szeg ifi 10:0; győztesek: Berecz (3), Tóth I. (3), Hupka (3), Berecz—Hupka (1). Hét csapattal, a Sportotthonban került, sor a 21-es Volán üzemegységeinek férfi asztali- tenisz csapatbajnokságára. A védő Nagykőrös I. csapata (Rákosi Lajos, Strifler Albert, Horváth András) ezúttal is biz- I tosan végzett az első helyen, | Nagykőrös II. csapata nem ju- i tott be a 3-as döntőbe. Az 1976-os megyei serdülő j fiú asztalitenisz csapatbajnokság végeredménye: 1. Gödöllői TK 32; 2. Váci Kötött 1. 32; 3. ! Törteti KSK 30; 4. Perbáli TSZ j SK 1. 24; 5. Ceglédi VSE II. 22; | 6. CVSE I. 20; 7. Perbál II. 18; , 8. Vác II. 16; 9. Perbál 111. 14; 10. CVSE 111. 8; 11. Vác III. 4 j ponttal; 12. Vecsési SE, 13. Nk. Kinizsi, 14. Gödöllői SC, 15. ! Dunai Kőolaj (Százhalombatta) törölve; 16. Abonyi TSZ SK 1., 17. Abony II., 18. Abony III. visszalépett. TORNÁSZHÍREK I Cegléden rendezték az egyesületi felnőtt női tornász-csapatbajnokságot. Felnőtt III. osztályban (3 csapat közül): ... 2. Nk. Toldi DSK (Szatter Erzsébet, Csányi Ágnes, Deák Enikő, Rideg Gyöngyi, Harangozó Erzsébet), a körösiek továbbjutottak a területi mezőnybe. A Kossuth-iskola tornatermében rendezték a megyei férfi tornász utánpótlás seregszemlét, melyen csak a Nk. Pedagógus SE sportolói indultak. 1960-as születésűek: 1. Reszeli Péter. 1961-esek: 1. Kiss Zsolt; 2. Papp. 1933-asok: 1. Kenyeres Ambrus; 2. Pesti; 3. Csípő. 1965-ös: 1. Nagy Tibor; 2. Szűcs; 3. Egyedi P. 1966-osok: 1. Mertlik Ferenc, 2. Fritschek, 1967-esek: 1. Pál Gyula, 2. Illés, 3. Nagy T., 4. Kása, 5. Sajti. A Budapesten megrendezett országos férfi ifjúsági csapatbajnoki fordulóra — amely minősítő verseny is volt egyben — az itthon kisebb balesetet szenvedett Reszeli Péter nem utazott el. S. Z. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Ceglédi KÖZGÉP barátságos férfi mérkőzés. Gödöllő: G. SC—Nk. Toldi DSK felnőtt és ifjúsági női megyei bajnoki mérkőzés. Mit látónk ma a moziban? Szeress engem, Lily!/ Színes szinkronizált francia film- vígjáték. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Az inkák kincse. Bolgár film. Előadás kezdete: 6 óra. Sokféle és elegendő virág Asztalitenisz-sikerek