Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

Napirenden: az időszerű nemzetközi kérdések A népgazdaság első negyedévének mérlege Új lakásépítési terv irányelvei Határozat a Nagy Október évfordulójának megünnepléséről PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Ára 80 filler 1977. ÁPRILIS 15., PÉNTEK Közlemény az MSZMP Központ í Bizottságának 1977. április 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. április 13-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg közelmúltban elhunyt tagjáról, Ré­vész Géza elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: O Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, s határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának hazai megünnepléséről; © Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének első ne­gyedévi tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót; O Huszár István elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnök- helyettesének előterjesztésében a 15 éves lakásépítési program megvalósítását ösz- szegező jelentést és az új hosszútávű lakásépítési terv kidolgozásának irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi életben továbbra is meghatá­rozó az enyhülés, a békés egymás mellett élés politikájának irányzata. Ennek alapja, hogy sikeresen halad a kommunista és a szo­cialista társadalom építése a Szovjetunióban, a szocialista országokban; a tőkésországok munkásmozgalma újabb eredményeket ért el a monopóliumok hatalma ellen, a demokra­tikus átalakulásért vívott küzdelemben; a nemzeti felszabadító mozgalom fokozza im­perialistaellenes harcát. A nemzetközi erővi­szonyok alakulásának fő irányán a szélsősé­ges imperialista körök növekvő aktivitása sem képes változtatni. 1 A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy * a világ békéjének megőrzése szempont­jából változatlanul kulcsfontosságú földré­szünk biztonságának megszilárdítása. Ezért fordítunk nagy figyelmet az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek közelgő belgrádi ta­nácskozására. Ez a fórum arra hivatott, hogy felelősen áttekintse a helsinki értekezlet zá­róokmányában foglalt elvek és ajánlások megvalósításának tapasztalatait, és előmozdít­sa a megkezdett történelmi jelentőségű út folytatását. A Magyar Népköztársaság az elmúlt idő­szakban a helsinki alapelvek szellemében konkrét kezdeményezésekkel, gyakorlati lé­pésekkel járult hozzá a különböző társadalmi rendszerű országok politikai, gazdasági, tudo­mányos-műszaki és kulturális kapcsolatainak bővítéséhez. A tőkésországok képviselőivel folytatott kormányszintű tárgyalásokon min­den alkalommal kifejezésre juttatta: az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát egységes egésznek tekinti, aján­lásainak végrehajtására törekszik és ugyanezt várja a partnerektől is. A belgrádi értekezlet előkészítését is nehe­zíti, hogy az enyhülés ellenzői, a nemzetközi légkört mérgező szélsőséges burzsoá körök propagandájukban a hidegháborús időkre em­lékeztető hangokat ütnek meg. A szocialista • országok rágalmazásával, az antikommuniz- mus szításával akarják elterelni a dolgozó tö­megek figyelmét a kapitalista társadalom sú­lyosbodó gondjairól. Megkísérlik, hogy be­avatkozzanak a szocialista országok belügyei- be, kétségessé tegyék történelmi vívmányai­kat, lejárassák a szocializmus eszméjét. Ezek az imperialista törekvések kudarcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés további kibontakozása életbevágó érdeke minden országnak és nép­nek. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt pozitív programmal készül a belgrádi tanácskozásra. Arra törekszik, hogy az érte­kezlet az európai enyhülés ügyét szolgáló, azt továbbvivő eszmecsere fóruma legyen. Ez ki­fejezi a békeszerető tömegek érdekeit, akara­tát. Számítunk a tőkésországok reálisan gon­dolkodó, a béke és a biztonság ügyéért, orszá­guk és népük sorsáért felelősséget érző poli­tikusainak együttműködési készségére. 2 Földrészünk biztonsága, népeinek boldo- * gabb jövője szempontjából történelmi je­lentőségű, hogy Európa szívében az első német munkás-paraszt állam a “béke, a társadalmi haladás, a szocializmus erőit gyarapítja. A Központi Bizottság kien.'hedő fontossá­gú eseménynek értékelte a magyar rárt- és kormányküldöttségnek a Német Demokrati­kus Köztársaságban tett látogatását, amely to­vább mélyítette pártjaink, országaink, né­peink barátságát, szövetségét. A tárgyalások ismét tanúsították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység­párt azonos módon ítéli meg a szocialista épí­tés, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a nemzetközi politika valamennyi alap­vető kérdését. Az új barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés még szoro­sabbra fűzi országaink és népeink testvéri összefogását, méltó keretekbe foglalja a sokré­tű együttműködés alapjait, és egyúttal hozzá­járul a szocialista közösség egységének szi­lárdításához. 3 A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy * a nemzetközi élet pozitív irányú fej­lődését, a világ békéjét és biztonságát még súlyos feszültséggócok veszélyeztetik. A közel-keleti helyzet továbbra is bonyo­lult, veszélyes. A válság rendezésére érdemi lépés nem történt. Az imperializmus és az arab reakciós körök frontális támadást indí­tottak a haladó arab erők ellen. Arra törek­szenek, hogy visszaszorítsák, megosszák a közel-keleti országok haladó társadalmi erőit és felszámolják a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. A Központi Bizottság ismételten megerősí­tette, hogy a közel-keleti válságot politikai eszközökkel, minden érdekelt fél bevonásá­val, átfogóan kell rendezni. Ennek feltétele, hogy vonják vissza az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt valamennyi arab terület­ről, biztosítsák a palesztin nép törvényes nemzeti jogait, beleértve az önálló palesztin állam alapításának jogát is, és garantálják a térség minden államának függetlenségét, biz­tonságát. A Központi Bizottság nagyra érté­keli a Szovjetunió legújabb javaslatait, ame­lyek jól szolgálják a politikai rendezés elő­mozdítását. Ázsia biztonságának egyik fontos feltétele, hogy megszűnjön a feszültség a Koreai fél­szigeten. Ehhez az szükséges, hogy mielőbb kivonják a Dél-Koreában állomásozó ameri­kai haderőt, és megvalósuljon a két országrész egyesítése. A Központi Bizottság kifejezte pártunk és népünk szolidaritását mindazokkal a konstruktív kezdeményezésekkel és erőfe­szítésekkel, amelyeket a Koreai Munkapárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya, a koreai nép hazája békés és demok­ratikus alapon történő egyesítése érdekében tesz. ­A A Központi Bizottság kifejezte a Magyar ’’ Szocialista Munkáspárt szolidaritását a chilei hazafiakkal, a fasiszta' diktatúra ellen küzdő más latin-amerikai népekkel. Támogat­ja törekvéseiket, hogy felszámolják országaik­ban az imperialista befolyást, kivívják hazá­juk politikái és gazdasági függetlenségét. A magyar kommunisták, az egész magyar nép örömmel üdvözölte, hogy a haladó erők világméretű fellépésének eredményeként visz- szanyerte szabadságát Luis Corvalán elvtárs, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. C A Központi Bizóttság jóváhagyta a szo- cialista országok testvérpártjai ideológiai és külügyi titkárainak szófiai értekezletén részt vett magyar küldöttség tevékenységét. Megállapította, hogy pártjaink ideológiai együttműködése eredményesen fejlődik és szélesedik, mind hatékonyabbá válik. Űj len­dületet ad az együttes munkának az az elha­tározás, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról közösen emlé­kezünk meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt aktívan segíti a szófiai tanácskozáson meghatározott sokrétű közös program megvalósítását. A test­vérpártok ideológiai együttműködésének to­vábbfejlesztése hozzájárul a nemzetközi kom-' munista mozgalom egységének erősítéséhez, a szocializmus eszméjének további térhódításá­hoz, az imperializmus elleni harc sikeréhez. II. A haladó világ közös ünnepre készül: 60 esz­tendeje, hogy a munkásosztály lenini pártjá­nak vezetésével győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. A XX. század e korszak- alkotó eseménye történelmi fordulat az em­beriség életében. Először aratott teljes győ­zelmet a proletárforradalom. Megkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba vezető át­menet korszaka. A föld területének egyhato- dán munkások, parasztok, értelmiségiek meg­kezdték az új társadalmi rendszer építését, s ma sikeresen dolgoznak a kommunizmus megvalósításán. Az évfordulón köszöntjük \a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szocialista eszmék és célok élharcosát, a kommunizmust építő testvéri szovjet népet. 1 A Szovjetunió, az első szocialista állam * a történelemben példátlan életerőről és alkotóképességről tett tanúbizonyságot. A soknemzetiségű Szovjetunió népei győzték a rájuk kényszerített háborúkban, az ellenük összefogott kapitalista világgal szemben meg- védték forradalmi vívmányaikat. A Szovjet­unió dicső fegyveres erői a második világhá­borúban döntő részt vállaltak a világuralom­ra, a népek leigázására törő fasizmus meg­semmisítésében. A Szovjetunióban folyó építőmunka nagy eredményei igazolták a szocializmus fölényét a kizsákmányoláson alapuló tőkés rendszer felett. A Szovjetunió népei gyorsan felszá­molták a cárizmustól örökölt évszázados elma­radottságot, korszerű szocialista nagyipart és mezőgazdaságot, virágzó kultúrát teremtettek. A szovjet társadalom létrehozta az alkotó munka kibontakozásának, a személyiség szabad fejlődésének feltételeit. 2 A Szovjetunió léte, megerősödése volt a • legfőbb támasza annak a nemzetközi for­radalmi folyamatnak, amelynek eredménye­ként létrejött és megszilárdult a szocialista világrendszer, új lendületet kapott a nemzet­közi munkásmozgalom, megkezdődött és vég­bement a gyarmati rendszer széthullása. A Szovjetunió hatévtizedes történelmi útja, a világrendszerré vált szocialista társadalom százmilliókat győzött meg arról, hogy az em­beriség jövője a szocializmus, amely mélyen humanista társadalom, biztosítja a népek fel- emelkedését, valamennyi dolgozó érdekeit szol­gálva megvalósítja a legszélesebb értelemben vett szabadságjogokat. A szovjet államnak történelmi érdeme, hogy létének első pillanatától kezdve követke­zetesen harcolt a békéért, védelmezte a föld minden népének alapvető érdekét, és ma is ez áll nemzetközi tevékenységének középpont­jában. A Szovjetunió állhatatos küzdelme a béke megszilárdításáért döntő hozzájárulást jelentett a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez, ahhoz, hogy az emberiség számára reális céllá vált egy új vi­lágháború megakadályozása. O A magyar munkások és parasztok mély rokonszenvvel üdvözölték a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmét, és 1919-ben elsőként követték példáját, kikiáltot­ták a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság vérbefojtása és a ne­gyedszázados fasiszta uralom után a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredménye­ként népünk előtt ismét megnyílt a társadal­mi haladás, a nemzeti felemelkedés útja. A forradalmi harcokban megedződött magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal és a társadalom más haladó erői­vel — kivívta a hatalmat, győzelemre vitte a szocialista forradalmat hazánkban. A szocializmus építésének nagy munkájá­ban segítőkész, őszinte barátként és kipró­bált küzdőtársként mindig magunk mellett tudtuk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet államot, a szovjet népet. A megbont­hatatlan magyar—szovjet barátság kiállta az idő próbáját és szüntelenül tovább erősödik. A A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy a magyar munkásosztály, a termelőszö­vetkezeti parasztság, az értelmiség, egész né­pünk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világtörténelmi jelentőségéhez méltóan készül az évforduló megünneplésére. A cse­peli dolgozók által kezdeményezett és széles körben kibontakozott munkaverseny-mozga- lom kifejezi népünk szocialista hazafiságát, internaciorializríiusát, a szovjet nép történel­mi harcának és eredményeinek elismerését A Központi Bizottság felhívja a kommu­nistákat, a pártonkívüli hazafiakat, dolgozó népünket: tettekkel járuljanak hozzá, hogy a szocialista építőmunka újabb sikereivel kö­szöntsük a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját. III. A Központi Bizottság áttekintette a gaz­dasági építőmunka időszerű kérdéseit, meg­vitatta az 1977. évi népgazdasági terv telje­sítésének első negyedévi tapasztalatait. I Az 1976. évi gazdálkodás végleges adatai * alapján megállapította, hogy a népgaz­daság fejlődése fő tendenciáiban megfelelt gazdaságpolitikai törekvéseinknek, alapve­tően a kijelölt irányban haladt. A gazdasági növekedés azonban a vártnál kisebb lett. A nemzeti jövedelem elosztása ugyanakkor igazodott a terv céljaihoz és a lehetőségekhez. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás — a termelési eredményekkel és az egyensúlyi követelmények betartásával összhangban növekedett. A tervezettnek meg­felelően javult a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Figyelembe véve a múlt évi gazdálkodás eredményeit, mindent ei kell követnünk an­nak érdekében, hogy az idei terv gazdaság- politikai céljait, fő előirányzatait maradékta­lanul teljesítsük. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ez évben megközelítően elérjük az V. ötéves terv első két évére tervezett fejlődést Ehhez a feltételek adottak. 2 Az első negyedév tapasztalatai alapján a * Központi Bizottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a munka jó irányban halad. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a terv kidol­gozása az előző évekhez képest korábban, gyorsabban és szervezettebben történt. A vál­lalati tervekben a népgazdasági célok meg­felelően érvényesülnek. A vállalatok nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javítására, a termék- szerkezet korszerűsítésére, a fokozottabb anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés tökéletesítésére. Arra töre­kednek, hogy javuló színvonalon elégítsék ki a hazai igényeket, és teljesítsék exportfelada­taikat. Mindez a gazdaságirányító és gazdál­kodó szervek, valamint a dolgozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik. 3 Az év első negyedében meggyorsult a • termelés növekedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A termelékenység gyor­sabban emelkedett, továbbra is meghaladja a termelés növekedését. Az építőipar termelése 10 százalékkal nőtt. Az év első három hónap­jában több lakást építettek és adtak át, mint az előző esztendő azonos időszakában. A mezőgazdasági üzemek termelési elő­irányzatai alapvetően összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mezőgazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szer­vezetten végzik. A tervezettnél nagyobb te­rületen vetett őszi kalászosok jelenlegi álla­pota kedvező. Zöldségfélékből és burgonyá­ból a tavalyinál nagyobb mennyiségre kötöt­tek termelési szerződést. Az állattenyésztés fejlődése a tervezettnek megfelel, lehetővé te­szi a lakosság kiegyensúlyozott húsellátását és az exportfeladatok teljesítését. A vasúti és a közúti szállítás a tervezett­nek megfelelően alakult, az áruszállítási igé­nyeket a korábbinál jobb ütemben elégítet­ték ki. Az előző évinél szervezettebb és élénkebb a külkereskedelmi tevékenység. A forgalom növekedett; mind a kivitel, mind a behoza­tal lényegesen nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A A lakosság pénzbevétele a terv elő- “• irányzataival összhangban alakult. A munkabérek átlagosan 6 százalékkal nőttek. A termelővállalatoknál a nyereségrészesedés — a prémiumokkal, jutalmakkal és más év közi kifizetésekkel együtt — országos átlag­ban 22 napi bérrel egyenlő. A termelőszövet­kezeti dolgozók első negyedévi jövedelme mintegy 5 százalékkal növekedett. (Folytatás a 2. oldalon) i i 4 I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom