Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

1977. ÁPRILIS 13., SZERDA Telítődés IV emrégiben olvastuk azt a ’ véleményt egy hetilapban, miszerint Szentendre megtelt. ' Természetesen kulturális vo­• natkozásban értette ezt a szer- , ző, de akkor is bizarr megálla­■ pítás. Mi az igazság? Megtelt-e valóban Szentend- , re? Nem, de telítődik. Egyre . jobban, egyre erőteljesebben, , ezt látjuk, ha a kulturális ter- i jeszkedés intenzitását számba • vesszük. Azt, hogy hamarosan . felavatják az új kiállítóhelyi­• séget, s megnyílik a Barcsay ■■ és Kmetty Galéria. Azt, hogy ' egyre színvonalasabbak a Szentendrei Nyár rendezvé­nyei és a Teátrum újdonsága is sok, eddig még ki nem használt irányt, további hala­dást rejt magában. Telítődik Szentendre, ezt bizonyította a Pest megyei Művelődési Köz­pont márciusi rendezvénysoro­zata. Hívják az új könyvtár­látogatókat az izbégi, pismá- nyi, Pannónia-telepi, vízműi fiókokba, teret adnak a bélyeg ' és kosárfonó szakköröknek, városi kórusoknak, amatőr filmeseknek, gyermek és fel- ' nőtt képzőművész szakkörök- . pék, francia, német, angol < nyelvtanfolyamnak, s a sakk i barátainak. Telítődik Szentendre egy át­gondolt és következetesen megvalósult komplex műve­■ Iődési program jegyében. Még ■ nem telt meg, lakóinak önkép- ' zese, a közművelődésben való részvétele fokozható és foko­zandó. Az más kérdés, hogy a művelődési központ nagyon árnyaltan igyekszik minden igényt kielégíteni. A középis­kolásoknak Kodály Székelyfo­nóját mutatta be a Déryné Színház előadásában és Doni­zetti énekes komédiáját, s ven­dégül látja a Madách Színhá­zat is, mely Molnár Ferenc vígjátékát adta elő kitűnő sze­reposztásban. A Tv zenei klub­ját Szentendréről sugározták 'Bartók-mű közvetítésével. ^Március szentendrei eseménye ivóit a váci Musica Humana hangversenye, a városi kórus klubestje és a szocialista bri­gádvezetők találkozója. Telítődik Szentedre, a kul- -*• túra telíti, de nem telt meg. Felgyorsult közművelő­dési mérőszáma, sokrétű irá­nya azonban a példa erejével hat másutt is a gyorsításra, a gyorsulásra. Elsősorban Gö­döllőre gondolok. A magyar szecesszió európai fontosságú műhelye volt a századfordulón i Gödöllő, s ezért sürgető a Nagy Sándor, Kőrösfői Kriesch Ala­dár és a Remsey család mun­kásságának összegyűjtése és gondozása a létesítendő Gödöl­lői Galéria keretében. Annál is inkább időszerű a terv megva­lósítása, mert Gödöllő saját városi rangját becsülné meg ezáltal, s ez hiteles is, melyet a magyar szecesszió párizsi si­kere is igazolt 1976-ban. Tart a telítődés. Tükrében érdemes figyelmet forddítani a Pest megyei agglomerációra, szélesebb körben is. Mit mon­danak a tények? Azt, hogy Ér­den az új vasútállomáson kép­zőművészeti alkotások repro­dukcióját mutatják be, azt, hogy Szigetújfalunak, Sziget- szentmártonnak korszerű mű­velődési házában jól működ­nek a klubok és szakkörök, s azt, hogy a Csepel Autógyár művelődési központjának is korszerű volt a márciusi mű­sorajánlata. Akit a színház ér­dekel, Katona József Bánk bánját nézhette meg a kecske­métiek előadásában, a szocia­lista brigádok Hegedűs Géza íróval találkoztak, mások a vasasszakszervezet és a KISZ jubileumi kiállítását tekintet­ték meg. Mindez csak töredék a vátozatos kulturális ajánlat­ból, melynek otthona és gaz­dája a Csepel Autógyár. Az igazság az, Hogy a váci hír­adástechnikai gyárnak szintén vonzó a belső kulturális élete és Dunakeszin, az elavult épü­letben lelkes vezetők gondos­kodnak a tartamas programról, mely biztosította és biztosítja a munkásművelődést. Természe­tesen vannak gondok és sür­gető teendők, de nem a senki földjén rajtolunk és nem nul­lapontról. Tóalmáson a műve­lődési ház a buszon bejáró munkásoknak biztosít zenei, irodalmi műsort, Gyomron id. Pál Mihály életművéből ren­deztek újabb kiállítást, a váci Madách Imre művelődési köz­pont is hozzákezdett a város kulturális életének sokrétű megszervezéséhez. Van, ahol az új intézmény keresi az új vezetőt, másutt van eszme, gondolat, csak a létesítmény hiányzik. Nem a tervekből van hiány, mert Ráckevén olyan közmű­velődési intézményt adnak át hamarosan, amely egyszerre oktatási és közművelődési fel­adatot lát el gyerekeknek és a felnőtt lakosságnak. p lünk, dolgozunk, telítő- dünk, tervezünk, egyszer­re vagyunk türelmesek és tü­relmetlenek. Közös akarattal keressük a közművelődés le nem zárt határainak újabb ál­lomásait. S mivel közösen ke­ressük, meg is találjuk a kul­túra kincseinek új lelőhelyét — Pest megye agglomerációs övezetében is. Losonci Miklós Ahogy a parasztok vetik a zabot... Mit jelent ma a folklór? Wie der bauern mächti wis­sen ..., ahogy a parasztok sze­retnék, mármint a zabot vet­ni — énekli a 77 éves cegléd- berceli Pünkösdi István. Tán­colva lépked előre. Karjával a levegőbe veti el a jövőt je­lentő képzelt magokat. A dal a paraszt munkájának ne­hézségeiről szól. Arról, hogy a vetéstől az aratásig a veríté­kével is műveli a földet. A budapesti ÉVIG művelő­dési házban rendezték meg a Pest megyei német nemzetisé­gi együttesek országos televí­ziós Röpülj páva vetélkedőjé­nek előzsürizését. A döntőbe, a képernyő elé a 43 nemzeti­ségi folklóregyüttes műsorá­ból csak 16 jut majd el. — Az idei sorozatnak az a célja, hogy különböző etnikai csoportok népművészetét és ma élő képviselőit a nagykö­zönséggel megismertesse — mondja dr. Kiss Gáborné, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége köz- művelődési bizottságának el­nöke. Ilyen közös műsorral — Manninger Miklós rendezé­sében — most először mutat­kozott be a ceglédberceli Né­met Nemzetiségi Hagyomány- őrző Együttes, a pilisvörösvá- ri Német Nemzetiségi Úttörő Táncegyüttes, a solymári Pá- vakör-énekkar és a soroksári Német Nemzetiségi Együttes. Az volt a szándékuk, hogy be­mutassák a keresztmetszetét a Pest megyében élő német nemzetiség kultúrájának. Fel­kutatni, megőrizni népi ha­gyományaikat és érzékeltet­ni, hogy mit jelent napjaink­ban ez a folklór a mai fiata­loknak. A harmincas években, a nagy gazdasági világválság sú­lyosan érintette Magyaror­szágot is. Akkor a keserves munkanélküliséget is meg kel­lett ismerniük a Pest környé­kén élő német nemzetiségiek­nek is. Ügy, mint az ország­ban Vagy Európában élő más nemzetiségek tömegeinek. Az erről szóló dal a munkás­folklór ritka emléke. Auf der Insel steht ein Baum, das ist der arbeitslose Baum... A szigeten áll egy fa, ez a munkanélküliség fája ... Ezek a sorok azt a pillanatot ele­venítik fel, amikor a munka- nélküliek a Soroksári-Duna- ág Molnár-szigetén lévő nagy fa alatt ültek össze, hogy éne­kükkel feledtessék a kínzó ke­nyérgondot. A műsor a dalok és a tán­cok színes ritmusával pereg. Bővül az irodalmi felvételek köre Áremelés néhány lemezkategóriában f Az utóbbi évtizedben a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat idehaza és a világpiacon olyan rangos vállalkozásokkal öregbítette hírnevét, mint Bartók Béla összes műveinek megjelentetése, vagy Kodály és Liszt életművének folyama­tos feldolgozása — hangsú­lyozta Bors Jenő igazgató ked­den megtartott sajtótájékozta­tóján. A minőség Javítása, a meny- nyiség növelése — e célok je­gyében valósul meg a mintegy 170 milliós beruházás, a ta­valy üzembe helyezett Dorogi Hanglemezgyár továbbfejlesz­tése. Az idén több mint négy­millió nagylemezt és másfél millió kislemezt, továbbá 200 ezer műsoros kazettát gyárta­nak itt, jórészt már az új ki­adói terveket, elképzeléseket szolgálva. A magyar klasszi­kus zene reprezentásainak mű­vein kívül lemezre veszik pél­dául Haydn összes csembalo- és zongoraművét. Az idén tervbe vették Liszt Esztergomi miséjének lemez- felvételét Ferencsik János ve­zényletével. A második félév kiadói programjában szerepel Chopin F-moll zongoraverse­nyének, Beethoven összes vo­nóstriójának megjelentetése. Lemezfelvétel készül XX. szá­zadi kórusművekből is. A tervek szerint erősítik a lemezkiadás prózai oldalát. Az idén Vörösmarty Csongor és Tündéjét veszik lemezre Vá­mos László rendezésében, Huszti Péter és Almási Éva fő­szereplésével. Májusban kez­denek hozzá Madách: Az em­ber tragédiája című művének színreviteléhez, Szinetár Mik­lós rendezésében. Adámot Lu­kács Sándor. Évát Molnár Pi­roska, Lucifert Haumann Pé­ter játssza. Az Ady-centenáriumra to­vábbi lemezt adnak ki: Ifjú szí­vekben élek címmel fiatal elő­adóművészek tolmácsolásában hangzanak el a költő versei. Az újdonságok közé tartozik: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára a szovjet Melódia hanglemez- gyártó vállalattal először ké­szítenek közös lemezt, népsze­rű szovjet dalokkal. Minden bizonnyal keresett lesz a Dü­hös múzsa címmel a boltokba kerülő lemez, ajnely nemzet­közi pilitikai ifjúsági dalokból ad válogatást. A minőségi munka fejleszté­se további beruházásokat kö­vetel. A műszaki fejlesztésen belül kereskedelmi bázist hoz­nak létre a dorogi gyárban, s korszerűsítik a stúdiók beren­dezéseit. Bejelentette továbbá, hogy a lemezek előállításához nélkülözhetetlen nyersanyag világpiaci ára 1968 óta 94 szá­zalékkal emelkedett. Jórészt ez tette szükségessé néhány le­mezkategóriában az áremelést. Április 18-tól 10 forinttal drágábban, 70 forintért árul­ják a művészlemezeket, s 85- ről 90 forintra emelik a szóra­koztató nagylemezek árát. Egységesen 30 forintért árulják a kislemezeket. Vrevert emléke Hétfő este óta újra és újra megszólalnak a francia rádió és tv-állomások műsorában a Hulló falevél szavai — Fran­ciaország Jacques Prevert-t, a költőt gyászolja. Jacques Prevert, aki egyidős volt századunkkal, a francia költészetben páratlan módon vegyítette a bizarrt és a hét­köznapit, a népit és a moder­net, az argot és a költészetet. Prevert-rel, írja, a L’Huma- nité, egy olyan költészet leg­ismertebb képviselője távozott, amely visszautasítva a dekla- mációt, az ünnepélyest, a ko- molyt még akkor is, amikor azok a forradalmat voltak hi­vatottak szolgálni, a humor­hoz, a fantáziához és kigúnyo­láshoz folyamodott, hogy kipé- cézze mindazt, ami fenyegeti a szabadságot, az álmot, a képzeletet, a szerelmet. A soroksári német nemzetiségi együttes műsorából. Bozsán Pcter felvétele Közben a színpad mögé kife­szített vászonra diaképeket vetítenek. Látjuk a Budát visszafoglaló sváb tüzéreket, elszászi katonákat. Többen közülük itt, Magyarországon telepedtek le. Leszármazott­jaiknak, a kézműveseknek és iparosoknak kovácsoltvas mun­kái vagy kőfaragványai az évszázadok folyamán tovább gazdagították országunk nép- művészeti hagyományait. Szól a sramlizene... a zá­róképben a 77 éves nyugdíjas vasutas Püskösdi István az élet egészségére emeli üve­gét ... és iszik az öröm borá­ból. A ruhák színeinek villaná­sai és a hömpölygők boldog kiáltásai a nézőt is magával ragadják. Gyerekek és óre­gek, lányok és fiúk ropják örömteli táncukat. Ha a televízió műsorára tűzi ezt a 40 perces produk­ciót, kár volna bárkinek is el­mulasztania megtekintését. Liszkai László TV-FIGYELO Hiísvéí. Mintha a tv-sek is úgy vélekedtek volna, hogy nemcsak az iskolásoknak — nekik is kijár a tavaszi szü­net ... I.egalábbis az a három szabadnap, amely szombat reggeltől hétfő estig tartott, s amely bizony nem nagyon bővelkedett nézőcsalogató tv- műsorokban. Az esti főadás­időket javarészt filmek töltöt­ték ki, meg egy ugyancsak kölcsön vett színházi előadás, és a kevésbé nézett órák is csak hellyel-közzel kínáltak csemegének nevezhető nézni­valót. im. A nagy tavaszi ün­neplésben még a vasárnap esti Hét is fáradtabbra sike­redett. No, azért nem annyira, hogy ne tenné lehetővé a szo­kásos utánagondolást. Anyagai közül mindenképpen a szak­munkásképzés helyzetéről, gondjairól forgatott képsor volt a legközérdekűbb, a leg­izgalmasabb. Majdnem száz — pontosan 98 — intézet 75 ezer­nyi diákjáról esett szó, még­pedig inkább panasz, mint di­csekvés formájában. Nemcsak az a baj, hogy egy jóval na­gyobb létszámból szűkült le ez a 75 ezres tanulótömeg — olyan intézet is van, ahonnan egy hónap alatt több tucat beiratkozott távozik —, ha­nem még inkább az, hogy a végzettek is igen könnyedén vesznek búcsút. Alig 8—10 százalékuk marad annál a vál­lalatnál, amely kiiskoláztatta őket. Keserűen mondta az egyik megkérdezett: úgy áll a dolog, hogy az egyik cég ké­pez szakembert a másiknak. Hogy ez miért olyan nagy baj? Azért, mert így elvész rengeteg anyagi és még több erkölcsi befektetés. Nem azok váltják fel a régi mestereket, akiket .felkészítettek az utód­lásra. Különösen az építőipar­ban vált általánossá ez a je­lenség. Vándorszakma lett — -mondta még keserűbben egy másik nyilatkozó. Már a kő­művestanulók, ácsmester jelöl­tek is úgy váltogatják a vál­lalatokat, mintha tanrendi előírás kötelezné erre őket. Bízunk benne, valamiféle ideillő intézkedés megtételére is jónak bizonyul a Hét riasz­tóan figyelemfelkeltő riportja. Török Sándor. fiatalokról szólt az a hétfő délutáni be­szélgetés is, amelynek kereté­ben Török Sándor, a népsze­rű író, ifjúsági lapszerkesztő mondta el véleményét a hú­szon, tízen inneniek annyi tit­kot rejtő és annyi megértést, törődést érdemlő világáról. Bárha minden szülő és pe­dagógus hallotta volna bölcs szavait arról, hogy nemcsak tanítani kell a gyerekeket, ha­nem tanulni is tőlük! Nem­csak lehajolni kell hozzájuk, hanem sokkal inkább föl­emelkedni érzelemgazdag lel­kűk, fantáziadús gondolatvilá­guk régióiba. Különösen most, amikor az ifjúság korábbi éré­se immár tudományos tény. őszintén szólva, Török Sán­dor félórás vallomását egy sokkalta jobban figyelt idő­pontban kellett volna műsorra tűzni. Vagy, ha már így tör­tént, hát nyomtatásban kelle­ne kiadni: hadd jusson el mindazokhoz, akiknek szán­ták, s akikhez olyan megható és meggyőző őszinteséggel szólt. AZ Ady-pÖr. példát is lehet arra találni, hogy egy tv-mű- sort kinyomtatnak. Itt van mindjárt Nagy László Kos- suth-díjas költőnk vasárnap esti Ady-müsora, amelynek teljes anyagát leközölte az tJj Tükör legfrissebb száma. Ol­vasmánynak is megrendítő ez a montázs, amely az Ady köl­tészete, személye körüli vihart részben a költő írásaival, rész­ben a róla pro és kontra szóló vélekedésekkel idézi fel. Való­ságos drámát szerkesztett ösz- sze Nagy László; méltót Ady- hoz, méltót a költészet nap­jához ... Akácz László Tankönyvpályázat — harmadszor Sorrendben immár harma­dik alkalommal hirdetett pá­lyázatot tankönyvírásra a Tan- könyvkiadó Vállalat. A pályá­zók 26 olyan általános iskolai, gimnáziumi és szakközépis­kolai tankönyvre küldhetnek be pályamunkát, amelyekből az új tantervek alapján már 1980-tól tanulnak a diákok. A most kiírt pályázat tan­könyvei között szerepel az ál­talános iskola harmadik osz­tályos olvasókönyve, ötödik osztályos irodalomkönyve, he­tedik osztályos matematika­könyve, gimnáziumok harma­dik osztályos irodalom-, törté­nelem-, orosz-, valamint a szakközépiskolák harmadik osztályos magyar nyelv, tör­ténelem-, orosz- és elektro­technika-tankönyve. A pályázaton minden meg­felelő szakmai és pedagógiai tapasztalattal rendelkező pe­dagógus és munkaközösség részt vehet. A pályázatokat október 1- ig kell benyújtani. Elbírálá­sukra szaktárgyanként külön bíráló bizottság alakul. A bí­ráló bizottságokban két-két gyakorló pedagógus is részt vesz. Eredményt december­ben hirdetnek. Az első díjas pályamunkákat 15 ezer, a má­sodik díjasokat 10 ezer, a har­madik díjasokat 8 ezer forint­tal jutalmazzák és különjuta- lomban részesíti a kimelkedő pályamunkákat az oktatási mi­niszter is. A Tankönyvkiadó Vállalat az eredménytől függően szer­ződést köt a teljes kéziratok elkészítésére, s ehhez a szer­zők meghatározott idejű al­kotói szabadságot kaphatnak, átlagfizetésük megtartása mel­lett. \ fiatalok bei Mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok részvételével kezdődött országos tanácsko­zás kedden a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem moson­magyaróvári mezőgazdaságtu­dományi karán. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület, a TIT és az egyetem által szervezett tanácskozás a fiatal szakem­berek gyakorlati munkába és a közéletbe való beilleszkedé­séhez kíván segítséget nyújta­ni. MOZIMŰSOR Április ií-tOl április 20-iG CEGLÉD, Szabadság 14—17: Jeremy 18—20: Szeress engem, Lily! CEGLÉD, Kamara 14—17: Ezt nem tanultuk 18—20: Fény a redőny mögött GÖDÖLLŐ 14—17: Zorro 18—20: Lúdas Matyi SZENTENDRE 14— 17: Lúdas Matyi 18—21: Zorro VÁC. Madách Imre 15— 17: A cigánytábor az égbe megy 18—20: A Charlot-k bejárják Spanyolországot ABONY 14—17: Düh* 16— 17, első előadás: Ralu hercegnő hozo­mánya 18—20: Duroc, a katona BUDAÖRS 14— 29: Fekete gyémántok I—II. DA3AS 15— 17: Péntek 13 18—20: A rendőrnő* DUNAHARASZTI 14—15: Budapesti mesék 16— 17: Szöktetés* 18—19: Mr. Mckinley szökése I—II. DUNAKESZI. Vörös Csille^ 14—17: Különben dühbe ‘jö­vünk 18—20: A cigánytábor az égbe megy DUNAKESZI, Rákóczi 13—14: A tizedes meg a töb­biek 16—17: Tibbs és a szervezet 18: A cigánytábor az égbe megy 20—21: Zongora a levegőben • Csak 16 éven felülieknek! ÉRD 12—14: Afonya, a vagány 17— 18: A nagy Caruso 19—21: Az ígéret földje I—II.* FÓT 14— 17: Az ígéret földje I—n.* 16— 17, első előadás A Noszty fiú esete Tóth Marival 18— 19: Afonya, a vagány GYAL 14: Árvácska 15— 16: Régi idők rock zenéje 17— 18: Herkulesfürdői emlék KISTARCSA 14: Fehér farkasok 15— 17: Három testőr (A ki­rálynő gyémántja) 18— 19: Szöktetés* NAGYKATA 14—17: Kincses sziget 18—20: Mese Szaltán cárról PIUSVOROSVAR 15: Gawein és a zöld lovag 16— 17: Copfos csoda 18—20: Fáraó I—II. POMAZ 14—15: Kettős bűntény Ham­burgban 16—17: Siress 18—19: A kétéltű ember RÁCKEVE 14—17: Négy testőr (A Milady bosszúja) 18—19: Budapesti mesék SZIGETSZENTMIKLÖS 14—15: Szöktetés* 16—17: Budapest* mesék 18—19: A felső tízezer* i t >

Next

/
Oldalképek
Tartalom