Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
1977. ÁPKILIS 13., SZERDA Péntektől az AGROMASEXPO-n A legnagyobb kiállító Ebben az évben április 15- töl 20-ig tekinthető meg az AGROMASEXPO vásár és kiállítás, amelyen a vállalatok bemutatják eredményeiket és egyben tájékoztatást is adnak célkitűzéseikről. A vásár legnagyobb kiállítója a MEZÖGÉP- TRÖSZT (15 vállalattal), 2500 négyzetméter fedett és 7500 négyzetméter szabad területen mutat be 266 féle gépet, berendezést, valamint az alkatrész részegységgyártás széles skáláját. Gépek és berendezések közül 51 termék először kerül a látogatók és a szakemberek elé. Növekedett a tejfeldolgozó kapacitás Az új váci üzem is segített A Minisztertanács elmúlt évi határozata nyomán megnőtt a tej termelési kedv, nagyobb lett a kínálat. Ezt bizonyítják a tejipar első negyedévi felvásárlási és értékesítési adatai. Az ipar az év első három hónapjában 10 százalékkal több tejet vett át, mint az elmúlt év első negyedében Ennek nyomán dinamikusan nőtt a fogyasztás is; tejből 4 százalékkal vásároltak többet; ízesített, savanyított tejkészítményekből 16 százalékkal fogyott több és mintegy KJ százalékkal több sajtot vásároltak a fogyasztók az első negyedévben. A kínálat várhatóan még tovább növekszik majd. A tejipar felkészül a szállítmányok fogadására és feldolgozására. Az elmúlt évhez képest 3 százalékkal növelték a tejszállító gépkocsik tartályűrtartalmát, 85 millió forintot költenek a vidéki tejgyűjtőhálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. Az elmúlt időszakban több új üzemet adtak át, például Szombathelyen és Vácott, s egész sor létesítményben került sor rekonstrukcióra. Ezzel napi 300 ezer literei sikerült növelni a tejfeldolgozó kapacitást. Tovább gyarapítják a pasztőrözött tejellátásban részesülő helységek számát. A falusi boltokba többször küldenek majd tejtermékeket és igyekeznek szélesíteni a választékot. Pirkadatkordélidőn, alkonyattájf - ugyanarról Három férfi, három nemzedék. így vagy úgy, a földből élnek, a zsámbéki medencében gazdálkodó Lenin Tsz-ben keresik kenyerüket. Idősebb Gre- govits Imre megélt két világháborút meg ami közte volt. Nyugdíjas, de még dolgozik, mezőőrként járja a határt, a kukoricatáblák közti gyalogösvényeket, szőlők partját. Báná- di Károly állatgondozó korosz- tályabeliek még tudnak hasonlítani, átélte az utóbbi három évtized változásait, javát már érett emberként, részese volt, a lovát, szekerét sirató kispa- raszt keservének, s az iparosodó nagyüzemi gazdálkodás térhódításának. Gajdos László, ifjú ember, életének eseményei már az új rend esztendejében történlek. A termelőszövetkezet gépműhelyében dolgozik, szakmunkás. Történetük, gondolataik a világról, társaikról, önmagukról százezreké lehetne, nem rendkívüli emberek, hírük, nevük nincs. Sorsuk az övéké, de hasonló sorsokat nem nehéz fellelni. o G. I.: Máriaremetén születtem. Kisgyerek voltam az első háborúban, amikor apámat elvitték katonának, öreg szülém tartott el három testvéremmel. Mire emlékszem abból az időből? Egyszer kint játszottunk a réten, amikor katonák jöttek. Fiatalok voltak, jó kedvűek lehettek is, mert úgye épségben hazatértek a frontról, vagy fog. Ságból jöttek, ki tudja? Néhány fillért adtak nekünk gyerekeknek árpaeukorra. Biztattak, kiabáljuk a faluban, hogy éljen a proletárforradalom. B. K.: öten voltunk testvérek. Az apám korán meghalt, abból éltünk, amit anyám a téglagyárban keresett. Szűkösen laktunk, hármunknak, fiútestvéreknek egy ágy jutott. G. L.: Vakáció idején gyakran kivittek a szüleim a földekre, ezt nagyon szerettem, meleg volt, napsütés, a füvek illata még ma is az orromban van. Elnéztem, hallgattam a pacsirtákat, szinte eltűntek a lég. ben. Rengeteg ember dolgozott már akkor kint a határban, szép volt. G. I.: Az első keresetet 1920- ban kaptam, hetibért. Kőművesek mellett dolgoztam mondhatnám fillérekért, pedig ugyanúgy kellett hordanom az építő, anyagot, mint a felnőtteknek. Azután uradalmi cselédként élelemért, ruháért, ellátásért szolgáltam. B. K.: Nem tudnám pontosan megmondani, mikor vittem haza először pénzt. Kisgyerekként is eljártam kapálni. Az első munkahelyem Pesten a Karolina úti Lenfonó és Szövőgyár volt. 1953 júniusában helyezkedtem el kötélgyártónak. Nagyon kellett a pénz és nagyon büszke voltam, hogy sokat keresek, nagyon sokat, háromezer forintot. Túlóráztam, vasárnapi műszakot vállaltam. G. L.: Kijártam az általános iskolát, mezőgazdasági gépsze- ! relő tanulónak mentem, később aztán megszereztem a járművillamossági szerelői szakmunkás-bizonyítványt is. Amikor az első keresetemet vittem haza, útközben folyvást azon gondolkodtam, hogy most már bizonyosan felnőtt vagyok, most már több gondom nem lesz az életben. got véleményüknek, tartózkodóbbak. Ilyenek vagyunk egy kicsit, mi fiatalok is. Talán, ha i jobban ismernénk az életet, többet tudnánk. 0 G. I.: ^háború után, 1945 júliusé banszereltem le. Hazajöttem. Később beválasztottak a földigénylő bizottságba. A gazdasági cselédek nem igen mer. tek földet kérni, aki meg kapott, nem tudta megművelni, nem volt hozzá felszerelése. Akkor Bián éltem, gazdálkodtam. 1948-ban aztán negyvenketten megalakítottuk a földműves- szövetkezetet. Előbb százhúsz holdon gazdálkodtunk, aztán ötvenben, vagy ötvenegyben csatlakozott a Dózsa termelő- csoporthoz két másik szövetkezet s aztán már ezerhatszáz holdas tsz-ünk volt. 1956-ban megint csak maroknyian maradtunk, mindössze harminc- ketten. Alig két év telt el, s lassan visszatértek, akik korábban kiléptek a közösből. Nem egy emberrel győzködni kellett, dehát most már az is örül, soha ilyen sora nem lenne, ha egyéni marad. B. K.: Egyik idős ismerősünk két hold földet kapott egy tagban. Madarat lehetett volna fogatni vele, olyan boldog volt. Még a járása is megváltozott, kiegyenesedett a cselédmunkába görbedt dereka. Aztán jött a gond, igát venni bérbe, mert semmije nem volt csak a szegénysége. Később már futotta tehénre is, azt tejet adott, az eke elébe is befoghat, ta.' Az ilyen öreg parasztok, mint ez a férfi is volt, hamarabb egymásra találtak a tsz- ben, könnyebben szövetkeztek. Akiről beszélek alapítótag, itt Pátyon, 2900 forint nyugdíjat kap. G. L.: Hallomásból tudunk sok mindenről, de a magamfajta fiatalok már el sem tudnák képzelni, hogy egyénileg műveljék a földet, nem is tudnánk. Aki ma a mezőgazdaságban dolgozik, annak sok mindent kell tudnia. Gépkezelést, javítást. Biológiai és kémiai ismereteket tanítanak a szakiskolában, de az öregek annyi mindenhez értettek, szántó-vető munkához, kertészkedéshez, állatokhoz, amit mi nem tudunk. G. I.: A közgyűlésen mindenki elmondhatja a véleményét, mégis kevesen szólnák. Régen zajosabb zárszámadások voltak, dehát. akkor még kicsiben gazdálkodtunk, mindenki átlátta a dolgokat. B. K.: A vezetők meghallgatják az emberek véleményét. Nálunk érvényesül a tsz-de- mokrácia, nem történik meg az, hogy lehurrogják az embert, ha szóvá tesz valamit, persze, ha valaki szól, tudnia kell, mit beszél. G. L.: A termelőszövetkezeti alapszabály értelmében beleszólásunk van a tsz ügyeibe. A j gyakorlatban ez nehézkesen I megy: a mezőgazdaságban tói. i gozók vonakodva adnak han0 G. I.: Mit terveznék én meg? Járom a határt, figyelem a munkát, segítek is, ahol tudok, azért még a gazda szemével nézek mindent. B. K.: A feleségemet 1953- ban ismertem meg és 1959-ben házasodtunk össze. Két gyermekünk van, egy hatéves kisfiú és egy nagyobb lány. Ö már dolgozik. Házat építettem, sok jó barátom segített. Most éppen a vizet vezetem be, a szivattyúrendszert már megcsináltam. Aztán a fürdőszoba jön soron, s még csak az egyik szobámban van parketta. G. L.: Én ragaszkodom a fizikai munkához, mindig úgy i terveztem, hogy majd gépeket javítok, ha kell kint a szabad ég alatt, persze mindig újabb, nagyobb, jobb gépeket. Tanulni kell, hogy a fejlődéssel lépést tartson az ember. Hamarosan megnősülök, szerencsém van, a szüleim egy régi parasztházban élnek, nekünk is jut majd hely benne. Egy szoba- konyhás lakrészt kapunk. Természetesen később majd építkezni szeretnék, de ahhoz még sok pénzt kell keresnünk. G. I.: Hogy mi lesz itt kétezerben? Nagyot fejlődik a technika, a tudomány, minden nehéz munkát gépesítenek, a termelőszövetkezeti emberek tanu'íabbak lesznek, okosáb- | bak. B. K.: Mindent gépesítenek | majd, mindenkinek lesz háza, ' kocsija, a gyerekek tanulnak majd. Tudja isten, arra nem nagyon gondolok, hova fejlődik a világ, mi lesz huszonhárom év múlva. Már most is elég sok a gép, lehet, hogy elküldenek majd engem is traktoros iskolába. G. L.: Ugye, ha meggondoljuk, hogy a felszabadulás óta mennyit fejlődött a mezőgazdaság — az öregek a megmondhatói — hát szinté elképzelni sem tudom, hogy mire javakorabeli családapa leszek, milyen lesz a falu élete, mit tanulnak, mivel foglalkoznak maid. itt Pátyon is az én gyermekeim? Apor—Virág Gépesített, jól jövedelmez Vezérnövényünk: a kukorica MEGÉRKEZETT A TAVASZ, s a hideg ellenére is benépesült a határ, és a kertekben is szorgos munka folyik. A továbbiakban a döntő szerep a milliós értékű gépekhez és te cönológiához, a szervezéshez értő embereké, az ő munkájuk nyomán válnak valóra a mezőgazdasági üzemek tervei. Ezeket érdemes még egyszer összegezni, és összehasonlítani a népgazdasági tervben foglalt igényekkel, célokkal. Ügy gondolom, hogy az ösz- szehasonlítást a termelés és irányítás minden szintjén érdemes elvégeznünk, hiszen az üzemi szándékra való időbeni reagálás adhat lehetőséget nagyüzemi gazdaságaink vezetőinek — akik minden fórumon elismerték a népgazda sági tervcéljaink helyességéi — a szükséges intézkedések megtételére. A nagyüzemek terveiről rendelkezésünkre álló információk közül most csak a szántóföldi növénytermesztés néhány olyan mozzanatára térek ki, amelyek meghatározó jelentőségűek tervcéljaink- hiánytalan teljesítésében. A szántóföldi növények közül a legnagyobb területen a kukoricát termesztjük. Az évenkénti, 1,4—1,5 millió hektár vetés- terület a szántóföld 28—30 százalékát foglalja el. E területen termelt kukorica értéke közepes terméshozam esetén 17—19 milliárd Ft között változik, amely a szántóföldi növénytermelés bruttó termelési értékének 36 százalékát adja. (Pest megyében tavaly 38 740 hektáron termeltek kukoricát a közös gazdaságok, az idén 35 794 hektár vetést terveznek.) Hazai kukorica termesztésünk alapvetően az állattenyésztést — a hús-, a tej- és a tojástermelést — szolgálja. Az ab- rakíogyasztás háromnegyed részét — évenként 5—6 millió tonna — a kukorica fedezi. A termelés színvonalának emelkedésével, az előállított ter- máktöbblet növekedésével egyre nagyobb a szemeskuko- rica-export jelentősége is. A kukorica minden piacon jól értékesíthető exporttermék, ezért jelentős devizabevétel forrása is. AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN a legjobb termelési eredményt 1975-ben értük el, amikor az összes kukoricatermés meghaladta a 7 millió tonnát, az egy hektárra számított termésátlag az 50 mázsát. Különösen a nagyüzemek eredményei voltak jók. Az állami gazdaságok 57,1 q, a termelőszövetkezeti köz'.s gazdaságok 55.2 q májusi morzsolt szemes kukoricát takarítottak be átlagosan hektáronként. Ezek az átlagtermések világviszonylatban is jó eredménynek számítanak. 1976-ban az aszály súlyosan károsította a kukoricavetéseket, jelentősen csökkent a terméshozam. (Megyénkben tavaly 33,8 mázsa volt az átlagtermés, az idén 46.3 mázsát szeretnének betakarítani a közös gazdaságok hektáronként.) Az elmúlt évek eredményeiben meghatározó szerepe volt a nagy termőképességű hibridek, az iparszerű technológiák, a kemizálás elterjedésének, a szakismeret nagymértékű növekedésének. A korszerű termelési és szervezési folyamatok széles körű megvalósításának a hordozói a termelési rendszerek voltak, amelyeket az éldnjáró mezőgazdasági nagyüzemek hívtak életre. (Pest megyében hatféle termelési rendszerben 62 közös gazdaság termeszt iparszerűen kukoricát. Vetésterületük 32 140 hektár, a megye összes kukorica-vetésterületének 40 százaléka.) Az ipari anyagok, eszközök használatának növekedése maga után vonta a termelési költségek emelkedését. Megállapítható az is, hogy ott, ahol a termelésfejlesztés eszközeit hatékonyan használták, gondosan megszervezték a munkát — és szerencsére ilyen az üzemek többsége — az ágazat jövedelmezősége javult. A termelőszövetkezetek kukoricatermelésének költség- és tisztajövedelem-változása a búzáéval összehasonlítva az alábbiakat mutatja (Ft/hek- tár). Termelési költség 1971—72. 1973—74. években 1975. Búza Kukorica 5331 5849 7527 8734 6877 10 845 Tiszta jövedelem 1971—72. 1973—74. években 1975. Búza Kukorica 3060 4005 1583 2612 1995 4253 Kitüntetési ünnepég a lengyel nagykövetségen A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztésében, ápolásában szerzett érdemeik elismeréséül magyar állampolgároknak kitüntetéseket adományozott. Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének a Lengyel Népköztársaság Érdemrendje csillaggal ékesített parancsnoki fokozatát, dr. Csapiáros István professzornak, a varsói egyetem magyar tanszéke vezetőjének és Regős Sándor újságírónak, az érdemrend arany fokozatát adományozta, öt további személyt pedig az érdemrend ezüst fokozatával tüntetett ki. A kitüntetéseket dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete kedden a nagykövetségen adta át. Az érdemrendek átadásánál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Roska István külügyminiszter-helyettes. Meg kell jegyeznem, hogy a jövedelmezőségen az V. ötéves tervidőszakra kialakított szabályozók nem változtattak, mivel a költségemelkedést a felvásárlási árak növelése ellensúlyozza. A szemeskukori- ca-termelés tehát továbbra is jól jövedelmező, a' legmagasabb szinten gépesített ágazataink közé tartozik. AZ 1977. ÉVI népgazdasági terv megközelítően az 1974. évi május 31-i összeírás szerinti kukorica-vetésterülettel számol (1 450 000 ha.). Természetes. hogy a tervezés során jó néhány nagyüzem t'.bb éves tapasztalata alapján azzal kalkuláltunk, hogy az évelő pillangósok és az egynyári szálas takarmányok vetésterülete az elmúlt évihez viszonyítva számottevően nem változik. vis«*nt lényegesen nagyobb gondot fordítanak üzemeink a szálas- és tömegtakarmány-termelés területi hozamainak növelésére. Számítottunk arra is, hogy a kedvező tapasztalatok alapján az üzemek többségében a vezetők és szakemberek belátják, hogy a hatékonyság növelésének legnagyobb tartaléka a mező- gazdasági termelésre alkalmas területek optimális kihasználásában, ezen belül is a rétlegelő területek fűhozamának emelésében, valamint a másodvetésű növények területének növelésében van. (Pest megyében az idén 1441 hektár rét, legelő felújítására kerül sor, főként a ráckevei, nagy- kátai, dabasi járásban. Az ösz- szes költség meghaladja a 11 millió forintot, melyből 60 százalék az állami támogatás.) Ha ezt a felismerést az üzemek vezetői a termelőmunkában is valóra váltanák, és ennek megfelelően szerveznék a szálas- és tömegtakarmány- termelést, a gyepterületek ápolását és tápanyag-utánpótlását, az üzemi tervek nem tartalmaznának olyan elképzeléseket, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy egyes gazdaságok a kukorica-vetésterület rovására akarják növelni a szántóföldi szálas- és tömeg takarmány-termő területüket. MAGYARORSZÁGON a kukoricatermesztésben az elmúlt években szép eredmények születtek. Az Í976. évi, a megszokottnál kedvezőtlenebb eredmény nagyüzemeinkben nem vetheti vissza a termelési kedvet. A korszerű nagyüzem szakmailag és politikailag jól képzett szakembere nagyobb távlatokban kell, hogy gondolkodjék. Maguk a nagyüzemi szakemberek vallják, hogy egy adott évben, amikor a kukorica és a búza jó terméssel fizet, nagyobb gazdasági bajok már nem lehetnek az üzemben. Ez országosan, az egész mezőgazdaságra nézve is, teljes mértékben igaz. Ebből következik, hogy népgazdasági érdekeink kiemelt feladatunkká teszi a kukoricavetésterv teljesítését. Kovács István MÉM-főosztályvezető Közösen - Helsinki szellemében A Magyar Partizán Szövetség meghívására Magyarországra látogatott a Finn Frontharcosok Veterán Szövetségének küldöttsége. A látogatás befejeztével a két szövetség .közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat egyebek kör' hangsúlyozza: a két szövetsí közös célja a tartós béke és,a nemzetek közötti barátság. Külön hangsúlyozták a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia elveinek és a helsinki szellem megvalósításának szükségességét. Ebben mindkét szövetség hktívan kíván részt venni. A finn vendégek tiszteletére 'sémi Károly altábornagy honvédelmi államtitkár ebédet adott. Naponta két kilométer Az útfelfagyás okozta károkat javítják a Betonútépítő Vállalat erőgépei Alsónémeeütoen. A korszerű olasz gépekkel naponta két kilométeres szakaszt hoznak rendbe. Bozsán Péter felvétele 4 i i
