Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

2 VM Tg v/ílrífff) 1977. ÁPRILIS 1., PENTEK BÉCS Haderőcsökkentési konzultáció Szovjet elnöklettel folytató­dott csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentésének kérdésével fog­lalkozó konferencia. A plená­ris ülésen ezúttal Andre Wiel- land, az NDK küldöttségének helyettes vezetője szólalt fel. Sajtótájékoztatón közölték, hogy az NDK képviselője rá­mutatott azokra az akadá­lyokra, amelyeket a nyugati államok állítottak a tárgyalá­sok útjába. Bejelentették, hogy a szo­kásoktól eltérően a jövő hé­ten csütörtök helyett szerdán tartják a 11. forduló soron következő plenáris ülését. Saj­tókörökben úgy tudják, hogy a tavaszi szünetet ezúttal nem húsvét előtt, hanem a hús­vét utáni héten kezdik meg a haderőcsökkentési konfe­rencia résztvevői. KÉTNAPOS látogatásra Bonnba érkezett Anvar Szadat egyiptomi államfő. LOUIS DE GUI RING AUD francia külügyminiszter szer­dán este Izraelbe érkezett. Ciprus-konferencia Bécsben A hatodik fordulót Kurt Waldheim nyitotta meg Az elnöki tisztet betöltő Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár nyilatkozatával csütörtö­kön délelőtt megkezdődött Bécsben a Ciprus-konferencia 6. fordulója. A főtitkár töb­bek között kijelentette: nagy- jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyet­értés jött létre a bécsi tárgya­lások felújítására. Ezzel újra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot békésen, tár­gyalásos alapon rendezzék, a közösségek érdekeinek meg­felelően. Waldheim kiemelte: a cél az, hogy egységes, két közösségből álló, független és el nem kötelezett politikát folytató szövetségi államot hozzanak létre Cipruson. A 6. fordulón új emberek vezetik a két közösség delegá­cióját: a görög népcsoport képviseletét Tasszosz Papado- pulosz látja, el, míg a török közösség fődelegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia részt­vevői csütörtökön délután újabb ülést tartottak és ma is két ízben találkoznak. A ter­vek szerint Waldheim még szombaton is részt vesz a megbeszéléseken, a jövő hé­ten azonban már az ENSZ­A kilencszázadik Miként tegnapi számunkban rövid hírben már Jelentettük, a Szovjetunióban a kozmikus tér­ség további kutatása céljából Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—900 mesterséges holdat. A rajta elhelyezett be­rendezések segítségével kutat­ják a Föld ionoszfórájában és mágneses szférájában végbe­menő fizikai jelenségeket, va­lamint tanulmányozzák a sar­ki fényt. A mesterséges hold berendezéseit a Szovjetunió­ban, az NDK-ban és Csehszlo­vákiában készítették. NAPJAINKBAN már nem­csak a Szovjetunió és az USA bocsát fel különböző rendelte­tésű mesterséges holdakat Föl­dünk közelebbi-távolabbi kör­nyezetének vizsgálata céljából, hanem több állam is. De egyetlen állam szputnyiksoro- zata sem ért el oly nagy szé­riát, mint a szovjet Kozmosz. Az e program során elvég­zendő feladatok igen változa­tosak és sokrétűek, három óbb csoportba lehet őket oglalni. Az első csoportba tar­ozik a kozmikus térségben és a légkör legfelsőbb rétegeiben lejátszódó fizikai jelenségek tanulmányozása, a másodikba az emberek űrrepülésével kap­csolatos technikai problémák megoldása, valamint a kozmi­kus berendezések konstrukciós elemeinek és fedélzeti rendsze­reinek kipróbálása, a harma­dikba pedig a tudományos és népgazdasági jellegű kutatás. lekuláris-genetikai alapjait, sőt tanulmányozták azt is, hogy a nehézségi erők növeke­désével lassul-e valóban a rá­kos sejtek fejlődése. E szput- nyikon a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, az Egyesült Államok és Franciaország biológiai ob­jektumait helyezték el, a bio­lógiai kísérleti anyag tanul­mányozásában pedig részt vet­tek magyar, lengyel és román szakértők. A KOZMOSZ-PROGRAM je­lentősebb állomásai voltak még, midőn a szputnyikok a nukleáris robbantások követ­kezményeit vizsgálták és alap­vető fontosságú eredményeket értek el a Föld általános mág­neses előterének kutatásában. Ezen túl a Kozmoszok új tu­dományágat is alapítottak, a kozmikus meteorológiai meg­teremtésével. Hogy mindezt elérhették, el­engedhetetlen volt, hogy a Kozmosz-család szputnyikjai- nak konstrukcióját és fedél­zeti rendszereit egységesítet­ték. fgy lehetővé vált a beren­dezések sorozatgyártása és a tipizált hordozórakéták alkal­mazásával a kutatási költségek jelentős csökkentése. Alacs B. Tamás főtitkár ciprusi különmegbí- zottjo, Perez de Cuellar nagy­követ elnököl a bécsi tárgya­lásokon, Ezekiel Papajoannu, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt­jának (AKEL) főtitkára a cip­rusi kérdéssel kapcsolatos új bécsi fordulóval összefüggés­ben a Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a ciprusi görög fél a föderatív rendszer, egy füg­getlen, szuverén, föderatív köztársaság megteremtését kí­vánja. A másik fél is gyakran beszél föderációról, de kon­föderációt ért ezen. Azt nem fogadjuk el. A haladó politikus csütörtö­kön megjelent állásfoglalásá­ban hangoztatta, hogy a cip­rusi görögök teljes javaslattal mentek Becsbe, s ez felöleli a területi viták megoldásának elveit és részleteit, a szabad költözésnek és a lakóhely sza­bad megválasztásának a jo­gát, valamint a tulajdon tisz­teletét minden ciprusi számá­ra. Nagyon konkrét javasla­taink vannak a központi kor­mányzat jogkörére és felada­taira vonatkozóan — mondot­ta Papajoannu, és hozzáfűzte, hogy a ciorusi görögök cso­magterének tekintik javasla­taikat. vagyis egyet sem le­het elválasztani a többitől. Andrej Gromiko a SALT-tárgyalásokról Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere másfél órás nemzetközi sajtóértekezletet tartott csü­törtökön este Moszkvában. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Moszkvá­ban a legfontosabb megvita­tott kérdés az új hadászati fegyverkorlátozási megálla­podás volt, mivel a SALT—1 megállapodás ez év októberé­ben lejár. A Szovjetunió és az Egyesült Államok Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Gerald Ford ame­rikai elnök 1974 decemberé­ben lezajlott vlagyivosztoki találkozóján kidolgozta en­nek az új megállapodásnak a kereteit, s megvolt a lehető­ség annak megkötésére. Ez azonban nem történt meg. A vlagyivosztoki megállapodás után egyszercsak függetlenül az előzményektől, felmerült az úgynevezett szárnyas raké­ták problémája. Amerikai részről aizit kezdték bizonygat­ni, hogy Vlagyivosztokban nem foglalkoztak ezzel a fegy­verfajtával és ezért az sza­badon fejleszthető. Ez nem fe­lel meg a valóságnak. A szár­nyas rakéták fejlesztéséhez Laosi megvédi szocialista forradalmának vívmányait KAYSONE PHOMVIHANE BESZÉDE Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke beszédet mondott a Legfelsőbb Népi Tanács és a kormány március 18-től 28-ig tartott együttes ülésén. A beszédet, amelyben Kaysone Phomvihane vázolta az elkövetkezendő időszak feladatait és megvonta az 1975 decem­beri népi hatalomátvétel óta elért eredmények mérlegét, most hozták nyilvánosságra Vientianéban. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság — hangsúlyozta Kaysone Phomvihane — a fej­lődés új szakaszába, a függet­lenség és a szabadság korsza­kába lépett, amelyben az or­szág a civilizáció, a társadalmi haladás útján, a szocializmus útján halad előre. A laoszi kormányfő kiemel­te, hogy országa mindig szá­míthatott a Szovjetunió és a többi szocialista ország támo­gatására és hatékony segítsé­gére, és emlékeztetett arra, hogy a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság szorosan együttműködik a szomszédos Kambodzsával és a Vietnami Szocialista Köztársasággal. A testvéri szocialista országok — hangsúlyozta — országunkat szocialista országnak tekintik, amelyet marxista—leninista párt vezet. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai között említette a főtitkár, a népi de­mokratikus közigazgatási szer­veink megszilárdítását és a dolgozók beleszólási joga ki- szélesítését és rámutatott, hogy egyidejűleg kell végrehajtani a termelési viszonyok forradal­mi átalakítását, valamint a tudományos-műszaki és az ideológiai-kulturális forradal­mat. A tudományos-műszaki forradalomnak ebben a folya­matban kulcsszerepe van — hangoztatta Kaysone Phomvi­hane, majd pedig beszéde vé­gén a forradalom vívmányai­nak megvédésére szólította fel Laosz népét. semmiféle zöld utat nem ad­taik. Gromiko a továbbiakban utalt arra, hogy Vlagyivoszto­kot követően még mutatko­zott előrehaladás a SALT- tárgyalásokon, s egy ideig úgy tűnt, hogy csak jogi formasá­gok vannak hátra. Az utóbbi időben aizonban a nehézségek növekedtek, s amerikai rész­ről kísérletek történtek az el­ért eredmények felülvizsgá­lására. A Szovjetunió — je­lentette ki a külügyminiszter — kategorikusan elutasítja a vlagyivosztoki megállapodás revízió alá vételét, s a most lezajlott moszkvai tárgyalá­sokon mindvégig a Vlagyi­vosztokban kiépített funda­mentum megtartását szorgal­ma Zita. Gromiko kategorikusan el­utasította azt a verziót is, amely szerint az amerikai partner Moszkvában valami­féle széles leszerelési prog­ramot terjesztett elő, s a szov­jet vezetési, úgymond, azt sem fogadta el. Ismertette az ame­rikai javaslatokat, s bizonyí­totta, hogy azok a vlagyivosz- toki megálla/podás felrúgását jelentik. Ez nem a problémák megoldásának, hanem felhal­mozásának útja — mondta Gromiko. A Szovjetunió külügymi­nisztere sürgette az Egyesült Államokat, hogy a vitás nem­zetközi kérdésiekben realisz­tikusabb, becsületesebb tala­jon folytassa ténykedését, A Szovjetunió a maga részéről hajlandó türelmet tanúsítani és folytatni a tárgyalásokat, s pozitív megoldásokra törek­szik. Jelenleg azonban az ál- lásipontokban lényeges elté­rés van, s ezeket nem szán­dékszik lekicsinyelni.'A Szov­jetunió a leszerelés és a béke lenini politikáját kívánja folytatni, s erről az útról sen­ki sem térítheti le. A külügyminiszter szüksé­geseknek és hasznosaknak minősítette a Moszkvában vé­get ért tárgyalásokat, egymás jobb megismerése és az állás­pontok tisztázása szemszögé­ből. Megerősítette, hogy má­jusban Genfben találkozik is­mét amerikai kollégájával, el­sősorban a közel-keleti prob­léma megvitaitása céljából, de azoknak a kérdéseknek a meg­vizsgálása céljából is, melyek­ben időközben szakértői szin­ten előrehaladást tudnak el­Maűríd Tíz nap múlva Madridban a legfelsőbb bí­róság szerdán döntést hozott a Spanyol Kommunista Párt legalizálásának kérdésében, de egyben úgy határozott, hogy döntését csak tíz nap múlva hozza nyilvánosságra. Az Europa Press spanyol hírügynökség bírósági körök­re hivatkozó jelentése sze­rint kedvezőtlen döntés szüle­tett. A hírügynökség úgy tud­ja, hogy a legfelsőbb bíróság 3:2 arányban elvetette a párt legalizálását. Az Európa Press beszámolt arról is, hogy a KP szerdára meghirdetett sajtóértekezletét lemondták. Castro hazautazott Luandából Hivatalos látogatásának be­fejeztével csütörtökön haza­utazott az Angolai Népi Köz­társaságból Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, állam- és kormányfő. A Fidel Castro vezette kubai küldöttséget Luanda repülőte­rén Agostinho Neto, az MPLA és az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke, valamint más ve­zetők búcsúztatták. Paradox A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja élesen bírálta az em­beri és polgárjogok védelmi mozgalma felhívásának szer­vezőit, akik a napokban sajtó- értekezletet tartottak Varsó­ban. A lap rámutat arra, hogy e csoport tevékenysége sérti a lengyel nemzeti érdekeket. Ahogy a Reuter hírügynökség jelentette a sajtókonferenciá­ról szóló hírében, a felhívás szerzőinek kezdeményezése pa­radox módon egybeesik az Egyesült Államok azon kísér­leteinél,' amelyek célja ái em­beri jogok kérdésének súlyos világproblémává alakítása. Az új amerikai kormányzat az emberi jogok problémájának sajátos interpretálásával fékezi a nemzetközi enyhülési folya­matot, ahelyett, hogy megkez­dené az emberi jogok problé­májának megoldását a saját országában. A KONGÓI MUNKAPÁRT krtonai bizottsága a forrada­lom védelmére szólította fel a lakosságot. A brazzavillei rádióban közölt nyilatkozatá­ban a bizottság utalt arra, hogy számos ellenforradalmár még mindig szabadlábon van. Gazdasági csodák nélkül... AZ ELSŐ Kozmosz-holdat 1962. március 16-án lőtték fel. Ezt követően évről évre erőteljesen emelkedett a Föld körüli pályára bocsátott hol­dak száma. Míg 1962-ben ösz- szesen tizenkettő került röppá- lyára és 1966 végéig összesen 137-et lőttek fel, rá tíz évre immár a 900. Kozmosz-hold­nál tartunk. Számos alkalommal előfor­dult, hogy egyetlen hordozó- rakétával nem egy, hanem egyre több holdat bocsátottak fel: hármat, ötöt s nemrég már nyolcat is. AZ ÜROBJEKTUMOKON nemcsak geofizikai, hanem élettani kutatásokat is végez­tek, ezzel is hozzájárulva az ember világűrbeli utazásához. A 110-es számú holdon például két kísérleti kutya utazott, a 782-es számú pedig, melyet 1975. november 25-én lőttek fel, már olyan nemzetközi biológiai program nyitányát jelentette, mely egyedülálló a tudomány történetében. E szputnyikot ellátták olyan be­rendezéssel, amely a súlyta­lanság viszonyai között előál­lítja a földi gravitációt. Így vizsgálhatták a kozmikus re­pülés tényezőinek az élő orga­nizmusokra gyakorolt befolyá­sát. A holdon felszerelt centri­fugának egy rögzített és egy keringő része volt, mindkettő­ben teljesen azonos állat- és növénycsooortokat, illetve sejt­csoportokat helveztek el. Vizs­gálták az élettevékenység mo­...A világtörténelem naptára nagyszerű dátumokat tartalmaz. Az egyik ilyen ragyogó dátum — 1917. november 7-e — egy új törté­nelmi formáció, a szovjet állam szü­letésének napja. Ma, felmérve az elmúlt hat évtized eredményeit, meggyőződéssel állít­hatjuk, hogy a szocializmus biztosít­ja a gazdasági fejlődés történelem eddig nem tapasztalt ütemét. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme 1976-ban — a forradalom előtti szinthez képest — hatvanötszörösére növekedett. A tőkésvilág legnagyobb állama, az Egyesült Államok ugyanakkor nem­zeti jövedelmét 1913-tól 1976-ig (vál­tozatlan árakat véve alapul) csupán 9,3-szeresére tudta növelni. Miután a szocializmus túllépett egyetlen ország határain és létrejött a szocialista világrendszer, teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági fejlődés állandó nagy üteme nem egy bizonyos ország kizárólagos sa­játossága, hanem a szocialista társa­dalom elidegeníthetetlen jellemvoná­sa. A KGST-országok egész nemzeti jövedelme 1951-től 1970-ig évi át­lagban 9,2 százalékkal növekedett, miközben a Közös Piac országaiban mindössze 5,5 százalékot ért el, az iparilag fejlett tőkésországok cso­portjában pedig 4,2 százalékos évi átlagos növekedést mutatott. 1971 és 1975 között az ütem­beli különbség még jelentősebb lett: az évi átlagnövekedés a KGST-or­szágokban 6,3 százalékot, az EGK- ban 2,3 százalékot és a tőkésvilág iparilag fejlett részében 2,8 százalé­kot tett ki. összességében 1950-től 1975-ig a KGST-országok nemzeti jö­vedelme hat és félszeresére, míg az EGK-hoz tartozó országoké mindösz- sze 2,8-szeresére növekedett. Ez a dinamizmus vágsősoron je­lentősen növelte a szocialista közös­ség részesedési arányát a világ gazda­sági termelésében. 1950-ben a KGST- országok részesedési aránya, a világ ipari termelésében 17,8 százalékot, 1960-ban pedig már 28,4 százalékot tett ki, míg napjainkban elérte az egyharmadot. Ezek az országok — ahol a világ lakosságának mindössze egytizede él — adják jelenleg a világ szénterme­lésének több mint 34 százalékát, gép­ipari termelésének több mint 33 szá­zalékát, vegyipari termelésének egy- harmadát, a fűrészelt áruk 32 száza­lékát. a műtrágya 32 százalékát, az acéltermelés 26 százalékát, a nyers- vastermelés több mint 25 százalékát, a cementgyártás 24,7 százalékát, a földgáz 22,5 százalékát, az elektro­mos energia 20 és a kőolaj 17,3 szá­zalékát. Időnként a tőkésvilágban is ta­pasztalható egyik vagy másik ország hirtelen gazdasági megugrása. Ilyen jelenséget figyelhettünk meg az öt­venes-hatvanas években Japánban, az ötvenes években az NSZK-ban és Olaszországban, ma pedig Görögor­szágban, Spanyolországban és Irán­ban. A nyugati sajtó ezeket az esete­ket a nyugatnémet, vagy japán cso­dával magyarázza, és nem veszi ész­re. hogy a kapitalizmusról ez hamis bizonyítvány. Hiszen maga a sajtó is többször hangoztatja, hogy a nyu­gati világban a növekedés gyors üte­me a körülmények véletlen összeját­szásából fakadó rendkívüli jelenség. Az ilyen csodák ugyanis rendszerint rövid életűek és hamar ellobbannak, mint a tűzijáték. A szocializmus számára a gazda­ságfejlődés állandó és nagy üteme belső törvényszerűség. Ez tette lehe­tővé a szocialista országokban pél­dául azt. hogy 1974—76-ban az ipari termelést 20—30 százalékkal növel­jék, miközben a vezető tőkésorszá­gokban ezekben az években vagy semmilyen növekedés, vagy pedig ab­szolút csökkenés volt tapasztalható. A szocialista világban nincsenek gazdasági csodák, de nincs ciklikus konjunktúraingadozás sem, még ke­vésbé túltermelési válság, amely a tőkésgazdaságot időnként évekre visszaveti. Ebben a vonatkozásban jellemző az utóbbi három esztendő. Az NSZK- ban például az ipari termelés dina­mikája úgy ingadozott, mint a malá- riás beteg láza. 1974-ben a termelés volumene 2,7 százalékkal csökkent. 1975-ben további 5,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor 1976-ban 7 százalékkal növekedett. A három év végeredménye: a termelés volumene 0,6 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a német szocialista ál­lam gazdasága felfelé ívelő tenden­ciát mutat. 1974-ben az NDK ipari termelése 6,7, 1975-ben 7, 1976-ban pedig 5,9 százalékkal növekedett. Ez három év alatt 22,2 százalék. A nyugati gazdasági fejlődés ug­rásszerűen ciklikus jellege ahhoz ve­zet, hogy a válságos hanyatlások idő­szakaiban az infláció, a munkanélkü­liség, a drágaság a nullával teszi egyenlővé azokat a szociális vívmá­nyokat, amelyeket a dolgozóknak a fellendülés éveiben a kemény osz­tályharcban sikerült megszerezniük. Tavaly Franciaországban tíz szá­zalékkal, Nagy-Britanniában 15, Ír­országban 20,6, Olaszországban pe­dig 21,3 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek. Nem hozott megkönnyebbülést a dolgozóknak az 1977-es esztendő sem. Nagy-Britan­niában drágult a hús, a hal, a tojás, a zöldség (évi átszámításban másfél- szeresére). Belgiumban emelték a ke­nyér és a kávé árát, 7—8 százalék­kal drágult a lakbér és az orvosi el­látás. Az NSZK-ban bejelentették, hogy emelik a gáz-, a villany-, a viz­es a postai szolgáltatások árát. A gazdasági statisztikából az alábbi reális következtetés vonha­tó le: a szocializmusé a jövő, a ka­pitalizmus pedig egyre jobban fel­tárja történelmi képtelenségét. Az elmúlt hat évtizedben a szocialista társadalom sok megpróbáltatáson ment át, de sikeresen tette le azt a történelmi vizsgát, amelyről Lenin beszélt még 1921-ben. Jurij Siskov, a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom