Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

1977. ÁPRILIS 1., FENTEK urcrn -4ßjr W x/unap Ünnepségek, kitüntetések a minisztériumokban Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepséget ren­deztek a Belügyminisztérium­ban. A Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája elismeréseként a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa kine­vezte vezérőrnaggyá Kukk István rendőr ezredest. Az Elnöki Tanács hat belügyi dolgozónak a Vörös Csillag Érdemrend, 26-nak pedig Ki­váló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta. A belügyminiszter kilenc alezre­dest ezredessé előléptetett. Főtiszteket, tiszteket, tiszthe­lyetteseket a Haza Szolgála­táért Érdemérem, a Közbiz­tonsági Érem és a Tűzrendé­* Átadták az Eötvös-dijakat Az évforduló alkalmából a Nehézipari Minisztériumban csütörtökön tartott ünnepsé­gen dr. Simon Pál nehézipari miniszter kitüntetéseket adott át az ágazat dolgozóinak. A műszaki haladás érdekében legkiválóbb teljesítményt nyújtó szakemberek közül Eötvös Loránd-díjat kapott Lévai Tamás, a Nehézipari Minisztérium távlati tervezési és beruházási főosztályának vezetője: Bozsik Ferenc, a Kiváló és érdemes művészek A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló eredményei elis­meréséül hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, illetve a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művésze kitüntető címet ado­mányozta a következőknek: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG kiváló művésze Agay Karola, a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese; dr. Ranódy László, Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze; Szervánszky Endre, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vésze; Teván Margit, Munkácsy-díj as öt­vösművész, a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze; Tomanek Nándor, a Vígszínház Jászai-díjas színművésze, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vésze ; Törőcsik Mari, Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház Balázs Béla- és Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE Barta Éva, iparművész; Herényi Gábor, a József Attila Színház Jászai-díjas főrendezője; Borbély Gyula, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas karmestere; Czimer József, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgja; Csekovszky Árpád, Munkácsy- díjas keramikusművész; Drégely László, a Magyar Televí­zió Balázs Béla-dijas díszletterve­zője; Eng élsz József, Munkácsy-díjas ötvösművész; Foky Otto, Balázs Béla- és Mun- díjas bábfilmrendező, műterem- vezető ; Gabos Gábor, Liszt-díjas zongora- művész,. az Országos Filharmónia szólistája; Gábriel Frigyes, Munkácsy-díjas belsőépítész; Gerbár Tibor, a Debreceni Csoko­nai Színház Jászai-díjas színmű­vésze; Hofi (Hoffmann) Géza, a Mikrosz­kóp Színpad Jászai-díjas színmű­vésze; Horváth Bálint, a Debreceni Cso­konai Színház magánénekese; Huszár Klára, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas rendezője; Kass János, Munkácsy-díjas gra­fikusművész; Kiss Kovács Gyula, Munkácsy- díjas szobrászművész; Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai- és Juhász Gyula­díjas színművésze; Külkey László, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Lajos Attila, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Liszt-díjas szólófuvolása; Marosán László, Munkácsy-díjas szobrászművész; Máté András, Munkácsy-díjas gra­fikusművész; Mécs Károly, a Thália Színház Já­szai-díjas színművésze; Németh Aladár, Munkácsy-díjas szerszám- és gépipari formater­vező, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára; Németh Éva, Munkácsy-díjas tex­tiltervező iparművész; Palá&thy György, Balázs Béla-dl- jas filmrendező; Pártay Lilla, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosa; Ruszt József, a Kecskeméti Kato­na József Színház Jászai-díjas fő­rendezői e; Sólyom Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas ma­gánénekese ; Szabó Zoltán, Munkácsy-díjas fes­tő-művész ; Varga Géza, a Magyar Rádió Já­szai-díjas rendezője; Vámos Agnes, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Vámos László, Balázs Béla-díjas fotóművész. Irodalmi, művészeti díjak Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából a kulturális miniszter a következő irodalmi és művészeti díja­kat adományozta: JÓZSEF ATTILA-DIJ Almási Miklós kritikus, Balázs József író, Csukás István költő, Gergely Agnes író, Janikovszky Éva író, Németh G. Béla iroda­lomtörténész, kritikus, Páskándi Géza író, Sárándi József költő, Szentkutliy Miklós író, Szécsi Margit költő, Tamás Aladár író. ERKEL FERENC-DU Loránd István zeneszerző, Pres­ser Gábor zeneszerző, előadómű­vész, Tímár Sándor néptánc-ko­reográfus, dr. Vikár László nép- zenekutató. MUNKÁCSY MIHALY-DlJ Cságoly Klára textiltervező-ipar- művész, Frank János művészet- történész, Fürtös Ilona textilter- vező-iparművész, Konyorcsik Já­nos szobrászművész, Sajdik Fe­renc karikaturista, Szekeres Ká­roly kerámikusművész, Szemethy Imre grafikusművész, Tury Mária festőművész. BALÁZS BÉLA-DlJ Bállá Demeter fotóművész. Kol- tai Lajos filmoperatőr, Kálmán Éva dramaturg, Szósz Péter film­rendező, Mészáros Márta filmren­dező, Lukács Lóránt operatőr. LISZT FERENC-DU Kováts Kolos magánénekes, Ke- veházi Gábor szólótáncos, Koncz Zsuzsa énekművész, Onczay Csaba gordonkaművész, Schiff András zongoraművész, Zsolnay Hédi elő­adóművész, Gyermán István hege­dűművész, Hidi Péter zenekari koncertmester, Jablonkay Éva magánénekes, Pödör Béla kar­nagy. JÁSZAI MARI-DlJ Babnirczy László rendező, Bálint András színművész, Csajági János rendező, Dobos Ildikó színművész, Gyöngyössy Katalin színművész, Hacser Józsa színművész, Kerényi Imre rendező, Kristóf István ar­tistaművész, Koltai János színmű­vész. Kútvölgyi Erzsébet színmü- , vész, Mikes Lilla előadóművész, Molnár Piroska színművész, Pász- * tor Erzsébet színművész, Ronyecz Í Mária színművész, Tordy Géza színművész, Trokán Péter színmű­vész, ifj. ujlaky László színmű­vész. Ybl Miklós-dijasok A Magyar Építőművészek Szövetségének székházéban csütörtökön dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár átadta a kitünte­tetteknek az 1977. évi Ybl Miklós-dí jakat. I. FOKOZAT Szabd Árpád építész a tervezés­ben végzett több évtizedes kima- \ rendszerek a műemlékvédelemben és a hely­reállításokban kifejtett kiemelke­dő elméleti és tervező munkássá­gáért; Jeney Lajos építész a ma­gyar iskolaépítésben és a nevelési központok létrehozásában végzett másfél évtizedes kutató, fejlesztő, szervező és tervező munkásságá­ért; Láng Tivadar építész a Tata­bánya-Óváros beépítési tervében felhasznált korszerű városrende­zési elvek és iparosított építési liasló munkásságáért; Schmidt Fe­renc építész több évtizedes, magas izínvonalú építészeti, városfejlesz­tési és oktatói munkásságáért, n. FOKOZAT H. Boiros Mária építész a bor­sodi vázpanel szerkezeti rendszer­f el épült, au’ás térszerve-ésü álta­lános i-1"'lal tér c ^ -1 kialakí­összehangolásáért; Rácz Endre építész a Csepeli Sza­badkikötő Masped raktártelepe építészeti terveiért. Hl. FOKOZAT Czeglédi István építész a metró Deák t' ■ állomáskomplexuma építérz:!j r. elért ás Kertai László építész p (lékre', "re városi sport­tásáért; Fereuczy Károly építész i csarnok tervezéséért. Magyar Villamosművek Tröszt országos villamos-teherelosztó igazgatója, Katona József, a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium főosztályvezetője, Szerb Fe­renc, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat vezérigazga­tója, dr. Tamásy István, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese és dr. Varga Edit, a Kőbányai Gyógyszerárugyár igazgatója. A nehézipari ágazatban ösz- szesen 12-en kapták meg a Munka Érdemrend arany, 32-en az ezüst, 177-en a bronz fokozatot. ★ Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár Eötvös-díja- kat és kitüntetéseket adott át csütörtökön a tárca területén kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Eötvös Loránd- díjat kapott Balotay Kálmán, a Villamos Automatikai Inté­zet főosztályvezetője, Enzsöl Gyula, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztály- vezetője, File Miklós, a Che- mimas Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat vezér- igazgatója, Füstös Ferenc, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Va­gon- és Gépgyár gyáregység­vezetője, Hartmann Rudolf, a Kohó- és Gépipari Tervező Vállalat igazgatója és dr. Sajó István, a Vasipari Kutató In­tézet tudományos osztályveze­tője, 27-en kapták meg a Munka Érdemrend arany fo­kozatát, 74-en az ezüst, 97-en a bronz fokozatot. ★ Az Országos Vízügyi Hiva­tal felszabadulási ünnepségén — csütörtökön — dr. Gergely István államtitkár, az OVH el­nöke 18 vízügyi dolgozónak adta át az Elnöki Tanács ál­tal adományozott kitüntetése­ket. A Munka Érdemrend arany fokozatát ketten, az ezüst és a bronz fokozatot nyolcan-nyolcan kapták. Eöt­vös Loránd-díjban részesült Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat igazgatója. Hat évtized küzdelmei, győzelmei Megnyílt a munkásmozgalmi kiállítás Hazánk felszabadulásának I mes útját, dicsőséges harcait közelgő 32. évfordulója alkal­mából a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméi el Sót is tisztelegve nyitották meg csütörtökön a Magyar- országi munkásmozgalom tör­ténete 1919—1975. című kiállí­tást a Magyar Munkásmozgal­mi Múzeumban. Részt vett az ünnepségen Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Mol­nár Ferenc kulturális állam­titkár, Orbán László, az Or­szágos Közművelődési Tanács elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja megnyitó beszédében többek között elmondta, hogy a kiál­lítás a magyar munkásosztály mintegy hat évtizedes küzdel­és a dolgozó nép egészével vállvetve kivívott győzelmeit mutatja be. Érzékelteti az or­szág felszabadulásával bekö­vetkezett sorsfordulót, s azt a hatalmas munkát, amelyet né­pünk a szocializmus alapjai­nak lerakásában, majd a fej­lett szocialista társadalom épí­tésében végzett; azt a hatal­mas utat, amelyet nemzetünk az anyagi és kulturális fel­emelkedésben megtett, s azo­kat a nagy célokat, amelyek­nek eléréséért munkálkodik. Bemutatja azokat a történel­mi vívmányokat, amelyekre támaszkodva hazánk, a szo­cialista világrendszer része­ként, halad a kommunizmus felé. Emlékezés Káíki Évám Kállai Éva, a magyar for­radalmi munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége szü­letésének 60. évfordulója al­kalmából csütörtökön koszo­rúzás! ünnepséget tartottak a Kerepesi temető Munkásmoz­galmi Panteonjánál lévő sír­jánál. íl Márciusi Front jubileumán A Hazafias Népfront Csong- rád megyei bizottsága más szervekkel együttműködve csütörtökön délelőtt emlék­ülést rendezett a makói ta­nácsháza dísztermében a Már­ciusi Front megalakulásának negyvenedik évfordulója ál­ltáiméból. A helyi művelődési köz­pontban ünnepélyes külső­ségek között a város szülötté­ről, Erdei Ferencről nevez­ték el a makói kereskedelmi szakközépiskolát és kollégiu­mot. Pest megye közművelődésében Sajátos kiadatok,eredményes törekvések Ismert tény: Pest megye sa­játos helyzetet foglal el az or­szág megyéinek sorában. Nemcsak azért, mert nincs megyeszékhelye, vagy azért, mert gyors népességnövekedé­sében jelentős szerepe van a bevándorlásnak, hanem azért is, mert a megyéből naponta 180 ezer ember utazik fővárosi munkahelyére. Mindebből kö­vetkezik, hogy a közművelő­dés irányítóinak a feladatok meghatározásánál a megye sajátosságaiból kellett ki­indulniuk. Erről a speciális közművelődési tevékenységről készített jelentést tárgyalta meg tegnap délelőtt dr. Csi- csay Ivánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével a megyei közművelődési bi­zottság. Tájcentrumok A jelentés rámutat: a me­gyeszékhely hiánya tette szük­ségessé o közművelődés táj­egységek szerinti összpontosí­tását. Ennek alapján fogalma­zódott meg, hogy Szentendre, amely jelentős művészeti ha­gyományokkal, igen gazdag anyagú múzeumokkal rendel­kezik, a megye közművelődé­sének módszertani centruma legyen. Ezért épült meg éppen itt a megyei művelődési köz­pont és könyvtár s kapott he­lyet a városban a megyei mú­zeumok igazgatósága. Az eltelt időszak gyakorlata igazolta a döntés helyességét: Szentendre hatása a megye közművelődé­sének egészére kisugárzik, s mindinkább betölti kulturális irányító szerepét. Vác városnak és környéké­nek jelentős munkásmozgalmi hagyományai vannak, zenei élete a határokon túl is jól is­mert. Ezek ápolása, fejlesztése e tájegység legfontosabb fel­adata. A közösségi magatartás szép példája: a váci üzemek anyagi és társadalmi erőinek összefogásával megépült a vá­ci művelődési központ, amely szolgálja a környék közműve­lődését is. Gödöllő az agrárszakember­képzés egyik jelentős centru­ma, ennek következtében az agrárismeretterjesztésben tölt be fontos megyei szerepet. Mint járási székhely, a Galga menti népművészet és népha­gyományok tájcentruma, s ha­gyományőrző''''"szerepe -egyré' jelentősebbé válik. Jól példáz­za ezt nemcsak Vankóné Du­dás Juli művészete, hanem az is, hogy mintegy félszáz népi együttes, művészeti csoport működik e tájegységen. A megye negyedik tájcent­ruma Dél-Pest megye, amely paraszt- és földmunkásmoz­galmi hagyományokban igen gazdag vidék. Történelmi múltja — Dózsa, Kossuth, Táncsics itteni működése révén — is jelentős. A sokban egye­ző gazdasági-társadalmi viszo­nyok és az összefogással meg­oldható közművelődési gondok arra késztették a környező A TÜZÉP valóra váltotta ígéretét Építőanyagból bőséges a választék Vannak ígéretek, amelyeket akaratlanul is fenntartással kezelünk. Ezek közé tartoznak a köztiszta .gi vállalatok ősz végi fogadkozásai arról, hogy felkészültek a télre, a gyártók tavasz végi nyilatkozatai, mi­szerint lesz sör a nyáron, és a TÜZÉP vállalatok ígéretei az építőanyag-választék vár­ható alakulásáról. Ez utóbbiról lapunk egyik másfél hónappal ezelőtti számában Ipacs Lász­lóval, a Budapestkörnyéki TÜZÉP Vállalat igazgatójával beszélgettünk. Az igazgató ak­kor úgy nyilatkozott, hogy az idén már a tavaszi hónapok­ban is bőséges építőanyag­választék várja a telephelye­ken a vásárlókat. Nos, mi most ennek az ígéretnek eredtünk nyomába. Az idén a szokatlanul korán beköszöntött tavasz néhány héttel előbbre hozta az építési idény kezdetét is. Az eddig szokásos március helyett a megye több TÜZÉP-telepe már február végén is szokatla­nul magas forgalmat bonyolí­tott le különféle építőanyagok­ból, s a vásárlók rohamai — úgy tűnik — továbbra sem szűnnek. Földes Imre, a du­nakeszi TÜZÉP-telep vezetője elmondta például azt, hogy a tavalyi év első három hónap­iéhoz icSna-t rni"*ogv 15 szá­zalékkal több építőanyagot forgalmaztak eddig, jóllehet ennek nemcsak a korán bekö­szöntött meleg idő az oka, ha­nem az is, hogy hatalmas áru­készleteik vannak. Magáról a kisméretű tégláról annyit még illik megjegyezni, hogy az építkezők közül sokan — fő­ként takarékossági szempontok miatt — közvetlenül a gyárak­tól vásárolnak. Így gyorsab­ban és olcsóbban jutnak a fa­lazóanyaghoz, hiszen az árat nem terheli a szállítási költ­ség. Erdőkertes és Örbottyán pedig közel van és mindkét téglagyár raktárai csurig van­nak kisméretű téglával. Így tehát nem lehet fennakadás az építkezésben. Bőséges választék van Du­nakeszin ajtókból, ablakokból is, nem csoda hát, ha akad­nak olyanok is, akik Budapest­ről jönnek le vásárolni. Egy hónappal ezelőtt még megye- szerte gondot okozott a homok hiánya A dunakesziek ebben is szeréncsés helyzetben van- j nak, hiszen a helybeli MÉH — j az építőanyagteleptől alig pár száz méterre — saját homok­bányát tart fenn, ahol gépek I segítségével olcsón kocsira [ rakják a megvásárolni kívánt j mennyiséget. Sipos Lászióné, a Budapest- körnvéki TÜZÉP Vállalat gödi telephelyének vezetője is meg- > nyugtató válaszokat ad. Tavaly az első negyedévben 3,4 millió forintos forgalmat bonyolítot­tak le, idén március utolsó szombatjáig már több, mint 4,8 milliót. A telephely vezetője azt is elmondta, hogy az érdeklődés február közepén szökött hirte­len magasba, s ezt a színiét azóta is tartja. Kisméretű tég­lából ugyan ők is keveset kap­nak, de két-három napi vára­kozási idő után — előjegyzéses alapon — ebből is minden igényt ki tudnak elégíteni. A tégla egyébként Örbottyánból és Putnokról érkezik. A kismé­retűt leszámítva minden más típusból teljes a választék. Végezetül Ipacs Lászlónál, a vállalat igazgatójánál érdek­lődtünk, aki elmondta, hogy jelenleg 350 millió forintos árukészleteik vannak, vagyis másfélszer akkorák, mint ta­valy ilyenkor voltak. Az áru- választék oly bőséges, hogy már szinte a tárolás okoz gon­dokat a telephelyeken. Mint ígérte, április közepére a kis­méretű téglával kapcsolatos gondok is megoldódnak, hiszen megkezdi a termelést a válla­lat pilisborosjenői gyára, amelynek első és legfontosabb feladata éppen e téglatípusok gyártása lesz. B. P. járásokat, hogy csatlakozza­nak e tájegységhez. Így jött létre a ceglédi, monori, nagy- kátai, ráckevei és dabasi járás, valamint Cegléd és Nagykőrös város együttműködési megál­lapodása. Közös fenntartás A szellemi és az anyagi erők koncentrálását, a párhuzamos­ság elkerülését, valamint a hatékonyság növelését ered­ményezték megyénkben azok a kezdeményezések, amelyek a közös fenntartású intézmé­nyek létrejöttét segítették. Tu­dott dolog, hogy 1969-ben Pest megyében még csak egy közös fenntartású intézmény volt, Csornádon. Jelenleg a megye 161 intézménye közül már 67 működik ilyen keretben. Külön említésre méltó, hogy három észféndővel ezelőtt ä váci járásban valósult meg 'először, hogy valamennyi mű­velődési ház közös fenntartás­ba került. Ez a kedvező vál­tozások egész sorát indította el. Nemcsak a közművelődésre fordítható összeg nőtt meg, hanem megháromszorozódott a függetlenített népművelők szá­ma is, ami nagyon fontos fel­tétele a tartalmas és folyama­tos munkának. S a váci járás kezdeményezésére csakhamar másutt is követőkre talált. A ceglédi és a ráckevei járásban szinte egy időben valósult meg ugyanaz s jó úton halad a közös fenntartás ügye a mo­nori és a nagykátai járásban is. Bejárók A főváros környéki 44 agg­lomerációs település lakossá­gának száma a jelenlegi terv­időszakban is tovább növek­szik. Ennek a területnek közmű­velődési gondját segítő szán­dékkal kötött szerződést 1975- öen a Pest megyei Tanács «*: a Fővárosi Tanács művelődéi ügyi osztálya. E szerződés cél­ja az együttműködés fejlesz­tése, a lakóhelyi és munkahe­lyi közművelődési tevékeny­ség kapcsolatának erősítése. A kezdeti lépéseken már túljutottak a szerződő felek, így kapcsolat alakult ki a XXI. kerületi tanács művelő­dési központja és Majosháza, Dunavarsány, Halásztelek; a Kőbányai Gyógyszerárugyár és Pilis község; a X. kerületi Pataki István Művelődési Központ és Manor, Gyömrö, Nagykáta, valamint a BÖR- TEX Cipőgyár és a tápiósze- csői Damjanich Művelődési Ház között. És rövidesen sor került a fővárosi művelődési ház és a szentendrei megyei művelődési központ közötti együttműködési szerződés alá­írására is. A közművelődési bizottság a megyei tanács művelődésügyi osztálya által készített s a megye közművelődésének sa­játos feladatait jól elemző anyagot elfogadta. A tanács­kozás dr. Csicsay Iván zársza­vával fejeződött be. Pru’ *H1 szet! Érem arany, illetve ezüst fokozatával tüntette ki. A ki­tüntetéseket és előléptetéseket Benkei András belügyminisz­ter adta át. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány nevé­ben Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az előléptetésben és kitüntetésben részesülte- ket. Kinevezések, elöléntetések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom