Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
NAGYKOROS! Iirado •A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1977. MÁRCIUS 15., KEDD A város egészségügye Kielégítő — csak az új rendelőintézettel A városi pártbizottság székházában a napokban dr. Dómján Gyula, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője nagy figyelmet érdemlő előadást tartott városunk egészségügyi helyzetéről. Először a múltról beszélt, s elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt hiába hoztak egészség- ügyi törvényt, nem tudtak megküzdeni a Nagykőrösön is sok áldozatot követelő tbc pusztításával. A második világháború után csak 28 ezer kórházi ágy maradt az országban, ám ez a szám a felszabadulás után napjainkig 86 ezerre nőtt. A nagykőrösi kórházban jelenleg már 147 ágy van, sürgős ben azonnal beutalható a beteg a ceglédi kórházba is. Az SZTK rendelőintézetben nyolc körzet betegeit látják el, s emellett a konzervgyárnak is korszerű orvosi rendelője van. A város orvosi ellátása jónak mondható. — állapította meg a főorvos. — A tanács a kórház és a rendelőintézet munkáját továbbra is igyekszik segíteni. Jelenleg legnagyobb szükség a sebészeti rendelő bővítésére van, de a meglévő gondok megoldása csak a tervezett kétemeletes, új rendelőintézet felépítésével várható. Az elhangzottakhoz a jelenlévők közül többen szóltak hozVásár, esőben Vasárnap tartották meg a nagykőrösi tavaszi vásárt, melyre távol vidékekről is sok jószágot felhajtottak, de az esős idő nagyon lerontotta a vásár forgalmát. Legtöbb jószág a sertésvásáron kelt el. A választási malac párja ezer és ezerötszáz forint közt mozgott, 800—900 forintért csak gyenge kis malacokat adtak. A 25 kg-os süldőt 1100, a 40 kilósat 1600 forintért vették. Az anyasertést 4500—5000 forintért tartatták. Szarvasmarhát számos termelőszövetkezet vásárolt. A gyenge bikaborjúkat az Állatforgalmi Vállalat kg-kéni 51 forintért vásárolta. Az üszőborjút nemigen vették, egy három hónaposért csak 2 ezer 500 forintot ígértek, bár a gazdája 4 ezerre tartotta. A jó tejelő fias tehén 22—24 ezer forintért kelt el. A lóvásáron a kocsiba fogható ló ára 6 ezer forintnál kezdődött. A jobb igásló 15—20 ezer forint volt. Egy szép fias fuvaros lóért 50 ezer forintot fizettek. Csikó kevés volt. Szép éves csikót 18—20 ezer forintért árultak. Körzeti orvosok beosztása március 14—19-ig Az I. és III. körzetben: Dr. Bózlék Mihály, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A II. körzetben: Dr. Lengyel György, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A IV. körzetben: Dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 17—18 óráig. Az V. és VI. körzetben: Dr. Somlyai Károly, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A VII. kü.zetben Dr. K. Kiss Dániel, rendel: II—14 óráig és 18—19 óráig. A VIII. körzetben: Dr. Kovács Zsig- mond, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. Tejtermelők versenye A megyében is kiemelkedő eredmény Mint annakidején megírtuk, a városi tanács termelés és el- iátásfelügyeleti osztálya 1976- ban tejtermelési versenyt hirdetett a háztáji tehéntartóknak, melyre 65 gazda nevezett be. A versenyben a nagykőrösi háztáji termelők, megyei viszonylatban is kiemelkedő eredményeket értek el. A legtöbb tejet Szentpéteri Bailázs Zsíros dűlőbeli lakos szállította a Tejipari Vállalatnak. öt tehene van, és összesen 19 ezer 519 liter tejet adott át. A második ifi. G. Szabó István Csipvár dűlőbeli lakos lett, aki 4 tehenétől 11 ezer 103 liter tejet szállított az üzembe. A harmadik lett Kovács József Csokonai úti lakos, ő 3 tehenet tart és 11 ezer ezer 103 liter tejet adott át. Figyelemre méltó eredményeket értek el az 1—2 tehenet tartó gazdák is. Szűcs Balázs Kárpát utcai lakos 1 tehenétől 5 ezer 980, és Szőke László ugyancsak 1 tehenétől 5 ezer 840, Molnár Imre Pozsonyi úti lakos pedig két tehenétől 10 ezer 230 liter tejet szállított a tejüzienmek. Kistermelőknek, háztáji gazdáknak Kedvező feltételek az állattartásra A kistermelőknek és a háztáji gazdaság tulajdonosainak rendezett előadássorozat keretében Kosa István állattenyésztési főfelügyelő tartott előadást az Arany János művelődési központban. Szép számmal megjelent érdeklődőknek először arról beszélt, hogy a szarvasmarha tenyésztésnek Nagykőrösön ugyancsak egyharmada folyik a háztáji és kisegítő gazdaságokban, de mivel a termelőszövetkezetek nagyobb részben húshasznú szarvasmarhákat tenyésztenek, a háztáji gazdaságokból származik a legtöbb tej. Hasonlóképpen bővül a háztáji sertéstenyésztés is, miután számottevően javultak az értékesítési lehetőségek. Sok tenyésztő 8—10 anyakocát is tart. A városban és környékén 1600- ra becsülhető a kócák száma és az évi szaporulat 20—22 ezer malac. A továbbiakban a háztáji kisállattenyésztésről beszélt, és adott hasznos tanácsokat Kosa István. Mint mondta, Nagykőrösön körülbelül 90 ezer baromfit nevelnek, az utánpótlásra a helyi ÁFÉSZ kellő mennyiségű naposcsibét hozat és több magánkeltető is nevel csirkét. Mind kedveltebb Nagykőrösön a húsgalamb tenyésztés is. Kifizetődő és 9 négyzetméternyi helyen akár 30 pár galambot is lehet tartani. A fiókákat 40 dekán felüli súllyal igen jó áron veszik át. Az óriás posta, a King és a Texán fajták fiókái négy hét alatt az 55 dekát is elérik. A galambok 1 kilo- gramos súlygyarapodásához 6—7 kiló takarmány szükséges. Olyan galambot érdemes tartani, tanácsolta az előadó, amely évenként 35—40 tojást tojik, és 12 fiókát is felnevel. Anyakönyvi hírek Született: Zatykó József és Szabó Eszter: László; Tanács Zoltán és Juhász Teréz: Erika; Dudás Dénes és Balogh Katalin: Anita; Nagy József és Juhász Erzsébet: Erika; Lőrincz József és Kernács Ilona: Ilona; Szaniszló Balázs és Kallik Mária: Rita nevű gyermeke. Névadót tartott: Kaszap Dénes és Dúzs Ilona: Krisztián; Finta Miklós és Szabó Katalin: Krisztián; Németh György és Nagy Mária: Ildikó; Pesti Albert és Nagy Gombai Ilona: Ildikó nevő gyermekének. Házasságot kötött: Mézes Balázs és Csontos Erzsébet; Lóczi Mihály és Verbó Anikó; Hollósi István és Pap Mária; Körtési Imre és Mészáros Mária. Meghalt: Sós-Hegedűs László (Sajó u. 1.); Nagy Sándor (Kórház u. 1.); Ábrahám Istvánná Cseterics Irén (Encsi u. 10.); Pemeczky Károly (Kocsér, Széchenyi u. 1.); Szűcs Ilona (Délibáb u. 6.); Szél László (Jókai u. 29.). Nagykőrösi hírlapok Az első évtizedek története P algóczy Károly, valamint ^ Ualánlai Fexete Béla nagykőrösi monográfiái szerint az első nagykőrösi újság 1877-ben jelent meg „Nagy- Kőrös” címen. Nos, az első körösi újságot valóban 1877-ben alapították, de első száma csak 1878. január 6-án jelent meg, Tóth József ügyvéd,, az országos nevű író szerkesztésében. A lap első cikke „Beköszöntő” címen programot adott a közérdek védelmére, és harcot hirdetett a közöny ellen. A tárca rovat Tóth József Arany szemfedő című elbeszélését közölte. A nagykőrösi kaszinóban Tóth József ügyvéddel az élükön, már korábban foglalkoztak a lapalapítás gondolatával. Amikor 1877-ben Ottinger Ede Nagykőrösre költözött és nyomdát létesített, hallott a lapalapítási tervről, s miután abban az időben vidéki nyomda nem létezett helyi újság nélkül, felkereste Tóth Józsefet és megállapodott vele a „Nagy-Kőrös” című lap alapítására. Az olvasók szívesen fogadták a helyi újságot. Az előfizetők száma hamarosan háromszázra emelkedett, ami abban az időben jelentős volt. A következő években Ottinger Ede nyomdájában fellendült a munka, a mester lassan egész sereg vidéki újság és könyv nyomását vállalta. Feltehetően nem becsülte ■*- meg eléggé Tóth József szerkesztőt, mert az 1882. év nyarán sértődötten otthagyta a nyomdát, ám mivel a lapengedély az ő nevére szólt, egy ceglédi nyomdában adta ki azután a „Nagy-Kőrös”-t. Ottinger Ede peaig néhány hét múlva, ugyanezzel a címmel, most már Gubody Sándor országgyűlési képviselő szerkesztéséoen, városunkban is megjelentette az újságot. A körösi közönség azonban kitartott Tóth József szerkesztő lapja mellett. Ottinger Edét ez meggondolásra késztette, s megKcjvette a szerkesztőt, aki aztán Ceglédről visszahozta és tovább szerkesztette a lapot. A lapot az 1879. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki. Közben egymásután jelentek meg Tóth József regényei, és újságja mellé 1892- ben „Csiptető” címen havonta megjelenő élclapot is szerkesztett, mely főleg a helyi várospolitikai visszásságokat bírálta. 1893-ban a Téglagyár és Kereskedelmi RT megindította a második nagykőrösi hetilapot „Nagykőrösi Hírlap” címmel, melynek Pláger Gyula és Takács Béla lett a szerkesztője. A lap nagyobb terjedelemmel és olcsóbb előfizetési díjával versenyre kelt a „Nagy-Kőrös”-sel, de az olvasók továbbra is ragaszkodtak Tóth József újságjához, akivel a következő éveben Plá- gerék fúziót kezdeményeztek, s 1895-ben a két lap „Nagykőrösi Hírlapok” címen egyesült, s főszerkesztőnek Tóth Józsefet kérték fel. Tóth József korábban anyagilag is sokat áldozott a lapra. 1903. január elején munkatársai jubileumi, ünnepi lapszámot adtak ki tiszteletére, melyben ő így buzdította munkatársait: „Dupla erővel dolgozzanak, bár az újságírás Kánaánjában szimpla napszámot se igen adnak, de a dicsőség is valami!” I j alála után a lap ismét a „Nagykőrösi Hírlap” címet vette fel, s egymást kö- vetőleg Horváth József, Ben- kó Imre és dr. Joó Imre lett a szerkesztője. Tárca rovatában szép írások jelentek meg, egy alkalommal Korvin Ottónak az 1919-es proletárdiktatúra egyik népbiztosának novelláját is közölte. A lap az első világháború után szűnt meg. 1895-ben Bazsó Lajos helyi könyvkereskedő felállította a második nagykőrösi nyomdát, melyben nemsokára sajtó alá került Losonczy László, a „Közérdek” című ellenzéki hangú hetilapja, mely a többi között a nagykörös—kocsér— kécskei vasút megépítése ellen küzdött. A lap öt éven át jelent meg. A „Közérdek” után Bazsó Lajos, majd fia, Bazsó Kálmán nyomdájában adták ki a „Nagykőrösi Újságot”, melyet Danóczy Antal, majd dr. Keresett exportcikk a házinyúl. Legjobban beváltak a Fehérgyöngy. Üj-Zélandi, a Kaliforniai, és a német ezüstfajták. A jó anyanyúl évente négy- hatszor, kilenc-tizet fia? és hét-nyolcat felnevel. A kis- nyulak megfelelő gondozással három hónap alatt elérik a 2 és félkilogrammos átvételi súlyt. Az előadás után felvetett kérdésekre hasznos tanácsokat adott a főállattenyésztő. — ó Ifjúgárdisták versenye Vasárnap délelőtt rendezték meg az ifjúgárdisták városi összetett honvédelmi versenyének döntőjét. A vetélkedőn a területi raj indult a legjobban, összesen 716 pontot gyűjtöttek össze. Második helyen a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet 1. számú csapatának tagjai végeztek, s összesen 707 pontot szereztek. Harmadik lett az Arany János gimnázium tanulóiból alakult raj, 610 ponttal. Nyomtatványok, hat megyébe Szabó László csomagolja a nyomtatványokat. Ifj. Fekete József felvétele A nagykőrösi fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek egy kis üzlete van a Tihany utcában : a nyomtatványellátórészleg, mely az ország sok mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek szállít irodai, kereskedelmi üzleti könyveket, és egyéb nyomtatványokat. — Több mint 600 féle nyomtatványt tartanak raktáron, és mintegy 200 városba, községbe szállítjuk a rendelt nyomtatványokat — mondotta Szabó László, aki hét éve vezeti a részleget. — A nyomtatványokat részben készen kapjuk a részben magunk készítettjük. — Szinte alig győzzük a naponta érkező megrendelésekre a küldeményeket csomagolni. Nagy többségüket postára adjuk. Bács, Csongrád, Fejér, Nógrád, Pest és Szolnok megye városaiba és ^községeibe. Évi forgalmunk 4—4,5 millió forint. Sikeres vasárnap — labdarúgásban A Kinizsi labdarúgói jó eredménnyel szerepeltek vasárnap. A felnőttcsapat igazolta az előlegezett bizalmat, és a múlt vasárnap hazai pályán leadott két pontból már egyet hozott idegenből, a serdülők pedig biztosan nyertek Kistarcsán. Hazai pályán az ifik nagyon izgalmas mérkőzésen, nagyon fontos két pontot szereztek az országos bajnokságba való jutáshoz. Részletes eredmények: Kistarcsa—Nagykőrösi Kinizsi 0:0. Kinizsi: Kocza — Balogh, Juhász, Szőke, Labancz, Orbán, Tóth I., Szalai (Kovács T.), Bélteki, Kovács Z., Horváth. A nagyon sáros, rossz talajú pályán önfeláldozó játékkal, a taktikai utasítások betartásával megérdemelten szerezte meg az egyik pontot a körösi csapat. A védelem minden tagja derekasan küzdött. A középpályán Szőke és Orbán jól játszott. A csatársor nagyon akart, több helyzete is volt, mint a hazaiaknak, de a góllövés nem sikerült. Nagykőrösi Kinizsi serdülők —Kistarcsai serdülők 2:1 (1:1) Kinizsi: Halász — Tóth, Angyal, Szabó P. (Zsoldos), Gyarmati, Abonyi, Reszeli, Török, Szabó S. (Farkas), Kalocsa, Faragó. Küzdelmes mérkőzésen a jobb felkészítés döntött. Góllövő: Reszeli, Angyal. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Ik- lad ifi 2:1 (0:0). Kinizsi-ifi: Gömöri — Vár- konyi L., Dénes, Torma, Dajka, Józsa, Hajdú, Zöldi, Né- megh (Szabó B.), Leskó, Kovács Z. Jó színvonalú, küzdelmes mérkőzésen, végig a hazai csapat irányította a játékot, több gólhelyzetet is teremtett, de azok értékesítését a jó taktikával védekező vendégek rendre megakadályozták. Egy ellentámadás után pedig Gömöri sportszerűtlensége miatt megítélt közvetett szabadrúgásból a vendégek megszerezték a vezetést (0:1). Ezután még jobban támadott a körösi csapat, és a befejezés előtt hét perccel Leskó pörgetett labdáját beejtette a kapus (1:1). Két perc múlva Kovács Z. remek beadását Hajdú fejelte a hálóba (2:1). Sok megyei I. osztályú mérkőzés színvonalát felülmúló játékkal, nagy küzdelem után nyert a körösi csapat a jó taktikával és jól játszó ellenfelével szemben. Az ifik vesztésre álló mérkőzést fordítottak a maguk javára, és ezért is, de a jó játékért Is a teljes csapatot dicséret illeti. Meg kell említeni Gömöri tehetségét és nagy akarását, de sportszerűtlenségével csaknem a csapat vereségét okozta. Egyszer már okult, ismerjük jó szándékát. Ha ebből az esetből levonja a tanulságot, és követi apja jó példáját, a csapat erősségévé válhat. P. S. KEDDI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Törökszentmiklósi Barnevál, 17.30: Nk. Kinizsi ifi —Törökszentmiklós ifi, barátságos férfimérkőzés. Kosárlabda Miskolc: M. Földes Gimnázium—Nk. Gimnázium közép- iskolás férfi országos középdöntő kupamérkőzés. Torna Kossuth iskola tornaterme. 15 óra: a XIII. nyári úttörőolimpia városi leánydöntője. Mit látunk ma a moziban? Duroc, a katona. Színes francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Beton. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ARBÓZI ISKOLÁBAN Cható földje. Amerikai film. Előadás kezdete: 6 órakor. Gaál László szerkesztett, de a Hírlap népszerűbb volt. A Nagykőrösi Újság szintén az első világháború után szűnt meg. A nagykőrösi újságkiadás tántoríthatatlan híve, D. Tóth B’erenc 1910-ben alapította a Nagykőrös és Vidékét, mely először főleg hirdetéseket közölt, de kiadója később eleven, érdekes lappá fejlesztette. Dr. Kovács Imre ügyvédet, majd Horváth József tanárt kérte fel szerkesztőnek. Sokat áldozott a lapra, eljuttatta a környékbeli községekbe is. A lap hetenként háromszor jelent meg és irodalmi mellékletet is adott. A z első világháború alatt egy másik hetilapot is indított városunkban Székely Albert könyvkereskedő és nyomdatulajdonos: a „Nagykőrösi Gazda újságot”, melynek ő maga volt a szerkesztője. A Tanácsköztársaság idején a többi körösi újsággal együtt ez is me'gszűnt és helyükbe a Székely nyomdában jelent meg a nagykőrösi direktórium kiadásában az első nagykőrösi politikai napilap, a „Nagykőrösi Népújság”. Az említett hetilapok mind vegyes tartalmú társadalmi lapok voltak. Fő témájuk a függetlenségi 48-as mozgalom, a magas pótadó elleni harc, a nagykörös—kocsér—kécskei vasút megépítésének szorgalmazása volt. Ápolták a Kos- suth-kultuszt, segítették a te- tétleni Árpád emlékmű és Arany János szobrának felállíttatását, a nagykőrösi Gazdasági Egyesület létrehozását, s a híres körösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúra fejlesztését. Kopa László
