Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

Díjnyertes pályamű Diákszemmel A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága új- és legújabb kori történeti pályázatán az ifjúsági kategóriában Kovács Emese gödöllői középiskolás, az aszódi gimnázium harmad­éves tanulója második díjat nyert. A Ganz Műszerművek Árammérő Gyárának története 1971—75 című dolgozata be­jutott az országos döntőbe. A díjnyertes pályamű, A fejlő­dés tükröződése a fizikai dolgozók tudatában című fejezeté­ből közlünk részletet. A gyár vezetőivel folyta­tott beszélgetések, a doku­mentumokból szerzett adatok, személyes benyomásaim ar­ról győztek meg, hogy a gyár problémái ellenére rendkívül dinamikusan fejlődött. Kíván­csi voltam, hogyan érzékelik ezt a munkások. Észreve­szik-« munkakörülményeik, anyagi és erkölcsi elismeré­sük, szociális és kulturális ellátottságuk kedvező válto­zásait, s hogyan értékelik ezt? Kérdőíveket osztottam ki 38 teljesítménybéres • mun­kásnak, a normában dolgo­zók három százalékának. A gyár összes dolgozóinak 50 százaléka teljesítménybéres. Kérdőívek — válaszok Igen érdekes válaszokat ad­tak arra a kérdésre, mért ép­pen ebbe a gyárba jöttek dol­gozni. A választást erősen befolyásolja a lakóhelyről va­ló távolság. Húszán nyilat­koztak így: közel van a laká­somhoz. A másik figyelemre méltó következtetés: feltű­nően kicsi a munkahelyet szakmai érdeklődésből vá­lasztók aránya. Ezt a későb­bi kérdéseikre adott feleletek is igazolják. Igen alacsony a sziafcképzsttségi és iskolá­zottsági színvonaluk. Huszon­négynek nincs szakmai kép­zettsége, illetve olyan, ami a műszeriparban nem haszno­sítható. (Fonó, fodrász, mező- gazdasági szakmunkás.) Elgondolkoztató, hogy a gyár erőfeszítései ellenére milyen kevesen használják ki a tanulási lehetőségieket Az általános iskoláit nem vég­zett huszonnégy munkásból csupán cé iratkozott be. A hiányos műveltség a fejlő­dés észlelését is bizonutrtlan- ná teszi. A gyár fejlődésére igennel válaszolók közül hú­szán indokolták véleményü­ket. Többnyire új műhelyek, öltözők, korszerű gépek je­lenítik ezt számukra. Részle­tes, nagyon jó tájékozottság­ra valló választ mindössze ketten adtak. Ez arra utal, j hogy a dolgozók nem isménk kellően a gyárban történő ! változásokat. Akik szerint j nincs fejlőd-és, elavult mun- I kőeszközökre, szoros normák- j ra, rossz hangulatra panasz­kodtak. Közérzet, jövedelem A jól érzi-e magát munka­helyén kérdésre tízen írtak nemet. Szorosan összefügg ez­zel a problémákat tudakoló kérdés. Mi okozza a legtöbb gondot? A rendszertelen anyagellátás, a rossz gépek és munkaeszközök, a tisztál­kodási lehetőség hiánya, zaj, piszok, rossz levegő, igazság­talan munkaelosztás, szerve­zettség hiánya. A problémák közül kiemelkedő fontosságú a 73'j és a tisztaság hiánya. Mint vélekednek anyagi el- j ismerésükről? A megkérde­zettek 33 százaléka nem ka­pó: • háremeié: • z < «.múlt öt évben. Ez csak látszólag sok, hiszen közü'ük heten még egy évet sem dolgoztak a gyár- ha.n. A béremelés mértéke el­fogadható. Mindössze egv ka­pott évi száz forintnál keve­sebbet. Száz-ké'száziat ket­ten, kéfrizáz-kétszázötven et egy, »háromszáz-négyszázöt­venet heten, ötszáz-« volcsTá- zat nyolcán, és hétszá.rat, nyolcszázat is négyen. Ezer forintnál többet egy kaoott. A nyereségrészesedés és a jutalom szerepe az évi ötsz- iövede’emiben elhanyagolha­tó. A ké-riés-e öfven száza­lékuk választ eem p^-ot. A pvár orvosi ellátást a megkérdezettek közül hu­szonketten yeszik igénybe. Kifogása huszonnyolcnak van. Főleg az állandó ügye­letet hiányolják. A bölcsőde és az óvoda fejlesztését a túl­nyomó többség, harminchat, szükségesnek tartja, jóllehet, csupán hatan veszik igénybe. A könyvtárral kapcsolatos kérdésre csak egyetlen, szá­momra igen meglepő választ idézek: Nincs rá szükségem! Hatan semmit sem írtak be. Igen sokan üdültek az el­múlt öt évben, (Nyolcvan szá­zalék.) SZOT-beutalóval nyol oan, gyári nyaralóban he ten, saját költségen tizenket- ten. Akik a gyári üdülőben töltöltek két hetet, vagy az NDK-ban vettek részt csere- üdültetésen, néhány kisebb hiányosságtól eltekintve, elé­gedetten tértek vissza. A több­ség tömőmén így válaszolt: Jó, megfelelő. nagyon jól éreztük magunkat. Mit javasolnak? Számomra az egyik legérde­kesebb kérdés az volt, mi­lyen javaslataik vannak a dolgozóknak a bérezéssel, munkával kapcsolatban. Álta­lános vélemény, hogy a jól dolgoziótat gyakrabban jutal­mazzák meg. Többen, a ré­giek fokozott anyagi elisme­rését szorgalmazták. A gyári étkeztetéssel mindössze hat van százalékuk elégedett. A teljes felmérésből egy­értelműen levonható követ­keztetés: az árammérőgyár­ban az elmúít öt évben je­lentősen fejlődő'* a technika és a technológia, gyors ütem­ben növekedett a gyártott fogyasztásmérők mennyisége, a termékeik korszerűsödtek. Javultak a munkakörülmé­nyek, a dolgozók szociális el­látottsága, de nem minden hol és mindenben érték el a kívánt színvonalat. A jövőben, még nagyobb körült©k’'ntés- sel kell javítani a munkafel­tételeket. Meggyőződésem, hogy akkor az 1971—75 kö­zötti rohamos fejlődést is túlszárnyalják. Kovács Emese 00000" V Csömörön A falugyűlés padsoraiban Előbb érkezünk. Az ország- gyűlési képviselő, a megyei ta­nácstag, a Hazafias Népfront Pest megyei küldötte... A kisteremben -duruzsolt az olaj­kályha és morcos fiatalok kel­letlen ábrázata tudatja velünk: ebben a teremben tartják klubfoglalkozásukat. Bosz- szantja őket, hogy ma este nem pingpongozhatnak, nem használhatják a biliárdasz­talt. Győzködésünkre, jönné­nek ©1 ez egyszer a falugyűlés­re ők is, unottan legyintenek. Később feloldódik a konflik­tus; átmehetnek a nagyterem­be s ha véget ér a tanácskozás, elővehetik az ütőket, igazít- ! hatják a csontgolyókat. Talán j egy-két év és maguktól jön- I nek gyűlésezni? ★ Lassan érkeznek az embe- j rek. Pedig Csömörön mindig sokan kíváncsiskodnak a köz- ! ség közéleti összejövetelein. S j aztán egyszerre többen is be- j futnak: a tanácselnök, a párt- titkár, egyre gyakrabban nyi- kordul a gyűlésterem ajtaja. Megtudjuk, hogy temetésről jönnek, a falu egyik orvosá- , nak édesanyja halt meg Szi- | getszentmiklóson. Két busszal | mentek, fáradtan térnek meg, | de valamiről számot adtak; az j együvétartozásról, arról, ami- i ről a legjobb falugyűlés is csak töredékesen valla na; egymás gondjainak, örömei­nek, s ha úgy fordul a sors,> mint ezen a napon, bánátinak melegszívű, osztozó vállalásá­ról. Sokat gyűléseztek egyébként is az elmúlt hetekben, napok­ban. Zárszámadás, beszámolók, értekezlete*:, nogy hatvanan végül összejönnek — ez sem kevés. ★ Az idén elkészül az óvoda. Temérdek utánjárás, huzavo­na, egyezkedés kísérte építés.ét, de már sínen van a dolog, el­hárították az akadályokat. Azaz majdnem minden aka­dályt. Mert egy még hátravan. Nem anyaghiány, nem az épí­tők hanyagsága, nem határ­időmódosítás. Egy jogszabály. amelyik — feltehető ma még szükségszerűen — különbséget tesz községi és városi óvoda között, előírva, hogy csak vá­rosban lehet reggel hattól es­te hatig üzemeltetni. Mert az óvodákat is üzemeltetik — nem vitás. Világítás, fűtés, munkabér, karbantartás; ez pénzbe kerül, reggeltől estig, nem községi költésvetésre mé­retezve. Csakhogy ami az át­lagban igaz, az egyediben el­lentmondás lehet. Csömör munkaképes lakosságának 86 százaléka a fővárosban dol­gozik. Több műszakban, ide- oda utazgatással, nemcsak reg­gel hattól, este hatig, hanem korábbtól is, későbbig is. Nem tudják tehát nyolcra hozni, négykor vinni a gyerekeket. Inkább őket is utaztatják, — ha van hova, ha felvették őket az üzemi óvodába. Olyan üze­mek óvodáiba, amelyektől pénzt kapott a tanács az épít­kezéshez. Ritka példa ez, a főváros támogatja a községet. Egy megoldás van: kivételt tenni a szabály alól. Keretet adni a hattól hatigra. Augusz­tus húszadikáig, az intézmény átadásáig ‘feltétlenül! ★ Utak, utak és utak. Készü­lők, sárosak, ígértek. Van egy bizonyos útszakasz, amely régóta az utóbbi két kategó­riába tartozik. Tulajdonképpen úttalan és hiába várt. Remélik, hogy már csak a második fél­évig, akkor talán elkezdik építeni. Egy felszólaló mér­téktartó udvariassággal szegezi a kérdést a képviselőnek, a tanácstagnak: miért küldözge­tik könnyelmű ígéreteiket ál­taluk az építők? Nem használ ez a szavak kitűzött hitelének, inkább ne mondjunk semmit. Mindenki tudja: sem a ter­vezés, sem a kivitelezés nem egyszerű a gazdasági ágaza­tokban. Menet közben akadhat sürgősebb munka, áthidalha­tatlan nehézség merülhet fel, elfogyhat a pénz... Csakhogy a bizalom is elfogyhát! An­nak ellenére is, hogy az embe­rek turbók; nem emelkedik véletlenül a szívinfarktusok | száma, túlterheltek a tisztség- ! viselők. De akik az utat vár­ják hiába, azok ígéretekből túlterheltek. Tudják a gondo­kat, belátják a várakozás szükségességét, csak azt nem ígérni hatásosabb. ★ Szaporodnak a jegyzőkönyv sorai. Tájékoztató a közrend , és közbiztonság helyzetéről; a | körzeti megbízott ezentúl ál- I landóan a faluban lesz. Vízügy. A kistarcsai kórház vízellátá­sa Csömörnek is hasznára lesz, új medence épül a kutak mellett. Nehéz küzdelem fo­lyik a szemét és a szemetelők ellen. A község határában a fővárosból érkeznek tehergép­kocsik, rakományukat, a te­mérdek hulladékot leszórják a földekre, a HÉV-sínek mel­lé. A község tehetetlen. Most abban reménykednek, ha fel­jegyzik az autók rendszámait, talán nyakon csípik a rend­bontókat. A községi hulladé­kot sem egyszerű elszállítani. Kátyús, járhatatlan a bányá­hoz vezető út, ahová a sze­metet vinni kell. A termelő- szövetkezet elnökhelyettese rögtön segítséget ajánl. Kér­dések, feleletek. Lassú de biz­tos haladást tükröznek. G. Z. A PEST MÉG1 VFI H IIRLAP I d,->. CÜLi ÖNKI adás >A'V% ............ i- ­IV I tu ■ - ft» 1 - ■ 1 . ■ * ■ . . ’a. ■ ­IV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1S77. MÁRCIUS 1., KEDD Az áldozatkész társadalmi munkáért Kiosztották a Pro űrbe kitüntetéseket Megtartották Gödöllőn az év elején szokásos koordinációs értekezletet. A városban mű­ködő vállalatok, üzemek, in­tézmények gazdasági és politi­kai vezetőinek Benedek János tanácselnök számolt be a ta­valyi fejlesztési munkákról, az idei tervekről. Az értekezleten megjelent Fehér Béla, a járási, Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára, dr. Sü- pek Zoltán, a járási hivatal el­nöke, Vilmos György, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára. A beszámoló után az intéz­mények vezetői mondták el észrevételeiket, s kollektíváik nevében egyben társadalmi munkát is felajánlottak a cél­kitűzések megvalósításához. Ez alkalommal adták át a tavalyi munkáért a Pro Űrbe kitünte­téseket. Pro Űrbe oklevelet kapott: Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport egyik alakulatá­nak parancsnoksága; részt vet­tek a köztisztasági mozgalom­ban, a város építkezéseit gé­pekkel segítették. Az Imre utcai általános is­kola; tanári kara és szülői munkaközössége szemléltető eszközöket készített, a diákok évek óta gondozzák a Szabad­ság teret és az Erzsébet par­kot. A Gyógyárúértékesítő Válla­lat Táncsics Mihály szocialis­ta brigádja; kitisztították az árkokat a 3-as út mentén, va­lamint a Valentin utcában. A Gépgyár Szeptember 29. szocialista brigádja; tagjai végezték a vörös iskola óvodá­vá történt átalakításánál a se­gédmunkát. Az Árammérőgyár; a köztisz­tasági akciókhoz hosszú évek óta ingyen adják a gépkocsikat. A Petőfi Sándor általános is­kola; a szülői munkaközösség két tantermet átalakított, a diákok a tisztasági és fásítási akcióban vettek részt. A Pro Űrbe bronz fokozatát kapta: A Kazinczy utcai bölcsőde; a szülők és a személyzet társa­ÉRVÉNYESÜLT A TÖMEGVONZÁS Aszódon a zsűrit is megtornáztatták sérlete után — szorgalmasan szedegették a parkettről az őket futás közben hűtlenül el­hagyó újságokat. A nézősereg és a zsűri sem ülhe.tett béké­sen — őket is megtornáztat­ták s volt műsoron kívül fek- vőtámasz-bemutató is. Végül a leglátványosabb gyakorlat, a százlábú, ponto­sabban a tizennégyes csapatok miatt huszonnyolc lábú ver­seny következett. Egymás bo­káját fogva, egyszerre lépeget­tek a gárdák; sikeres célba ér­kezésük volt a záróakkord. A zsűri elnöke, dr. Éliás Rozália, az egész kezdeménye­zést értékelve adta át a díszes oklevelet és a hasznos sport­szereket a győzteseknek, élü­kön az Allende alapszerve­zettel. A bőséges mozgás, a sok ne­vetés után némi izomláz kilá­tásaival hagyták el a küzdőte­ret a versenyzők, de mind­annyian fogadkoztak, hogy a szocialista tanár—diák kapcso­latot is erősítő kedves vetélke­dőt ezentúl havonként meg­rendezik. Cs. Tüzes induló hangjaira vo­nultak a tornaterembe az aszódi középiskola négy KISZ- alapszervezetének az iskola dolgozóival kiegészített csapa­tai a minapi sportvetélkedőre. Budai László játékvezető üd­vözölte a résztvevőket, a szin­tén diák—tanár zsűrit és a nagyszámú nézősereget, majd ismertette a játékszabályokat és fergeteges biztatás közepet­te megkezdődött a nemes ve­télkedő. A stafétaversenyek sorát fu­tás közbeni labdaegyensúlyo­zás nyitotta meg. A szigorú zsűri megkövetelte, hogy a le- pottyanó labdával újra megin­dulni, csak a baleset színhe­lyéről lehet. A tornaszekrény alsó keretében való páros fu­tás után az egyik legnehezebb gyakorlat, az ölbe vett lábával, hanyatt helyzetben és termé­szetesen hátrafelé történő rák­mászás következett. Harsogó nevetés kísérte végig annak a jól megtermett felnőtt ver­senyzőnek az ügyességét, aki a sikos parkettel szoros kontak­tusban, karlökésekkel hajtva magát, csúszta végig a távot. Felnőtt verseny volt a követ­kező szám; hatalmas újságkö- to'sket kellett félkézsn egyen­súlyozni — s futni. Az iskola fizikatanárnőjének ezúttal is sikerült bebizonyítania a tö­megvonzás törvényét, meri földrajzszakos kollégájával együtt — utóbbi gravitációval kapcsolatos igen látványos kí­dalmi munkában bekerítették a bölcsőde udvarát, gondozták az épület körüli parkot. A Légszesz utcai iskola; az Isaszegi úti sportpálya építésé­hez nyújtottak segítséget, par­kosítottak az iskola körül. A Volán 20-as számú üze­me ; teherautókkal segítették az iskolákat a tisztasági mun­kában, részt vettek a vörös is­kola átalakításában. A Humán Oltóanyagtermelc és Kutató Intézet; részt vettek a vörös iskola átalakításában és az isaszegi sportpálya építésé­ben. A Damjanich János általános iskola; a szülői munkaközös­ség, a tanári kar, a diákok részt vettek az új iskola udva­rának kialakításában, a városi tisztasági akciókban. A Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola; á köztisztasági mozgalomban való részvételéért. A Pro Űrbe ezüst fokozatát kapta: A Tiszai utcai óvodához tar­tozó vörös óvoda szülői mun­kaközössége; segítettek az át­alakításban, hozzájárultak a felszereléshez és a berendezés­hez. A Városgazdálkodási Válla­lat; a köztisztasági akciókban való részvételéért. Az Építőipari Szövetkezet; társadalmi munkában elkészí­tették a Török Ignác és a Mun­kácsy utcai iskola 4—4 tanter­mének tervét, segítettek a Damjanich iskola sportpályá­jának építésében. Á Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat; gépkocsikat adtak a lebontott házak törmelékeinek elszállítá­sához, buszfordulót építettek, elkészítették a városban épült utak, járdák terveit. A Pro Űrbe arany fokozatát kapta: Az Erdő-és Vadgazdaság in­csői fafeldolgozó üzeme; meg­tervezték a gödöllői állat- és vadvilág című állandó kiállí­tásit, az épület átalakítását múzeummá és a kivitelezés.: munkákban is részt vettek, öl utcában földrendezési munká­kat végeztek. A Betonútépítő Vállalat; je­lentős segítséget adtak az út-és járdaépítéshez, kétezernégyszáz köbméter követ, háromszáz­nyolcvan köbméter homokot szállítottak ingyen, három­ezer méter hosszú út építésé­hez gépeket adtak, nyolcszáz méternyi szakaszt aszfalttal burkoltak. ORSZÁGOS KARDVERSENYEN Első: Danis János, Farsang a szociális otthonban A vasárnap Sopronban ren­dezett országos másodosztályú kardversenyen a GEAC vívói ismét jól szerepeltek. Ezúttal a felnőtt vívók bizonyították, Vidám farsangi mulatságé tartottak a városi tanács öre­gek napközi és szociális ottho­nában. A jelmezeket nem a kölcsönzőből hozták — maguk készítették ezernyi lelemény­nyel, ötlettel, jókedvűen eleve­nítve fel az ilyentájt hagyomá­nyos maskarás felvonulást. Á mókás kavalkád is bizonyítot­ta: szívben, lélekben ma is fia­talok. S akiket betegség köt ágyba, azok sem maradtak ki a játékból, a rendelőintézet KISZ-es fiataljaiból alakult négytagú énekegyüttes kísére­tében az ő szobáikba is beko­pogtattak a farsangolók. . ' ■ ■ te'- • Czangár Gyula (elvétele hogy az erős mezőnyben (Szombathelyi Haladás, SMAFC, PEAC, MEDOSZ. SKSE) a szigorított minőségi követelményeknek is képesek megfelelni. A versenyt szén technikai és taktikai megoldá­sokkal — vereség nélkül — Danis János, a GEAC kiváló balkezes kardozója nyerte. Ez­zel ismét megszerezte az I. osztályú minősítést. Ragyogó technikával emelkedett ki a mezőnyből a második helye­zett Csapó Gábor. Lelkesedés, na.gv küzd eni ti id ás iel'emezte a negyedik helyezett Bősze Andrást. A kellemes meglepe­tést a fiatal Philipp István szolgáltatta döntőbe jutásával, ötödik lett, de az elődöntőben kiesettek is jól vívtak: Horák János. Budai Zsolt, Takácsi László. A döntőbe kerültek megerősítették II. osztályú mi­nősítésüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom