Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Csempézik a sajtérlelőt A Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi telepén új csempeburkolattal látják el a sajtgyártó csarnokot. Képünkön az Építőipari Szövetkezet dolgozói munka közben. 1 Varga Irén felvétele Építsünk-e újabbakat? Kihasználatlan parkok, játszóterek Nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy Nagykőrösön mennyi játszóteret és parkot kellene még építeni a már meglévő másfélszázezer négyzetméternyi mellé. Az országos építésügyi szabályzat előírásait természetesen az épülő lakótelepeken ezután is be kell tartani, tehát újabb parkok építésére is szükség lesz. Ez nem kis gond, hiszen a parkosítás nem olcsó mulatság, ám bizonyosak lehetünk benne, hogy a szükséges pénz mindig rendelkezésünkre till majd. Mennyi parkunk lesz? Egyszer talán épp kétszerannyi mint most. Igaz, akkor sem jut majd egy lakosra 10 négyzetméternél több, s ez elég rossz arány, mert például Százhalombattán már most 200 négyzetméter zöldterületet számítanak lakosonként. Az érdekes kérdés mégsem az, hogy elegendő parkunk lesz-e — noha rendszerint erre keressük a választ —, hanem az, hogy a már meglévő parkokat megfelelően használjuk-e. Okoz-e örömöt a nagy* gonddal elültetett néhány fácska, s ha igen, védjük, ápoljuk-e őket megfelelően? Mielőtt újabb park és játszótér építését kérjük, jó volna megtudni, hogy kinőttük-e már a mostaniakat? Bizonyosan nem, mégis érdemes a számokon elgondolkodni. A játszóterek területe például ma 12 ezer négyzetméter körül van városunkban, s ezen a területen mintegy ötezer gyerek osztozik. Vajon valóban osztozik-e? A Vági István lakótelepen szemmel láthatóan több gyerek jut egy négyzetméterre, mint a Cifrakertben, s kevés a játék is. Ugyanakkor a Cifrakert hat hintáját hétszámra nem használja senki, a Tázerdei utca néptelen játszóterének elárvult hintáján pedig talán évek óta nem ült gyerek. Más dolog, hogy ez a hinta mostanában már nem is használható. Vagy szükség van-e a tormási városrész egyetlen hintájára és homokozójára a Béke úti játszótéren? A kertes házakban lakó gyerekeknek otthon is lehet hintája, labdázni viszont sem otthon, sem a játszótéren nem tudnak. v Az óvodák, iskolák felszereléseit nem számítva, a közterületeken ma 31 hinta, 11 mászóka, 8 mérleghinta, 5 homokozó és 6 egyéb játék várja a gyerekeket, többségük használható állapotban. Könnyű azt mondani, hogy ez bizony nem sok, ám ehelyett inkább azt kellene meggondolni, hogy hol építsünk még játszóteret — lehetőleg társadalmi összefoghat — s azo.con milyen fel- szerelési tárgyakat helyezzünk el. A nagykőrösi gyerekeknek a tapasztalatok szerint ugyanis nem több hintára, hanem több labdázó, kerékpározó szaladgálásra alkalmas zöldterületre lenne szüksége. Egyetlen iskolánknak sincs például játszókertje, s a poros, sáros' udvarok nem szolgálják az egészséges életmódra nevelést. A távlati fejlesztési tervekben feltételenül változtatni kell hát a mai merev parkot és játszóteret élesen elválasztó felfogáson, s olyan játszókerteket kell tervezni, melyekben nem sajnáljuk a letaposott füvet, s a számháborúzás közben kissé megtépázott bokrokat. farkas nagykörös! líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1877. MÁRCIUS 1., KEDD Legfontosabb a jó szervezőmunka Középtávú fejlesztési tervek az Arany János Termelőszövetkezetben Mezőgazdasági üzemeink a tervzettnél kedvezőtlenebb tavalyi eredményei miatt gyakran okoljuk az időjárást. Ebben sok az igazság, ám maguk a szakemberek is elismerik, hogy nagyobb előrelátással, a termesztési technológiák gondosabb betartásával, s jobb munka- és üzemszervezéssel kedvezőbb eredményeket lehetett volna elérni. Nem véletlen hát, hogy a a zárszámadási közgyűléseken a szakvezetők e felismerésen alapuló terveket terjesztettek a tagság elé. Az Arany János Termelő- szövetkezetben például kisebb módosítást hajtottak végre az üzemi szervezetben, Egyetlen fő ágazatba vonták össze a növénytermesztést, a szántóföldi zöldségtermesztést és a takarmánytermesztést. Ugyanakkor a szőlőtermesztést függetlenítették a gyümölcstermelési ágazattól. Ezzel az átszervezéssel az ágazatok tevékenysége egyszerűbbé vált, s viszonylag könnyen megoldható, hogy valamennyi ágazat a saját alapgépeivel oldja meg feladatait. Ezt szolgálja az a törekvés is, hogy egyszerűsítsék a vetés- szerkezetet, s korszerűbb termesztéstechnológiákat alkalmazzanak. Mindez megköveteli, hogy a szövetkezet jobban törődjön tagjainak szakképzésével s az ellenőrzés javításával. Szükség van természetesen beruházásokra is. Ezért az idén a szövetkezet befejezi HSZV szarvas- marha telepének kialakítását, terményszárítót épít és csaknem 4 millió forintért vásárol gépeket. A középtávú fejlesztési tervek szerint a következő négy esztendőben mindössze négy és fél millió beruházási hitelt vesznek igénybe, viszont összesen csaknem 30 millió forintot fordítanak beruházásra. Az 5 ezer 860 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezet kizárólag jobb terméseredményekkel növelheti termelési értékét. Am a természeti adottságok — az összes földterület mindössze 85 ezer aranykorona értékű — nem tesznek lehetővé ugrásszerű változásokat. A terméseredmények lassú, fokozatos javítása vagy szinten tartása mellett a nagyobb értékű kultúrák területének növelése s az állattenyésztés fejlesztése hozhat évről évre nagyobb jövedelmet. E meggondolások eredményeTudatosan, közös akarattal Téma: az iskola és a szülők kapcsolata Január dereka óta rendszeresen hírt adtunk lapunkban az Arany János általános iskolában rendezett „Szülők akadémiája” előadásairól, abban a reményben, hogy a megyei viszonylatban is ritka előadássorozat nemcsak az érintett szülőket, hanem a város valamennyi gyermeket nevelő felnőttjét érdekli majd. Az országos hírű előadók megfeleltek ennek a várakozásnak, s a szülők és pedagógusok körében máris igen jó vélemény alakult ki a hallottakról, noha az utolsó előadásra még csak ezután kerül sor. Négyévenként A Szülők akadémiáját négy- évenként rendezi meg az iskola nevelőtestülete és szülői munkaközössége — mondotta Baky Miklósné, a szülői munkaközösség vezetőségének tagja. — Az elmúlt másfél évtizedben bebizonyosodott, hogy ez a kezdeményezés nem volt hiábavaló. Igen sok szülő nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen elfogadja az iskola oktatási és nevelési módszereit, hanem tudatosan segítették ezt a törekvést, hiszen az iskolával kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalataink elméleti igazolását adták. — Milyen megfontolás alapján választották ki az előadások témáit? — kérdeztük dr. Kovács Gábortól, az iskola igazgatójától. — A most kiválasztott témák az éppen soron levő oktatási-nevelési feladatainkhoz kapcsolódtak. Az iskolai nevelőmunka és az ifiúsági szervezetek kapcsolatában például Anyakönyvi hírek Született: Csató József és i Kis Vilmos és Szendrői Judit: Hegedűs Rozália: Csaba; Szabó j Viktória nevű gyermekének. Sándor és Keresztény Laura: | IT. . . . ....... Sándor; Kalló István és Zo- ! «óságot kötött: Mandel baki Eszter: Imre; Palásti Jó- , Tlbor es Kurecsko Emma. zsef és Nagy Erzsébet: József; Meghalt: Susán Jánosné Steiger Julianna (Zalán u. 14.); Gorócz Ambrus (Nyársapát, I. dűlő 1.); Módrai Istvánná Csurgai Terézia (Újvilág u. 4.); Szócs Bálintné Kőházi-Kis Eszter (Kölcsey u. 35.); Gál Ambrus (Vági I. lktp. A-épület); Bencsik Péterné Miklós Katalin (Nyársapát, Nagykőrösi u. 3.). Utasi Ferenc és Tatár Mária: Tamás; Ficzek Szabolcs és Simon Magdolna: Balázs; Kis- Benedek Tibor és Peteh Etelka: Krisztina; Fehér-Deák József és Barna Irén: Tamás; Be- kő László és Lovas Márta: Márta nevű gyermeke. Név'd'H tartott: Körösi Jó- *sef és Mészáros Edit: Anita; igen nagy előrelépést jelentett a KISZ IX. kongresszusa, ám úgy ítéltük meg, hogy igazán jó eredményeket csak a szülőkkel együtt érhetünk el. Ezért kapott helyet ez a kérdés is a szülők akadémiája előadásai között. Mindennapos gondot jelenthet a hírközlő eszközök és a családi, iskolai nevelés kapcsolata. A helyesen irányított televíziónézés fontos nevelési eszköz lehet, a szülők magatartása viszont nem mindig következetes ebben a kérdésben. Helyes volt egy előadást ennek a problémának szentelni. Dél-Pest megyében eddig kevés figyelmet fordítottunk a szülők és az iskola kapcsolatának jelentőségére a családi életre nevelésben. Nem véletlen, hogy idei előadássorozatunkat ezzel a témával kezdtük. Közel a gyakorlathoz — Az iskola eddigi tevékenységéből arra lehet következtetni, hogy a szocialista nevelő iskola megteremtésén fáradoznak. Milyen szerepet szántak ebből a szempontból a szülők akadémiájának? — A legutóbbi előadásokban [ — korántsem véletlenül — már szó esett azokról a célokról is, melyek elérését csak a legutóbbi időben tűzhettük magunk elé. Ezzel nem lehetőségeinket kívántuk megelőzni, csupán arra törekedtünk hogy a szülők és a nevelők között tartalmas munkatársi kapcsolat alakuljon ki. Az előadók szerencsére nem a pedagógia elméleti lehetőségeit boncolgatták, hanem a gyakorlat talaján maradva vázolták fel a jövőt. Ezért külön kösz'nettel tartozunk nekik, mert nemcsak igazolták elképzeléseinket, de az egész nevelőtestületet is tanították. Nagyon sokat segítettek abban, hogy a csaknem egy évtizede folytatott tudatos nevelőmunkánkat magasabb szintre, a nem e~”szerűen munkára, hanem a szocialista életmódra és munkára nevelő tevékenység szintiére emeljük. Köztudott hogy egy pedagógus ma már nem tud megfelelni a követelményeknek. Ám az is tévedés. ho''/ a nevelői közösségek kénesek erre. Egyetlen nevelőtestület sem nélkülözheti a társadalmi segítséget, melv legközvetie”'»V',""l a szülők révén valósulhat meg. — Magyarán szólva, az iskolák elzártságát kívánták megszüntetni ezekkel az előadásokkal? — Az oktatási intézmények befelé fordulása évekkel ezelőtt valóban sok gondot okozott, ám ezen a problémán nemcsak mi, de a város valamennyi iskolája régen túljutott. Itt, az Arany János iskolában először az üzemekkel, szocialista brigádokkal, köz- művelődési intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, de hamarosan rájöttünk, hogy a hagyományos iskola-szülő kapcsolaton is változtatni kell. Megszerveztük a szülők iskoláját. Ezek az előadások a szülői értekezleteken, az adott közösség gondjait elemzik. A Szülők akadémiáján sincs másról szó. csupán az addig idegként a szövetkezet 1980-ra 40 hektárnyi gazdaságtalan szőlő- ültetvényt számol fel, viszont gyümölcsöseinek területét mintegy 100 hektárral növeli. A szántóföldi növénytermesztésben is a gazdaságosabban termeszthető növények területét igyekeznek növelni. Fejlesztik az állattenyésztést is. A középtávú fejlesztési terv a hízómarha és a juhállomány több mint 25 százalékos növelésével számol. A jobb eredmények eléréséhez a gondosabb munkavégzésen kívül npvelni kell a termelési költségeket is. A legnagyobb változás a műtrágya és növényvédőszer feinasználásában var- hala, ezert ezek vásárlására 1980-ban a jelenlegi összeg másíélszereset, mintegy 10 millió forintot fordít majd a szövetkézét. A kiadások növekedését bőségesen fedezik majd a bevételek. A tavalyi 47 millió forinttal szemben négy év múlva 62 millió forint bevétel, 17 millió forint bruttó jövedelemmel szemben pedig 25 millió forint várható. A középtávú fejlesztési tervek célkitűzéseinek megvalósítását a tavalyi kedvezőtlen gazdasági eredmények sem kérdőjelezték meg, ám az idén még fokozottabo erőfeszítésre lesz szükség. A mezőgazdasági tevékenységből származó bruttó termelési érték 23 százalékos növekedését kell elérni ahhoz, hogy a szövetkezet a fejlesztési tervekkel lépést tartson. Különösen a növénytermesztő ágazatokra hárul nagy feladat, hiszen nemcsak az időjárás esetleges kedvezőtlen hatásait kell ellensúlyozni, hanem a korábbi hibák — például helytelen termőterület kiválasztás, gondatlan műtrágya kiszórás — megszüntetésére is törekedni kell. Technikai szemle ÚUöiők kiállí’ása Sikeres kiállítást rendeztek a héten a kisegítő iskolában tevékenykedő Ságvárl Endre úttörőcsapat tagjainak munkáiból az úttörők idei technikai szemléjének alkalmából. Az ünnepélyes csapalgyűlésen részt vettek a vecsási, váci, cso- bánkai és gödöllői társintézmények csapatvezetői is, valamint a velük érkezett vendég pajtások. Ekkor hirdették meg a csapat névadójának, Ságvári Endrének az életét feltáró anyaggyűjtő versenyt, és ekkor alakult meg a céllövő szakkör is. A legsikeresebb alkotásokat bemutató diákok könyvjutalmat kaptak, de va- lamennyiüket dicséret illeti szorgos munkájukért, melyekben a látogatók kedvükre gyönyörködhettek. JEGYZET Székek az esőben Mire ez a néhány sor megjelenik, talán már be is fejezték a tormási bisztró festését — a környékbeliek legnagyobb örömére. Az ízes ételek bizonyosan jobban esnek majd a tiszta falak között, legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy a finom falatokat nem lesz min elkölteni. Az étterem székei és asztalai a festés idejére ugyanis a fedetlen teraszra kerültek, kitéve az eső pusztításának. Lehetséges persze, hogy a kár hatására talán szilárdabban állnak majd helyükön, mint eddig. Az is lehet, éppen emiatt kerültek az utcára... Mindenesetre a zuhogó esőben ázó asztalok és székek látványa elszomorító volt. A felhők persze, nem hi- báztathatók ezért... f. Mit látunk ma a moziban? A fekete gyémántok I—II. Színes magyar film. Kiséró- műsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: 6 óraikor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN Az ötödik pecsét. Színes magyar film. Előadás kezdete: 6 órakor. SPORT MNK-seiejtező - csalódással szerzett ismereteket összegezzük, a korábbinál magasabb szinten. — Az előadásokon szó esett az integrált oktatásról, vagyis az egyes tantárgyak közötti határvonalak szabályozott feloldásáról. Mennyire aktuális ez a kérdés az iskolában? A tantárgyak integrációja úiján — Az ir egrációs törekvések egyetlen oktatási intézményben sem újkeletűek. Régen bebizonyított tény, hogy a tantárgyak közötti kapcsolatok figyelembevételével növelni lehet az oktatás hatékonyságát, ám a módszerek kutatása még korántsem fejeződött be. Csaknem valamennyi nevelőnk szívügyének tekinti, hogy feltérképezze az újabb lehetőségeket. Nevelői kollektívánk rendszeresen összegzi tapasztalatainkat. Ez egyébként valamennyi kísérletünkre vonatkozik. A közösségi munkát igen fontosnak tartjuk, s ebbe a közösségbe mindig beleszámítjuk a szülőket is. — A szülők ennek ellenére hátrányban vannak a nevelőkkel szemben — mondja Szeleczky János, a szülői munkaköz sség elnöke. — A szakképzett nevelők rendszeresen vesznek részt továbbképzésen, a szülők c -ak alkalmanként, a szülők iskoláján és a szülők akadémiáján. Jó volna, ha ezeket a foglalkozásokat gyakoribbá, rendszeresebbé lehetne tenni. F. Karai ©tétlen—Nagykőrösi Kinizsi 2:1 (1:1). Kinizsii: Kocza, Balogh, Bél- teki, Juhász, Labancz, Orbán Szőke, Horváth, Szalai, Tóth I., Kovács T. Az első félidő elején az erős széllel szemben játszó körösi csapat szerezte meg a vezetést Horváth révén, melyet a hazaJak a félidő végén 11-es- ből egyenlítettek. Fordulás után a hátszéllel támadó Kinizsitől a biztos győzelem volt várható, ezzel szemben a sokkal lelkesebben és igen taktikusan játszó alsóbb osztályú csapat megérdemelten nyert a nagyon rosszul játszó, felsőbb osztályú ellenféllel szemben. A látottak alapján a szakvezetés nehéz kérdés előtt áll: mire lehet vélni ezt a nagyon gyenge szereplést? Azt hihettük, hogy az; eddig elvégzett 37. két-két és fél órás edzés, heti négy alkalommal a lefutott 4—8 kilométerek résztávokra bontva, rangos ellenfelek elleni edzömérkő- zéssk. valamint a múlt vasárnapi budaörsi erőfelmérő futásban elért szép eredmény után a csapat körül minden rendben van. és jó reményekkel nézhetünk a bajnoki nyitány elé. A szakosztályveze- bőség minden lehetőséget megadott a jó felkészüléshez Ezzel szemben mi volt látható: a termelőszövetkezetben dolgozó, heten+e talán egyszer edző játékosok, sokkal frissebben. lendületesebben •aiktifeusabban látszottak, min» a nagy gonddal, tervszerűen relkészített körösi csaoa» ’Vr:nfe5v hú'z játékos volt a fe1 készítési tervben és Kőrös tetétlenen nem volt csere! I A Népköztársasági Kupa j küzdelmektől elbúcsúzni ilyen korán, szomorú, de nem tragédia. A továbbjutás erkölcsi sikert, tétre menő edzömér- kőzáseket, esetleg anyagi többletbevételt is eredményezhetett volna. Most a tanulságokat kell levonni, még időben, és azokat a bajnoki mérkőzéseken hasznosítani, mert, ha ilyen felfogásban és ilyen szellemben játszik továbbra is a csapat, a kiesés elkerülhetetlen. Szerdán délután 2 órakor hazai pályán a Bem SE ellen lesz edzőmérkőzés. P. Sa mészáros tsz FIATALJAINAK SPORTSIKEREI Cegléden került sor a falun és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok megyei sparta- kiádjára. Nagykőrösről a Mészáros Tsz fiataljai vetélkedtek a népes mezőnyökben. Asztalitenisz férfi egyéniben (50 induló volt), az erős mezőnyben Erdei Pál első lett. Tekében mintegy 40-en indultak: 3. Farlcas Ferenc 233; í Kovács László 224: 5. Pavp Siador 218; 6. Farkas Zoltán 213 fával. A 30 körüli sakkozó között Szabó Károly döntetlenül mérkőzöl a végső győztessel, de nem sikerült a legjobb hat vÖzé jutnia. KEDD* SPORTMŰSOR Kézilabda To!di-s»ortesarnok. 15 óra: Nk. Toldi DSK nők—Kecskeméti Béke téri Iskola fiúik. 16: Nk. Toldi DSK- Kecskeméti B4ke téri T-kola férfi barátságos mérkőzés.