Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

Csempézik a sajtérlelőt A Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi tele­pén új csempeburkolattal látják el a sajtgyártó csarnokot. Ké­pünkön az Építőipari Szövetkezet dolgozói munka közben. 1 Varga Irén felvétele Építsünk-e újabbakat? Kihasználatlan parkok, játszóterek Nehéz lenne pontosan meg­határozni, hogy Nagykőrösön mennyi játszóteret és parkot kellene még építeni a már meglévő másfélszázezer négy­zetméternyi mellé. Az országos építésügyi szabályzat előírá­sait természetesen az épülő la­kótelepeken ezután is be kell tartani, tehát újabb parkok építésére is szükség lesz. Ez nem kis gond, hiszen a parko­sítás nem olcsó mulatság, ám bizonyosak lehetünk benne, hogy a szükséges pénz mindig rendelkezésünkre till majd. Mennyi parkunk lesz? Egy­szer talán épp kétszerannyi mint most. Igaz, akkor sem jut majd egy lakosra 10 négy­zetméternél több, s ez elég rossz arány, mert például Százhalombattán már most 200 négyzetméter zöldterületet számítanak lakosonként. Az érdekes kérdés mégsem az, hogy elegendő parkunk lesz-e — noha rendszerint erre ke­ressük a választ —, hanem az, hogy a már meglévő parkokat megfelelően használjuk-e. Okoz-e örömöt a nagy* gonddal elültetett néhány fácska, s ha igen, védjük, ápoljuk-e őket megfelelően? Mielőtt újabb park és játszótér építését kér­jük, jó volna megtudni, hogy kinőttük-e már a mostaniakat? Bizonyosan nem, mégis érde­mes a számokon elgondolkod­ni. A játszóterek területe pél­dául ma 12 ezer négyzetméter körül van városunkban, s ezen a területen mintegy öt­ezer gyerek osztozik. Vajon valóban osztozik-e? A Vági István lakótelepen szemmel láthatóan több gyerek jut egy négyzetméterre, mint a Cifra­kertben, s kevés a játék is. Ugyanakkor a Cifrakert hat hintáját hétszámra nem hasz­nálja senki, a Tázerdei utca néptelen játszóterének elárvult hintáján pedig talán évek óta nem ült gyerek. Más dolog, hogy ez a hinta mostanában már nem is használható. Vagy szükség van-e a tormási város­rész egyetlen hintájára és ho­mokozójára a Béke úti játszó­téren? A kertes házakban lakó gyerekeknek otthon is lehet hintája, labdázni viszont sem otthon, sem a játszótéren nem tudnak. v Az óvodák, iskolák felszere­léseit nem számítva, a közte­rületeken ma 31 hinta, 11 má­szóka, 8 mérleghinta, 5 homo­kozó és 6 egyéb játék várja a gyerekeket, többségük hasz­nálható állapotban. Könnyű azt mondani, hogy ez bizony nem sok, ám ehelyett inkább azt kellene meggondolni, hogy hol építsünk még játszóteret — lehetőleg társadalmi összefo­ghat — s azo.con milyen fel- szerelési tárgyakat helyezzünk el. A nagykőrösi gyerekeknek a tapasztalatok szerint ugyanis nem több hintára, hanem több labdázó, kerékpározó szalad­gálásra alkalmas zöldterületre lenne szüksége. Egyetlen isko­lánknak sincs például játszó­kertje, s a poros, sáros' udva­rok nem szolgálják az egész­séges életmódra nevelést. A távlati fejlesztési tervek­ben feltételenül változtatni kell hát a mai merev parkot és játszóteret élesen elválasztó felfogáson, s olyan játszókerte­ket kell tervezni, melyekben nem sajnáljuk a letaposott fü­vet, s a számháborúzás közben kissé megtépázott bokrokat. farkas nagykörös! líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1877. MÁRCIUS 1., KEDD Legfontosabb a jó szervezőmunka Középtávú fejlesztési tervek az Arany János Termelőszövetkezetben Mezőgazdasági üzemeink a tervzettnél kedvezőtlenebb ta­valyi eredményei miatt gyak­ran okoljuk az időjárást. Ebben sok az igazság, ám maguk a szakemberek is elismerik, hogy nagyobb előrelátással, a ter­mesztési technológiák gondo­sabb betartásával, s jobb mun­ka- és üzemszervezéssel kedve­zőbb eredményeket lehetett volna elérni. Nem véletlen hát, hogy a a zárszámadási közgyűlése­ken a szakvezetők e felis­merésen alapuló terveket terjesztettek a tagság elé. Az Arany János Termelő- szövetkezetben például kisebb módosítást hajtottak végre az üzemi szervezetben, Egyetlen fő ágazatba vonták össze a nö­vénytermesztést, a szántóföldi zöldségtermesztést és a takar­mánytermesztést. Ugyanakkor a szőlőtermesztést függetlení­tették a gyümölcstermelési ágazattól. Ezzel az átszervezés­sel az ágazatok tevékenysége egyszerűbbé vált, s viszonylag könnyen megoldható, hogy va­lamennyi ágazat a saját alap­gépeivel oldja meg feladatait. Ezt szolgálja az a törekvés is, hogy egyszerűsítsék a vetés- szerkezetet, s korszerűbb ter­mesztéstechnológiákat alkal­mazzanak. Mindez megkövete­li, hogy a szövetkezet jobban törődjön tagjainak szakképzé­sével s az ellenőrzés javításá­val. Szükség van természetesen beruházásokra is. Ezért az idén a szövetkezet befejezi HSZV szarvas- marha telepének kialakí­tását, terményszárítót épít és csaknem 4 millió forin­tért vásárol gépeket. A középtávú fejlesztési ter­vek szerint a következő négy esztendőben mindössze négy és fél millió beruházási hitelt vesznek igénybe, viszont össze­sen csaknem 30 millió forintot fordítanak beruházásra. Az 5 ezer 860 hektárnyi te­rületen gazdálkodó szövetkezet kizárólag jobb termésered­ményekkel növelheti termelé­si értékét. Am a természeti adottságok — az összes földte­rület mindössze 85 ezer arany­korona értékű — nem tesznek lehetővé ugrásszerű változáso­kat. A terméseredmények las­sú, fokozatos javítása vagy szinten tartása mellett a na­gyobb értékű kultúrák terüle­tének növelése s az állatte­nyésztés fejlesztése hozhat év­ről évre nagyobb jövedelmet. E meggondolások eredménye­Tudatosan, közös akarattal Téma: az iskola és a szülők kapcsolata Január dereka óta rendsze­resen hírt adtunk lapunkban az Arany János általános is­kolában rendezett „Szülők akadémiája” előadásairól, ab­ban a reményben, hogy a me­gyei viszonylatban is ritka elő­adássorozat nemcsak az érin­tett szülőket, hanem a város valamennyi gyermeket nevelő felnőttjét érdekli majd. Az or­szágos hírű előadók megfelel­tek ennek a várakozásnak, s a szülők és pedagógusok köré­ben máris igen jó vélemény alakult ki a hallottakról, no­ha az utolsó előadásra még csak ezután kerül sor. Négyévenként A Szülők akadémiáját négy- évenként rendezi meg az is­kola nevelőtestülete és szülői munkaközössége — mondotta Baky Miklósné, a szülői mun­kaközösség vezetőségének tag­ja. — Az elmúlt másfél évti­zedben bebizonyosodott, hogy ez a kezdeményezés nem volt hiábavaló. Igen sok szülő nem elégszik meg azzal, hogy egy­szerűen elfogadja az iskola ok­tatási és nevelési módszereit, hanem tudatosan segítették ezt a törekvést, hiszen az iskolá­val kapcsolatban szerzett gya­korlati tapasztalataink elméleti igazolását adták. — Milyen megfontolás alap­ján választották ki az előadá­sok témáit? — kérdeztük dr. Kovács Gábortól, az iskola igazgatójától. — A most kiválasztott té­mák az éppen soron levő ok­tatási-nevelési feladatainkhoz kapcsolódtak. Az iskolai neve­lőmunka és az ifiúsági szerve­zetek kapcsolatában például Anyakönyvi hírek Született: Csató József és i Kis Vilmos és Szendrői Judit: Hegedűs Rozália: Csaba; Szabó j Viktória nevű gyermekének. Sándor és Keresztény Laura: | IT. . . . ....... Sándor; Kalló István és Zo- ! «óságot kötött: Mandel baki Eszter: Imre; Palásti Jó- , Tlbor es Kurecsko Emma. zsef és Nagy Erzsébet: József; Meghalt: Susán Jánosné Steiger Julianna (Zalán u. 14.); Gorócz Ambrus (Nyársapát, I. dűlő 1.); Módrai Istvánná Csurgai Terézia (Újvilág u. 4.); Szócs Bálintné Kőházi-Kis Esz­ter (Kölcsey u. 35.); Gál Amb­rus (Vági I. lktp. A-épület); Bencsik Péterné Miklós Kata­lin (Nyársapát, Nagykőrösi u. 3.). Utasi Ferenc és Tatár Mária: Tamás; Ficzek Szabolcs és Si­mon Magdolna: Balázs; Kis- Benedek Tibor és Peteh Etel­ka: Krisztina; Fehér-Deák Jó­zsef és Barna Irén: Tamás; Be- kő László és Lovas Márta: Márta nevű gyermeke. Név'd'H tartott: Körösi Jó- *sef és Mészáros Edit: Anita; igen nagy előrelépést jelentett a KISZ IX. kongresszusa, ám úgy ítéltük meg, hogy igazán jó eredményeket csak a szü­lőkkel együtt érhetünk el. Ezért kapott helyet ez a kér­dés is a szülők akadémiája előadásai között. Mindennapos gondot jelenthet a hírközlő eszközök és a családi, iskolai nevelés kapcsolata. A helye­sen irányított televíziónézés fontos nevelési eszköz lehet, a szülők magatartása viszont nem mindig következetes eb­ben a kérdésben. Helyes volt egy előadást ennek a problé­mának szentelni. Dél-Pest me­gyében eddig kevés figyelmet fordítottunk a szülők és az iskola kapcsolatának jelentő­ségére a családi életre neve­lésben. Nem véletlen, hogy idei előadássorozatunkat ez­zel a témával kezdtük. Közel a gyakorlathoz — Az iskola eddigi tevé­kenységéből arra lehet követ­keztetni, hogy a szocialista ne­velő iskola megteremtésén fá­radoznak. Milyen szerepet szántak ebből a szempontból a szülők akadémiájának? — A legutóbbi előadásokban [ — korántsem véletlenül — már szó esett azokról a célok­ról is, melyek elérését csak a legutóbbi időben tűzhettük magunk elé. Ezzel nem lehe­tőségeinket kívántuk megelőz­ni, csupán arra törekedtünk hogy a szülők és a nevelők kö­zött tartalmas munkatársi kapcsolat alakuljon ki. Az elő­adók szerencsére nem a pe­dagógia elméleti lehetőségeit boncolgatták, hanem a gya­korlat talaján maradva vázol­ták fel a jövőt. Ezért külön kösz'nettel tartozunk nekik, mert nemcsak igazolták elkép­zeléseinket, de az egész neve­lőtestületet is tanították. Na­gyon sokat segítettek abban, hogy a csaknem egy évtizede folytatott tudatos nevelőmun­kánkat magasabb szintre, a nem e~”szerűen munkára, ha­nem a szocialista életmódra és munkára nevelő tevékenység szintiére emeljük. Köztudott hogy egy pedagógus ma már nem tud megfelelni a köve­telményeknek. Ám az is téve­dés. ho''/ a nevelői közössé­gek kénesek erre. Egyetlen ne­velőtestület sem nélkülözheti a társadalmi segítséget, melv legközvetie”'»V',""l a szülők ré­vén valósulhat meg. — Magyarán szólva, az is­kolák elzártságát kívánták megszüntetni ezekkel az elő­adásokkal? — Az oktatási intézmények befelé fordulása évekkel ez­előtt valóban sok gondot oko­zott, ám ezen a problémán nemcsak mi, de a város vala­mennyi iskolája régen túlju­tott. Itt, az Arany János isko­lában először az üzemekkel, szocialista brigádokkal, köz- művelődési intézményekkel vettük fel a kapcsolatot, de hamarosan rájöttünk, hogy a hagyományos iskola-szülő kap­csolaton is változtatni kell. Megszerveztük a szülők isko­láját. Ezek az előadások a szü­lői értekezleteken, az adott közösség gondjait elemzik. A Szülők akadémiáján sincs más­ról szó. csupán az addig ideg­ként a szövetkezet 1980-ra 40 hektárnyi gazdaságtalan szőlő- ültetvényt számol fel, viszont gyümölcsöseinek területét mintegy 100 hektárral növeli. A szántóföldi növénytermesz­tésben is a gazdaságosabban termeszthető növények terüle­tét igyekeznek növelni. Fejlesztik az állattenyésztést is. A középtávú fejlesztési terv a hízómarha és a juhállo­mány több mint 25 százalékos növelésével számol. A jobb eredmények elérésé­hez a gondosabb munkavég­zésen kívül npvelni kell a ter­melési költségeket is. A legna­gyobb változás a műtrágya és növényvédő­szer feinasználásában var- hala, ezert ezek vásárlá­sára 1980-ban a jelenlegi összeg másíélszereset, mintegy 10 millió forintot fordít majd a szövetkézét. A kiadások növekedését bősé­gesen fedezik majd a bevéte­lek. A tavalyi 47 millió forint­tal szemben négy év múlva 62 millió forint bevétel, 17 mil­lió forint bruttó jövedelemmel szemben pedig 25 millió forint várható. A középtávú fejlesztési ter­vek célkitűzéseinek megvaló­sítását a tavalyi kedvezőtlen gazdasági eredmények sem kér­dőjelezték meg, ám az idén még fokozottabo erőfeszítésre lesz szükség. A mezőgazdasági tevékenységből származó brut­tó termelési érték 23 százalékos növekedését kell elérni ahhoz, hogy a szövetkezet a fejlesztési tervekkel lépést tartson. Külö­nösen a növénytermesztő ága­zatokra hárul nagy feladat, hiszen nemcsak az időjárás esetleges kedvezőtlen hatásait kell ellensúlyozni, hanem a ko­rábbi hibák — például helyte­len termőterület kiválasztás, gondatlan műtrágya kiszórás — megszüntetésére is töreked­ni kell. Technikai szemle ÚUöiők kiállí’ása Sikeres kiállítást rendeztek a héten a kisegítő iskolában te­vékenykedő Ságvárl Endre út­törőcsapat tagjainak munkái­ból az úttörők idei technikai szemléjének alkalmából. Az ünnepélyes csapalgyűlésen részt vettek a vecsási, váci, cso- bánkai és gödöllői társintéz­mények csapatvezetői is, va­lamint a velük érkezett ven­dég pajtások. Ekkor hirdették meg a csapat névadójának, Ságvári Endrének az életét fel­táró anyaggyűjtő versenyt, és ekkor alakult meg a céllövő szakkör is. A legsikeresebb al­kotásokat bemutató diákok könyvjutalmat kaptak, de va- lamennyiüket dicséret illeti szorgos munkájukért, melyek­ben a látogatók kedvükre gyö­nyörködhettek. JEGYZET Székek az esőben Mire ez a néhány sor megjelenik, talán már be is fejezték a tormási biszt­ró festését — a környék­beliek legnagyobb örömé­re. Az ízes ételek bizo­nyosan jobban esnek majd a tiszta falak között, leg­feljebb az okozhat némi gondot, hogy a finom fala­tokat nem lesz min elköl­teni. Az étterem székei és asztalai a festés idejére ugyanis a fedetlen teraszra kerültek, kitéve az eső pusztításának. Lehetséges persze, hogy a kár hatásá­ra talán szilárdabban áll­nak majd helyükön, mint eddig. Az is lehet, éppen emiatt kerültek az utcára... Mindenesetre a zuhogó eső­ben ázó asztalok és székek látványa elszomorító volt. A felhők persze, nem hi- báztathatók ezért... f. Mit látunk ma a moziban? A fekete gyémántok I—II. Színes magyar film. Kiséró- műsor: Magyar híradó. Elő­adás kezdete: 6 óraikor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN Az ötödik pecsét. Színes ma­gyar film. Előadás kezdete: 6 órakor. SPORT MNK-seiejtező - csalódással szerzett ismereteket összegez­zük, a korábbinál magasabb szinten. — Az előadásokon szó esett az integrált oktatásról, vagyis az egyes tantárgyak közötti határvonalak szabályozott fel­oldásáról. Mennyire aktuális ez a kérdés az iskolában? A tantárgyak integrációja úiján — Az ir egrációs törekvések egyetlen oktatási intézmény­ben sem újkeletűek. Régen be­bizonyított tény, hogy a tan­tárgyak közötti kapcsolatok figyelembevételével növelni lehet az oktatás hatékonysá­gát, ám a módszerek kutatása még korántsem fejeződött be. Csaknem valamennyi nevelőnk szívügyének tekinti, hogy fel­térképezze az újabb lehetősé­geket. Nevelői kollektívánk rendszeresen összegzi tapasz­talatainkat. Ez egyébként va­lamennyi kísérletünkre vonat­kozik. A közösségi munkát igen fontosnak tartjuk, s eb­be a közösségbe mindig bele­számítjuk a szülőket is. — A szülők ennek ellenére hátrányban vannak a neve­lőkkel szemben — mondja Szeleczky János, a szülői mun­kaköz sség elnöke. — A szak­képzett nevelők rendszeresen vesznek részt továbbképzésen, a szülők c -ak alkalmanként, a szülők iskoláján és a szülők akadémiáján. Jó volna, ha eze­ket a foglalkozásokat gyako­ribbá, rendszeresebbé lehetne tenni. F. Karai ©tétlen—Nagykőrösi Ki­nizsi 2:1 (1:1). Kinizsii: Kocza, Balogh, Bél- teki, Juhász, Labancz, Orbán Szőke, Horváth, Szalai, Tóth I., Kovács T. Az első félidő elején az erős széllel szemben játszó körösi csapat szerezte meg a veze­tést Horváth révén, melyet a hazaJak a félidő végén 11-es- ből egyenlítettek. Fordulás után a hátszéllel támadó Ki­nizsitől a biztos győzelem volt várható, ezzel szemben a sokkal lelkesebben és igen taktikusan játszó alsóbb osz­tályú csapat megérdemelten nyert a nagyon rosszul ját­szó, felsőbb osztályú ellen­féllel szemben. A látottak alapján a szak­vezetés nehéz kérdés előtt áll: mire lehet vélni ezt a na­gyon gyenge szereplést? Azt hihettük, hogy az; eddig el­végzett 37. két-két és fél órás edzés, heti négy alkalommal a lefutott 4—8 kilométerek résztávokra bontva, rangos ellenfelek elleni edzömérkő- zéssk. valamint a múlt va­sárnapi budaörsi erőfelmérő futásban elért szép eredmény után a csapat körül minden rendben van. és jó remények­kel nézhetünk a bajnoki nyi­tány elé. A szakosztályveze- bőség minden lehetőséget megadott a jó felkészüléshez Ezzel szemben mi volt lát­ható: a termelőszövetkezetben dolgozó, heten+e talán egy­szer edző játékosok, sokkal frissebben. lendületesebben •aiktifeusabban látszottak, min» a nagy gonddal, tervszerűen relkészített körösi csaoa» ’Vr:nfe5v hú'z játékos volt a fe1 készítési tervben és Kőrös tetétlenen nem volt csere! I A Népköztársasági Kupa j küzdelmektől elbúcsúzni ilyen korán, szomorú, de nem tra­gédia. A továbbjutás erkölcsi sikert, tétre menő edzömér- kőzáseket, esetleg anyagi többletbevételt is eredmé­nyezhetett volna. Most a tanulságokat kell levonni, még időben, és azo­kat a bajnoki mérkőzéseken hasznosítani, mert, ha ilyen felfogásban és ilyen szellem­ben játszik továbbra is a csa­pat, a kiesés elkerülhetetlen. Szerdán délután 2 órakor hazai pályán a Bem SE ellen lesz edzőmérkőzés. P. S­a mészáros tsz FIATALJAINAK SPORTSIKEREI Cegléden került sor a fa­lun és mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok megyei sparta- kiádjára. Nagykőrösről a Mé­száros Tsz fiataljai vetélked­tek a népes mezőnyökben. Asztalitenisz férfi egyéniben (50 induló volt), az erős me­zőnyben Erdei Pál első lett. Tekében mintegy 40-en in­dultak: 3. Farlcas Ferenc 233; í Kovács László 224: 5. Pavp Siador 218; 6. Farkas Zoltán 213 fával. A 30 körüli sakkozó között Szabó Károly döntetlenül mérkőzöl a végső győztessel, de nem sikerült a legjobb hat vÖzé jutnia. KEDD* SPORTMŰSOR Kézilabda To!di-s»ortesarnok. 15 óra: Nk. Toldi DSK nők—Kecske­méti Béke téri Iskola fiúik. 16: Nk. Toldi DSK- Kecskeméti B4ke téri T-kola férfi barát­ságos mérkőzés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom