Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

1977. MÁRCIUS 29., KEDD viftwap Elhunyt Szántó Zoltán Mély fájdalommal tudatjuk, hogy március 26-án hosszan­tartó betegség után elhunyt Szántó Zoltán elvtárs, a felszaba­dulás előtti forradalmi mozgalom ismert harcosa. Szántó Zoltán elvtárs hamvasztás utáni búcsúztatása ápri­lis 1-én 14 órakor lesz a Mező Imre úti munkásmozgalmi panteonban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Szántó Zoltán halálával a forradalmi magyar munkás- mozgalom egyik kiemelkedő képviselőjének küzdelmes, ál­dozatos életútja ért véget.. Sokgyermekes nagykanizsai munkáscsaládban született 1893. december 17-én. Tizen­négy éves korában Budapes­ten, asztalosinasként kapcsoló­dott be a szociáldemokrata if­júsági mozgalomba. Szakmáját tüdőbetegsége miatt nem foly­tathatta. Korábban félbesza­kadt középiskolai tanulmányai befejezéséhez látott hozzá. Az elsők között vitték ki az orosz frontra, ahol 1916 nyarán fog­ságba esett. Mint olyan sok magyar ha­difogoly, ő is az ufai lágerben ismerkedett meg az érlelődő, majd győztes oroszországi for­radalom eszméivel, s amikor 1918 tavaszán visszatért Ma­gyarországra, neve hamarosan ismertté vált, mint az antimili- tarista mozgalom egyik szó­szólója. 1918 novemberében az elsők között lépett be a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába, amelynek aktív szervező­je lett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után előbb a buda­pesti, VII. kerületi munkásta­nácsba választották, rövidesen pedig a Vörös Hadsereg ez­redparancsnoki beosztásában, hadosztálypolitikai biztosként vett részt a proletárhatalom védelmében. A Tanácsköztársaság leveré­se után Ausztriába emigrált, ahol a KMP külföldi bizottsá­gában megfeszített erővel dol­gozott a párt újjászervezésén. 1926-ban tagja lett a párt Központi Bizottságának, s ha­zatérve vállalta és végezte az illegális pártmunka veszélyes küldetését a Magyarországi Szocialista Munkáspártban működő kommunista frakció vezetőjeként. A Horthy-pribé- kek egy esztendő múlva letar­tóztatták és a hírhedt Szántó­perben nyolc és fél évi fegy­házbüntetésre ítélte a bíróság. 1935-ben szabadult, hamaro­san Moszkvába érkezett, ahol újult erővel vetette magát a munkába: a második világhá­ború kitöréséig dolgozott a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi'Bizottságában, szerkesztette a Dolgozók Lap­ját, s tevékenykedett a Kom- mintem végrehajtó bizottságá­ban. A felszabadult Magyaror­szágra visszatérve előbb az ideiglenes nemzetgyűlés tagja­ként, majd mint országgyűlési képviselő és az MKP Észak­dunántúli Területi Pártbizott­ságának titkára vett részt az ország újjáépítésében, a népi hatalom megszilárdításában. 1947-től Európa több országá­ban képviselte diplomataként hazánkat; tagja volt az MDP Központi Vezetőségének is. Az ötvenes évek bonyodalmas vi­szonyai őt is próbára tették. Betegsége akadályozta meg, hogy később újra részt vegyen a munkában. Két évtizeddel ezelőtt nyugdíjba vonult. Szántó Zoltán gazdag életét, tevékenységét a harcokban ed­ződő, fáradhatatlan, a mun­kásosztályért, pártjáért küzdő kommunista ember állhatatos­sága jellemezte. Emlékét ke­gyelettel őrizzük. A SZOTelnókség ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. A testület a szo­cialista brigádvezetők V. orszá­gos tanácskozásának előkészü­leteivel foglalkozott, megvitat­ta az 1977. évi SZÓT-díjakról készült előterjesztést, jóváha­gyólag elfogadta a szakszerve­zetek és a SZOT 1976. évi gaz­dálkodósáról előterjesztett je­lentést, és megtárgyalta a múlt esztendő munkavédelmi hely­zetének alakulásáról készült összefoglalót. Termelékenység az alumíniumiparban A Magyar Alumíniumipari Tröszt székházában hétfőn sajtótájékoztatón számolt be az iparág munkájáról és fej­lesztési céljairól dr. Dózsa La­jos vezérigazgató. Elmondot­ta, hogy a múlt évben nem­zetközi összehasonlító vizsgá­latot végeztek a tröszt 16 vál­lalatánál a termelékenység alakulásáról. Ebből kitűnt, hogy a magyar timföldgyár­tás termelékenysége a világ­színvonalnak mindössze 70 százaléka, pedig a termék mi- nőségé közismerten a világ­színvonalat képviseli. Az alu­míniumipar más termékeinél a világszínvonalhoz viszo­nyítva jelenleg a bauxit ter­melésénél 50, a hengerelt­árukénál és a késztermékeknél 60—70 százalékos a hazai ter­melékenységi szint. Ezért cé­lul tűzték ki, hogy tíz év alatt elérik a termelékenység je­lenlegi világszínvonalát, majd pedig 1985—1990 között az ak­kor várható technikai világ- színvonallal azonos fejlettsé­gi szintre emelik a hazai ter­melékenységet. A vezérigazgató a továb­biakban elmondotta: a terme­lékenységnövelés távlati stra­tégiájának megfelelően alakít­ják fejlesztési terveiket, s kor­szerűsítik a munkaszervezést, a gazdálkodást. További dinamikus fejlődés Külkereskedelmi kapcsolataink a testvérországokkal Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes hétfőn hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműkö­déséről tájékoztatta az újság­írókat. Kiemelte, hogy külkereske­delmi forgalmunk döntő forrá­sa egyre inkább a szakosítás és a kooperáció. Eddig mintegy 90 sokoldalú és 160 kétoldalú sza­kosítási és kooperációs egyez­mény kidolgozásában és meg­valósításában vettünk részt, s jelenleg 150 hasonló megálla­podást készítünk elő. Tavaly 71 szakosítási és kooperációs megállapodást írtunk alá, vagy hoszabbítottunk meg. Így exportunknak 22, impor­tunknak 11 százaléka szakosí­tott vagy kooperációs termék. A termelési együttműködés­re alapozva külkereskedelmi forgalmunk 1976-ban tervsze­rűen és kiegyensúlyozottan fej­lődött tovább. Az év folyamán összesen mintegy 6 milliárd ru­bel értékű árut cseréltünk, ezen belül kivitelünk 13,7, be­hozatalunk 8,4 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Az 1977-re aláírt árucsere- forgalmi jegyzőkönyvek sze­rint forgalmunk 12,9 százalék­kal emelkedik az idén, ezen belül a kivitel 14, a behozatal 11,8 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, de magasabb az eredetileg tervezett szintnél is. Kedvező az is, hogy a fogyasz­tási cikkek importja mintegy 14 százalékkal növekszik. Áru­cserénkben a szakosított ter­mékeit kölcsönös szállítása az idén mintegy 44 százalékkal bővül. Kiemelkedően legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, amellyel várha­tóan 3,6 milliárd rubeles for­galmat bonyolítunk le az idén, 10 százalékkal nagyobbat az elmúlt évinél. Az árucsere ösz- szetétele változatlanul igen kedvező. Exportunkban tovább nő a beruházási javak rész­aránya. A gépek és gépipari berendezések az idén a Szov­jetunióba szánt kivitel 45 szá­zalékát alkotják. A Szovjet­unióból származó behozata­lunknak egynegyede szénhid­rogén és villamos áram. A Ba­rátság kőolajvezetéken az idén 7.4 millió tonna kőolaj érkezik, több mint 1976-ban. A Szovjet­unióból érkező komplett gyár­berendezések segítik a magyar ipar szerkezetének korszerűsí­tését. Lehetőség nyílik arra is, hogy nagy értékű közlekedési és hírközlő eszközöket vásárol­junk a Szovjetuniótól. Húsz metró motorkocsi, 50 trolibusz, több mint 5000 tehergépkocsi, várható szovjet vállalatoktól. Továbbá vásárolunk 21 ezer szovjet háztartási varrógépet, 1.4 millió rubel értékű fény­képezőgépet, 300 ezer rubel ér­tékben rádióelemeket, 33 ezer személygépkocsit, tranzisztoros rádiókat, órákat stb. A ma­gyar és szovjet vállalatok ed­dig 33 szakosítási egyezményt kötöttek, s várható, hogy ez a tekintélyes szám rövidesen to­vább emelkedik. A magyar—NDK árucsere­forgalmi jegyzőkönyv a for­galom kiegyenlített növelését teszi lehetővé. Árucserénk meghaladja majd az 1,1 mil­liárd rubelt, ezenbelül csak­nem 800 millió rubelért szállí­tunk egymásnak gépeket és berendezéseket. Csehszlovákiá_ ml 7 százalékkal bővítjük áruforgalmunkat. A magyar— lengyel megállapodás rendkí­vül erőteljes, 26 százalékos nö­vekedéssel számol. Továbbra is gyors a magyar—román for­galom bővülésének üteme. A megállapodás értelmében for­galmunk 28 százalékkal lesz ■ magasabb, min* tavaly. Ma- í gyarország és Bulgária a kül­kereskedelmi egyensúly to­vábbi megszilárdítására tö­rekszik, s az áruforgalom elő­reláthatóan mintegy 26 száza­lékkal emelkedik. Jugoszláviá­val szintén élénkül a forgal­munk, az import és az export arányosan bővülő összege vár­hatóan eléri majd a 410 millió dollárt A szocialista országokkal aláírt idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek jó alapot és megfelelő kereteket biztosíta­nak a külkereskedelmi terv, s egyben a kölcsönös kötelezett­ségek teljesítéséhez is. A mi­niszterhelyettes rámutatott, hogy az érvényben lévő szabá­lyozórendszer megfelelően mű­ködik, annak lényeges módo­sítását év közben sem tervezik. Hogy több legyen (2.) Kísérletező dabasiak Földet adnak a zöldségtermesztéshez A dabasi járási hivatalban hallottuk, hogy az idén ta­vasszal érdekes kezdeménye­zés született a dabasi Fehér Akác Tsz-ben. Bárki kaphat földet a közös gazdaságtól egyetlen feltétellel: zöldsé­get kell termelnie rajta. A tsz központjában Janicsák Jó­zsef elnökhelyettessel talál­koztunk, aki nemcsak egyik szószólója a háztáji gazdál­kodásnak, hanem maga is te­vékeny részt vállal a munká­ból. Hatszáz négyszögöles kertjében már kel a sárgaré­pa, fólia alatt zöldell a papri­ka, paradicsom, s a családján kívül tizenketten hordják tő­le a tejet. Nyolcvan hektáron már munkálkodnak — A tsz párt- és gazdasági vezetőivel úgy határoztunk — mondta —, hogy fellendítjük a nagyközségben a zöldségter­mesztést, hiszen Dabas min­dig híres volt karfiollá ról, korai burgonyájáról. Minden kerületben összehívtuk a la­kosságot, s Török Zoltán, a növényvédő agronómusunk tartott előadást a zöldségter­mesztés lehetőségeiről, leg­fontosabb növényvédelmi ten­nivalóiról. Azóta is többször felkeresik növényvédő szak­embereinket, akik mindenki­nek szívesen adnak tanácso­kat. Március 15-ig bárki kér­hetett földet, aki vállalta, hogy zöldséget termel rajta. Nyolc­van hektárt osztottunk ki, de még korántsem fejeződött be az akció. Még most is van je­lentkező és mi senkit sem utasítunk el. Nem kötelező a szövetkezet útján értékesíte­ni az árut, de lehetőséget adunk arra, hogy a teljes megtermelt mennyiségre ga­rantált áras értékesítési szer­ződést köthessenek a kister­melők. A legtöbben élnek is ezzel a lehetőséggel. — A kimért zöldségkerte­ket felszántottuk, vetésre elő­készítettük. Mindenütt van öntözési lehetőség is. Egyéb-' ként nem csak egyes embe­rek kértek földet a lakatos­üzem dolgozói például közö­sen vállaltak 20 hektár bur­gonyát, már meg is kanták hozzá az 560 mázsa vetőgumót. A tésztaüzem is átalakult Míg beszélgetünk, megér­kezik a szövetkezet elnöke, Kakucsi Gabriella is. — Azt se felejtse el —veti közbe —, hogy a tésztaüzemet átalakítottuk zöldségtisztító­vá. Itt foglalkoztatjuk a me­zőgazdasági termelésből fel­szabaduló lányokat, asszo­nyokat és az idén már 600 va­gon tisztított zöldséget szál­lítunk a Győri Hűtőháznak. Erre szerződést is kötöttünk, mely 5 évre biztos felvevő­piacot jelent. Az Ipoly mentén Fojta Mihály, a háztáji bi­zottság elnöke mindennap vé­gigjárja a kiskerteket, néze­geti a palántát. — Van is mit nézni — mondja —, '40 hektárnyi fólia­sátor áll az udvarokban. Né­hányat megtépett a vihar, de a legtöbb alatt már virágzik a paprika és egy-két héten belül piacra érik a retek, meg a saláta is. A hollandi ágyak­ban nő a szabadföldi palánta. Büszke vagyok arra, hogy én is részt vehettem a szervezés­ben. Nemcsak azért, mert kell a zöldség, hanem ismerek én sok olyan idős embert, aki a tsz dől kapott járadékból él. Nemcsak az a baj, hogy ke­vés a pénze, hanem az, hogy már nem tud részt venni a közös munkában és úgy érzi, hogy csak csüng a család nya­kán. Most viszont ők is tehet­nek valamit, szükség van rá­juk, mert a kertben néhány órát még eldolgozgatnak és átadhatják a több évtizedes tapasztalatukat. Nagy dolog ám ez, egy idős embernek! — A melléküzemágak dol­gozói 80 hektár tök és sárga­répa részes művelését vállal­ták. Ez lesz a zöldségtisztító legfontosabb alapanyaga. A legtöbben fiatalok, sőt, fiatal házasok. Építkeznek, kocsit szeretnének..kell a pénz. Fóliák alatt és szabadföldben Ifjú Janicsák József Vörös­marty utca 80. szám alatti kertjében 100 négyzetmétert foglal el a két fóliasátor. Szé­pen fejlődik alatta az óriás biztos bejön. Ha felszedjük a retket, burgonya kerül a he­lyére. Március másodikán szü­letett a fiam, most a felesé­gem is itthon lesz három évig, gyermekgondozási sza- badságőn, keli a pénz. Könyvből tanulják, de nekivágnak Oravecz János, a Tanács- köztársaság útja 94. alatt la­kik. Nemrég épült a háza, kí­vülről még nincs bepucolva. A felesége fogad, mellette egy 9 éves, kislány, a szoknyájá­ba csimpaszkodva, meg egy 3 í éves kisfiú. A kertben itt is i fóliasátor áll, s palántanevelő hollandi ablak. — A szélén egy kicsit gyen­gébb a retek — mutatja —, mert amikor az a nagy vihar jött, felkapta a fóliát, újra kellett csinálni az egészet. Bosszankodott is a férjem ... Míg a palántákat néztük az üvegablakok alatt, megérke­zik Oravecz János is. — Most fizetem a tanuló­pénzt — említi. — Nem szé­gyenlem, könyvből tanultam a gyümölcsfa metszését is ..., meg amit el tudok lesni má­soktól. Pestre jártam fel dol­gozni, nyolc éve jöttem haza. a tsz melléküzemébe. Négyen vagyunk, a feleségemnek ép­pen tegnap telt le a gyermek- gondozási szabadsága, a házat is be kell pucolni... szóval úgy gondoltuk, hogy belevá­gunk. Már itt a krumpli az előszobában, a szomszédom­mal közösen vállaltunk egy hold mákot is. Tudom, hogy sok egy-két emberre, de ösz- szefogunk a rokonsággal, ba­■ , , « ; t , . r 1 • I aziClUKUHA d 1. UAV>ltO-a'55Rij KIKi vajretek, husvetra szeretne ki- rátokkal és jönnek is má. Az Ipolymentl Vízgazdálkodási és Talajjavító Társulat dolgozói géppel tisztítják az útmenti árkokat, Ipolytölgyestől Nagybörzsönyig. Nagy Iván felvétele vinni az egészet a piacra. Az udvar végében üveg alatt nő a merev szárú paprika-, a paradicsom- és a salátapalán­ta. Ha kikerül a fólia alól a retek, ezt ülteti a helyébe. — A gépműhelyben dolgo­zom — mondja. — Szabad időmet kertészkedéssel töl­töm. A feleségem pedagógus, de ő is szívesen segít. Egy hold zöldséget vállaltunk a tsz-től. Itt van a föld egy ug­rásra, a nyomda mögött, bár­mikor kimehetek, még, ha csak egy-két órám lesz is. Három részre osztottuk. Egy- harmadába zöldséget vetet­tünk, az már szépen kel, egy- harmadába retket, egyhar- madába hagymát. Valamelyik kot egyelni. Aztán majd md is segítünk nekik. Szerintem csak így lehet és így érde­mes. Mi se zöldségeztünk ed­dig, most ^próbáljuk először. Azért próbálkozunk többfé­lével, hogy majd azt folytat­juk, amelyiket érdemes. Ha a fóliával jövök ki jobban, ak­kor jövőre az egész kertet be­borítom vele. Ha a mák lesz gazdaságosabb, azt vetem. Csak tudja, annyi baj volt a felvásárlással a korábbi évek­ben, meg az időjárás is sze­szélyes ... Viszont a tsz vál­lalta az értékesítést, s ez bi­zalmat ad az embereknek. Amit eddig megígértek, még mindig teljesítették. T. Ágoston László BUDAPESTEN Egyházi vezetők megbeszélései Az Egyházak Világtanácsa I országok több mint 40 magas vezetői, valamint a szocialista I rangú egyházi képviselője. A országok protestáns és ortodox egyházainak képviselői már­cius 29—31. között Budapesten konzultatív megbeszélésen ta­lálkoznak. A csaknem 300 pro­testáns és ortodox egyházat tömörítő nemzetközi egyházi szervezetnek, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Taná­csa közreműködésével összehí­vott konzultációján részt vesz dr. Edward Scott kanadai ér­sek, a tanács központi bizottsá­gának elnöke, dr. Philip Potter főtitkár, dr. Konrad Raiser fő­titkárhelyettes és a szocialista konzultáción dr. Philip Potter és dr. Bartha Tibor református püspök tart vezető előadást. Segélyszállítmány A Magyar Vöröskereszt egy­millió forint értékű segélyt küldött a Libanoni Vöröske­resztnek szervezetei tevékeny­ségének a helyreállításához. A küldemény a Libanoni Vörös- kereszt igényének megfelelően gyógyszerekből és más egész­ségügyi cikkekből áll. Budakalászra látogatott a kanadai nagykövet Hétfőn Budakalászra látoga­tott W. T. Delworth, Kanada magyarországi nagykövete, H. W. Guynak, a nagykövetség kereskedelmi ügyekkel foglal­kozó I. titkárának társaságá­ban, s a Lenfonó- és Szövőipa­ri Vállalatot kereste fel. Itt a vezérigazgatóságon Beck Ta­más, az LSZV vezérigazgatója — a vállalat más vezetőivel — nyújtott tájékoztatást a ma­gyar lenipar egészét képviselő vállalat működéséről, életé­ről. Részletesen tájékozódott a nagykövet az LSZV — BUDA- FLAX kanadai exportjáról. Ezt követően megtekintette a bu­dakalászi rostlentermesztési rendszer működéséről készült színes filmet és elismerően nyilatkozott a lenteirmesztés teljes egészében gépesített technológiájáról. A nagykövet és közvetlen munkatársa megtekintette a vállalat mintatermében össze­állított reprezentatív kiállí­tást. Érdeklődéssel szemlélte az LSZV iparművészeinek munkáját, majd a Budakalászi Szövőgyár munkatermeit: a filmnyomóüzemet, és a szov­jet SZBT gépekkel felszerelt szövőüzemrészt tekintette meg. A látogatás végeztével W. T. Delworth nagykövet azt a ha­tározott véleményét fejtette ki, hogy tapasztalatai alapján a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lat rendkívül magas színvona­lon dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom