Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
1977. MÁRCIUS 26., SZOMBAT AZ ÚJ VÁROST KÖSZÖNTJÜK A megkezdett úton az szolgálja a környező nagyközségek lakosságának ellátását is. Átsugárzott a politikai tapasztalat, a teremtő erő a járás többi községére is. Az üzemek dolgozói a napi munka mellett a lakóhelyükön, a járás községeiben a társadalmi élet mozgatóerői, aktív támogatói voltak. Ebben az igen aktív társadalmi mozgásban nőtt fel politikailag is a városi rangra Dunakeszi. Dunakeszi területi és üzemi pártbizottságainak több éves szoros együttműködése kialakította azt az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységet, amely a politikai élet továbbfejlődésének zálogia is lett. Ugyanakkor biztos alap is a nagyobb önállósággal járó megnövekedett felelősség gyakorlására. Az új helyzetben járási jogú pártbizottság irányításával, a városi tanács megnövekedett jogkörével az irányító szervek szintjén is létrejön a mintegy 10 éve felgyorsult városiasodás folytatásának felvétele. MÄR városias eredményeket hozott a IV. ötéves terv a település fejlődésében. Megépült a csatornarendszer, megoldódott az egészséges ivóvízzel való ellátás, a villamosítás teljessé tétele is erre az időszakra esik. Felépültek az első magas házak. A fejlődés azonban újabb és újabb gondokat vetett fel. öt évvel ezelőtt az óvodáskorúak majdnem felét nem tudtuk óvodába elhelyezni. Az üzemek, a községi tanács és a lakosság összehangolt erőfeszítéseinek eredményeként több száz új óvodai hely épült. Ma minden jelentkezőt fel tudunk venni óvodába Dunakeszin. Ugyanígy nagy gond ma az általános iskolai tanteremhiány. A helyzet kulcsa ismét a város társadalmi erőinek kezében van, s a megoldás körvonalai kibontakoztak. Most, ahiikor a váci járás lakossága, párt- és tanácsi szervei, társadalmi és tömegszervezetei nevében köszöntjük megyénk legfiatalabb városát, jogos büszkeség tölt el bennünket. Beérett a megye, a járás és a nagyközség ösz- szehangolt, megfeszített munkájának gyümölcse: Dunakeszi továbbhaladhat önállóan a megkezdett úton. Az ünnep hangulatában is tudjuk: erősek a szálak, amelyek Dunakeszit környezetéhez, a váci járáshoz kötik. Ezek a szálak biztosítják a jövő feladatainak megoldásában is az együttműködés t. JELKÉPES IS az a tény, hogy a várossá nyilvánítás felszabadulásunk 32. évfordulójához kötődik. A szovjet nép nagy áldozatai a felszabadításban, majd a szocializmus építésében nyújtott segítsége, s az itt lakók áldozatvállalásai, forradalmi harcai együtt teremtették meg mai ünnepünk alapját. BARÄT ENDRE, a váci járási pártbizottság első titkára Lakótelepnek, üzemnek Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Tábornokokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg. Végül egyéni kegyelmi és állampolgársági ügyekben döntött. MEDOSZ-tanácskozás a Gödöllői Tangazdaságban Kihelyezett szakszervezeti ülést tartott pénteken, a Gödöllői Tangazdaságban a ME- DOSZ Pest megyei Bizottsága. Kondor Ottó, a tangazdaság megbízott igazgatója beszámolt a gazdaság tavalyi eredményeiről, idei terveiről, valamint a létszám- és bérgazdálkodásról. A gödöllőiek gazdálkodása, a korábban kialakult termelésszerkezet és az évenként elért termelésiérték-nö- vekedés méltán váltott ki országos elismerést. 1974-ben megalakították a búza és borsó termelési rendszert, amelynek tavaly már 30 tagja volt. Sajnos az állattenyésztés nem fejlődött a kívánt mértékben, de 1980-ig e téren is rendben lesznek. Vezekényi Ferenc, a Felső- babádi Állami Gazdaság igazgatója az üzemi balesetek megelőzéséről és a mulasztók felelősségrevonásáról készített jelentést. Tavaly csökkent a gazdaságban a balesetek száma, de az utóbbi három hónapban többen megsérültek az új palackozóüzem szerelése közben. Az ok: nem ismerték az új technológiát. Sajnos, az új gépek és vegyszerek általában sok balesetet okoznak, ezért a MEDOSZ Pest megyei Bizottsága felhívja az alapszervezetek figyelmét: fordítsanak nagyobb gondot a munkavédelmi előírások szigorú megtartására és a dolgozók általános műveltségének növe-i lésére. Befejezésül tájékoztató hangzott el a szakszervezeti jogsegélyszolgálat herceghalmi tapasztalatairól és az öt évre szóló nőpolitikái intézkedési tervek felülvizsgálatának megállapításairól. Felszabadulásunk történelmi jelentősége (2.) Népmozgalom - népi hatalom A szovjet csapatok nemcsak a német fasisztákat és magyar kiszolgálóikat űzték ki az országból, hanem csapásaik alatt széthullott az ellen- forradalmi rendszer is; az államapparátus felbomlott, a horthysta hadsereg felmorzsolódott, a rendőrség és csendőrség nagy része elhagyta az országot. A régi állam- apparátus eltörlése nyitotta meg az utat a nép forradalmi erői előtt. 25 év után ismét legálissá vált a Magyar Kommunista Párt, színre lépett a Nemzeti Parasztpárt a szegényparasztság politikai szervezete, újjászerveződött a Szociáldemokrata Párt, s hamarosan zászlót bontott a Független Kisgazdapárt, az ellenforradalmi rendszer egyik legjelentősebb paraszti-kispolgári ellenzéki pártja. A demokratikus erők létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, együttműködésük politikai keretét. 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megválasztotta az új magyar kormányt. Az előrenyomuló szovjet hadsereg nyomában főleg a Dunától keletre eső, forradalmi és demokratikus hagyományú országrészeken széles körű demokratikus népmozgalom bontakozott ki. Kezdetben spontán módon, később kormányrendelkezésekre különböző népi szervek — nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, földigénylő bizottságok — jöttek létre, melyeken keresztül a dolgozó tömegek közvetlenül vettek részt a közügyek intézésében, az ipari és mező- gazdasági termelés helyreállításában, s olyan hatalmas reformok végrehajtásában, mint a nagybirtokrendszer felszámolása, a föld szétosztása a falusi nincstelenek között. Egyszóval megkezdődött a népi demokratikus forradalom. Elmondhatjuk tehát, hogy a felszabadulás alapvető jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését. Osztályok mennek — osztályok jönnek A kibontakozó népi demokratikus forradalom, s főként a forradalom részeként végrehajtott földreform alapvető változásokat idézett elő a magyar társadalom osztályszerkezetében. A magyar uralkodó osztályok elvesztették korábbi gazdasági-politikai vezető szerepüket és soraikban döntő jelentőségű eltolódások következtek be. A földreform a nagybirtokos osztály gazdasági alapját szüntette meg. A magyar reakció vezető erejének szétverésével felbomlott a nagybirtok és a nagytőke politikai szövetsége. Ugyanakkor sa pecsételődött meg. A régi közigazgatás széthullásával az állami bürokrácia felsőbb, a nagytőkével és a nagybirtokkal szorosan összefonódó, a legfontosabb állami és közéleti tisztségeket kézben tartó rétege esett szét. A földreform a középbirtokosság anyagi bázisát is felszámolta. Ily módon, bár a nagyburzsoázia és részben az állami bürokrácia bizonyos mértékig újjászerveződött, a felszabadulás után a hagyományos uralkodó osztályok fennmaradásáról a régi értelemben alig beszélhetünk. Az értelmiségi, valamint városi és falusi kispolgári rétea nagyburzsoázia maga is meggyengült, táborában ugyancsak jelentős erőátcsoportosulások történtek. Fontos változások zajlottak le az uralkodó osztályok alsóbb régiója, az úgynevezett „keresztény úri középosztály” összetételében, társadalmi-politikai elhelyezkedésében is. A Horthy-had- sereg katonai vereségével a kasztszerűen elzárkózó, zömében németbarát tisztikar sorÉvente százezer lakás Az építésügyi ágazat tervei és feladatai Az építésügyi ágazatban az utóbbi másfél évtized során elért fejlődésről, a gondokról, és az újabb feladatokról tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben pénteken Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Tájékoztatójából kitűnt, hogy az ország épületvagyona 15 év alatt megkétszereződött, 1961 és 1975 'között 8 millió négyzet- métert meghaladó alapterületen épült üzem és gyárépület, továbbá több mint 1 millió új lakást adtak át. Ebben az időszakban az építőipari technikai fejlesztésére és korszerűsítésére mintegy 30 milliárd forintot költöttek. Dunakeszin szükségessé vált egy szennyvíztisztítótelep építése, mivel sem az épülő lakótelep, sem az ipari üzemek szennyvizét nem lehet az élővízbe vezetni. A telep jelenleg ideiglenesen üzemel, de majd a végleges kiépítés után — 1980-ban — naponta 2 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg. Bondor József kifejtette, hogy az építési kapacitás és a beruházási igények egyensúlyának megteremtésére több lehetőség mutatkozik. Különösen kedvező az építési kapacitás bővítésére a könnyűszerkezetes építésmód, amelynek költségeit számos beruházó sokallja, megfeledkezve arról, hogy ezzel a korszerű technológiával harmad annyi idő alatt lehet felépíteni egy-egy csarnokot, létesítményt, mint hagyományos módon, s az így megtérülő idő sok esetben jóval több anyagi előnyt jelent, mint amennyi többletköltséget a drágább szerkezetek alkalmazása okozott. A lakásépítésben is az iparosított építésmód, a korszerű gyártói hálózat megteremtése eredményezett szinte ugrásszerű fejlődést, s tette lehetővé, hogy most már évente csaknem 100 ezer lakás épül az országban. Sok még a javítanivaló azonban a lakásépítés előkészítésében és befejező munkálataiban. A minisztérium utasította megyei vállalatait, hogy működési körzetükben nyújtsanak segítséget más építőipari szervezetek fejlesztéséhez, kölcsönözzenek korszerű gépeket, vagy jóváírásra adjanak át olyan berendezéseket, amelyeket a nagy állami vállalatnál nem, de a kisebb szervezeteknél nagyon jó hatásfokkal hasznosíthatnak. Nagy feladatok hárulnak az építésügyi ágazatra a következő 15 éves időszakban is: termelését a jelenleginek két-há- romszorosára kell növelnie. A lakásszükségletek és az ország gazdasági lehetőségeinek mérlegelése alapján az 1990-ig szóló lakásépítési program szerint 1,3—1,4 millió új otthon építését tervezik. gek létszáma a háborús vér- vcsziesege^et leszamxtva, nem változott, tarsauaimi Helyzetűit azonoan mouosult azaital, nogy a felettük levő osztályúit íeioomlotiaK. A felszaoadulás után a leg- jelentoseob változások a parasztság társadalmi-politikai elneiyezttedésében, összetételében következtek be. A földosztás során több mint 640 ezren kaptak átlag 5,1 kát hold földet, közülük 585 ezer (a juttatottak 85 százaléka) volt cseléd, mezőgazdasági munkás vagy szegényparaszt. Ennetc ereuményekeppen a mezőgazdasági össznépességen belül az agrárproletariátus számaránya az 1941. évi 45,8 százalékról 17 százalékra, a gazdag paraszti kategória aránya 7 százalékról 2,8 százalékra csökkent, míg a kis- és középparasztsághoz tartozó népesség súlya 47 százalékról 80,2 százalékra nőtt. E számok világosan jelzik, hogy a parasztság összetételében a felszabadulás után radikális átrendeződés következett be. Az agrárproletariátus földhöz juttatásával a munkás- osztály összlétszáma is csökkent, és belső összetétele is jelentősen megváltozott. Amíg a háború előtt a munkásság majd felét a mezőgazdasági munkásság tette ki, addig a földreform után aránya az összmunkásságon belül 23 százalékra esett vissza, ezzel szemben az ipari munkásság részesedése az 1941. évi 35,4 százalékról 47,8 százalékra növekedett. Létszámának csökkenése azonban nem jelentette a munkásosztály osztályerejének mérséklődését, politikai befolyásának visszaesését. Éppen ellenkezője történt: a munkásosztály alkotta a népi demokratikus forradalom vezető erejét. Korszerűsödő társadalom A nagybirtokos rendszer szétverésével és a falusi szegénység földhöz juttatásával Magyarországon végleg felszámolták a feudális maradványokat és gazdasági alapjukat vesztették azok az osztályok, rétegek, amelyek az ország modern kori történetében a társadalmi haladás legfőbb ellenzői, a konzervativizmus és a fasiszta reakció legfőbb hordozói voltak. A nagyburzsoázia és gazdag parasztság gazdasági-politikai helyzetének megroppanása a burzsoázia lehetőségeit korlátozta. Ugyanakkor a dolgozó osztályok társadalmi helyzetének megváltozása a baloldali — kommunista és szociáldemokfölyamat a fasiszta Németország által kezdeményezett há- ramhatalmá egyezményhez való csatlakozással még teljesebbé vált. Az elszigetelődést csak az új, népi demokratikus kormányzat volt képes feloldani. A Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak már 1945 őszén helyreállították a diplomáciái kapcsolataikat Magyarországgal. A magyar nép az első perctől kezdve élvezhette a Szovjetunió támogatását és nagylelkű gazdasági-politikai segítségét. Rendeződött az ország viszonya a környező demokratikus államokkal is. A politikai erőviszonyok balratolódá- sával párhuzamosan, 1947— rata irányzatok — társadalmi | 48-ban Magyarország egyre ' szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval és a környező népi demokratikus országokkal, s barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződések egész sorozatával új alapra helyezte viszonyát velük. A felszabadulás tette lehetővé azt is, hogy országunk egyenrangú tagként helyezkedjék el a szocialista országok nagy családjában. A felszabadulás nyitotta meg a nemzeti újjászületés, a nemzeti felemelkedés útját. A magyar nép élni tudott azzal a szabadsággal, amelyet a felszabadító Vörös Hadseregtől kapott, s ma, 32 év múltán hazánk Európa egyik legelmaradottabb országából, virágzó, a fejlett szocializmust építő országgá vált. Vida István hátterét szilárdította meg. Bár a magyar társadalom erős agrár jellege továbbra is fennmaradt, a társadalmi struktúrában lezajló változások a modernizálás, a korszerűsödés feltételeit teremtették meg és sok tekintetben megszabták a politikai szféra kereteit és e szférában kibontakozó fejlődési tendenciákat is. Ily módon a felszabadulás nemcsak a népi demokratikus forradalom kibontakozását, a népi hatalom megteremtését tette lehetővé, hanem a magyar társadalom korszerűsödését is, és jelentősen hozzájárult a szocialista forradalom győzelméhez. A két háború között Magyarország a nagytőkés-nagybirtokos uralkodó osztályok reakciós külpolitikai törekvései miatt nemzetközileg fokozatosan elszigetelődött, s ez a Parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban Pénteken Benkei András belügyminiszter elnökletével országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Dr. Kamara János rendőr vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár értékelte a minisztérium 1976. évi munkáját és ismertette az 1977. évi feladatokat meghatározó irányelveket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Körösi György rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettesnek, a Belügyminisztérium területén végzett eredményes munkája elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Benkei András adta át A Minisztertanács Lad- vánszky Károly rendőr vezérőrnagyot belügyminiszter-helyettessé, egyidejűleg országos rendőr-főikapitánnyá nevezte ki. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. PEST MEGYE településhálózata rugalmasan követi £ gazdasági fejlődés által meghatározott irányt. Az utóbb; két évtizedben a megyéber túlsúlyra jutott az ipari termelés. Ebből ered, hogy településeink lakosságának foglalkozási struktúrája megváltozott. Jelentősen nőtt a bérből és fizetésből élők aránya. Ezen belül is legdinamikusabban a munkások száma gyarapodott. A Budapest környéki nagyközségekben és a városokban meghaladja a foglalkoztatottak 70 százalékát. A nagy múltú üzemek mellett az ipari termelésnek éppen a legkorszerűbb ágazatai alakultak ki. A mezőgazdaságból óriási arányban kerültek át a dolgozóik az iparba. Így egyes járásokban a munkaképes lakosság 10 százaléka a mezőgazda- sági kereső. A munkaerő folyamatos csökkenése kényszerítő erővel hatott a mezőgazdaság korszerűsítésére: a szakosodásra, a hatékony iparszerű termelési rendszerek kialakulására. Így a gazdasági fejlődés egyenes következménye lett a településhálózat változása is. Alig több mint 10 év alatt Gödöllő és Százhalombatta után Dunakeszi a harmadik település, amely munkájával, fejlődésével, a lakosság összetételével, a kommunális és kiszolgáló ágazat fejlődésével rászolgált teljes joggal a várossá nyilvánításra. DUNAKESZI a váci járás 35 községe közül egy volt: a legelső. A felszabadulás óta eltelt több mint három évtizedben betöltötte azt a bázisszerepet, amelyből az MSZMP politikájának végrehajtásához a legtöbbet meríthettünk. Ott voltak a dunakesziek a vasút újjáépítésében, a földosztásnál, az államosításnál, a falujáró mozgalomban és a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél. Elsőnek álltak a prolétárhat&lom ' véöelriié- ben a munkásőreink közé. Százával vállaltak szerepet az itt élők a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításában. Ugyanilyen helytállásuk, kezdeményezőkészségük, példamutatásuk tapasztalható a legutóbbi évek nehéz feladatainak megoldásában is. Ez a nagyközség teremtette meg az országban is az elsők között a közművelődési intézmények közös fenntartását és irányítását. Innen indult a pedagógusok komplex-szak- mai-politikai továbbképzési rendszerének kísérlete. Itt hangzott el a felhívás: minden nagyközségben építsünk öregek napközi otthonát, és itt bontakozott ki a legteljesebben az Egy üzem, egy iskola — óvoda mozgalom. Nagy gondjaik mellett is túl tudtak látni a község határán. Elsők között vettek részt a gödi Fészek tradíciójának folytatásában, a gödi iskola felépítésére szervezett járási akció kibontakoztatásában. Számos nagyberuházás úgy
