Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

wxnt ^jfijt Tf 'KStmím 4 19T7. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Ráckevéról indultak... Fogyó Béla és Csajághy Rezső kiállítása Budapesten I Fegyó Béla és Csajághy Re­zső kiállítása a fővárosban a Pedagógusok Központi Fák­lya Klubjában (VI., Csengery u. 68-ban) tekinthető meg áp­rilis elsejéig, vasárnap kivéte­lével, naponta. 10 és 13, szom­baton 10 és 13 óra között. Ráckevéról indult Fegyó Béla festői és Csajághy Rezső iparművész pályája. Fegyó Béla gyáli tartózkodása alatt is, az ifjúkor folyóparthoz, ráckevei házakhoz kapcsolt emlékeit festi egyre érzéke­nyebb színkultúrával és tu­datos formakezeléssel. A Nagy István csoport tagjaként min­dig úgy jelentkezett a kiállí­tásokon, hogy egyre jobb ké­peket láthattunk tóle. Szigo­rú az önismerete, hajlandó so­kat tanulni, dolgozni, hajlan­dó változtatni beidegződésein. Ennek köszönheti fejlődését. Számára a Képzőművészeti Főiskola, a zebegényi tartóz­kodás mindig az előrelépést jelentette. Három témában bontako­zik ki művészete; figuráli­sakban, csendéletek sorozatá­ban és házakat felvonultató tájképekben. Ami csendéle­teit illeti, szembetűnők bátor és árnyalt felüle­tei, a motívumok. Teáskanna, vasa­ló, öreg komód je­lenti a kiemelt részeket. A nép­rajzi rekvizitum festői értékké ár- nyalódik. A rácke­vei öreg kapóik, hajlott tetők, ut- rák és menyeg- zős készülődések is a csendélet ben- söségével szerve­ződnek nagyon tisztán, nagyon tudatosan. A hét­köznapok képeit jegyzi fel Fegyó Béla erőteljesség­gel.'A fejek, port­rék, emberek köz-’ vetítik és testesí­tik az iramló időt. Sokat markol, de, ha kevesebb prob­lémát vet fel a jö­vőben festmé­nyein, akkor töb- Csajághy bet fog megoldani. Választania kell, mi lesz életművének foly­tatása, mert a jó képek után a megrendítő műveknek in­dokolt következnie. Csajághy Rezső uralja mű­faját, az ipari formát: ízlés­sel, tudással. Különösen szép a madaras faintarziája és a népművészeti forrásokkal is gazdálkodó bölcsője. Asztali lámpájának méltóságteljes vonalvezetése az otthon har­móniáját eredményezi. Ahány tárgy, annyi lehetőség a tisz­tult örömre. Ennek megvaló­sítására hivatott Csajághy Re­zső, különösen akkor, ha ké­pes lesz a bátrabb szelekció­ra. A bútorok, előszobafalak, gyertyatartók sokasága mel­lett az egyedi tárgyakra in­dokolt már összpontosítania. Csak ezzel a mérlegelő szi­gorúsággal érheti el művei­nek iparművészeti rangját, azzal gyarapodhat, ha szűkít. Minden bizonnyal megteszi ő is, Fegyó Béla is a szükséges lépéseket, hogy egyre jobb, ér­zelmeket feltáró és értelmet gondozó műalkotások szüles­senek. Losonci Miklós füies kupája és gyertyatartója Elhunyt Szulotnoi Rezső Hosszas betegség után meg­halt Szalatnai Rezső író, pub­licista, történész, az irodalom- tudományok kandidátusa. 1948-ban települt át Budapest­re Pozsonyból, ahol az ottani magyar nyelvű gimnázium ta­nára volt. Jelentős szerepet töltött be a szlovákiai magyar­ság kulturális életében, szá­mos tanulmányt írt a szlová­kiai magyar irodalomról. Meg­írta a cseh és szlovák iroda­lom történetét, monográfiában dolgozta fel Juhász Gyula sza- kolcai éveit. Mint műfordító több cseh és szlovák irodalmi alkotást fordított le magyarra, 73 éves volt. Temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. Továbbképzés a tsz-ekben A Dél-Pest megyei Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­ségéhez tartozó 36 tagszövet­kezet közül 29-ben tevékeny­kedik oktatási, kulturális bi­zottság. Nekik köszönhető, hogy az 1976/77. oktatási év­ben a szövetkezeti dolgozók közül az általános iskola nyolc osztályának elvégzésére 238 személy vállalkozott. A leg­többen a jászkarajenői Árpád, a dánszentmiklósi Micsurin, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság és Kossuth, az üllői Új Tavasz, a farmosi Tápiómente, valamint a tápiószentmártoni Aranyszarvas tsz-ben tanul­nak. A tsz-ek arra is töreksze­nek, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozók részt vegyenek betanított és szak­munkásképző tanfolyamokon. Ezeken jelenleg 870 szövetke­zeti tag képzi magát. Évek óta oktatási bázisa például az alap­fokú traktorvezetői tanfolyam­nak a ceglédi Lenin, a nagy­kőrösi Mészáros János, a szentmártonkátai Kossuth és a tápiószentmártoni Aranyszar­vas tsz. Jól sikerült állatte­nyésztői, üzemi tanfolyamo­kat szerveztek Abonyban, Cegléden, Szentmártonkátán, Tápiógyörgyén, Tápióbicskén, Törteién és Pilisen. Erdőmű­velő betanított munkásképző tanfolyamot Gombán, kon­zervgyártó üzemi tanfolya­mot pedig Dánszentmiklóson és Vecsésen. U. Gy. Pályázati felhívás a marxizmus—len in izmus esti egyetemre Az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának Oktatási Igazgatósága az 1977/78-as tanévre felvételt hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira: O 0 © Hároméves általános Szakosító tagozatok. Speciális továbbképző zatok. tagozat. tago­A HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz- mus mindhárom ágában. A je­lentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény az egy­éves marxizmus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismere­te, továbbá tájékozottság a napi politikai kérdésekben. A hallgatók az első félévben fi­lozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom-történetet tanulnak. He­tenként meghatározott napon és Időben (általában 16 óra után) kötelező foglalkozásokon vesznek részt, negyedévenként beszámol­nak, félévkor és év végén vizs­gáznak. Az egyetem befejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesí­ti az állami oktatásban továbbta­nulókat (egyetem, főiskola, aspi- rantúra — kivéve a társadalomtu­dományi szakokat) a marxizmus— leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat | osztályai a Pest megyei Oktatási | Igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyár­ban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK Felsőszintű elméleti és politikai továbbképzést ad elsősorban párt, tömegszervezeti, tanácsi, gazdasá­gi. kulturális területek vezető be­osztású dolgozói és vezető propa­gandisták részére, a következő szabadon választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapitaliz­mus — szocializmus), — magyar munkásmozgalom tör­ténete. A jelentkezők felvételi vizsgát teszitek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egye­tem megfelelő szakának tananya­ga. A tanulmányi idő két év. A hallgatók hetenként egyszer köte­lező előadáson vagy osztályfoglal­kozáson vesznek részt, féléven­ként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. Eredményes osztályvizsgák után a hallgatók államvizsgát tehetnek. A sikeres államvizsga feljogosít arra, hogy kiegészítő szakon a marxizmus—leninizmus további két ágának (1—1 éves) tanulmá­nyozása után ezekből is állam­vizsgát tegyenek. Ebben az eset­ben a tanulmányi idő 4 év. és a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányren­delet értelmében a hallgatók fő­iskolai végzettséget bizonyító ok­levelet kapnak. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán működnek. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK Továbbképzést nyújt a marxiz­mus—leninizmus speciális kérdé­seiben azok számára, akik leg­alább középfokú politikai kép­zettséggel rendelkeznek és mun­kakörük indokolja az adott okta­tási formán továbbképzésüket, va­lamint 5 éven belül hasonló to­vábbképzésben nem vettek részt. A következő speciális tovább­képző lanfol3raraok indulnak: — Gazdaságpolitikai kérdések, — Üzem- és munkaszervezés kér­dései, — Gazdasági hatékonyság növelé­sének útjai és módszerei, — Marxista szociológia, — Marxista v^Uáskritika aktuális kérdései, — A szocialista erkölcs követel­ményei, — Szocialista kultúra és közmű­velődés kérdései, — A politikai vezetés elvei és módszerei, — A káder- és személyzeti munka kérdései, — Pártvezetés és pártélet kérdé­— A politikai oktatás pedagógiai kérdései. A hallgatók hetenként kötelező előadásokon és osztályfoglalkozá­sokon vesznek részt, félévkor és év végén vizsgáznak. A tanfolyam elvégzése állami­lag is elismert politikai tovább­képzésnek minősül, arról bizo- , nyítványt kapnak. Altalanos TUDNIVALÓK: A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egy­idejűleg más egyetemnek vagy tanfolyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének vezetősége és a munkahelyi gazdasági vezető ja­vasol, tanulást engedélyező orvosi igazolással rendelkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhe­tik felvételűket. FELVÉTELI VIZSGÁK: a hároméves általános tagozatra 1977 május közepén, a szakosítóra 1977 május végén lesznek. A felvételiről való távolmaradás a jelentkezést tárgytalanná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A tandíj egy tanévre: a három­éves általános tagozaton 170 Ft, a szakosítókon és a speciális tovább­képző tanfolyamokon 250 Ft. A tandíj egy összegben fizetendő a beiratkozás előtt. A hároméves általános tagozat hallgatói tanévenként 21 munka­nap, a speciális továbbképző tago­zat hallgatói tanévenként 15 mun­kanap, a szakosító és kiegészítő tagozatok hallgatói tanévenként 21 munkanap és államvizsgánként 7 munkanap tanulmányi szabadság igénybevételére jogosultak: a munkaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.) MŰM sz. rendeletének 7. § 2. és 3. bek. alapján. (A rendelet megjelent az 1974. szeptember 4-i 62. számú Magyar Közlönyben.) A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezé­si lapokon történik, a jelentkezők olt kapják meg a felvételi vizsga- kérdést is. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival el­látva, 2 db igazolványkép és 3 db saját címre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékkal együtt a mun­kahely szerint illetékes járási-vá­rosi pártbizottságra kell beküldeni 1977. április 20-ig. A fenti időpont után jelentke­zést nem fogadunk el. MSZMP Pest megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága Fából faragott királyfik Obraszcovék ajándéka a játék hamvassága A magyar bábművészet útja és ihletői Most hát e cseppnyi szín­padon fogadják mély hódola­tom, hol minden megkisebbe­dik, minden bábjátékra válik csak, amit életünkben öröm, baj van — s illatját nyújtják egész rózsafának egy csepp rózsaolajban!... Ez a mottó volt a bevezető­je a XX. század első negye­dében annak a bábjátéknak, amelyben a modern magyar irodalom első szerző folyóira­ta. a Nyugat és írói, Kosztolá­nyi Dezső, Babits Mihály olyan lelkesen vettek részt, hogy lelkesedésük átragadt a nagy modern magyar zene­szerzőre, Bartók Bélára: így született meg a bábjáték su­gallatára világhírű remeke, a Fából faragott királyfi... Tükör a hamisságról A modem magyar irodalom jelesei ebben is a néphez mentek vissza — a bábjáték ugyanis a nép alkotói kedvé­nek régi-régi elementáris megnyilatkozása — nem misz­ticizmusból, hanem a valóság­hoz tapadó, azt kigúnyoló ko- médiázó hajlamból fakad, vá­sárokon ad tükröt az uraknak saját hamiságukról. Igaz, a paradox sors tréfájából ez a tükör visszaharapott és a népi bábost az urak nem kevésszer lecsukták, ha gúnyoló nyelvük túl éles volt számukra. A bábjátékosok már az 1800-as évek elején szerves részei voltak a pesti vásárnak. A humor és a gúny iránt oly ér­zékeny írók közül 1812-ben fordult meg ezekben a vásá­rokon Michael I. Quin ír mű­vész és megörökítette írásai­ban a pesti puppet-shaws paprikás gúnyosságait. Akko­riban a régi Nemzeti Színház mögött, a mai Rákóczi út és Múzeum körűt sarkán Papri­ka Jancsi volt a főhőse a las­san már polgárosodó, de még sok szegény mesterlegénnyel megáldott Pest bábjátékigé­nyének. Nem csoda, itt köny- nyedén tanyát üthetett, mert a padok földbe vert lábakon állottak s ez a bábjátékhoz a legalkalmatosabb: nem előke­lő maga a néző, s aki a szín­padon játszik, az is puritán közember, de a tömegeknek énpen ezért válik kedvencévé. Paprika Jancsi népi hős! Szükségszerű is, hogy ez a színjátszó műfaj, melyet a bábjáték világszerte jelentett — tömegnek szólt Magyaror­szágon is elsőként. Robert Towson angol világutazó je­gyezte fel már 1797-ben a ma­gyar bábosok fantáziadús já­tékát és a társadalomkritika rendszerezésére való törekvé­sét. Paprika Jancsi alakja egyébként már egyik-másik XIII. századból való iniciálén is látható. Egy kis idő múltán — a XVII. század elején egész metszet készült egy magyar kiadványban a bábjátékról. A felvilágosodás századéban az értelmiség még jobban elme­rült ebben a műfajban. A bábjáték mélyen népies meg­nyilatkozás volt, kritikája fe­szegette a mélyen fekvő ba­jok okait — de éppen csak feszegette. S ez a korviszo­nyok figyelembevételével, a magyar feudalizmus hosszan tartó szellemével, elnyomásá­val meg is magyarázható. Figura a kabát alatt De Paprika Jancsi nem halt meg! Sajátos passzív el­lenálló lett! Vagyis, ha úgy jött s kellett — alakot is vál­toztatott! És közép-európai családjával Északra, Keletre, Délre és Nyugatra keresett kapcsolódást, s a hősöket, ka- rakterológiai minősítés nélkül, keverte össze. Német, cseh, morva bábjátékosok már a XVIII. századtól kezdve rend­szeresen átplántálták műso­raikat a magyar vásárokra, s népköltészetet, irodalmat, köl­tészetet és a népbölcsei etet keverték össze, leöntve sóval és paprikával: bábjaik a dol­gozó milliók vágyainak, a tár­sadalmi uralommal szembeni elégedetlenségnek, váltak pap­rikás kifejezőivé, mint sza­bad szájú és talpraesett fickóik. S így aztán a német Kasperi helyébe központi hősként a múlt század második felében, a Bach-korszakban különös­képpen a magyar Vitéz László vonult: magyar volt, brutáli­san szókimondó, plebejusán bátor figura, aki nem veti alá magát az osztrák császár ha­zai helytartójának. Szavait az alsóbb néposztályokhoz intéz­te, de érthettek abból a ki­egyezéskori urak is — vajon mire mennek nagy megalkuvá­saikkal a jövendőre nézve. Ennek a Vitéz Lászlónak a népakarat Volt a létrehozója, a nép szabadságkereső és óhajtó fantáziája testesült meg alakjában. De hogy jutott el az új báb­játékfigura a falvakba? Még élnek olyan öreg falusi nénik, akik ma is nevetve emlékez­nek vissza a régi-régi fonók friss, hatásos és lebilincselő bábjeleneteire, melyekbe nem­csak a részvevő, hanem a hallgató is beleélte magát. Es­te fonó előtt beköszöntött egy legény. Kabátja alá nyúlt, meghajolt és előhúzta bábu­ját — kérdezvén: szabad-é azt táncoltatni meg beszéltetni az amúgy unalmas, szöszmö- tölő fonóka lányainak, asszo­nyainak és az udvarlásukra az unalmas téli estéken odase- reglő legényeknek a mulatta- tására?! Hát hogyne volna szabad — lássuk és halljuk a bábut! A legény ekkor a fonó- helyiségben a falhoz erősítette egy hosszú zsineg felét, a má­sik felét az ágyak és bútorok közt vezetve csizmája szárá­hoz rögzítette, összegyűltek a lányok és fiúk, asszonyok és öregek. A bábossá avanzsált legény a halvány mécses vi­lágánál — a zsineg nem is látszott — a zsinegre illesztett bábut megmozdította. Fütyült és dalolt, és az meg arra il­legett« magát. Majd mon­dott szövegeket, dalolt és tán­colt. Vagy bujdosónak ját­szotta magát, kit a m agyai negyvennyolcas szabadsághar­cot leverő osztrák császár zsandáral üldöztek idáig... S ami a játék után maradt; a jókedvnek, a türelmes forra- dalmiságnak egy-egy nyoma, s a nép türelme mögött meg­maradt forradalmi hajlam. Ez történt a falvak világá­ban. Marionett és Városliget Budapesten — mivel a né­pies vándor bábjáték Európá­ban kissé elszíntelenedett, a kulturális forradalom terüle­tén nálunk éppen a Nyugat írói — akik az európai szel­lem minden fázisát és fázis­váltását számon tartották és megfigyelték: a marionett­játékot hozták divatba a Váci utcában a maguk szűkebb kö­rében. És odakint — a Város­ligetben ezalatt a XX. század elején kialakult Kemény Hen­rik bábstílusa: mély hite volt, szellemessége és a városi népi tömegekhez közvetlenül tudott szólani, A magyar társadalom változásaiban, a faluból vá­rosba költözködő új munkás­rétegek szellemi kielégítésé­ben nagy érdemeket szerzett Szövetkezett az ipari proleta­riátussal — az urak ellen s az elnyomott tömegek Indulatos­ságára is apellált Nem volt könnyű a dolga — de tudta, hogy a báb a legmélyebb hu­mánum szolgája, s kulturális nagyszerűsége a tömegeket emeli feljebb és feljebb. A mutatványos vásári báb­játék utolsó nagy mohikánjá­tól, Kemény Henriktől a fel- szabadulás után a bábjáték újraindítói minden jót átvet­tek — mivel azonban a közös­ségi munka nagyszerű többle­te állt rendelkezésükre, a bá­bukat közösen faragták, a ter­vező, a rendező, az ügyelő, a bábmozgató színész értelmi és művészi egybekapcsolódása a bábjátékot: a ma művészetévé emelte. Egész társadalmi réte­gek léptek be a bábjáték von­zó hatására a magyar színját­szás e sajátosan új áramköré­be. A bábjáték a szabadságot újraértelmezte és remek sajá­tosságaival híven szolgálta. A kószínház hódolata A szovjet segítség itt is új utakra vezetett oennünket. Már megalakult a Magyar Szabadszinjátszók Országos Szövetségében a bábjátékos szakosztály; mögötte az egész országot megmozgató bábkul­túra tömegei állottak. Meg­alakult a Magyar Bábjátéko­sok Egyesülete, s folyóiratot is indítottak. Szervező és inst­ruktor csoportjait a vidék fo­gadta szívesen. Bábszínpado­kat állítottak fel a vidéki vá­rosokban is. 1947-ben meg­nyílt a budapesti Mese bar­lang, s ha valaki majd megír­ja ennek történetét, nem fe­lejtheti ki azt sem, hogy a kőszínházi színészek, akik kezdetben lenézték a báboso­kat — hogyan hódoltak meg ennek az elementáris népi művészeti ágazatnak, hamaro­san maguk is bábjátékosokká váltak. Amolyan kicsinyített emberszinház felé hajoltak el. A momimentalitásra törtek — így a vaskos méretek és ará­nyok ráterpeszkedtek a mese­beli ség könnyed álomvilágára. Már egyenesen az igazi szín­házzá válás vágya kísértett Ekkor jött Budapestre Szer- gej Obraszcov, az újkori báb- játszás legnagyobb alakja és társulata, a Moszkvai Állami Bábszínház. Négy héten át 1950 tava­szán klasszikus mesejátékuk és egy mai szatírájuk a mo­dern bábművészet lényegét fedte fel. Dokumentálta: a teljes bábszerűséget — bábbal ábrázolás erejét —, az alakok erőteljes tipizál tságát — a tiszta mesejelleg megőrzését — a mese hamvasságának né­pi és költői lényegét. Táplálói x népmesét Obroszcovék szatírájának a társadalmi hibákat bíráló élessége, átütő ereje olyan fe­lejthetetlen volt Budapesten szinész és néző számára, hogy új utakat jelölt meg. Rádöb­bentette a magyar bábosokat, hogy a bábszínház nem kicsi­nyített mása, is nem utánzója a nagy színpadnak, hanem önálló törvényű művészeti ág. De arra is ráébresztette a bu­dapestieket, hogy a magyar népmeséket semmi más mű­vészeti ág nem tudja úgy gyü- mölcsöztetni, mint a bábszín­ház. Noha Obraszcovtól távol­állott, hogy a magyar bábjá­tékot utánzásra késztesse — a tudatos nagy európai bábkul­túra úgy hatott a magyarra Obraszcovékon át, hogy rög­tön megalakították a Mese- barlangból kinőtt Állami Báb­színházát. A jeles magyar írók közül a Nyugat-nemzedék élő legnagyobb tagja, Tersánszky Józsi Jenő is beállt a bábos szerzők közé — sok ifjabb irótársával együtt. De a vidék is új úton megy tovább. A világhírű nagy orosz táncművész magyar anyától származó lánya, Nizsinszkij Tamara is emeli a bábjáték tekintélyét a maga alakító erejével s apjától örökölt ösz­tönös, humanista és ember­szerető művészetével. Érdemes felfigyelni gondolkodói elmé- lyültségére is. Az egyik báb­előadás után mondta Obrn*-’- covnak; — Dante kihagyott poklából egy igazi kínt, melynél félel­mesebbet az ember nem is is­merhet — az üresecske néző­tér előtt játszani kényszerülő színész kínját. A bábszínház paradicsomi boldogságot ad a színésznek: tele nézőteret s a leghálásabb tapsvihart! Fodor László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom