Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Az NDK-beli látogatásról közleményt adtak ki Eseményekben és eredmé­nyekben gazdag napok lezárá­saként igaz barátsággal, test­véri szívélyességgel búcsúzott pénteken Berlin a magyar párt- és kormányküldöttség­től. Delegációnk Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának meghívására — négy napot töltött hivatalos baráti látogatáson az NDK-ban. Az NDK- és magyar zászlók­kal és vörös lobogókkal díszí­tett Berlin-Schönefeldi repü­lőtéren a főváros lakóinak sokezres tömege vett búcsút Kádár Jánostól, Lázár György­től és á többi magyar vendég­től. Kádár János, vendéglátó­jával, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnöké­vel együtt — rendőri dísz­motorosok kíséretében — ér­kezett a repülőtérre. A bú­csúztatáson jelen volt Willi Stoph, a minisztertanács el­nöke, Hermann Axsn, Ger­hard Grüneberg, Heinz Hoff­mann, Werner Lamberz, Erich Mielke, Erich Mückenberger, Konrad Naumann, Alfred Neumann és Paul Vemer, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Horst Dohlus, Werner Jarowinsky, Günther Kleiber, Inge Lange és Ger­hard Schürer, a Politikai Bi­zottság póttagjai, valamint az NDK politikai és társadalmi életének más vezető személyi­ségei. A bensőséges búcsúztatás a magyar és az NDK-himnusz- szál kezdődött, közben 21 dísz­lövés dördült. Az NDK nem­zeti néphadserege díszegységé­nek parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak. Az MSZMP KB első titkára fő­hajtással tisztelgett az NDK állami zászlaja előtt, majd Erich Honecker társaságában ellépett a szárazföldi és a lé­gierők, valamint a haditenge­Magyar Népköztársaság Biszku Béla üdvözli Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren részét katonáiból álló dísz­egység arcvonala előtt. Kádár János Erich Hone- cker társaságában búcsút vett a berliniektől. Zászlók, fény­képek, a két ország és a két nép testvéri barátságát hirde­tő feliratok emelkedtek a ma­gasba. Zúgott a taps, az éljen­zés, a sokezres tömeg meleg szeretettel búcsúzott kedves vendégeitől. Erich Honecker meleg, ba­ráti kézszorítással, szívélyes öleléssel vett búcsút a repü­lőgép bejáratánál Kádár Já­nostól. Néhány perccel ké­sőbb a levegőbe emelkedett a magyar párt- és kormány- küldöttség különrepülőgépe. Pénteken hazaérkezett a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttségünk, mely­nek tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagia, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Szekér Gyula, a Központi Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szű­rös Mátyás, a Magyar Nép- köztársaság berlini nagyköve­te. A küldöttség kíséretében volt Katona István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője és Roska István külügyminiszter­helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Aczél György, Biszku Béla, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Bru- tyó János, a Központi Ellen őrző Bizottság elnöke, Pullai Árpád, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkár, Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese. Jelen volt Georg Folk, az NDK budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (Az alábbiakban közöljük a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság között létrejött és csü törtökön aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tel­jes szövegét, és ismertetjük — a 2. oldalon — a látogatásról kiadott közleményt.) Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Német De-' mokratikus Köztársaság kiindulva a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri barátságából és sokolda­lú együttműködéséből, amely a marxizmus— leninizmuson és a szocialista internacionaliz­muson alapul; attól a szándéktól vezérelve, hogy baráti kapcsolataikat mindkét állam és nép, vala­mint a szocialista országok közössége javára átfogóan fejlesszék és elősegítsék a szocialis­ta országok és nemzetek további közeledésé­nek törvényszerű folyamatát; nagy jelentőséget tulajdonítva a politikai és ideológiai együttműködés további tökélete­sítésének. a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének és elmélyítésének; attól a törekvéstől vezérelve, hogy a szo­cialista külpolitika proletár internacionaliz­mus által meghatározott elveinek és céljai­nak megfelelően biztosítsák a szocializmus és a kommunizmus felépítésének legkedvezőbb nemzetközi feltételeit; szem előtt tartva a két ország területi ép­sége és szuverenitása megvédésének elsőren­dű jelentőségét bármely támadástól; eltökélve, hogy következetesen eleget tesz­nek az 1955. május 14-én Varsóban aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésből eredő kötelezettségek­nek; megerősítve, hogy a népek hősies erőfeszí­tései és önfeláldozó munkája árán elért szo­cialista vívmányok támogatása, megszilárdí­tása és védelme a szocialista országok közös internacionalista kötelessége; kifejezve szilárd eltökéltségüket, hogy elő­mozdítják a béke és a biztonság további meg­szilárdítását Európában és az egész világon, hogy a különböző társadalmi rendszerű or­szágok kapcsolatainak közösen kidolgozott el­vei alapján hozzájárulnak a gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődé­séhez az európai földrészen, s határozottan szembeszállnak minden enyhülésellenes erő­vel; abban a meggyőződésben, hogy a szocialis­ta és a kapitalista országok között létrejött szerződéses rendszer és annak további kiépí­tése a biztonság szavatolása és a fennálló ha­tárok sérthetetlensége szempontjából alap­vető jelentőségű Európában; tekintettél arra, hogy a német Demokra­tikus Köztársaság, amely megvalósította a potsdami egyezmény alapelvét, szuverén, füg­getlen szocialista államként az ENSZ teljes jogú tagja lett; attól a szándéktól vezérelve, hogy kölcsö­nös kapcsolataik szerződéses-jogi alapjait to­vábbfejlesszék. figyelembe véve az Európá­ban és az egész világon végbement változá­sokat; az Egyesült Nemzetek alapokmánya cél­jaitól és elveitől vezérelve, a következőkben állapodtak meg: A magas szerződő felek a szocialista inter' nacionalizmus elveivel összhangban a jövő­ben is minden területen fejlesztik és erősítik az örök és megbonthatatlan barátságon és a kölcsönös testvéri segítségnyújtáson alapuló kapcsolataikat. Tervszerűen és fáradhatatla­nul fejlesztik és mélyítik a sokoldalú együtt­működést, és sokrétű segítséget, támogatást nyújtanak egymásnak az állami szuverenitás és függetlenség, az egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartása alapján. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára 80 fillér 1977. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Megkezdik a VI. ötéves terv fejlesztési koncepcióinak kidolgozását Új községi közös tanácsok szervezéséről döntött a Pest megyei Tanács ülése A magas szerződő felek a szocialista és a kommunista társadalom felépítése és a szo­cialista közösség megszilárdítása érdekében egyesítik erőfeszítéseiket és hatékonyabban használják fel népeik és államaik anyagi és szellemi erőforrásait. A szocialista gazdasági integráció alapel­veitől és céljaitól vezettetve, népeik anyagi és kulturális igényei egyre jobb kielégítése ér­dekében erősítik és szélesítik a kölcsönösen előnyös két- és többoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködést, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ke­retében folyó együttműködést. (Folytatás a 2. oldalon) bizottság erős fóruma a taná­csi demokráciának, éppen azért, mert tagjai részletesen megtárgyalják a különböző előterjesztéseket, melyek a végrehajtó bizottság, illetve a tanácsülések elé kerülnek. A műemlékvédelmi albizott­ság feladatairól szólt dr. Ma- das László (Dunabogdány— Leányfalu—Visegrád). Kiemel­te, hogy szorossá kell tenni az együttműködést az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­séggel, megfelelő közhangula­tot teremteni a műemlékek megmentése, gondozása, fenn­tartása mellett. Ipacs László (Érd) arról be­szélt, hogy ha valamikor szük­ség volt a környezetvédelem­re, akkor napjainkban még inkább. Példákat említett az albizottság munkájából, vitá­kat idézett fel, melyek a DCM, a DKV gondjaival kapcsolat­ban folytak, felhívta a figyel- i beszámolót elfogadta. Szervezeti, személyi ügyek = A megyeháza dísztermében tegnap, pénteken, délelőtt i dr. Mondok Pál elnökletével ülést tartott Pest megye | tanácsa. A jóváhagyott napirendek előtt a tanács elfo- ! gadita az írásban kiadott jelentést a legutóbbi ülésen el- I hangzott interpellációk ügyében tett intézkedésekről, 11- I letve a megyei választási elnökség ugyancsak írásos be- I számolóját az időközi tanácstagi választások eredmé- I nyélről. Első napirendként a tervgazdasági bizottság I működéséről szóló — a tanácstagoknak írásban előre = megküldött — beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést | Császár Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyet- § tese, á bizottság elnöke. Legfontosabb a tervezés összhangja A megyei tervgazdasági bi­zottság — melynek tagjai ta­nácstagok, gazdasági és mű­szaki szakemberek, szakigaz­gatási szervek vezetői — fel­adata elsősorban megvitatni a területi fejlesztési koncep­ciókat, a megye éves, illetve hosszabb időre szóló tervja­vaslatait, továbbfejleszteni a területi tervező munkát, koor­dinálni a tanácsi és egyéb szervezetek gazdasági kap­csolatait, véleményezni a végrehajtó bizottság elé ke­rülő jelentősebb ágazati prog­ramokat, tanácsrendelet-ter­vezeteket, javaslatokat ten­ni a testületi ülések fonto­sabb napirendjeire. Egy sor más tennivaló mellett albi­zottságainak segítségével fog­lalkozik a környezetvédelem­mel és műemlékvédelemmel is. A bizottság — munkájának legutóbbi, 1973-as értékelése óta — tizenhét ülést tartott, .tagjai ezeken 33 napirendi pontot tárgyaltak meg. Kü­lönös figyelmet fordítottak a megye egészét átfogó fejlesz■ téseknek és azok megoldási lehetőségeinek vizsgálatára. A bizottság figyelemmel kí­sérte az elmúlt három év so­rán a megye aktuális tervei­nek teljesítését, ugyanakkor külön is foglalkozott a VI. öt­éves terv célcsoportos beru­házásainak várható megva­lósításával, amint ezt Császár Ferenc a tanácsülésen is hang­súlyozta. Tagjai a vitákban kitértek a művelődésügy hely­zetére és 1985-ig szóló távlati fejlesztési elképzeléseire is. Császár Ferenc tájékoztatta a tanácsülést arról is, hogy a tervgazdasági bizottság értéi kelte az ipartelepítés tapasz­talatait, a lakáshelyzet alaku­lását, a beruházások előkészí­tésének színvonalát, az urba­nizációs fejlődést és a várossá szerveződés Pest megyei lehe­tőségeit. Összegezve megálla­pítható, hogy a bizottság meg­felelő munkaterv alapján ma­radéktalanul és jól fogja át azokat a feladatokat, amelye­ket a jogszabályok hatásköré­be utaltak, alkotó módon hoz­zájárult az ötödik ötéves terv- javaslat megalapozottságához. A tervbizottság elnöke szóbeli kiegészítőjében utalt arra is, hogy most kell hozzáfogni a következő, a hatodik ötéves tervidőszak fejlesztési koncep­ciójának kidolgozásához. A Lszmtíehk és javaslatfok A beszámoló vitájában első­nek Kis Emil (Bag) kért szót. Beszélt arról, hogy milyen ér­tékes tapasztalatok szerzésére adna módot a szomszédos me­gyék tervgazdasági bizottsá­gaival való együttműködés, hogy a környezetvédelmi al­bizottság jól látja el speciális feladatait. Nem tartja azon­ban megoldottnak a települé­seken keletkezett hulladékok elszállítását, a mezőgazdaság­ban és az iparban használatos, fölöslegessé vált mérgek, vegyszerek biztonságos elhe­lyezését. Pappert Adum (Solymár— Üröm—Püisborosjenő) el­mondta, hogy a tervgazdasági met a Ráckevei-Duna szeny- nyeződésének veszélyére. Kovács Antalné (Kiskunlac- háza—Aporka), a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára előbb azt emelte ki, hogy mennyire lé­nyeges a községek általános rendezési terve a fejlesztés szempontjából, majd a kör­nyezetvédelemről elhangzot­takhoz fűzte véleményét. Hangsúlyozta, hogy a népfront környezetvédelmi bizottsága kifogástalanul együtt haladhat a tanácsi albizottsággal. Szűcs Zoltán (Nagykörös) a jövő távlatait Illetően a köz­ségek költségvetési üzemeire, valamint a városgazdálkodási vállalatokra irányította a fi­gyelmet. Elmondta, hogy ezekre vár zömmel a szolgál­tatások bővítése, a kommuná­lis épületek felújítása, kisebb beruházások megvalósítása. Felül kellene vizsgálni a hely­zetüket, hiszen szükség van rájuk, munkájukat nem vál­lalják át az állami építőipari vállalatok, a szövetkezetek sem győzik. A hozzászólásokra Császár Ferenc válaszolt, összefoglal­va az elhangzottakat. Megkö­szönte az értékes észrevétele­ket, javaslatokat, s közölte, hogy azok mindegyikét a terv- gazdasági bizottság ülése elé terjesztik. A tanácsülés a bi­zottságok működéséről szóló A továbbiakban különböző szervezeti kérdésekkel foglal­kozott a Pest megyei Tanács. Második napirendként nagy­községek szervezésének ügye­ben döntöttek a résztvevők, írásos előterjesztés alapján. Az Elnöki Tanács határozata — a megyei tanács vb kezde­ményezésére — április 1-i ha­tállyal Pest megyében több községi közös tanács szervezé­sét rendelte el. Ezek szerint Dunavarsányt, Délegyházát, Majosházát Dunavarsány köz­ségi közös tanács néven és székhellyel, Szigetszentmár- tont, Szigetcsépet, Szigetújfa­lut Szigetszentmárton községi közös tanács néven és szék­hellyel, közös tanáccsá kell szervezni. Örbottyán községi közös tanácshoz Vácrátótot társközségként kell hozzácsa­tolni. Az előzőekben említett községek (községi közös taná­csok) nagyközséggé nyilvání­tásának szervezési, személyi és pénzügyi feltételei adottak. A tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A harmadik napirenden egyéb ügyek szerepeltek. El­fogadta a tanács a megyei tanácstagi helyek települések közötti megoszlására vonatko­zó további tanácshatározat módosításáról szóló előterjesz­tést. Tudomásul vette, hogy a Budai járási Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Kerényi Vil­mos nyugdíjba vonulása, a Ceglédi járási-városi Népi El­lenőrző Bizottság tagja, Tálas Jánosáé pedig egyéb munka­köri kötelességeinek sokaso­dása miatt lemondott. Helyet­tük Gurdon Károlyt, illetve dr. Somogyi Árpádot válasz­tották. A megyei tanács határozott személyi ügyekben is. A mo­non járási hivatal elnöki tisztsége alól felmentette dr. Bencsik Károlyt, elismer­ve a járás területén kifejtett eddigi tevékenységét. A to­vábbiakban dr. Bencsik Ká­roly a Pest megyei Tanács Péceli Oktatási és Továbbkép­zési Intézetének igazgatója lesz. A tanács tagjai egyhan­gúlag megszavazták a monori járási hivatal elnökének Ko­zák Sándornét, az MSZMP Monori járási Bizottságának eddigi titkárát. ___________ B. I. Fe lmentés a monori járási pártbizottságon Az MSZMP Monori járási Bizottsága ülést tartott. Ezen egyebek között személyi kér­dés szerepelt. A pártbizottság — más, állami beosztására te­kintettel — Kozák Sándornét érdemeinek elismerésével fel­mentette titkári tisztségéből, járási párt-végrehajtóbizottsá­gi tagságának érintetlenül ha­gyásával. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bangladesh nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte A. M. Szayem elnököt és Ziaur Rahmant, a katonai kormányzat vezetőjét. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta Fiszeha Deszta őrnagyot, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormányzótanács Ál­landó Bizottságának tagját, a közigazgatási és szervezési bi­zottság elnökét, a hazánkban tartózkodó etióp jószolgálati küldöttség vezetőjét Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete, országa nemzeti ünnepe alkalmából, tegnap fo­gadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Rónai Ru­dolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint oolitikai és társadalmi éle­tünk számos más vezető sze­mélyisége. 1. cikk 2. cikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom