Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

2 SÄIOP 1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a madridi hármas találkozó Szerda délben érkezett a spanyol fővárosba Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára (balról). Santiago Cairrillon, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárán kívül újságírók, fotóriporterek és filmesek tömege fogadta. Kapcsolataink konstruktívan fejlődnek Közös közleményt adtak ki Púja Frigyes londoni látogatásáról Brezsnyev kitüntetése Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke nyitotta meg az akadémia évi rendes közgyűlését szerdán Moszkvá­ban. Anatolij Alekszandrov kö­zölte, hogy Leotiyid Brezsnye- vet, az SZKP KB főtitkárát a marxista—leninista elmélet fejlesztéséhez, a fejlett szocia­lizmus időszerű problémáinak megfogalmazásához, a kom­munista eszmékért, a világ bé­kéjéért folyó történelmi harc stratégiájának kidolgozásához való kiemelkedő hozzájárulá­sáért a szovjet tudományos akadémia legmagasabb társa­dalomtudományi elismerésé­vel. a Marx Károly arany ér­demrenddel tüntették ki. POZSONY \ Szlovákiai írók Szövetségének kongresszusa Pozsonyban szerdán meg­kezdte tanácskozását a Szlová­kiai Írók Szövetségének 3. kongresszusa. A tanácskozá­son Jozef Lenartnak, a CSKP KB elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével jelen van Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kül­döttsége. A beszámolót követő vitá­ban elsőként Jozef Lenart szó­lalt fel. Hangoztatta, hogy ami­kor az ország fejlődésében el­ért eredményeket értékeljük, egyszersmind tudatosítjuk: si­kereink egyik alapvető feltéte­le volt a nemzetiségi kérdés le­nini megoldása. Örömmel állapította meg, hogy eredményesen, fejlődik a szlovákiai magyar és ukrán irodalom is, gazdagítja a szo­cialista művészetet és kultúrát. A nyugatnémet CDU—CSU újabb akciót indított a német kérdés kiélezése érdekében. Néhány napja a keresztény- pártok nagy parlamenti inter­pellációt hirdettek meg a két német állam viszonyának fe­lülvizsgálatáról, szerdán dél­előtt pedig határozati javasla­tot terjesztettek a Bundestag elé, amelyben felszólítják a kormányt olyan részletes do­kumentum kidolgozására, amely a német kérdés fényé­ben vizsgálja meg az emberi jogok érvényesítésének és meg­sértésének kérdéskörét. A kereszténypártok érvelése tudatosan provokatív jellegű: az európai biztonsági értekez­let helsinki záróokmányának egyes részeit összefüggésükből kiragadva és eltorzítva, a kér­déscsoportot összekötik a karlsruhei alkotmánybíróság 1973-ban hozott önkényes és reakciós döntésével, amely az NSZK-nak tartja fenn az ál­lampolgárok jogainak képvise­letét mindkét német államban. Az ellenzék most ezt az igényt ki is terjeszti: nemcsak az NDK-ban élők emberi és ál­lampolgári alapjogainak védel­mét és képviseletét követeli meg a Schmidt-kormánytól, hanem az Odera—Neisse vo­nalon túl, valamint Romániá­ban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon, Lengyelország­ban és a Szovjetunióban élő, a német néphez tartozó szemé­lyek érdekképviseletét is. Az ellenzéki követelés ér­telmében a bonni kormánynak olyan részletes dokumentumot kellene összeállítania, amely kiterjed minden német jogi, politikai, kulturális, vagyonjo­gi, családi, magánéleti, lak­helyváltoztatási, iskolapolitikai helyzetére. Az ily módon összeállított dokumentumot a CDU—CSU követelése szerint a kormány­nak a nyugat-európai politi­kai és NATO-fórumok, külön­böző szakbizottságok elé kell terjesztenie, úgynevezett szak­értőket kell meghallgatnia, majd ezek véleményei nyomán ki kell alakítania a végleges változatot. Híz utóbbit pe­dig a belgrádi tanácskozás elé kell terjesztenie. Willy Brandt, az SPD elnö­Szerda óta a spanyol fővá- rosoan tartózKoclik Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt és Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Az elsőként megérkező Marchaist vendég­látóján, Santiago Carrillún, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárán kívül újságírók, fo­tóriporterek és filmesek töme­ge fogadta. Miután Carrillo üdvözölte vendégét, Marchais röviden válaszolt az újságírók kérdésére. Sajnálkozását fe­jezte ki, amiért a spanyol kor­mány nem engedélyezte a szerda estére tervezett nagy­gyűlést. Kijelentette: Nem akarunk Spanyolország bel- iigyeibe beavatkozni, de véle­ményem szerint ahhoz, hogy a demokrácia. helyreállításáról beszélhessünk, feltétlenül szükséges a Spanyol Kommu­nista Párt legalizálása. Az FKP főtitkára nagy jelentő­ségű eseménynek nevezte a hármas csúcstalálkozót és ki­jelentette, bizonyos benne, hogy a megbeszélés eredmé­nyes lesz. Örömét fejezte ki, hogy most első ízben a nyil­vánosság előtt találkozhat a Spanyol KP főtitkárával. Két órával később megér­kezett a csúcstalálkozó har­madik résztvevője, Enrico Berlinguer. Az Olasz KP fő­titkárát és a kíséretében levő Antonio Tatót, a párt sajtó­irodájának vezetőjét, szintén Carrillo, valamint Simon Sanchez Montero, az SKP Közoonti Bizottságának tagja üdvözölte. Madridba érkezésékor En­rico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, a találkozó fő célja: kifejezni a francia és az olasz nép szolidaritását a spanyol dolgozókkal, az or­szág demokratikus erőivel. Ké­szek vagyunk megadni a szük­séges erkölcsi támogatást a Í ke egy kasseli pártgyűlésen válaszolt az ellenzék kezde­ményezésére. Kijelentette, csu­pán szónoki fogás az ellenzéki vezetőknek az az állítása, hogy a kormány és a CDU—CSU között a korábbinál nagyobb az egység a német-politika kérdéseiben. Brandt leszögez­te: az NDK-val szembeni po­litika nem választható el a külpolitikától. Aki nagyobb nézetközösségre törekszik, an­nak végre nyíltan állást kell foglalnia, hogy a már megkö­tött szerződések és a szövet­ségeseinkkel egyeztetett politi­ka talaján áll-e. A párt központi bizottságá­nak teljes létszámú ülése az SZKP KB plénuma. A kong­resszusok közti időszakban a központi bizottság irányítja a párt tevékenységét, beleértve a vezető káderek kiválasztá­sát és kinevezését, a kongresz- szusi határozatok teljesítésé­nek ellenőrzését, képviseli az SZKP-t a testvérpártokkal való kapcsolatokban. Egyszó­val, a kongresszus után a — szervezeti szabályzat szerint félévente legalább egyszer összehívandó — plénum a párt legtekintélyesebb kollek­tív szerve. A kollektív szellem gya­korlati megvalósításának leg­fontosabb feltétele a KB-plé- numok rendszeres összehívása. A XXIV. és XXV. kongresz- szus között tizenegyszer ült össze a KB plénuma, az azt megelőző ötéves kongresszus­közi időszakban tizenhatszor. A KB plénumáin megtár­gyalják a párt- és államélet legidőszerűbb kérdéseit, a kor követelményeinek megfelelő hatékony eljárásokat és mód­szereket dolgoznak ki a gaz­dasági és kulturális építéssel, a dolgozók nevelésével kap­csolatos feladatok megoldásá­ra Tudományosan megalapo­zott határozatokat hoznak, amelyek előkészítésébe rend­spanyol kommunistáknak és Spanyolország demokratikus erőinek, s azon a véleményen vagyunk, hogy a Spanyol Kom­munista Pártot legalizálni kell. A Spanyol Kommunista Párt főtitkára a madridi Ba­rajas repülőtéren újságíróik előtt kijelentette, hogy pártja működésének gyors engedé­lyezésére számít. A Spanyol KP főtitkára annak a remé­nyének adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróság kedvező döntést hoz. Kijelentette, hogy bízik a bíróság tagjainak igazságérzetében. Santiago Carrillo a továb­biakban hangsúlyozta, hogy pártja az el nem kötelezettség politikáját támogatja. Ha azonban egy demokratikus úton megválasztott parlament úgy döntene, hogy Spanyolor­szág csatlakozzék a NATO- hoz, az SKP tiszteletben tar­A nemzetközi helyzetről és az olasz politikáról nyilatko­zott a párizsi Le Monde ha­sábjain kedden Andreotti, olasz miniszterelnök Andreotti pozitív fejlemény­ként említette, hogy egy pár­beszéd kezdete alakul ki a NATO és a Varsói Szerződés között, így például informá­ciócserére került sor a két tábor hadgyakorlatai­ról. Más téren természete­sen, fű*te hozzá, a dolgok ne­hezebben mennek, de végül is az enyhülés tény és ennek megvannak a következményei katonai téren is. Elmúlt a hi­degháború korszaka ... Túlsá­gosan jól tudjuk, mi történne egy atomháborúban ahhoz, hogy ne legyünk beoltva az erő alkalmazásának minden kísér­tése ellen. Azt Is mondhatnám — jelentetet ki az'olasz kor­szerint bevonják az illetékes szakembereket. Nagy horderejű /olt például az itruJ. évi májusi pienwm, amely a szovjet mezőgazda­ság továbbfejlesztésének kér­déséit tárgyalta meg A plé­num megvizsgálta az ágazat helyzetét, tanulmányozta a fejlesztés lehetőségeit és szá­mos, nagy horderejű, országos szintű intézedést foganatosí­tott. A legfontosabb közülük a széles körű talajjavítás volt. A későbbi, 1970. évi júliusi plénumon a KB visszatért ezekre a problémákra. A ta­lajjavításról szóló határozatot kiegészítették a mezőgazdasá­gi termelés kemizálására és gépesítésére irányuló intéz­kedésekkel. Ily módon a párt kidolgozta az ágazatfejlesztés hosszútávú komplex program­ját. Éppen a párt által hozott intézkedések valóra váltása tette lehetővé a múlj; évi re­kord gabonatermést/ Az egy főre jutó mezőgazdasági ter­melés tíz év alatt csaknem 25 százalékkal növekedett, mi­közben az ország lakossága mintegy tíz százalékkal, 23 millió fővel szaporodott. Nagv jelentőségűek voltak az 1972.. 1973., 1974. és 1975. évi decemberi plénumok. Ezek felfegyverezték az egész pár­tot az. időszerű gazdasági problémák konkrét elemzésé­taná ezt a döntést. Mindazon­által — tette hozzá — Spa­nyolország integrációja az Európai Gazdasági Közösség­be, nem feltételezi, hogy az ország automatikusan csatla­koznék a NATO-hoz. Szerda délután Madridban zárt ajtók mögött megkezdőd­tek Georges Marchais, Enrico Berlinguer és Santiago Car­rillo megbeszélései. A kétna­posra tervezett tanácskozás színhelye a Melia Castilla szálloda. A szerda estére tervezett nagyszabású fogadást a kor­mány nem engedélyezte. Ehelyett a Spanyol Kommu­nista Párt szüli körben vacso­rát adott az FKP és az OKP képviselőinek tiszteletére. A vacsorán részt vettek a bal­oldali spanyol ellenzéki pár­tok képviselői is. mányfő —, hogy az enyhülés kötelezettség. Az olasz belpolitikai hely­zetről szólva Andreotti kije­lentette, sem abban nem hisz, hogy erőpróbára kerülne sor a kommunisták és a keresztény- demokraták között, mert az nem használna senkinek, sem abban, hogy megvalósul a tör­ténelmi kompromisszum. Ugyanakkor a jelenlegi hely­zetről szólva az olasz.minisz­terelnök, akinek kisebbségi kormánya nem maradhatna fenn, ha a kommunisták most ellene szavaznának, azt hang­súlyozta, hogy a kommunisták bebizonyították, tudatában vannak felelősségüknek. TOKIÓBAN kedden megtar­totta XIII. kongresszusát a Ja­pán—Szovjet Baráti Társaság. nek eredményeivel, előtérbe helyezték azokat a feladato­kat, amelyek az erőfeszítések maximális öszpontosítását igé­nyelték. E feladatokhoz tarto­zott elsősorban a gazdaságirá­nyítás mechanizmusának to­vábbi tökéletesítése, a terve­zés megjavítása, a tudomá­nyos, pártszerű hozzáállás megszilárdítása a gazdasági tevékenység valamennyi szfé­rájában. Számos KB-plénumon tár­gyaltak külpolitikai kérdések­ről. E tekintetben kiemelkedő volt az 1972. évi májusi plé­num, amelynek határozata le­szögezte, hogy a XXIV. párt- kongresszuson kitűzött béke­program következetesen meg­valósul. Az egyetemes béke megszilárdítására irányuló szovjet külpolitika elősegíti a kommunista építésnek kedve­ző nemzetközi viszonyok meg­teremtését, egyben hatékony támogatást jelent a felszaba­dító mozgalmaknak, ellenha­tást gyakorol az agresszív im­perialista törekvésekre. A többi szocialista állammal kö­zösen kifejtett erőfeszítések eredményeképpen és az összes békeszerető, reálisan gondol­kodó erők segítségével sikerült elhárítani az atomháború ve- szé’vét sokkal meg^’zbntóbbá, ta'-tóo.nbbá tenni a békét. Fontos esemény volt az Púja Frigyes, a Magyar Nép­köztársaság külügyminiszteré­nek február 27. és március 2. közötti hivatalos nagy-britan- niai látogatásáról kiadott kö­zös közlemény szerint dr. Da­vid Owen, brit külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásai so­rán megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország kapcsolatai konstruktívan fej­lődnek és további bővítésükre kedvezőek a feltételek. Üdvö­zölték ezt a folyamatot és szükségesnek tartják, hogy folytatódjék a két ország mi­nisztériumai és más hivatalos szervei képviselőinek politikai és más jellegű eszmecsetréje. Hasznosnak tartják a két or­szág állam polgárai és szerve­zetei érintkezéseinek szélese­dését. A két külügyminiszter újra megerősítette, hogy mindkét fél továbbra is a kétoldalú ke­reskedelem fejlesztésére tö­rekszik és kedvezően értékel­te az e téren létrejött sokolda­lú kapcsolatot. Hangsúlyoz­ták a gazdasági, ipari és tudo­mányos-műszaki kooperáció jelentőségét, s egyetértettek abban, hogy ezek további bő­vítése hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmélyítésé­hez. Aláhúzták a kulturális együttműködés, a turizmus növekedésének jelentőségét, amelynek során a két ország állampolgárai hozzájárulnak ahhoz, hogy a két nép jobban megismerje egymás életmód­ját és értékeit. Hasznos eszmecserét tartot­tak időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Különös figyelmet szenteltek az európai helyzet alakulásának. Megerősítették elkötelezettségüket az enyhü­lés folyamata mellett, amely­nek általános érvényesülését kívánatosnak tartják. Hang­súlyozták kormányaik arra irányuló készségét, hogy erősít­sék ezt a folyamatot és alá­húzták, hogy a politikai eny­hülés irányában való tovább­haladást a katonai téren el­ért haladásnak kell kísérnie. Ebben az összefüggésben kife­jezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlá­Walter Mondale, az Egye­sült Államok alelnöke kedden a Fehér Házban fogadta Vla- gyimir Bukovszkijt. Amint az elnöki sajtóhivatal utólag be­jelentette: a találkozón rövid ideig jelen volt Carter elnök is. 1976. évi októberi KB-plénum, amelyen, a pórt és nép XXV. kongresszus utáni ered­ményeit elemezték, sokolda­lúan feltárták a kongresszusi határozatok további megvaló­sításának útjait. A pliénum pontosan kijelölte a munka döntő szakaszait, köztük a be­ruházási tevékenység fejlesz­tését. A plénum előirányozta az építési-szerelési munkák határidejének és költségeinek csökkentését, a működő válla­latok rekonstrukciójának meg­gyorsítását. A mostani ötéves tervnek szintén nagyszabású feladata a bányaipar, enegeti- ka, kohászat eredményességé­nek növelése. Ebben a kérdés­ben szintén tovább lépett a plénum. Megvitatták a hatal­mas mezőgazdasági források ésszerű kiaknázásával, a köz­fogyasztási cikkek termelésé­nek javításával kapcsolatos intézkedéseiket. Mindezeket a problémákat a XXV. párt- kongresszuson meghatározott általános követelmények fé­nyében vizsgálták, amelyek érielmében szüntelenül növei- i kell a munka hatékonyad, át és minőcZgét a ga^dacícrí és kulturális építés minden tn-'i'etén. Egyszóval: a kb plénumái óriási szerepet játszanak a párt és a néo' valamennyi tet­tében és tervében, a nagvcm- básű gazdasági, társadalmi és kulturális problémák mego’_ dásában, a szovjet külpoliti­kában. N. Ljaporov tozására irányuló szovjet— amerikai tárgyalások, valamim a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről tartott tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. Nagy figyelmet fordítottak az európai biztonság és együtt­működés kérdéseire. Aláhúz­ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmánya rendelkezései tel­jes és mielőbbi megvalósításá­nak jelentőségét. Üdvözölték azokat a közelmúltban lezaj­lott, gyümölcsöző megbeszélé­seket, amelyeket a két külügy­minisztérium képviselői a zá­róokmány kétoldalú végrehaj­tásáról tartottak és kifejezték reményüket, hogy áz e kérdés­ben előirányzott további meg­beszélések szélesíteni fogják az egyetértés körét. Az európai biztonság és együttműködés megszilárdíts sa szempontjából fontosna. tartják, hogy az 1977. év. belgrádi találkozó konstruktív eszmecserét eredmén yezaen az azon részt vevő 35 állam kép­viselői között és eredménye­sen járuljon hozzá a záróok­mány további végrehajtásához, az enyhülés továbbfejlesztésé­hez. Mindkét fél kifejezte szándékát, hogy tevékeny sze­repet játszik a találkozón, s elhatározta, hogy a két kül­ügyminisztérium képviselői a hátralévő időben is szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet kérdései­ben. A két külügyminiszter tár­gyalásai és az egyéb találko­zók szívélyes és konstruktív légkörben zajlottak le és hoz­zájárultak a magyar—brit kapcsolatok fejlesztéséhez, va­lamint a nemzetközi kérdések­ben elfoglalt nézetek jobb megismeréséhez. Púja Frigyes külügyminisz­ter hivatalos magyarországi lá­togatásra hívta meg dr. David Owen külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. A látogatás időpontjáról diplomáciai úton állapodnak meg. esetében a Szovejtunióban tör­vénysértő bűncselekmény ekér: ismételten elítélt személyrő. van szó, akit a közelmúltban kiutasítottak az országból. Az­óta nagyszabású szovjetellenes propagandakampány eszköze Nyugaton, legújabban az Egyesült Államokban, ahová az AFL-CIO szélsőséges szov­jetellenes vezetőségének meg­hívására érkezett. Mondale szóvivője szerint az emberi jogok kérdése állott a találkozó középpontjában és Carter elnök igen hasznosnak minősítette a hallottakat, te­kintettel a közelgő belgrádi ta­nácskozásra. Megfigyelők szerint a tény, hogy az Egyesült Államok leg­főbb vezetői Bukovszkijt, elő­élete és céljai ismeretében fo­gadták, csak hátrányosan be­folyásolhatja a szovjet—ameri­kai kapcsolatokat, bátorítást adva a nemzetközi enyhülés ellen fellépő hidegháborús, amerikai érdekcsoportok szov- | jetellenes propagandahadjára- ! tónak. A Szovjetunió részéről ismételten leszögezték: a két ország kapcsolatai csak az egy­más belügyeibe való be nem avatkozáson alapulhatnak — amint ezt kétoldalú megálla­podásaik elő is írják. RANGOONBAN befejező­dött a Burmái Szocialista Program Párt kongresszusa. A p>árt központi bizottságának elnökévé ismét U Ne Wint választották meg, aki egyben államelnök is. Nem tartotta meg helyét a KB-ben U Sein Win miniszterelnök és U Lwin tervezési és pénzügvrrnr’iiszter. ISZTAMBULBAN kedden befeieződöt* a Török Munkás­párt első kongresszusa. A kongresszus küldöttei megvá­lasztották a központi vezető­séget és több változtatást ha­tároztak el a párt szervezeti szabályzatában. Német Szövetségi Köztársaság A kereszténypártok provokatív érvelése Mint ismeretes, Bukovszkij Az SZKP KB plénumái Andreotti-nyilatkozat Az enyhülés — kötelezettség Furcsa vendég a Fehér Házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom