Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

HONOR Kertbarátoknak - a rózsamctszésről PEST MEG YE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1977. MÁRCIUS 33., SZERDA Lengyel rendszerű alagutas kemencék Jobb lett a vecsési kenyér Isméi árusítanak vajassüfeményt Vecsésen a kenyérellátással és a pékáruk minőségével évek óta baj volt. Tavaly, decem­ber 22-én már örvendetes hírt közöltünk: nemcsak a minő­ség javul, de lesz vajassü- mény is a vecsési üzletekben. Most a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága napi­rendre tűzte ezt a kérdést, a vecsési kenyérgyár mű­ködéséről, valamint a la­kosság ellátásának tapasz­talatairól tárgyalt, főleg azt vizsgálva, milyen változások következtek be az elmúlt időszakban. Záng Imre, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat ter­melési osztályvezetője, a na­pirendi pont előadója, elmon­dotta, hogy a kenyérgyár és a nemrégiben ismét megnyitott Kossuth Lajos utcai sütemény­üzem zökkenőmentesen látja el a lakosságot, de hozzátette — egyelőre. Ugyanis hét szak­munkás helyett általában csak 3—1 dolgozik. A végleges ren­dezést az új, lengyel rendsze­rű alagutas kemencék megépí­tésében látják. A végrehajtó bizottság tagjai megkérdezték, hogy e kemen­cék mikorra készülnek el? — Az év végére — hangzott a válasz. — A korszerű gyári berendezés kezeléséhez egyet­len szakmunkás is elegendő, a többiek segéderők, főleg asszonyok lesznek. A vállalatnak már vannak ilyen kemencéi, a vecsési Levelesládánkból A visszásságok megszüntethettük Örömmel olvastam lapjuk­ban, hogy a monori gimná­ziumban gyors- és gépírást is tanítanak, amit az irodai mun­ka egységesítése és megjavítá­sa érdekében, nagyon helyes­lek. Most mint a gépírók kézi­könyvének szerzője, szólok az információhoz. Felhívom újra az illetékesek figyelmét arra, hogy még ma sincs egységes billentyűzetü írógép az országban, a taná­csok, ÁFÉSZ-ek, tsz-ek iro­dáiban. Persze, ez nem lehet akadálya annak, hogy a gim­náziumban tanuló fiatalok ne javítsák meg majd a munkát, miután dolgozni kezdenek. Amikor én tanultam írógé­pen írni, még olyat használ­tam, amelyen nem voltak éke­zetes betűk, külön kellett pó­tolnunk azokat, mert egy-egy ékezet elhagyása megváltoz­tatja a szavak értelmét. Gép­írástanárunk egyszerű gyakor­lati példával hívta fel figyel­münket az iskolában ennek a jelentőségére: „Egészen más, ha azt mondjuk, az osztály számára és más, ha azt, az osztály szamara”. Aki elmu­lasztotta az elmaradt ékezetek pótlását, azt az utóbbi jelző illette. A felszabadulás után én egységesítettem mintegy 70— 90 írógép billentyűzetét, az Irodagéptechnikai Vállalat se­gítségével. Vitaindító cikkem jelent meg a Magyar Nyelv­őrben, továbbá számos szak­mai javaslattal segítettem az Irodagépipari Vállalatnál, a (Szabványügyi Hivatalban a változtatásokat. Tapasztalatom szerint, a nyolc általános iskolában meg­tanítják a gyerekeket a ma­gyar nyelv helyes használatá­ra, de az életben mást tapasz­talnak. Éveken keresztül ígér­ték, hogy rendet teremtenek, azonban a gyakorlat azt mu­tatja, hogy ma is ezrével hoz­nak be az országba írógépe­ket helytelen billentyűzettel és úgy is kerülnek forgalomba. A Magyar Szabványügyi Hi­vatal ugyan már döntött, csak olyan írógép hozható be, ame­lyen minden magyar betű raj­ta van, de a gyakorlat még ma is mást mutat. A táskaírógé­pek évek óta változatlanul rossz billentyűzettel kerülnek forgalomba. A Predom Lucz- nik 1001 írógép például 45 billentyűs, ezen rajta van már a hosszú í, ú, de hiányzik a hosszú ű, pedig még az is raj­ta lehetne kisbetűvel, a német (umlautos) ö helyett. A szám­soron a 4-es számjegy fölött az úgynevezett et jel van, amit a magyar közgazdasági életben már több mint harminc éve nem használnak, sőt a levele­zésben sem. Persze, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a meggyökeresedett gyakorlaton változtatni. A gimnáziumban gépírást tanulóknak minden­esetre kevesebb bosszúságot kívánok. Kővári József Iskolák — művelődési házak Igen jelentős az iskolák és a művelődési házak együtt­működése: tavaly 70 iskolai oktatást segítő foglalkozás, 8 gyermekszakkör, 27 gyermek amatőr művészeti csoport és 7 gyermekklub működött járá­sunkban, kilencven gyermek- műsor hangzott el, színes iro­dalomórák, könyvtárhaszná­lati foglalkozások, író—olvasó találkozók fejlesztették a gyermekek tudását. A csopor­tok és a foglalkozások nagy részét pedagógusok vezetik. a nyolcadik lesz. A már működökben sütött termék minősége egyenletesen jó. A kenyérgyár 26 üzletbe szállít kenyeret, zsemlét, kif­lit és három hónapja 11-féle vajassüteményt. A szállítás to­vábbra is nehézkes, bár a két teherkocsi reggel negyed öt­től állandóan úton van. Kicsik, ezért könnyen és gyorsan for­dulnak, de legtöbbször útjukat állja a sorompó, ez az oka an­nak, hogy nem mindig ér el reggel 7 órára a péksütemény, 9 órára a kenyér az Andrássy és a Halmy telepen levő üzle­tekbe. A sütőüzemekben összesen negyvenen dolgoznak: 22 férfi és 18 nő. Az ünnepek és főleg a kettes-hármas munkaszüne­ti napok sok fejtörést okoznak a vezetőknek, a lakosságnak pedig bosszúságot, ugyanis azokat megelőzően, a szokásos napi 35 mázsa kenyér helyett, gyakran 50 mázsát rendelnek az üzle­tek. — Olyankor romlik a kenyér minősége, és fennakadás ke­letkezik a szállításban is. Ezen — mondotta Záng Imre —, egyelőre, sajnos, nem tudunk változtatni. A felszólaló végrehajtó bi­zottsági tagok elismerték, a kenyér minősége az utóbbi időben észrevehetően javult, és örvendetes, hogy végre kap­ható vajassütemény is az üzletekben, majd a beszámo­lót, rövid vita után, egyhan­gúlag tudomásul vették. (k. gy.) A rózsa metszéséről, gyakorlati bemutatóval, előadást tar­tott Sárvári József egyetemi tanár, kertészmérnök (képünkön balra), a vecsési kertbarátkor tagjainak. Itj. Fekete József felvétele Szeszmentes büfé Torta- cs siiteményrendelést is felvesz A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat tavaly decem­ber 4-én ismét megnyitotta Manor on a piactári büfét, mely szeszmentes büféként műkö­dik azóta. Rossz hírét már so­kan elfelejtették, hiszen koráb­ban gyakori volt falai közt és környékén a részeg ember. A büfé vezetője, Kinder Má­tyásáé elmondta, hogy forgal­ma napról napra emelkedik, az üdítő italokon kívül, dohány­árui, és kávét is kaphatnak náluk a vásárlók. A lángos is népszerű volt, de most nem kapható, mivel a Fészek Ven­déglőt tatarozzák. Az autó­buszra váró diákok szintén szí­vesen felkeresik a büfét, főleg az üdítő italokat kedvelik. Igény lenne a fagylaltra is, de a szűkös hely nem teszi le­hetővé a fagyi al tá r usí tást. Lakodalmakra torta- és sü­teményrendelést szívesen fel­vesznek, már népszerűvé vált ez a szolgáltatásuk is. A több mint háromhónapos működés azt bizonyítja, érde­mes volt a büfét ismét meg­nyitni, és szeszmentesként üzemeltetni. Epoxi- és műgyanta Hatszáz tonnával többet A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat gyöm- rői vegyi gyáregységének leg­főbb terméke a különféle típu­sú epoxi- és műgyanta. Tavaly 1400 tonnát gyártott, az idén 600 tonnával többet akar elő­állítani, s termelési értéke 20 millió forinttal lesz több az, előző évinéL A nap kulturális programja MOZIK Maglód: Prémium. Monor: Egy kaland utóélete. Nyáregy-, háza: A cél kiválasztása, I—II. Vecsés: Amarcord. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 13-tól 20 óráig: zenetanfolyam, 18-tól: a PÁN filmklub foglalkozása, 18-tól 21-ig: zenekari próba, dél­előtt 10.30-kor és 15-kor: me­semozi. Maglódon, 18-tól: a bélyegszakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában), gimná­ziumi előkészítő matematiká­ból (az 1. számú iskolában). Mendén, 17-től 21-ig: könyv­tári órák, 18-tól 20-ig: a sportkör edzése, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Mo- noron, 10-től 12-ig: a kézi­munkaszakkör foglalkozása (a Kossuth iskolában), 18-tól: a kertbarátkör összejövetele. Monori-erdőn, 14-től 16-ig: a kézi m unikasza kkör foglalkozá­sa (az iskolában). A PALY A SZELF.ROL Sokat kell még a csapatjátéknak javulnia Vajon rúg-e ismét három gólt a monori támadósor, László Sándor megismétli-e gólerős, lelkes játékát, milyen lesz a monori védelem rete­sze, Petricssel a középen? Ilyen és hasonló kérdések iz­Visszapillantó tükör Szépítészeti bizottság működött Céhek csak 1841 óta Rablótámadás - kilencszáz forintért A lakosság segítségével fogták el a tetteseket A jobbágyság története Ma­gyarországon a jobbágyok 1848. évi felszabadításával le­záródott. „Ha pamphletet imánk, melynek ecsetét izzó tűzfolya- dékba kell mártani, szívhábo­rító rajzát adnák mindazon gyűlöletességnek, melynek az úrbéri állapot kiapadhatatlan forrása...” — írta alig két év­vel a jobbágyfelszabadítás előtt Kossuth Lajos egyik cik­kében. Ezt az állapotot, a ro­botot, a dézsmát és a számta­lan szolgáltatás egyéb fajtáit törülte el az 1848 áprilisában megalkotott törvénykönyv, amelynek kibocsátását a már­ciusi pesti események tették lehetővé. Szőlők Löbön cs Vasadon Száz évvel ezelőtt a csak­nem 10 ezer 800 kataszteri hold területű monori határ túlnyomó részén rozs, zab és kisebb mértékű búza termett. A Cserhát nyúlványainak egy- harmada szőlővel, kétharmada gabonaneműekkel volt bevet­ve. A monori határbeli szőlő területe 519 láncot (csaknem 390 kataszteri hóid) tett ki, de volt a monori gazdáknak sző­lőterülete a Haleszban, Tétén, Vasadon s az Üllő melletti Lobon is. Pusztavacs tulajdonosa eb­ben az időben a gazdag alföl­di város, Nagykőrös volt, amelytől az 1870. évi egyez­mény alapján, a monoriak egy része — megváltás fejében — szőlőket birtokolt. A korabeli irodalom megjegyzése szerint, jóféle asztali bort termeltek a monori halmokon. A Tápió-vi- déki Zsigerpusztát 1874-ig bé- ■elték a monoriak, elvesztése érzékenyen érintette a gazdá­dat. Így számolhatott be Monor- :al kapcsolatban a kortárs: „A A rendőrség, a lakosság se­gítségével, a rablótámadókat elfogta, s ügyüket, vádemelési javaslattal, a Monori Járási Ügyészséghez továbbította. Besurranó tolvaj Makula Ibolya monori lakos a közelmúltban, Üllőn betért egy őrizetlenül hagyott, nyitott lakásba, ahonnan 7 ezer forint ériékű aranytárgyat lopott el. Ügyét a Monori Járási Rend­őrkapitányság bűnügyi alosz­tálya, vádemelési javaslattal, a Monori Járási Ügyészséghez továbbította. gatták a szurkolókat a Monor —Főt megyebajnoki labdarú­gó-mérkőzés megkezdése előtt a járási székhelyen. Dicséretükre legyen mond­va, sokan, voltak kíváncsiak a helybeliekre, pedig ugyancsak döcögött a csapatjáték, sok volt a pontatlan átadás, a labdakezelési hiba, s egyes játékosok erőnléte sem bizo­nyult kifogástalannak. Az akarat azonban nem hiányzott. A félidő előtt Déri szép fejesgólja megnyugtatta a fiatal játékosokat, az öltö­zőben meg Csurgai edző to­vább fokozta a kedvet, ami­nek meg is volt az eredménye. Sok kidolgozott gólhelyzet után (minden harmadikat használták csak ki), Saller két góljával, 3:0-ra elhúzott a ha­zai gárda, de a fótiak még nem akarták megadni magu­kat. Petries bebizonyította, hogy nagy tapasztalata, kitűnő erőn­léte egy klasszissal a többiek fölé emeli, László Sándor meg azt, hogy a babérok hamar el­hervadnak: elkapkodta gól­helyzeteit. Igaz, szügletrúgása mesteri volt. A 3:0-ás győzelem ellenére nincs okunk elbizakodottságra. Az ellenfél gyenge volt, de még ez a kiesőjelölt labdarú­gócsapat is jobb erőnlétet mu­tatott, mint a mienk, tagjai frissek, mozgékonyak voltak. A 3:0 ne tévesszen meg ben­nünket: sokat kell még javul­nia a csapatjátéknak, egyesek erőnlétének. Elmondták ott, körülöttem, nagy örömmel látták Petricset a csapatban. Ha igazán fel fog nőni a feladatokhoz, vezér- egyénisége lehet a fiatal gár­dának. Nem tiszavirágéletű csillogásra van szükség, ha­nem sportszerű, példát mutató kitartásra, igazi játéktudásra. Dicséret illeti a játékosokat, harcosságukért, de bízom ben­ne. ők is látják, érzik, hol szo­rít még a cipő? Ilörömpő Jenő Jogi előadás A közművelődési törvény jo­gi vonatkozásairól tart elő­adást dr. Kőhalmi Péter jogász Monoron, a művelődési ház klubtermében március 24-én, holnap, délelőtt 9 órakor. monoriak néhány esztendőtől fogva igen jó sárga Dinnyéket termesztenek. Szőllőt is szép és ép tulajdonságút s állni va­lót (nem rothadásra indultat, mint sok más helyekről) hoz­nak fel Pestre. Boraik is jó, s elég erejű, mert homokos halmon terem és a nap mele­gének kitéve. Különösen pe­dig kedves őszi baratzkjaik s almáik vágynak.” Ebben az időben a határ­beli legismertebb szőlőterüle­tek a forrási, a malomhegyi, a völgykúti dűlőkben és a Strázsahegyen voltak. A ha­tárban, a , tagosítás előtti álla­potokhoz viszonyítva, már az ötvenes években két-három- szoros termésnövekedést álla­pítottak meg a határt ismerő szakemberek. A közlegelő azonban rossz minőségű volt, és kevésnek bizonyult, az istállózó állattar­tás is kevésbé fejlődött. ' A szorgos gazdálkodásra viszont jellemző, hogy — és ez elég ritka eset volt! — folyt a ha­tárban homokmegk .tési mun­ka is. A négyről hat holdra bővített faiskola, egyfelől a fiatalok magasabb szintű me­zőgazdasági képzését, másfelől a kivénülő gyümölcsfák pót­lását szolgálta. A szerdai, szombati heti­piacok és a négy országos vá­sár napján a környező telepü­lésekről sokan megfordultak az akkori Monoron, a mono­riak pedig gyakran jártak az 1847-ben kiépült vasút, de még inkább a hagyományos kocsik segítségével, a pesti piacokra és vásárokra is. Fogadó cs gyógyszertár A XIX. század elején lezaj­lott szabályozás következté­den, változás volt tapasztalha- :ó a község központjának ar- :ulatán is. Az utcák néhol a 17—18 méter szélességet is elérték, de mindenütt kellő szélességűek voltak, fák sze­gélyezték már akkor a házak elejét. Az épületek építőanya­ga főleg vályog és sár volt, de terjedt a téglaépítkezés is. Téglából épült az új város­háza és a plébánia épülete. A házakat túlnyomórészt zsindely fedte, de tért hódított a cse­réptető is. Szépítészeti bizottság műkö­dött akkoriban Monoron, amelynek feladata az volt, hogy a szabályrendeletben meghatározott elvek alapján, a rendezett, a jó és tűzbiztos építkezés követelményeinek érvényt szerezzen. Főleg a vasútállomás és környéke emelkedett ki új és az akkori körülményeknek megfelelő épületeivel a tele­pülés egészéből. Volt fogadó, iparegylet, gyógyszertár, tűz­oltószertár — jó felszereléssel —, működött a községben szü­lésznő és sebész. Nyolc, kőre járó gőzmalom Monoron céhekről, az ipar­űzők középkori eredetű érdek- védelmi szervezeteiről, társu­lásairól csak 1841-ből van tu­domásunk: kerékgyártók, ko­vácsok, takácsok tömörültek ilyen szervezetekbe, de az 1870-es években dolgoztak Mo­noron lakatosok, asztalosok, akadt ács, csizmadia, cipész, szíjgyártó, szűcs, kékfestő, mé­száros, kőműves, kéményseprő is. A nyolc kőre járó gőzma­lom a modern ipar képviselő­jeként jelent meg Monoron, ugyanúgy, mint megjelentek az újkor más képviselői, köz­tük a kapitalista só-, marha- és lókereskedők. Máté Bertalan történész-muzeológus, Kossuth Múzeum, Cegléd Egy monori lakos ittas álla­potban tért be a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat mo­nori gyorsbüféjébe, összetalál­kozott Raffael Péter, Ignácz Klára és Kolompár Mihály monori lakosokkal, akik vala­mennyien büntetett elöéletűek. A három ember hamarosan észrevette, hogy az ittas férfi­nál nagyobb mennyiségű pénz van, ezért felajánlották, hogy hazaikísérik őt. A vasúti sínek mellett ha­ladva, egy elhágyatott részen Raffael Péter leütötte a részeg férfit, másik két társa pedig kiforgatta a zsebeit, s elvett tőle 900 forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom