Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
HONOR Kertbarátoknak - a rózsamctszésről PEST MEG YE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1977. MÁRCIUS 33., SZERDA Lengyel rendszerű alagutas kemencék Jobb lett a vecsési kenyér Isméi árusítanak vajassüfeményt Vecsésen a kenyérellátással és a pékáruk minőségével évek óta baj volt. Tavaly, december 22-én már örvendetes hírt közöltünk: nemcsak a minőség javul, de lesz vajassü- mény is a vecsési üzletekben. Most a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte ezt a kérdést, a vecsési kenyérgyár működéséről, valamint a lakosság ellátásának tapasztalatairól tárgyalt, főleg azt vizsgálva, milyen változások következtek be az elmúlt időszakban. Záng Imre, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályvezetője, a napirendi pont előadója, elmondotta, hogy a kenyérgyár és a nemrégiben ismét megnyitott Kossuth Lajos utcai süteményüzem zökkenőmentesen látja el a lakosságot, de hozzátette — egyelőre. Ugyanis hét szakmunkás helyett általában csak 3—1 dolgozik. A végleges rendezést az új, lengyel rendszerű alagutas kemencék megépítésében látják. A végrehajtó bizottság tagjai megkérdezték, hogy e kemencék mikorra készülnek el? — Az év végére — hangzott a válasz. — A korszerű gyári berendezés kezeléséhez egyetlen szakmunkás is elegendő, a többiek segéderők, főleg asszonyok lesznek. A vállalatnak már vannak ilyen kemencéi, a vecsési Levelesládánkból A visszásságok megszüntethettük Örömmel olvastam lapjukban, hogy a monori gimnáziumban gyors- és gépírást is tanítanak, amit az irodai munka egységesítése és megjavítása érdekében, nagyon helyeslek. Most mint a gépírók kézikönyvének szerzője, szólok az információhoz. Felhívom újra az illetékesek figyelmét arra, hogy még ma sincs egységes billentyűzetü írógép az országban, a tanácsok, ÁFÉSZ-ek, tsz-ek irodáiban. Persze, ez nem lehet akadálya annak, hogy a gimnáziumban tanuló fiatalok ne javítsák meg majd a munkát, miután dolgozni kezdenek. Amikor én tanultam írógépen írni, még olyat használtam, amelyen nem voltak ékezetes betűk, külön kellett pótolnunk azokat, mert egy-egy ékezet elhagyása megváltoztatja a szavak értelmét. Gépírástanárunk egyszerű gyakorlati példával hívta fel figyelmünket az iskolában ennek a jelentőségére: „Egészen más, ha azt mondjuk, az osztály számára és más, ha azt, az osztály szamara”. Aki elmulasztotta az elmaradt ékezetek pótlását, azt az utóbbi jelző illette. A felszabadulás után én egységesítettem mintegy 70— 90 írógép billentyűzetét, az Irodagéptechnikai Vállalat segítségével. Vitaindító cikkem jelent meg a Magyar Nyelvőrben, továbbá számos szakmai javaslattal segítettem az Irodagépipari Vállalatnál, a (Szabványügyi Hivatalban a változtatásokat. Tapasztalatom szerint, a nyolc általános iskolában megtanítják a gyerekeket a magyar nyelv helyes használatára, de az életben mást tapasztalnak. Éveken keresztül ígérték, hogy rendet teremtenek, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ma is ezrével hoznak be az országba írógépeket helytelen billentyűzettel és úgy is kerülnek forgalomba. A Magyar Szabványügyi Hivatal ugyan már döntött, csak olyan írógép hozható be, amelyen minden magyar betű rajta van, de a gyakorlat még ma is mást mutat. A táskaírógépek évek óta változatlanul rossz billentyűzettel kerülnek forgalomba. A Predom Lucz- nik 1001 írógép például 45 billentyűs, ezen rajta van már a hosszú í, ú, de hiányzik a hosszú ű, pedig még az is rajta lehetne kisbetűvel, a német (umlautos) ö helyett. A számsoron a 4-es számjegy fölött az úgynevezett et jel van, amit a magyar közgazdasági életben már több mint harminc éve nem használnak, sőt a levelezésben sem. Persze, könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a meggyökeresedett gyakorlaton változtatni. A gimnáziumban gépírást tanulóknak mindenesetre kevesebb bosszúságot kívánok. Kővári József Iskolák — művelődési házak Igen jelentős az iskolák és a művelődési házak együttműködése: tavaly 70 iskolai oktatást segítő foglalkozás, 8 gyermekszakkör, 27 gyermek amatőr művészeti csoport és 7 gyermekklub működött járásunkban, kilencven gyermek- műsor hangzott el, színes irodalomórák, könyvtárhasználati foglalkozások, író—olvasó találkozók fejlesztették a gyermekek tudását. A csoportok és a foglalkozások nagy részét pedagógusok vezetik. a nyolcadik lesz. A már működökben sütött termék minősége egyenletesen jó. A kenyérgyár 26 üzletbe szállít kenyeret, zsemlét, kiflit és három hónapja 11-féle vajassüteményt. A szállítás továbbra is nehézkes, bár a két teherkocsi reggel negyed öttől állandóan úton van. Kicsik, ezért könnyen és gyorsan fordulnak, de legtöbbször útjukat állja a sorompó, ez az oka annak, hogy nem mindig ér el reggel 7 órára a péksütemény, 9 órára a kenyér az Andrássy és a Halmy telepen levő üzletekbe. A sütőüzemekben összesen negyvenen dolgoznak: 22 férfi és 18 nő. Az ünnepek és főleg a kettes-hármas munkaszüneti napok sok fejtörést okoznak a vezetőknek, a lakosságnak pedig bosszúságot, ugyanis azokat megelőzően, a szokásos napi 35 mázsa kenyér helyett, gyakran 50 mázsát rendelnek az üzletek. — Olyankor romlik a kenyér minősége, és fennakadás keletkezik a szállításban is. Ezen — mondotta Záng Imre —, egyelőre, sajnos, nem tudunk változtatni. A felszólaló végrehajtó bizottsági tagok elismerték, a kenyér minősége az utóbbi időben észrevehetően javult, és örvendetes, hogy végre kapható vajassütemény is az üzletekben, majd a beszámolót, rövid vita után, egyhangúlag tudomásul vették. (k. gy.) A rózsa metszéséről, gyakorlati bemutatóval, előadást tartott Sárvári József egyetemi tanár, kertészmérnök (képünkön balra), a vecsési kertbarátkor tagjainak. Itj. Fekete József felvétele Szeszmentes büfé Torta- cs siiteményrendelést is felvesz A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat tavaly december 4-én ismét megnyitotta Manor on a piactári büfét, mely szeszmentes büféként működik azóta. Rossz hírét már sokan elfelejtették, hiszen korábban gyakori volt falai közt és környékén a részeg ember. A büfé vezetője, Kinder Mátyásáé elmondta, hogy forgalma napról napra emelkedik, az üdítő italokon kívül, dohányárui, és kávét is kaphatnak náluk a vásárlók. A lángos is népszerű volt, de most nem kapható, mivel a Fészek Vendéglőt tatarozzák. Az autóbuszra váró diákok szintén szívesen felkeresik a büfét, főleg az üdítő italokat kedvelik. Igény lenne a fagylaltra is, de a szűkös hely nem teszi lehetővé a fagyi al tá r usí tást. Lakodalmakra torta- és süteményrendelést szívesen felvesznek, már népszerűvé vált ez a szolgáltatásuk is. A több mint háromhónapos működés azt bizonyítja, érdemes volt a büfét ismét megnyitni, és szeszmentesként üzemeltetni. Epoxi- és műgyanta Hatszáz tonnával többet A Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat gyöm- rői vegyi gyáregységének legfőbb terméke a különféle típusú epoxi- és műgyanta. Tavaly 1400 tonnát gyártott, az idén 600 tonnával többet akar előállítani, s termelési értéke 20 millió forinttal lesz több az, előző évinéL A nap kulturális programja MOZIK Maglód: Prémium. Monor: Egy kaland utóélete. Nyáregy-, háza: A cél kiválasztása, I—II. Vecsés: Amarcord. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 13-tól 20 óráig: zenetanfolyam, 18-tól: a PÁN filmklub foglalkozása, 18-tól 21-ig: zenekari próba, délelőtt 10.30-kor és 15-kor: mesemozi. Maglódon, 18-tól: a bélyegszakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában), gimnáziumi előkészítő matematikából (az 1. számú iskolában). Mendén, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól 20-ig: a sportkör edzése, 18-tól 21-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Mo- noron, 10-től 12-ig: a kézimunkaszakkör foglalkozása (a Kossuth iskolában), 18-tól: a kertbarátkör összejövetele. Monori-erdőn, 14-től 16-ig: a kézi m unikasza kkör foglalkozása (az iskolában). A PALY A SZELF.ROL Sokat kell még a csapatjátéknak javulnia Vajon rúg-e ismét három gólt a monori támadósor, László Sándor megismétli-e gólerős, lelkes játékát, milyen lesz a monori védelem retesze, Petricssel a középen? Ilyen és hasonló kérdések izVisszapillantó tükör Szépítészeti bizottság működött Céhek csak 1841 óta Rablótámadás - kilencszáz forintért A lakosság segítségével fogták el a tetteseket A jobbágyság története Magyarországon a jobbágyok 1848. évi felszabadításával lezáródott. „Ha pamphletet imánk, melynek ecsetét izzó tűzfolya- dékba kell mártani, szívháborító rajzát adnák mindazon gyűlöletességnek, melynek az úrbéri állapot kiapadhatatlan forrása...” — írta alig két évvel a jobbágyfelszabadítás előtt Kossuth Lajos egyik cikkében. Ezt az állapotot, a robotot, a dézsmát és a számtalan szolgáltatás egyéb fajtáit törülte el az 1848 áprilisában megalkotott törvénykönyv, amelynek kibocsátását a márciusi pesti események tették lehetővé. Szőlők Löbön cs Vasadon Száz évvel ezelőtt a csaknem 10 ezer 800 kataszteri hold területű monori határ túlnyomó részén rozs, zab és kisebb mértékű búza termett. A Cserhát nyúlványainak egy- harmada szőlővel, kétharmada gabonaneműekkel volt bevetve. A monori határbeli szőlő területe 519 láncot (csaknem 390 kataszteri hóid) tett ki, de volt a monori gazdáknak szőlőterülete a Haleszban, Tétén, Vasadon s az Üllő melletti Lobon is. Pusztavacs tulajdonosa ebben az időben a gazdag alföldi város, Nagykőrös volt, amelytől az 1870. évi egyezmény alapján, a monoriak egy része — megváltás fejében — szőlőket birtokolt. A korabeli irodalom megjegyzése szerint, jóféle asztali bort termeltek a monori halmokon. A Tápió-vi- déki Zsigerpusztát 1874-ig bé- ■elték a monoriak, elvesztése érzékenyen érintette a gazdádat. Így számolhatott be Monor- :al kapcsolatban a kortárs: „A A rendőrség, a lakosság segítségével, a rablótámadókat elfogta, s ügyüket, vádemelési javaslattal, a Monori Járási Ügyészséghez továbbította. Besurranó tolvaj Makula Ibolya monori lakos a közelmúltban, Üllőn betért egy őrizetlenül hagyott, nyitott lakásba, ahonnan 7 ezer forint ériékű aranytárgyat lopott el. Ügyét a Monori Járási Rendőrkapitányság bűnügyi alosztálya, vádemelési javaslattal, a Monori Járási Ügyészséghez továbbította. gatták a szurkolókat a Monor —Főt megyebajnoki labdarúgó-mérkőzés megkezdése előtt a járási székhelyen. Dicséretükre legyen mondva, sokan, voltak kíváncsiak a helybeliekre, pedig ugyancsak döcögött a csapatjáték, sok volt a pontatlan átadás, a labdakezelési hiba, s egyes játékosok erőnléte sem bizonyult kifogástalannak. Az akarat azonban nem hiányzott. A félidő előtt Déri szép fejesgólja megnyugtatta a fiatal játékosokat, az öltözőben meg Csurgai edző tovább fokozta a kedvet, aminek meg is volt az eredménye. Sok kidolgozott gólhelyzet után (minden harmadikat használták csak ki), Saller két góljával, 3:0-ra elhúzott a hazai gárda, de a fótiak még nem akarták megadni magukat. Petries bebizonyította, hogy nagy tapasztalata, kitűnő erőnléte egy klasszissal a többiek fölé emeli, László Sándor meg azt, hogy a babérok hamar elhervadnak: elkapkodta gólhelyzeteit. Igaz, szügletrúgása mesteri volt. A 3:0-ás győzelem ellenére nincs okunk elbizakodottságra. Az ellenfél gyenge volt, de még ez a kiesőjelölt labdarúgócsapat is jobb erőnlétet mutatott, mint a mienk, tagjai frissek, mozgékonyak voltak. A 3:0 ne tévesszen meg bennünket: sokat kell még javulnia a csapatjátéknak, egyesek erőnlétének. Elmondták ott, körülöttem, nagy örömmel látták Petricset a csapatban. Ha igazán fel fog nőni a feladatokhoz, vezér- egyénisége lehet a fiatal gárdának. Nem tiszavirágéletű csillogásra van szükség, hanem sportszerű, példát mutató kitartásra, igazi játéktudásra. Dicséret illeti a játékosokat, harcosságukért, de bízom benne. ők is látják, érzik, hol szorít még a cipő? Ilörömpő Jenő Jogi előadás A közművelődési törvény jogi vonatkozásairól tart előadást dr. Kőhalmi Péter jogász Monoron, a művelődési ház klubtermében március 24-én, holnap, délelőtt 9 órakor. monoriak néhány esztendőtől fogva igen jó sárga Dinnyéket termesztenek. Szőllőt is szép és ép tulajdonságút s állni valót (nem rothadásra indultat, mint sok más helyekről) hoznak fel Pestre. Boraik is jó, s elég erejű, mert homokos halmon terem és a nap melegének kitéve. Különösen pedig kedves őszi baratzkjaik s almáik vágynak.” Ebben az időben a határbeli legismertebb szőlőterületek a forrási, a malomhegyi, a völgykúti dűlőkben és a Strázsahegyen voltak. A határban, a , tagosítás előtti állapotokhoz viszonyítva, már az ötvenes években két-három- szoros termésnövekedést állapítottak meg a határt ismerő szakemberek. A közlegelő azonban rossz minőségű volt, és kevésnek bizonyult, az istállózó állattartás is kevésbé fejlődött. ' A szorgos gazdálkodásra viszont jellemző, hogy — és ez elég ritka eset volt! — folyt a határban homokmegk .tési munka is. A négyről hat holdra bővített faiskola, egyfelől a fiatalok magasabb szintű mezőgazdasági képzését, másfelől a kivénülő gyümölcsfák pótlását szolgálta. A szerdai, szombati hetipiacok és a négy országos vásár napján a környező településekről sokan megfordultak az akkori Monoron, a monoriak pedig gyakran jártak az 1847-ben kiépült vasút, de még inkább a hagyományos kocsik segítségével, a pesti piacokra és vásárokra is. Fogadó cs gyógyszertár A XIX. század elején lezajlott szabályozás következtéden, változás volt tapasztalha- :ó a község központjának ar- :ulatán is. Az utcák néhol a 17—18 méter szélességet is elérték, de mindenütt kellő szélességűek voltak, fák szegélyezték már akkor a házak elejét. Az épületek építőanyaga főleg vályog és sár volt, de terjedt a téglaépítkezés is. Téglából épült az új városháza és a plébánia épülete. A házakat túlnyomórészt zsindely fedte, de tért hódított a cseréptető is. Szépítészeti bizottság működött akkoriban Monoron, amelynek feladata az volt, hogy a szabályrendeletben meghatározott elvek alapján, a rendezett, a jó és tűzbiztos építkezés követelményeinek érvényt szerezzen. Főleg a vasútállomás és környéke emelkedett ki új és az akkori körülményeknek megfelelő épületeivel a település egészéből. Volt fogadó, iparegylet, gyógyszertár, tűzoltószertár — jó felszereléssel —, működött a községben szülésznő és sebész. Nyolc, kőre járó gőzmalom Monoron céhekről, az iparűzők középkori eredetű érdek- védelmi szervezeteiről, társulásairól csak 1841-ből van tudomásunk: kerékgyártók, kovácsok, takácsok tömörültek ilyen szervezetekbe, de az 1870-es években dolgoztak Monoron lakatosok, asztalosok, akadt ács, csizmadia, cipész, szíjgyártó, szűcs, kékfestő, mészáros, kőműves, kéményseprő is. A nyolc kőre járó gőzmalom a modern ipar képviselőjeként jelent meg Monoron, ugyanúgy, mint megjelentek az újkor más képviselői, köztük a kapitalista só-, marha- és lókereskedők. Máté Bertalan történész-muzeológus, Kossuth Múzeum, Cegléd Egy monori lakos ittas állapotban tért be a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat monori gyorsbüféjébe, összetalálkozott Raffael Péter, Ignácz Klára és Kolompár Mihály monori lakosokkal, akik valamennyien büntetett elöéletűek. A három ember hamarosan észrevette, hogy az ittas férfinál nagyobb mennyiségű pénz van, ezért felajánlották, hogy hazaikísérik őt. A vasúti sínek mellett haladva, egy elhágyatott részen Raffael Péter leütötte a részeg férfit, másik két társa pedig kiforgatta a zsebeit, s elvett tőle 900 forintot.
