Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP 'xMdaú Szocialista brigádvezetők tanácskozásai Gazdag úttörőnyár Az idei vakációban több mint 150 ezer kisdobos és út­törő számára szerveznek tá­borozást — mondották el a Magyar Úttörők Országos Szövetségében. Hazánk leg­szebb hegyvidékein és a ta­vak mentén újabb táborhelyek létesülnek, így a tavalyinál is több, összesen 3200 úttörőkö­zösség verhet sátrat. Május 22-én életre kel Csil­lebérc: 600 magyar és szovjet kisdiák érkezik ide a magyar ■—szovjet barátság úttörőtalál­kozóra. A hagyományos, éven­ként ismétlődő programot eb­ben az évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója és a Lenini Pionír Szervezet 55. születésnapja je­gyében rendezik meg. Az ipari szövetkezetekben dolgozó 6665 szocialista bri­gád több mint 73 ezer tagjá­nak képviseletében 196 bri­gádvezető tanácskozott szom­baton az OKISZ székházában. Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese vitaindító re­ferátumában méltatta a szo­cialista brigádok eredményeit, amelyeknek jelentős részük volt abban, hogy az ipari szö­vetkezetek az elmúlt tervidő­szak alatt több mint 40 száza­lékkal növelték termelésük ér­tékét, amely már megközelíti az évi 50 milliárd forintot. Az idei tennivalók előterében a hazai piac jobb ellátása és az exportkötelezettségek mara­déktalan teljesítése mellett a szolgáltatások színvonalának növelésé, valamint az építőipa­ri szövetkezetek 1977. évi terv­feladatainak teljesítése áll. Csu­pán a budapesti szövetkeze­teknek egy év alatt 1955 la­kást kell felépíteniük — a töb­bi között ehhez kérték a szo­cialista brigádok segítségét. ★ Ugyancsak szombaton a ME- DOSZ kongresszusi termében rendezték meg a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szo­cialista brigádvezetőinek 3. or­szágos tanácskozását. Részt vett. rajta dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének meg­nyitója után dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára számolt be a szövetkezeti brigádmoz­galom eredményeiről, s vázol­ta a további feladatokat. A főtitkár utalt rá, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek mintegy hatmillió hektár föl­dön gazdálkodnak, s évente megközelítően 110 milliárd fo­rint értékű terméket állítanak elő; tagjainak, alkalmazottai­nak száma eléri az 1,1 milliót. Jelenleg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben mintegy 9 ezer szocialista brigádban 150 ezer tag tevékenykedik. Munkájuk jelentősen hozzájá­rul a termelési célok megva­lósításához, a belső tartalékok' feltárásához, a nyersanyagok­kal, energiával való takaré­kossághoz. ★ A Magyar Kereskedelmi Ka­mara székházában tartották tegnap országos tanácskozásu­kat a gabonaipar szocialista brigádvezetői. A tanácskozást dr. Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója nyitot­ta meg, aki az elmúlt évi eredményekről és az idei fel­adatokról tartott beszámolót. Itthonra, külföldre A Budapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi üzemében egy­aránt készülnek pulóverek és más kötöttáruk a hazai kereske­delem részére, illetve szovjet exportra. A képen a körlánc­varró gép, mely a pulóverek szegélyét varrja. Bozsán Péter felvétele Váci Vörös Újság — a fehérferrorban (2.) Hűen a Tanácsköztársaság eszméihez I Sorozatunk előző részében olvashatták, hogy a váci fegyházban sínylődő foglyok 1920 tavaszán, a Tanácsköztársaság első év­fordulójára kézzel írott, titokban terjesztett lapot, a „Váci Vörös Üjság”-ot szerkesztettek. A munkásmozgalom története szempontjából is felbecsülhetetlen értékű lap második száma a váci Vak Bottyán Múzeum birtokában van. A sorozat má­sodik részében ezt ismerteti a szerző. A „bűnjel”, az említett Váci Vörös Újság 2. ünnepi száma, agitatív, bizakodó, a Tanács- köztársaság eszméihez való tö­retlen hűségről tesz tanúbi­zonyságot. A lap 8 negyed íves oldalon jelent meg, ceruzával írva, dí­szített fejléccel. Ismét ünnep Az első oldalán „Március 21.” címmel a Tanácsköztársaság kikiáltásáról emlékezik meg. A cikkben olvashatjuk: „Vö­rösbetűs ünnepe ez a nap a magyar proletariátus naptárá­nak. Ünnep, mert ezen a na­pon érthetetlen álmából fel­ocsúdva magának követelte a hatalmat... Azóta megválto­zott a világ, a magyar prole­tariátus újra felvette a tőke bilincseit.... Ismét március 21-e van. Talán ennek a nap­nak bűvös varázsa újra fel­rázza a proletárságot, s elin­dul eltiporva minden akadályt, hirdetni a szocializmus dia­dalát. Ha ez valóra válik, ak­kor a vörös lobogó nemzetkö­zi pompája alatt elindulunk Nyugat felé.” A cikk agitatív erejéhez nem kell kommentár. „Az Orosz Szovjet üzenete” című cikk bizakodó hangula­ta mögött érezni lehet a Szov- jet-Oroszország segítségébe vetett hitet. Idézet a cikkből; „Az orosz proletariátus, a magyar elvtársainak üldözését nem hajlandó tovább tűrni, s ezért utolsó ízben szólítja fel Önöket (a magyar kor­mányt), hogy a politikai ül­dözéseket azonnal szüntessék be, a foglyokat bocsájtsák sza­badon, a nemzeti hadsereget szereljék le, s a fegyvert, mint legjobb kézbe, a nemzeti pro­letár súgnak adják át!” Ezeket a sorokat a fehérterrornak teljesen kiszolgáltatott kom­munista foglyok a váci fegy­intézetben 1920 tavaszán le merték írni. Holott tudták, hogy ez a lázítás tényét bi­zonyító bűnjel hosszú évek­kel súlyosbíthatja büntetésü­ket. A lap „közgazdasági rova­tában” elemző cikket találunk a kisgazdák helyzetéről. „Pa­rasztdiktatúra? Kisgazdák éb- I redőse” címmel. (A cikk sür- I geti, hogy a szekularizációnak (az egyházi javak állami tu­lajdonba vétele) még aratás előtt be kell következnie. Ra­dikális földreformot követel, „A nagybirtokokat fel kell parcellázni, szóval a nincste­len proletárokat földhöz kell juttatni, a földmunkások ezreinek ez a vágya immár oly erős, hogy azon már meg­törik a csuhások és fehértol­lasok terrorja...” Humor és bizakodás A lapnak humorrovata Is van. A humor az iróniával, az öniróniával keveredik ezekben az írásokban. Például az egyik humoros hirdetésben a következőket olvashatjuk: „A Váci Vörös Üjság” Ki- adóhivatala a fegyintézet házi munkásai között pályázatot hirdet egy lapterjesztői állás­ra. Sikeres működés esetén 3—21 napig terjedhető sötét­zárka. Ajánlatok: „A smasz- szer sem vak jeligére” kéret­nek.” A legújabb hírek című ro­vatban jelent meg humorosan a vágyálom. „Horthy bűnbá­nása” címmel. A lap irodalmi rovatában közli, természetesen a szerző megjelölése nélkül, az „Orosz Május” című verset. A vers is­mertetésénél ismétlésbe bo­csátkozva, a mindent vállaló bátor helytállásra kell hivat­koznom. Ez a vers önmagában felér egy politikai hitvallással. Beszéljen az itt idézett rész­let önmagáért. „1. Horthy Miklós a bécsi konzulátus útján Kun Bélához beadványt intézett, melyben jelezte, hogy hajlandó kor­mányzói állásáról lemondani, ha amnesztiát kap.” Az elítéltek akasztófahumo­rát tükrözi a „Sport-rovatban” megjelent írás is, Házi vadász­verseny címmel. „Március 20-án megtartott nagy házi vadász versenyen a 187-es számú zárka lakója, Gyócsos Mihály nyerte el a babért. Félóra hosszáig tartó vadászaton 223 szépen kifej­lett tetűt ölt meg az ingében. Az eredmény országos rekord. ... Gyócsos Mihály nagyban és kicsinyben valódi fajtetűk szállítását vállalja. Hasas nős­tények nagy választékban.” A megtorlás Az újság szerkesztése, tör­delése arra utal, hogy avatott kezek készítették elő. Mint a tárgyalások során kiderült, „főszerkesztője”, Zsemberi va­lóban hírlapíró volt. Ellene és 18 társa ellen, a VÁCI VÖRÖS ÜJSÁG útján elkövetett 13 rendbeli izgatás, felbujtás vádjával emeltek vádat. A vádlottak amúgy is hosszú egyéb büntetését e vád alap­ján 4—5 évvel tetézték meg. Alföldi Vilma (Vége) „Testvér a bajban és a szenvedésben Proletár hited maradjon ébren! Ne higgy, a konok kételkedőknek, Meglátod nem soká, szép napok jönnek! Most rád csapódik a börtön ajtó Emészt a gond, bú könnyet fakasztó De majd szabadulsz, mert meghal a vád S kelet májusa fog ragyogni Rád. Keleti május bűvös zenéje repüljön lelkünk messze eléje. Orosz határra, Lenin sátrába Sóhajtásunk, nem száll hiába! Vörös koszorú a homlokomon És kelet tüzét szívemen hordom.” Őt évvel a határozatok után M§gyMönállósággal, felelősséggel A járási és községi kulcsszerepet töltenek be a part politikájának pártbizottságok megvalósításában a fal- _ ______________r___ vakban. Meghatározó sz erepe van például a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek hatékony pártirányításának. De á járási és községi pártbizottságok eredmé­nyes munkájának függvénye a községi taná­csok eredményes működése is. A helyi községi pártbizottságok és pártvezetőségek megfelelő kádermunkája nyomán tovább fejlődött az elmúlt öt évben a községi tanácsok testületéi­nek és apparátusának államigazgatási és ál­lamhatalmi munkája. Erősödött a községi ta­nácsok és a lakosság kapcsolata. A politikai irányító munka súlyának növekedésével falun is gazdagodnak és gyümölcsöznek a párt tö­megkapcsolatai. Ez a lakosság politikai és társadalmi aktivitásának növekedésével mér­hető, azzal a sok százezer munkaórával, me­lyet a községek lakossága lakóhelyének fej­lesztéséért áldoz. A helyi párttestületek fejlődésében jelentős szerepet töltenek be a Politikai Bizottság öt évvel ezelőtt, 1972. március 21-én, megjelent, rájuk vonatkozó határozatai, melyek követke­zetesen megvalósulnak Pest megye pártszer­veinek irányító munkájában. A megyei pártbizottság érvényesíti azt az elvet, hogy a járási pártbizottságok alapvető feladata a párt politikájának, a párthatározatok végrehajtásá­nak helyi elősegítése. Ma már a járási pártbi­zottságok munkájának középpontjában a terü­letükön működő alapszervezetek községi, üze­mi, hivatali, intézményi pártvezetőségek és pártbizottságok tevékenységének továbbfej­lesztése áll. Önállóságuk, felelősségük és kez­deményező készségük gyarapításával segítik elő a járási pártbizottságokat a párthatároza­tok következetes helyi megvalósításában. A testületek napjainkban bevált munkamódsze­re a pártszervek és szervezetek helyi segítése, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Rendszerré vált, hogy a járási pártbizottsági és végrehajtó bizottsági ülésein a pártszerve­ket és szervezeteket beszámoltatjuk munká­jukról, egy-egy határozat végrehajtásáról. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően az elvi, politikai és szervezeti feladatok egy­séges értelmezése és végrehajtása eszközének tartják a rendszeres, havi alapszervezeti párt­titkári értekezleteket. Ezek a tanácskozások egyre inkább betöltik feladatukat a tájékozta­tásban, a feladat meghatározásában, a tapasz­talatcserében. Rendszeresebbé vált az alapszer­vezeti pártvezetőségek reszortfelelőseinek tájé­koztatása. A járási pártbizottságok egyre több tapasztalt aktivistát bíznak meg az alapszerve­zeti munka segítésével. Ugyanakkor a terme­lőszövetkezetek és üzemek függetlenített párt­titkárait még kevésbé vonják be a járási párt- bizottság feladatainak megoldására. A területi- és reszortelv együttes, követke­zetes alkalmazása nyomán gazdagodott a já­rási pártbizottságok apparátusának munka­stílusa. Kialakult annak rendje, hogy a járási pártbizottság első titkárai hetenként egy meg­határozott napon a függetlenített politikai ap­parátussal munkaértekezleten vitatják meg az elmúlt hét eseményeit és határozzák meg te­rületenként az elkövetkezendő időszak fel­adatait. A politikai munkatársak és vezetők munkaidejük 70 százalékát a területen töltik, a községi pártbizottságokat, a termelőszövet­kezeti, üzemi alapszervezetek segítik. Rend­szeresen részt vesznek a községekben működő pártszervek és alapszervezetek testületi ülé­sein és a taggyűléseken is. A Politikai Bizottság öt évvel megállapíthat­juk, hogy Pest megyé­határozata után ben a községek és a kö­. zös gazdaságok párt­tó szervei. A községi pártszerv feladata a te­lepülés politikai életének irányítása, koordi­nálása. E munka során minden eddiginél na­gyobb gondot fordítanak ezek a pártszervek az alapszervezetek munkájának fejlesztésére, a községi politikai rendezvények megszervezé­sére. Eredményesen oldják meg a propagan­disták felkészítését, továbbképzését és a köz­ségben működő alapszervezetek titkárainak képzését is. Egyre inkább betöltik szerepüket a községi pártbizottságok a lakosság egészé­nek mozgósításában. A helyi célkitűzések megvalósításában, a társadalmi erőforrások feltárásában és legcélszerűbb felhasználásá­ban is kezdeményező szerepet töltenek be. Ä határozatok elveit érvényesítve részt vállal­nak a helyi gazdasági élet irányításában. Is­mertetik az idevonatkozó határozatokat, meg­szervezik, segítik, ellenőrzik azok végrehajtá­sát. Egyre inkább érvényesül az általuk irá­nyított alapszervezetek munkájában, a gaz­dasági döntések hatásának politikai mérlege­lése, és az elképzelések szigorú egyeztetése, a párt politikájával, az össztársadalmi érdekkel. Ez utóbbinak különös jelentősége van a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, a lakosság ellátásával foglalkozó szervek, pártszervezetei­nek munkájában. Erre mutat, hogy a tavalyi nehéz mezőgazdasági év ellenére is biztatóan alkuit a megyében a zöldségtermelés, különö­sen a másodvetések tekintetében, valamint a szarvasmarha hús- és tejhozamának és a ser­téshús termelésnek emelkedése. Példa mutató az szigetszentmiklósi, szobi, gödi, kistarcsai köz­P8St megyében ségi pártbizottságok mun- sí kája. Egyre inkább megta­lálják helyüket a községi pártbizottságok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesülé­se által kialakult új helyzetben is. A gazda­sági koncentrációt egyre gyümölcsözőbben követi a jó politikai együttműködés. Erősödik a községi pártbizottságok kezdeményező és ellenőrző szerepe is. Rendszeressé vált a tes­tületi üléseken a községekben működő gazda­sági szervek vezetőinek beszámoltatása és a feladatok meghatározása. A gazdaságpolitikai munka fejlődését mutatja, hogy a tavalyi köz­ségi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági ülések több mint felének napirendjén község­fejlesztési, beruházási és más gazdasági kér­dések szerepeltek. Politikai érettségüket bizonyították a közsé­gi párt-végrehajtóbizottságok a párttagsággal folytatott beszélgetések és tagkönyvcsere kap­csán. A városi és üzemi pártbizottságokhoz hasonlóan nagy körültekintéssel, szervezet­ten és tartalmasán végezték el ezt a jelentős politikai munkát. A januárban megtartott községi pártbizottsági ülések, melyek össze­gezték a tagkönyvcsere beszélgetések alapján a pártszervezetek tennivalóit, jó néhány fon­tos teendőre hívták fel a figyelmet. így pél­dául, hogy rendszeresebbé kell tenni a kap­csolatot a községben működő különböző jelle­gű pártalapszervezetek között. Az eddigiek­nél alaposabban, tartalmasabban kell a párt­tagságot felkészíteni a taggyűlésekre, hogy cse­lekvő résztvevői tudjanak lenni az alapszerve­zeti pártmunkának. De erősítésre szorul a koordináció a községekben működő tömeg­szervezetek között is. A községi pártbizottsá­gok határozatai értelmében még ez év máso­dik felében párttaggyűléseken számolnak be a vezetőségek a párttagságnak a beszélgetéseken elhangzott javaslatok megvalósításának hely­zetéről. Megkülönböztetett a bözségi és termeiőszö. vetkezeti partszerveze­feladatok várnak tekre az idei mezőgazda­sági termelési feladatok szervezeteinek megerősítésében jelentős ered­ményeket értek el a járási pártbizottságok. A határozat szellemében a községi, valamint ter­melőszövetkezeti pártszervezetek munkájának összehangoltságával a falvakban is magas szintű, egységes pártirányítás érvényesül. Eb­ben jelentős szerepet játszott a közös-tanácsú községek rendszerének átgondolt és tervsze­rű kialakítása. Ezt bizonyítja az eredményes munka o váci, a budai és a ráckevei járás nagyközségeinek, valamint közös tanácsú köz­ségeinek pártbizottságain. Ma már megyénk­ben a pártalapszervezeteknek csak 17 száza­léka tartozik a kilenc járási pártbizottság köz­vetlen irányítása alá. A pártalapszervezetek és a párttagság döntő többsége, a járásokban köz­vetlenül a községi és termelőszövetkezeti párt- bizottságok és pártvezetőségek közvetlen irá­nyításával munkálkodik. Ez lehetővé teszi az irányító pártszervek operatívabb munkáját, másfelől megfelelő lehetőségeket teremt arra, hogy a helyi ismeret birtokában reálisan fog­laljanak állást — hatáskörüknek megfelelően( — a községet érintő legfontosabb fejlesztési ' döntések előkészítésekor, valamint a káder­ügyekben. Az elmúlt öt évben a községi tanácsok meg­növekedett önállóságával teljes szinkronba került a községi pártbizottságok hatás- és jog­köre olyan értelemben is, hogy valamennyi helyi politikai intézkedést igénylő kérdésben önálló döntési joggal rendelkeznek. A közsé­gi pártbizottságok döntő többsége ma már eredményesen tölti be a Politikai Bizottság ha­tározatában megjelölt szerepét, mely szerint a községi pártbizottságok és pártvezetőségek a területükön lévő alapszervezeteknek irányí­megvalósításában. Az országos és megyei cél­kitűzések valamennyi kommunista előtt is­mertek. A tsz-ek pártszervezetei a gazdaságok terveivel összhangban elkészítették és taggyű­léseken jóváhagyták cselekvési programjaikat. A termelési tervek teljesítése megfelelő idő­járás esetén is körültekintő, fegyelmezett mun­kát igényel a mezőgazdaságban dolgozóktól. A pártszervezeteknek politikai eszközökkel, meggyőzéssel kell érvényt szerezniük a nép- gazdasági és helyi érdek összhangjának. Csak ennek nyomán valósulhatnak meg a megyei elképzelések a zöldség termőterület és a hoza­mok növelése, az állattenyésztés fejlesztése. A községben működő pártszervek joggal elvár­ják, hogy a munkában érvényesüljön a pártta­gok példamutatása. A pártalapszervezetek ve­zetőségei rendszeresen kísérjék nyomon a gazdasági munkát, s ha szükséges — a munkatervtől eltérően is — hívják össze a kommunistákat tanácskozásra. Indokolt eset­ben a pártszervezetek operatívan is segítsék a gazdasági vezetőket az akadályok elhárításá­ban, a munka eredményesebb megszervezésé­ben. Az eddigieknél bátrabban és rendszere­sebben kell a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének szolgálatába állítani — a párt vezető szerepének érvényesítésével — a termelő- szövetkezetekben és a községekben mű­ködő társadalmi és tömegszervezeteket. Érdemes megvizsgálni annak lehető­ségét is, hogy a tsz-ek és a községi pártbi­zottságok választott testületéiben tevékeny­kedők közül többen kapjanak pártmegbízatást a termelés segítésében, a gazdaságokban fo­lyó politikai munka erősítésében. Mindezen feladatok eredményes megoldása további elő­relépést jelent a Politikai Bizottság öt évvel ezelőtt megjelent határozatainak következetes megvalósításában. ARATÓ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom