Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

k/Úiiat) 1977. MÁRCIUS 18., PÉNTEK Brezsnyev fogadta Olszowskit Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára csütörtökön a Kremlben fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Olszowski az SZKP KB meghívására érkezett a Szovjetunióba, hogy tapaszta­latcserét folytasson a népgaz­daság pártirányításának kér­déseiről. A KGST közlekedési állandó bizottsága március 10—16 kö­zött Havannában tartotta 52. ülését. A tagországok küldött­ségei — többek között — elfo­gadták a bizottság 1977—78. évi miunfcatervét. Az ülésen részt vett magyar küldöttség Pullai Árpád 'közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésé­vel, csütörtökön visszaérkezett Budapestre. Szülőfalujában temették el Kamal Dzsumblattot A gyilkosság ú felszította Libanonban a feszültséget A bűncselekményt elítélő magyar nyilatkozat Kárnál Dzsumblafctmak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnö­kének, a Béke-világtanács elnöksége nemzetközi Lcnin-békedíjjal ki­tüntetett tagjának meggyilkolásával a szélsőséges imperialista körök és térségbeli szövetségeseik a libanoni feszültség felszításával pró­bálják megakadályozni a közel-keleti válság tárgyalásos rendezését — szögezi le többek között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az Országos Béketanácsnak és a Magyar Szolidaritási Bizottságnak nyilatkozata, melyet tegnap adtak ki. — Megdöbbenéssel és felhábo­rodással ítéljük el a politikai merényletet. Követeljük a gyilkosok szi­gorú felelősségrevonását, s egyben megerősítjük szolidaritásunkat a libanoni haladó nemzeti erőkkel, amelyek most egyik, kimagasló vezetőjüket veszítették el. Mély részvéttel temették el csütörtökön a szerdán meg­gyilkolt Kamal Dzsumblattot, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét szülőfalujában, Mukhtarában, drúz őseinek földjébe. A temetésen több tízezres BECS A NATO-orszógok bírálata A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalás csütörtökön megtartott 130. teljes ülésén De Vos Van Steenwijk nagykövet, a hol­land küldöttség vezetője elnö­költ. Ezúttal N. K. Taraszov nagykövet, a Szovjetunió dele­gációjának vezetője szólalt fel. Az ülést követő nemzetközi sajtótájékoztatón a szovjet küldöttség szóvivője elmon­dotta: Taraszov nagykövet fel­szólalásában bírálta a NATO- országok magatartását. Rámu­tatott, hogy a nyugati tár­gyalópartnerek nem mutatnak készséget a kibontakozás elő­segítésére a közös érdekű megállapodások keresésében. A szocialista országok már számos alkalommal tettek kez­deményezéseket, bizonyították hajlandóságukat, kompromisz- szumra, ámde á NATO-orszá- gok változatlanul fenntartják elfogadhatatlan feltételeiket. Ezek között nevezte meg & Nyugat kiegyensúlyozatlanság­ra utaló tarthatatlan állás­pontját, jóllehet, ismert, hogy megközelítőleg katonai erő- egyensúly alakult ki Közép- Európa térségében. A szocia­lista országok korábban tett kezdeményezését felszólalásá­ban megismételve indítvá­nyozta a bécsi tárgyalások közvetlen résztvevőinek: a megbeszélések idejére fagyasz- szák be fegyveres erőik létszá­mát. A Nyugat hosszú ideje azzal az állítással tér ki a ja­vaslat elől, amely szerint a szocialista országok je­lentős létszámfölényben van­nak. Minthogy azonban a lét­számokra vonatkozó adatok is­mertek, nyilvánvaló az arány­talanságról szóló nyugati el­mélet tarthatatlansága. Tara­szov rámutatott, hogy a befa­gyasztásra vonatkozó megálla­podásnak különös fontosságot kölcsönözne annak bizalom- növelő hatása, ami jelentős hozzájárulás lenne a végleges szerződések megkötéséhez. A felszólalásában sürgette, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő nyugati államok reális megközelítéssel adjanak vá­laszt a szocialista országok kezdeményezéseire. A sajtótájékoztatón az ame­rikai szóvivő a NATO régi in­dokait sorolta, s változatlanul fenntartotta azt a nyugati té-» telt, amely szerint a csökken­tés térségében a szocialista országok létszámbeli fölény­ben vannak. tömeg vett részt. A gyászolók között voltak közvetlen csa­ládtagjain kívül libanoni poli­tikusok — köztük Szelirn Al- Hossz kormányfő és a.kabinet más tagjai —, arab diploma­ták és a Libanonban élő drúz néptörzs tagjai. A politikai gyilkosság elkö­vetése óta Bejrútban és az egész országban rendkívül fe­szült a helyzet. Több halálos áldozatot követelő szórványos lövöldözésekről is érkeztek je­lentések. A gyilkosságot csütörtökön -v tekintet nélkül politikai ho­vatartozásukra — az összes libanoni napilapok elítélték. Az Al-Nida, a Libanoni Kom­munista Párt lapja szerint a gyilkosságot azok követték el, akiknek érdeke fűződik Liba­non feldarabolásához. Libanon politikusai az ösz- szes napilapokban felszólítot­ták a lakosságot, hogy őriz­ze meg nyugalmát. Az elhunyt fia, Valid Dzsumblatt rádió­nyilatkozatban fordult az or­szág népéhez: akár nagyra ér­tékelték, akár ellenezték ap­jának eszméit, legyenek tar­tózkodóak, őrizzék meg nyu­galmukat az ország egységé­nek fenntartása érdekében. Libanon dolgozói csütörtö­kön messzemenően eleget tet­tek a nemzeti-hazafias moz­galom vezetői szerdai felhí­vásának, hogy általános sztrájkkal tiltakozzanak Ka­mal Dzsumblatt meggyilkolá­sa ellen. Bejrutban, az ország fővárosában, szünetelt az ok­tatás, bezártak az üzletek. A főváros utcáin csaknem telje­sen leállt a forgalom. A Libanonban állomásozó arabközi békefenntartó erők országszerte megszigorították az ellenőrzést. Az IPS-hírügynökség érte­sülése szerint a gyilkosok kéz- rekerítésére indított hajtóva­dászat eddig nem vezetett eredményre. A gyilkosságot szemmel láthatóan gondosan megtervezték és megszervez­ték. Nicolas Saui, a Libanoni Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára nyilat­kozatban ítélte el Kamal Dzsumblatt meggyilkolását, méltatta a Libanoni Haladó Szocialista Párt mártírhalált halt elnökének érdemeit: Kamal Dzsumblatt egész életében, különösen pedig a fájdalmas események idején, amelyek megrendítették Liba­nont, szakadatlanul az egység megszilárdításáért, az ország integritásáért harcolt, a sze­paratista üzelmek és a hala- dásellenes tervek meghiúsí­tásáért küzdött. Ezért volt cél­táblája a libanoni és az arab reakciósoknak, akik terveik megvalósításának fő akadá­lyát látták abban a fáradha­tatlan harcban, amelyet Dzsumblatt az imperializmus és a cionizmus összeesküvé­seinek, a reakció üzelmeinak meghiúsításáért, a hazafias és a haladó erők összefogásának és akcióegységénefk megszi­lárdításáért folytatott. Púja Frigyes külügyminisz­tert, aki szerdán érkezett hiva. talos látogatásra Athénba, csü­törtökön (helyi idő szerint 10.15-kor) az elnöki palotában fogadta Konsztantin Cacosz görög köztársasági elnök. A találkozón a kétoldalú kapcso­latok fejlesztését vitatták meg. A fogadás után (helyi idő szerint 11 órakor) a külügymi­nisztériumban Púja Frigyes megkezdte a hivatalos tárgya­lásokat Dimitriosz Biciosz gö­rög külügyminiszterrel. Púja Frigyes és Dimitriosz Biciosz két 'és fél órán át tár­gyalt. Közvetlen, baráti légkör­ben, őszinte hangú eszmecse­rét folytattak, elsősorban a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, különösen az enyhülésről, az európai bizton­sági és együt tműködési értekez­let záróokmányában foglaltak végrehajtásáról, a belgrádi ta­lálkozó előkészítéséről. Rövi­den érintették a kétoldalú kap­csolatok fő kérdéseit. A ma­gyar—görög kapcsolatok téma­köréről pénteken szakértői szinten folytatódnak a tárgya­lások. Külügyminiszterünk délután felkereste Joannisz Varvic- tisz kereskedelmi minisztert. A tárgyaláson részt vett Ágoston Béla, hazánk athéni nagyköve­te. Megvitatták a kétoldalú gazdasági együttműködést, ezen belül az árucsere kérdé­seit. Méltatták az eredménye­ket és megállapították, hogy le­hetőségek vannak a kapcsola­tok bővítésére. Szó volt az újabb, megkötésre váró hosz- szúlejáratú kereskedelmi meg­állapodásról. Konsztantin Karamanlisz gö­rög miniszterelnök csütörtökön, helyi idő szerint 19.30-kor a kormánypalotában fogadta Pú­ja Frigyest. A kétoldalú kap­csolatokról, elsősorban a gaz­dasági együttműködésről, a termelési kapacitás fejleszté­séről, közös vállalatok létesíté­séről tárgyaltak. Utána Dimitriosz Biciosz külügyminiszter a György ki­rály szállóban vacsorát adott külügyminiszterünk és kísérete tiszteletére. Zairéi zűrzavar Zaire Shaba tartományában és más vidékein kirobbant fegyveres összetűzések azt bi­zonyítják, hogy a lakosság elé­SPANYOLORSZAG A spanyolországi demokra-. tikus ellenzéki pártokat tö­mörítő úgynevezett tízek eso- I portja szerdán, fontos lépés­nek nevezte a választási tör­vény kedden történt nyilvá­nosságra hozását. Mint ismeretes, a tízek csoportja a többi között a li­berális, a kommunista, a ke­reszténydemokrata és a szo­ciáldemokrata pártokat foglal­ja magában. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára szerdán a hatóságoktól Franciaországba szóló útle­velet kapott. A főtitkár azért utazik Párizsba, hogy meglá­togassa ott élő testvérét. Carrillo szerda este kije­lentette, Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt le­gendás hírű elnöke március végén visszatér hazájába. Mint ismeretes, Dolores Ibárruri 1939-ben volt kénytelen el­hagyni hazáját és azóta nem járt Spanyolországban. gedetlen az országban tapasz­talható gazdasági zűrzavarra: és nyomorral, és ezekhez az akciókhoz nincs semmi köze az Angolai Népi Köztársaság kormányának — hangsúlyozza az angolai nemzetvédelmi mi­nisztérium nyilatkozata. Az Egyesült Államoknak, Belgiumnak és Franciaország­nak, amelyek katonai segítsé­get adnak Zairénak, vállal­niuk kell a következményeket a helyzet kiéleződéséért Afri­kának ebben a térségében — állapítja meg a dokumentum. Merő kitalálás a zairei kor­mánynak aa az állítása, hogy a felkelők oldalán más orszá­gok katonái harcolnak. Célja az, hogy a nyugati államokat bevonják Zaire belső konflik­tusába. A volt Katanga tarto­mányban tartózkodó felszaba­dító erők száma nem haladja meg az ezret, de a Mobutu- rendszer elleni harcban élve­zik a térség falusi lakosságá­nak támogatását és a kor­mánycsapatok soraiból több katona állt át oldalukra — mondotta csütörtökön az AFP- nek adott exkluzív nyilatkoza­tában Antoine Gizenga, aki a néhai Patrice Lumumba kormá­nyában miniszterelnök-helyet­tes volt és jelenleg a FODE- L.ICO (K i nsh asa - Kongó felsza­badításáért küzdő demokra­tikus erők) elnevezésű szerve­zet elnöke. A Shaba tartományban folyó harcokról érkezett, meg nem erősített jelentések szerint a felkelők elfoglalták Sandoa települést és Kolwezi városát Egyik oszlopuk észak felé nyo­mul előre. Közel-keleti üazísF'Visszhassff A Palesztinái Nemzeti Ta­nács Kairóban folyó üléssza­kának szóvivője, Mahmud Lá­badt üdvözölte Carter meg­nyilatkozásét a palesztin prob­léma megoldásának elsődle­gességéről és a palesztin állam megteremtésének szükséges­ségéről. A szóvivő annak a re­ményének adott hangot, hogy Washington új álláspontja tet­tekben is kifejezésre jut majd. A palesztinok mindazonál­tal nem tartják kielégítőnek Carter nyilatkozatát, mert az amerikai elnök nem határolta körül világosan és egyértel­műen, mit ért a haza kifeje­zésen. Izraeli kormánykörökben nyugtalanságot keltett Carter . elnök szerdán este Clintonban elhangzott kijelentése, amely szerint a palesztin menekültek számára hazát kell biztosítani. Mint az izraeli kormány kö­zölte, egyelőre hivatalosan nem foglalnak állást a kérdésben, mert Carter megjegyzése ala­posabb tanulmányozást igé­nyel. Dolores Ibárruri hazatér Megkezdődtek a magyar-görög külügyminiszteri tárgyalások Konsztantin Cacosz és Konsztantin Karamanlisz fogadta Púja Frigyest a második világháborúban. Sajnos, ezt a győzelmet nem érhette meg, mert a fasiszták meggyilkolták. Erről az életútról szól a kö­tet igen megindítóan és belső tartalmi erővel, A fordítás Kenesei István munkája, szer­kesztette Feles Györgyné, a borítót és a tipográfia tervét Lengyel Lajos készítette. _______________, VÖRÖS EVEK Mariano Constante könyve egyedülálló dokumentum, a legértékesebb emlékiratok egyike: a spanyol köztársaság­ról, a kommunisták harcáról szól. Az író maga is elsők kö­zött fogott fegyvert a fasiz­mus ellen, és szinte utolsónak hagyta abba. A bukás után Franciaországba emigrál, a második világháborúban a francia hadseregben harcol, majd német fogságba esik. a fasiszták haláltáborba hur­colják, a koncentrációs tábor­ban az ő vezetésével a fog­lyok fellázadnak, fegyverrel a kézben érte a felszabadulás. Vagyis a Guernicától Mau- thausenig tartó időszakot dol­gozza fel. Mindezt igen érde­kesen, meglepő nyelvi lele- nénnyel, olvasmányosan mond­ja el. A visszaemlékezés nyomán kibontakozik az a harc, ame­lyet a nyugat-európai orszá­gok kommunistái folytattak a munkásmozgalom érdekében, a fasizmus ellen. A történe­lem legválságosabb korszakát rieveníti fel, olyan erővel, íiogy a visszaemlékezések ózo­nétól megpróbált olvasót is lebilincseli. Megmutatja a íommunista közösségek ere­iét, amely mindig éltetőleg ha­tott, még a legválságosabb pillanatokban is. A fordítás Gyáros Erzsébet munkája, a szerkesztő Szabó Mária, a borító- és a kötésterv Kiss Mihály munkája. Gáli Sándor helyzetét, azt a harcot, ame­lyet napjainkban folytat. A kötetet Iványi Norbert fordította és Török Piroska szerkesztette, a borító és ti­pográfia Szakálos Mihály mun­kája. ERNST THÄLMANN Lena Zimmerling munkája Ernst Thálmannról szól, mégis abba a sorozatba tartozik, amely a kommunista párt har­cát mutatja be, hiszen a Né­met Kommunista Párt hős fiá­nak életútja, harca egybero- nódott -a párt harcával. Az NKP történetének legfonto­sabb állomásairól, arról a küz­delemről, amelyet a német kommunisták folytattak an- ban az időben, amikor Thäl­mann bekapcsolódott a moz­galomba, s munkásságát Ki­fejtette. A szerző leírja Thälmann gyermek- és ifjúkorát, szö­kését a frontról, bekapcsoló­dását a mozgalomba, azt az időt, amikor legnépszerűbb munkásvezérré nőtt ki, a le­ninisták győzelmét az NKP- ban, amelyet éppen Thälmann irányított, s vezetett győze­lemre. Barátságát a szovjet emberekhez, a Szovjetunió­hoz. Thälmann hazafias, pro­letár internacionalista maga­tartása ezekben a kapcsola­tokban mutatkozott meg iga­zán. A Szovjetunióhoz való viszonyt mindig döntő mércé­nek tekintette. „A szovjet proletárdiktatúrával kapcso­latos magatartás szellemi víz­választó” — írta. S ebből so­hasem engedett. Mindig hű maradt elveihez, még a bör­tönben is. Zimmerling leírja a börtön­éveket, azt, hogy az NKP fő­titkára milyen méltán visel­kedett a Gestapo poklában, hogy sohasem ingott meg, és a vádlottból vádló lett, szentül hitte, hogy a Szovjetunió győz ső éveibe vezet el bennünket. Maga Luági Longo, aki — be­szélgetés formájában — gyermek- és ifjúkoráról vall a könyvben, emlé­keknek és gondolatoknak ne­vezi visszaemlékezéseit. Ízes olvasmány ez a beszélgetésfű- zér. Olyan ember vall, aki 50 éven át tanúja és részese az olasz és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­nak. Egy ideig az OKP főtit­kára, jelenleg elnöke. Vallomás ez a könyv s szer­zőjéről mégis kevés szó esik, annál több arról, hogy a tár­gyalt időszakban milyen ese­mények zajlottak, miként fej­lődött a párt, hogy küzdött, s az olasz kommunista mozga­lom neves személyiségei — Gramsci, Togliatti, Bordiga, Serrati —, miiként éltek és dolgoztak. Beszél arról az idő­szakról, amikor a Komintern- ben tevékenykedett, az olasz kommunisták és a Komintern kapcsolatáról, a Szovjetunió szerepéről a nemzetközi kom­munista mozgalomban. Mély­rehatóan elemzi a Komintern fórumain tárgyalt elvi-politi­kai nézeteltéréseket, az ultra- baloldali, szektáriánus irány­zat leküzdését, s bemutatja a párt harcát a fasizmus hata­lomra kerülését követően. Tör­ténelmi kulisszatitkok, derűs epizódok elevenednek fel sza­vai nyomán. Könyve olvasá­sa során jobban megértjük, amit Berlinguer beszédeiben kifejt, vagyis az OKP sajátos litikai feszültség pillanatai­ban is mindig szilárdan ra­gaszkodtunk fő célkitűzésünk­höz: a közvetlen feladatok­nak, s a történelmi végcélnak, a munkásság felszabadításá­nak és a demokratikus és szo­cialista forradalomnak az ösz- szekapcsolásához”. Kifejti: az OKP arra törekszik, hogy na­pi tevékenysége és a szocializ­mus távlata között élő, haté­kony kapcsolatot teremtsen. A végső cél: a szocializmus meg­valósítása. A beszédek és írások szer­zője, Enrico Berlinguer egész életét a munkásmozgalomnak szentelte. Már apja szocialista képviselő, antifasiszta ellen­álló volt. Ö előbb a kommu­nista ifjúsági mozgalomban dolgozott, majd 1943-tól az OKP tagjaként tevékenyke­dett, a fasiszták 1944-ben bör­tönbe vetették, kiszabadúlása után újra az ifjúsági mozga­lomban dolgozott, sokáig az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkáraként, majd 1969-től a párt főtitkárhelyet­tese, 1972 márciusától pedig főtitkára, s mint ilyen, nagy tekintélyt vívott ki hazájában és a nemzetközi kommunista mozgalomban. A könyv írásait dr. Sallay Géza válogatta és látta el jegy­zetekkel, a fordítás Göbölyös Gábor, Kalmár György és Vin- cze, Istvánná munkája, a borí­tó és a kötés tervét Szántó Ti­bor készítette. TORINÖISZÄRNYBONTAS Luigi Longo és Carlo Sa- linari munkája az Olasz Kom­munista Pár' történetének el­Az alább kbzölt recenziók olyan könyvekről szólnak, amelyek a nyugat-európai munkásmozgalomban enged­nek betekintést: emlékezések, harcok, küzdelmek a kommu­nista pártok megteremtéséért, azt mutatják meg, hogy mi­ként formálódott a kommunis­ta mozgalom, kik álltak az élen, s mára például hogyan vált a tőkésvilág legerősebb kommunista pártjává az OKP. A könyveket a Kossuth Könyv­kiadó jelentette meg. ENRICO BERLINGUER RUSZÉDÉI ES IHASAI Nem követünk el szabály­talanságot, ha nem a történés sorrendjében vesszük az is­mertetett könyveket, hanem mindjárt Enrico Berliguernek, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárának kötetével kezdjük, kétségtelen: ez a könyv a leg­jelentősebb az ismertetett négy közül. Tartalmazza az olasz testvérpárt legutóbbi másfél évtizedes munkásságát, az olasz gazdasági és társadalmi élet átalakításé érdekében. A kö­tet megmutatja az OKP he­lyét, szerepét a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomban, harcát a nemzetkö­zi monopóliumok ellen, s egy­ben értékeli Olaszország bél­és külpolitikai irányvonalát, és javaslatot tesz a mély vál­ság megoldásának, az ország újbóli kormányozhatóvá téte­lének egyedüli módjára. Berlinguer hangoztatja, hogy az OKP közvetlen és távlati célja a szocializmus megte­remtése: „A legsúlyosabb po­Tesfvérpártjaink életéből á harc végső célja: a szocializmus

Next

/
Oldalképek
Tartalom