Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
1977. MÁRCIUS 18., PÉNTEK "srMMíSV AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Dr. Papp Lajos: Az ügyintézés az embert szolgálja Az államtitkár bevezetőben kiemelte: törvényjavaslat benyújtása azt jelzi, hogy mind több állampolgár vesz részt a közügyek intézésében, mond véleményt közös dolgainkról, — A törvénytervezet széles körű társadalmi előkészítése jól példázza azt a bevált gyakorlatot, hogy a jogalkotásban is hasznosítsuk az állampolgárok, a társadalmi szervek észrevételeit, javaslatait. — Hazánkban minden állampolgár törvényes joga, hogy felhívja a figyelmet az állami vagy gazdasági életben észlelt hibákra, a közösség érdekeit sértő jelenségekre. A tapasztalatok szerint mind többen élnek ezzel a jogukkal. A tanácsokhoz a múlt évben csaknem hétezer, a népi ellenőrzési bizottságokhoz több mint ötpzer közérdekű bejelentés érkezett. A továbbiakban kimelte, hogy a törvénytervezet a bejelentések mellett foglalkozik a közérdekű javaslatok intézésével is. Örvendetes jelenség, hogy az indítványok száma évről évre nő. 1975-ben csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérdekű javaslat érkezett, amelynek jó részét már meg is valósították. — A lakosság közügyek iránti érdeklődése társadalmi munka felajánlásában is megnyilvánul. A közügyekben eljáró állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelniük, véleményüket és javaslataikat hasznosítaniuk kell. Ennek az érintett szervek általában eleget is tesznek. De a bejelentések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak. Például akadnak, akik csupán többletmunkát okozó, felesleges beleszólásnak tartják az állampolgárok jelzését, vagy éppenséggel úgy érzik, hogy szakmai tekintélyükön esne csorba, ha egy laikus kívülálló véleményét elfogadnák. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él visz- sza a bejelentési jogával, alaptalanul támad intézményeket, személyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyet próbál ismételten „felmelegíteni”, szinte minden létező fórumot újra és újra beadványaival ostromolva. Ezek a bejelentések a legtöbbször nemcsak alaptalanok, hanem rosszhiszeműek is. — A törvényjavaslat, amellett, hogy korszerűsíti a közérdekű bejelentések és panaszok elintézésének szabályait, kiterjeszti a rendelkezések hatályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi Kovács Istvánná: demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredményeképpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Sok még a tennivaló az ügyintézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökkentése érdekében. Az állampolgárokat érintő igazgatási munkát „ügyfélközpontúvá” kell tenni, azaz az igazgatási munkának az ügyfelet, az állampolgárt kell szolgálnia. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére — hangoztatta beszéde végén dr. Papp Lajos. A szocialista demokráciáért A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet csoport- érdekeket von össze, szabályozza az állampolgárok közügyekbe való bevonását, a szocialista demokrácia erősítését —, kezdte felszólalását Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse, Pest megye 1. választó- kerületének országgyűlési képviselője, majd a továbbiakban, a megyei tapasztalatokról szólt. — Megyénkben a közérdekű bejelentések és javaslatok száma igen magas, talán országosan is a legtöbb. 1975—76-ban mintegy 9700 panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel foglalkoztak tanácsaink 22 tanács- és 53 vb-ülésen. A közérdekű bejelentések és javaslatok több mint fele az építés, a közvilágítás, a közlekedés és a vízügy körébe tartozott. Sok ,volt a kereskedelemmel kapcsolatos panasz is. Az összes észrevétel közül mindössze 15 százalék nem volt megalapozott. A ' továbbiakban szőkébb pátriájáról, a gödöllői járásról beszélt. Mint mondotta, az elmúlt hetekben több falugyűlésen vett részt, s az ott elhangzott bejelentések és panaszok 90 százaléka foglalkozott közérdekű problémákkal. Ezek között első helyen szerepelt a közvilágítás, az áramfe- szültség-ingadozás okozta gondok, a járda-, az út-, az iskola-, az óvoda- és a művelődési igények kielégítésének témája. Kedvező vonás — mondotta —, hogy sok esetben a javaslattevők az általuk kezdeményezett feladathoz társadalmi munkát ajánlanak fel. Ez a lakossági szemlélet egyre erőteljesebb a gödöllői járásban. Ezt mi sem bizonyítja jobban: az elmúlt tervidőszakban 73 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a járás lakossága. Isaszegen például az óvoda nagyrészt társadalmi munkából épült fel. Pécelen egy útszakasz, Nagy_ tárcsán több kilométer járda készült el így. A panaszokról és javaslatokról szólva elmondotta, az a tapasztalat, hogy sok jószándék mellett gondokat okoz, amikor a vezetőknek nem segítő módon vetik fel a hibákat, hanem rágalmazó bejelentéseket tesznek. Így munkaidejük egy részét kénytelenek védekezéssel, magyarázkodással, felesleges vizsgálódással eltölteni. A továbbiakban Kovács Istvánná javaslattal élt. — Azt javaslom — mondotta —, hogy amikor a törvény erejével segítjük és védjük- a közérdekű javaslattevőket, bejelentőket és panaszosokat, alkalmazzuk, a törvényt következetesebben a rágalmazókkal és a notórius, megalapozatlan panasztevőkkel szemben. — A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot a módosítással együtt elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra javaslom — fejezte be felszólalását Kovács Istvánná. AZ ÜLÉSSZAK SZÜNETÉBEN Csak megalapozottan Amint arról Kovács Istvánná, a megye 1. választókerületének képviselője-is beszámolt felszólalásában, a bejelentések, panaszok és javaslatok 85 százaléka reális volt Pest megyében, ami jól példázza, mi tette szükségessé a most tárgyalt törvénytervezetet. Hasznos figyelmeztetések, ésszerű javaslatok hangzanak el a bejelentések többségében. Erről beszélgettek az országgyűlés szüneteiben a megye képviselői is. Dr. Vámos Marietta, körzeti orvos, a megye 5. választókerületének képviselője kezdte a szót. — A bejelentések többsége valóban fedi a valóságot, érdemes odafigyelni rájuk, s 'elhasználni jobbító szándékukat. Az. hogy akadnak olyan panaszok is, amelyek megalapozatlanok, nem von le semmit a megvitatásra került törvénytervezet szükségszerűségéből. Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyárának igazgatója, a megye 19. • választókerületének képviselője példákat sorjáz. — Nemrégiben éppen a Pest megyei Hírlap számolt be arról, hogy milyen problémák akadályozzák az érdi lakótelep megépítését. A gondokat választópolgáraim vetették fel, s a vizsgálatok bebizönyí- tották, igazuk van akkor, amikor a két-három éve épült Lakóházak lebontása ellen emeltek szót. Ezek a házak továbbra is megmaradnak, csupán a kertek egy részét kell feláldozniok a nagyobb közösség, a lakótelep megépítése érdekében. Vagy vegyünk egy másik példát: százak panaszolták jogosan, hogy a Balatonra tartó távolsági vonatok közül egy sem áll meg Érden, így aki oda kíván utazni, annak előbb be kell vonatoznia Budapestre. Éppen a napokban kaptam levelet Ábrahám Kálmán államtitkártól, amelyben arról értesített, hogy a jogos észrevétel nyomán ezután egy vonatpár megáll majd Érd-alsó állomáson. Persze, akadnak azért rágalmazók, vádaskodók is. Ennek bizonyságául több képviselő is mutatott olyan levelet, amelyek ugyanazon szöveggel íródtak, s a címzés szerint valamennyi országgyűlési képviselőnek megküldték. A megyei képviselői közül eddig dr. Palotai Sándor (Pest megye 15. vk.) és Magyar Sándor (Pest megye 20. vk.) kapta meg másolatban az idézett, ,’s minden bizonnyal valótlanságokat tartalmazó, névtelen levelet. Hogy mit lehet tenni a vádaskodók ellen? Ebben segít majd az új törvény. De az adminisztratív intézkedések mellett van a megoldásnak más módja is. Tóth Attiláné. az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet Cseterki Lajos: Az Elnöki Tanács az alkotmány szellemében tevékenykedik Az Elnöki Tanács titkára bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az alkotmány arra kötelezi az Elnöki Tanácsot: időről időre az országgyűlésnek szóban is adjon számot tevékenységéről. Ezúttal az Elnöki Tanács újjáválasztása óta eltelt másfél esztendős munkát fogta át a beszámoló. Az Elnöki Tanács jogalkotói munkájáról szólva hangoztatta: — Az elmúlt másfél esztendő alatt a testület 30 olyan törvényerejű rendeletet alkotott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki. Huszonkilenc olyan törvény- erejű rendelet született, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fejlesztését, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését szolgálja. — Az Elnöki Tanács jogalkotói tevékenységében figyelembe veszi, hogy ma a legfontosabb célunk a gazdasági munka javítása. Azt akarjuk, hogy gazdasági építőmunkánkhoz hatékonyabb feltételeket teremtsünk. Jogalkotói munkánk egyik elve, hogy megfelelő összhangot biztosítson a társadalmi igények és lehetőségek között. A szocialista építés nem tagadja, sőt számon- tartja és érvényesíti a különböző érdekeket, de a közösségi érdek elsődlegességet élvez; a jogszabálynak biztosítania kell ennek csorbíthatatlansáaát. A továbbiakban Cseterki Lajos az Elnöki' Tanács tanácsok fölötti alkotmányos felügyeletéről számolt be. — A tapasztalatok szerint a közös tanácsok hatékonyabban segítik a települések anyagi és szellemi erőforrásait, mozgósítását, a magasabb színvonalú igazgatási munkát. Ezért a beszámolási időszakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, csaknem 100 községi tanács területének indokolt átalakításáról, valamint 27 község várossal, illetve más községgel történő közigazgatási egyesítéséről határozott. Ennek eredményeként hazánkban ma 1472 községi tanács működik. — Az iparosodás, az urbanizáció következtében gyorsuló ütemben nő a városok, a városi tanácsok szerepe. Az országos településhálózat-fejlesztést figyelembe véve, egységes városhálózat kialakítására törekedve, az Elnö,ki Tanács nemrégiben, április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bony- hádot, Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Cseterki Lajos ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány módosításából fakadó feladatokkal összhangban, figyelembe véve ' a jó munka erkölcsi elismerésének kitüntetési gyakorlatát, tapasztalatait, egységes elvek alapján, közös rendszerbe foglalta a kitüntetéseket. Az elmúlt évben új kitüntetés — a Szocialista Magyarországért Érdemrend — alapításával tovább bővült az erkölcsi megbecsülés lehetősége. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban először élt azzal a jogával, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza szocialista brigádoknak. A továbbiakban az igazságszolgáltatás munkájáról szólt. — Azt tapasztaljuk — mondotta —, hogy az igazságszolgáltatók végrehajtják az Elnöki Tanácsnak a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvekről szóló határozatát. Bátran állíthatjuk, hogy a bíróságok döntései jól szolgálják társadalmunk és szocialista államunk rendjét, A kegyelmezés gyakorlatában is társadalmi rendünk ereje tükröződik. Az egyéni kegyelemben részesülők száma évek óta viszonylag állandó. Az Elnöki Tanács közkegyelmi rendelettel lehetővé tette azt is, hogy akik a törvényes rendelkezések megsértésével hagyták el az országot, illetve a hatóságaink által engedélyezett kinttartózkodási idő után sem tértek vissza hazánkba. 1976. december 31-ig büntető következmények nélkül visszatérhettek szülőhazájukba. Magyarországra. Az elmúlt év végéig csaknem 500- an éltek ezzel a lehetőséggel. Az állampolgárjogi ügyekkel kapcsolatban kitért arra: a beszámolási időszakban 2 ezer 854 állampolgársági ügy elintézésénél igyekeztek úgy dönteni, hogy a humanizmus elvei megfelelően érvényesüljenek és a nemzetközi szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítsük. A kivándorolni szándékozók száma évek óta változatlanul alacsony; háromnegyed részüknél a külföldi állampolgárral kötött házasság, a családegyesítés az indító ok. Ugyanakkor egyre többen térnek vissza a Magyar Népköz- társaságba. Az elmúlt 18 hónap alatt a kérelmezők 92 százaléka kapott hazatérési engedélyt. 86 százalékuk nem szocialista országban élt és a hazatérést választotta. — Az Elnöki Tanács internacionalista külpolitikánk szellemében munkálkodott azon, hogy országunk kapcsolatai bővüljenek, szélesedjenek, intenzívebbé váljanak. A Magyar Népköztársaság fontos feladatának tekinti a helsinki záróokmány alapelveinek következetes végrehajtását. Ettől a szándéktól és törekvéstől vezéreltetve, az Elnöki 'Tanács az elmúlt másfél év alatt elsősorban a szocialista világ országaival, a fejlődő világ államaival, a fejlett tőkés országokkal kötött egész sor szerződést és egyezményt hagyott jóvá. Tovább bővítettük diplomáciai kapcsolatainkat. Ez időben az Elnöki Tanács nyolc országgal hagyta jóvá a diplomáciai kapcsolatok felvételét nagyköveti szinten. Ebből hat újonnan felszabadult ország. Jelenleg a Magyar Népköztársaságnak 118 országgal van diplomáciai kapcsolata. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a magyar állam fennállása óta soha azelőtt nem rendelkezett. A népek és nemzetek közötti együttműködés mélyítését szolgálta Losonczi Pál afrikai, latin-amerikai országokban, Indiában tett látogatása. Örömmel fogadtuk azokat az államvezetőket, akik hivatalos küldetésükkel hazánkat tisztelték meg, közöttük az Indiai Köztársaság néhai elnökét, Ali Ahmedet, a Finn Köztársaság elnökét, Urho Kekkonent. Külpolitikánk alapja, nemzeti függetlenségünk, nemzetközi tekintélyünk záloga a megingathatatlan hűség, barátság a Szovjetunióhoz, a szocialista országok testvéri közösségéhez. — Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban az alkotmány szellemében, előírásainak megfelelően fejtette ki tevékenységét és így szolgálhatta _ népünk felemelkedésének, előrehaladásának ügyét. Munkánkat nagyban megkönnyítette az, hogy állandóan éreztük az országgyűlési képviselők segítőkész támogatását, bizalmát — mondotta befejezésül Cseterki Lajos. Interpelláció Tizenhat település igénye szaktechnikusa, a megye 8. választókerületének képviselője elmondotta, hogy náluk a termelőszövetkezet elnöke minden szombaton délután szabad fogadónapot tart, amelyen a szövetkezet dolgozói elmondhatják -roblémáikat, panaszaikat, s javaslataikat is. Ugyanerről beszélt dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, a megye 16. választókerületének képviselője is. Mint mondotta, minden második hétfőn reggel 7 és 9 óra között bárki felkeresheti a gyár munkásai, dolgozói közül egyéni, vagy közérdekű panaszával, javaslatával. A dolgozók élnek is a lehetőséggel, egy-egy alkalommal tizenöt-húszán is felkeresik, s az itt elhangzott panaszok, javaslatok háromnegyed része reális és rövid időn belül elintézhető. A jó módszerekre felfigyeltek a képviselőtársak, s minden bizonnyal rövid időn belül másutt is élnek majd velük. Prukner Pál BARÄT ENDRE (PEST MEGYE 29. VK.), a váci járási pártbizottság első titkára interpellációt nyújtott be Pul- lai Árpád közlekedési és postaügyi miniszterhez, amelyben ahhoz kért segítséget, hogy a Börzsöny hegység északi és nyugati oldalán fekvő 16 községben átjátszó- és erősítő- állomás megépítésével javuljon a televízió 1. műsorának vételi lehetősége. Mint mondotta, ezt a gondot már az elmúlt két tervidőszakban is szóvá tették, intézkedés azonban mind ez ideig nem történt. Pedig a falugyűlések és képviselői fogadóórák évek óta visszatérő kérdése e körzetben a televízió élvezhetetlen, gyenge képminősége. Barát Endre elmondotta, hogy a szükséges átjátszó állomás kivitelezéséhez a községek lakossága társadalmi munkával hozzájárulna. Az állomás építéséhez szükséges területet, valamint az építőipari kapacitást is soron kívül biztosítani tudnák. Az intézkedés, mondotta befejezésül, sokat segítene a zárt, hegyi települések művelődési lehetőségének javításában. Dr. Ábrahám Kálmán állam- újabb adókat helyeznek üzemtitkár válaszában elmondta, be Balassagyarmaton, Eszter- hogy a Börzsönynek ez a vidé- gomban és Perőcsényben, és ke tévé-vételi szempontból ezzel lényegesen javulnak a rendkívül árnyékolt völgykat- Börzsöny említett községeiben lanban van. A jövő év végéig is a vételi lehetőségek.
