Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
Magyar párt- és kormányküldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 65. szAm Ára 80 fillér 1977. MÁRCIUS 18., PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA Törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról Dr. Papp Lajos hozzászólása — Cseterki Lajos beszámolója Pest megyei felszólalás és interpelláció Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését; Nógrád megye 5. sz. választókerületében Iliitter Csabát választották meg országgyűlési képviselővé. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. Hütter Csaba megbízó- levelét az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta, s megállapította, hogy mindenben megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését, és Hütter Csaba képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat; O a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója a megválasztása óta végzett munkájáról; interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Korom Mihály expozéja után dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád m. 8. vk.), a törvényjavaslat előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés, jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitatta a törvénytervezetet. Munkáját számottevően -megkönnyítette a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által szervezett társadalmi és a Magyar Jogász Szövetség rendezte szakmai viták tanúságai. Rámutatott a továbbiakban, hogy a törvény- javaslat az állampolgárok kezdeményezését segíti elő, ugyanakkor további biztosítékot ad számukra a szocialista törvényesség érvényesülésére. Antalffy György bejelentette, hogy a parlamenti bizottság szövegmódosító indítványt terjeszt az országgyűlés élé; olyan változtatást javasol, amely a paragrafussor címében is kifejezésre juttatja a rosszhiszeműen, alaptalanul megvádoltak védelmét. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke emelkedett szólásra. A vitában felszólaltak még Gázsity Mi- lutinné (Baranya m. 11. vk.), a drávasztárai általános iskola tanára, dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), megyei főügyész özv. Gáspár Istvánná (Szabolcs m. 15. vk.), az öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységének vezetője, Klau- kó Mátyás (Békés m. 9. vk.), a megyei tanács elnöke, Darvasi István (Budapest, 19. vk.), a Magyar Hírlap főszerkesztője, Kovács Istvánná (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának munkásellátási felelőse, Szávó Béla (Budapest 47. vk.), a XIV. kerületi tanács elnöke, dr. Németh Pál (Borsod m. 20. vk.), a megyei tsz-ek területi szövetségének titkára, Koczmann Fersncné (Győr m. 6. vk.), pannonhalmi körzeti ápolónő, dr. Juhász Tibor (Bács m. 20. vk.), a megyei ügyvédi kamara elnöke, Simon Ernőnc (Somogy m. 11. vk.), a nagyatádi cémagyár munkása. Miután fölszólalásra több képviselő nem jelentkezett, az elnök a vitát bezárta, és ismét megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy- miniszternek. A miniszter a vitát összegezve megállapította, hogy a hozzászólók általános egyetértésüket fejezték a törvénytervezettel. A legtöbbször hangsúlyozott gondolat az volt, hogy a törvényjavaslat valós társadalmi igényt elégít ki, jól illeszkedik jogrendszerünkbe. Megemlítette a miniszter, hogy a vitában elhangzott észrevételeket az új törvény végrehajtásának kidolgozásakor veszik figyelembe. Végezetül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a hozzákapcsolódó módosító indítvánnyal egyetemben fogadja el, emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszámolt a testület megválasztása óta végzett munkájáról. Az országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Barát Endre (Pest m. 29. vk.), a váci járási pártbizottság első titkára a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált, melyre dr. Ábrahám Kálmán államtitkár válaszolt. Az interpellációra adott választ a képviselő, valamint az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka —amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal és Inokai János — befejeződött. (A továbbiakban dr. Korom Mihály expozéját, dr. Papp Lajos és Kovács Istvánná hozzászólását, Cseterki Lajos beszámolóját, Barát Endre interpellációját és dr. Ábrahám Kálmán válaszát ismertetjük.) Dr. Korom Mihály: íársrdvlmtmk hatalmas erőforrása Bevezetőben a minisjter felidézte, hogy első ízben 1954- ben alkotott az országgyűlés törvényt a lakosság bejelentéseinek intézéséről. Később az államigazgatási eljárásról 1957- ben elfogadott törvény rendelkezett a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos ügyintézésről. A mostam törvényjavaslat célja, hogy korszerűéin szabályozza a társadalmi viszonyok egy fontos csoportját,- a jog eszközével is hozzájáruljon a közügyek intézésének javításához, segítse az ügyintézés színvonalának emelését, az állampolgári fegyelem és felelősségtudat erősítését. — Fejlődésünk mostani szakaszában a fejlett szocialista igen fontos feltétele az áltársadalom építésének — a lamélet és a szocialista de- gazdasági munka mellett — mokrácia tökéletesítése. Az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk el mindkét irányban. A törvényjavaslat szintén e folyamatot hivatott erősíteni. Alkotmányunk értelmében az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt, vesznek a közügyek intézésében. Ennek egyre több fórumát teremtjük meg. Alaptörvényünk azt is tartalmazza, hogy az állampolgárok az állami és társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnek, amelyeket érdemben el kell bírálni. A törvényjavaslat ezen alkotmányos előírásokon nyugszik és gyakorlati érvényesítésüket kívánja elősegíteni. Ezt juttatja kifejezésre a törvénytervezet. amikor kimondja. hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a tármales és a költségvet« körébe tartozó kérdések. A javaslattevőt viszont tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, illetőleg mikorra valósítható meg. Ugyanakkor egyetlen ügyintéző sem jogosult arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és akadályok sáncai mögé zárkózzék, amikor annak nincsen valós oka.. Ezután a bejelentők védelméről szólt dr. Korom Mihály: — A törvényjavaslat előkészítése során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentésekkel ne kelljen foglalkozni, mert mindenki bátran és így névvel teheti meg bejelentéseit, javaslatait. A törvény- javaslat azonban a gyakorlati tapasztalat alapján — nem zárja ki feltétlenül a névtelen bejelentés vizsgálatának lehetőségét, hanem ilyenkor az ügy elintézésére hivatott szerv vezetőjének — alapos mérlegelés után — kell eldöntenie, hogy indít-e vizsgálatot vagy sem. — A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. A törvénytervezet mindenfajta megtorlással szemben teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüggés megállapítása esetén a bejelentő részére teljes elégtételt kell adni. Ennek fontos szankciója, hogy fel lehet függeszteni az állásától azt, aki nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek orvoslása nem, vagy nem elsősorban jogszabály kérdése. Az olyan burkolt megtorlásról van szó, amikor a munkáját nem értékelik megfelelően, fizetésemelésnél, jutalmazásnál stb. „elfeledkeznek” róla, vagy olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy végül is munkahelyének elhagyására kényszerül. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kell lépni, ezért sokat tudnak tenni a munkahelyi társadalmi szervezetek. Megemlítette a miniszter, hogy a rosszhiszemű bejelentőkkel, a rágalmazókkal szembeni fellépés elmehet egészen az illetők büntetőjogi felelősségre vonásáig. Sajnálatosan előfordulnak olyan esetek is, hogy a bejelentő csak akkor lép fel a köz érdekében, amikor valamilyen hibája, mulasztása miatt jogosan felelősségre vonják. Ilyenkor gyorsan eszébe jutnak állampolgári'kötelességei. Nagyon helytelen az ilyen magatartás. emelni az allamigazgatasi eljárás köréből, és önálló törvényben kell rendezni. Ezek az ügyek j ugyanis, az állam- igazgatási eljárásnál sokkal szélesebb körbe tartoznak. A külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a téma társadalmi jelentőségét is. A törvényjavaslat jellemző vonásaként, emelte ki, hogy tételesen megkülönbözteti a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz fogalmát, és elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke. A közérdekű javaslat . a társadalmilag hasznos cél elérésére -irányuló kezdeményezés. Panasz az a kérelem, amely egyéni jog, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik jogilag szabályozott más eljárásra. A továbbiakban rámutatott, hogy minden állampolgárnak nenmsak joga, hanem becsületbeli kötelessége is, hogy segítse feltárni életünk bármely területén jelentkező hibákat, fogyatékosságokat, kezdeményezéseivel járuljon hozzá az állami, gazdasági szer- ' sk munkájának tökéletesítéséhez, harcoljon a szocializmustól, idegen jelenségek ellen. Ez számunkra elvi kérdés. Az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy mind többen és többen gondolkodnak és cselekszenek így. Óriási eredménye és sikere ez pártunk politikájának, hatalmas erőforrása szocialista államunknak, egész társadalmunknak. Dr. Korom Mihály a továbbiakban elmondta: az elmúlt két évtized gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes kire, a Koziexeaes Kereteseire, az « üzlethálózat, a lakásépítések, í vagy éppen ügyintézésünk < problémáira. Nyilvánvaló, 1 hogy a felsorolt, vagy fel nem l sorolt területek gondjainak 1 megoldása alapvetően nem e l törvénytől várható, hiszen 5 azok pl. az anyagi lehetősé- s gekkel összhangban álló fej- £ lesztés, tehát a tervezés, a tér- t A törvényjavaslat kifejezésre juttatja azt a fontos élvet, hogy minden ügyet ott keli elintézni, ahová az tartozik. Ezért az ügykör szerint felsorolt szervek kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását. Erre a közérdekű bejelentések és javaslatok esetében 30 napos határidőt ír elő. Ha ennyi idő alatt nem lehetséges intézkedni, a bejelentőt tájékoztatni kell az elintézés várható időpontjáról. Az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés esetén gondoskodni kell a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, meg kell tenni az ehhez szükséges intézkedéseket, gondoskodni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hibák ismétlődésének megelőzésére és indokolt esetben a felelősök felelősségre vonására, illetve annak . kezdeményezése végett is intézkedni kell. A nagyobb jelentőségű ügyek elintézéséről a felettes szervet tájékoztatni kell. Arról is szóit a miniszter, hogy — anyagi, tervezési és egyéb okok miatt — nem lehet minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint Megvalósítani. Mindannyian tudjuk, hogy vannak népgazdaságunknak olyan területei, amelyek okot adnak az állampolgároknak különféle észrevételekre, javaslatokra, vagy íppen panaszokra. Gondoljunk az ingatlankezelőségekA továbbiakban a panaszok intézése kapcsán dr. Korom Mihály azt is elmondta: sok olyan eset előfordult, hogy az állampolgár egy-egy első fokú döntéssel szemben, néma másodfokon illetékes hatósághoz fellebbezett, hanem tollat ragadott, egy időben több helyre is fordult panasszal, keresni valódi vagy vélt igazát. A törvényjavaslat most akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahová az eljárási szabályok szerint az tartozik. Meg kell tehát értenie mindenkinek, hogy a kerülő utak kiiktatása az állampolgárok érdekeit szolgálja. Itt is az egyenes út a rö- videbb. — A törvényjavaslat megfelelő garanciákat biztosít a törvényes, igazságos panasz- intézéshez. Ezért, n írja elő — többek között —, hogy az állampolgárok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják panaszaikat, továbbá, hogy nem vehet részt a kivizsgálásban az, akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Avégett, hogy egy panasz ügyében az eljárás ne húzódhasson a végtelenségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a korábbival azonos tartalmú, ismételt panasz kivizsgálása mellőzhető. Befejezésül kitért a miniszter a törvényjavaslat előzetes társadalmi vitájának tapasztalataira is. Általános volt a vélemény — mondta —, hogy a tervezett jogi szabályozásra szükség van, és helyesek azok a megoldási módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Csakis közös erőfeszítésekkel érhető el a cél: a társadalmi és az egyéni érdek egyre jobb összehangolása. Dr. Korom Mihály végül kérte az országgyűlést, hogy a Minisztertanács nevében előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. (Folytatás a 3. oldalon.) Megfelelő garanciák, közös erőfeszítés Tájékoztatás, intézkedés, védelem Nemcsak jog, hanem kötelesség is A Pest megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben: Kovács Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes (Pest m. 10. vk.), Kovács Istvánné, néger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára (Pest m. 25. vk.). Az első sorban Tarjányi Béláné, pedagógus (Pest m. 17. vk.). védelmét és — nem utolsósorban — a közéleti tisztaság biztosítását. sad almi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon
