Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

A Nagy Október tiszteletére Szovjet üzemek is csatlakoznak a csepeliek felhívásához A csepeli dolgozók kezdemé­nyezésére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére tett felajánlására válaszul több szovjet üzem hasonló munka- vállalást tett. A moszkvai Vö­rös Proletár üzem dolgozói például vállalták, hogy a ma­gyar rendelésre készülő vala­mennyi berendezést határidőn belül, november 7-éré leszállít­ják. Georgij Lebzsajev, a Sztan- koimport szovjet külkereske­delmi vállalat elnöke a TASZSZ tudósítójának ezzel összefüg­gésben elmondotta: 1977-ben mintegy ezer különböző szer­számgépet szállítanak Magyar- országra, majdnem kétszer annyit, mint tavaly. Kurt Waldheim: A leszerelés elsőrendű feladat — A leszerelés kérdésének megoldása továbbra is a nem­zetközi közösség egyik első­rendű feladata — jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár a nem kormányszintű ENSZ-szervezetek képviselői­nek csütörtökön megnyílt szo­kásos évi konferenciáján. Waldheim hangoztatta, hogy haladéktalanul át kell térni a konfrontációról az együttmű­ködésre annak érdekében, hogy döntő haladást lehessen elérni a leszereléssel és a fegyverkezési hajsza megféke­zésével összefüggő kérdések­ben. A leszerelés megvalósí­tása lehetővé tenné a feszült­ség felszámolását a világ szá­mos körzetében. A világszervezet főtitkára kiemelte a leszereléssel fog­Ugyanaz wj em könnyű napjaink­ig ban textilárut, akár szövetet, akár kon­fekcionált terméket eladni a világpiacon. Persze, álta­la '.n nem irigylésre mél­tó manapság az eladók helyzete — néhány, igazán kivételinek számító árucikk kínálóitól eltekintve —, de különösen éles a verseny a divatcikként kezelt ruház­kodási árufajtáknál. Aki a piacon kíván maradni, an­nak folyamatosan fejlesz­tenie kell mind a gyártást, mind a gyártmányt. Cserél­ni újjal a már nem egé­szen frisset — a textilipar exportra szállított termé­keinek körülbelül a fele minden esztendőben új­donságnak tartható —, s úgy tenni mindezt, hogy a vevő megszabta minőséget nyújtsa, a szerződésben vállalt határidő túllépése nélkül. Az általánosnak ható kö­vetelmények ismeretében kap hű megvilágítást az a tény, hogy idén a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat 6,7 millió négyzetméter kész­szövet kivitelét tervezi. Az összegező számadat mögött sokfajta erőfeszítés áll, bátran mondhatjuk, teen­dők olyan hálózata, amely átfogja a nagyvállalat min­den részletét. A 6,7 millió négyzetméternyi anyag re­mélhetően biztonságos ér­tékesítése ugyanis valahol ott kezdődött, hogy a vál­lalat gyártmányrangsort készített, gazdaságosságuk alapján minősítette a egyes cikkcsoportokat. Folytatódott e munka a gyártás eszközeinek folya­matos korszerűsítésével — idén 186 millió forintot költenek beruházásokra —, a veszteségforrások vizsgá­latával, majd most annak napirendre tűzésével, mi­ként lehet megteremteni az eddigieknél egyenlete­sebb minőségű áruk kibo- c" ásának gyártási feltéte­leit. F eltételezhetjük, s nem indokolatlanul, hogy mindezeket a lépése­ket a nagyvállalat vezetése saját belátásából is meg­tehette volna. Igen ám, de a nemes szándékok mellé társult a kényszer, mivel például tavaly nem tudták a tervezett exportár-növe­kedést elérni. Amire ment­ség, hogy a textiláruk vi­lágpiaci helyzete nem túl ‘ kedvező, ám példás önkri- tikussággal a vállalatnál hem mentséget, hanem ma­gyarázatot kerestek. Rájöt- C tek, az ún. nyomott piaci _ helyzet mellett közreját­szott az árnövelés elmara­dásában a termékek egy részének viszonylagos — hasonló termékekhez ha­sonlított — korszerűtlensé­ge, az ingadozó minőség, a szállítási határidők eseten­kénti túllépése. Arra is fényt derítettek, hogy a te .nékszerkezet változását nem követte szorosan nyo­mon a termelékenység emelkedése, az új, nagy termelékenységű berende­zések kihasználása nem egyenletes. Túl sokat követelnénk a gépek kezelőitől, ha azt kí­vánnánk, hogy mindezeket ismerjék tartsák szem előtt? A kapcsolat egysze­rűbben is fölrajzolható: úgy, hogy a gyártmányfejlesz­tés, a termékszerkezet vál­toztatása egyben a ver­senyképesség javítása is! Érdekes tapasztalatokra tett szert ezzel kapcsolat­ban az Egyesült Izzó váci fényforrásgyárának párt- tirottsága. A párttaggyűlé­seken, a brigáijértekezlete- ken jó néhány olyan ész­revétel hangzott el, amely azt mutatta: a felszólalók nem értik ezt az összefüg­gést. Anélkül, hogy torzí­tanánk a helyzeten, tágít­hatjuk a kört, s leírhatjuk, az üzemekben általában népi értik eléggé ezt a szo­ros összefüggést, azt, hogy a termékszerkezet változta­tása és a versenyképesség fokozása ugyanaz a teendő, csak éppen annak más és más részlete. L assan születő felisme­rés ez, mert — visz- szatérve a fényforrás- gyárhoz — először csak azt hallották, látták, tapasztal­ták az emberek, hogy ott kellett hagyniuk megszo­kott munkájukat, semmire sem mennek korábbi is­mereteikkel, begyakorlott fogásaikkal. Ne szépítsük: megnehezedett átmenetileg a dolguk. A beruházással egy időben termelni kellett és kell, ráadásul újfajta árukat, új gépeken, leg­alábbis itt újnak számító­kon, idegenül ható technoló­giai előírásokhoz igazodva A másik oldalon viszont az áilt és áll, hogy az Egye­sült Izzó kedvező áron, minden piacon értékesíteni tudja a fényforrásokat, ezek kivitele hosszú távon is biztonságosnak látszik, a Tungsram védjegy e cik­keken a versenyképesség tanúsítója. A két ismeret, tapasztalat összeolvadása, azonos következtetéseket kínáló értelmezése megy lassan, s ez az, ami figyel­met érdemel. A figyelmet az indokolja, hogy mind a termékszer­kezet változtatásának, mind a versenyképesség fokozá­sának nagy a nyilvánossá­ga az üzemekben is, de nem alKOtnak logikai láncot e teendők. Külön-külön be­szélnek ezekről a felada­tokról a vezetők, a társa­dalmi testületek, s így tart­ják számon a végrehajtók is. Azaz úgy, hogy a ter­mékszerkezet változtatása teher, a versenyképesség fokozása viszont jó, mert hasznot, többletbevételt ígér. Ezután már csak pici logikai bakugrás kell ah- hcz a következtetéshez, hogy soroljuk előbbre a versenyképesség fokozását, s hátrább azt, ami felboly­gatja az emberek kedélyeit, a termékszerkezet változta­tását. Az ilyesfajta logikai bakugrás sajnos, nem ritka, sőt, amint arra a párt Köz­ponti Bizottsága 1978. de­cember 1-i ülése rámuta­tott, eléggé általános. E szemléleti torzulásnak nagy része van abban, hogy a gyakorlati végrehajtás még mindig akadozik, hogy az új, korszerű termékek ará­nyának növekedése lassú. Mert ami a gondolkodás- módban szétválik, az a cse­lekvésben sem alkot egysé­get! Mészáros Ottó lalkozó rendkívüli közgyűlési ülésszak rendkívüli jelentősé­gét. Ezt az ülésszakot az álla­mok többsége úgy tekinti, mint a leszerelési világérte­kezlethez vezető út közbeeső szakaszát. ★ Az új szovjet kezdeménye­zés — Andrej Gromiko szov- je külügyminiszter levele Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához a leszerelés kér­déseivel foglalkozó rendkí­vüli ülésszak összehívásáról — magára vonta az államférfiak és a politikusok, a diplomaták és az újságírók figyelmét Mint az ENSZ főtitkárának hivatalos képviselője kijelen­tette, ez a dokumentum ked­vező visszhangot keltett az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében” — írja Vlagyimir Goncsaröv, a TASZSZ poli­tikai hírmagyarázója. Egészen természetes ez a reagálás, hiszen a levélben szereplő kérdések rendkívül fontosak és időszerűek és a kifejtett megfontolások konst­ruktív, konkrét jellegűek. A szovjet diplomácia új kezdeményezései — hangsú­lyozza a TASZSZ hírmagyará­zója — arra irányulnak, hogy biztosítsák végre a fordulatot a leszerelés kérdéseinek meg­oldásában. Igen örvendetes, hogy ezek a kezdeményezések megértésre és támogatásra ta­lálnak az ENSZ-ben képviselt békeszerető államoknál. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 60. szAm Ara 80 fillér 1977. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Már a vetőgépek járják a határt Levonulóban a belvíz, metszik a szőlőt a ceglédi járásban Cegléd környékén általában | tárában összesen mintegy 700 egy-két héttel korábban bekö­szönt a tavasz, mint Pest me­gye északibb fekvésű vidékein. A járás közös gazdaságai már túljutottak a starton, sőt a leg­több termelőszövetkezetben befejezték a tavaszi mag­ágykészítést, a szokásos gépszemlék után egymást követve gördülnek ki a gépszínekből, majorok udva­raiból a vetőgépek. A törteit Dózsa Tsz-ben 200 hektár bor­só vetéséhez készülődnek, a ceglédi Leninben 100 hektár­nyi vetéshez csávázzák a tava­szi árpa magját. Sajnos, a belvíz nem vonult le nyomtalanul. Jászkarajenö, Törtei, Csemő, Nyársapát és kisebb mértékben Kocsér ha­Aluljáró, ssigelpcron Bián Százhúszas tempóval roboghat a vonat Pest megyében 220 milliót költenek A MÁV Budapesti Üzem­igazgatósága 1,7 milliárd fo­rintot költ az idén korszerűsí­tésre, fejlesztésre, az ebből az összegből mintegy 500 millió forintot fordítanak pályaépí­tésre. Az igazgatóság hét me­gye területén működik, de Pest megye az egyetlen, amely teljes egészében hatókörébe tartozik. Érthető, hogy a me­gyénk területén zajló munká­latok emésztik föl a vasútépí­tésre szánt összegnek csaknem felét: 220 millió forintot. Már tavaly, az év végére be­fejeződött a hegyeshalmi vonal Törökbálint—Herceghalom kö­zötti szakaszának átépítése, az idén már csak utómunkálatok folynak, s március végén, áp­rilis elején a régi íveket átsze­lő, új pályán megindulhat a forgaiom. Jelenleg csak 50 kilométeres óránkénti sebes­séggel lehet közlekedni a régi vágányokon. Az új pálya hossza 8,3 kilométer, s rajta 120 kilométeres sebesség­gel roboghatnak a vona­tok. Biatorbágy új, korszerű állo­másépülettel gazdagodik, s az utasok hamarosan birtokba is vehetik az aluljárós, szigetpe­ronos állomást, a tágas, vá­rócsarnokot. A jégyváltókat nyolc pénztár várja. Egy tanul­mány szerint a biatorbágyi ál­lomás még 30—50 év múlva is megfelelően el tudja látni az időközben megnövekvő utas- forgalmat. Az idei feladatok közül a legjelentősebb a ceglédi vonal Cegléd—Abony közötti szaka­szának rekonstrukciója. A pá­lyaépítők 21 kilométernyi vá- É Ínyt fektetnek le, a munkára 1 0 millió forintot fordítanak. Mint Koller György, pályaépí­tési és fenntartási osztályveze­tő elmondta e szakasz átépíté­se után a mostani 80 helyett 120 kilométeres óránkénti se­bességgel közlekedhetnek a szerelvények. A Budapest—Hatvan—Mis­kolc vonal utolsó, még át nem épített szakasza a Gödöllő— Aszód közötti. A kopott síne­ket és talpfákat kicserélik, ez­zel az egész vonalon jó lesz a pálya, gyors és biztonságos a köz­lekedés. A kisebb munkák közül ta­lán a veresegyházi vonal Vác —Vácrátót közötti szakaszának korszerűsítése, illetve kicseré­lése érdemel említést. Még eb­ben az ötéves tervidőszakban elkészül a Budapest—Nagyté­tény—Diósd—Érd vonal felújí­tása is, ezt megelőzően már az idén korszerű biztosítóberende­zéseket szerelnek föl ezen a szakaszon. Ezenkvül megye- szerte kicserélik a megkopott kitérőket. Cz. V. Űj város, új utcája hektár került víz alá. Nagy­részt legelőket borított a víz, ebben nem is tett kárt, de az elöntött őszi vetés és lucerna 3 százaléka kipusztult. Foltok­ban állt a víz, ezért többnyi­re nincs is mód a fővetésű nö­vények pótlására, legföljebb majd a másodvetések során le­het újra hasznosítani e terüle­tet. Tóth Mihály, a ceglédi já­rási hivatal mezőgazdasági osztályvezető helyettese sze­rint jóval nagyobb mértékű lett volna a kár, ha a gazda­ságok és a ceglédi vízgazdál­kodási társulat között nem alakult volna ki jó munka­kapcsolat. Az elmúlt évék tervszerű belvízrendezése most te­remte meg a gyümölcsét. Miután az őszi betakarítás zavartalanul megtörtént, a legtöbb gazdaságban időben befejezték az őszi mélyszán­tást. Tavaszra csak a fogasolás, simítózás maradt. Az ősz óta szinte megszakítás nélkül hordják ki a földekre az évek óta felgyülemlett szerves trá­gyát, amelynek talaj szerkezet javító hatását semmiféle mű­trágyával nem lehet pótolni. A kertekben már a tél végén elkezdték a gyümölcsfák met­szését, permetezését, így ezek­ben a napokban többnyire a szőlőkben lehet megtalálni a metszőbrigádokat. A háztáji­ban is kinyitották a szőlőket, az itt található alacsony mű­velésű tőkéket ugyanis taka­rással óvják a téli fagyoktól. A járásban az utóbbi évek­ben sem csökkent a zöldség­termelési kedv, jelenleg is az 1971-es szintet tartják: 1900 hektáron termeszte­nek zöldséget a közös gaz­daságok, 200 hektáron a kistermelők. A terület 40 százalékán para­dicsomot termelnek, 400 hek­táron zöldborsót, 300-on gyö­kérzöldségeket, 150—200 hek­táron dinnyét, 80-on paprikát. Éppen a legkisebb területű közös gazdaság, az a hőnyi Üj Világ Tsz a legnagyobb zöld­ségtermelő. Az idén 600 hektá­ron termel különböző zöldség­féléket. A járásban 120 ezer négyzetméteren folyik fólia alatti hajtatás, palántaneve­lés. T. A. L. A törvénylGrvezetének vitája Tanácskozott az országgyűlés jogi bizottsága Az országgyűlés, jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga pénteken a parlamentben dr. Gonda György elnökleté­vel ülést tartott. Megvitatták o közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet várhatóan tavaszi üléssza­kán tűz napirendjére az or­szággyűlés. A bizottsági ülésen részt vett Ínokai János, az or­szággyűlés alelnöke, dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke. A bizottság tagjai hangsú­lyozták, hogy a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pana­szok előterjesztése és elintézé­se része a szocialista demokra­tizmusnak és a törvényjavaslat elfogadása esetén — jól szol­gálja a szocialista demokratiz­mus erősítését. A vitában felszólalt Inokai János, dr. Antalffy György, dr. Földvári József, dr. Gajdócsi István, dr. Juhász Tibor, dr. Nezvál Ferenc, dr. Mátay Pál, dr. Németh Pál, Szokola Ká- rolyné dr. és Szűcs Góbor kép­viselő. Pártvezetők látogatásai Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett Óbu­dán. A III. kerületi pártbizottság székházában Bigzku Béla tájé­kozódott a városrész politikai, gazdasági helyzetéről, majd a vb tagjaival eszmecserét foly­tatott az aktuális politikai kérdésekről, teendőkről. A KB titkára részt vett és felszólalt Készül a vízelvezető árok Dunakeszin, a Tanácsköztársaság útján. A Váckörnyéki Vízgaz­dálkodási és Talajjavító Társulat brigádja most a cementlapokat betonozza össze. Nagy Iván felvétele a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen a pártélet időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A vendég csütörtökön felkereste a mart­fűi Tisza Cipőgyárat, ahol a vállalat helyzetéről tájékozó­dott. Az üzemlátogatás során elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Áp­rilis 4. szocialista szabászbri­gád tagjaival. A Központi Bizottság titká­ra pénteken Tiszafüredre uta­zott. A járási pártbizottság székházában a községi párttit­károkkal folytatott eszmecse­rét. Délután a tiszaörs—nagy- iváni Petőfi Tsz-be vezetett a vendég útja. Megtekintette a gazdaságot, majd a környék­beli tsz-ek elnökeivel és párt­titkáraival folytatott eszmecse­rét. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központ Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, és Aprc Antal, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Jose Antonio Tabares de] Reált, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom