Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
4 1977. MÄRCIUS 10> CSÜTÖRTÖK Országos elöntők Matematika és fizika: Gödöllőn Csak ne lenne hideg Példás törekvések a váci múzeumban Lezajlottak az utolsó éves szakmunkástanulók közismereti tantárgyi versenyének megyei döntői, amelyeken az iskolai versenyek legjobbjai vettek részt. A megyei döntők mintegy ezer résztvevője közül tantárgyanként 27-en jutottak tovább. Magyar irodalomból, magyar nyelvből és történelemből március 10-én Egerben, matematikából és fizikából pedig március 17-én Gödöllőn tartják az országos döntőt. Tantárgyanként az első három helyezettet díjazzák, és jutalmazzák a tanulókat felkészítő pedagógusokat is. Hetven első kiadás Új tankönyvek: ősztől Huszonhárommillió példányban 725 könyvet és más kiadványt jelentet meg az idén a Tankönyvkiadó Vállalat, ebből százhetven első kiadású mű. Az 1978-tól fokozatosan életbe lépő új tantervekhez az új tankönyveket a jövő évtől kezdve adják ki. Utánnyomásban 44 féle egyetemi-főiskolai tankönyv jelenik meg az év folyamán. Tehetségkutatás Rendkívüli tehetségű 8—14 éves gyerekek részére hirdet felvételt az 1977/78-as tanévre — zongora, hegedű és gordonka szakokra — a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozata. Jelentkezési lapot a főiskola tanulmányi osztályán (1391 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) lehet igényelni. A jelentkezések határideje 1977. április 30. Vác Pest megye legnagyobb ipari városa. Műemléke ugyan kevés, gazdag mívű palotái sincsenek és a művészetek fejlődéséhez sem járult hozzá meghatározóan, de évszázadokban gyökerező szelleme gazdag múltat idéz. E gazdag örökséget őrzi a Vak Bottyán Múzeum, amelynek termeit járva távoli századok, világok történetével, alkotásaival, különféle tárgyaival köthetnek hasznos barátságot az ide látogatók. Hasznos barátságot, mert a múlt megismerése segít eligazodni a mában, mivel a fejlődés folyamatosságát mutatja be szemléletesen. A gazdag gyűjtemény a kőkori emlékektől napjainkig alapos áttekintést nyújt a város múltjáról, jelenéről. A lehetőség tehát adott, hogy ez a múzeum és a hozzá tartozó kiállítóterem — az egykori görög templom épülete — szerves részévé váljon a város közművelődésének; többet adjon a látvány élményénél s egyik jelentős műhelye legyen az emberi tudat és jellem alakításának. Kevés látogató Ez a lehetőség azonban ma még jobbára kihasználatlan. Ezt mi sem bizonyítja jobban: tavaly a múzeumnak és kiállítótermének összesen hu- szonkilencezer látogatója volt. (Nem összehasonlításul, inkább csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az elmúlt évben kétszáznegyvennégyezren keresték fel a szentendrei Kovács Margit Múzeumot!) Hogy csak eny- nyien fordultak meg e két váci kulturális intézményben, az nem az itt dolgozó muzeológusok hibája. Más, objektív oka van, amit így fogalmazott meg a múzeum igazgatója, KIÁLLÍTÁS gyomron Id. Pál Mihály életműve I M. Pál Mihály MurtkAcsv- díjas szobrászművész tárlatát Hegyi Füstös István nyitotta meg Gyomron, a Művelődési Ház kiállítótermében. Az éveikkel ezelőtt elhunyt művész szobrai március 13-ig tekinthetők meg io és 18 óra között. Id. Pál Mihály vonzó szob- rászi életműve Gyömrőről indult, Gyömrőre érkezett visz- sza. Közben eljutott köztéri szobrok és kiállítások révén Vácra, Budapestre, Zalaegerszegre, Pécsre, Miskolcra — rendre megújuló szobrászi formái tartós esztétikai örömet okoztak a hazai közvéleménynek, s új hódító útra indulnak. Arany János Epilógusának sorát átírva —, az ő esetében több az érdem, mint a hírnév. Műveinek utóélete ezért terebélyesedik. E kamaratárlat csak ízelítőt ad törekvéseiből, egyezteti a rajzok szoborhoz vezető útját. A gyömrői bemutató jól tükrözi id. Pál Mihály szobrászi életművét, igazolja sokrétűségét. Egyszerűségével érvel a Halas fiú, az ólomból mintázott Ady-robosztus tömb — Homérosza merő figyelem és összpontosítás. Valahány műve egy-egy szólama a tág és egyetemes polifóniának. A szobrászi fogalmazás gazdagságából adódik, hogy id. Pál Mihálv minden gondolatához megtalálta az egyedi formát. Huszár Imre portréján nemes frontalitás érvényesül. Don Quijote arcmása a jellem groteszk megközelítése. A Mózesben foitott szenvedély uralkodik, melv a maga veszteglésében is telített mozgással. indulattal. Michelangelo és Petőfi nyomán id. Pál Mihálv Mózese a népvezéri karakter számtalan megoldást, kételvt, lehetőséget magába foglaló ezvségét tartalmazza. A töztónelem kiáltás előtti csöndjét, robajlás utáni megnyugvását. Más természetű a Katedrá- lis. E formaszövevény a maga teremtette labirintusával az Id. Pál Mihály: Mózes emberi anatómiából kiindulva az idő testét keresi, az eszme vizualitásra átköltött rendszerét. A forma egyedi, előszót id. Pál Mihály alkalmazta a maga használatára, de a jövőnek címezve. Meggyőződése szerint a szobrászat realizmusát csak az új formák szabad társításaival lehet elérni. Erre mutat példát utolsó szobrainak egyikében, a Lear királyban, amelyben önarcképét is megfogalmazta. A karok szinte anatomikusan tapinthatók, de a test egyéni rendszer, az eszme végigjárható, bonyolult labirintusa — mely megközelíthető a formák szemlélése, a továbbgondolása segítségével. L. M. I Philipp Clarisse művészetj történész. — Múzeumunk és kiállítótermünk egyaránt fűthetet- len. Ez azt jelenti, hogy a számunkra főidényt jelentő időszakban, késő ősztől kora tavaszig, amikor jobban ráérnének az emberek múzeumba járni, csak a legbátrabbak vállalkoznak rá, hogy télikabátban nézzék végig a termek gazdag anyagát. Ezért a kiállítóteremben csak májustól október végéig rendezünk időszaki kiállításokat. A megoldás egyre késik, annak ellenére, hogy a múzeum gázfűtésének tervét már három évvel ezelőtt megrendelték. Közben megépült közvetlen szomszédságunkban a kollégium, korszerű gázfűtéssel, amely még inkább könnyíthetne helyzetünkön. A fűthetetlensége nemcsak a látogatókat riasztja. Megfosztja a múzeológusokat annak lehetőségétől is, hogy a közművelődés egyik jelentős alkotóhelyévé tegyék a múzeumot. Hideg termekben nem lehet tanórákat, ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket, a gazdag anyaghoz kapcsolódó irodalmi, vagy zenei programokat rendezni. Néha ugyan egy-egy múzeumi történelemórára sor kerül, de ezek értékéből is sokat levon az, hogy télikabátban vesznek részt azokon a váci diákok. Helybe mennek Ezért ősztől tavaszig másutt — iskolákban, üzemekben, klubokban — rendeznek ilyen jellegű programokat. így például nyolc-nyolc előadásból álló művészettörténeti sorozatot rendeznek a Fortéban, az Egyesült Izzó váci gyárában és a Bélésárugyár- ban. Az iskolák közül elsősorban a Sztáron Sándor Gimnáziummal és a Löwy Sándor Gépipari Szakközép- iskolával alakult ki jó kapcsolat. Nemcsak történelem- órákat tartanak a diákok számára — különös tekintettel Vác munkásmozgalmi hagyományaira, a Tanácsköztársa— Hét évvel ezelőtt szereztem meg a tanári diplomámat Szegeden, a József Attila Tudományegyetem matematika— fizika szakán. Gyerekkorom óta szeretem a muzsikát, valamikor a kiskunlacházi úttörőzenekarban játszottam, szegedi diákéveim során pedig társaimmal beategyüttest alakítottunk, ahol gitároztam. A diákjainkat mindenképpen arra kell ösztönözni, hogy szabad idejükben minél többet foglalkozzanak zenetanulással. Kátai Ince, a kiskunlacházi 222-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiatal, 33 éves igazgatóhelyettese szívesen beszél a muzsikáról. S bár az iskolában 12 szakmában 350 tanulót oktatnak, a kötelező tantárgyak mellett a zene szeretetét is szeretné elplántálni diákjaiban. — Pedagógiai elképzeléseimet itt teljes mértékben megvalósíthatom — mondja —, egy összetartó, lelkes tantestület tagjaként. Oktatói gárdánk javarészt olyan fiatalokból áll, akik még a harmincadik életévüket sem töltötték be. így én már az idősebbek közé tartozom. S a nevelőmunka mellett — tanítási időn kívül — rendszeresen figyelemmel kíséri a zenekedvelő diákok fejlődését, tevékenységét. Igyekszik arra ösztönözni valamennyiüket, hogy a különböző helyi tanfolyamokon — a művelődési házban és a zeneiskolában — ismerkedjenek meg közelebbről is egy-egy hangszerrel. S talán mondani sem kell, hogy Ságban játszott szerepére —, de a gyakorlati munka feltételeit is megteremtik a gimnázium közgyűjtemény-kezelői szakán tanuló diákok számára. Ugyanakkor egyre több általános iskolát is sikerül bevonni hatókörükbe. Az igény felkeltését ugyanis minél korábban kell elkezdeni — jól tudják ezt a múzeum munkatársad. Céljuk, hogy a múzeum gazdag anyagát minél több iskola hasznosítsa az oktatás szemléletesebbé tételéhez. Törekvéseik közé tartozik a múzeum és a kiállítóterem közönségének a megújítása is. Azaz: felkelteni a történelem és a művészetek iránti igényt azokban is, akik eddig még nem érezték szükségét ismereteik ilyen irányú gazdagításának. E cél érdekében már az elmúlt esztendőben húsz tárlatvezetést rendeztek kizárólag szocialista brigádok számára. A közművelődésnek is E munka sikerének érdeké ben azonban az eddiginél jobb kapcsolat szükséges a művelődési központ és a múzeum között. A munkásfiatalokkal elsősorban a városi ifjúsági klubban találkoznak a muzeológusok. Januárban a barokk kor művészetéről, februárban pedig a XIX. század művészeti életéről tartott itt előadást a múzeum igazgatónője. S a továbbiakban is havonta egy művészettörténeti előadás szerepel a klub programjában. A törekvés dicséretes: a múzeum ne csak a város gazdag múltjának felidéző je legyen, hanem a város közművelődésének egyik fontos központja is. Ehhez azonban az egyre tartalmasabb programok mellett arra is szükség van, hogy a város vezetői mielőbb megoldást találjanak a jelenlegi mostoha körülmények megszüntetésére. A város múzeuma és kiállítóterme csak így töltheti be feladatát. Prukner Pál örömmel támogat minden ilyen jellegű kezdeményezést. Nemrégiben komoly erőpróbára került sor: Karcagon rendezték meg Zúgjon a dalunk címmel azt az országos ének-zienei bemutatót, ahol a kiskunlacházi szakmunkástanulók szép sikerrel szerepeltek. A versenyt megelőzően valamennyi jelentkező zenészjelölt programját végighallgatta Kátai Ince, s tanácsaival, útbaigazításaival segítette az ifjú szólistákat. Közülük a négy legkiválóbb — Fister Sándor és Kéri István elsőéves gépszerelő tanulók cite- rán, Énekes Ildikó női fodrász zongorán, Göndöcz Pál leendő asztalos pedig gitáron játszott — a karcagi versenyen öregbítették az iskola hírnevét. E verseny döntőjét pedig a későbbiek során az egri diáknapokon rendezik meg. S legújabb terveik: — Nemrégiben megnyílt szakmunkásképzőnk KISZ- klubja, ahol diákjainkból szeretnénk lehetőleg még ebben az évben egy beatzenekart alakítani. Ügy hiszem, ehhez a személyi feltételek teljes mértékben adottak, s intézetünk minden bizonnyal tud némi pénzt adni a felszerelésre. Az együttes megalakításához pedig segítséget nyújt majd kulturális nevelőtanárunk, Farkas Tibor is. S persze, mint egykori gitáros, majd én is igyekszem átadni tapasztalataimat a gyerekeknek. F. G. Zongorázik a fodrász, citerázik a gépszerelő Zenélő szakmunkástanulók Kiskunlacházán HETI FILMJEGYZET Szöktetés Charles Bronson (Nick) és Sheree North (Myrna) a Szöktetés című filmben Charles Bronson ismét főszerepben, és ismét magányos hősként, szuperemberként, mint annyi filmjében, A hét mesterlövész zárkózott, szűkszavú figurájától a Volt egyszer egy vadnyugat magányos bosszúállójáig. A különbség annyi, hogy ez a mostani figura, Níck Colton, nem lovon vágtat, nem kap pillanatonként a colijához, nem tüzel csípőből, és nem veri szét a kocsmát és a vendégeket. Nick Colton ehelyett repülőgépekkel foglalkozik, egy istenhátamögötti helyen, egy félig sivatagos pusztaság kellős közepén, az USA és Mexikó határa közelében. Magyarán: maszek repülőtársasága van, egy, azaz egy kis géppel, és ha jól megfizetik, minden vakmerő vállalkozásra kapható. Nem félti a bőrét, de nem szereti az erőszakot, és inkább hajlik a békés, csöndes, zavartalan és kockázatmentes csempészésre, mint tisztázatlan körülmények között bebörtönzött amerikai fickók kiszabadítására egy zordon mexikói börtönből. Márpedig a filmben pontosan ebbe a reménytelennek látszó üzletbe vág bele — s nem is annyira a remélt anyagi haszon kedvéért, mint inkább a 'bebörtönzött fickó szerfölött csinos feleségének két szép szeméért. Amiből az is kitetszik, hogy Bronson — ismét csak a már ismert alapfigura képlete szerint — megperzselődik ugyan, de nem hat rá elemi erővel ez a szép asszony, s a film végén ugyanúgy köszönt el tőle, ahogyan találkozott vele, azaz: nem történt köztük semmi, de tulajdonképpen minden megtörténhetett volna, ha a sok kaland, és kalamajka közben ráértek volna. A Szöktetés tehát kalandfilm, s nem is rosszul megcsinált munka, mert a forgatókönyvírók (hárman is vannak) és a rendező is (Tom Gries) jól ismerik a műfaj szabályait. Van itt izgalom, humor, egy kis szerelem, egy kis idegborzölás, egy kis vér, egy kis kegyetlenség, vannak technikai trükkök, szép nők (a szemrevaló feleség szerepét Jill Ireland, az apácai erényekkel a legrosszabb indulattal sem vádolható Myrna szerepét pedig Sheree North játssza), van egy kissé bugyuta asszisztens, vagy segéd (Randy Quaid, akit Az utolsó szolgálat börtönbüntetésre ítélt újonca szerepében láthattunk), van fondorlatos börtönparancsnok, vannak ólomsúlyú súlyemelőre emlékeztető külsejű, agyonéheztetett rabok, van egy — legyünk finomak — lassú észjárású seriff, valamint van egy sportrepülőgép és egy helikopter. (Ez utóbbin Bronson — azaz Nick Colton — mulatságos körülmények között végez tanulórepüléseket.) Van autós kergetőzés, elcsattan egy-két pofon, elröppen néhány bal- és jobbhorog. Szóval látszólag „minden oké", hogy a film stílusában maradjunk. És a Szöktetés mégsem igazán sikerült kalandfilm. Az okok közül említsünk hármat. Az első: sok minden történik benne, izgalmasak is ezek a történések, és a filmnek még- sincs eléggé erőteljes tempója. Ez onnan eredhet, hogy egy-egy gégét az optimálisnál hosszabban játszatnak ki. A másik: Bronson figurája nincs igazán jól „kitalálva”. Túlságosan sok van benne Charles Bronsonból, és túlságosan kevés Nick Coltonból, de ez nem a színész hibája. Itt az történt, ami egy ilyen sztár esetében szinte törvényszerűen bekövetkezik előbb vagy utóbb: ma már megelégszenek a producerek, a forgatókönyvírók és a rendezők pusztán azzal, hogy Bronson jelen van, hogy a neve rákerül a főcímre, mert ez elegendő vonzerőt jeleni a nézőknek; Bronson- nak a puszta nevére bemennek a moziba, és ez a fő. A figurához elegendő a „bron- sonság” néhány ismert külső jegye: a markáns arc, a titkokat sejtető, összehúzott szem, a kackiás bajusz, a dagadó bicepszek, a sajátos, egyenes derekú tartás és a puha járás, amely arra hivatott utalni: egy nyereghez szokott ember kissé idegenül mozog a földön. Nos, Bronson most is ezt a „bronsonságot” veti be, de mi egyebet tehet, ha Colton valójában nincs megírva? No és a harmadik: ezek a magányos hősök rendszerint valami nagy ügyért szoktak síkraszállni, nagy ügyért kockáztatják az életüket stb. Ez a nagy ügy ezúttal hiányzik. Jay Wagnerről, a Mexikóban bebörtönzött fickóról alig tudunk valamit. Az egyetlen támpont, ahogy a nagyapja valamiért gyűlöli, és el akarja tétetni láb alól. Ettől akár szimpatikus is lehetne — de nem az. (Én a magam részéről ezért a puli ány, ellenszenves, érzéketlen, értéktelen alakért bizony egy lépést sem tennék, sem ingyen, sem pénzért, sem a szép neje szép szeméért.) És ez nagy baj, mert így Colton mester kalandjai szárazon, vízen és levegőben egy érdemtelenért zajlanak. Itt a kalandfilmek egyik alapszabálya sértetik meg, és azt nem szabad. Semmiségért, lovagiasságból, gőgből, haverságból, bosszú okán, egy idealizált igazságért kockáztathat a szuperhős, nyakát is szegheti —, de érdemtelen ügyért nem, érdemtelen fickóért nem. Protekció nélkül Dan Pita román rendező filmje eredetileg ezt a címet viselte: A jó Filip. Ez sem egészen találó, hiszen a film főhőse, Filip, olyan fiatalember, aki bizonyos elvek szerint éppen hogy nem „jó”, mert nem tud megbarátkozni apja és családja kispolgári önzésével, szűklátókörű magatartásával, anyagiasságával, gátlástalanságával. Pita (akinek érdekes filmjét, a Kőországi lakodalmat már játszották nálunk) erős társadalmi mondanivalójú, néhány fontos kérdésre őszintén, mellébeszélés nélkül reagáló filmet rendezett. Igen jól meglátott és jó színészi alakításokban megvalósuló figurákban bővelkedik a film. Közülük is kiemelkedik a már több filmben látott fiatal Mircea Dia- ronu, aki rokonszenves fél- szegségű, fura külseje alatt egyenes és gerinces jellemet rejtegető figurát formál Fi- lipből. Takács István
