Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK %M*ao 5 Duna mentén, szigetparton Hat község — két tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1977. április elsejétől több települést várossá nyil­vánított, továbbá közös közsé­gi tanácsok életrehivásáról döntött. A ráckevei járásban, a Ráckevei-Duna bal partján három község, a Csepel-szige­tén szintén három község ke­rül most közös tanács igazga­tása alá. Két új és egy régi falu Dunavarsány. Közös tanács székhelyközsége lesz. önálló községnek sem régi, mindösz- sze harmincéves. Akkor, 1947- ben még bíró, jegyző, esküd­tek kerültek az élére, de a fa­lu vezetői között már ott vol­tak, s komoly feladatot láttak el a kommunisták. A szegé­nyeket képviselték és azokból bőven akadt az új községben. Osztott házhelyekre építkez­tek, így formálódtak, ha gör­bén is a régebbi tanyaház­csoportokat összekötő utcák. Alsó- és Felsővarsány, az ad­dig Taksonyihoz tartozó, gyé­ren lakott külterület óriásit fejlődött az eltelt három év­tized alatt. Községgé alakulá­sakor ugyan már kétezernél többen éltek benne, de lakos­sága most meghaladja az öt­ezerháromszázat. Nagyrészt az iparban dol­goznak a varsányiak. A mun­kaképes korú lakosság csak­nem háromnegyed része ingá­zó, de helyben is van ipari munkahely, a Forgácsoló- és Szerszámgépipari Vállalat, meg a Texgraf üzemében. Több százan az országos hírű Petőfi Tsz-ben keresik kenye­rüket. És ez a termelőszövet­kezet négy község határát műveli; Taksonyét és a hama­rosan társközségnek számító falvak, Dunavarsány, Délegy­háza és Majosháza földjeit. A tsz tehát szoros kapocs volt már eddig is a három község között. A közös tanács székhelye nemcsak azért lett Dunavar­sány, mert a három közül a legnagyobb. Középen fekszik, tőle délre terül el az egyik, nyugatra a másik társközség. Délegyháza. Még Dunavar- sánynál is fiatalabb, csak 1950-ben alakult, miután az eredeti falu a török időkben elpusztult. Területéből Alsó­délegyháza Bugyihoz, Felső­délegyháza Dabashoz, tehát nem is a mostani ráckevei járáshoz tartozott, Gallahegy pedig Kiskunlacháza határá­ba. Szétszórt tanyaházakban laktak az emberek. A felsza­badulás után itt is volt ház­helyosztás, akkor már szabá­lyos utcasorokba építkeztek. A legrendezettebb községek közé tartozik, járdái, úttestjei gondozottak. Másfél ezernél alig több a lakosa. A többség vonaton utazik budapesti munkahelyé­re, mások viszont a dunavar- sányival egyesült tsz tagjai, sokan pedig a helybeli kavics­bányában dolgoznak. Ez a ka­vicsbánya erősen hozzájárult a kis község felvirágzásához. Ahol a talajból mélyen kibá­nyászták a kavicsot, hét tag­ból álló tórendszer képződött, s azok partján előbb horgász­tanyák, utóbb üdülőházak épültek. Ezért tavasztól őszig jóval több, tán négyszer annyi ember lakja Délegyházát, mint télen. A székhelyközségtől mind­össze három kilométerre fek­szik, járhatatlan földút kötöt­te össze vele tavalyig. A két tanács és a már közös tsz összefogott, szilárd burkola­tú, jó utat épített. Azon autó­busz is közlekedhet, így tehát a közös tanács székhelyével a jó összeköttetés is megoldható. Majosháza. A három társ­község legkisebbike, mindösz- sze 950 ember lakja. Viszont nagyon régi település, már 1395-ben kelt iratokban is előfordul a neve. A török időkben elnéptelenedett, az­után hamarosan újra betele­pült. A Rákóczi-szabadság- harc idején azonban ismét el­pusztult, 1727-beli királyi ok­irat csak pusztaként adomá­nyozta. A Ráckevei-Duna partján fekszik. Üdülőházak is állnak a víz mentén. Gondozott, jó út vezet a főközlekedési útra és onnan szintén jó út Duna- varsányba. Ami feltétlenül szükséges ezen túl: közvetlen autóbuszjárattal legyen meg­közelíthető a közös tanács székhelye. A három társközséget igaz­gató közös tanács határköré­be 5 ezer 924 hektárnyi terü­let esik. A lakosság együttesen nyolcezer főnél néhánnyal többet tesz ki. Közös tsz, több nagyüzem Szigetesép. Nagyon régi te­lepülés, már a XIII. század­ban is említik. Nem vált la­katlanná a török időkben sem. Akkori adólajstromokban elő­fordul a neve Csépán-nak ír­va, mint kevés adót jövedel­mező falu. Ma 2 ezer 634 em­ber él benne jó módban, ami a község külsején is meglát­szik. Több nemzetiségű tele­pülés, a lakosság 18 százaléka német, 8 százaléka délszláv. Túlnyomó többségük megélhe­tését az ipar biztosítja, nagy részük a közeli Csepel Autó­ban és a Pestvidéki Gépgyár­ban dolgozik, sokan a Csepel- szigeti Lenin Tsz tagjai. En­nek a jól gazdálkodó szövet­kezetnek Szigetcsépen van a központja, de három éve egyesült a szomszédos sziget- szentmártoni, tavaly a közel fekvő szigetújfalui tsz-szel és most ennek a három község­nek közös lesz a tanácsa is. Szigetújfalu. Történelmi ne­vezetessége, hogy 1848-ban Görgey Artúr itt irta alá a Lóréven kivégzett hazaáruló gróf, Zichy Jenő halálos íté­letét. Lakossága eléri a 2200 főt, negyedrészük a török hódoltság után betelepített németek leszármazottai. Az újfaluink többsége szintén az iparban dolgozik, általában a közeli gyárakban. Szigetszentmárton. Nagyon régi település, annak idején a töröknek csak öt portája fize­tett adót, annyira elnéptelene­dett. Később Mária Terézia bajorokat telepített a község­be, a lakosság negyedrésze ma is német anyanyelvű. Nyaranta mindenesetre Szi­getújfalu a legnépesebb a három társközség közül. A Ráckevei-Duna partján jókora i^|g| A BKV « METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA l/rpy 18. életévüket betöltött rCLV Cij&! géplakatos, jármülakatos, elektronikai és mechanikai műszerész, villanyszerelő, villamosgépszerelö SZAKMUNKÁSOKAT valamint épület- és pályafenntartási, motorkocsi- és állomástakaritási munkára szakképzetlen férfi és női munkavállalókat BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSNAK Középiskolai végzettségű R/inTfl Difii PCI férfiakat és nőket felveszünk IvBIj I ljni\UOwl SEGÉDVEZETŐI TANFOLYAMRA. MOZGÓLÉPCSŐ- ÉS PERONZÁR ÜGYELETES!, ÁLLOMÁS­PÉNZTÁROSI MUNKAKÖRBE Felvilágosítás és felvétel: BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁG i XIV., Hungária krt. 46. /a metró Népstadion úti megállójánál/ Irodaház; fszt. 59. Telefon: 637-637, 367-es mellék. | Levélben: 1428 Budapest 8. Pf. 11. üdülőtelepén mintegy ezer hétvégi házban néha egyszer­re hatezer ember is üdül. A három Csepel-szigeti kö­zös tanácsú község területe 3972 hektár, összesen 6400 ál­landó, valamint mintegy 400 ideiglenes lakos él bennük. ★ A ráckevei járás 19 közsé­gében 17 tanács működik. A járási székhely, Ráckeve nagyközségi tanácsa igazgatja ugyanis Szigetbecsét, Kiskun­lacháza nagyközség közös ta­nácsa pedig Áporkát. Április elsejétől kezdve a járási hiva­tal irányítása és ellenőrzése alá már csak 13 helyi tanács tartozik. Sz. E. Szentendrén, az ipari szövetkezetben Brigádok a közösségért Egy alkalommal éppen a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság ülésére indultam, amikor 3 fiatalasszony nagy táskákkal és szatyrokkal fel­szerelve megállított azzal, kü­lönféle ruhaneműket hoztak a gyámhatóság és a bizottság pártfogása alatt álló veszé­lyeztetett kiskorúak számára. így találkoztam először a Szentendrei Ipari Szövetkezet Hámán Kató és Koltói Anna szocialista brigádjainak tag­jaival. Szerettem volna köze­lebbről megismerni őket, ér­dekelt munkájuk, közösségi életük, s ezért felkerestem őket munkahelyükön, a szö­vetkezetben. Megtudtam, hogy a két brigád az összeállító és a szövődéi részleg tagjaiból alakult. Kérdezősködésemre elém tették az ízlésesen bekötött, vidám rajzokkal illusztrált brigádnaplót, melyben rögzí­tik a brigádélet minden moz­zanatát, a társadalmi, kulturá­lis, szociális felajánlásokat, a termelésben elért eredménye­ket és azok szigorú értékelé­sét. Szeretnék ebből a sokrétű társadalmi munkából néhány példát kiemelni annak bizo­nyítására, hogy a két szocia­lista brigád tagjai nem önma­gukért. öncélúan élnek, hanem törekednek a vállalat termelő- munkájának fokozott segítésé­re, támogatásukat érzik beteg munkatársaik, a város öregei, a veszélyeztetett kiskorúak, a városi szakmunkásképző is­kola tanulói és az óvodások is. A 90 éves Dénesi bácsit és feleségét egész évben gondoz­ták, naponta kétszer felkeres­ték, minden házi munkát el­végeztek, karácsonykor aján­dékokkal kedveskedtek nekik. Együtt: a Hámán Kató és a Koltói Anna szocialista brigád. Beteg munkatársaikat rend­szeresen látogatták, virággal és ajándékkal szereztek örö­met nekik. Részlegükben takarító nincs, így rendszeresen maguk vég­zik ezt a munkát. De vállal­ták a helyi szakmunkásképző iskolában a festés utáni nagy- takarítást is. A politikai ok- tatásbap közösen vesznek részt. Kommunista szombatot tartottak, a. munka értékét felajánlották a börzsönyi út­törővasút céljára. Szabászati hulladékanyagot gyűjtöttek össze a városi gyermekkönyv­tár bábszakkörének, az óvodá­soknak, a csobánkai intézet növendékeinek. A Magyar Vöröskereszt nemzetközi se­gélyakcióinak támogatására rendszeresen nagyobb össze­gű bélyeget vásárolnak. A kollektívák tagjai szívesen járnak színházba, moziba, ki­állításokra. A termelési eredményeik­ből csak egy adat: a részleg H GOMBÓ PÁL: Jósnőnél PICI PÉTER KALANDJAI ^ árman ültek, fiatal újságírók a Sajtó­klubban. Egyikük mesélt: — Jó, jó — mondotta — , az eddigiekre talán van ésszerű magyarázat. De ami most jön, azt egyszerűen csak csodálni lehet és hinni, mert igaz. Szóval azt mondja búcsúzóul a jósnő: — Sajnálom, de jóformán még ki sem megy innen, már valami kellemetlenség fog­ja érni. Nem túl nagy kellemetlenség, de a sors nekem ezt tisztán útmutatja. — Gon­dolhatjátok, hogy akkorra már bíztam a sza­vában, de azért ez túl merészen hangzott. Ügy belül el is határoztam, ezt a jóslatot próbakőnek tekintem. Mindenesetre óvatosan lépek ki az ajtón és a kapun, megnéztem még azt is, nem laza-e felül egy vakolat- darab. Inkább át sem mentem az utca túl­oldalára, el ne üssön egy autó. Már majdnem a sarokig értem, mikor szembe velem befor­dul a sarkon egy ipse, nem nézett ki huli­gánnak. Mégis, ahogy mellém ért, se szó, se beszéd, lekent nekem egy pofont. Mire fel­ocsúdtam, már továbbállt. Nézzétek! És mutatta az arcát, amely bizony balfelől láthatóan dagadt volt. — Janikám — kételkedett egyik társa —, te be akarsz minket fűzni. Kaptál valahol egy fülest, és most ezt a sódert akarod belénk szórni. Leszólítottál egy lányt, és aztán... — Bízisten — mondotta az első sértődve. — Ha nem hiszitek, megadom a jósnő címét. Én — fűzte hozzá, mint egy vallomást — hi­szek a jóslás tudományában! És az a nő an­nak mestere, professzora, akadémikusa! Pétert felizgatták a hallottak, a harmadik napon ő is megjelent a jósnőnél. Udvari la­kás a hegyoldalon, földszintes házban. De az előszoba akár egy fogorvosnál, a falon köszö­nőlevelek fénymásolatai keretben és egy réz­tábla: „Fogadóórák hétköznap 5—7-ig.” Péter nem jegyzetelt, leült a várakozók közé azzal a halálsápadt arccal, amelynek érdekében előzőleg krétát evett. — Én — szólította meg őt egy fátyolos özvegy. — tőle tudtam meg, hogy vár még rám vigasz. A férfit már meg is ismertem. És ön? Még nem láttam itt. — A haláltól félek — mondotta Péter. — Egyre rosszabbul vagyok, és nem merek or­voshoz menni. Mások is közbeszóltak, sorsok bontakoztak ki, és csodálatos történetek a jósnő tévedhe­tetlen képességeiről. Péter is beszélt arról, hogy utasították el felvételi kérvényét az egyetemen, mint mellőzik a hivatalban, az el­ső hónap után hogyan hagyta el felesége, és most itt ez a kór. Közben fogytak a várako­zók. és végül bekerült Péter is a lobogó gyer­tyafénnyel ékesített szobába, ahol ült ö, egy ívelt, modern íróasztal mögött, aztán arcán a ravasz szakácsnők szaktudása fénylett, testes teste repülőgépekről ismert billenthető forgószékben nyugodott. Helyet mutatott a páciensnek egy támlátlan műanyag széken, majd hadarni kezdett: — Ne szóljon egy szót sem, egy szót se szóljon, múltról, jövőről mindent tud a Mát­rix, a számmisztika csodálatos tudományos időfaktorális realitása. Először világosítson ő meg lelket és életet, aztán, ha marad, ami marad, mondja majd, mondja. Ó, Mátrix, látod őt, mit mondasz? (Kezébe vett egy hatalmas, számsorokkal-oszlopokkal telt, ce­lofántokba burkolt lapot.) Azt mondod, hogy emez ember, ki előtted ült itt, szomorú em­ber. Okkal az, joggal az, mert jobbhiányos volt a pszichoszomatikus csillagzat, mely lent delelt, mikor született. Valaki, aki tanulni akart, mert a tudás fény és siker, nem mehet tanulni, ha jobbhiányos a csillagzat. És nőről is beszél a Mátrix. Mit is, mit is? A siker egy fuvallata, hogy máris visszafúvódjon és lökjön lefelé, szent házasság, amely nem szent, bizony. És most mély aggódás hajszolta ide, lám, mély, lám, aggódás. De (fordított egyet a lapon, most a sorok váltak oszlo­pokká, az oszlopok sorokká), sőt, ámde, ép­penséggel a csillagzat most feltör a horizon­tális személyiség fölé. Mit mondasz erről, ó Mátrix? Mondod azt: fiam, bízva bízzál fehér köpenyes emberekben, vizsgálnak és ítélnek és tesznek, jó emberek, a csillagzat vezeti szellemüket, új erő költözik beléd. Ne félj az injekciós tűtől sem, áldás van a szúráson is. És minden, minden, lassan-lassan fordul a jobbság felé, jó lesz! Van kérdésed? Pétert lenyűgözte ez az elokvencia, és alig tudta hirtelen illő szerénységgel előadni, hogy el van ragadtatva, hogy mindern szó szíven találta,, csak a kétely csúnya árnyékát elosz­latni nem lehetne-e egy titokzatos eredetű, óm világos beszédű jellel? — ötszáz forint — mondotta a nő. Péter átkozta magát, hogy így túldicsérte a szeán­szot, de fizetett. — Legközelebb már csak kétszáz! — mo­solygott rá a szakácsnőképű Szibilla, és újra elővette a Mátrixot. — Ö, mostra, promptra, mostra, promptra, igen, rövidesen, alig hogy elhagyod az igazság e lakját, kellemesség fog érni és útmutatás. Becsüld meg, becsüld meg. Menj, és küldd a következőt! Péter küldte a következőt. A krétától iga­zán nem érezte jól magát, és az sem vigasz­talta, hogy mekkora harc lesz elszámolni a gazdaságiakkal az ötszázast, de azért diadal­masan lépkedett. A sarkon íme, nem tévedett feltevésében, szembejött vele egy ipse. S hogy mellé ért — ó, nem, nem vágta pofon! — előrántott egy fényképet, és kezébe nyomta. A fénykép fiatal nőt ábrázolt fürdőruhában. — Vár a jósorsod! — mondotta a férfi. — Cím a hátoldalon. ... És három fiatalemberünk újra ott ült a klubban. Péter már megírta riportját a jós­nőről, meg is jelent, és most így filozofált: — Ha alaposabban meggondolom, a jóslás rokonszakma az újságírással. Ha helyes az információ, helyesen nyilatkozunk meg, ha félrevezetnek bennünket, mint én a jósnőt, helytelenül. — Egy pillanatra habozott, maid hozzáfűzte: — Csak ők jobban keresnek. tervében 75 ezer, kötött és hurkolt kelméből készült kü­lönféle felnőtt és gyermek­holmi készítése szerepelt, a brigád határidőre 77 ezer da­rabot vállalt! A brigádnaplók vállalási mottója ez: Szocia­lista módon dolgozni, tanulni és élni. Ügy hiszem, hogy a Hámán Kató és a Koltói Anna szocialista brigád tagjai érzik és értik mire vállalkoztak. Véghelyi Tibomé városi tanácstag Óvoda épül Tápiószelén Ötven helyett százötven gyereknek Beszámoltunk róla annak idején, hogy Tápiószelén új óvoda építéséhez kezdtek, s erre a tanács a fejlesztési alapjából 1 millió 800 ezer fo­rintot fordít. Az óvoda el is készült volna az idén 50 apró­ság számára. Most azután úgy döntöttek; folytatják az épít­kezést, hogy az új óvodában összesen 150 gyermek férhes­sen el. Az épülő új óvoda föld­szintje már elkészült, falaira most emeletet húznak. Ter­mészetesen a nagyobb óvodá­hoz az előirányzottnál jóval több pénz, 4 millió forint szükséges. Ennyit a tanács teljes egészében még a jövő évi költségvetésből sem tud fedezni. Számítani lehet azon­ban széles körű társadalmi összefogásra. A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat máris 800 ezer forintot ajánlott fel, a Tápiómente Tsz pedig 100 ezret. Az üzemek dolgozói szintén hozzájárulnak az óvodaépítéshez. Elhatároz­ták, hogy kommunista műsza­kot tartanak és annak bérét az óvodafejlesztésre adják. A helybeli kisiparosok elvállal­ták a szakipari munkákat. Az pedig természetes, hogy a la­kosság is jelentős felajánlást tesz. Olcsóöb, biztonságosabb * melegvízvezeték Más országokban is érdek­lődést keltő megoldást dol­goztak ki a Csőszerelőipari Vállalat mérnökei. Lényege, hogy a lakóépületek meleg vizet továbbító csőhálózata a most alkalmazott kétcsöves cirkulációs megoldással szem­ben egyetlen végtelenített csőrendszerben áramoltatja a vizet. Ily módon lakásonként átlagosan három .méter cső­vezeték beéoítése válik fölös­legessé. Ez 200 forint költség­megtakarítást jelent háztar­tásonként, ami a Budapesten ez évben felénülő tízezer ház­gyári lakásnál már 2 millió forint. A melegvíz-szolgáltatásnál korábban gondot okozott, hogy, ha a melegvíz-csap hosz- szabb ideig zárva volt, a ve­zetékben lehűlt a víz, s a csap újbóli megnyitása után ió ideig hideg víz ömlött. Ezért került széles körű bevezetés­re az úgynevezett kétcsöves cirkulációs rendszer, amely a víz állandó áramoltatásával biztosítja, hogy a csap meg­nyitása után azonnal meleg víz folyjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom