Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

\ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 43. SZÁM 1377. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP A parthatározat nyomán Tovább erősödik az üzemi demokrácia Részt vesznek a vezetésben A városi pártbizottság mel­lett működő három munkabi­zottság az elmúlt hónapokban vizsgálatot végzett Cegléd ti­zenkilenc ipari üzemében. Az­zal a szándékkal mérték fel az üzemi demokrácia helyzetét, hogy meggyőződjenek a párt XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáról, tapaszta­latokat szerezzenek, egyben meghatározva a további fel­adatokat. A bizottságok felmé­rése alapján összeállított je­lentést legutóbbi ülésén meg­tárgyalta a városi pártbizott­ság. A témát a városi pártbi­zottság első titkára, Gyigor József terjesztette a testület elé. Általános tapasztalat, hogy a termelési tanácskozások szé­les körben elterjedtek és be­váltak. Általában negyed­évenként. félévenként tartják ezeket. Jó alkalmak a dolgo­zók véleménynyilvánítására, javaslattételére, olyan fórumok, amelyek lehetővé teszik az üzem vezetésében való rész­vételi jog érvényesülését. A legtöbb helyen a vezetők igye­keznek rövid idő alatt választ adni a felvetett kérdésekre, megtenni a szükséges intézke­déseket, bár néhány helyen előfordul még a lassúság, a nehézkesség. A termelési ta­nácskozások megfelelő alkal­mak a vállalati tervek megvi­tatására. A Május 1. Ruhagyárban például több» változatban készülnek a tervjavaslatok, és a kollektíva észrevéte­leinek meghallgatása után ölt végleges formát a cél­kitűzés. Hasonló gyakorlat alakult ki az EVIG-ben, a KÖZGÉP-ben, a Fűrész-, Lemez- és Hordó­ipari Vállalat gyáregységében és az 1-es Volán Vállalat ll­es üzemegységében. Ezek a tanácskozások hivatottak a kiváló dolgozó és a szocialista brigád cím odaítélésére. Hely­telenül járnak el azok a gaz­dasági vezetők, akik megke­rülik ezt a fórumot. Az üzemi demokrácia rend­szerében fontos szerepet tölte­nek be a munkásgyűlések. Megfelelő áttekintést adnak a feladatokról, tájékoztatják és a végrehajtásra mozgósítják a dolgozókat. Kívánatos volna, ha a munkásgyűléseken nem­csak a fizikai dolgozók kérné­nek szót, hanem nagyobb számban a műszakiak és az alkalmazottak is, elmondva, miként tudják segíteni a szo­cialista kollektívák vállalás ai­a Fűrész-, Lemez- es Hordo- ipari Vállalatnál, a Volánnál évente több alkalommal ren­deztek munkásgyűlést, felis­merve és kihasználva az eb­ben rejlő lehetőségeket. A Sütőipari Vállalatnál a vezetői tanácskozásokra fizikai dolgozókat is meghívnak, né­hány helyen az igazgatói ta­nácsnak is vannak munkás tagjai. Hasznos lenne, ha mind több üzemben élnének ezzel a lehetőséggel, és a tanácskozási joggal meghívottak érdemben nyilvánítanák ki a kollektíva véleményét,. elgondolását. Olyan személyek alkalmasak erre a megbízatásra, akik cse­lekvőén részt vesznek a párt­munkában, bírják társaik bi­zalmát, készek közreműködni e fórumok munkájában. Az ifjúsági parlamenteket eddig két alkalommal rendez­ték meg. Az utóbbiak jobban előkészítettek, szervezettebbek voltak. A felszólalók a kisebb- nagyobb köz sség göndjait, az ifjúságot foglalkoztató kérdé­seket fogalmazták meg. Az utóbbi években rendszeressé váltak a szocialista brigádve­zetők tanácskozásai. A szocialista brigádokban jelentős szervezett erő rej­lik, kialakított közös állás­pontjuk a'termelésben kö­vetkezetesen érvényesül. Tagadhatatlan, hogy ezek a megbeszélések többnyire ter- melésközpontúak, és a kelle­ténél kevesebb szó esik a szo­cialista brigádok iránt tá­masztott többi követelmény­ről. Ugyanakkor a teljesség­hez az is hozzátartozik, hogy ezeknek a. kollektíváknak tag­jai képviselik a legkövetkeze­tesebben a társadalmi érdeket. terjesztik a tulajdonosi szem­léletet, részt vesznek a mun­ka- és balesetvédelemben, for­málói az üzemi közvélemény­nek. Újítási ankétot csupán a MÁV-nál, az EVIG-ben, a KÖZGÉP-nél és a Volánnál tartottak. Máshol erre nem fordították elegendő figyel­met. A jövőben jobban be kell vonni a törzsgárdatagokat a közös ügyek megvitatásába, s érdemes foglalkozni a fiatal műszakiakkal. Ök helyi kezde­ményezésekkel az élen járnak az ÉVIG és a Május 1. Ruha­gyár ceglédi gyáregységében. Az üzemi demokrácia fóru­A SZAKSZERVEZET KLUBJA Ismeretterjesztés, gazdag program KUTATÓNAPOT TARTANAK 1970 óta működik a Gyü­mölcs- és Dísznövénykutató Kísérleti Intézet ceglédi állo­másának szakszervezeti klubja, j Tavaly gazdag programot adott az intézet dolgozóinak, j sok hasznos ismeretterjesztő előadás hangzott el. Más vál­lalatok, intézmények számára is tanulságos lehet előadásso­rozatuk. A többi között a jávai tekercsekről, a növények sze­xualitásáról, a biológiai forra­dalomról tartottak tájékozta­tást. Kopernikuszról kiállítás­sal és vetítéssel emlékeztek meg, diafilmet vetítettek Spa­nyolországról. Tartottak hely- történeti vetélkedőt és kereszt­rejtvényfejtő versenyt. Rendezvényeiken általá­ban tizen-tizenöten jelentek meg. Az idei programok iránt is érdeklődés várható. Fran­ciaország, Közép-Ázsia és Ör­ményország tájairól vetítenek, brigádvetélkedőt rendeznek mai csak akkor működnek eredményesen, ha alapos az előkészítés, a dolgozók tájé­koztatása és megfelelő a lebo­nyolítás. E tekintetben vannak még tennivalók, több tarta­lommal kell megtölteni a ren­delkezésre álló kereteket. Ilyen alkalmakkor érdemes foglal­kozni a munkaversennyel, bér­ügyi, szociális és munkavédel­mi kérdésekkel. Előfordul, hogy már eldöntött kérdések­kel állnak elő a vezetők. He­lyes lenne, ha e helyeken is a döntés előtt kérnék ki az üzembeliek véleményét, ötle­teit, javaslatait, és azok figye­lembevételével alakítanák ki a végleges álláspontot. Az üzemekben működő pártvezetőségek és párt- alapszervezetek az utóbbi két évben többet és jobban foglalkoznak az üzemi de­mokrácia kérdéseivel. Tevékenységük nyomán el­mondható, hogy a párt XI. kongresszusának határozataiból az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésére vonatkozó felada­tok végrehajtása Cegléden is elkezdődött. A városi pártbizottság a be­számolót egyhangúlag elfo­gadta, és jóváhagyta az üzemi demokrácia fejlesztésére szol­gáló intézkedési tervet. T. T. Országgyűlési képviselő és megyei tanácstag Kedden, február 22-én dél­előtt 8—10 óráig Kőröstetétle- nen a tanácsi kirendeltség épü­letében, 10—12 óráig pedig Jászkarajenőn, a tanácsházán fogadóórát tart Győré Sándor országgyűlési képviselő és Ja- kus Béla megyei tanácstag. A kitüntetett parancsnok Helytállnak szolgálatban, munkában Azon az estén a tv-híradó a többi között; az Országház­ban készült filmriportot sugá­rozta. A Munkácsy-teremben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke munkásőröknek nyúj­tott át kitüntetéseket. Számos ismerőse az első sor szélén pil­lantotta meg Sápi Lajos alezre­dest, a ceglédi munkásőregy- ség parancsnokát. A Kiváló Szolgálatért Ér­demrend a munkásőrség testü­letében a tizedik kitüntetése Sápi Lajosnak. Korábban hi­vatásos katonaként kapott hármat. Ifjú kora óta egyen­ruhát visel. 1957 tavaszán a párt szavára cserélte fel a ka­tonatiszti öltönyt a munkás­őrök szürke zubbonyára. Szentendrén kapta feladatul a munkásőregység megszervezé­sét. Négy évvel később — ugyancsak parancsnoki, beosz­tásban — a ceglédi egység élére került, s ott dolgozik az­óta is. Rí eggy őződ és bői vállalták — Tíz év katonai pályafutás állt mögöttem, amikor 1957- ben az új feladatot megkap­tam. A kiképzéshez szükséges ismereteim megvoltak. Ez könnyítette a parancsnoki munkát. Az viszont tagadha­tatlanul aggodalmat okozott kezdetben, hogy amíg a hadse­regben minden fontos poszton szakképzett, hivatásos tisztek állnak, a munkásőrségben tár­sadalmi megbízatásként dol­goznak a parancsnokok. Olyan munkásemberek fogtak fegy­vert, akik korábban még nem láttak el irányító feladatokat. Mellettük szólt, hogy elvhű­ségben, bátorságban a többiek előtt jártak, tisztelték őket társaik, hallgattak rájuk. A fegyelem és a rend fenntartá­sára is más eszközök voltak, mint a katonaságnál. Alig né­hány hét leforgása alatt kide­rült, hogy akik a munkásőrség soraiba jelentkeztek, azok azt önkéntes elhatározásból tet­ték, politikai megggyőződésből vállalták. Ez a politikai meg­győződés azóta is a legnagyobb fegyelmező és nevelő erő. — Ezt figyelembe véve ala­kítottam ki parancsnoki, veze­tői munkastílusomat. A hang­nem elvtársi és baráti, de ter­mészetszerűen magában fog­lalja a kiadott parancsnok ma­radéktalan végrehajtását. Mi­után a munkásőri szolgálat pártmegbízatás, a fegyelem ilyen szempontból is kötelez. Összefog a brigád Az alezredes elmondotta, hogy az egységben nyolcvannál több szocialista brigádvezető Az év képe van, s szinte valamennyi mun­kás brigádtag. Az állomány alkalmazotti, és szellemi foglal­kozású rétege a társadalmi és a közélet minden területét felöleli. Tanácsi és KlSZ-veze- tő, pedagógus, orvos, tanácstag egyaránt található soraikban. A parancsnok szoros kap­csolatban áll azokkal a ceglé­di, nagykőrösi és abonyi mun­kahelyekkel, ahol a munkás­őrök dolgoznak. Általános ta­pasztalat, hogy a munkahelyi vezetők elégedettek tevékeny­ségükkel. Azok a brigádok, amelyekben munkásőrök is vannak, vállalják, hogy a ki­képzés, gyakorlat idején tá­vollévő társaik helyett is el­végzik a termelőmunkát. Ez a szemlélet mind szélesebb kör­ben elterjed, a kollektíva ilyen módon is összefog, hogy a tár­sadalmi érdekből távollévők hiánya ne okozzon termeléski­esést. Több helyen ezt a bri­gádvállalások is megfogalmaz­zák. Emlékezetes események A Mészáros János nevét vi­selő ceglédi munkásőregység egyenletesen fejlődött az évek során. 1968-ban kiérdemelték A megye kiváló egysége címet. Azóta is az élvonalban van­nak, a legjobbak közt tartják számon őket. A híradószakasz a megyében egymás után má­sodszor bizonyult kiválónak az idén. Joggal büszkék erre. Az évek során minden al­egység életében voltak emlé­kezetes események. A hatvanas években a nagykőrösi század egy rendőrgyilkos üldözésé­ben fejtett ki hatékony közre­működést. Szakadó esőben negyvennyolc órán keresztül fésülték át a kijelölt terepet. A ceglédiek a korábbi nagy bel­víz idején nyújtottak jelentős segítséget. A víz elvonulását akadályozó jégdugókat rob­bantották, részt vettek a la­kosság mentésében és a rend fenntartásában, a kilakoltatot- tak elhelyezésében. Az abo- nyiak tavaly egy elveszett kis­gyerek keresésébe kapcsolód­tak be. A lapályos területen vízben, sárban kutatták át a határ tekintélyes darabját. — Az egység nemcsak a ki­képzésben és a rendkívüli ese­mények idején állja meg he­lyét — mondja a parancsnok —, hanem a társadalmi mun­kában is. Sikeres fegyvertény­ként könyvelhetjük el a kistar- csai kórház, építésénél végzett munkánkat. A ceglédiek egy februári szombaton és vasár­nap erejüket megfeszítve, fe- gyelemzetten dolgoztak. Az in­dulás előtt a gyülekezőhelyen a betegek is megjelentek, úgy kellett hazaparancsolni őket. Az abonyiak és a nagykőrösiek is várják: mikor kerül sor ön­ként vállalt munkájukra. — Az egység egész állomá­nyának fegyelmezett és meg­j bízható munkája nyert elis- I mérést a parancsnok kitünteté- I seben. — Ezekkel a szavakkal í summázta Sápi Lajos alezredes j a beszélgetést. I (t.) Még a KRESZ-íáMa járt Ötletgazdag, játékos délután volt Együtt, egymásért: ez a most zajló úttörő mozgalmi év programja. A jelszó nemcsak tanulásban és munkában, ha­nem a játékban is érvényre jut a nyársapáti úttörők kö­zött. Jól sikerült a jelmezes, mókázó . farsangi mulatságuk, melyet a művelődési házban tartottak, s meghívták ifiveze­tőiket, valamint a patronáló szocialista brigádokat is. A jelmezek ötletességére vall, hogy helyet kapott köztük a közlekedési jelzőtábla figurá­ja, a matematika újszerű tanu­lását segítő logikai játék több eleme és az úttörőélet egy-egy megjelenítése. Este a szülői munkaközösség rendezett a felnőttek számára táncos mu­latságot, melynek bevételét gyermeknapi ajándékok és tanév végi jutalmak vásárlásá­ra hasznosítják. A rendezők sokat fáradtak, de szívesen tet­ték, hiszen örömet és vidám­ságot kamatozott a munkájuk. (Takácsné) Tóth András aranyjelvényes Ismét saját termükben edzenek A Magyar Fotóművészek Szövetsége által meghirdetett Az év képe 1976 című pályázat első díját Apáti-Tóth Sándor fotóművész nyerte Etűdök című képsorával. Lapunkban a sorozat egyik darabja látható. Hosszú hátiakén, hónapokon ált a 203. sz. DSK súlyemelői a szakmunkásképző intézet, tornatermének használhatat­lansága miatt „albérletbe” kényszerültek, a Vasutas sportcsarnokban tartották ed­zéseiket. A megcsappant ver­senyzők száma: a korábbi 75 —80 súlyemelőből csak mint­egy 35 vett részit az edzéseken. Mégis, a megyei és országos versenyeken is hallattak ma­gukról. Elsősorban serdülő és ifjúsági korosztályú verseny­zőik vannak, ők a budapes­tiekkel egy csoportba osztva három kiválasztó viadalon vettek részt. Elindultak az összes Pest megyei rendezvé­nyen, az országos középisko­lás Bem Kupában és a Bala­ton bajnokságon is. A szakosz­tály 1976. évi eredményeiről az edző, Leitner József így szá­molt. be: — Valamennyi megyei pont­versenyben az első helyen vé­geztünk. Jelentős megmozdu­lás volt az országos középisko­lai csapatbajnokság, melyen most, indultunk el először. Az első helyezettnél 18 kg-mal teljesítettünk . kevesebbet. Ez balszerencse következménye volt, miért egyik versenyzőnk­nek nem volt érvényes gya­korlata a szakításban, s így végeredményben harmadikok lettünk. I — Milyen minősítéseket ér­ték el súlyemelői? — Serdülő légsúlyban 155 kg az aranyjelvényes szint, amit egy évben kétszer kell teljesí­teni. Ez Tóth Andrásnak sike­rült. Már 175 kg-ot is emel, így. ha a továbbiakban töretlenül fejlődik, az IBV-re készülő if­júsági magyar válogatott ke­retbe is bekerülhet. A Bem Kupán a szakemberek felfi­gyeltek az eredményére. Az ezüstjelvényt Szlovák Tibor, Mucsányi Zoltán és Palásti István érték el, a bronzot nyolc fiatalunknak sikerült megszereznie. Harmincötük közüli tizenkatten értek el va­lamilyen minősítést. Arany- és ezüstjelvényeseink rangsorol­va vannak, ők hetente tíz al­kalommal, egyéni edzésterv szerint készülnek. Eredmé­nyeink elérésében nagy része van az iskola vezetésének is. Támogatják munkánkat, sőt a szakmunkásképző intézetek megyei igazgatója, Czinege Imre, a sz akosztály vezetői tisztet is elvállalta. — Mit vár 1977-től? — Újból használatba vehet­tük tornatermünket, ettől je­lentős előrelépést várok, ered­ményekben és a versenyzők létszámának emelkedésében is. Ennek érdekében főleg a kül­területi általános iskolákkal kell felvennünk a kapcsolatot, s onnan kiválasztani a ráter­metteket. akik majd nálunk folytatják tanulmányaikat. Tapasztalatunk, hogy az ott tanuló gyerekek közül többen még egy szakosztályhoz sem ígérkeztek el, így ezzel más sportágak szakosztályait nem gyengítjük. Jobb minősítést szeretnénk elérni, legalább két versenyzőtől várom az aranyjelvényes szintet. Leitner József egvben n Pest megyei Súlyemelő Szö­vetség elnöke is. Mint elmon­dotta, örömmel értesült arról, hogy a Ceglédi VSF, is megala­kította súlyemelő-szakosztá­lyát. kiknek a kezdeti lépé­sekben ezúton is ígéri támoga­tását. segítségét. A két ceglédi egyesület együ ttm ű:k ödésétől az eredmények javulásában is sokat vár a jövőben. II. L. felszabadulásunk évfordulója tiszteletére, novemberben a Szovjetunióval kapcsolatos Is­mereteiket mélyítik el. Kirán- 1 dúlnak az egyik természetvé­delmi körzetbe, megvitatják a i rádió ismeretterjesztő műso- I rait. Újdonság lesz az idén az I időnkénti kutatónap, amikor 1 az intézetben folyó kutató- j munka eredményeiről adnak ! számot. Januárban és februárban már több összejövetelt tartot­tak. A csonthéjas termésűek szaporodásbiológiái kérdéseiről Surányi Dezső, a szaporító­anyag-termelés vírusproblé­máiról Nyújtó Ferenc és Pla- vecz József, a kajszibarack nemesítéséről Nyújtó Ferenc, a szilva-fajtakutatásról Tóth Elek tartott előadást. Rendez­vényeikre meghívják a Kecs­kemét közelében levő szarká- si és helvéciai kutatókat is. (—US—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom