Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

Lakás és távfűtő mű A Gödöllői Építőipari Szövetkezet megbízásából, a Sza­badság téri lakótelep 28 lakásán már a befejező munkála­taknái tartanak. A városgazdáikédási vállalat dolgozói, Pauló János és Oláh János az ablakkereteket mázolják. A Szabadság téri lakótelep távfűtőművét a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építi. Az épület szerkezeti elemeit daru emeli a helyére. Ifj. Fekete József felvételei Szövetkezeli szakembereknek Ankét a mezőgazdasági könyvekről A mezőgazdasági könyvki­adásról tartott ankétot pénteken a járási hivatal mezőgazdasági és művelődési osztálya közösen a járási könyvtárral a túrái művelődési házban. Novak László mezőgazdasági osztály- vezető a mezőgazdasági könyv­hónap alkalmából köszöntötte a valkói, dányi, vácszentlászlói, vérségi, galgamácsai és túrái termelőszövetkezetből . össze­gyűlt szakembereket. A Mező- gazdasági Könyviadó fő- szerkesztője, Lelkes Lajos vita­indítójában ismertette a könyvkiadó munkáját, terveit. Elmondta, szeretnék, ha a nagyüzemben dolgozó szakem­berek részt vállalnának tudá­suk, tapasztalataik terjesztésé­ben, úgy, hogy könyvet írnak. A vitában felszólalók érté­kelték a könyveket, a kiadó te­vékenységét. Hasznosnak tar­tanák, ha a nagyüzemekben rendszeresen lehetne vásárol­ni a szakirodalomból, s a szak­emberek nemcsak kézbe ven­nék a köteteket, de ajánlanák is dolgozóiknak. Falugyűlések Űjabb községekben tartanak falugyűléseket a járásban. Hétfőn, 21-én négy község­ben rendeznek falugyűlést. Aszódon, Bagón és Zsámbakon este hat órakor a községek művelődési házaiban, Kerepe­sen délután öt órakor szintén a művelődési házban. Ma Kartalon Megalakul a népi együttes A régi kartali táncok isme­rőivel forgattak filmet tavaly a Magyar Tudományos Akadé­mia munkatársai. Ezt a filmet mutatják be ma délután 5 órakor a kartali művelődési házban. Felhasználva az alkalmat, megalakítják a helyi népi együttest. Indulásukat segíti, hogy a film alapján készült és a kertészeti egyetem tánccso­portja által bemutatott koreog­ráfia rendelkezésükre áll. Gödöllőiek és szadaíak Abonyban Vonószenekarok és népi hangszeres együttesek tarta­nak bemutatót február 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Abonyban, a Somogyi általá­nos iskola tornacsarnokában. Járásunkat két együttes kép­viseli, a Gödöllőd Állami Zene­iskola úttörő vonószenekara Decsényi: Suite és Bartók: Hat magyar népdal című alkotását adja elő Wendler Magdolna vezényletével. A szadai műve­lődési ház citeraegyüttese, népi dallamokkal szerepel Szí­tó Mária és Kánai József be­tanításával. A városbeli kismamák klubjában A gyermek lélektanáról A gyermeik pszichés fejlődé­se címmel hallgathatják meg a gödöllői kismama klub tagjai azt az előadást, amelyet 21-én, hétfőin délután tartanak a mű­velődési házban. Ingyenes tanácsadás, pártfogó ügyvéd A demokratikus jogszolgáltatás jegyében Jogkeresőnek nevezi a szak­nyelv azt, akinek valamilyen jogi természetű, vagy vonatko­zású ügye támad és jogai eredményes érvényesítéséhez, célravezető eszközöket keres. Ám a keresett jogi támaszté­kokat megtalálni cseppet sem könnyű. Erről nemcsak azok beszélnek sokat, akiknek évek óta húzódik perük, hanem azok is, akik a tanács külön­féle osztályaira nyújtanak be látszólag egyszerű iratokat. Némely beadvány indokolatla­nul cirkalmas, s ezért gyakori a kép: idősebb, vagy toliforga­tásban kevésbé járatos embe­rek rimánkodnak az ügyinté­zőknek, töltenék ki helyettük a ki- vagy bejelentőt, az ilyen meg olyan bevallást. MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NÉLKÜL A jogegyenlőség elve nem merülhet ki a jogszabályok megkülönböztetés nélküli al­kalmazásában. Egy-egy ügy végső kimenetelét már az is befolyásolhatja, hogyan indí­tották el, idejében adták-e be a szükséges iratokat. S bár az alaki hiányosságok igazítására többnyire van idő a bírósá­gon, államigazgatási szervnél, de a fáradságos, ismételt utánjárást okosabb volna el­kerülni a hatóságoknak és az ügyfeleknek egyaránt. A jogszolgáltatási munka- megosztásból következik, hogy az ügyek sokaságánál a ható­ság nem gondozhatja, vagy nem tudja gondozni az ügye­ket. Az ügyfélnek magának kell érdekeit képviselnie, bi­zonyítékaival előhozakodnia. Még a jogászok sem mernek olyan területeken előtanulmá­nyok nélkül fellépni, amelye­ken eladdig nem szereztek gyakorlatot. Milyen nehéz hát eligazodnia a laikusnak a ren­delkezések szövevényében. Se­gítségre van szüksége. S ez legtöbbször pénzbe kerül. Mi­nél bonyolultabb az ügy, an­nál többe. Sokan vannak, akik azért nem deríttetik fel igaz­ságukat, mert nem telik ügy­védre, mert tanácstalanok. A jogszolgáltatás demokra­tizmusához mindinkább szer­vesen hozzátartozik a kevésbé költséges, vagy ingyenes ta­nácsadás. A bíróság panasz­napjain bárki, szociális hely­zetére való tekintet nélkül be­jelentést tehet, s a bíróság al­kalmazottja többnyire afelől is felvilágosítja, érdemes-e pe­relnie, remélhet-e sikert. A pártfogó ügyvéd kirende­lése sem új keletű dolog. Ha az ügyfél szociális, vagyoni helyzete indokolja, hivatalból kap ügyvédet. Ezek a ked­vezmények törvénykezési sza­bályainkból fakadnak. DÍJTALANUL, KÉTFÉLEKÉPPEN IS Külön rendelkezéseken ala­pul és más természetű a mindjobban terjedő szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat. Elő­ször nagyobb létszámú ipari üzemekben vezették be, s a közelmúltban döntöttek to­vábbi vállalatokra való kiter­jesztéséről. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatban a szak- szervezet által foglalkoztatott jogászok ingyenesen adnak ta­nácsot a hozzájuk forduló üze­mi dolgozóknak. De tudunk más jogsegélyszolgálatról is. Dr. Barabás Andorral, a gö­döllői járási ügyészség vezető­jével beszélgettünk erről. — Először a városi szak­maközi bizottság' titkárával született megállapodás, majd a Hazafias Népfront városi bizottságával és a tanács tit­kárságával a múlt év decem­berében indítottuk -el az in­gyenes jogsegélyszolgálatot. Ügyvédségünkben minden szombaton délelőtt tanáccsal látjuk el azokat, akik a nép­frontra, vagy a városi tanács titkárságára hivatkozva felke­resnek bennünket. — Kik és milyen ügyekben élnek ezzel a lehetőséggel? — Nem vezetünk statiszti­kát, s mivel rövid ideje mű­ködik szolgálatunk, kevés a tapasztalatunk. Elsősorban idősebbek, nyugdíjasok jönnek hozzánk, legtöbbször társa­dalombiztosítási és nyugdíj­ügyekkel. Az sem ritka, hogy az államigazgatási szervekkel fennálló ügyeikben kémek ta­nácsot. Sajnos, gyakran késve jönnek hozzánk, lejártak a ha­táridők. — Bizonyára akadnak, aki­ket visszatart a félelem: hát­ha mégis pénzt kérnek érte, hátha „ügyet csinál magának az ügyvéd’’. Hátha nem látja el úgy, mintha pénzt kapna érte. KINEK, Ml A DOLGA — Előfordulhat ilyesmi, mi azonban meggyőződéssel vál­laltuk ezt a társadalmi mun­kát. Ha a kérdés bonyolul­tabb, kénytelenek vagyunk azt tanácsolni, hogy legyen belőle IV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1977. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP A jobb műszaki megoldásokért Együttműködés az IMI és az MGI között A_ nagyüzemi állattartó te­lepek műszaki berendezései az elmúlt években jelentéke­nyen fejlődtek. A nagy telje­sítményű fejőberendez'ések, a trágyakihordás gépesítése, a taikarmánykiosztás korszerűsí­tése nélkül az állattenyésztő telepek mű­ködése ma már szinte el­képzelhetetlen. S habár ezek további tökéle­tesítése, a 'még jobb műszaki megoldások bevezetése még mindig fontos feladat, van egy szűkebb terület, ahol még több tennivaló akad. Ez az állattartó épületek klimatikus viszonyainak javítása (a szel­lőztetés, a hőmérséklet- és pá­ratartalom-szabályozás stb.). Ugyanis korántsem elég, ha a nagy állattartó épületekben megfelelő az itatás, etetés, a gondozás — a nagyobb tejter­meléshez, súlygyarapodáshoz nélkülözhetetlen a megfelelő klíma. Sok kísérleti adattal bi­zonyítható, hogy az istái ük szakszerű — a természetes állapotokat megközelítő — szellőzte­tése kedvező hatással van a jószágokra. a klímaberendezéseket üze­meltetné. A gondokon bizonyára segí- j teni fog az az együttműködé- | sí szerződés, amelyet az el­múlt évben az Ikladi Ipari Műszergyár és a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet kö­tött. Együttműködésük első­sorban az állattartó épületek klímaberendezéseinek fejlesz­tését hivatott elősegíteni. Eh­hez megvannak a jó alapok, hiszen az intézet a korábban és napjainkban folytatott ku­tatási eredményeit az Ikladi Ipari Műszergyárnak átadja, s a gyár ezeket fel tudja hasz­nálni gyártmányfejlesztésé­hez. Kapcsolatuknak közvetlen formái vannak. Az ikladiak már a szerződéskötést köve­tően megrendelték az intézet­nél a két-, négy-, tizenöt- és húszezer köbméteres órán­kénti teljesítményű szel- 1 őztető berendezéseik pro­totípusának üzemi vizs­gálatát. Ugyancsak az MGI-vel vizs­gáltatják meg e klimaszabá- lyozókhoz tartozó automa­tikus vezérlőberendezéseket is. Az ikladiak dicséretes tö­rekvése mutatkozik meg ab­ban is, hogy azt kérték: az MGI vesse csak össze gyárt­mányaik minőségét az inté­zet által eddig már vizsgált hasonló célú berendezések­kel, s ahol csak kell, tegyen javaslatot termékeik műszaki paramétereinek további javí­tásához. Bízvást mondhatjuk, hogy az ilyen szellemiben adott gyártmányvizsgálati megbízás mögött az a szándék van, hogy az eddigieknél is jobb ter­mékeiket állítsanak elő. Egyebek között ezért is érté* kelhetők jónak az effajta együttműködési szerződések, mint az IMI és az MGI kö­zött —, amely egyúttal jó szol­gálatot tesz a mezőgazdasá­gunknak. F. L SPORT KÖZGYŰLÉS PECELEN Két új szakosztály, sokirányú támogatás Azt miár a gépgyártók is meg­oldották, hogy legyenmegfele- lő takarmány kiosztó, fejőgép, s a trágyakihordás gépesítése is egyre javul, de még mindig nincs megfelelő választékú, so­rozatban gyártott szellőztető- benendezés a különféle állat­tartó épületekhez. S ami még inkább hiányzik, az az auto­matikus vezérlőegység, amely „ügy”, de ez nem azt jelenti, hogy a saját zsebünkre dol­gozunk. Aki ugyanis rászorul, úgyis pártfogó ügyvédet kap a bíróságtól. Ami pedig az alaposságot illeti, ha valaki nem akarná, akkor is kényte­len minden üggyel legjobb tu­dása szerint foglalkozni. Nem a pénzért végzett munkáért, egész tevékenységünkért vál­laltuk a felelősséget. Jó hír­nevünk védelmén kívül, jog­szabályok is kötnek — min­den tanácsért felelősek va­gyunk. — Ez az érvelés talán meg­győzi a kételkedőket. — Célunk nem az, hogy pó­toljuk az ügyészséget, a bíró­ságok panasznapját., vagy a hi­vatalok tájékoztató irodáját, hanem, hogy kiegészítsük őket — mondja dr. Hídvégi János, az ügyvédség helyettes veze­tője. Jól szolgálhatjuk az ügyek válogatását, az ügyfelek eredményesebb fellépését. A bíróságon nem lehet minden egyes panaszt teljes alaposság­gal feltérképezni. Gyakran előfordul, hogy a pártfogó ügyvéd eleve reménytelen helyzetbe kerül, nem tudja si­kerre vinni a dolgot. Fölösle­gesen szaporodnak az ügyek, nőnek a költségek, s a vesz­tesnek fizetnie kell. Ezért vol­na jó, ha többen fordulnának hozzánk előzetesen, a jogse­gélyszolgálatra- támaszkodnáT nak. Ugyanez vonatkozik az államigazgatási szervekhez benyújtott kérelmekre is. A jogsegélyszolgálat nem lép az ügyvédi munka helyé­be. Az ügyek elindítására, ki­sebb tanácsokra, segítségre, a várható következményekről való tájékoztatásra alkalmas. Az ügy részletes és folyamatos gondozása nem feladata. Ám aki rászorul, s egyéb formá­ban nem veheti igénybe az in­gyenes jogsegélyt, annak ez is nagy támogatást jelenthet. G. Z. Ki tudja, hányszor adott he­lyet a péceli Sportvendéglő hivatalos összejövetelekre, köz­gyűlésre, baráti beszélgetés­re. Legutóbb a helybeli Spar­tacus sportkör rendezte itt közgyűlését. Az elnökség ne­vében Kovács István üdvözöl­te a megjelenteket, közöttük Juhász Jánost, a péceli nagy­községi pártbizottság titká­rát, Erdős Sándort, a Haza­fias Népfront-bizottság titká­rát, Mikes Ferencet, a szövet­kezeti bizottság elnökét, Ko­vács Tibort, a járási és váro­si sportíelügyelőség vezetőjét, Rab Pétert, a gödöllői sport­klub elnökét. A beszámolót kettős minő­ségéiben Tóth István mondot­ta el, aki nemcsak a sport­körnek, a tanácsnak is elnö­ke. Pécelen a sportnak hagyo­mányai vannak, habár volt időszak, amikor egy-egy sport­ág egyhelyben topogott, és maga a sportkör is mintha béna lett volna. A nehézsége­ken túljutottak, a községi po­litikai és társadalmi szerveze­tek is támogatják a sportot. Ami az előrehaladáshoz szük­séges volt, azt tavaly megkap­ta a Spartacus. Két új szak­osztály létrehozásával számuk négyre emelkedett. Edzési le­hetőséget teremtettek, nőtt a taglétszám, klubot hoztak lét­re és anyagi gondjaik sem voltak. A labdarúgó-szakosz­tálynak három csapata van. A felnőtteárda edzője Tamás József, aki sokat tett Pécel labdarúgásáért, és akit éppen ezért kedvelnek. A csapatban csuna' péceli szerepel, ritkán fordul elő. hogy valaki el­hagyja a helyi színeket. A sportszerűséggel sincs külö­nösebb baj, néhány játékost k’sebb vétségekért állítottak ki az elmúlt idényben. Az if­júság'nikikal Juhász András foglakozik, a három, csapat­ban összesen hetven igazolt játékos körzeti a labdát. A 15 kézilabdázó Juhász Miklós edző irányításával igyekszik minél jobb ered­ményt elérni. Az asztali teni­szezők a Budapest-bainokság TI. osztályában szerepelnek. A sakkcsapat feljutott a me­gyei I. osztályba. A tömegsportról sem feled­keznek meg, a potya minden sportolni vágyó fiatal előtt nyitva áll. Kispályás labda­rúgótornát rendeznek, a spar- takiádotkon is képviseltetik magukat. Atlétáik sikere is­mert a járásban. A labdarúgóktól és a kézi- labdásoktól előrelépést vár­nak az idén. Terveik között szerepel az öltöző korszerűsí* tése is. A számvizsgáló bizottság je­lentését Mészáros András is­mertette. A pénzügyek ren­dezettek. A bevétel rendez­vényekből, tagdíjakból, bér­leti dijakból, kisiparosok hoz­zájárulásából, az OKISZ, a KIOSZ, a szövetkezeti bizott­ság, a Pest megyei szövetke­zeti bizottság, valamint a ta­nács anyagi támogatásából te­vődik össze. A kilenc hozzászólásból is érződött, a péceliek maguké­nak érzik sportkörüket, ha kell, szívesein segítik anyagi­lag is. A hiányzó tornaterem­ről sok szó esett, hangoztat­ták azt is, hogy a jövőben a szövetkezetnek jobban kell mozgósítania. A testnevelő ta­nárokkal is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot. Juhász János, a pártbizottság titkára örömmel nyugtázta, hogy évről évre fejlődik Pécel sportja, mind jobb eredményeket ér­nek el. Az edzők a korábbi közgyűléseken folyton csak panaszkodtak, felszólalásuk valósággal sírás volt. Ma egé­szen más szelek fújdogálmak, s ez nyilvánvalóan az ered­ményességnek és a sokirányú támogatásnak tudható be. Ko­vács Tibor, a járási-városi sportfelügyelőség vezetője a Spartacus szakosztályainak fegyelmét és rendjét kedvező­nek értékelte. Az új szakosz­tályok életre hívása önma­gáért beszél. A közgyűlés be­fejezéseként kiegészítették a vezetőséget, amelynek új tag­jai ifi. Barczi Mihály és Far­kas Tibor. A sportban kifej­tett eredményes munkásságu­kért Farkas Tibor, Szekeres János. Preizer László. Bor­sos Imre és Kiss Tibor átvet­te a fővárosi X. és a XVII. ke­rületi tanács díjait. Cs. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom