Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
%Mdtm 1971. FEBRUAR 12., SZOMBAT Időszerű politikai könyvek Nagyon izgató, mindennapi kérdéseket feszegetnek azok az írások, amelyeket az alábbi kötetek tartalmaznak. Szerzőik az élet sűrűjében járva, meglátták a mindennapiban az általánost, az emberit. Ez az időszerűség fűzi össze ezeket a kiadványokat, amelyeket a Kossuth Kiadó a napokban jelentetett meg. MINDENNAPI tik-formálódik az új ember, jelen és a jövő történelme. A könyvet Kovács Dóra szerkesztette, a szép borító és kötésterv Kiirthy Sándor munkája. A HARMADIK KOR DEMOKRATIZMUS Bán Jánost a televíziónézők jól ismerik ipari riportjairól, most új formájában mutatkozik be: riportkönyv szerzője. Alanyai munkások, hétköznapi emberek, akik joggal teszik fel a kérdést, amikor visszásságokkal találkoznak: „Hát ez a demokrácia?” S joggal várnak választ kérdéseikre, hiszen természetesnek tartják, hogy a szocializmus viszonyai között valóban érvényesül a demokrácia. A szerzőnek jó szeme van, észrevette, hogy mi az, ami foglalkoztatja az embereket. Megfigyelte, leírta az elhangzottakat, jó riporteri eszközökkel megelevenítette a történeteket, így érdekes, olvasmányos füzetet tett le az olvasók asztalára. Miközben sorsokat mutat be, embereket beszéltet, a szavak nyomán kibontakozik a mindennapi életünk demokratizmusa, úgy, ahogyan a munkások szemével a szerző látja. Nem törekszik elvi megállapításokra, mindössze „csak” lejegyzi a munkások mondásait, s ezzel máris a demokratizmus egy oldalát mutatja be. Mint ahogyan a szerző a kötet előszavában írja: a könyv nem több, mint egy szelet az üzemi demokrácia kenyeréből. De hozzátehetjük: ízes szelet, hasznos, jó olvasmány. A füzetet Láng László szerkesztette. a borító Erdélyi János munkája. pártmunkások, __________ HI VATÁSOS FORRADALMÁROK _ i---------------„rov:; Só lyom József, a Népszabadság munkatársa, kitűnő riporter, aki a felszín alatt hamar észreveszi a parázsló tüzet. Hőseivel a riportkészítés során találkozott: érdekes emberek, akiknek valami „ügyük” adódott az életben, s a történet az újság hasábjaira kívánkozott S miközben faggatta őket életútjukról, tevékenységeikről, munkájukról, ki tudta hámozni, hogy ezek az emberek nemcsak pártmunkások, hivatásos forradalmárok, hanem érző. gondolkodó emberek is, akik hibáznak, elbuknak, újra felemelkednek egy azonban közös bennük: szenvedélyesen harcolnak az újért, a szocialista társadalomért. A szerző azt mutatja be, hogy ezek az emberek nem élnek vissza a hatal'ömmal, hanem szolgálják a népet, becsületesen dolgoznak, s munkájukat hivatásnak tekintik. Olyan emberek, akik döntően befolyásolják sokak társadalmi hangulatát, politikai közérzetét elégedettségét vagy elégedetlenségét. Párttagok, kommunisták, akiknek életfelfogásuk, életvitelük, magatartásuk döntően hat környezetükre. Sólyom Józsefnek három erénye is van: egyrészt ki tudja választani alanyait olyan emberekről ír, akik érdekesek, akik tudnak meséink akik többek az átlagosnál. Másrészt a szerzőnek van mesélő kedve, a bonyolult szálakból úgy tudja gombolyítani a történet fonalát, hogy minden olvasó számára érdekessé válik. Végül van bátorsága úgynevezett kényes kérdésekhez nyúlni, olyan emberekről írni, akiket már „eltemettek”, akik „nehéz emberek”, s akikről nem ajánlatos -'•mi. S mégis ír, mégpedig reékül, soha nem téved, min- d:g az igazat írja meg hősei- -51. úgy, hogy meg tudja mu- Htnjl: a riportok hősei olyan rmberek, akiket érdemes sziliünkbe zárni. ■ Könyvének éppen ez az erénye. Az életek leírásával azt íiutatja meg, hogy így szülePongrácz Zsuzsa nem először foglalkozik kötetben az öregekkel. Legújabb könyvében is ezt a témát választotta. Meg is érdemlik az öregek hogy komolyan foglalkozzunk velük, hiszen számuk 1 millió 748 ezer. vagyis a lakosságnak majdnem húsz százaléka tartozik ebbe a korosztályba. De azért is figyelmet érdemelnek, mert a nyugdíjasok rétege társadalmunk legvegyesebb összetételű csoportja. Ugyanis mindenki nyugdíjassá válik egyszer, s magával viszi azokat a gondokat, amelyeket egész korábbi életében kialakított. Ezekről ír a szerző nagy szeretettel, hozzáértéssel, tapintattal. Életeket, sorsokat ismertet, családi helyzeteket vet össze. Megállapítja, hogy a munka, a továbbdolgozás sokat segít a sorsukon, sokan szeretnének is tovább dolgozni, de nem engedik őket, nem gondoskodnak róluk, hogy továbbra is érdeklődésüknek, szakmai képzettségüknek megfelelő munkakörben tevékenykedhessenek, Nagy részüknek gondot okoz a lakáshelyzet, a családtól való elszakadás, a magány. Vannak, akik értelmesen tudják megszervezni nyugdíjas életüket: kertészkednek, olvasnak, szórakoznak. a társadalmi élet különböző területein aktívan mozognak. A szerzővel valljuk: vannak „fiatal öregek” és „vén fiatalok”. Persze, hogy a szó élettani értelmében öregszik az ember, de az orvostudomány fejlődésével, az egészséges életmód terjedésével meghosz- szabbodik az emberi élet is. Erről is szépen ír Pongrácz Zsuzsa. A kötet szerkesztője Szabó Mária volt, a kötéstervet és a borítót Widerkomm Ervin készítette. MIT KELL TUDNI Nagy részvéttel temették el Vendel Miklós akadémikust Az életének 81. évében elhunyt Vendel Miklós Kossuth- díjas akadémikust pénteken nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a soproni Szent Mihály temetőben levő családi sírboltban. A Magyar Tudományos Akadémia és a Bányászati Kutatóintézet nevében dr. Martos Ferenc akadémikus búcsúzott az elhunyttól. A ravatalnál díszegyenruhás miskolci bányamérnök egyetemi hallgatók álltak díszőrséget, a koszorúkat pedig ugyancsak dísz egyenruhás soproni erdőmér- nök-hallgatók vitték a gyászmenetben. A nemzetközi hírű tudós hamvait a bányászinduló hangjai mellett helyezték örök nyugalomra. Végső búcsú Simor Erzsitől Nagy részvéttel kísérte pénteken utolsó útjára a Farkasréti temetőben Simor Erzsit, a Madách Színház elhunyt művészét a családtagok, barátok, pályatársak és tisztelők sokasága. A gyászszertartáson Sin- kovits Imre és Gombos Katalin búcsúzott az elhunyttól — a Madách Színház társulata, igazgatósága, a színháztársadalom, a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében. A SZÖVETKEZETEKRŐL? Érdekes, hasznos zsebkönyvet állított össze Csekő Ágoston a szövetkezetekről. Ezzel nagyon segíti mindazokat, akik a szövetkezeti mozgalomról sokat akarnak tudni, hiszen sorra veszi a szövetkezeti mozgalom történetét, múltját, egyes jelentősebb állomásait. Leírja, hogy a tőkésországokban miként működ nek a szövetkezetek, milyen szerepet töltenek be a szocializmusban. Ezután a magyar- országi helyzetet ismerteti. Megállapítja, hogy a szövetkezeti eszme mélyen él a magyar dolgozók tudatában, ma már milliók és milliók tagjai valamilyen szövetkezetnek. A termelésben is jelentős helyet foglalnak el: arányuk az ipari termelés értékében 6.4 százalék, az építőiparban 15. a mezőgazdaságban 72 százalék. A kiskereskedelemben a forgalomnak 34 százalékát a szövetkezetek bonyolítják le, a lakosság megtakarításainak 11 százaléka takarékszövetkezetekben van. Leírja az egyes szövetkezetek funkcióit, betöltött szerepét, valamint azt, hogy milyen szervezetük, testületük van, milyen eredményeket értek el az utóbbi évtizedben. S végül foglalkozik a szövetkezetek jövőjével, s hangoztatja, hogy azok még hosszú időn át fennállnak, létezni fognak, mint ahogyan pártunk XI. kongresszusának határozata megállapította: „A magyar,szövetkezeti mozgalom, amely magába tömöríti a mezőgazdasági, az ipari, az értékesítési és fogyasztási szövetkezetek mintegy 3 millió tagját, szerves részét alkotja a szocialista népgazdaságunknak, egyszersmind fontos társadalmi szerepet is betölt.” A kötetet Szabolcsiné Benedek Ágnes szerkesztette, a sorozatterv Szántó Tibor munkája. Gáli Sándor Szép magyar könyv Huszonnegyedik alkalommal ült össze a Szép magyar könyv pályázat főzsürije, hogy kiválassza az elmúlt évi könyvkiadás 195 könyvéből a legszebbeket. A versenyre 18 kadó nevezett termékeivel, a zsűri 11 kategóriában 46 díjat és ugyanennyi oklevelet ítélt oda a legeredményesebb kiadói és gyártási munkáért. A legtöbb díjat, szám szerint kilencet, a Corvina Kiadó nyerte. A Műszaki Könyvkiadó öt, az Európa Magyar Helikon osztálya, az Akadémiai Kiadó és a Tan- könyvkiadó négy-négy munkáját értékelték kitüntetésre méltónak. = Budapesten pénteken ünnepélyesen megnyitották az | Ady Emlékmúzeumot. A Veres Pálné utca 4—6. számú | ház I. emeleti lakásában a kulturális, a művészeti, a 1 társadalmi élet képviselői a nemzet nevében adóztak I Ady Endre emlékének. Születésének 100. évfordulója r alkalmából emlékmúzeummá avatták első és utolsó fő- ! bérleti lakását. A megnyitón dr. Molnár Ferenc kultúrálj lis minisztériumi államtitkár mondott beszédet. A megnyitó után felavatták Varga Imre Kossuth- | díjas szobrászművész Adyt ábrázoló domborművét, ame- ! lyet a Veres Pálné utcai épület bejáratánál helyeztek el. | Itt Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók = Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Minden talpalatnyi földet bevetettünk búzával és kultúrával. Az értékteremtés mellett az értékápolás is hivatásunkká lett. Az is a szellemi aratás része, hogy ahol hajdan Csinszka mosolya melegítette Ady riadt tekintetét — ma nem lakás többé, hanem múzeum. Gyűjtemény, eszmeébresztő hely, ahol Ady íróasztala, könyvei, Csinszka bútorai, festőbarátaik művei üzennek a korról, életükről. Megrázó Ady szobája, melyet Sára Péter Bölöni György leírása alapján, a megmentett tárgyakból állított össze. Bánffy György érdemes művész az avatás pillanatához illő alázattal idézte Ady Csinsz- ka-verseit. A közönség, akik a szobában lehettünk a múzeumnyitó órában, arra gondolt: valaha itt járt Ady, itt sétált, innen nézett ki a fákra, itt sarjadt szívében a Krónikás ének 1918-ból. Itt heveredett le versek pihenőjében a diófaágyra. Mellette a megmaradt kis szekrénye, fésűje, fotelja, cigarettatárcája, ébresztőórája számunkra a létrehozott művek belső környezetét idézi. Ma már ifjú szivekben áramlik tovább a szilvakék plüsshuzat, a hatágú csillár, a keleti szőnyeg, az ezüst gyertyatartó, amely mind-mind Ady költészetének Csinszka által szerkesztett kísérete volt. Kedves, miatta még kedvesebb. A költészet teremtett valósága emeli a tárgyak tényleges értékét, melyhez csöndesen sorolódik Czigány Dezső, Tihanyi Lajos festménye, Rippl-Rónái ‘ Aä^-iSoftrSjäT r!' A Petőfi Irodalmi Múzeum gondos előkészítéssel hozta létre fiókintézményét századunk legnagyobb ívű magyar költőjéről. Különösen a fiatalokra számítanak, hogy csoportokban érkezzenek a most felavatott emlékmúzeumba, ahol a kiállított levelek, használati tárgyak, iparművészeti emlékek mellett Ady-versek- ből összegyűjtött magnószalagokat hallgathatnak neves színészek előadásában s diaanyagot nézhetnek Ady életéről. Szimbolikus volt, hogy Varga Imre Ady emléktáblájának avatásakor nem állt meg az élet. Garai Gábor szavait időnként elnyelte a busz moraja. Így volt jól, hisz ez is a költészet folytatása, már a mi időnk. Percekig tartott az avatóbeszéd, ezért nemcsak szemünk elé tárult a Varga Imre által előhívott Ady-kép, hanem lelkületűnkbe ivódott. Erre a uiuiuiauiara a szod- rász a ráckevei Ady Endre gimnáziumba került márvány Adyjával készült. A növényi indázással Varga Imre az Ides érmindszenti, szegfűtermő kertjét is a bronz időtlen felületére terítette. Igen, a szegfű Ady kedves virága, olyannyira az volt, hogy az Ides még egy ideig, amíg tehette, a Kerepesi úti temetőbe is vitte fia sírjára. Ma helyette mi élünk. Milliók. Milliók, akiknek életét Ady versei is kormányozzák. S miközben ezt a tényt hangoztatom, üdvözlöm a rendezés sokrétű tiszteletét, mely kék virágokat helyezett Csinszka asztalára, kék virágot, hiszen Ady utolsó asszonyának kék volt a kedves színe. A pirOS Adyé. Piros lángja ott ragyog a ráckevei gimnáziumban Ferenczy Béni, Var- ga Imre, Demjén Attila Ady- portréja előtt. Talán a legszebb kézfogás lenne a Petőfi Irodalmi Múzeum és a ráckevei Ady Endre' gimnázium között, ha a gyűjtemény egyik vázájába a ráckevei ifjú szívek helyeznék el születésének jubileumi évében Ady virágát, az élet virágát, a piros szegfűt. Hadd érkezzen Ady egykori szobájába az ifjúság tisztelgése, a Holnap. Losonci Miklós Ady szobája a Veres Pálné utcai lakásban Kölcsönlakás és Vidám Színpad Mitagadás, az ember nem úgy megy a Vidám Színpad bemutatóira, hogy mindig a huszadik század Moliére-jét, vagy akárcsak egy új Heltai Jenő feltűnését várná. Bizony akár száz előadást is megélhet egy darab, amely szűköcs- ke társadalmi, etikai gondolatot közöl, néhány komikus helyzet segítségével. A Vidám Színpad új darab-- ján, a Kölcsönlakáson lehet harsányakat nevetni, ha az ember az előadás első tíz perce után elhatározza, hogy nem keresi mélyebb értelmét és célját. Bencsik Imre bohózata örökzöld társadalmi jelenségeket idéz fel. Harmadik színpadi játékában is csupán a humoros helyzetek kifogyhatatlan forrásaiból merít egy csipetnyit: megidézi a társasági karrierre éhes, megalázkodó kispolgárt, a sznobságot, a főnök és a titkárnő közötti szerelmi viszonyt. S az egészet a kölcsönlakással, a „kéglivel” köti egybe, szervezi bohózattá. A darab elsősorban a köl- csönlakást veszi célba a nevet- tetés erejével. Kár, hogy Bencsik végül nem talál kiutat a saját maga teremtette szituációkból, sőt a bohózat végére megkettőzi a kéglizők számát. A Kölcsönlakás című darab képlete így fest: Egy kisember, aki szeretne a „menő fejek” világához tartozni — kényszerhelyzetben —, kölcsön, adja lakását a főnökének, egy kis szerelmi légyottra. Közben nem tud arról, hogy a felesége már odaígérte a lakást a főnök feleségének ugyanarra a célra és ugyanarra az időre. Ebből aztán bonyodalmak keletkeznek, azaz inkább csak nehezen indokolható véletlenekből született hélyzetkomi- kumok halmaza. Ennyi a darab, ezen belül azonban a nevetésre ingerlő szituációk tömegét látjuk. Az előadás motorja Kabos László. Igaz, nem teremt új figurát, a szokottat adja, de néhány apró részletben felcsillantja az őszinte hangot: miként viselkedne Kabos egy hasonló életszituációban. Legfőbb erénye mégis az, hogy van humora felülről nézni, megmosolyogni saját szerepét. Legalább ennyire jól komé- diázik Csákányi László. Fanyar, kissé bárgyú vízvezeték- szerelő figurájával felpezsdíti a játékot. A harmadik főszereplő, Kazal László komótos rutinnal elszenvedi az előadást. A női szereplők közül Gyur- kovics Zsuzsa hiteles embert formál meg, többre vállalkozik, mint egy karakter alakításra. A főnök szeretőjét játszó Urbán Erika az előadás főlátványossága. Töbször is bikinire vetkőzik, aztán szexis hálóköntöst ölt. Sajátos humorukkal tartják ébren a közönséget a többi szereplők is: Lórin. Lenke, Vay Ilus, Kosa András és Gálcsiki János. A színpadon minden óramű pontossággal történik és ennek itt a szó legigazibb értelmében félelmetes a jelentősége: legalább egy tucat olyan jelenet van, amikor másodpercek töredéke alatt cserélődnek a szereplők. (A főnök és a felesége ki-be járkál a lakás helyiségei között, de egyszer sem pillanthatják meg egymást.) A helyzetkomikumok nagy része- erre a fergeteges rohanásra épül. Kalmár Tibor rendezőnek sikerült jó ritmusú, pergő előadást teremtenie a szinte csak varietéötletnyi darabból. Tovább él a kabaré mutatását tervezzük, kimondottan fiatalok részére. — A Vidám Színpad épületének padlásán új aprócska színháztermet létesítettek. Amint hírlik már túl vannak az első műsoron is. — Igen, az új színpadot a padláson működő próbateremből alakítottuk ki. Nem öncélú ötlet szülte az elképzelést, hanem a közönség igényé: nagy sikerük van a színpad és a nézőtér intimitására épülő műsoroknak. Az új színpad ezt az igényt kívánja szolgálni, többszörös haszonnal: színházunk szélesíteni tudja repertoárját, színesíteni játékstílusát. Jó néhány művészünk lehetőséget kap önálló estek rendezésere, ezek a műsorok szerkezetükben hasonlítanak majd a párizsi Olimpia Színház produkcióira. Ugyanakkor több kamaradarabot is bemutathatunk az új színpadon. Célunk az is, hogy szélesedjen a vidám műfaj szerzőinek, köre, hogy fiatal és a szakmában mar tapasztalatokkal rendelkező írókat maga köré vonja a színházunk. A Vidám Padlás műsortervét rövidesen tárgyalni fogja színházunk művészeti tanácsa. Az első előadás már valóban megvolt. A televízióban most indult Fogadjunk, hogy végignézi című sorozaton belül félórás műsort vettek fel a Paoláson, de a közönség csan márciusban ismerkedhet meg közvetlenül új kamaraszínpadunkkal. A Vidám Padlás az új színházi évadban kezdi meg rendszeres működését, és bemutatóit mindig a földszinti terem előadása után kezdi. — Mi okozza, hogy kevés új arcot látunk a Viaam Színpad műsoraioan? — Mert nincs kabarészínész- képzés, ráadásul valóban kevés színész tud megfelelni a műfaj sajátos követelményeinek. De gondolunk a társulat fiatalítására, keresni fogjuk a tehetséges, kezdő színészeket, akik új pezsgést hozhatnak ebbe a nem is könnyű műfajba. KHszt György Bohó-bohózat buktató, de az előadás sodró lendülete, a színészek többségének játéka mindezen átrepíti a nézőt. — A közönség igényli a jó politikai kabarét is. Mit várhatunk ebben a műfajban? — A politikai kabarét fontos műfajnak tartjuk és tudjuk, hogy a közönség is várja az ilyen típusú műsorokat. Éppen ezért megkezdtük egy külpolitikai kabaré összeállítását. A címe még nőm végleges, de valahogy így fog hangzani: Észnél legyünk. A bemutatót áprilisra tervezzük. Figyelve színházunk közönségének ösz- szetételét, azt is be kell látni, hogy a fiatalok közül kevesen járnak a Vidám Színpadra. Szeretnénk meghódítani ezt a közönségréteget is: Szűk a farmer címen kabaréműsor beVolt jobb produkció és nyilván lesz is a Vidám Színpadon. Az előadás után Szalai József igazgatóval beszélgettünk az új bemutatóról és a színház további terveiről. — A Kölcsönlakás című darabbal a jelenséget akartuk felmutatni: széles körben létezik az efféle kölcsön, s vannak emberek, akik karrierjük érdekében tesznek ilyen szolgálatot, és vannak akik ezzel visszaélnek. Természetesen nemcsak főnök és beosztott viszonyában léteznek ilyen szívességek. Ezen túlmenően egyszerűen szórakoztatni akarjuk nézőinket, hogy munka után kikapcsoljanak, fellazítsanak. És erre van megfelelő igény. Kétségtelen, hogy a Kölcsönlakás című darabban van jó néhány dramaturgiai Kapunyitás az Ady Endre Múzeumban Az emléktábla bronzalakjámk márvány elődje Ráckevére került
