Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Összhangban az orvosokkal Tavasztól éj épületben a kistmsai gyógyszertár Porosz Marianna vezetőnő gyúgyszerkészités közben. Felmer István felvétele: — A kistarcsai 1/41-es Gyógyszertár 1975. december másodika óta ideiglenes helyen működik — tájékoztat Porosz Marianna vezetőnő. — E kor­szerűtlen körülmények között álltunk át ez év januárjától az új gyógyszerkiváltási rendre. Nem volt könnyű, hiszen nem­csak az árak változtak, hanem a kiadás módja is. Szükségessé tette mindnyájunk ismereté­nek bővítését. Az első hetek­ben még nehéz volt a gyors gyógyszerkiadás, de most már mindannyian megszereztük a kellő jártasságot. — A körzeti orvosok felke­restek minket és egyeztettük a kiadás rendjét. Kérték,, hogy csak annyiszor adjunk ki egy- egy árut, ahányszor ők a re­ceptre ráírják, ugyanis csak így tudják folyamatosan ellen­őrizni a hanyag betegeket. — Szükség volt a felvilágo­sító munkánkra. Már a múlt esztendőben is próbáltuk fel­készíteni vevőinket, az új tud­nivalókra. A lakosság megér­tette és gyakorlatban is alkal­mazza a helyes elveket. — A Hunyadi utca 8-as szá­mú házba költözünk át ez év tavaszán. Reméljük, hogy a modern épületben minden ve­vőnk igényét kevesebb várako­zással és kellemesebb körül­mények között elégíthetjük ki. Udvari Gábor ? A pest megye JHÍRL AP H CÜ LÖ N KlADASA ,. .*i'.sV IV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1977. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Verseg Látványos változások nélkül Folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődés A tanácsok két forrásból gazdálkodnak: a költségvetés­ből és a fejlesztési alapból. Ev közben előfordulhat, hogy az egyik pénzalapból egy bizo­nyos összeget átcsoportosíta­nak a másikba, hogy a telepü­lés fejlesztését meghatározó terv céljai fennakadás nélkül teljesüljenek. Persze, az átlag­embert nem érdeklik a pénz­ügyi manőverezések, ők az eredményt nézik, gyarapodott-e lakóhelyük és milyen mértékben. E mérce jegyében születik meg sokak véleménye a ta­Hétvégikét évesen hurcolták el Emlékezés Mikola Árpádra nács munkájáról, s főleg az elnökéről. Minket sokkal in­kább a tények érdekelnek, mint a szubjektív vélekedé­sek. Tavaly a vérségi tanács több mint kétmillió forinttal gazdálkodott, jóllehet a terve­zettnél kevesebb adót szedtek be. Az adóelmaradás oka: az állami gazdaság az előző évi­hez viszonyítva kevesebb föl­det adott ki, illetve nem Ver­seg határában mérték ki az illetményföldeit. Ezért csap­pant meg a fejlesztési hozzá­járulást fizetők száma. Mire költötték a kétmilliót? Gazdasági beruházásokra 175 ezret. Kikövezték a szinte már járhatatlan József Attila utcát, a költségek négyötödét a megye fedezte. Tatarozták a ravatalozó homlokzatát, az idén tovább folytatják a fel­újítást, elkészül aiz épület lá­bazata is. Szintén még az idén átmenetileg zúzalékkövei te­szik járhatóvá a Hatvani ut­cát. Később műutat építenek A többi út karbantartására is nagy gondot fordítanak, hi­szen a legtöbb panasz a jár­dák, átjárók állapotára hang­zik el. Az esztendő második felében új közvilágítási helye­ket jelölnek ki. A Barátság Termelőszövetkezettel még szorosabbra fűzik kapcsola­taikat, hogy a lakosság tejjel, kenyérrel, zöldséggel va-ló el­látása zavartalan legyen. A helyi kisvízművet is felújították az elmúlt év­ben, két turbószivattyút vásároltak hozzá. A lakosság huszonöt százaléka erről a kútról hordja a vizet, mivél a házi kutaké egészségtelen. Január elsején új rendelet lépett életbe a temető rend­jéről. Az utóbbi években ugyanis mindenki oda temet­te hozzátartozóját. ahová akarta. Ezenkívül a temetés lebonyolítása is megváltozott. A halálesetet ezután a Pest megyei Temetkezési Intézet aszódi kirendeltségén kell be­jelenteni, és a továbbiakról ők gondoskodnak. Hatvanezer forintot fizettek ki különböző segélyekre, a rá­szorulókat az idén is támo­gatják, s akiknek a körülmé­nyei szükségessé teszik, házi szociális ellátásban részesítik. A kulturális ágazathoz tar­tozó intézmények fenntartá­sára és fejlesztésére egymillió- háromszázezer forintot fordí­tottak. bár nagyobb beruházás nem történt. A tanács és az ÁFÉSZ összefogásával elkészült két nagy méretű mo-ntázs, egyik a bisztró­ban, a másik a művelő­dési házban látható, mind­kettő a népi hagyományo­kat őrzi. November hetedikén adták át a nyugdíjasok klubját és a házasságkötő termet. Berende­zésük még elég hiányos, az idén kiegészítik, pótolják ezt is. Új bútorokat kap az óvoda. Az iskolában a könyvtárak fej­lesztése a legfontosabb fel­adat, bővíteni kell mind a ta­nulók, mind a nevelők könyv­tárát. A vérségi tanács sokat tesz a pedagógusokért. Szolgálati lakásokat tart fenn, jelenleg megoldottnak te­kinthető a tanítok, taná­rok lakásgondja. A végleges letelepülés végett néhány igénylőnek lehetővé tették a telekvásárlást a köz­ség központjában. Az idén előreláthatólag a művelődési ház igazgatója kap szolgálati lalcást. A művelődési ház szakkö­reinek számával a tanács elé­gedett. Sajnos, a fotókör nem működik, az értékes felszere­lés a pincében kallódik. A legfőbb feladat a szakkörök munkájának élénkítése. A klubköinyvtár állománya 265 ezer forint értékű állománnyal gyarapodott. Amint látjuk, Verseg fejlő­désében tavaly sem voltak, az idén sem várhatók látvá­nyos változások, de ez nem je­lenti, hogy minden marad a régiben. Igaz, a falumúzeum, új művelődési ház létrejöttét könnyebb észrevenni, mint a minőségi mozdulásokat. De ezek ugyanolyan fontosak, mint a mennyiségi változások, hiszen ezek nélkül a fejlődés csak látszat. B. M. TETSZIK-E AZ EKE? Vizsgázik a Rába neheztraktor A Mezőgazdasági Gépkísér- leti Intézet — a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, va­lamint a nagyigmándi ipar­szerű kukorioatermesztési rendszer szakembereivel szo­ros együttműködésben — ezekben a napokban kezdte meg a Rába—180.0 típusú erőgép kísérleti példányának vizsgálatát — újságolta dr. Fülöp Gábor, az MGI tudo­mányos főosztályvezetője. — Miben tér el ez az erő­gép a hazánkban eddig üze­meltetett traktoroktól? kérdeztük. — Lényegében egy új foga­lommal kell megismerked­nünk vele kapcsolatban. Ez a gép nehéz univerzális trak­tor. Vagyis amellett, hogy függesztett munkagépek hor­dozására, üzemeltetésére al­kalmas, nyomtávolsága vál­toztatható, teljesítményleadó tengelyei vannak, stb. — a nagy, 180 lóerős teljesítmé­nye, méretei és nagy vonó­ereje miatt, a most használt középnehéz univerzálisoknál magasabb csoportba, a nehéz univerzálisok közé sorolható. Bár rögtön hozzá lehet tenni, hogy ilyen nagyságrendben, ilyen rendszerű traktor a magyar mezőgazdaságban még nem dolgozott, s még világ­viszonylatban is különleges konstrukciónak számít. — A traktor fölépítése még milyen előnyös tulajdonságo­kat mmtat? — Elől és hátul van egy- egy hárompont-függesztő-be- rendezás, amelyre a munka­gépek felkapcsolhatok. Rak- felüleites a traktor, amelyre permetlé-, műtrágya- vagy vetőmagtartály tehető. Tel- jesífcményleadó tengely a trak­tor mindkét végén van, így képes a hordozott, vagy von­tatott menki gépek forgóré­szeinek hajtására. — Egyszóval sokoldalú, va­lóban univerzális traiktor a Rába—180.0. — Igen. Csak egy példát arra, hogy mennyire alkal­masnak látszik az agrotech- nikailag lehetséges művele­tek összevonására. Cukorré­pa vetése úgy végezhető ve­le egyetlen menetben, hogy a traktor elején magágykészí­tő, a rakfelületén vegyszer­tartály, hátulján pedig szem­vető gép és sávos vegyszer­szóró van — mondta dr. Fü­löp Gábor főosztályvezető. Fehér István Másfélszeres termés Eredményes kísérlet, új növényvédő szerrel A virágok kötődésével A Nehézvegyipari Kutató [ Intézet kísérleti üzemében két tonna új növényvédőszer-kü- I lönlegességet állítottak elő, ^ amellyel már megkezdhetik a tavaszi hónapokban a széles­körű nagyüzemi kísérleteket. A Nevirol elnevezésű újdonságot többéves kutatómunkával az intézet munkatársai kísérletez­ték ki, s a laboratóriumi és kisüzemi vizsgáztatások egyér­telműen bebizonyították kiváló hatását. Megállapították, hogy segítségével csaknem másfél- szeresére növelhető a paradi­csom, a bab és a napraforgó terméshozama. Biológusok ta­pasztalata szerint elsősorban a virágok kötődését teszi telje­sebbé, és ezáltal növeli a zamot. ho­Különösen szembetűnő fel- használását követően a napra­forgó termésének növekedése. Szadai kismamák klubja A szadai kismamák klubja minden hónap utolsó hétfőjén tartja összejöveteleit. A leg­különbözőbb témákban hall­hatnak előadásokat, kaphatnak tanácsokat. Legközelebb, feb­ruár 28-án kozmetikai tanács­adás lesz este hat órakor. Olcsó napok £33 február 24-től március 5-ig a goaolloi KÖTÖTTÁRUK, divatáru­FEHÉRNEMŰK, FÉRFIINGEK wJi boltjában: 30-50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL t Gödöllő, Szabadság tér 7. / KAPHATÓK. rá. Kicsit gondolkodnom kel'1, mondotta, mikor Makójáról kérdeztem. Árpi kicsi, sovány ember volt, nagyon aranyos, szerettük. Sokszor találkoz­tunk a Petőfi téri kisvendég­lőben. Szívesen járt ide ő is, ment itt csend volt. Meg az­tán kéménye is, nekünk be kellett menni — mondja Ka­tának mosolyogva. Ez a kis­vendéglő volt abban az idő­ben a őröli kaszinó, a ma­gunkfajta hová mehetett vol­na? Egyikünk kitagadott, a másik szegény — egymásra találtunk. Jött a második világháború, a nyomorúság fokozódott, az emberek egyre bizonytalanab­bul érezték magukat. Mikola is kevesebbet közlekedett az utcán. Egyre erősödtek a lé­gitámadások, a riasztás min­dennapos lett. Egyik este Mi- kóla a lakásán tartózkodott, az egyik szobából átment, a másikba, elolotta, majd meg­gyújtotta a villanyt. Ablakait elfelejtette elsötétíteni. Vala­ki ezért feljelentette, hogy az ellenséges gépeknek ad fény­jelzést. Kiadták ellene az_ el­fogatási parancsot, előállítot­ták a csendőrségre, november elején sok társával, Dregonya Józseffel, Valentin Jánossal Kobzi Jánossal együtt elszál­lították Komáromba. Hetven­két éves ekkor. Annyit tudunk még róla, hogy Komáromból a transzportot előbb Sopron­kőhidára vitték, innen Német­országba. Hol vesztek oda. még tisztázatlan. LAKÓHELYE, Gödöllő nem felejtette el Mikola Árpádot, teret neveztek el róla, ott, ahol lakott, az Alvégen, a vil- lanytelers mellett, ahol annyi­szor sétált. Sókan megtud­ták, ki'volt az a nyírségi szü­letésű Mikola Árpád, milyen hosszú utat tett meg Gávától Gödöllőig. Forradalmi tetteit nem bo­csátották meg, negyedszáza­don át élt kitaszítottként egy azóta bukott rendszerben. Csiba József neve: Mikola Károly Kálmán Árpád. NYOMON KÖVETVE a Mi­kóla család történetét, meg­tudtuk, postamester apja részt vett az 1843-as szabadság- harcban ; leverése után teljes vagyonelkobzásra ítélték. A Kossuth-rajongó apa ezután Hevesbe került. Demokratikus szellemét fiaiba is átplántálta. Árpádban különösen nagy volt a politika iránti érdeklő­dés. Tanumányai befejeztével a nagyváradi Hírlapnál he­lyezkedett el, ahol együtt^ új- ságíróskodott Ady Endrével, Bíró Bajossal. Fizikuma a munkával együttjáró éjszaká­zást nem ‘bírta. Hazament és apja mellett dolgozott a pos­tán. Amikor később Pestre került, alkalomszerűen írt kü­lönböző Lapoknak. A Tanácsköztársaság idején beválasztották a pesti posta direktóriumába. A dicsőséges 133 nap után vád alá helyez­ték és állásvesztésre ítélték. Éltkor telepedett le Gödöllőn, ahol könyvügynök lett. Megis­merkedett Resch Mihály ze­netanárral, aki beajánlotta néhány családhoz. Korrepetál­ta gyermekeiket, így megvolt az élelme, hiszen a legtöbb helyen vendégül látták az ebédlőasztalnál. Ismerőséi közül néhány an még ma is élnek. A 80 éves Berták István (Attila utca) mondta: Mikola ilyen magam­fajta kicsi ember volt, jó be­szédű, a szegényekkel tartot­ta a barátságot. Czangár Gyu­la fényképész így emlékezik: Okos, széles látókörű volt. Szívesen beszélgetett az embe­rekkel. de nagyon megfontol­ta a szót, mielőtt kimondta. Nem hivalkodott baloldalisá- Eával. Aki ismerte, úgyis tud­ta róla. Két kéményseprővel, Tóth Gézával (már* elhunyt) és Katanik Józseffel volt a legbeszédesebb viszonyban. Katarnak József ma is itt él, a Rózsa utcában. Már csak halványan emlékszik vissza FELJEGYZÉSEK, levélmá­solatok és egy névsor van előttem. A névsor Gödöllő munkásmozgalma fölkutatan­dó személyiségeinek nevét tartalmazza. Kik voltak a gö­döllői munkás-paraszt és ka­tonatanács tagjai, melyikük ellen emelt vádat az ügyész­ség 1920-ban, kiket hurcoltak el 1944-ben. Az elhurcoltak között Volt Mikola Árpád is, városunk egyik terének név­adója. A városi pártbizottság mel­lett működő munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő bizottság tervszerűen feldolgozza a har­cosokkal, mártírokkal kap­csolatos anyagokat. így bonta­kozik ki a kép a mozgalom hőseiről, akik mit sem törődve a nehézségekkel, vállalták a kockázatot és küzdöttek. Mai írásunk hősét, Mikola Árpádot a fasizmus ölte meg. Adatai után sokáig kutat­tunk, noha sok helybeli is­merte. Munkánkhoz nagy se­gítséget kaptunk a bizottság tagjain kívül Lengyel Lajos­tól, a városi tanács dolgozójá­tól és Kertész Imrétől, Gáva- csengellő plébánosától. Mikola Árpád születési ada­tait a Szabolcs-Szatmár me­gyei Gáva községben jegyez­ték be 1872-ben. Hazánkban az állami anyakönyvezést 1895. október elsején vezették be. addig kizárólag az egyhá­zak tartották nyilván a szüle­téseket. házasságkötéseket, ha­lálozásokat.: Gávát a második világhá­ború végén kiürítették, a templomot fölrobbantották, a plébánia gazdátlanná vált, az iratok, okmányok egy része elpusztult. Az egyik katalógus azonban épen maradt, ebben található Míkoja Károlv 1872. János, 1873, Géza 1875 be­jegyzés. Az adatok azonosítá­sakor derült ki, hogy Mikola Árpád 1872. február 27-én született, éppen száz éve. Va­lamennyi fiúnak három ke­resztnevet adtak, az ő teljes

Next

/
Oldalképek
Tartalom