Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

( iMthm 1977. FEBRUAR 26., SZOMBAT SPANYOLORSZÁG Az ellenzék ismételten követelte valamennyi politikai párt működésének engedélyezését Csütörtök este a spanyol el­lenzék bizottsága közleményt adott ki, amelyben nehezmé­nyezte, hogy a kormány halo­gatja a kommunista párt tör­vényes működésének engodá- lyezését. Az ellenzék ismétel­ten követelte valamennyi poli­tikai párt működésének enge­délyezését, hangsúlyozva, hogy ez a demokratikus parlamenti választások feltétele. Az ellen­zékiek közleménye bírálta a kormányt azért is, hogy míg a kommunista párt működési engedélyének kérdését a leg­felső bíróság hatáskörébe utal­ta, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt egy leszakadt frakció­ját legalizálta. Mint a közle­mény hangoztatta, e lépéssel a kormány ellentéteket akart szítani a baloldali pártok kö­zött. Enrique Muciba, a Spanyol Szocialista Munkáspárt Végre­hajtó Bizottságának tagja csü­törtök este bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a kor­mánnyal tárgyaló ellenzéki küldöttségben, tiltakozásul a Spanyol Szocialista Munkás­párt történelmi frakciójának legalizálása ellen. Az ellenzéki pártok képvi- relőinek bizottsága kifejezésre juttatta reményét, hogy a Spa- . nyol Szocialista Munkáspárt megváltoztatja döntését és tag­ja marad a kormánnyal tár­gyaló küldöttségnek. A spanyol hatóságok pénte­ken hivatalosan vádat emel­tek Mariano Sanchez Covisa, a Krisztus Király gerillái elne­vezésű szélsőjobboldali szerve­zet vezetője ellen terrorcselek­mények elkövetése miatt. San­chez Covisával egy időben vá­dat emeltek három olasz ál­lampolgár ellen is. Az olaszok ellen terrormerényletek elkö­vetése miatt hazájukban is el­fogatási parancs van érvény­ben. A négy személyt azt köve­tően tartóztatták le, hogy ked­den egy madridi lakásban fegyvergyártó műhelyt fedez­tek fel a csendőrök. A spanyol rendőrség ugyan­akkor szabadlábra helyezett 18 madridi újságíró-egyetemen szerdán megtámadták a diáko­kat és professzorokat. Róma Chilei szolidaritási nagygyűlés Corvalán és Berlinguer mondott beszédet Több tízezren, főként fiata­lok, vettek részt pénteken este a római olimpiai sportcsarnok­KOBRA '77 Újabb agressziót szervezné Angola ellen Űjabb agressziót szerveznek Angola ellen — jelentette ki Agostinho Neto, angolai elnök. Zaire és a fajüldöző Dél-afri­kai Köztársaság sorozatos pro­vokációkat hajt végre, diver- záns alakulatokat szervez és azokat az Angolai Népi Köz­társaság területére dobja át, megsértve ezzel az ország szu­verenitását. A zaire—angolai határ köze­lében — folytatta Agostinho Neto — 13 katonai támaszpon­tot létesítettek és ezeken fo­lyik az FNLA-egységek felké­szítése. Ez év őszére űjabb ka­tonai intervenciót terveznek Angola ellen: a Kobra 77 fe­dőnevű hadműveletre a szaka- dár szervezetek fegyveresei és zsoldosok készülődnek. Az angolai államfő közölte, hogy az angolai kormány az ország elleni újabb támadások tervét már az Afrikai Egység­szervezet tudomására hozta és tájékoztatja róla a Biztonsági Tanácsot is. Angola, amely a népek közötti barátság, béke és együttműködés híve, min­den szükséges intézkedést megtesz biztonsága érdekében — mondotta végezetül Neto elnök. ban rendezett chilei szolidari­tási nagygyűlésen, amelyet az OKP Luis Corvalán, a Chilei KP főtitkára tiszteletére ren­dezett. A lelkes hangulatú megmozduláson a chilei kom­munista vezető kiszabadulását ünnepelték és szabadságot kö­veteltek a fasiszta elnyomás alatt szenvedő chilei népnek. A nagygyűlésen Corvalán és Enrico Berlinguer, az OKP fő­titkára mondott beszédet. INDIA A baloldal és a demokratikus erá összefogása három szövetségi államban A választási kampány során a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség akara­tának megfelelően az Indiai Kommunista Párt minden tőle telhetőt megtesz, hogy a már­ciusban sorra kerülő választá­sok után a parlamentben a mandátumok túlnyomó több­ségét a baloldali és demokra­tikus erők képviselői szerezzék meg — jelentette ki Radzses- vara Rao, az Indiai Kommu­nista Párt Országos Tanácsá­nak főtitkára Űj-Delhiben tar­tott sajtóértekezletén. Az IKP Országos Tanácsá­nak főtitkára közölte, hogy az Indiai Kommunista Párt és az indiai Nemzeti Kongresszus megállapodása értelmében há­rom szövetségi államban — Nyugat-Bengáliában, Tamil két párt megosztja egymás kö­zött a választókerületeket és a választások során kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeit. Az Indiai Kommunista Párt az alsóházi választásokra 94 je­löltet állított, akik 18 szövet­ségi államban és az ország két szövetségi területén szállnak harcba a mandátumokért. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár pénteken James Car­ter amerikai elnök meghívá­sára a washingtoni Fehér Házba érkezett. Növekvő feszültség Dél-Libanonban Bejrút 48 órán belül választ vár Washingtontól Fuad Butrosz libanoni kül­ügyminiszter csütörtökön azt kérte Rishard Parkertől, az Egyesült Államok bejrúti nagykövetétől, hogy Washing­ton határozza meg közelebb­ről Dél-Llibanonnal kapcsola­tos álláspontját — írja pénte­ken az Alsrk és az Al-Anuar bejrúti napilap. — Az Egyesült Államok válaszát 48 órán be­lül várják. A lapok felhívták a figyel­met rá, hogy az izraeli határ közelében lévő dél-libanoni falvak lakossága tömegesen menekül el otthonából, egy­részt az izraeli tüzérségi táma­dások, másrészt a libanoni konzervatív fegyveresek a URUGUAY * Életveszélyben Jaime Perez szélsőjobboldali fiatalt, akik a i Naduban és Keralában — a A CIA-botrány Két elnézést kérő Corter-Ievél Carter amerikai ellnök csü­törtökön ismét megerősítette, hogy a CIA és külföldi poli­tikusok kapcsolatairól napvi­lágra került adatok bizonyos fokig pontosak. Az elnök a külügyminiszté­rium munkatársai előtt közöl­te: két külföldi vezetőtől le­vélben kért elnézést, mert a vizsgálat nem erősítette meg az amerikai lapértesülést, hogy kapcsolatban állottak volna a CIA-vaL (Willy Brandt, volt bonni kancellár­ról és Carlos Andres Perez venezuelai elnökről van szó.) Carter hangoztatta, hogy a CIA által az elmúlt hat-nyolc hónapban kifejtett tevékeny­ség felülvizsgálatakor nem ta­láltak semmi kivetnivalót. Az elnök, aki a választási kam­pányban azt ígérte, hogy a minimálisra korlátozza a hír­szerzés titkos külföldi tevé­kenységét, most a fokozott ti­toktartást hangsúlyozta. Elképesztette, mondotta, hogy a törvényhozás 75 tagja kap (a kormány illetékesein kívül) tájékoztatást a hírszerzés leg­bizalmasabb értesüléseiről. Most arról tárgyal a törvény- hozás vezetőivel, hogy egy szűk körű bizottság kapjon csak lehetőséget a CIA és tár­sai felügyeletére. Az elnök (az amerikai saj­tó leleplezéseire célozva) ki­jelentette: egyes kulcsfontos­ságú hírszerzési forrásaink vonakodnak folytatni együtt­működésüket, mert félnek, hogy leleplezik őket. Carter a továbbiakban a többi között kijelentette: ke­resni fogja a kapcsolatok ja­vítását az Egyesült Államok potenciális ellenfeleivel. Ezek között Vietnamot, Laoszt, Kambodzsát, a Koreai NDK-t, Kubát, Kínát és a Szovjet­uniót említette. Szólt arról, hogy az Egye­sült Államok nem kívánja rá­erőltetni akaratát a közel-ke­leti országokra, de kutatja a békéhez vezető módozatokat és törekszik arra, hogy a fele­ket közelebb hozza egymás­hoz. Ugyanez vonatkozik a ciprusi és a dél-afrikai kérdé­sekre is. ATNAFU ABATE alezredes­nek, az ideiglenes katonai kor­mányzótanács első alelnökének vezetésével etióp küldöttség tartózkodik Belgrádban hiva­talos baráti látogatáson. Buenos Airesben nyilvános­ságra hozták azt az üzenetet, amelyet Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt el­ső titkára és Enrique Rodriguez, a párt végrehajtó bizottságá­nak tagja intézett az ENSZ emberi jogok bizottságához. A Genfbe elküldött üzenet fel­hívja a bizottság tagjainak fi­gyelmét arra, hogy Jaime Pe­rest, az Uruguayi KP KB tit­kárát, parlamenti képviselőt halálos veszély fenyegeti a börtönben. Jaime Perezt 1974 októberé­ben tartóztatták le. A börtön­ben kábítószert is alkalmazva — borzasztó kínzásoknak ve­tették és vetik alá. Ezek ered­ményeként Jaime Perez ideg- rendszere máris súlyos károkat szenvedett és több más be­tegség is kínozza. Rodney Arismendi és En­rique Rodriguez felszólítja az ENSZ-bizottságot: haladékta­lanul tegyenek lépéseket az ismert uruguayi politikus ki­szabadítására. Portugália Leveles provokáció A Portugál KP sajtóirodája pénteken felhívta aktivistáinak figyelmét az antikommunista erők újabb provokációjára. A KP részleteket tett közzé abból a levélből, amelyet egyik lisszaboni aktivistája egy is­meretlen személytől kapott. A levél felszólítja a címzettet, hogy február 21-én 21 órakor jelenjen meg pártkörzetében fegyverosztásra. A levél szerint eljött az ideje az azonali akció­nak és kommunizmus beveze­tésének. A feladó végül meg­fenyegette az aktivistát, hogy ha kivonja magát a tervezet* akcióból, akkor felveszik a nevét a húsvétkor kivégzen­dők listájára. A PKP KB sajtóirodája a nemzetközi sajtó tudósítóihoz eljuttatott közleményéhez csa­tolta a levél fénymásolatát. CLARK CLIFFORD, Carter amerikai elnök ciprusi külön- megbízottja folytatta tárgyalá­sait a szigeten. Az uruguayi diktatúra be­vezetése óta mindennapos ese­ménnyé váltak a hazafiak el­leni terrorperek és letartózta­tások. Az elmúlt napokban 17 hazafit tartóztatták le. Azzial vádolták őket, hogy az illegali­tásban tevékenykedő Uruguayi Kommunista Párthoz tartoz­nak. Ezzel egyidejűleg közöl­ték, hogy egy katonai bíróság terrorpert indított két mun­kás ellen. Az a vád ellenük, hogy részt vettek az Uruguayi KP alapszervezeteinek munká­jában és tiltott propaganda­anyagokat terjesztettek. korábban palesztinaiak és li­banoni haladó erők ellenőriz­te térségben való előrenyomu­lása miatt. Az AFP pénteken jól érte­sült bejrúti forrásra hivatkozva jelentette, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter leg­utóbbi bejrúti látogatásakor biztosítékokat ajánlott fel Li­banonnak a déli országrész­re vonatkozólag. Vance azon­ban — fűzték hozzá ugyaneb­ből a forrásból — nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a bi­zonyos mértékben teljes moz­gásszabadsággal rendelkező Izrael a dél-libanoni határ- menti térségben igyekszik be­fejezett tények elé állítani Washingtont és Bejrutot, s á közel-keleti válsággal kapcso­latos esetleges tárgyalásokon alkudozásra felhasználni e tényeket. Bejrutba érkező hírek sze­rint a dél-libanoni Bint Dzsbeil helység pénteken haj­nalban a konzervatív erők kezére került. Az izraeli ha­tártól 7 kilométerre fekvő fa­lut eddig a palesztin és a ha­ladó erők ellenőrizték. A har­coknak számos halálos áldo­zata van. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK bizottságot küld Vietnamba a háborúban eltűnt amerikaiak sorsának felderítésére. A bi­zottság kész tájékoztatást kap­ni a vietnami kormány néze­teiről, a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről — jelentette be pénteken az amerikai kül­ügyminisztérium. Amolrik-abció Párizsban A francia közvéleményt fel­háborította az a botrány, ame­lyet egy bizonyos, annak ide­jén a Szovjetunióból kiutasí­tott Amalrik nevű személy rendezett. Ennek a kalandor­nak rendzavaró akciói, akit a nyugati reakciós körök az em­beri jogok harcosákérií próbál­nak feltüntetni, kísérletéi, hogy erőszakosan behatoljon a fran­cia államfő rezidenciájába, az Elysée palotába — szavai sze­rint találkozni kívánt a fran­cia köztársaság elnökével —, Párizs lakosainak és a hivata­los körök elítélő ellenállásába ütköztek. A rendőrség a bot­rányokozót feltartóztatta és őrszobára kísérte. Amarlik kritikán aluli vi­selkedése, a francia államfő­vel szemben tett sértő meg­jegyzései sok olyan franciának nyitották fel a szemét, akik korábban még talán komolyan is vették Amalrikot és hajla­mosak voltak együttérezni ez­zel a személlyel. A L’Humanité szerkesztősé­gi cikkben ítéli el a szocialis­ta országok ellen Franciaor­szágban szított fékevesztett kampányt. A rágalmazó kampányok ellen Az Osztrák Kommunista Párt KB nyilatkozata Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának pénteken nyilvánosságra ho­zott nyilatkozata felszólítja az osztrák polgári sajtót, hogy vessen véget a rágalmazó kampányoknak, amelyekkel a szocialista országok ellen irá­nyuló nyugati propaganda­hadjáratot segítik. A központi bizottság tiltakozott a szocia­lista országok elleni hazugság­kampányok miatt és követeli, hogy szüntessék be ezt az irá­nyított propagandahadjáratot Az a bizonyos 200 tengeri mérföld... A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1976. december 10-én törvényerejű rendeletet hozott a Szovjetunió parti vizeinek élővilágát óvó, a halászatot korlátozó ideiglenes intézkedésekről. A szovjet minisztertanács most csütörtö­kön határozatot fogadott el az intézkedések március elsején történő életbe lépéséről. A határozat értelmében már­ciustól a Szovjetunió parti vi­zein 200 tengert mérföldes öve­zetben fenntartja magának a jogot, a halak és más vízi élő­lények megfigyelésére, megőr­zésére, halászatára és feldolgo­zására. Külön intézkedések szabályozzák azoknak a vizek­nek a kérdését, ahol a Szovjet­unió és bármely más állam kö­zött húzódó tengerszakaszok szélessége nem éri el a 400 mérföldet. A szovjet állam intézkedését az tette szükségessé, hogy a közelmúltban mind több állam — köztük a Szovjetunió szom­szédai is — kiterjesztik gazda­sági és halászati vizeik hatá­rait, nem várva meg az ENSZ tengerjogi konferenciája által kidolgozás alatt álló nemzetkö­zi konvenció megkötését. A fentiekben megjelölt parti vizeken csak azok az államok folytathatnak halászatot, ame­lyeknek erre vonatkozó külön megállapodásuk van a Szovjet­unióval: tehát Norvégia, Kana­da és az Egyesült Államok. Az Európai Gazdasági Közösség országaival ez ügyben hétfőn folytatódnak az e hó közepén megkezdett tárgyalások. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg — az ENSZ tengerjogi konferenciáján vég­zett munka figyelembevételé­vel — a szovjet törvényhozó szervek más határozatot nem hoznak. A Szovjetuniónak a tengerjogi konferencián részt­vevő képviselői nem egyszer hangsúlyozták, hogy a Szovjet­unió kész a jövőben is a világ­óceán jogi helyzetét érintő problémák megoldásában köz­reműködni, s e célból csatla­kozni egy olyan nemzetközi konvencióhoz, amely a parti vizek élővilágának kérdését komplex módon, általános összefüggéseiben, minden ál­lam törvényes érdekeinek tisz­teletben tartása mellett oldja meg. Tavaly májusban fejeződött be New Yorkban az ENSZ harmadik tengerjogi konferen­ciájának negyedik ülésszaka. A héthetes tanácskozás ered­ménye : négy dokumentum, amelyek csak ajánlási jelleg­gel bírnak. Az új tengerjogi konvenció kidolgozásához kö­vetkező tárgyalási fordulóra lesz szükség, a küldöttek azon­ban sem ennek időpontjában, sem pedig helyében nem tud­tak megállapodni. A tanácskozás egyik legbo­nyolultabb kérdése ■ legutóbb is a területi vizek kiterjedésé­nek problémája volt. A parti tenger kiterjedése ugyanis mindmáig nincs pontosan meghatározva. Annak idején Cornelius van Bynkershoek holland jogász ál­lította fel azt a tételt — 1703- ban megjelent művében — hogy az állam területi felség­joga a parttól egy ágyúlövés- nyire terjed. A haditechnika akkori állásának megfelelően ezt a távolságot három tenge­ri mérföldben állapították meg. A technika fejlődésével az ágyúlövés távolsága egyre növekedett és ma már az in­terkontinentális rakéták ková­ban ezen az alapon a parti tenger szélességét nem lehet meghatározni. A XIX. század végétől álta­lános szokássá vált, hogy 3—12 mérföldben állapították meg a parti vizek szélességét. Az 1950-es években Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia, az NDK, az Egyesült Államok és még vagy két tucat ország há­rom mérföldes, mintegy negy­ven ország — közöttük a Szov­jetunió — 12 mérföldes parti vizeket tartott sajátjának. 1960-ban Salvador, Chile, Ecua­dor, Peru és Costa Rica 200. mérföldre terjesztette ki parti vizeinek határát. Tavaly ápri­lis 13-án Ford elnök törvényt írt alá, amellyel az Egyesült Államok is — 1977 március 1-i hatállyal — 12 mérföldről 200 mérföldre terjesztette ki felségvizeit. Hasonló döntést hozott most a Szovjetunió. Földünk 71 százalékát ten­gerek és óceánok borítják. A világ népességének több mint a fele a tengerpartok mentén él, 119 független állam rendel­kezik tengerparttal. A tengereknek óriási gaz­dasági és politikái jelentősé­gük van, amelyet egyre kézzel­foghatóbbá tesz a gyors tudo­mányos-műszaki fejlődés. A tenger gazdasági fontosságát a belőle kiaknázható felbecsül­hetetlen értékű ásványi kincs növeli: elsősorban a kőolaj és a földgáz. Míg 1960-ban a vi­lág kőolajtermelésének csak 10 százaléka, 1973-ban már 20 százaléka származott a tenger­ből. Ugyanekkor a földgáz vi­lágtermelésének 6 százalékát is már a tenger alól hozták fel. Húsz évvel ezelőtt a világ­tenger körülbelül százmilliárd dollárnyi értéket termelt az emberiség számára. Jelen­leg proteinszükségletünk 25 százalékát innen szerezzük. A FAO adatai szerint 1955-ben 30 millió tonna, 1970-ben 63 mil­lió tonna, 1973-ban 75 millió tonna halat fogtak ki a tenge­rekből. Az ENSZ statisztikái 1980-ra a tengerek gazdasági produktumát — a jelenlegi áron számítva — 150 milliárd dollárra teszik. A gazdasági tét pusztán mennyiségi szempontból is rendkívül nagy és egyre nő. Ez azonban csak részben ma­gyarázza a tengerjogi konfe­renciák sorozatának rendkívü lassú menetét. Eltekintve a nyilvánvaló politikai és straté­giai érdek-összeütközésektől, pusztán gazdasági viszonylat­ban is egymásnak ellentmondó és egymást átfedő érdekek egész sora jelentkezik. Az enyhülés elősegíti a vi­lágóceán kihasználásával kap­csolatos sok rendezetlen kér­dés békés úton, nemzetközi együttműködéssel történő meg­oldását. A végső eél olyan ten­gerjogi konvenció kidolgozá­sa, amelynek rendelkezései, ha nem is zárják ki teljesen az érdekütközéseket, lényegesen csökkentsék azokat. Az új ten­gerjogi kódexnek korunk tör­ténelmi realitásaihoz kell iga­zodnia. Alacs B. Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom