Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

1977. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Pest megye hetedik városa: Dunakeszi (2.) A városiasodás kellékei Dunakeszi ipari nagyközség tanácsa, üzemei és egész la­kossága, az újonnan betele­pültek is, nagy erőfeszítéssel, sok odaadással igyekeztek (különösein az utóbbi évtize­dekben) városiassá fejleszteni a községet. Hogy azonban a nagyberuházások megvalósul­hassanak, ahhoz a megyei ta­nács anyagi és erkölcsi támo­gatása sem hiányzott. Hiszen a megye településhálózat-fej­lesztési tervében az agglome­ráción belül I. fokozatú sze­repköre van, ami már eddig is csaknem azonos volt a vá­rosi jogállású középfokú köz­pontokéval. Meglevő és épülő közművek A lehető jó közellátottság elengehetetlen kelléke annak, hogy a városi rangot község elnyerhesse. Az áramvezeték mindenesetre behálózza egész Dunakeszit Alig van alagi részén néhány ház, ahol még nem villany világít. Főbb út­vonalai közvilágítása teljes. A házi szemetet a lakások 77 százalékából elfuvarozzák, vá­rosok tekintetében azonban csak 70 százalék a követel­mény. Vízmüve még jobb arány­ban, a megkövetelt 60 száza­lék helyett a lakások 86 szá­zalékát látja el folyóvízzel. A szennyvizet viszont egyelőre csak az ipari üzemekből, köz­épületekből és a több emele­tes házakból vezetik a mosta­náig megépült csatornák a tisztítótelepre, ami 1980-ig tel­jesen kiépül. Akkor naponta 12 ezer köbméter szennyvíz derítésére lesz alkalmas, és így, még a város további fej­lődését is figyelembe véve, ka­pacitása elegendő lesz jóval később is. Amiben legtöbb a kívánni­való, az kereskedelmi hálóza­ta. Csaknem valamennyi bolt szűk és korszerűtlen. Már épül azonban Alagon a tágas, új élelmiszerbolt és az új la­kótelepen még az idén meg­kezdődik az élelmiszert, ipar­cikket, ruházatot árusító, 3 ezer 200 négyzetméter alapte­rületű bevásárlási központ építkezése. Mindez sem lesz elegendő, de a közeli években még újabb boltok építését is tervezik. Dunakeszi egészségügyi há­lózata viszont szinte városias volt eddig is. Szakorvosi ren­delőintézete a váci járás déli részén levő több község járó­betegeit is ellátja. Kilencedik körzeti orvosa január közepén kezdett munkába, egy orvosi körzetre tehát átlag 2 ezer 600 lakos jut. Azaz még ennyi sem, mert három gyermek­körzeti orvos is működik. Be­lőlük viszont még legalább kettő kellene. Az utóbbi esztendőben évente átlagban 500 gyermek születik, sürgős szükség van tehát új gyermekintézmények­re is. Két éve adtak át a jár­műjavító óvodája mellett még egy, 150 apróságot befogadót; másik 100 személyeset a ta­nács építtetett. Ez is kevés. Ezért azután még az idén megkezdődik a lakótelepen egy 100 személyes óvoda és mellette 80 csecsemőt befoga­dó bölcsőde építése. Mindkettő elkészültének határideje, a szomszédságukban emelendő 16 tantermes iskolával együtt, 1978 vége. Az iskola építésébe is az idén fognak bele. Jelenleg négy épületben, há­rom általános iskolában neve­lik a gyerekeket. Több tan­termet építettek hozzájuk a közelmúltban, és a 3. számú iskola új szárnya négy tante­remmel, tornateremmel ez év végére készül el. Gimnáziuma is van Dunakeszinek. S a Gárdonyi Géza Ipari Szak­munkásképző Intézetben nem­csak helybeli fiatalok tanul­nak tovább, kollégiuma is van. Hagyományos a munkáskultűra A munkáskultúrának régi hagyományai vannak Dunake­szin. A járműjavító dolgozói­ból százfős szimfonikus zene­kar, Sizalonzenekar, munkás­Újságírók országos ifjúsági parlamentje A tájékoztatás további javí­tásáért, a sajtó lehetőségeinek színvonalasabb kihasználásáért érzett felelősség jellemezte a fiatal újságírók és kiadói al­kalmazottak első országos par­lamentjét, amelyet pénteken rendeztek meg. A tanácsko­zást dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke nyitotta meg. Részt vett és felszólalt Fodor László, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának helyettes vezetője és Barabás János, a KISZ KB titkára. Lakatos Ernő, a Tájékozta­tási Hivatal elnökhelyettese, beszámolójában — figyelembe véve a helyi tanácskozásokon elhangzottakat — elemezte a fiatal újságírók helyzetét. Nyo­matékkai szólt a sajtó fiatal munkatársainak feladatairól és felelősségéről a tájékoztatási munkában. A beszámolót követő vitában 28-an szóltak fel. A 'elvetett kérdésekhez kapcsolódva fog­lalkoztak az újságírás belső műhelyproblémáival és a fiatal újságírók és kiadói dolgozók munkakörülményeit, szakmai fejlődését elősegítő javaslato­kat tettek. A tanácskozás után a küldöttek meghallgatták Bánffy György színművész Ékes-érdes anyanyelvűnk cí­mű előadóestjét kórus alakult, és szép ered­ménnyel szerepelt versenye­ken már a húszas években. Színjátszó csoportjuk is volt, ez azonban megszűnt vagy másfél évtizede. A járműjavító művelődési háza a hatékonyabb kihaszná­lás érdekében 1974 óta a ta­nács és a nagyüzemek közös kezelésében van. A József Attila Művelődési Központ ré­gi épületét azonban jelenleg tatarozzák, korszerűsítik, év végére készülnek el vele. Ak­kor azután megint felpezsdül benne a munkás kulturális élet. Mialatt az átépítés folyik, klubjai és szakkörei, a mun­kásakadémia, a szocialista brigádvezetők klubja, a film­klub, a nők akadémiája, hogy a sok közül néhányat meg­említsünk, tovább működik. A fejlődés további útja A folyamatban levő és a közeljövőben tervezet dunake­szi építéseket megemlítettük. A várossá lett nagyközség fejlődése azonban hamarosan minden bizonnyal nagyobb és még lendületesebb lesz. Előre­láthatólag rövidesen további ipari nagyüzemek is épülnek, mert Dunakeszi déli területét, a szélén levő lakóházak és a főváros határa között, 1987- ben kormányhatározat iparte­lepítésre jelölte ki a Budapest­ről kitelepülő gyárak részére. így hát Pest megye mos: nemcsak új várossal lesz gaz­dagabb, de nemsokára az ab­ban épülő új üzemek révén iparosodása is nagyobb lesz. Dunakeszi a megye legfiata­labb, de lakossága számát te­kintve nem a legkisebb váro­sa. E tekintetben az ötödik helyre kerül. Cegléd, Vác, Nagykörös, Gödöllő lakosság­számban megelőzik, de Száz­halombattát és Szentendrét e téren máris maga mögött hagyja. Szokoly Endre (Vége.) Nagyobb bér csak többlet teljesitmenyre Karakas László tájékoztatója a munkaügyi aktívaéüelrez'eten Az Országos Vezetőképző Központ nagytermében pénte­ken munkaügyi aktívaérte­kezletet tartottak, ahol a me­gyei tanácsok elnökhelyettesei, továbbá a minisztériumok, fő­hatóságok és megyei tanácsok munkaügyi kérdésekkel foglal­kozó vezetői vettek részt. Ka­rates László• munkaügyi mi­niszter a tavalyi munkaügyi helyzetről és a további fel­adatokról adott tájékoztatást. — Az idén is a munka ha­tékonyságának emelése az egyik legalapvetőbb feladat — mondotta. — Az idén mindösz- sze 15—20 ezer új munkaerő­vel lehet számolni, erre azon­ban mindenekelőtt a szolgálta­tó ágazatokban, továbbá azoknál a vállalatoknál van szükség, ahol az alapanyagter­melés fokozása, az export nö­velése, a lakosság jobb ellátá­sa, a termelőberendezések ha­tékonyabb, több műszakos ki­használása, a kiemelt fontossá­gú beruházások kivitelezése újabb munkaerők beállítása nélkül nem lehetséges. A vál­lalatoknak tehát folytatniuk kell azoknak a területeknek a feltárását, ahol a létszám csökkenthető. Az ésszerűbb lét­számgazdálkodás leglényege­sebb eszköze az üzem- és mun­kaszervezés, s ezzel összefüg­gésben a veszteságidő csök­kentése, az anyagmozgatás gé­pesítése. A vállalatok fokozot­tan igyekeznek igénybe venni pályázat útján az anyagmozga­tás gépesítésére nyújtott álla­mi támogatást. A miniszter rámutatott, hogy még mindig sok a válla­latoknál az egésznapos és a törtnapi hiányzás, elsőrendű feladat tehát a fegyelmezetlen­ség, a liberalizmus felszámolá­sa. Egyes vállalatok az 1976— 80-as évekre szóló kollektív szerződésben nem csökkentet­ték, hanem éppen növelték a jutalomszabadságra jogosító -eseteket,. és különböző jogcí-i meken a jutalomszabadságok mértékét, ami tovább ronthat­ja a munkaidő-kihasználást. Indokolt tehát, hogy az ilyen vállalati jogszabályokat vizs­gálják felül. A miniszter kitért arra is, hogy a nemzeti jövedelem nö­vekedésének a múlt évinél gyorsabb ütemével számolva, az idén a reálbérek és a reáljö­vedelmek is valamivel gyor­sabban növekedhetnek, mint tavaly. Fokozott anyagi elisme­résben kell részesíteni minde­nekelőtt azokat, akik az általá­nosnál kedvezőtlenebb munka- körülmények között, illetve akik folytonos, vagy több mű­szakos munkarendben dolgoz­nak. Az idén a műszakpótlék felemelését és egységesítését is tervezik az iparban, az élel­miszer kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban. Az ehhez szükséges adatfelmérés a na­pokban fejeződik be. A vállalati bértarifarendszer módosításáról szólva kifejtette; a bértételek fokozatosan érvé­nyesítése során azt kell elér­ni, hogy a többletbér mögött többletteljesítmény is legyen. Felül kell tehát vizsgálni a besorolásokat, s végrehajtani a szükséges átsorolásokat. A teljesítménykövetelmények fe- ! lülvizsgálatával, az ösztönzőbb 1 bérformák szélesebb körű al­kalmazásával is elő kell segíte­ni a hatékonyabb munkaerő­gazdálkodást — mondotta a miniszter. A jfigafkalmazásban niusenek szélsőségek A legfőbb ügyész Pénteken sajtótájékoztatón ismertette dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész a bűnözés 1976. évi alakulását és az ügyészi munka során szer­zett legfontosabb törvényes­ségi tapasztalatokat. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az ország törvényességi helyzete továbbra is jó, a jogalkalmazásban nin­csenek szélsőségek. Az ügyészség munkájának középpontjában a törvényes­ség maradéktalan biztosítá­sa. az állam erősítése, a szo­cialista tulajdon és a szocia­lista szervezetek védelme, segítése, az állami és állam- polgári fegyelem szilárdítá­sa, s még inkább a törvény- sértések megelőzésének elő­segítése álL Hazánkban az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma az elmúlt 12 évben 1969-ben volt a legalacso­nyabb (110 622) és 1976-ban a legmagasabb: 129 424. A ta­valyi adat 1975-höz képest 7,1 Százalékos emelkedést jelent. A bűncselekményeket tavaly 83 655-en — a megelőző évi­Erősödik az állami és szövetkezeti tulajdon A földek hasznosításának új rendje Halász Péter, a MÉM Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője pénteken tájékoztatta az újságírókat a földtulajdon és a földhasználat időszerű kérdéseiről, s az ide­vonatkozó új szabályozásról. A január 1-én életbe lépett rendelkezések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megmű­velésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény össze­hangolása a hatályba lépése óta megjelent más (ingatlan­nyilvántartási, hasznosítás, földrendezési, földfelajánlási) jogszabályokkal. Az állami földtulajdon erő­sítését szolgálja, hogy a terme­Nem kampány — élet ünk része ÜLÉST TARTOTT A HNF BÉKE-BARÁTSÁGI ÉS TÁRSADALMI BIZOTTSÁGA — A nemzetközi agitációs és propagandamunkában, a né­pünket a szocialista országok hoz — mindenekelőtt a Szov­jetunióhoz — fűző barátság ápolásában sikerült leküzde- nünk a mozgalmi munka ko­rábbi gyengeségét, a kampány­jelleget — állapította meg az 1976. évi tevékenységet érté­kelve Zsebesi István elnök, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő bé­ke-barátsági és társadalmi bi­zottság tegnapi munkaértekez­letén. — Aktivistáink kezde­ményezésein kívül hozzájá­rult ehhez belpolitikai életünk mozgalmassága is, az, hogy szinte minden hónap, de le­galább minden negyedév tar­togatott valami nagyobb ese­ményt, politikai feladatot: mindjárt a tavaszi békehónap után az országggyűlési válasz­tásokat, majd a Hazafias Nép­front kongresszusát és az őszi szolidaritási akciót Az egyik községben a lakóterületi kis­csoportos beszélgetésre készül­tek, a másikban a megye 11. barátságvonata utasainak bú­csúztatására; alighogy befeje­ződtek a szocialista brigádve­zetőket előkészítő külpolitikai előadások, már a chilei szoli­daritási hét szervezése adott munkát a béke-barátsági moz­galom aktivistáinak. Imponáló számok igazolják Zsebesi István igazát: a tava­lyi békehónap során 335 ren­dezvényen méltatták a szövet­séges hatalmak 1945. május 9-i győzelmének jelentőségét a hitleri fasizmus felett, mintegy 45 ezer Pest megyei résztvevő jelenlétében; csupán a váci já­rásbeli Törökmezőn összesen tízezer ember vett részt a bé­kehónap eseményein. A Pino- j ehet-junta terrorjától szenvedő ] chilei nép, s a függetlenség út­jára lépett afrikai országok melletti szolidaritásáról 40 ezer Pest megyei lakos tett hi­tet az őszi akcióprogram kere­tében; tíz alkalommal rendez­tek megyénkben baráti talál­kozókat a testvéri szocialista országok kulturális intézeté­nek, illetve nagykövetségének képviselőivel, és százakra rúg azoknak a baráti esteknek száma, amelyeken a megye dolgozói, lakosai a felszabadító szovjet nép katonáit, turistáit, hivatalos küldötteit látták ven­dégül. A múlt után a jövő került szóba: a megbeszélés részvevői megvitatták és elfogadták a béke-barátsági és társadalmi bizottság idei munkatervét. Va­lamennyi felszólaló egyetértett Kovács Antálnéval, a Hazafias Népfront Pest megyei titká­rával abban, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplése az eddiginél itt több ötletet, kezdeményezést igé­nyel a barátság ápolóitól, a mozgalom aktivistáitól. Ny. £. löszövetkezeti használatban le­vő állami föld január 1-től nem kerülhet szövetkezeti tu­lajdonba. A jövőben a terme­lőszövetkezeti használatban levő belterületi földet is csak az állam javára lehet megvál­tani, s a belterületi föld a jö­vőben csak az állam tulajdo­nába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulajdon védelme érdekében a téesz a tulajdonában levő földet a jö­vőben csak szocialista szerve­zet részére ruházhatja át. Ha­sonló meggondolásból a szö­vetkezeti földhasználat zavar­talansága érdekében tiltják meg az új jogszabályok a me­zőgazdasági szakszövetkezeti tagok tulajdonában levő, de a szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó, nem személyi tulaj­donú földek elidegenítését. A jogszabályok arra kötele­zik a téeszeket, hogy vala­mennyi földjüket megművel­jék. Ez a kötelezettség a nagy­üzemileg nem hasznosítható földjeikre is vonatkozik. Ezért, ha a téesz a tulajdonában le­vő földjét sem nagyüzemileg, sem háztáji vagy illetmény- földként, sem tagjai vagy al­kalmazottai részére való tar­tós használatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nélkül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átadni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a föld­felajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet lehető­vé teszi, hogy a mező- és er­dőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek föld­jeit az érdekeltek megegyezé­se alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tudnak megegyezni, de a széttagolt földek összevonása népgazda­sági érdekből indokolt, akkor a földrendezést hatósági köz­reműködéssel is végre lehet hajtani. A január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állam­polgárok részére való eladásá­nak megtiltásával egy időben a tartós földhasználat beveze­tésével lehetővé teszik a nagy­üzemi művelésre nem alkal­mas földek hasznosítását. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a tanácsok a zártkerti és zárt­kertté kijelölhető külterületi, más módon nem hasznosítható állami földeket magánszemé­lyek, szakcsoportok, üzemi és egyéb közösségek használatá­ba adják tartósan, legalább 50 évre. A téesz a háztáji és il­letményföldön kívül is enged­het át tagjainak és alkalma­zottainak nagyüzemileg nem hasznosítható földet tartós használatra. A használatba adott földe­ket rendeltetésüknek megfele­lően, mezőgazdasági, kertészeti termeléssel kell hasznosítani, és nem lehet lakó- vagy üdü­lőteleknek tekinteni. Ezért az a csak időlegesen mezőgazda- sági, kertészeti műveléssel hasznosítható belterületi föl­deket továbbra is csak rövi- debb időre lehet használatba adni. A tartós használatba ad­ható külterületi állami földe­ket o helyi tanácsok jelölik ki, és az ezzel kapcsolatos ösz- szes tájékoztatásban ők illeté­kesek. Akik ilyen földeket kí­vánnak tartós használatba venni, kérelmükkel írásban a lakóhelyük vagy az érdeklődé­süknek megfelelő községek, városok tanácsaihoz fordulja­nak írásban. A téesztagok és alkalmazottak igényüket a téesz vezetőségéhez nyújthat­ják be. Budapesten a földek­nek csak rövidebb időre való haszonbérbe adására van le­hetőség. Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetéssze­rűen hasznosítsanak, ezért a jövőben még szigorúbban megkövetelik a rendelkezés végrehajtását és következete­sen eljárnak a föld művelését elmulasztókkal szemben. Az érintett üzemekben segítséget adnak a földhasznosítási ter­vek készítéséhez is. sajtótájékoztatója nél mintegy 3,5 ezerrel töb- ! ben — követték el; itt az ! emelkedés kisebb (3,2 sza- I zalék), mint a bűncselekme- ! nyék számának szaporodá- j sánál. Ismeretlen tettesek az I elmúlt évben 25,5 ezer bűn- cselekményt követtek el. A bűnözés krónikájában évről évre a vagyon elle­ni bűncselekmények je­lentik a legnagyobb feje­zetet. Tavaly az összes bűnözés 57,1 százaléka ilyen bűncselek­ményekből adódott. Az el- | múlt 12 év alatt a társadal- ; mi tulajdonban bűncselek- j menyekkel okozott kár 1976- j ban volt a legnagyobb; több { mint 260 millió forint, 43,4 ' százalékkal több, mint 1975- ben. Mintegy 400 ilyen bűn­cselekménnyel 100 000 fo­rintnál nagyobb kárt okoz­tak. Még súlyosabb adat, hogy az 1975. évi 36-tal szem­ben 1976-ban 68 olyan bűn- cselekményt lepleztek le, amelyek esetenként (nem­egyszer több év alatt folya­matosan elkövetve) félmil­lió forintnál nagyobb kárt okoztak a társadalmi tulaj­donban. Elsősorban sikkasz­tással, csalással. hűtlen és hanyag kezeléssel. valamint jogtalan elsajátítással elkö­vetett bűncselekmények ezek. A vagyon elleni bűncselek­mények után közlekedési bűn­cselekmények jelentik az ösz- szes bűnözésen belül a máso­dik legnagyobb kategóriát. Tavaly az összes bűncselek­mények 16 százaléka volt a közlekedéssel kapcsolatos. Összesen 20 646 közlekedési bűncselekménvt követtek el, ebből 14 763 ittas álla­potban történt járműve­zetés volt. Az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények szá­ma 5,3 százalékkal emelke­dett tavaly a megelőző évi­hez képest. E bűncselekményi körön belül azonban csök­kent a szándékos testi sérté­sek, a nemi erkölcs és a hi­vatalos személyek elleni erő­szakos bűncselekmények szá­ma. Külön kiemelte a legfőbb ügyész, hogy Magyarorszá­gon az állam, a béke és az emberiség elleni bűncselek­mények az 1965—1976 t-ö- zöttti időszakban minden év­ben az összes bűncselekmé­nyeknek csupán 0.2 százalé­kát tették ki. Ezekből az ada­tokból teljes bizonyossággal következtethetünk államren­dünk szilárdságára. A törvényesség érdekében tett fontosabb ügyészi intéz­kedések kapcsán dr. Szíjártó Károly elmondta, hogy ügyé­szi vizsgálatók alapján a kü­lönféle szervek törvénysértő döntései ellen 878 óvást, pa­nasz alapján 236 óvást, tör­vénysértő gyakorlat meg­szüntetése végett vagy vala­mely szerv mulasztása miatt 2340 ügyészi felszólalást nyúj­tottak be. Az állami fegyelem megszilárdításának és a tör­vénysértések megelőzésének is egyik hathatós eszköze a 'orvén vs értésért felelősök fe- 'eiiősségre vonása. Tavaly 313 ■Íven személlyel szemben büntető-, 342 ellen fegyelmi o1 iárást kezdeményezett az ügyészség. továbbá intézke­dése nyomán 109 személlyel szomihen szabálysértési és Dl “"»n kártérítlési eljárásra ke5 rült sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom