Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

A Szaljut—5-ön végzett sikeres munkát követően Visszatértek a Szojuz—24 űrhajósai Kijelölt feladatainak sikeres végrehajtása után pénteken visszatért a Földre a Szol­ját—5 űrállomás második le­génysége. Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov, az előre kije­lölt körzetben, a kazahsztáni Arkalik várostól 36 kilométer­rel északkeletre hajtott végre sima leszállást a Szojuz—24 szállító űrhajó visszatérő egy­ségével. Mint Satalov altábornagy, az űrhajósok kiképző központjá­nak parancsnoka, a moszkvai televízióban adott interjújá­ban elmondta. a Földet érés bonyolult időjárási körül­mények között zajlott le. Az űrhajósok felkutatására indult helikopterek munkáját nagyon megnehezítették az alaesonyan szálló felhők, a földi kutató- csoportnak azonban sikerült hamar megtalálnia az űrhajó­sokat. Gorbatko és Glazkov egészségesek, közérzetük jó. Jó erőnlétüket az is bizonyít­ja, hogy közel háromhetes űr­repülésükről a tervezett, mindössze két kilogramm súlyveszteséggel tértek vissza. Satalöv elismerően nyilatko­zott a két kozmonauta mun­kájáról. Gorbatko és Glazkov, akik február 7-én indultak út­nak a Szojuz—24 űrhajóval, jelentős és bonyolult munkát végeztek, és feladataikat si­kerrel oldották meg. A Szal­jut—5 első legénysége Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov által 1976. augusztusában meg­kezdett munkát folytatva, or­vosi, biológiai és műszaki kí­sérleteket végeztek. Kísérleti jellegű javító munkát hajtot­tak végre, s az orbitális űrál­lomásokon végzett repülések történetében először, kicserél­ték az állomás levegőjét. Mun­kájuk eredményeit a népgaz­daságban, a tudomány és a műszaki élet térületén is hasz­nosítani fogják, s felhasznál­ják az újabb űrhajózási ter­veknél. A Szál jut—5 űrállomás, le­I génységének távozása után, automatikusan folytatja repü­lését. Számítani keli a munkások cselekvő készségére A Pest megyei szakszervezetek is közreműködnek a vállalati döntések előkészítésében A Szakszervezeteik Pest megyei Tanácsa pénteken tartotta idei első ülését, amelyen Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a gaz­dasági feladatokról. A tanács tagjai Galbicsek Károlynak, az SZMT elnökének elnökletével megvitatták a tavalyi eredményeket, s az idei szakszervezeti feladatokat, jóvá­hagyták az SZMT és az elnökség munkaprogramját. A napirendeket Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára terjesztette elő. Aligha fordult elő az utóbbi években, évtizedekben, hogy az esztendő nyitanyakor ne ezzel a megállapítással összegeztük volna a népgazdaság egésze előtt álló feladatokat: alaposan fel kell készülnünk, mozgósítva tartalékainkat, hogy terveink valóra váljanak, mert kemény esztendőnek nézünk elébe. így történt ez tavaly is, az V. öt­éves tervidőszak startján. A napokban lapjain^ közreadták a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, melyből kitűnik: a kedvezőtlen világpiaci helyzet éreztette hatását a magyar nemzetgazdaságban, iparunk fejlődésének üteme elmaradt a tervezettől. A kedvezőtlen idő­járás sújtotta mezőgazdaság gyengébb évet zárt a vártnál. Ám rögvest megemlítendő, hogy gazdaságpolitikánk he­lyességét, a dolgozó ember tettrekészségét és igyekeze­tét tükrözi — mint a Központi Bizottság decemberi ülésén megállapí­totta —, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet­színvonala, javulnak életkörül­ményeink. Balogh László előadásában elmondta, hogy a gazdálkodás egyéb pozitív jeleit is tapasz­talhattuk: Pest megye Ipará­ra jellemző a korszerűsödő termékszerkezet, a gyártásfej­lesztés. Pest megyében az or­szágosnál jobb eredményt mu­tathatott fel a mezőgazdaság melynek termelési értéke va­lamelyest nőtt is. Most ismét csak megállapít­hatjuk: dolgos kemény év áll előttünk, hiszen az ötéves terv 1977-re jutó feladatain túl pó­tolnunk kell, ami 1976-ban el­maradt. Fokoznunk kell az ex­portot, tovább javítani a kül­kereskedelmi árucserearányo­kat, ám ennek föltétele a kor­szerű technológia és gyárt­mánystruktúra. Terveink nem teljesíthetet­lenek, ésszerű gazdálkodós­sal, szellemi és anyiagi erő­forrásaink teljes hasznosítá­sával valóra válthatók. Gya­korta szó esik azokról a bi­zonyos tartalékokról, ame­lyekből hatalmas készletek­kel rendelkezünk, s ame­lyeknek föltárásában számítani kell a dolgozók kezdeményező és cselek­vő készségére. E feladatból oroszlánrész jut a szakszervezetnek. A me­gyei pártbizottság és a helyi pártszervek állásfoglalásai­ból, cselekvési programjából világosan láthatók a tenni­valók: javítani kell a veze­tők munkájának színvona­lát, körültekintően megszer­vezni a termelést, hatéko­nyabbá tenni az eszközök és az élőmunka kihasználását. Nem feledhető a jó munka­helyi légkör, az eredmények legfontosabb feltétele, s az sem, hogy a legjobb fegyel­mező erő maga a jód meg­szervezett munka. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára elmondotta, hogy az üzemi demokrácia fórumain — évnyitó mun- kásgyűléseken, termelési ta­nácskozásokon, munkahelyi A lakosság energiaellátása és a szolgáltatás Az országgyűlés ipari bizottságának napirendjén Minden körülmények kö­zött biztosítani kell a lakos­ság .energiaellátását, meg­szüntetve az egyes területek színvonalbeli különbségeit. Ugyanakkor hatékonyabb energiafelhasználásra, éssze­rű -takarékosságra kell tö­rekedni. Ezeket a főbb köve­telményeket fogalmazták meg pénteki ülésükön a lakossági­kommunális energiaellátás és -szolgáltatás helyzetét ele­mezve az országgyűlés ipari bizottságának tagjai. Az ener­gia több mint 20 százalékát a 3,5 millió háztartásban és a több tízezer közösségi intéz­ményben hasznosítják. Mi­lyen hatásfokkal, milyen el­látottsági színvonalon? —er­ről tájékozódott a képviselői testület GorjHínc Ignác el­nökletével, a Nehézipari Mi­nisztérium írásos előterjesz­tése, valamint Szili Géza mi­niszterhelyettes szóbeli kiegé- szí'ője alapján. Nagy tartalékaink vannak még abban, hogy takaréko­sabban, ésszerűbben bán­junk a meglévő energiaforrá­sokkal — hangsúlyozták a vi­ta résztvevői. Szigeti István képviselő arra mutatott rá, hogy korszerűbb tüzelőbe­rendezések hazai előállításá­val, vagy kevesebb energiát fogyasztó importberendezések beszerzésével tovább , lehet­ne csökkenteni az energia­felhasználásit. Ebben sokat se­gíthetne a kohó- és gépipar, a bel- és a külkereskedelem — húzta alá Jazbinsek Vil­mos. Takarékossági propagan­dánkban is van javítanivaló — állapította meg Weiszböck Rezsőné képviselő. Dr. Vida Miklós képviselő fontosnak tartotta azt is. hogy a la­kások fűtésének átalakítá­sára, korszerűsítésére vo­natkozó engedélyek kiadá­sakor úgy orientálják a fogyasztókat, hogy a felhasz­nálás lehetőleg igazodjék energiaforrásainkhoz. A vitában felszólalt még Fáik Miklós, Jávorkai Ist­ván, Kangyalka Antal és Ol- lári István képviselő. megbeszéléseken —, a válla­lati döntések előkészítésében igen nagy szerepük van a dol­gozóknak, a szakszervezeti aktivistáknak, a felelősség- teljes munkával példamuta­tó szocialista brigádoknak. A gyárakban, állami gazda­ságokban, termelőszövetke­zetekben és hivatalokban a szakszervezet különös figyelmet fordít az ösztönzési és jutalma­zási rendszerek fejlesz­tésére, ügyelve arra, hogy azok a minőségi munkát sarkallják. A mumkaverseny-mozgalom egyire szélesebb körben bon­takozik ki. A megyében csak­nem minden vállalat, gaz­daság munkásközösségei csat­lakoztak a csepeli munká­sok fölhívásához, részt vesz­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 00. évfor­dulója tiszteletére rendezett munkaversenyben. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának ülésén szó esett a területfejlesztés­ről, a munkás lakások építé­séről, a bizalmiak jogköré­ről, a közművelődésről, az olyan hatalmas, szinte az egész megye pártfogását él­vező beruházásokról, mint a kistarcsai kórház, az egész­ségügyi dolgozók, a szolgálta­tóipar, a pedagógusok gond­jairól, terveiről, s ’még szá­mos más témáról. Am a vita rendire az alaptémához ka­nyarodott vissza: mit vár a népgazdaság Pest megyétől, s megyénk dolgozói, mint fe­lelnek meg e várakozásnak. A felszólalások lényege: ah­hoz, hogy életszínvonalunk emelkedjék, mindenütt meg kell teremteni a munka be­csületét, mert csak azt oszt­hatjuk el társa da lmunkban, amit megtermeltünk. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ára 80 fillér 1977. FEBRUÁR 26., SZOMBAT A Nagy Október tiszteletére Ezerötezáz termelőszövetkezeti szocialista brigád csatlakozott Pest megyében a csepeli felhíváshoz A Budapest Környéki Mező- ] gazdasági Szövetkezetek Szö­vetségéhez tartozó gazdaságok | [ 70 helyett 200 hektáron termelnek zöldséget, I s több mint 500 literrel több tejet fejnek tehenenként, mint tavaly. Az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet Tessedik Sámuel növénytermesztési bri­gádja 3 százalékkal teljesíti túl a közgyűlésen jóváhagyott tervet. Az ácsai Vörös Október Tsz-ben több húst, tojást és zöldséget termelnek. A buda­pesti Duna Tsz növényter­mesztői több vagon gombát adnak terven felül a főváros ellátásához. A pátyi sertéshiz­lalók négyszázzal több hízott disznót. Takács Antalné, a 24 alsó­némedi szocialista közösség nevében arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a vezetőik és beosztottak jobban becsüljék meg egymás munkáját, mert csak így várhatják el, hogy egységesen csatlakoztak a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak, illetve a hartai Erdei Ferenc Tsz tagságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából meghirdetett mun- kaverseny-felhívásához. E ha­tározat tegnap a pátyi Zsám- béki Medence Lenin Tsz kul­túrtermében született, ahol 1500 szocialista közösség 21 ezer tagja képviseletében gyűltek össze tanácskozásra a origádvezetők. Az ülésen részt vett dr. Dobi Ferenc, a Me­zőgazda-sági és Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Arpási Zoltán, az MSZMP Pest megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak első titkára és dr. Nyem- csok János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosz­tályvezetője. Az eredményes tanácskozá­son dr. Kecskeméti Lajos, a szövetség titkára vitaindítójá­val arra ösztönzte a brigádok képviselőit, hogy hozzászólá­saikkal az idei feszített terv meg­valósításához adjanak öt­leteket, javaslatokat, s egymást segítve, tapasztala­taikat közreadva járuljanak hozzá a megye terveinek meg­valósításához. Mint mondta, a közös gazdaságokban nagy szerep jut a szocialista, brigá­doknak, amelyek a minden­napi példamutató gazdasági munkájuk mellett nagy gon­dot fordítanak az önképzésre, szakmai hozzáértésük gyara­pítására, lakóhelyük fejlődé­sének előmozdítására. A tanácskozáson a felszó­lalók elmondták azt is, mit vállaltaik a gazdaságok Pest megye és a népgazdaság idei terveinek megvalósítása érde­kében. Néhány példa. A gödi Egye­sült Dunamenti Tsz-ben a ta­valyi Óvári Miklós látogatása a Józsefvárosban óvári Miklós, asz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Budapesten a Jó­zsefvárosba látogatott A párt- bizottság székházáhan a Köz­ponti Bizottság titkára tájéko­zódott a Józsefváros politikai, kulturális, gazdasági életéről. Ezután Óvári Miklós két felsőfokú tanintézetet keresett fel: ismerkedett a Kandó Kál­mán főiskola és a Bánki Do­nét főiskola életével. Délután találkozott a két főiskola és a kerület aktivistáival, s elő­adást tartott időszerű politi­kai kérdésekről. Kazánok Érdről Üzemek, szociális létesítmények fűtésére alkalmas a ME­ZŐGÉP érdi gyáregységében készül« TERMONOR-kazán. Teljesítménye 70 ezer kilokalória. Bozsán Péter felvétele mások is becsüljék az övékét. Kívánatos, hogy a brigádokat folyamato­san tájékoztassák a fel­adatokról. Schmalboch Józsefné, a buda­pesti összefogás Tsz szőlőter­mesztési brigádvezetője mond­ta: — A fiatalok többet ta­nultak, jobban ismerik az el­méletet, mint én. Ügy igyek­szem tanulni tőlük, hogy köz­ben ők is átvegyék az én gya­korlati tapasztalataimat A tanácskozás résztvevői 27 küldöttet választottak a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának III. szocialista brigádvezetői tanácskozására. Hat küldött a szocialista bri­gádvezetők V. országos ta­nácskozásán képviseli majd a területi szövetséget. T. A. L. Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították a szövetkezeti törvényeket A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az általános társadalmi-gaz­dasági fejlődés — ezen belül a szövetkezetek nagyarányú fej­lődése — szükségessé tette az egységes szövetkezeti törvény és ezzel összefüggésben az egyes szövetkezeti típusokat szabályozó törvényszintű jog­szabályok korszerűsítését. Ezért az Elnöki Tanács módo­sította és kiegészítette a szö­vetkezetekről szóló 1971. évi III. törvényt, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt, az ipari szö­vetkezetekről szóló 1971. évi 32. sz. törvényerejű rendele­tet, továbbá a fogyasztási-, az értékesítő és beszerző szövet­kezetekről szóló 1971. évi 33. sz. törvényerejű rendeletet. A módosítás és korszerűsítés — az alapvető jogszabályokban tükröződő változatlan és a gyakorlatban helyesnek bizo­nyult szövetkezetpolitikai el­vek megerősítése mellett — az eddigieknél nagyobb lehetősé­get biztosít a társadalmi érde­kek érvényesítésére, az ellen­őrzés hatékonyságának javítá­sára, a szövetkezeti demokrá­cia fejlesztésére. Figyelembe veszi a fokozódó szakosodás és a gazdasági együttműködés új lehetőségeit és követelményeit, intézményesíti a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknek az új követelményekhez iga­zodó, de jogilag még nem sza­bályozott gyakorlatát. Az új jogi rendezés összehangba hozza a szövetkezetekre vonat­kozó jogszabályokat az elmúlt időszak nagy jelentőségű és az egész társadalmat átfogó jog­alkotásaival és az ifjúságról szóló törvényekkel. Az új jog­szabályok 1977. május 1-én lépnek hatályba, végrehajtá­sukról a Minisztertanács gon­doskodik. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat mentett fel és választott meg, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. Lassan apad az Ipoly Útlezárások Pest megyében Csütörtökön este a teherautó és az autóbusz forgalom elől is elzárták Letkés és lpolyda- másd között az 1201. számú utat. E fontos útvonal sorsáról és a közeli napok ezzel kap­csolatosan várható eseményei­ről Karádi Lászlótól, a KPM útinformációs szolgálatának munkatársától érdkelődtünk, aki kérésünkre válaszolva el­mondta, hogy pénteken dél­után 50—65 centiméteres víz­magasságot mértek az említett útszakaszon. Az 1201-esen tehát átfolyások keletkeztek, s az Ipoly két ponton is elöntötte a 4-es és a 7-es kilométerkövek között az útburkolatot. A teg­nap délután mért vízmagasság 10 centiméterrel volt alacso­nyabb a csütörtök estinél. A folyó tehát ha lassan is, de kezd visszahúzódni medrébe. Az Ütinform munkatársai to­vábbra is azt ajánlják a Pest megye északi részein lévő köz­ségekbe tartó gépkocsi-tulajdo­nosoknak, hogy a nagy- kerü­lőt jelentő, de biztonságosabb 2-es számú úton utazzanak Hont irányába. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Paul Georg Jyrkän- kalliot, a Finn Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. Az Elnöki Tanács a magyar—finn kap­csolatok fejlesztésében ki­fejtett tevékenysége elisme­réseként, végleges elutazá­sa alkalmából a Magyar 1 nisztere. Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitün­tetést adományozta a nagy­követnek, amelyet az Elnöki Tanács elnöke nyújtott át, Dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter meghívásá­ra tegnap küldöttség élén. baráti látogatásra Budapest­re érkezett dr. Mundhir Ib­rahim Al-Shawi, az Iraki Köztársaság igazságügymi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom