Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

Az ipari üzemek mellett egy­re több mezőgazdasági terme­lőegység csatlakozik a csepe­liek versenyfelhívásához. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére számos közös gazda­ságban vállalják, hogy az idei munkáikat magasabb fokon, jobb szervezéssel végzik el, s mindent megtesznek, hogy a mezőgazdaság előtt álló nagy célok megvalósításából kezde- ményezően vegyék ki részüket. A dányi Magvető Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet is csatlakozott. A szövetkezet dolgozó kollektívájára, a szo­cialista brigádok és munka­csapatok aktivitására támasz­kodva határozta el a közös gazdaság vezetősége, • hogy munkavállalásával járul hozzá az évforduló sikeréhez. Vállalásuk szerint árbevéte­lüket 18 százalékkal túlteljesí­tik, s elérik a 132 millió fo­rintot. Négyszáznyolcvan hek­tárra növelik a zöldségtermő területet, s az idén először har­minc hektáron vöröshagymát, tíz hektáron pedig káposztát termesztenek. Paradicsomból 400 mázsás hektáronkénti át­lagtermésre törekednek. A gabonafélék termésátla­gait is emelni kívánják. Vál­lalták, hogy őszi búzából a 38,5 mázsás országos átlaggal szemben 40 mázsát aratnak. A 46 mázsás átlagos kukoricaho­zamot pedig 55 mázsára eme­lik földjeiken. Versenyvállalásuk része, hogy jó minőségű és elegendő takarmánnyal látják el az ál­lattenyésztési ágazatot. A tej­termelést a tavalyi hozamok­hoz képest tíz százalékkal nö­velik. A háztáji és kisegítő gazda­ságok támogatására többet for­dítanak, mint eddig. 23 száza­lékkal több, a háztájiban meg­termelt árut értékesítenek a szövetkezeten keresztül, s el­érik a hárommillió-négyszáz­ezer forintnyi forgalmat. Célkitűzéseikben a termelés növelésén kívül a tagok szo­ciális ellátásának emelése is szerepel. A szövetkezetben dol­gozó fiatalokat házhelyek ki­utalásával és lakásépítési tá­mogatással segítik. A vállalások sikeres teljesí­téséért növelniük kell a mun­ka termelékenységét, ki kell szélesíteniük az érdekeltségi rendszert. Erősítik a technoló­giai fegyelmet, s kihasználják a jobb munkaszervezésből és a takarékosabb anyagfelhasz­nálásból fakadó előnyöket. Mi az a TTUSZ? Úttörők kulturális szemléje Hétfőin került sor a TTUSZ rendezvényeire. A rövidítés a Tudományos és Technikai Út­törő Szemlét jelöli. A városiak délelőtt kilenc órakor a Dam­janich János általános iskolá­ban, a járásiak ugyancsak 9 órakor Kistarcsán — kétszázan — és Aszódon — ötvenen — a II. számú általános iskolá­ban gyülekeztek, ahol az út­törő irodalombarátok, nyelvé­szek, világjárói, fizikusok, ma­tematikusok természetkutatók, az orosz nyelv és irodalom ba­rátai, technikusak és történe- lemfcutatók adtak egymásnak randevút. Falugyűlés Csömörön Csömörön a művelődési házban rendeznek ma falugyű­lést este hat órakor. Az ér­deklődők tájékoztatást kapnak a község gondjainak megoldá­sáról, a fejlesztési lehetősé­gekről. Bátyusból Túrán Együtt a fiatalok és idősek A túrái népi együttesről már sokat írtak, de azt a régi tagok közül sem tudja senki, hogy mióta szokás így farsang tá­ján régi és új csoporttagok batyúsbálja. Készült rá a je­lenlegi csoport is, hogy bemu­tassa, mit tud, de készültek az idősebbek is, mert éjfél felé előkerülnek a seprűk, botok, s megmozgatják a 40—50 éves derekakat. Szombaton mintegy kétszázan emlékeztek az ala­pító Kossuth-díjas népműve­lőre, Kovács Lászlóra, akinek hagyományőrző munkáját foly­tatják a Szilágyi Mária és Tóth István vezette együttes tagjai is. A névadó népdal, a Galga mentén közismert Kék szivárvány eléneklése után Sára Ferenc kíséretével három táncot mutattak be a fiata­lok. A legnagyobb tetszéssel a túrái népviseletben előadott párost fogadták. Majd előke­rült a bátyúkból az otthonról hozott sütemény, kolbász, bor, s Melódia zenekar muzsiká­jára megkezdődött a vigalom. Számvetés öt esztendőről Ismeretterjesztés a járásban Az elmúlt öt évben jól fej­lődött járásunkban a tudomá­nyos ismeretterjesztés. Egyre több munkahelyi és községi TIT-csoport alakult, s nőtt a taglétszám is. önálló csoport működik az agrártudományi egyetemen, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben. A községi csoportok közül már i'égebben szervezett, jó munka folyik Pécelen és Aszódon. Kí­sérleti jelleggel már megkezd­te a munkát a bag—hévíz- györki, valamint a veresegy­házi csoport, ahol a kitűzött célokért hatékonyan dolgoz­nak. Csömörön és Dányban a közelmúltban alakult egy-egy községi TIT-csoport. Huszonhárom szakosztályban [ 552, 1974-ben 467, 1975-ben 572 és 1976-ban 720 előadást tartottak. Módszer, hallgatóság Érdemes külön is szólni ar­ról, hogy miközben növeked­nek az igények, a TIT tevé­kenysége iránt, hogyan gon­doskodnak a megfelelő előadá­sokról, jó előadókról. A TIT megyei szervezete a közel­múltban 32 előadói ankétot rendezett a megyében, 8-at a gödöllői szervezetnél tartot­tak meg. Ezeken egy-egy tu­dományág országos hírű szak­emberei voltak az előadók, akik többségében tapasztalt egyetemi, illetve TIT-előadók. így nem csupán azzal segítet­ték a helyi TIT-előadókat, hogy ismereteiket bővítették, hanem az előadások megtar­tásának néhány új módszeré­Nyilvánvaló, hogy ezekre nem volt szükséges a községek teljes lakosságának szervezése, hiszen speciális érdeklődés ki­elégítése volt a cél. S noha se­hol sem volt zsúfolt terem, a siker nem maradt el, mert akiket érdekelt, volt alkalmuk, lehetőségük kérdezni, vitat­kozni, tanulni. A háztáji és kertműveléssel foglalkozó tanfolyamokat Gö­döllőn, Kerepesen, Ikladon, Pécelen, Erdőkertesen, Aszó­don és Dányban tartották meg. Ezeken mindig ott voltak elő­adóként a helybeli vagy kör­nyékbeli gazdaságok jól fel­készült szakemberei, s meghí­vottként a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, a budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, valamint a járási hivatal szak­előadói is. Kaposi Z. Pál A nagyközség fórumán Kérdések, javaslatok, felajánlások Segítésre, közösségi munkára kész Pécel lakossága Több mint százmillió forint­ba kerülne, ha minden el­hangzott javaslatot megvalósí­tanának, ami itt elhangzott — így kezdte válaszát Tóth 1st- 1 ván tanácselnök a Pécel nagy- I községben a hét végén meg­tartott falugyűlésen. A pártbizottság székházát zsúfolásig megtöltötték a leg­különbözőbb foglalkozású és beosztású érdeklődők. Volt kö­zöttük, aki csak néhány hete lakik Pécelen; idősek és fiata­lok, orvosok, pedagógusok, a szövetkezetek képviselői, de még az egyházak helyi vezetői is. Megjelent Kovács Istvánná országgyűlési képviselő és eljöttek a szomszédos telepü­lések küldöttei. Először az országgyűlési képviselő tájékoztatta a hall­gatóságot a parlament munká­járól. választókörzetében vég­zett tevékenységéről. Sok ér­dékes és figyelemre méltó tényt mondott el a népgazda­ság helyzetéről, szűkebb ha­zánk, Pest megye eredményei­ről és terveiről. Ezután a tanácselnök beszá­molt a tanács, és néhány fon­tosabb intézmény tavalyi munkájáról. A tájékoztatóból a jelenlevők értesülhettek az eredményekről, de a problé­máikról is, azt sem hallgatta cl, mire nincs egyelőre anyagi fe­dezet. Nyilván az alapos tájékoz­tatónak is köszönhető, hogy 15-en kértek szót. Nők és fér­fiak, idősek és fiatalok mond­ták el véleményüket, több mint száz javaslatukat. Arra nincs módunk, hogy vala­mennyi ötletről szót ejtsünk, csupán néhány olyan kérdés­ről, amire ismételten vissza­tértek, amiről többen beszél­tek. Választ kértek arra, mi­kor épül járda, út, mikor ja­vítják meg a közvilágítást, mi­lyen anyagi lehetőségei van­nak az iskolaépítésnek. A kér­dések a társadalmi munka, anya­gi hozzájárulás ígéretével együtt hangzottak el. Ez a tény szembetűnően bizo­nyítja, a község lakossága nem kívülről nézi lakóhelye dol­gait, nem vár minden megol­dást a tanácstól. Terítékre kerültek kellemet­len dolgok is. Például az, hogy a nemré­gen helyreállított tanácsi lakás jobban beázik, mint korábban; egyre többször öntik ki a szennyvizet az utcára. Szigo­rúan el kell járni azokkal szemben — volt az egyöntetű vélemény —, akik megszegik a társadalmi együttélés elemi szabályait. A község bizonyos körzetei­be, ahol kétségtelenül nagyon rosszak az utak, némely fuva­ros csak felárral hajlandó a tüzelőt szállítani. Ezeket az utakat sürgősen rendbe kell hozni, hiszen ide — szükség esetén — még a mentők sem mehetnek be. Elmarasztalták a tanácsot amiatt is, mert nem taikarít- tatta el a havat. Végre-vala- hára most már tényleg intéz­kedni kellene a községet ket­téválasztó és órákig zárva tar­tó sorompó ügyében. Némely vendéglőket sem ártana ala­posabban ellenőrizni. Kellene mozi, könyvesbolt, bútorüzlet, benzin- és olajkút. Néhány házig még nem jutott el a víz­vezeték, de olyan is akad, ahol még villany sincs. Természetesen, mindez nem megy máról holnapra. Bár­mennyire is kívánatos volna, egy csapásra nem láthat­nak el szilárd burkolattal minden utcát. Az is tény, hogy Pécel utcái­nak majdnem egyharmada portalanított, néhány háztól eltekintve, teljes a gáz- és víz­hálózat. A község felében el­készült a csatornahálózat, bő­vítésére egyelőre nincs lehető­ség. Röviden összefoglalva, erről cseréltek eszmét a péceli falu­gyűlésen, ahonnan a résztve­vők minden bizonnyal azzal az érzéssel távoztak, hogy ja­vaslataikkal, észrevételeikkel hozzájárultak a főváros szom­szédságában levő település gondjainak megoldásához. K. I. Több szovjet traktor Tanfolyam a használóknak Az elmúlt évben fejeződött be a szovjet gyártmányú MTZ—80 és MTZ—82 trak­torok, illetve mcintkagé- peik vizsgálata a Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zetben. Ezek a traktorok az idén már nagyobb számban ke­rülnek hazai nagyüzemeinkbe. A traktorokkal most ismerked­nek meg szakembereink, egye­bek közt azon a tanfolyamon, amelyet ezen a héten tarta- ukk az MGI-ben. Az intézet műszaki tovább­képző irodája — az AGRO- TRÖSZT felkérésére — tartja az egyhetes tanfolyamot, ame­lyen a nagyüzemek műszaki vezetői hallhatnak a kétkerék- hajtású, hagyományos felépíté­sű MTZ—80 és a segédmellső- kerék-hajtású MTZ—82 traktor szerkezeti felépítéséről, alkal­mazási területéről és üzemelte­tési módjáról. Az előadásokon ismertetik az új traktorokkal gazdaságosan üzemelő munka­gépeket, így a többi közt kü­lön is szó esik szerepükről a gabona, a kukorica, a szálasta­karmányok, a cukorrépa és a burgonya termesztési technoló­giáiban. F. L Ne csak az utcán Mint arról Hajnal Irén, a TIT járási-városi szervezeté­nek titkára tájékoztatott, öt év alatt kétszeresére nőtt a já­rásban a TIT-tagok száma; 1972-ben 102 volt, jelenleg pe­dig már 206. Mind a csopor­tok, mind a taglétszám gyara­podása örvendetesen együtt járt a tevékenység javulásá­val. A TIT-ben ötévenként rendezik a közgyűléseket, amelyek éppen az idén lesz­nek esedékesek. A gödöllői já­rási-városi szervezet közgyű­lését március 20-án az agrár- tudományi egyetemen tartják, ahol értékelik az elmúlt évek munkáját, megtárgyalják a következő öt év tennivalóit és a szervezeti szabályzatnak megfelelően megtörténik az új elnökség megválasztása is. Az elmúlt öt év eredményei közé sorolható a járásban, hogy nőtt az érdeklődés a társadalmi és természettudo­mányi kérdések iránt, s bővült az olyan előadássorozatok iránti igény, amely világnéze­ti, politikai kérdésekről szól. A járási-városi TIT-szervezet tevékenysége 23 szakosztályra terjed ki. Figyelemre méltó az a rövid statisztika, amelyet már elkészítettek a beszámo­lóhoz, az öt év alatt megtar­tott előadásokról. A járás egé­szében 1972-ben 674, 1973-ban ről is szóltak. Sokáig az volt a TIT-előadá- sok szervezésének jeles műve­lője, aki nagy létszámú hall­gatóságot tudott megnyerni az előre meghirdetett program­hoz. Napjainkig e téren sokat változott a helyzet járásunk­ban is. Egyre ritkábbak azok’ az előadások, amelyek eseté­ben elsőrendű cél, hogy a hall­gatóság megtöltsön egy-egy nagy termet. Sokkal célrave­zetőbbnek látszik olyan komp­lex sorozatok szervezése, ame­lyeket 10—11 előadásra ter­veznek, s amelyeken valami­lyen speciális téma kerül „te­rítékre”, úgy hogy az előadást mindig konzultáció, személyes beszélgetés követi. Ehhez talán a legjobb, ha a csoportokban 25—30 ember vesz részt. Igaz, az ilyen szervezésben létre­jött előadássorozatok megtar­tása szívósabb munkát köve­tel a TIT-szervezetektől (hi­szen a munkahely, a község sokfajta érdeklődésének igé­nyét kell előbb jól felmérni), de megéri, hiszen a TIT fel­adatai között az egyik legfon­tosabb, hogy az ismeretter­jesztés a közösségek különféle igényeinek megfeleljen. Közel a gyakorlathoz A mondottakat példával is könnyű igazolni. Az elmúlt év őszén kezdődtek járásunk sok helységében a háztáji gazdál­kodással, a kiskertműveléssel foglalkozó TIT-előadások. Hasznos nyersanyagok Az aszódi MÉH-telepre havonta több száz mázsa rozsdás vasat és hulladékvasat szállítanak, melyet az iparban nyers­anyagként használnak majd fel. Jakab János elszállításra 80 kilogrammos papírbálákat présel a géppel. Ifi. Fekete József felvétele Érdemes belelapoznunk a gödöllői városi sportklub köz­gyűlése elé kerülő beszámoló­ba. Azértt is, hogy lássuk, mi mindennel kell lelkiismerete­sen és hozzáértően foglalkoz­nia egy sportegyesület vezető­ségének, és azért is, hogy a közönség megtudja, miről hallhat a február 28-án dél­után ötkor a KIOSZ Dózsa György úti székházéban kezdő­dő közgyűlésen. A sportkör ügyes-bajos dolgai iránt ér­deklődők az elmúlt években is szép számmal gyűltek össze a beszámolókon, s a sportbará­tokon, a pártoló tagokon és a versenyzőkön kívül rendszere­sen megjelentek a gyárak, üzemek, intézmények, a patro­náló szervek képviselői is. A közgyűlési beszámolótól mindenki azt várja, hogy ad­jon számot az elmúlt évben végzett munkájáról, a sport- egyesületnek az egyéb szer­vekkel fennálló kapcsolatai­ról. Őszintén kell szólni az anyagi támogatás és a muta­tott színvonal összefüggéseiről. Ügy látszik, hogy nem min­den múlik a pénzen, s annak ellenére, hogy a hozzájárulá­sok többnyire beérkeznek, mégsincs olyan előrelépés, mint amit a közönség elvár. Napirendre kerül az elnök­ség munkája, javaslatot tesz­nek az intéző bizottság meg­szüntetésére és szűkítik az el­nökség létszámát. A javasla­tokat érvekkel támasztják alá. Választ kapnak az érdeklődők arra is, hogy miként erősítik a GSC szakosztályait, s hogy mit kíván tenni a klub elnök­sége a tömegsport fejleszté­séért. A számvizsgáló bizott­ság a sportkör anyagi helyze­téről ad számot. Megvitatják a saját bevételek fokozásának lehetőségét és egyéb, a sport­kör életével összefüggő kérdé­seket. Remélhető, hogy az utcán és baráti beszélgetéseken el­hangzó kételyeket a közgyű­lésen is felvetik a sportbará- tok. Jó lenne, ha alaposan megbeszélnénk a dolgokat — városunk sportjának megerő­södéséért ! Cs. J. Fociról az egyetemen Sebes, Grosics és Nyilasi válaszol Sebes Gusztáv tart filmve­títéses élménybeszámolót szer­dán, 23-án 19 órakor az agrár- tudományi egyetem aulájában. Levetítik a 6:3-as és a 7:l-es magyar—angol, valamint az 1954-es világbajnokságon le­játszott magyar—brazil mér­kőzésről és a világbajnoki dön­tőről készült filmeket. Utána Sebes Gusztáv, Grosics Gyula és Nyilasi Tibor válaszol az érdeklődők kérdéseire. A dányiak is csatlakoztak Szélesítik az érdekeltsági rendszert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom