Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

1 XXI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1977. FEBRUÁR 23., SZERDA Szaktanácsadás, bérpermetezés A kiskerti termesztés támogatásáért Még üresek az istállók A tavalyi rendkívül aszályos időjárás folytán, kevés zöldség és burgonya termett a szövet­kezetek földjein és a háztáji kiskertekben. E fontos termé­nyek ezért most néha a hiány­cikkek listájára kerülnek, bár a kereskedelem nagy erőfeszí­téseket tesz a megfelelő ellátás megszervezésére. A helyzet ja­vítására állami intézkedések születtek, amelyek külön fog­lalkoznak a háztáji gazdálko­dás fejlesztésével. Ennek fi­gyelembevételével döntött a gödi Dunamenti Mezőgazdasá­pi Termelőszövetkezet a kis­kerti termesztés támogatásáról. — Szövetkezetünk nagy te­rületen gazdálkodik — mondja Antal György háztáji agronó- mus. — Döntésünk meghoza­talakor nem is annyira a tsz- tagokra gondoltunk, mint in­kább az üzemekben, intézmé­nyekben dolgozókra, akik mun­ka után, a ház körüli néhány száz négyszögölön kertészked­nek. Sokan foglalkoznak közü­lük gyümölcs-, zöldség- és vi­rágtermesztéssel. Az igények felmérésére a szövetkezet vezetősége kér­dőívet készített: a 3 ezer példányból ezret a tagok kapnak, a többit a szövet­kezeten kívüli érdeklődők között osztják szét. Bizonyára kedvező visszhang­ra talál ez a kezdeményezés, hiszen kiskertek igénylésére, az évek folyamán azonban csökkent az érdeklődés. Tavaly például mindössze 13 hektárt kértek, s abba is leginkább kukoricát 1 vetettek. Most a szövetkezet vezetői felajánlották, hogy ha az igénylők az 509— 1000 négyzetméteres föld­jeiken zöldséget termel­nek, gépekkel, vegyszerek­kel segítik munkájukat. — A gyakorlati támogatáson túl. elsősorban szakmai taná­csainkkal állunk az érdeklő­dők rendelkezésére — folytat­ja Antal György. — A gödi kertbarátok klubjában például tíz előadásból álló TIT-soroza- tot szerveztünk. A helyi mű­velődési házban tartott ismer­tetőkre sokan kíváncsiak, ami nem is csoda, hiszen népszerű ás fontos témákkal foglalko­zunk, a fák metszésével, a sző­lőik és rózsák fajtaismerteté­sével, a dísznövények gondo­zásával, a gazdasági növények termesztésével. Meghívjuk egy későbbi előadásunkra a tanács vb-titkárát. is, aki a magyköz- j ség életéről számol be, a ren- : dezvények tehát, a szakmain túl, az általánosabb, helyi igé- j nyéknek is igyekeznek megfe­lelni. A szövetkezet új szolgálta­tása lesz az idén a bérperme­tezés. Bárki megrendelheti, s a dunakeszi kertbarátok által, hiszen például Dunakeszin eredményesen működik a kert­barátok köre, amelynek eddig 900 tagja van. Terjed a kert­barátmozgalom Gödön is: a nemrég megalakult klubban jelenleg már több mint szá­zan tevékenykednek. Persze, a szakemberek a tsz- tagokat is szeretnék ösztönöz­ni: lehetőségük van háztáji j szakszerűen elkészített per- ! metlevet hozzáértő emberek szórják ki a gyümölcsösökben. Az így elvégzett munka gyors és biztonságos, s ami a leg­fontosabb. olcsó. Egy kétszáz négyszögöles telek bepermez- tetése mindössze 123 forint. A közös gazdaság jelentős üzlethálózattal rendelkezik a környéken. Hol van már a hó? Vácott és a járás többi részén, bizony, már sehol sincs az idei hóból. Sőt, szakad az eső. Éppen azért, epés megjegyzések kísérik a Budapestről és Vácról a Börzsönybe igyekvő túristá­kat, akik sokszor bokáig érő sarat dagasztva mennek Nagyhi- ciegh egyre. \ Pedig, mint képünk is mutatja a téli sportok szerelmesei­nek van igazuk: a múlt hét végén is kiváló havon síelhettek, szánkózhattak Nagyhideghcgy vendégei. Cserny Péter felvételei Dunakeszin és Gödön ösz- szesen három boltja fog­lalkozik zöldség- és gyü­mölcsértékesítéssel, de ter­mékeket is átvesz. Tavaly például mintegy 25 mázsa gyümölcsöt, 3 mázsa zöldséget és 25 ezer tojást vá­sárolt fel a kistermelőktől. A tsz-nek négy virágüzlete mű­ködik, s most tervezik egy újabb megnyitását is. — Az állattenyésztést ugyan­csak szeretnénk ösztönözni — magyarázza a háztáji agronó- mus. — Kérdőívünkön igyek­szünk választ kapni arra, há­nyán és kik tartanak otthon szarvasmarhát, nyulat, 'sertést, kacsát, méheket, galambot, tyúkot? Számukra nemcsak a piac gondját akarjuk meg­szüntetni, hanem a szaporító­állomány beszerzését is meg akarjuk könnyíteni nekik. Szö­vetkezetünk, igények esetén, takarmányt is ad. Elsősorban a tojástermelést ösztönözzük. Már az év elején körülbelül 560 sertésre megkötötték a szerződést a tagok és az ér­deklődők, de ez a szám várha­tóan még emelkedik. A tava­lyi koca-süldő akció is sikeres volt, bár akkor a szerződők­nek 4 ezer 600 forintot kellett fizetniük a tenyészállatokért. Az idén a húsipari vállalat ezt az összeget megelőlegezi, s a vágóállatok átadásakor von­ja le. A szerződés szerint, a gaz­dák 25 forint 50 fillért kapnak a hús kilójáért, az időszaki felár további egy forint, s ha valaki húsznál több állatot ad át, a nagy­üzemi felárat is megkapja. Többen fordultak kéréssel a szövetkezet vezetőihez: a köz­ségekben sok Istálló áll jelen­leg üresen, vannak, akik sze­retnének szarvasmarha-hizla­lással és tejtermeléssel foglal­kozni, az igény azonban, a Pest-környéki Szarvasmarha- tenyésztő Egyszerű Gazdasági Együttműködés vezetőinek el­zárkózása miatt, nem elégít­hető ki, bár a gödiek vállal­nák, hogy legelőt, takarmányt és szalmát korlátlanul adnak. Megszerveznék a tej és hús át­vételét is. Az előzetes felmé­rések szerint, egyelőre 20 nö­vendékállatot hizlalnának és tízet a tejtermelésben haszno­sítanának a jelentkezők. Jó lenne tehát, ha a PSZEG Együttműk "dés vezetői az egyéni gazdákkal is együtt­működnének. Furucz Zoltán Segédmunkásból — igazgató Negyvennyolc év a fonógyárban A könnyűipar kiváló dolgozója Baráti hangulatú ünnepség színhelye volt a Hazai Fésűs­fonó- és Szövőgyár Váci Gyá­rának művelődési terme. Mun-' katársai, az üzem dolgozói kö­szöntötték Vuklovszky Jánost, a nyugdíjba menő igazgatót. Az ünnepségen ott voltak a HFSZ központi gyárának vezetői és nagyon sokan a fonógyári nyugdíjasok népes táborából is. ★ Az ünnepelt egyik munkatár­sa, Gönczöl Lajos fonödaveze- tő méltatta a nyugdíjba vonu­ló munkásságát, Vuklovszky János 48 évet dolgozott Vác egyik legrégebbi textilüzemé­ben. t 1928-ba'n, Váci Fonógyár néven létesült, az üzem, az ak­kor még külterületnek számító Rádi úton. A 14 éves fiú már az építkezés körül segédkezett, s amikor az új üzemben, hat kártolóval és nyolc fonógéppel, megkezdődött a munka, neki is kedve támadt a textilszakmá­hoz. Segédmunkásként kezdte. Ér­dekelték a gépek, a sebesen forgó orsók, a hosszan kígyó­zó gyapjúfonalak. Tanult, fi­gyelt, sokszor bennmaradt munkaidő után is, és elsajátí­totta a sok érdekességet rejtő szakma minden fortélyát. Gönczöl Lajos méltatja a nyugdíjba vonuló munkásságát. Bal­ról az első Vuklovszky János. 1948-ban, a felszabadulás, majd a nagyüzemek államosí­tása után, rohamos fejlődés következett az akkori Váci Fo­nógyárban is. Az államosítást követő időszakban már 15 kár­toló és 13 fonógépen gyártot­ták a textilfonalat. Üj-Zéland- ból, Argentínából érkezett a nyersanyag, de már jelentke­zett a hazai műszál is; 1963- ban a termelés 1200 tonna, a dolgozók létszáma három és félszáz volt. A termelés növekedésével párhuzamosan, a dolgozók érezték a velük való törődést, a róluk való gondoskodást is. Kultúrházat, öltözőt, mosdót, ebédlőt kaptak.. Mindig virá­gos volt a fonógyári udvar. A Váci Fonó kézilabdacsapata felkerült a legjobb vidéki együttesek közé. 1963-ban Vuklovszky Jánost kinevezték annak a gyárnak az élére, amelyben, valamikor se­gédmunkásként kezdte pálya­futását. Az igazgatói szoba fa­lán lévő oklevelek, elismerő Gyimesi Sándor felvétele iratok bizonyítják, hogy ered­ményes munkát végzett a fo­nógyári kollektíva. ★ Gönczöl Lajos szavainak el­hangzása után Sári Sándor, a HFSZ vezérigazgatója átadta A könnyűipar kiváló dolgozó­ja kitüntetést az ünnepeltnek. Marcsók János, a gyári pártve­zetőség titkára megköszönte a sok éves mozgalmi munkát, s egészséget, még sok-sok boldog évet kívánt a megilletődve bú­csúzó igazgatónak. Papp Rezső Göd fejlesztéséért Öregek napközi otthona, tatarozások NEMCSAK HIVATÁSSZERŰEN A 75 munkást foglalkoztató gödi költségvetési üzem ta­valy mintegy 8 és fél millió POSTALÁDÁNKBÓL \ lakosság érdekét szolgálja az útelzárás Koczuba János szobi olva­sóink panaszos leveleit küldött szerkesztőségünkbe. Leírja, hogy a község lakói­nak örömére, tavaly végre el­készült az addig közlekedésre alig alkalmas Malinovszkij úti vasúti aluljáró új útburkolata, de az öröm hamar ürömmé változott. Az útjavítás, után ugyanis az alagút mindkét ol­dalára kitették a táblát, amely szerint, az autóbuszokon és kerékpárokon kívül, minden jármű forgalma tilos azon a szakaszon. — Az intézkedés — mint ír­ja —, nagy felháborodást vál­tott ki a nagyközség, elsősor­ban a környékbeli utcák lakói körében. A felháborodásnak az az oka, hogy az érintettek most csak 2—3 kilométeres kerülővel juthatnak szénhez és fához, ami igencsak megdrá­gítja a fuvardíjat. Ez az in­tézkedés több üzemet és élel­miszerüzletet is hátrányosan érint. Az Árpád utca, melyben most a forgalom bonyolódik, nemcsak hosszabb, hanem Negyvenegy a városban és a járásban Miniambulanria — körzeti orvosoknak Háromnapos kurzuson tanulják meg használatát Negyvenegy váci és községi körzeti orvos és üzemorvos kap a közeljövőben abból, a MEDICOR Művek által készí­tett, speciális orvosi táskákból, melyekről a lap február 18-i számában már írtunk, s ame­lyek felszerelése lehetővé te­szi, hogy a mentők megérke­zéséig, elláthassák a legsúlyo­sabb állapotban levő betege­ket is. Eddig, bizony, előfordult, hogy megfelelő felszerelések hiányában, tehetetlenül kellett állniuk a betegágy mellett vagy egy-egy baleset színhelyén, mert nem állt rendelkezésük­re eszköz a bajbajutott sokk- talanítására, újraélesztésére, állapotának javítására. Az új orvosi táska, amelyben a sür­gősségi betegellátáshoz szüksé­ges valamennyi műszer és gyógyszer megtalálható, Vá­cott hat körzeti és négy üzem­orvos felszerelése közé tartozik majd a jövőben. A községek­ben a gyermekkörzeti orvosok szintén megkapják, és ott lesz a Dunakeszi Konzervgyár, valamint a Mechanikai Labo­ratórium üzemorvosi rendelő­jében is. Kezelésére háromnapos kur­zuson tanítják meg a körzeti orvosokat, e korszerű műsze­rek gyors és szakszerű haszná­lata ugyanis, az általános or­vosi ismereteken túl speciális technikai felkészültséget is kí­ván. A múlt hét közepén már tartottak egy bemutatót, me­lyen az orvosok megismerked­hettek a sürgősségi orvosi tás­ka használatának legfontosabb tudnivalóival. (b. h.) korszerűtlen és keskeny is, alig győzi a megnövekedőit forgalmat. Koczuba János végül leve­lében arra kérte a helyi taná­csot, hogy a község lakói kí­vánságának megfelelően, is­mét nyissák meg a forgalom előtt a Malinovszkij úti vasúti aluljárót. A levélre Himmer Lőrinc, a szobi nagyközségi tanács elnö­ke válaszolt: — A Koczuba János által ki­fogásolt útvonal nem a tanács, hanem a KPM Budapesti Köz­úti Igazgatóságának kezelésé­ben van. Többszöri kérésünk­re, az igazgatóság dolgozói végezték el tavaly az útjaví­tást. Munkálataikkal egy idő­ben szerettük volna megjavít­tatni az út két oldalán levő gyalogjárót is, mert nagyon rossz az állapota. Ezért a gya­logosok, érthető módon, az út­testen közlekednek. Javasoltuk az igazgatóságnak, hogy az utat a járműforgalom elől a gyalogosok érdekében zárja el. Az elzárás csak részben sike­rült, hiszen a Volán járatai továbbra is arra közleked­nek. Minderről a község lakos­ságát tanácstagi beszámolókon és falugyűlésen is tájékoztat­tuk. Sajnáljuk, hogy a levél­író egyiken sem vett részt. — Az aluljáró lezárása mi­att sem a kereskedelmi egysé­gek, sem az azon a területen levő vállalatok nem tiltakoz­tak. Az intézkedés a lakosság tüzelővel való ellátását sem gá­tolja, hiszen á tiltó tábla csak a gépkocsikra vonatkozik, a szenet pedig nagyrészt lovas fogatok szállítják. — Az említett Árpád úti útvonal elsődlegesen a rév megközelítésére szolgál. Fel­újítására már tavaly ígéretet tett a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. — Sajnáljuk, hogy Koczuba János éppen egy olyan intéz­kedést kifogásol, amelyet vá­lasztóink érdekében tettünk. Kérjük, hogy a jövőben is tá­mogassa a tanács munkáját észrevételeivel és javaslatai­val. Szívesen látjuk a tanács­üléseken is. forint értékű munkát végzett. Dolga a szemétszállítás, a csó­naktárolás, a strandok kar­bantartása, a parkok ápolása, de bevételé nagy része épí­tési tevékenységből ered. A múlt évben is jelentősen hozzájárult a község fejlesz­téséhez. Kialakította az új köztemetőt, elültetett 150 fe­nyőfát és 4 ezer cserjét. Ebédlőt épített az 1. számú is­kola napközi otthonának. A Béke úton régi tantermeket alakított át óvodának. Az idén folytatja ezt a munkát. Szo­ciális foglalkoztató céljára alakította át a régi Fácánt. Idei terveiben öregek nap­közi otthona, hét tanácsi la­kás építése és különböző ta­tarozások szerepelnek. Meg­rendelői közé tartozik a sza­di községi tanács is, amely négy új tanterem megépíté­sével akarja megbízni. Az üzem dolgozói nemcsak hivatásszerűen segítik a köz­ség fejlesztését. Ezt bizonyít­ja, hogy tavaly 150 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek, s hogy nyereségük­ből 80 ezer forintot utaltak át a göd-felsői iskola építésére. (r. s.) Fogászati ügyelet Március hatodikától, a Sző- nyi Tibor Kórház rende'őinté- zete vasárnap reggel 7-től este 7-ig fogászati ügyeletet tart az új kórházban. Az ügyeleti cél­ra kialakított rendelő elsőse­gély jellegű, tehát azok keres­hetik fel, akiknek éppen fáj a foguk. Ingyenes jogi tanácsadó A szakmaközi bizottság szer­vezésében, ingyes jogi tanács­adás lesz Vácott, a párt- és tömegszervezetek székházában (Lenin út 45.), február 24-én, holnap délután 5 órától: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja várja a taná­csot kérőket. Társastánctanfolyam. Feb­ruár 21-én, az általános isko­lák felső tagozatos növendé­keinek indított társastánctan­folyamot a Madách Imre Mű­velődési Központ Vácott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom