Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
1977. FEBRUÁR 23., SZERDA Kamiim Vízzel kerített otthon, rőzsehíddal Pest megyében lassan apad a belvíz A Kozák család házát tengerként veszi körül a víz A hétfői eső ellenére jelentősen csökkent kedd reggelre Pest megyében a belvízzel borított terület. Bohák Imre, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei szakasz- mérnökségének vezetője szerint február végére nemcsak a készültséget lehet megszüntetni, hanem a szivattyúk is levonulhatnak a földekről. Sajnos a hétfői eső nehezítette a munkát, mégis több, mint 2 ezer hektárt szabadítottak fel. Jelenleg 4600 hektár áll víz alatt, melyből 400 hektár a vetés, 150 az erdő, 1300 a szántó és 2800 a rét, legelő. Hét szivattyútelepet és 19 nagy teljesítményű szivattyút üzemeltetnek éjjelnappal a szakaszmérnökség és a víztársulás dolgozói. Tíz nap: 13 millió köbméter Másodpercenként 19,3 köbméter vizet emelnek át a csatornákba, illetve a Dunába, ami azt jelenti, hogy 10 nap alatt több, mint 13 millió köbmétert mozgattak meg. Döm- söd környékén a búza- és a rozsvetés, Bugyi térségében a rétek egy részét sikerült vízmentesíteni. Továbbra is megszakítás nélkül működnek a szivattyúk Dömsöd, Dabas és Tatárszentgyörgy környékéh. Üllőt sikerült megmenteni, a jelentések szerint egyetlen ház se került víz alá. Szerencsére a Dunán is levonult az árhullám, a Soroksári Duna-ág befogadja a csatornák vizét. Feigl István kirendeltségvezetővel megnéztünk néhány szivattyútelepet. Bugyi község szélén, a 24-es csatorna mellett még most is hatalmas területen csillog a víz. Másfél héttel ezelőtt a Tessedik Tsz 180 hektár búzája állt víz alatt, most legföljebb 40—50 hektár, de hamarosan ez is szárazra kerül. — Ez az egyik érdekességünk — mutatja a 31-es csatorna partján a kirendeltség- vezető. — A fenék alatt 160 centi átmérőjű poliészter cső vezet át Kunszentmiklós és Szabadszállás felé a 30-as csatornába. Ott most nagyon sok az elöntött terület, visszaszivattyúzzuk ide a vizet. Nyáron ebből a csatornából öntözik a környék mezőgazda- sági területeit, hiszen anélkül minden kiég. Alig fél méter a termőtalaj, alatta agyag húzódik. Hajdan ez csak szikes legelő volt, most kukoricát termelnek rajta. Szivattyútelep Szúnyog-pusztán A Szúnyog-pusztai szivaty- tyútelep 11 kilométerre van a Soroksári-Dunától. — Innét egyenesen a Dunába emeljük át a csatorna vizét — mondja Domin Kálmán telepvezető. — Február 9-e óta éjjel-nappal üzemel mindkét gépegységünk, másodpercenként 6 köbméteres teljesítménnyel. Dunaharasztitól Ta- társzentgyörgyig mintegy 440 négyzetkilométer belvízét gyűjtjük össze és továbbítjuk a Dunába. — Műszaki hiba? — Egyszer volt egy rövid áramkimaradás, de különben semmi. Jók ezek a magyar szivattyúk, 8 ezer órát is elmennek javítás nélkül. A régebbi robbanómotorosokkal bizony sok baj volt. Mi iMl Nagy teljesítményű szivattyú emeli Át a vizet a gyűjtőcsatornába. Nagy Iván felvételei — Okozott-e többletmunkát a hétfői eső? — Megéreztük a hatását, úgy 15—16 centit emelkedett a vízszint. Ennek ellenére ma már az egyik gép csak szakaszosan üzemel. A raktárunk viszont teljesen kiürült: húsz szivattyút szállítottunk ki a belvízzel borított területre. Dömsödön a Dózsa Tsz juh- hodálya körül még mindig szinte tengerként áll a víz. Egy hete teljesen el voltak zárva a külvilágtól. A 33-as csatorna környékén még most is majdnem félméteres víz borítja a legelőt. A kiskunlacházi határban az árapasztó csatorna mellett találtuk a kirendeltség Kossuth szocialista brigádját. Járvás Gábor brigádvezető irányításával éppen az egyik rakoncátlan szivattyú beindításán ügyködtek. — Három éve volt itt utoljára ekkora víz — bök a brigádvezető a napsütésben csillogó földekre. — Ameddig a szem ellát, itt minden víz alatt volt, 40 hektár vetés, 30 szántó, 85 rét... Most már azért látszik, hogy csináltunk valamit, igaz, hogy kétszer 12 órás műszakokat tartottunk, néha a szél is majd bele vitt bennünket a csatornába, de hát ez a dolgunk... A tanács segítséget ajánl Kiskunlacházán a Szabadság utca egyik oldala a vályogvető. Mintegy 2,5—3 méterrel alacsonyabban fekszik, mint az utca másik oldala. Belvizes, zsombékos terület, mint mondják, mindig meglátogatja a víz. Egyetlen engedély nélkül, saját kezűleg épített ötször öt méteres kis ház áll a tó közepén, ebben lakik 10 gyermekével Kozák János és felesége. A legidősebb gyerek 19 éves, a legkisebb még ka- ronülő. Rozsét és ládákat raktak le, ezen az alkalmi pon- tonhídon közlekednek. A házikó életéért egy lyukas garast se adnék. Bármelyik pillanatban összedőlhet. — Meddig várnak még? Miért nem költöznek ki? — kérdezte a családfőt kísérőm, aki nap mint nap megfordul náluk: — Még gondolkodom. Ma behívattak a tanácshoz, ajánlottak egy házat itt a szomszéd utcában, két szoba, konyha, kamra, mellékhelyiségek ... Százezer forintot adna hozzá kölcsönként az OTP is. Ügy tudom, 140 ezret kérnek érte __ Nem tudom, no me g kell gondolni. Holdap kell választ adnom a tanácsnak. Nehéz megválnom ettől, magam építettem. Igaz, hogy teljesen átázott mind a négy fal, de hát ketten keresünk a családban, a többi gyerek még kicsi. Nem tudom, mit csináljak. A falak egyre vizesebbek lesznek, s a víz egyelőre nem lesz kevesebb. Nem sok idő marad a gondolkodásra! T. Ágoston László Ébredeznek az alvó települések A megyei tanács közművelődési, közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága a monori járás eredményeiről és g ondjairól Javuló tárgyi feltételek Korábban, éppen mezőgazda' sági jellegéből adódóan, a mo- nori járást alvó járásnak nevezték az ott élő emberek, mert a keresőképes lakosság hetven százaléka a főváros gyáraiban és üzemeiben dolgozott s haza jószerivel csak aludni jártak. Ez a helyzet annak ellenére sem változott, hogy az elmúlt tervidőszakban tizenegy új ipari üzem telepedett meg o járás területén. Az ipar bővülése nem az eljárókat hozta haza, hanem főleg az addig háztartásban dolgozó nők munkába állítását segítette elő. E speciális helyzetből fakadnak a közművelődés nehézségei is. A munkát nehezíti, hogy a járás dolgozóinak műveltségi szintjéről — éppen az ingázók nagy számának következtében — csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre. Azt tudják, hogy a bejárók közül hányán látogatják a járás területén tevékenykedő művelődési intézményeket, azt viszont nem, hogy a harminchétezer bejáró közül hányán vesznek részt a munkahelyi közművelődésben s azt sem, hányán tanulnak az üzemekben szervezett oktatási formákban. A lakóhelyi közművelődés egyik alapvető feltétele a jól felszerelt, gazdag s az igényekhez igazodó programokat kínáló művelődési ház. E tekintetben nagyot léptek előre az elmúlt időszakban. A monori művelődési ház kettő, az üllői egy klubhelyiséggel bővült. Bányán új klubkönyvtár, Ecseren új művelődési ház kezdte meg működését. Pinceklub nyílt a A munka tárgyi feltételei tehát javultak. És nőtt az intézmények anyagi támogatása is. Tavaly a művelődési házak már 1 millió 700 ezer forintot kaptak a tanácsoktól és ezt az összeget további 300 ezer forinttal toldották meg a járás üzemei és gazdaságai. A jelentősen javuló tárgyi és anyagi feltételek eredményeként sokszínűbbé, tartalmasabbá vált a művelődési házak programja, így például egy esztendő alatt 522 ismeretterjesztő előadást tartottak 22 500 hallgató előtt. Több az irodalmi színpad és a klub s az amatőr művészeti együttesek száma 53-ra emelkedett. Nem egy közülük elismerésre méltó eredményt ért el. A vecsési vegyeskórus például aranykoszorús fokozatot szerzett a minősítő Versenyen, s az NDK-ban is nagy sikerrel vendégszerepeit S ugyancsak elismerés kísérte a maglódi röpülj páva kör műsorát a csehszlovákiai nemzetközi folklór fesztiválon. Mindezek mellett jutott erő a közművelődési könyvtárak fejlesztésére is. Nemcsak a könyvtári szolgáltatóhelyek száma emelkedett, hanem a meglévő felújítására, korszerűsítésére és bővítésére is milliókat fordítottak. Nem véletlenül, hiszen a könyvtár az általános iskola mellett a köz- művelődés alapintézménye. Tevékenysége nélkülözhetetlen eszköze nemcsak az általános és a szakmai műveltség fejlesztésének, hanem a politikai- világnázeti nevelésnek is. A járás könyvtárai nemcsak kívül-belül csinosodtak, lényegesen bővült választékúk Is. Ma már 163 ezer kötet áll a járás könyvtáraiban a tizenötezer beiratkozott olvasó rendelkezésére. Szoros kapcsolat az üzemekkel Mindez jól bizonyítja, hogy a művelődési lehetőségek választéka nemcsak bővült, hanem egyre jobban igazodott is a járásban élő emberek igényeihez. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak például a szocialista brigádokra. Ezt a munkát legkorábban Gyomron kezdték el. ahol évről évre megrendezik a munkásfiatalok találkozóját, a munkás ifjúsági klubok tapasztalatcseréjét. Tavaly a gyömrői szocialista brigádok találkoztak egymással s vitatták meg: mikor eredményes a szocialista brigádok kulturális vállalása. A választ' így fogalmazták meg: a kulturális vállalás akkor eredményes, ha az tartalmasabbá, sokszínűbbé, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A járás népművelői ma már maglódi, úri, üllői művelődési házban. Felújították és korszerűsítették a mendei, vecsési, üllői, péteri, pilisi és úri művelődési házat. n JLVI IXo ftr&UIIOUl/CbUli IIÜU, mind gyakoribb látogatók a helyi üzemekben, gazdaságokban, ahol elsősorban a szocialista brigádokat keresik fel. Nemcsak tanácsokat adnak a kulturális vállalásokat illetően, A városokban és a székhely nagyközségekben Tervszerű!]!), tartalmasai]!] népfrontbízottsági munka Az átszervezés tapasztalatairól tárgyalt a MNF Pest megyei elnöksége A Hazafia*- Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi ülésén — Kovács Antalnénak, a megyei bizottság titkárának előterjesztésében — két fontos szervezeti kérdésről tárgyalt. Mint ismeretes, a VI. népfrontkongresszus előkészítése során Pest megye 51 nagyközségében is újjáválasztották a helyi népfrontbizottságokat. Ezek munkáját értékelte most az elnökség, megállapítva, hogy az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével mindenütt egyre hatékonyabban töltik be szerepkörüket, s eredményesen dolgoznak a kongresszusi állásfoglalás végrehajtásán. A helyi közélet fejlődéséről, növekvő színvonalon gondoskodnak, tevékenyen részt vesznek a község- fejlesztési tervek kidolgozásában és megvalósításában. Különösen Nagymaroson, Ve- csésen, Veresegyházon tapasztalhatók jó példái ennek. A megnövekedett feladatok ellátásához ugyanakkor — különösen a legnagyobb létszámú községekben — új munka- módszerekre van szükség. Ennék megfelelően körzeti bizottságokat. lakóbizottságokat kívánnak szervezni Érden, Dunakeszin, Budaörsön, Szigetszentmiklóson, több helyen pedig olyan munkabizottságokat, amelyek sokoldalúan tudják segíteni a népfront helyi elnökségeinek és a tanácsi bizottságoknak a munkáját Ugyancsak a VI. népfront- kongresszusira való felkészülés időszakában következett be változás — mint ismeretes — a népfrontbizottságok szervezeti felépítésében. A városi és a járási székhely, nagyközségi bizottságok tartalmi munkájának megjavítását szolgálta, hogy megszűntek a járási bizottságok, és így a községi bizottságok irányítása a megyei bizottság hatáskörébe került. Most a népfront megyei elnöksége megtárgyalta, hogy milyen eredményekkel járt az átszervezés, hogyan dolgoznak a járási székhely nagyközségi és a városi bizottságok. Megállapították, hogy munkájuk terv- szerűségében és tartalmában is kedvezően fejlődött és a kialakított programterveik rendszerességében új, jó módszerek alakultak ki. A legtöbb helyen előtérbe került a település egészét érintő, a politikai, gazdasági, kulturális feladatok segítését szolgáló konkrét tennivalók meghatározása, és a részvétel bennük. Előnyösen alakult a társadalmi bizottságok szerepe is a járási székhely nagyközségekben. Általuk olyan társadalmi bázis jött létre, amely megfelelő segítséget tud adni a választott testületek eredményesebb munkájához. Az eltelt nyolc hónap alapvetően kedvező tapasztalatai mellett természetesen jelentkeznek még problémák is, amelyek együttesen szabják meg a további feladatokat. A népfront Pest megyei elnöksége mindenekelőtt azt tartja fontosnak,, hogy a városi és a járási székhely nagyközségi bizottságok erősítsék a körzeti népfrontbizottságok és a lakóbizottságok együttműködését, a lakótelepek fejlődésével pedig újabb lakóbizottságokat< körzeti bizottságokat alakítsanak. Hasonlóan fontos a választott testületek irányításával, a társadalmi bizottságok részvételével az együttműködés erősítése valamennyi társadalmi és tömegszervezettel. A nagyközségek életében mindezekkel egyelőre még csupán egy folyamat kezdetén vagyunk, de — mint a megyei elnökség megállapította — e folyamat továbbfejlesztése egyre nagyobb hatékonysággal bontakozik ki szocialista társadalmunk érdekében. Amegyei elnökség a két előterjesztés megvitatása és jóváhagyása után áttekintette az 1976. évi települést fejlesztő társadalmi munkaverseny helyzetét. A helyezést elért települések jutalmazására a közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottságával közösen hoznak döntést. hanem segítenek azok teljesítésében is, olyanformán, hogy a vállalásokhoz kapcsolódó programokat szerveznek. A járás népművelői kapcsolatot keresnek azokkal a fővárosi üzemekkel is, amelyekben a legtöbb helyi lakos dolgozik. E kapcsolatok célja, hogy a művelődési ház és az üzem közös közművelődési programokat állítson össze a dolgozók számára. A munkahelyen és. a lakóhelyen egyaránt. E kapcsolatalakításnak egyik fontos állomása volt az a nagyszabású program, amelyet a monori járás bejáró dolgozói számára rendeztek az elmúlt év nyarán a kőbányai Pataky István Művelődési Központban. Hogy miért éppen itt? Mert a monori járás ingázóinak többsége a kőbányai gyárakban és üzemekben dolgozik. Az egésznapos program keretében ankétot rendeztek a bejárók közművelődéséről, megvitatták, miként kapcsolódhatnak be mind többen a Mindenki iskolája akcióba. A tanácskozásokat követően közös sport- és kulturális műsorokat rendeztek. Az adott lehetőségekhez képest egyre tartalmasabb lesz a monori járásban is a közművelődést, amit csak segít az a szerződés, amelyet tavaly tavasszal kötöttek a nagykátai, dabasi, ráckevei és ceglédi járással a szellemi erők fokozottabb összefogása érdekében. A bizottságok érdemi vita után az írásbeli beszámolót s annak szóbeli kiegészítését elfogadták. Ezt követően tájékoztató jelentés hangzott el ff megyei diákparlamentek és a fiatal pedagógusok, népművelők parlamentjének tapasztalatairól. A tanácskozás dr. Csicsay Iván zárszavával fejeződött be. Prukner Pál taosav-sziflipozion A fehérjeprogram sikeres megvalósításához különösen fontos feladat az olcsó takarmány előállítása, ezért a kutatók erőteljesen foglalkoznak az állati táplálék fehérjeösszetevője, az aminósavak mesterséges előállításának lehetőségeivel. Az Állattenyésztési Kutató Intézet szervezésében kedden a Kertészeti Egyetem dísztermében megkezdődött nemzetközi szimpozion témája is az aminosav. A tanácskozáson 20 ország — közöttük hat KGST-ország — szakemberei vesznek részt. A háromnapos tanácskozáson a távlati kutatási feladatokat is meghatározzák, ennek során a hazai intézetekben a pulyka, a lúd, a nyúl és a bárány számára kell kidolgozni az eddigieknél korszerűbb összetételű tápokat. Tegnap délelőtt Monoron tartotta kihelyezett együttes ülését a Pest megyei Tanács közművelődési, valamint közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága. A tanácskozáson részt vett a monori járás országgyűlési képviselője, dr. Varga János és Mód Aladámé, az Országos Közművelődési Tanács tagja is. Dr. Csicsay Ivánnak, a j megyei tanács elnökhelyettesé- i nsk vezetésével a két bizottság I megtárgyalta a monori járási hivatal írásbeli beszámolóját a közoktatási, közművelődési, ifjúságpolitikai és sporthatározatok végrehajtásáról, az ipari, mezőgazdasági nagyüzemek közművelődési tevékenységéről, kulturális alapjainak fel- használásáról. Az írásbeli jelentést dr. Bencsik Mihálynak, a járási hivatal elnökének szóbeli beszámolója egészítette ki.
