Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

1977. FEBRUÁR 23., SZERDA Kamiim Vízzel kerített otthon, rőzsehíddal Pest megyében lassan apad a belvíz A Kozák család házát tengerként veszi körül a víz A hétfői eső ellenére jelen­tősen csökkent kedd reggelre Pest megyében a belvízzel bo­rított terület. Bohák Imre, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei szakasz- mérnökségének vezetője sze­rint február végére nemcsak a készültséget lehet megszüntet­ni, hanem a szivattyúk is levo­nulhatnak a földekről. Sajnos a hétfői eső nehezí­tette a munkát, mégis több, mint 2 ezer hektárt szabadí­tottak fel. Jelenleg 4600 hek­tár áll víz alatt, melyből 400 hektár a vetés, 150 az erdő, 1300 a szántó és 2800 a rét, legelő. Hét szivattyútelepet és 19 nagy teljesítményű szi­vattyút üzemeltetnek éjjel­nappal a szakaszmérnökség és a víztársulás dolgozói. Tíz nap: 13 millió köbméter Másodpercenként 19,3 köb­méter vizet emelnek át a csa­tornákba, illetve a Dunába, ami azt jelenti, hogy 10 nap alatt több, mint 13 millió köb­métert mozgattak meg. Döm- söd környékén a búza- és a rozsvetés, Bugyi térségében a rétek egy részét sikerült víz­mentesíteni. Továbbra is meg­szakítás nélkül működnek a szivattyúk Dömsöd, Dabas és Tatárszentgyörgy környékéh. Üllőt sikerült megmenteni, a jelentések szerint egyetlen ház se került víz alá. Szerencsére a Dunán is levonult az árhul­lám, a Soroksári Duna-ág be­fogadja a csatornák vizét. Feigl István kirendeltség­vezetővel megnéztünk néhány szivattyútelepet. Bugyi község szélén, a 24-es csatorna mel­lett még most is hatalmas te­rületen csillog a víz. Másfél héttel ezelőtt a Tessedik Tsz 180 hektár búzája állt víz alatt, most legföljebb 40—50 hektár, de hamarosan ez is szárazra kerül. — Ez az egyik érdekessé­günk — mutatja a 31-es csa­torna partján a kirendeltség- vezető. — A fenék alatt 160 centi átmérőjű poliészter cső vezet át Kunszentmiklós és Szabadszállás felé a 30-as csa­tornába. Ott most nagyon sok az elöntött terület, visszaszi­vattyúzzuk ide a vizet. Nyáron ebből a csatornából öntözik a környék mezőgazda- sági területeit, hiszen anélkül minden kiég. Alig fél méter a termőtalaj, alatta agyag hú­zódik. Hajdan ez csak szikes legelő volt, most kukoricát termelnek rajta. Szivattyútelep Szúnyog-pusztán A Szúnyog-pusztai szivaty- tyútelep 11 kilométerre van a Soroksári-Dunától. — Innét egyenesen a Duná­ba emeljük át a csatorna vi­zét — mondja Domin Kálmán telepvezető. — Február 9-e óta éjjel-nappal üzemel mindkét gépegységünk, másodpercen­ként 6 köbméteres teljesít­ménnyel. Dunaharasztitól Ta- társzentgyörgyig mintegy 440 négyzetkilométer belvízét gyűjtjük össze és továbbítjuk a Dunába. — Műszaki hiba? — Egyszer volt egy rövid áramkimaradás, de különben semmi. Jók ezek a magyar szivattyúk, 8 ezer órát is el­mennek javítás nélkül. A ré­gebbi robbanómotorosokkal bizony sok baj volt. Mi iMl Nagy teljesítményű szivattyú emeli Át a vizet a gyűjtőcsatornába. Nagy Iván felvételei — Okozott-e többletmun­kát a hétfői eső? — Megéreztük a hatását, úgy 15—16 centit emelkedett a vízszint. Ennek ellenére ma már az egyik gép csak szaka­szosan üzemel. A raktárunk viszont teljesen kiürült: húsz szivattyút szállítottunk ki a belvízzel borított területre. Dömsödön a Dózsa Tsz juh- hodálya körül még mindig szinte tengerként áll a víz. Egy hete teljesen el voltak zárva a külvilágtól. A 33-as csatorna környékén még most is majdnem félméteres víz bo­rítja a legelőt. A kiskunlacházi határban az árapasztó csatorna mellett ta­láltuk a kirendeltség Kossuth szocialista brigádját. Járvás Gábor brigádvezető irányítá­sával éppen az egyik rakon­cátlan szivattyú beindításán ügyködtek. — Három éve volt itt utol­jára ekkora víz — bök a bri­gádvezető a napsütésben csil­logó földekre. — Ameddig a szem ellát, itt minden víz alatt volt, 40 hektár vetés, 30 szán­tó, 85 rét... Most már azért látszik, hogy csináltunk vala­mit, igaz, hogy kétszer 12 órás műszakokat tartottunk, néha a szél is majd bele vitt bennün­ket a csatornába, de hát ez a dolgunk... A tanács segítséget ajánl Kiskunlacházán a Szabadság utca egyik oldala a vályogve­tő. Mintegy 2,5—3 méterrel alacsonyabban fekszik, mint az utca másik oldala. Belvizes, zsombékos terület, mint mondják, mindig meglátogatja a víz. Egyetlen engedély nél­kül, saját kezűleg épített öt­ször öt méteres kis ház áll a tó közepén, ebben lakik 10 gyermekével Kozák János és felesége. A legidősebb gyerek 19 éves, a legkisebb még ka- ronülő. Rozsét és ládákat rak­tak le, ezen az alkalmi pon- tonhídon közlekednek. A há­zikó életéért egy lyukas garast se adnék. Bármelyik pillanat­ban összedőlhet. — Meddig várnak még? Miért nem költöznek ki? — kérdezte a családfőt kísérőm, aki nap mint nap megfordul náluk: — Még gondolkodom. Ma behívattak a tanácshoz, aján­lottak egy házat itt a szom­széd utcában, két szoba, konyha, kamra, mellékhelyi­ségek ... Százezer forintot ad­na hozzá kölcsönként az OTP is. Ügy tudom, 140 ezret kér­nek érte __ Nem tudom, no me g kell gondolni. Holdap kell választ adnom a tanácsnak. Nehéz megválnom ettől, ma­gam építettem. Igaz, hogy tel­jesen átázott mind a négy fal, de hát ketten keresünk a csa­ládban, a többi gyerek még kicsi. Nem tudom, mit csinál­jak. A falak egyre vizesebbek lesznek, s a víz egyelőre nem lesz kevesebb. Nem sok idő marad a gondolkodásra! T. Ágoston László Ébredeznek az alvó települések A megyei tanács közművelődési, közoktatási és ifjúságpolitikai bizottsága a monori járás eredményeiről és g ondjairól Javuló tárgyi feltételek Korábban, éppen mezőgazda' sági jellegéből adódóan, a mo- nori járást alvó járásnak ne­vezték az ott élő emberek, mert a keresőképes lakosság hetven százaléka a főváros gyáraiban és üzemeiben dolgozott s haza jószerivel csak aludni jártak. Ez a helyzet annak ellenére sem változott, hogy az elmúlt tervidőszakban tizenegy új ipari üzem telepedett meg o járás területén. Az ipar bővülé­se nem az eljárókat hozta ha­za, hanem főleg az addig ház­tartásban dolgozó nők munká­ba állítását segítette elő. E speciális helyzetből fakad­nak a közművelődés nehézségei is. A munkát nehezíti, hogy a járás dolgozóinak műveltségi szintjéről — éppen az ingázók nagy számának következtében — csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre. Azt tud­ják, hogy a bejárók közül há­nyán látogatják a járás terüle­tén tevékenykedő művelődési intézményeket, azt viszont nem, hogy a harminchétezer bejáró közül hányán vesznek részt a munkahelyi közművelődésben s azt sem, hányán tanulnak az üzemekben szervezett oktatási formákban. A lakóhelyi közművelődés egyik alapvető feltétele a jól felszerelt, gazdag s az igények­hez igazodó programokat kí­náló művelődési ház. E tekin­tetben nagyot léptek előre az elmúlt időszakban. A monori művelődési ház kettő, az üllői egy klubhelyiséggel bővült. Bá­nyán új klubkönyvtár, Ecseren új művelődési ház kezdte meg működését. Pinceklub nyílt a A munka tárgyi feltételei te­hát javultak. És nőtt az intéz­mények anyagi támogatása is. Tavaly a művelődési házak már 1 millió 700 ezer forintot kaptak a tanácsoktól és ezt az összeget további 300 ezer fo­rinttal toldották meg a járás üzemei és gazdaságai. A jelentősen javuló tárgyi és anyagi feltételek eredménye­ként sokszínűbbé, tartalmasab­bá vált a művelődési házak programja, így például egy esz­tendő alatt 522 ismeretterjesztő előadást tartottak 22 500 hall­gató előtt. Több az irodalmi színpad és a klub s az amatőr művészeti együttesek száma 53-ra emelkedett. Nem egy kö­zülük elismerésre méltó ered­ményt ért el. A vecsési vegyes­kórus például aranykoszorús fokozatot szerzett a minősítő Versenyen, s az NDK-ban is nagy sikerrel vendégszerepeit S ugyancsak elismerés kísérte a maglódi röpülj páva kör mű­sorát a csehszlovákiai nemzet­közi folklór fesztiválon. Mindezek mellett jutott erő a közművelődési könyvtárak fejlesztésére is. Nemcsak a könyvtári szolgáltatóhelyek száma emelkedett, hanem a meglévő felújítására, korsze­rűsítésére és bővítésére is mil­liókat fordítottak. Nem vélet­lenül, hiszen a könyvtár az ál­talános iskola mellett a köz- művelődés alapintézménye. Te­vékenysége nélkülözhetetlen eszköze nemcsak az általános és a szakmai műveltség fej­lesztésének, hanem a politikai- világnázeti nevelésnek is. A járás könyvtárai nemcsak kívül-belül csinosodtak, lénye­gesen bővült választékúk Is. Ma már 163 ezer kötet áll a járás könyvtáraiban a tizenöt­ezer beiratkozott olvasó ren­delkezésére. Szoros kapcsolat az üzemekkel Mindez jól bizonyítja, hogy a művelődési lehetőségek vá­lasztéka nemcsak bővült, ha­nem egyre jobban igazodott is a járásban élő emberek igé­nyeihez. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak például a szocialista brigádokra. Ezt a munkát legkorábban Gyomron kezdték el. ahol évről évre megrendezik a munkásfiatalok találkozóját, a munkás ifjúsá­gi klubok tapasztalatcseréjét. Tavaly a gyömrői szocialista brigádok találkoztak egymás­sal s vitatták meg: mikor ered­ményes a szocialista brigádok kulturális vállalása. A választ' így fogalmazták meg: a kultu­rális vállalás akkor eredmé­nyes, ha az tartalmasabbá, sokszínűbbé, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A járás népművelői ma már maglódi, úri, üllői művelődé­si házban. Felújították és kor­szerűsítették a mendei, vecsé­si, üllői, péteri, pilisi és úri művelődési házat. n JLVI IXo ftr&UIIOUl/CbUli IIÜU, mind gyakoribb látogatók a he­lyi üzemekben, gazdaságokban, ahol elsősorban a szocialista brigádokat keresik fel. Nem­csak tanácsokat adnak a kul­turális vállalásokat illetően, A városokban és a székhely nagyközségekben Tervszerű!]!), tartalmasai]!] népfrontbízottsági munka Az átszervezés tapasztalatairól tárgyalt a MNF Pest megyei elnöksége A Hazafia*- Népfront Pest megyei elnöksége tegnapi ülé­sén — Kovács Antalnénak, a megyei bizottság titkárának előterjesztésében — két fon­tos szervezeti kérdésről tár­gyalt. Mint ismeretes, a VI. nép­frontkongresszus előkészítése során Pest megye 51 nagyköz­ségében is újjáválasztották a helyi népfrontbizottságokat. Ezek munkáját értékelte most az elnökség, megállapítva, hogy az adottságok és a lehe­tőségek figyelembevételével mindenütt egyre hatékonyab­ban töltik be szerepkörüket, s eredményesen dolgoznak a kongresszusi állásfoglalás vég­rehajtásán. A helyi közélet fejlődéséről, növekvő színvo­nalon gondoskodnak, tevéke­nyen részt vesznek a község- fejlesztési tervek kidolgozá­sában és megvalósításában. Különösen Nagymaroson, Ve- csésen, Veresegyházon ta­pasztalhatók jó példái ennek. A megnövekedett feladatok ellátásához ugyanakkor — kü­lönösen a legnagyobb létszá­mú községekben — új munka- módszerekre van szükség. En­nék megfelelően körzeti bi­zottságokat. lakóbizottságo­kat kívánnak szervezni Ér­den, Dunakeszin, Budaörsön, Szigetszentmiklóson, több he­lyen pedig olyan munkabizott­ságokat, amelyek sokoldalúan tudják segíteni a népfront he­lyi elnökségeinek és a tanácsi bizottságoknak a munkáját Ugyancsak a VI. népfront- kongresszusira való felkészü­lés időszakában következett be változás — mint ismeretes — a népfrontbizottságok szer­vezeti felépítésében. A városi és a járási székhely, nagy­községi bizottságok tartalmi munkájának megjavítását szolgálta, hogy megszűntek a járási bizottságok, és így a községi bizottságok irányítá­sa a megyei bizottság hatás­körébe került. Most a nép­front megyei elnöksége meg­tárgyalta, hogy milyen ered­ményekkel járt az átszerve­zés, hogyan dolgoznak a járá­si székhely nagyközségi és a városi bizottságok. Megálla­pították, hogy munkájuk terv- szerűségében és tartalmában is kedvezően fejlődött és a ki­alakított programterveik rend­szerességében új, jó módsze­rek alakultak ki. A legtöbb helyen előtérbe került a tele­pülés egészét érintő, a politi­kai, gazdasági, kulturális fel­adatok segítését szolgáló konk­rét tennivalók meghatározá­sa, és a részvétel bennük. Elő­nyösen alakult a társadalmi bizottságok szerepe is a járási székhely nagyközségekben. Ál­taluk olyan társadalmi bázis jött létre, amely megfelelő se­gítséget tud adni a választott testületek eredményesebb munkájához. Az eltelt nyolc hónap alap­vetően kedvező tapasztalatai mellett természetesen jelent­keznek még problémák is, amelyek együttesen szabják meg a további feladatokat. A népfront Pest megyei elnök­sége mindenekelőtt azt tartja fontosnak,, hogy a városi és a járási székhely nagyközségi bizottságok erősítsék a körzeti népfrontbizottságok és a la­kóbizottságok együttműködé­sét, a lakótelepek fejlődésével pedig újabb lakóbizottságokat< körzeti bizottságokat alakít­sanak. Hasonlóan fontos a vá­lasztott testületek irányításá­val, a társadalmi bizottságok részvételével az együttműkö­dés erősítése valamennyi tár­sadalmi és tömegszervezettel. A nagyközségek életében mindezekkel egyelőre még csupán egy folyamat kezde­tén vagyunk, de — mint a me­gyei elnökség megállapította — e folyamat továbbfejlesz­tése egyre nagyobb hatékony­sággal bontakozik ki szocia­lista társadalmunk érdekében. Amegyei elnökség a két előterjesztés megvitatása és jóváhagyása után áttekintette az 1976. évi települést fejlesz­tő társadalmi munkaverseny helyzetét. A helyezést elért települések jutalmazására a közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottságával kö­zösen hoznak döntést. hanem segítenek azok teljesí­tésében is, olyanformán, hogy a vállalásokhoz kapcsolódó programokat szerveznek. A járás népművelői kapcso­latot keresnek azokkal a fővá­rosi üzemekkel is, amelyekben a legtöbb helyi lakos dolgozik. E kapcsolatok célja, hogy a művelődési ház és az üzem közös közművelődési progra­mokat állítson össze a dolgo­zók számára. A munkahelyen és. a lakóhelyen egyaránt. E kapcsolatalakításnak egyik fontos állomása volt az a nagy­szabású program, amelyet a monori járás bejáró dolgozói számára rendeztek az elmúlt év nyarán a kőbányai Pataky István Művelődési Központ­ban. Hogy miért éppen itt? Mert a monori járás ingázóinak többsége a kőbányai gyárak­ban és üzemekben dolgozik. Az egésznapos program kereté­ben ankétot rendeztek a be­járók közművelődéséről, meg­vitatták, miként kapcsolódhat­nak be mind többen a Min­denki iskolája akcióba. A ta­nácskozásokat követően közös sport- és kulturális műsorokat rendeztek. Az adott lehetőségekhez ké­pest egyre tartalmasabb lesz a monori járásban is a közmű­velődést, amit csak segít az a szerződés, amelyet tavaly ta­vasszal kötöttek a nagykátai, dabasi, ráckevei és ceglédi já­rással a szellemi erők fokozot­tabb összefogása érdekében. A bizottságok érdemi vita után az írásbeli beszámolót s annak szóbeli kiegészítését el­fogadták. Ezt követően tájé­koztató jelentés hangzott el ff megyei diákparlamentek és a fiatal pedagógusok, népművelők parlamentjének tapasztalatai­ról. A tanácskozás dr. Csicsay Iván zárszavával fejeződött be. Prukner Pál taosav-sziflipozion A fehérjeprogram sikeres megvalósításához különösen fontos feladat az olcsó takar­mány előállítása, ezért a kuta­tók erőteljesen foglalkoznak az állati táplálék fehérjeösszete­vője, az aminósavak mestersé­ges előállításának lehetőségei­vel. Az Állattenyésztési Ku­tató Intézet szervezésében kedden a Kertészeti Egyetem dísztermében megkezdődött nemzetközi szimpozion témá­ja is az aminosav. A tanácsko­záson 20 ország — közöttük hat KGST-ország — szakem­berei vesznek részt. A háromnapos tanácskozá­son a távlati kutatási felada­tokat is meghatározzák, ennek során a hazai intézetekben a pulyka, a lúd, a nyúl és a bá­rány számára kell kidolgozni az eddigieknél korszerűbb összetételű tápokat. Tegnap délelőtt Monoron tartotta kihelyezett együttes ülését a Pest megyei Tanács közművelődési, valamint köz­oktatási és ifjúságpolitikai bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett a monori járás országgyű­lési képviselője, dr. Varga Já­nos és Mód Aladámé, az Orszá­gos Közművelődési Tanács tag­ja is. Dr. Csicsay Ivánnak, a j megyei tanács elnökhelyettesé- i nsk vezetésével a két bizottság I megtárgyalta a monori járási hivatal írásbeli beszámolóját a közoktatási, közművelődési, ifjúságpolitikai és sporthatáro­zatok végrehajtásáról, az ipari, mezőgazdasági nagyüzemek közművelődési tevékenységé­ről, kulturális alapjainak fel- használásáról. Az írásbeli je­lentést dr. Bencsik Mihálynak, a járási hivatal elnökének szó­beli beszámolója egészítette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom