Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
%MAqp 1977. FEBRUAR 22., KEDD Színvonalasabb ismeretterjesztés — szélesebb körű közművelődés Küldöttértekezletre készül a TIT Pest megyei szervezete Az idei esztendő országosan a számvetés éve a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat számára. A TIT Pest megyei szervezete is készül a számvetésre, amelynek kiemelkedő állomása májusban lesz. A járási és a városi szervezetek közgyűlései után ugyanis ekkor rendezik meg a VII. megyei küldöttértekezletet, amelyen az elmúlt öt esztendő tudományos ismeretterjesztő munkáját értékelik, és meghatározzák a következő időszak legfontosabb feladatait. A minőség fejlesztése Az átfogó feladatok alapvetően továbbra is az MSZMP XI. kongresszusának szelleméből adódnak, légióként abból, hogv „szocialista céljaink megkívánják a munkásosztály, a dolgozók műveltségének és szakképzettségének további növelését, állandó megújítását”. Ezzel együtt az egész társadalomban jelentkező céltudatosabb, következetesebb ideológiai munka is újabb követelményeket támaszt, hiszen az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés. Ehhez kell sajátosan alkalmazkodnia a TIT munkaprogramjának is. A tennivalók új megközelítését igényli népünk műveltségének gyarapodása, a munkásosztály tudatának gazdagodása, ezen belül is a szocialista brigádok hármas követelménye: a „szocialista módon dolgozni, élni, művelődni” jelszó elve és gyakorlata. Amikor a TIT Pest megyei szervezete most számbaveszi az elmúlt öt esztendő eredményeit és gondjait, akkor egyben ezekre az átfogó tennivalókra is fölkészül, kidolgozva az adott, konkrét helyi feladatokat. A szervezeti munka, a közgyűlések, a megyei küldöttértekezlet eseménysorozata ugyanis csak akkor tölti be igazán rendeltetését, ha nem vonja el a figyelmet a tudományos ismereterjesztés kötelezettségeitől, hanem éppen ellenkezőleg: valamennyi TIT- szervezet számára újabb lendületet ad, hogy megszilárdítsa az eddig elért eredményeket, s az eddiginél fejlettebb szintű eszmei-politikai, világnézeti, szakmai és módszertani előkészítéssel fokozza a tudományos ismereterjesztés hatékonyságát. Ennek jegyében készült el a TIT Pest megyei Szervezetének idei munkaprogramja, amely mindenekelőtt az ismeretterjesztő tevékenység minőségi fejlesztését, tartalmi színvonalának emelését tűzi ki célul, természetesen úgy, hogy egyúttal fokozzák a magas színvonalú, hatékony társulati rendezvények mennyiségi eredményeit is. Ezt a dicséretes célkitűzést csak akkor lehet sikeresen elérni, ha a minőségi szemlélet megfelelően a munka középpontjába kerül. A sajátosságokhoz igazodva Nem kis erőfeszítést igényel ez éppen Pest megyében, amely közismerten az ország legnépesebb megyéje és itt van a legtöbb nagyközség is, emellett nagy tanyavilág, 52 ezernél több tanyai lakossal. Az összlakosság létszáma évente mintegy tízezer fővel növekszik, az ország különböző ré- szeioől való betelepülés következtében is, s ebből adódóan nagyfokú a differenciálódás az emberek műveltségi szintjében. Mindez nyilvánvalóan speciális feladatokat ró az ismeretterjesztő munkára. Hasonlóképpen Pest megye más jellegzetessége is bizonyos sajátosságokat követel meg. így az agglomerációs övezet, amelyben egyébként a lakosság száma magasabb, mint például akár Heves, vagy Komárom vagy Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Zala megyében. Nem is szólva arról, hogy agglomerációs övezetben különösen nehéz az ismeretterjesztő munka, főként a sok bejáró dolgozó miatt. Sajátos tennivalókat követel meg a megye gazdasági szerkezetének a felszabadulás óta végbement — egyébként igen előnyös — fejlődése, miszerint a korábban agrár jellegű megyéből iparilag fejlett terület vált. Már csupán számarányánál fogva is fokozottan összpontosulnia kell a tevékenységnek a munkásokra, közöttük nagy tömegben olyanokra, akik nemrégen még a mezőgazdaságban dolgoztak. Sajátossága a megyének az is, hogy három nemzetiség — német, szlovák, délszláv — él nagy számban a különböző településeken. A nemzetiségi kultúra ápolásában és fejlesztésében, német, szlovák, szerb- horvát nyelvű ismeretterjesztésben is fontos teendői vannak a TIT szervezeteinek. Ezt a munkát az eddigieknél szélesebb körben kívánják folytatni. Bevált és új módszerekkel A minőségi és a mennyiségi munka helyes összhangjáról van tehát szó minden részkérdésben is, előtérbe helyezve a színvonal emelését. Ezért nem lehet mellékes az sem, hogy a változó körülményeknek, a növekvő igényeknek megfelelő újabb és még jobban aktivizáló módszerek kidolgozásán is fáradjanak és juttassák azokat érvényre. Jól bevált hagyományokra is támaszkodhatnak e téren, ezért helyes az a törekvés, amellyel nagyobb teret kívánnak biztosítani a kerek- asztal-beszélgetéseknek, konferenciáknak, ankétóknak, vitaesteknek, vitafórumoknak és komplex előadásoknak. Melyek azok a legfontosabb területek, amelyeket most értékelőén vesz majd számba a tudományos ismeretterjesztő társulat? Mindenkor a dolgozók politikai és világnézeti nevelése, a termeléssel összefüggő szakismeretek terjesztése, az általános műveltség színvonalának emelése alkotja a munka gerincét. Az eszmei-politikai nevelőmunkát, az általános műveltség gyarapítását, a termelést közvetlenül és közvetetten egyaránt segítő ismeretterjesztő tevékenységet egységes egészként kezelik. Minden területen konkrét politikai, gazdasági és művelődéspolitikai feladatokat szolgál a társulat, ezen belül is kiemelten kezelve a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, a szocialista erkölcsi nevelést. Fontos feladatok közé tartozik a természettudományi és a műszaki ismeretterjesztés bővítése, a technikai ismeretek fejlesztése. Elválaszthatatlan az egész tevékenységtől a szocialista tudatformálás, a szocialista életmód jellemzőinek tudatosítása, a tudományos világnézetre nevelés. Még jobban, még többet Ezeket teszi majd mérlegre májusban — s már az addig lezajló helyi közgyűléseken is — a társulat. Az ezekben elért eredmények vagy lemaradások tükrében vizsgálják meg ugyanakkor, hogy mit tehetnek a jövőben még jobban és még többet. Mit tehetnek például azért, hogy még jobban hozzásegítsenek a munkásmű- veltség — az általános, a szakmai és politikai műveltség egységének — a fejlesztéséért az ipari, a mezőgazdasági, fizikai dolgozók politikai öntudatának, általános és politikai műveltségének fokozásáért, vagy miként fejleszthetik az ismeretterjesztő munkát a fiatalok és a dolgozó nők körében. A magya- —szovjet barátság további elmélyítése ugyancsak része a TIT feladatkörének is. Különösen az idén, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából az érdeklődés megélénkültén fordul a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális vívmányai félé irányul. A számvetés és a felkészülés ad majd módot arra, hogy szélesítsék a közreműködők körét is, újabb értelmiségieket, s más szakembereket vonjanak be a megyei szervezet tagjai sorába, összhangban az újonnan jelentkező társadalmi igényekkel és szükségletekkel. Ebben is szem előtt tartva természetesen a minőségi követelményeket, vagyis azt, hogy tudományáganként a témák legjobb ismerői, szakemberei tartsák az ismeretterjesztő előadásokat. Ehhez azonban végeredményében nem is lehet elegendő pusztán a TIT ereje és lehetősége, azért nagyon helyes az éves munka- programjukban megfogalmazott törekvés, hogy az e munkában érintett társszervekkel, közművelődési intézményekkel továbbfejleszteni és hatékonyabbá tenni kívánják az együttműködést, a munkakapcsolatokat. A tömegmozgalom útjára lépve Remélhető, hogy az összehangolt törekvések és a TIT megyei küldöttértekezletével összefüggő körültekintő munka meggyorsítja azt a folyamatot is, amelyben a tudományos ismeretterjesztés széles tömegmozgalommá válik. Ennek elősegítése elsőrendűen a TIT szerveinek, munkatársainak, aktivistáinak a feladata, de nem nélkülözhetik hozzá a társadalmi segítséget. Már csak azért sem, mert céljaik is társadalmunk egészének érdekében valók és a műveltség színvonalának emelkedése, a szocialista tudat formálása általános fejlődésünk fontos feltétele. L. Z. A Hét. Vasárnapról vasárnapra izgalmasabbak, a szó legteljesebb értelmében közérdekűek a Hét belpolitikai anyagai. Korábban inkább a külpolitikai riportokra, tudósításokra mondhattuk, hogy szenzációs, most egyre inkább a határainkon belül forgatott képsorok veszik át a vezető szerepet A legutóbb már csak egyetlenegy nem magyarországi téma került terítékre — Sugár András gondolatokban és látványban egyaránt gazdag columbiai tájékozódása —, a többi ötven percben itteni és mostani dolgokról esett szó. Mindjárt a tartalomjegyzék lepergetése után rendkívül fontos dolgokról beszélgetett Huszár Tibor szociológussal Wisinger István: miért nem vonzzák a magyar filmek a közönséget, úgy, mint vonzották 1969—1970 táján? Hiába lett jobb a technika, hiába gazdagodtak any- nyit a megjelenítő, a kifejező eszközök, csak nem akar visz- szaszokni a moziba a publikum. Az ok? Az bizony inkább a mit mondásban, mint a hogyan mondás formai bravúrjaiban keresendő. Míg az említett évek táján a nemzeti önismeret alapkérdéseit feszegették, értelmezték a magyar filmek, manapság ezt már alig- alig teszik. Sok az áttét, az ilyen, olyan értelmezés. Huszár Tibor szavaival: sok a csinál- mányl Jó volt ezt az igazságot a legnagyobb nyilvánosság előtt haliam, s ha már a magyar filmművészet jelenlegi helyzete ilyen fehéren-feketén megfogalmazódott, jó most bizakodni is: fontosabb dolgokról szólnak majd a kevésbé rafinált eszközökkel készülő új magyar filmek. A mozi után egyebek között a mozijegyek ára került szóba a Hét vasárnap esti adásában Szó szerint értve, meg képletesen is, hiszen dr. Békési László, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Budapest közös kasszájáról, e közös kassza forintjainak elosztásáról beszélt rendkívül meggyőzően, imponáló ténygazdagsággal. Petress István riporter kérdéseire válaszolva elmondta, hogy óriási összeg, 30 milliárd forint jut Budapesten évente a lakosság ellátására, a különféle szolgáltatások dotálására. A 2,1 milliós főváros minden lakója 13 ezer forintot kap anélkül, hogy ez az összeg a család költségvetésben megmutatkoz na. Szép summa! S ami a leg furcsább, alig-alig tudunk róla. Az a kedves kelenföldi család, ahova — mintegy típusfamilió- hoz — becsöngetett a riporter, bizony hallotta is, nem is, hogy hány meg hány forint társul a családi bukszákból a mozi-, a színházjegyre, a buszbérletre vagy éppen az óvodai, bölcsődei térítésre kifizetett összegekhez. Amilyen közérthető, olyan hasznos volt ez a tanulságos betétriportokkal meg-megsza- kított beszélgetés! Bizony kevesen gondolnák, hogy hány pörben kénytelenek paragrafust paragrafus ellen szögezni a vállalati jogászok. Mint egy 1976-ban végzett — s ugyancsak a Hét műsorában ismertetett— felmérés mutatja: összesen 24 ezer gazdasági perben kellett Budapesten bírósági eljárást indítani. Óriási szám! S javarészt inkább emberi, mint gazdasági okai vannak. Szerződések, vállalások be nem tartása; mint a vita egyik résztvevője mondta: az inkorrektség. Szerencsére most már jóval ritkábban lehet „inkorrekt” az egyik vállalat a másik vállalathoz, mert 1976 óta a bank egyszerűen átutalja a tartozást. Az adós — akar, nem akar — fizet. Remek riport, közgazda- sági telitalálat volt ez is! Radnóti. Szokatlan, felzaklató, műfaj kategóriákba be nem erőltethető képsort láthattunk vasárnap késő este Radnóti Miklósról. A műsor készítője, Lányi András nem verseket mondatott, hanem képre váltotta, látványként idézte meg azt a kort, amelyben Radnóti élt, írt, s amely a haláltáborba juttatta. Biztosan rámondják majd erre az emlékműsorra, hogy túlontúl szabad kézzel készült, hogy nem eléggé tisztelte a költői szöveget, s, hogy amúgy egészében felliniesen szürreális volt. Egy azonban biztos: aki látta, — Radnótit látta; a költő élete vetett lángot a néző előtt. Nagyon merészen, ám annál hűségesebben idézte meg kedves poétáját Lányi András. Akácz László Koncert szakmunkástanulóknak Vácott, a művelődési központban rendszeresen tart koncerteket a szakmunkástanulóknak a Musica Humana kamara- zenekar. Képünk a legutóbbi hangversenyen készült. Nagy Iván felvétele Olvasnivaló gyerekeknek, fiataloknak A Bölcs Bajoktól az Én és a világig A közelmúltban vékonyka füzetek kerültek az iskolákba, a könyvesboltokba és a megyei könyvtárakba a Móra Kiadó jóvoltából. Címoldalukon Híradó felirat vonzza a szemet, az emblémán pedig egy könyvet kinyitó gyík látható, egyetlen szóval: Olvass! ISMERTETŐK, SZEMELVÉNYEK____________ A füzeteket az elmúlt esztendő végén, a kiadón belül létrehozott Gyermek- és Ifjúsági Könyvszolgálat jelenteti meg, külön-külön az alsó gs felső tagozatos általános iskolások, valamint a tanuló és dolgozó fiatalok számára. A negyedéves tájékoztató egymillió példányban lát napvilágot, eljut a gyermekek és fiatalok legkisebb csoportjaihoz. Célját a szerkesztők az első számban így összegezték: a Híradóval a könyvek rengetegében való kalauzoláson túl alapvető feladatunknak tekintjük az olvasási kedv felkeltését és fokozását is. Tehát eligazít, informál. Rövid könyvismertetések, írók bemutatása, szemelvények művekből. pályázatok, hírek kapnak helyet minden alkalommal ezekben a tizenhat oldalas, illusztrált füzetekben. S hogy a gyermek, a fiatal se maradjon magára a válogatásban, a kiadó az óvónőkre, kisdobos-, úttörő- és KISZ-vezetőkre is gondolt. Részükre szintén külön-külön módszertani füzetet adnak ki, mintegy javasolva, hogyan segítsék, orientálják 5k is a megfelelő korosztály olvasási igényét. KIÁLLÍTÁSOK, TALÄLKOZÖK A Gyermek és Ifjúsági Könyvszolgálat tájékoztató és nem kereskedelmi jellegű szervezet. Ennek ellenére a hozzáérkező könyv igényeket továbbítja a terjesztő vállalatokhoz, elősegíti, hogy valamennyi olvasó hozzájusson a kért kötetekhez. A szolgálat tevékenységét mindenekelőtt kiállítások, író—olvasó találkozók, rendhagyó órák szervezése jelenti. A Móra Könyvkiadónak előreláthatóan az esztendő, végére elkészülő új épülete — Budapesten, a Vidám Park szomszédságában — ad majd otthont a különböző rendezvényeknek. Addig is azonban igyekeznek kielégíteni a kéréseket, kívánságokat, mint például Vácott, ahol nem is olyan régen Kiss Dénes költő találkozott gyermekolvasóival, akik még a kiadói műhelymunkára is kiváncsiak voltak. A szolgálatot a gyermek- és ifjúsági könyvek iránt megélénkülő egyre nagyobb igény hozta létre. Az ifjúságpolititatással, propagandával lehet eljuttatni az olvasókhoz. SOROZATOK________________ A szolgálat mindennapos tevékenységével kedvezően befolyásolhatja a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás ma még fellelhető hiányosságait. Bár az utóbbi három-négy esztendőben több műszaki, technikai ismeretterjesztő művel találkozhattunk a megjelent kötetek között, számuk még ma sem kielégítő. (Más lapra tartozik, hogy kevés szerző vállalkozik megfelelő színvonalú ismeretterjesztő könyvek írására ezekben a témakörökben!) Ennek ellenére javultak a műfaji és a kiadványok jellege szerinti arányok. A kiadó jobbára életkorok szerint csoportosítja kiadványait Közismertek a betűkkel most ismerkedők számára megjelenő Már tudok olvasni. Jó játék sorozat darabjai, a nagyobbaknak szánt Bölcs Bagoly. Delfin. Így élt.... Búvár Zsebkönyvek, Képes történelem, Képes Földrajz jobbnál jobb kötetei. A régebbiek mellett bizonyára sikert aratnak majd az új sorozatok is, amelyek közül ezúttal a Gyere velem címűt említjük, amelynek kötetei az óvodásoknak mutatják be az őket körülvevő világot. A Messziről jött mesék a kisebb népcsooortok folklórkincséből nyújt át válogatást a nyolc éven felülieknek. KÉK KÖNYVEK A következő évek terveiben többek között olyan címek :erenel,'ek. mint a Hétszínvi- rág, amely a távoli népek életkai határozat előtt egy esztendővel 157 mű jelent meg a Móránál, négymillió-hétszáz- negyvenezer példányban; 1976-ban már 319 alkotás, ösz- szesen tizenötmillió példányban. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy 1980-ban 360 mű kiadását tervezik tizennyolcmillió példányban, akkor máris természetesnek tűnik, hogy ekkora könyvtengert csakis céltudatos tájékozmódját. szokásait mutatja be az alsó tagozatosoknak. A Hetedhét Magyarország tájegységenként csoportosítja hazai népmeséinket. Az Óvodások könyvespolca neves költők verseiből, régi és mai mesékből nyújt át egy csokorrava- lót. A Hogyan készül? feleimmel ellátott riportkötetek gyárakba. üzemekbe vezetik el az alsó tagozatosokat. Az Ezerszínű Magyarország tizenkét kötete hazánk tájait, jellegzetességeit, népünk történelmét és mai életét mutatja be sok képpel. Természetesen gazdagodik a Kozmosz-könyvek tématára is. Én és a világ címmel olyan sorozatot indítanak, amelynek egyes kötetei a felnőtt ifjúság világnézeti, ideológiai, etikai, emberi, mindennapi problémáira adnak választ érdekesen, írói eszközökkel. A LEGÚJABBAK ____________ Eg yúttal érdemes megemlíteni egy-két olyan művet, amely a napokban került vagy kerül a könyvesboltokba. G. Beke Margit Bárdok, mesemondók című fotókkal illusztrált könyve a walesi bárdok világába kalauzol el. Fábián Zoltán novelláskötetében — A vízipálma — a közelmúlt és a jelen jelképes erejű mozzanatait közel félszáz évre visszanyomozva, mai fiataljaink külső és belső »világát állítja olvasói elé. Lengyel Déne- Kossuth Lajos öröksége címmel 18. és 19. századi mondákat tesz közzé Ismét megjelentették az iskolai színpadoknak szánt A forradalom születésnapja című műsorfüzetet a felsőtagozatosoknak. A nyolc éven felülieknek pedig Kiss Tamás mutatja be első nemzeti parkunk. Hortobágy életét Az Amiről a puszta mesél című kötetet Berki Viola szebbnél szebb művészi rajzai díszítik. M. Zs. TV-FIGYELŐ