Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

& Első fokú készültség Négymillió forint ­A lakosság feladata is a védekezés t fc. «V \ »íp mm Hetekkel ezelőtt már szivattyúk segítségével távolították el a felgyülemlett vízmeny - nyiséget az épülő, 22 munkahelyes rendelőintézet kornyékéről. A szivattyúknak most újra munkába kellett állniuk ezen a területen. Péter László {elvétele Alig egy hónapja még meg­nyugtató hírként közölhettük —, bár akkor is jókora sár volt, s nem egy vízzel borított kert akadt —, hogy nincs köz­vetlen belvízveszély Monoton, épületeket nem érhet károso­dás. Az eső azóta is zuhog, egy-egy napos szünettél, s hét­főn délelőtt elrendelte a ható­ság az első . fokú készültséget, a stencilgép szaporán ontotta a felhívásokat, amelyek eljut­nak minden monori lakos ke­zébe. A szöveg figyelmeztet, még nem késő a védekezés, ahol eddig nemtörődömségből elmulasztották. Felhívás „Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy Monor nagyköz­ségben belvízveszély van. A belvíz elvezetése érdekében, felkérünk mindenkit, az in­gatlanuk előtt húzódó árkot és átereszt tisztítsák meg, hogy a felgyülemlett belvíz elvezethet tő legyen. Felhívjuk figyel­müket arra, hogy azok ellen, akik e kötelességüknek nem lesznek eleget, kénytelenek le­szünk szabálysértési eljárást indítani.” A tanács műszaki csoportja és a költségvetési üzem veze­tője naponta járja a községet. Szombaton volt a legriasztóbb a helyzet: a Babits Mihály utca végén levő két telken gyorsan emelkedett a talajvíz, befolyt a házakba. Szivattyút kellett odavinni, mely azóta is éjjel-nappal zúg, dolgozik. Az önkéntes tűzoltók, Fekete Sán­dor tűzoltóparancsnokkal, a kerítés drótkockáin mérik az apadást. Ottjártunkkor mond­ták: 1120 köbméternyi vizet szívattak le a kertekből s ve­zettek csövek segítségével, a szomszédos kerteken, udvaro­kon át, a Jókai utcai árokba. (Erről már a tegnapi lapszám­ban is beszámoltunk.) A vasút túloldalán — a Táncsics utca kivételével — szinte minden utca vízben állt a hét végén. A lakók ásót, kapát, csákányt ragadtak, hogy ideiglenes árkokkal ve­zessék el a vizet. Időközben kiderült: a kertek végén hú­zódó mély elvezető árkot a FŰSZERT új telephelyének építésekor betemették. A költ­ségvetési üzem vezetője azon­nali feladatul kapta az árkok újbóli kiásatását. Megrepedezett házfalak A Szabó Ervin utcában há­rom új ház fala megrepedt, a közfalak süllyednek, a fürdő­éi nap kulturális programja MOZIK Monor: A Chaiiot-k bejár­ják Spanyolországot. Pilis: A fehér csuklya. Vecsés: Régi idők rockzenéje. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrő, 17 órától: az ifjú­sági klub foglalkozása, 18-tól: a PÁN amatőr filmklub vetí­tése, beszélgetés az amatőr fii­szobában potyog a csempe. Ügy tűnik, az egy hónappal i ezelőtti megnyugtató szavak ! ellenére, most mintha inkább j kapkodnának, és nem tervsze- j rűen védekeznének. A belvíz minden házban téma. Beszél­nek róla, aggódva figyelik a gyülekező felhőket. De megteszi-e mindenki, ami a kötelessége? A költségvetési üzem — kis­sé későn ugyan, de szerencsé­re, még idejében — kitisztítot­ta a működési területén levő csatornákat, árkokat, áteresze­ket. Asztali tűzhelyeket, rossz lavórt, s minden elképzelhető hulladékot kellett kibányász­niuk a levezető árkokból. A vasútárkot teljesen eltömték liulladékkal, szeméttel a kör­nyékbeliek. A Kossuth I^ajos és a Jósika utca sarkán az át­ereszre mintha dózerrel hajtott volna rá valaki: eltömődött a nyílás, terpeszkedik a víz, milliónyi orvoSságos üveget ringat, pedig sem gyógyszer- tár, sem orvosi rendelő nincs a közelben. Hömpölyög a víz a Jósika utcai kertek alatt vezető árok­ban. viszi a vasútárokba a bo­rotvahabos flakonokat, hypós és befőttes üvegeket, tégelye­ket, eltömve a Móricz Zsig- mond utcai híd nyílását. Az állami gazdaság nagy­termében tartott, harmadik monori falugyűlésen derült ki: ott, ahol a Pósa Lajos és Ve­ress Pálné utcai kertek talál­koznak, szintén van egy árok. Illetve volt, mert már nem tudja védeni a két utcát, jó néhányan ugyanis, felesleges­nek tartva, betemették, s a szomszéd könyörgésére sem hajlandók kiásni, a szomszéd telkén pedig ott áll a víz. Mindenki érdeke A példákat a végtelenségig sorolhatnánk. Ügy tűnik, a szabálysértési bírságokat, bi­zony, lesz, aki megfizesse. Nem elég ugyanis a belvízről csak beszélni, a lakóépületben esett károkat bejelenteni a hi­vatalos szerveknek. Mert igaz s köztudott, hogy Monor fek­vése rendkívül kedvezőtlen, a károktól teljesen mentesülni még a legtökélesebben terve­zett vízelvezetéssel sem lehet. Az árkok azonban sokat segít­hetnek. Ha vannak. Ha a szomszéd nem temeti be más­napra azt, amit előző nap nagynehezen kiástak, mint a Táncsics utcában. Ha minden­ki kötelességének érzi leg­alább a saját portája előtt rendben tartani az átereszt Ha a tanács illetékeseinek száraz időben is eszébe jut, hogy az övcsatornákat kaszál- tatni, gondozni kell, s ha a csatornákat a lakók nem sze­méttelepnek használják. Mert igaz, négymillió fo­rint áll rendelkezésre, hogy Monoron megoldódjék a bel­vízrendezés, a tervek elkészül­tek, a Kenderesalján megkez­dődött a munka, első ütem­ként. A védekezés azonban nemcsak a tanács dolga. Mind annyiunké. Kchlencz Zsuzsa XIX. ÉVFOLYAM 41. SZÁM 1977. FEBRUÁR 18., PÉNTEK « Falugyűlés a jó mss székhely telepi részén Jobban megszervezni a társadalmi munkát Válaszok később — majd feliekkel A vasút kettévágja Monort. A nagyközségnek a 4-es mű- út felé eső része a Rákócziéi az Űj telep. Sok ezren élnek ott, néha a szó szoros értelmé­ben elzárva a többi résztől, hi­szen a két sorompó — á Ság- vári és az Ady utcai — gyak­rabban van leeresztve, mint felnyitva. Alul- vagy felüljáró nincs. Réges-régi gond ez, megszüntetése érdekében szá­mos interpelláció hangzott már el, különböző fórumokon, mindeddig eredménytelenül. A telepiek ezért „'mostoha- gyerekeknek” érzik magukat, hangzott el a falugyűlésen, az állami gazdaság központjá­nak nagytermében. Kérdés, kérés, panasz akadt bőven, a jelenlévő Jólesz Sándor, az MSZMP nagyközségi bizottsá­gának titkára, s Czmorekné dr. Varga Ilona, a tanács vb- titkára nem győzött jegyzetel­ni, felelni. Nyitott kérdések is .maradtak azonban, olyanok, amelyeket csak alaposan át­gondolva, a megvalósítás fel­tételeit megteremtve lehet majd — tettekkel — megvá­laszolni. A falugyűlés a késő esti órákba nyúlt, s jellemezni azzal lehetne, a nyílt köz- ségpolltika, a kölcsönös őszinteség valóban érvény­re jutott. Egész csokorra való javas­lattal, kérdéssel jött a gyű­lésre a nyugdíjas Marton mezésről. Maglódon, 17-től: a honismereti szakkör foglalko­zása (az 1. számú általános is­kolában). Menőén, 18-tól: az irodalmi szakkör összejövete­le. Üllőn, 18 órakor: a mező- gazdasági könyvhónap alkal­mából, Béky Zoltán megyei főkertész a kertészet időszerű tennivalóiról tart előadást. JEGYZET Többtől van szó TT öztudott, hogy a mű- velődési házak fenn­tartására jelentős pénzösz- szegeket költenek a közsé­gi tanácsok. Jelentős össze­geket, s mégsem eleget, hiszen a költségvetésre, az egyéb fejlesztési feladatok megvalósítására is gondol­niuk kell. Helyesnek bizo­nyult az a korábbi döntés, miszerint a terheket megosztva, a községekben levő gazdasági egységek is támogassák a művelődési házakat. Időközben, a leg­több helyen meg is kötöt­ték a közös fenntartást vállaló együttműködési szerződéseket, s a tapaszta­lat az, hogy általában ké­sés nélkül, a meghatáro­zott forintösszeget minden­kor befizetik a gazdasági, egységek. Egyik nagyközségünk ta­nácsülésén vettem részt a minap. Az ülésen, egyebek között a művelődési ház munkáját értékelve, az in­tézmény és a község gaz­dasági egységei által kö­tött együttműködési sze'-ző- dés eredményeit, tapaszta­latait is összegezte a be­számoló. Jó volt hallani, amint az előadó, nevükön nevezve a támogatókat, megköszönte a művelődési ház címére befizetett pénz­összegüket. Tó volt hallani és " mégis ... Egyik nagyközségünk mű­velődési házának igazgató­ja mondta: — Minden forintra szük­ségünk van, s ma már tény, hasznos volt az intéz­ményünk közös fenntartá­sát szolgáló együttműködé­si szerződések megkötése, szövetkezeteink, ipari rész­legeink kérés nélkül is, időben teljesítik vállalásu­kat. S amikor az együtt­működésről szólni kívánva látogattam el az egyik szö­vetkezetbe, a vezetők meg­lepetten tárták szét karju­kat: „Mi pedig befizettük a reánk eső összeget...” így igaz. Befizették. Per­sze, az említett művelődési ház igazgatója nem csupán a pénz miatt ment el. Szí­ve szerint másról is be­szélgetett volna. Kogy miről? A művelődési házaik cí- mére belezetett pénz, ha úgy tetszik, csupán az erem egylK oldalát jelen­ti. Az éremnek másik oi- oaia is van, az peuig a tartalmi rész, meiyroi a ttózós fenntartásról, együít- mukoüesrol beszelve, va­lahogyan keveseoo szó esik. kgyetlen mondat nem hangzott el a már említett tanácsülés! beszámolóban sem, peaig szívesen hallot­tunk volna arról is, hogy az anyagi támogatásért a művelődési háztól mit vár s mit kap a megannyi gazdasági egység? Hasonló gondolatokkal kereste fel a példaként említett művelő­dési ház igazgatója is az egyébkent valóban becsü­letesen fizetőket: „Jöjjenek el rendezvényeinkre, vár­juk önöket, alkalmasint kívánságuknak megfelelő műsort is szervezünk.” Fel­tehetően elmondta volna még azt is, hogy egy-egy programot akár a szövet­kezet szépen kialakított klubhelyiségében tarthat­nának, melyhez megfelelő segítséget nyújtana az intézmény. A művelődési házainkkal kötött, közös fenntartást vállaló együttműködési szerződések fontosak, hasz­nosak, a befizetett pénzösz- szegre — minden forintra — szükség van a jövőben is. Mégis jó lenne, ha a szövetkezetek, ipari üze­mek gazdasági, társadalmi vezetői olykor számba ven­nék, hogy valójában tni is a lényegük, lehetőségük a kétoldalú szerződéseknek. Rájönnének, többről van *■ szó, mint pusztán pénzbefizetési kötelezett­ségről. J. I. Ödön. A társadalmi munkáról beszélt, amelyet a jövőben jobban kell megszervezni, irá­nyítani, s nagyobb megbecsü­lést kell szerezni a társadal­mi munkásoknak. Szólt arról is, hogy a füzes — a Rákóczi telepen lévő, természetes kis park — gyermekparadicsom­má válhatna, kevés anyagi áldozattal. Monoron nincs játszótér, miért ne lehetne a lehe­tőséget felhasználni a megterem tésér e ? Többen kifogásolták a Ró­zsa Ferenc utcai áldatlan ál­lapotot. Az állami gazdaság járművei szinte járhatatlan­ná teszik az utat, amelyen pedig óvodások, kisiskolások is közlekednek. Dr. Kövesi László körzeti orvos a belvízveszélyről szólt, amely fertőzésveszélyt is rejt, hiszen a talajvíz a kutakba szivárog. A Rákóczi telepen különösen tapasztalható ez. — Az eredményekre, ame­lyek szépek s örömünkre megváltoztatják a nagy­község arcát, mi is büsz­kék vagyunk, de úgy érezzük, a telepi részre nem fordítanak olyan gon­dot, amilyet várnánk. Tudjuk, megértjük, hogy a községköz- pont fejlesztése a legfonto­sabb, de a vasúton túli részre is jobban kellene figyelni — mondták el többen, panasz­kodva a járdák, utak, üzletek hiányára, fedett buszvárót kérve legalább a Jávorszki-fé- le megállóba, segítséget az ipartelep közelében levő sze­méttelep 'megszüntetéséhez. (k. zs.) Forradalmi ifjúsági napok Megemiékeiés, kiáiíiásá, sportversenyek Még nem fejeződött be az 1976/77-es évi akcióprogram teljesítése, de már elkészült a KISZ monori járási bizottsá­gának tavaszi feladatterve is. Hagyomány már, hogy fiataljaink a forradalmi ifjúsági napok keretében emlékeznek a nagy tavaszi évfordulókra, 1848. március 15-ére, a Ta­nácsköztársaságra, a felsza­badulásra és az ifjúsági szö­vetség 1957-es zászlóbontásá­ra. Az idén különös jelentőséget ad a FIN-nek, hogy a KISZ 1957-ben alakult meg, most ünnepeljük 20. születésnapját. A járási KISZ-bizottság ren- dezvényterveiben politikai, kulturális és sportesemények egyaránt találhatók. A forradalmi ifjúsági napok járási megnyitóját március 13-án, a járási székhelyen res> dezik meg. Az egésznapos program, amelyre több száz fiatalt várnak, igen gazdag, változatos. A különféle sport- versenyeken kívül, irodalmi megemlékezést, filmvetítést, koszorúzást rendeznek az 1848-as községi emlékműnél. Az ifjúsági mozgalom tör­ténete című vetélkedő já­rási selejtezőjét is e napon rendezik meg. A győztesek képviselik a járás színeit a március 20-i, szent­endrei megyei döntőn. A FIN megyei megnyitója március 15-én, Vácott lesz. Ezen részt vesznek a járás fia­taljainak képviselői is. A járás kézségeiben az ün­nep előestéjén, március 14-én tartanak koszorúzási ünnepsé­get a 48-as emlékműveknél. A monori nagyközségi KISZ- bizottság és a járási művelődé­si ház kiállítást rendez az 1843-as forradalmárok életút- járól és az akkori események­ről. A József Attila Gimnázium és Szakközépiskola fiataljai is részt vesznek a március 15—i megyei diáktalálkozón. Valamennyi községben meg­emlékeznek március 21-én . a TahácsköztárSSság évforduló­járól. A fiatalok fáklyás me­netben vonulnak az 1919-es emlékművekhez, melyeket megkoszorúznak. Bekapcsolódnak a járási fiatalok az Edzett ifjúsá­gért sportversenyekbe. Az Ifjú Gárda járási váloga­tó versenyére március 20-án, Pilisen kerül sor. Az alapszervezetek ünnepi taggyűléseken emlékeznek meg a KISZ 20 évvel ezelőtti zászlóbontásáról, s e taggyűlé­seken adják át a 20, 15 és 10 éves KISZ-tagság jelvényeit. Április 3-án, Monoron, a he­lyi KISZ-bizottság KISZ- Komszomol találkozót szervez. Ugyancsak április 3-án bonyolítják le a felszaba­dulási lövészversenyt, s fut a megyei hálastaféta is. A hagyományos vöröskői emléktúrán harminc járási fia­tal vesz részt. G. J. Palánták — tavaszra Az Országos Vetőmagfelügyelőség monori telepének kö­rülbelül nyolcvan százalékos páratartalmú üvegházaiban lá­dákba ülteti szét a magról kikelt, apró salátapalántákat Bur­ján Tiborné, Csója Mária és Bajkai Istvánná. Iíj. Fekete József felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom