Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

1977. FEBRUAR 16., SZERDA Heti jogi tanácsok • Milyen juttatások vehetők , figyelembe a társadalombizto­sítási ellátás alapját képező ke­reset megállapításánál? J. S.-né Kávai lakos magán­ház tartásban dolgozik, állato­kat nevel, Ezén a címen nyug­díjjogosultságot akar szerezni. Lenetséges-e ez? — kérdezi. Ehhez nasonló problémát több olvasónk juttatott el hozzánk, ezért szükségesnek tartjuk, hogy ismertessük: milyen jut­tatások vehetők figyelembe a biztosítottak kereseteként. Elsősorban J. S.-né kérdésé­re válasizólunk, és részére nem tudunk kedvező választ adni. Bár leveléből nem álla­pítható meg, de minden való­színűség szerint, nem volt be­jelentve a társadalombiztosí­tás szempontjából, mert nem háztartásioeli alkalmazottként dolgozik más. naztartasaoan, hanem saját háztartásában foglalkozik állattartással. Ezért olvasónk nem biztosí­tott, Amit a továbbiakoan el­mondunk, csak a biztosítot­takra vonatkozik. Biztosítot­tak pedig az alábbiak: a mun­kaviszony Dán álló dolgozók, az ipari szövetkezetek, tagjai, a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek tagjai, a mezőgazdasági szakszövetke­zetek tagjai, a szakmunkásta­nulók, a bedolgozók, a megbí­zás alapján rendszeresen és személyesen munkát végző, az alkalmi fizikai munkát végző személyek, az ösztöndíjas as­piránsok és az ösztöndíjas doktorjelöltek, a gépjármű­vezető-képző munkaközösség tagjai, a javító-nevelő munkát végző személyek. Az elöl felsoroltak a társa­dalombiztosítás valamennyi el­látására jogot szerezhetnek azzal az eltéréssel, hogy a me­zőgazdasági szövetkezeti tagok táppénz helyett betegségi se­gélyt, terhességi-gyermekágyi segély helyett pedig szülési se­gélyt, a mezőgazdasági szövet­kezettől kaphatnak, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló külön jogszabá­lyok szerint. (Ez utóbbiakról a közelmúltban -már részletesen .adtunk tájékoztatást.) Vannak olyan ellátásra jo­gosultak, akik a társadalom­biztosítás nem valamennyi, ha­nem egy vagy többféle ellátá­sára szerezhetnek csak jogot. Minthogy ez utóbbiak tekinte­tében is több kérdés hangzott el, ezért elmondiuk, hogy kik jogosultak csupán a társada- tombiztositás egyes ellátásaira, így: • Kik jogosultak az összes társadalmi ellátás közül csupán az anyasági, a temetési segély­re, nyugellátásra és baleseti ellátásra? Anyasági segélyre, temeté­si segélyre, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosultak a kisiparosok és a magánkeres­kedők. a munkaviszonyban nem álló előadóművészek és művészeti oktatók, valamint az ügyvédek. Itt válaszolunk Sz. K. olvasónknak, aki fod­rász kisiparos, és felesége nyugdíjjogosultságát szeretné biztosítani azzal, hogy az üz­letben kisegítő. Részére nem tudunk kedvező választ adni. mert a kisiparosok és magán- kereskedők segítő családtagjai nyugellátásban nem részesül­hetnek, ők csupán az összes társadalombiztosítási ellátás közül, anyasági segélyre és temetési segélyre jogosultak, éppen úgy, mint az egyénileg gazdálkodók, az általános jö­vedelemadó fizetésére kötele­zettek, a hozzátartozói nyug­ellátásban, és a hozzátartozói baleseti nyugellátásban, a bal­eseti táppénzben, a kivételes nyugellátásban stb -ben része­sülők. (Természetesen az in­gyenes orvosi ellátás megilleti ezeket is, de ebben a vonatko­zásban mi most nem térünk ki erre részletesen, csak any- nyit jegyzünk meg, hogy ma már mindenki előtt ismeretes, hogy az ingyenes orvosi el'á- tás állampolgári jogon illet meg mindenkit.) ® Kik jogosultak anyasági segélyre, temetési segélyre és családi pótlékra? A fenti ellátásokra jogosul­tak: a felsőfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán ta­nulmányokat folytatók, mint Z. J. Pécelről, a nemzeti gon­dozási díjban részesülők; a sa­játjogú nyugellátásban, a bal­eseti rokkantsági nyugdíjban, az átmeneti segélyben, és a rendszeres szociális járadék­ban részesülők, a mezőgazda- sági szakcsoportok tagjai, mint K. L. olvasónk Öcséről, a tényleges szolgálatban álló egyházi személyek. Mivel számos kérdést tettek fel levélíróink a baleseti ellá­tásra jogosultságot illetően is, ezért erre is itt válaszolunk most. Tehát: 9 Kik jogosultak baleseti el­látásra? Baleseti ellátásra jogosultak a mezőgazdasági szövetkeze­tek tagjainak a közös munká­ban részt vevő családtagjai, a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjai, a társadal­mi munkát végző személyek, _ az önkéntes rendőrök, az ön- i kéntes tűzoltók, valamint a rendőri, a tűzoltói feladat el­látásában közreműködő sze­mélyek, az időleges mun­kakötelezettség teljesítésére kirendelt személyek, a cséplőgépnél. nem biztosí­tottként dolgozó szemé­lyek, . se-.oktatási intézmények, iskolák, tanfolyamok gyakor­lati képzésben részesülő ta­nulói (hallgatói), mint a hoz­zánk levelet írt H. K. gödöl­lői olvasónk is, a munkaterá­piás gyógykezelésben részesü­lő elmebetegek és az alkoho­listák. a letartóztatottak, és azok, akik szabadságvesztés büntetésüket töltik. A felsorolást részletesen ad­tuk meg, és csupán az anya­sági segélyre és temetési se­gélyre jogosultak körét közöl­jük a szükségesség mértékéig, úgy, ahogy olvasóink ezzel kapcsolatban a kérdéseket feltették. Mindezek után tér­hetünk csak rá arra a fő kér­désre, hogy milyen juttatások vehetők figyelembe kereset­ként a biztosítottaknál. Elsősorban nézzük a termé­szetbeni juttatás fogalmát. Itt az a szabály, hogy a termé­szetbeni juttatás a nyugdíjjá­rulék és az ellátás összege szempontjából akkor vehető figyelembe, ha az jogszerűen követelhető, és ingyenesen jár. va?v a térítés összege a jut­tatás pénzbeni értékének az 50«'„-át nem haladta meg. Ter­mészetbeni juttatásként azon­ban nem vehető fi/velembe a munkaruha, a védőruha, a védőétel (-ital), az egyéni vé­22.) ÉVM—MüM számú együt­tes rendelet módosításáról ki­adott 14/1977. (II. 9.) ÉVM— MüM-rendeletet, valamint az •oktatásügy területére vonat­kozóan az újításokról szóló 38/1974. (X. 30.) Mt számú rendelet végrehajtásáról ki­adott 1/1977. (II. 9.) OM-intéz- kedést. Üzemegészségügyi szolgá­lat továbbfejlesztése érdeké­ben szükséges tennivalókról a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közleményt adat* ki, amelyet a Közieked ésüs*'' Értesítő 12. száma tartalmaz. Az állami gazdaságok szer vezeti és névváltozásáról szóló MÉM-közIemény a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1. számában jelent meg. dőeszköz, az üzemi étkeztetés keretében ingyenesen vagy té­rítés ellenében nyújtott julia- tás, a munkásszálláson törté­nő elhelyezés, az illetmény­föld, a háztáji föld, és ezek megművelésének értéke, úgy­szintén az olyan járandóság, amelynél az igénybevétel le­hetősége, illetőleg mértéke előre nem határozható meg. (PL gáz, villanyvilágítás, vas­úti utazási kedvezmény, stb.) Nézzük most a pénzbeni juttatásokat. Itit azokat lehet a társadalombiztosítási ellátás szempontjából keresetként fi­gyelembe venni, amelyek után nyugdíjjárulékot kellett, ille­tőleg kell fizetni. Természete­sen a munkáltatótól kapott munkabér, munkadíj és ha­sonló jellegű pénzbeni jutta­tás (alapbér, pótlékok, túlóra­díj, prémium, jutalom, év végi részesedés, kiegészítő bér, hű­ségjutalom stb.) számít ebből a szempontból keresetnek. A költségtérítés jellegű járandó­ságok után (pl. kiküldetési díj), valamint a nem munka­bér jellegű juttatások után (pl. a jubileumi jutalom) nyugdíjjárulékot nem vonnak le. így az említett szempont­ból nem is vehető figyelembe. Itt válaszolunk E. L.-nénak, aki azt kérdezte, hogy az il­letményföld, illetve a háztáji föld, valamint az üzemi ét­keztetés helyett adott megvál­tás, beszámít-e a nyugellátás alap iául megállapítandó ösz- szegbe. Nem számít a társadalom- biztosítás szempontjából kere­setnek, amint fentebb már említettük, mert ez nem mun­kabér jellegű juttatás, úgy­szintén az újítási díj sem, amellyel kapcsolatban H. Gy. ceglédi olvasónk érdeklődött. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Ki az apa? Egy apaság megállapítása és gyermektartásdíj fizetése iránt indított perben a férfi tagad­ta. hogy az anyával viszonya lett volna. A vércsoportvizs­gálat az illető apaságát nem zárta ki. az antropológiai vé­lemény szerint pedig lehetsé­ges és valószínű. A tárgyalá­son kihallgatott igazságügyi orvosszakértő szerint a beperelt férfi apaságá­nak valószínűsége egy százalékra tehető. Ezek után mind az első, mind a másodfokú bíróság, bár megállapította, hogy a felek­nek viszonyuk volt, az igaz­ságügyi szakértő véleménye alapján a keresetet elutasítot­ta. Az ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét bíróság döntését hatályon kívül he­lyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította, egyben ideiglenes intézkedésül a férfit gyermektartásdíj fi­zetésére kötelezte. A határozat indoklása sze­rint a családjogi törvény rendelkezése értelmében, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinte­ni, a gyermeket az köteles el­tartani, aki az anyával a fo­gantatás idejében nemileg érintkezett, kivéve, ha a kö­rülmények arra utalnak: nyil­vánvalóan lehetetlen, hogy a gyerek a nemi érintkezésből származik. A Legfelsőbb Bíró­ság az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács Igazságügyi Bi­zottságától felülvéleményt szerzett be, részben az igaz­ságügyi orvosszakértő megál- iaDításáról, részben az ember­tani vizsgálat eredménye fe­lől. Válaszából kitűnik, hogy sem az orvosszakértő vélemé­nye, sem az antropológiai vizsgálat eredménye nem kifo­gásolható. A származás valószínűsé­gi fokában mutatkozó el­térés a különböző vizsgá- 1 lati módszerekből adódik. Egyébként a két vélemény között abban a vonatkozás­ban, hogy a férfi apaságát egyik sem zárja ki, lényegi eltérés nincs Ilyen körülmé­nyek között a bíróságok téve­sen utasították el a keresetet, mert a .fogantatása időben az anyával viszonyt folytató férfi tartási kötelezettségének megállapítása a származás le­hetősége alapján nem lett volna mellőzhető. Tekintettel arra — hangzik tovább a határozat —, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága az ügyben az úgynevezett ki­terjesztett vércsoportvizsgálat elvégzését, valamint tíznél több vizsgált csoporttulajdon­ság esetén a biostatisztikai számítás megismétlését, to­vábbá szükség esetén újabb antropológiai vizsgálatot tar­tott szükségesnek, a másod­fokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni, és a bíróságot új eljárásra utasítani. Az ed­digi adatok alapján a férfi tartási kötelezetsége valószí­nűnek tekinthető, ezért a Leg­A nagyobb megfontolás és felelősség érdekében A perköltségekről — A költségmentesség új szabályai Igazságügyminiszteri rende­let jelent meg arról, hogy ki­ket és milyen esetekben illet meg költségmentesség a bíró­sági eljárásban. Az új szabá­lyok kapcsán az Igazságügyi Minisztériumban elmondták: mit kell perköltségnek tekinte­ni, megfizetésére milyen fel­mentések, illetőleg kedvezmé­nyek adhatók. Polgári eljárásokban érvényes Polgári perekben — ugyan­is az új jogszabály az ilyen bí­rósági eljárásokra vonatkozik — perköltség mindaz a költ­ség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcso­latban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merül fel; például előzetes tudako­zódás és levelezés költsége, el­járási, meghatalmazási . és egyéb illeték, tanú- és szak­értői díj, ügygondnoki és tol­mácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége. A perköltség­hez hozzá kell számítani a fe­let képviselő ügyvéd készki­adásait és munkadíját is. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelez­ni, amiről általában a bíróság az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. Széles körben érvényes Jogrendszerünk nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a bírói útra tartozó igények ér­vényesítésének ne legyenek akadályai. Ezért jogunk igen széles körben biztosít a polgári eljárásban költségkedvezmé­nyeket, éspedig: költségmen­tességet, illetékmentességet és dletékfel jegyzési jogot. Ezek Főleg személyi körülményeikre tekintettel illethetik meg a feleket. Azokban a jogviták­ban. amelyekben az életviszo­nyok rendezése társadalmilag különös jelentőségű: az eljárás tárgyánál fogva biztosítja a törvény a költségkedvezményt — például családjogi, munka­jogi, termelőszövetkezeti jogi, bizonyos polgári jogviszonyok esetében. A költségmentesség azt jelenti, hogy a fél az eljá­rásban nem köteles illetéket leróni, és nem köteles egyéb költségeket (például tanúdíj, szakértői díj, tolmácsdíj) előle­gezni, illetve viselni, hanem a költségeket helyette általá­ban az állam előlegezi, illetve viseli. A költségmentesség tar­talmazza az illetékmentessé­get is. Fizet a vesztes A mostani új jogszabályban több olyan rendelkezés is van, amely más jogszabályok vál­tozása miatt figyelmet érde­mel. Ilyen például a kisajátí­tási kártalanítási perekre vo­natkozó új rendelkezés. Eddig az ügyfelet tárgyi költségrpen- tesség illette meg ezekben a perekben. A jövőben úgyne­vezett tárgyi illetékfeljegyzési jog érvényesült: a fél tehát tekintet nélkül kereseti és va­gyoni viszonyaira, az eljárás kezdetén mentesül az illeték lerovásának kötelezettsége alól, de az illeték sorsa a per eredményétől függ. Arról van szó, hogy a bíróság általában a pervesztes alperest fogja kötelezni az illeték megfize­tésére, de csak a veszteség arányában. Ez a szabályozás — várhatóan — arra készteti a perbe bocsátkozókat, hogy tárgyilagosan és kellő meg­alapozottsággal terjesszék elő (jobbára anyagi jellegű) igé­nyeiket. S amikor a felperes Az eddiginél nagyobb fele­lősséget és megfontoltságot cé­lozza az új jogszabálynak az a rendelkezése is, hogy gazda­sági perekben — amelyek elsősorban szocialista szerveze­tek jogvitáiként indulnak — meg kell fizetni az illeték fe­lét akkor is, ha a gazdálkodó szervek az eljárást szünetelte­tik. Ha a felperes a kereset- levél benyújtása előtt nem kí­sérli meg, a vitának peren kívül történő rendezését, ha­nem keresetét annak mellőzé­sével nyútja be és az alperes a keresetben érvényesített igényt elismeri, akkor az illeték meg­fizetésére a felperest kell kö­telezni. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár MIT JELÖL AZ ESZKÖZ- IGÉTVYESSÉG? Az eszközigényesség a ter­melésben lekötött állóeszkö­zöknek és készleteknek a ter­melési értékhez (árbevétel­hez) viszonyított aránya. Azt fejezi ki, hogy a folyamatos rá­fordítások (munkaerő, anyag stb.) mellett mekkora eszköz­lekötés szükséges a termelési feladatok megoldásához. Az eszközigényességet min dig mérlegelik, amikor a ter­melés bővítésekor választani lehet a termelési tényezők (élőmunka és eszközök) között. Az eszközigényesség mutatója a gazdálkodás hatékonyságá­val javítható: az eszközök jobb kihasználása esetén azonos esz­közállomány mellett nő a ter­melési érték. Az eszközigényes ágazatok közé tartozik a villamosener­giaipar, a mezőgazdaság, a bá­nyászat. az építőipar és a ne­hézvegyipar. A legkevésbé esz­közigényes a kézmű- és házi­ipar, a textilruházati ipar és az élelmiszeripar. Forgács Katalin, közgazdász felsőbb Bíróság — ideiglenes intézkedéssel — gyermektar­tásdíj fizetésére kötelezte. ★ Egy asszony a járásbíróság­nál benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy gyermeke nem férjétől, hanem élettársától származik. Indokul arra hivatkozott, hogy férjétől a gyermek születése előtt egy évvel már különvál- tan élt, de. válóperük a szüle­téskor még jogerősen nem volt befejezve, ezért a kislány apjául férje nevét vezették be az anyakönyvbe. A kihallga­tott. élettárs kijelentette: a gyermek tőle származik, az apaságot elismeri és az anyát feleségül kívánja venni. Mindezek alapján a járásbíró­ság megállapította: a gyer­meknek nem a férj, hanem az élettárs az apja. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elé került, .amely a követ­kezőket mondta ki: — A családjogi törvény értelmében az apaság vélel­mének megtámadására a gyermek, továbbá az, aki apá­nak tekinthető és az ügyész jogosult. Az anya nem. Ezért a bíróság jogszabálysértően járt el, amikor a keresetet ér­demben tárgyalta és ítéletet hozott. Akkor járt volna el megfelelően, ha a pert meg­szünteti. Egyidejűleg az asz- szonyt ki kellett volna oktat­nia, hogy a perindításra a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok jogosult, s en­nek kirendelését kellett volna kérnie. Minthogy azonban a gyermeket az élettárs teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, nincs ok az ítélet hatályon kívül he­lyezésére. ★ Egy másik perben a férfi tagadta, hogy az anyával vi­szonya lett volna. A vércso­portvizsgálat eredménye sze­rint azonban apasága nem ki­zárt, az antropológiai vizsgálat szerint pedig lehetséges. Az elsőfokú bíróság az apaságot megállapította, és a férfit gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a me­gyei bíróság a keresetet el­utasította, mert az antropoló­giai vizsgálat eredménye po­zitívan értékelhető adatot nem nyújtott és egyéb támogató bizonyíték nem volt, amely­nek alapján biztosan lehetett volna levonni azt a következ­tetést, hogy a gyermek a vi­szonyból származik. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és a járás- bíróság ítéletét jogerőre emel­te. A határozat rámutat arra, hogy a perbeli bzonyítékok- nak, adatoknak és körülmé­nyeknek összességükben való érté­kelése és mérlegelése alapján kell állást foglal­ni, hogy a gyermek a viszonyból származik-e. Bár az antro­pológiai vizsgálat1 végeredmé­nye nem szólt határozottan a férfitől való származás mellett, de az adatok között jellegze­tes öröklési jegyeket állapít meg. A kihallgatott tanúk nem tettek olyan vallomást, hogy az anya a fogamzási időben a férfin kívül mással is érintkezett volna. Ilyen körülmények között a megyei bíróság helytelen következte­tésre jutott, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezé­sét kellett helyben hagyni. H. E. A vállalati üzem- és mun­kaszervezés egységes doku­mentációs és adatszolgáltatási rendszeréről kiadott 2/1977. (II. 5.) MüM-rendelet és az egyes dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogsza­bályok módosításáról megje­lent 3/1977 (II. 5.) MüM-ren­deletet az érdekeltek1 a Magyar Közlöny 11. számában talál­ják meg. Az orvostudományi egye­temeken végzett pályakezdő szakemberek munkába lépé­séről az 1/1977. (II. 9.) EüM- rendalet intézkedik. (Magyar Közlöny 13. száma.) Ugyancsak a Magyar Köz­löny február 9-én megjelent 13. száma tartalmazza az épí­tőipari dolgozók különélés; pótlékáról szóló 16/1971. (V. Tír nap rendeletéiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom