Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

1977. FEBRUAR 16., SZERDA SMiap Jövedelmezőbben, nagyobb értéket termelnek Együttműködnek az állami gazdaságok és tsz-ek Pest megyében Kedden a Magyar Tudomá­nyos AKauémia Kongresszus; termében tanácskozást tartot­tak az állami gazdasagok igazgatói. Az érteaezteten részt vett dr. Romany Pál mezogazuasági és élelmezés­ügyi miniszter, dr. Ezlamenic- ky István, az MSZMP Ktí osz­tály vezető-helyettese, Szao^ István, a TÓT elnöke, dr. Do­bi Ferenc, a MZDOSZ főtitká­ra és dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. Klenczner András, az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontjának vezérigazgatója elő­adásában elmondotta, hogy a mezőgazdaság állami nagyüze­mei 1975-höz képest öt év alatt több mint 35 százalék­kal növelik termelésüket. A termelés fejlesztésével kapcsolatban foglalkozott a beruházásokkal. Hangsúlyozta: a gazdaságok vezetői gyakran eltúlozzák az igényeket, fej­lesztési javaslataik indokolat­lanul nagyvonalúak. Gyakran nem veszik tekintetbe, hogy a korszerűség nem azonos a drága, költséges kivitellel, s ráadásul különböző egyéni el­képzelésekkel esetenként to­vább növelik az egyébként is nagy költségeket. Javítani kell a vállalati jövedelmezőséget is. Tarthatatlan — mondotta a vezérigazgató —, hogy nagy­jából azonos eszközállo­mánnyal, eszközértékkel ren­delkező gazdaságok hosszú időn át eltérő nyereséggel zárják mérlegüket, holott egyéb adottságaik sem sokban különböznek. Az ötödik ötéves terv elő­irányzatainak időarányos megvalósításához idén fontos intézkedéseket kell tenni az üzemekben a meglevő arány­talanságok és az indokolatlan különbségek csökkentésére. Az idei tervek szerint a termelési értéket 1975-höz képest csak­nem 17 százalékkal kell nö­velni. Felszólalt a tanácskozáson Szigeti Ernő, az Állami Gaz­daságok Pest-Nógrád megyei főosztályának vezetője is. Ér­tékelte a területi főosztályok munkáját, az irányítás ta­pasztalatait s rámutatott arra, nogy .a gazdálkodásban még számos tartalék kínál lehető­séget a meglehetősen feszes tervek teljesítésére, túlteljesí­tésére. Elmondotta a főosz­tályvezető, hogy a Pest megy; állami gazdaságok és a helyi pártszervezetek, államigazga­tási és társadalmi szervezetek között igen jó munkakapcso­lat alakult ki: — Terveinkről, munkánkró mindig módunk van beszá­molni a megfelelő fórumon, megkapjuk a szükséges támo ga-tást. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezetei rendsze­resen részt vesznek a gazda­ságok tervtárgyalásain. A legutóbbi ötéves terv teljesíté­sének tapasztalatait és az ötö­dik ötéves tervben kitűzőt programúkat megtárgyalta a Fest megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága, a? 1976-os év munkáiról beszó- moltunk a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának el­nökségi ülésén, a megyei ta­náccsal rendszeresen egyeztet­jük fejlesztési elgondolásain­kat, Egy esztendeje a főosztály és a tsz-szövetség kezdemé­nyezésére sikeresnek ígérkező együttműködés bontakozott k\ az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek között, ve­zetőik kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a tervbe vett be­ruházásokról, célszerűnek tart­ják a szoros együttműködést, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés több ágazatában. Júliusban, a Szovjetunióban Nemzetközi gyermckfesztivái Huszonegy ország 24 gyer­mek- és úttörőszervezetének képviselői tanácskoztak három napon át Budapesten a DÍVSZ székházában: idei első kibőví­tett elnökségi ülését tartotta a gyermek- és serdülőkori moz­galmak nemzetközi bizottsága (CIMEA). A tanácskozáson felszólalt a vendéglátó gyer­mekszervezet képviseletében Szűcs Istvánná, a Magyar Üt törők Országos Szövetségének főtitkára. Kedden a tanácskozás záró­napján ünnepelte a DÍVSZ gyermekszervezete 19. szüle­tésnapját. Mint az úttörőszö vétség főtitkára elmondta, az úttörőszövetség a jövőben is mindent megtesz annak érde­kében, hogy a CIMEA méltó helyet foglaljon el a nemzet­közi ifjúsági és gyermekmoz­galomban. A főtitkár foglal kozott a gyermekmozgalom történetének idei várható leg­nagyobb rendezvényével: jú­lius 21—augusztus, 3. között Moszkvában és Artyekben megrendezendő első nemzet­közi gyermekfesztivállal. A háromnapos tanácskozás záróakkordjaként a részvevők elfogadták a CIMEA 1977. évi munkatervéről, s az 1979-es nemzetközi gyermekévről szó­ló dokumentumokat. Egyházi személyiségek a békemozgalomról Az Opus Pads és az Orszá­gos Béketanács katolikus bi­zottsága — dr. Ijjas József ka­locsai érsek elnökletével — kedden együttes ülést tartott, A tanácskozáson dr. Weisz Ferenc, prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának főtitkárhelyettese adott tájékoztatást a nemzetközi bé­kemunka időszerű kérdéseiről. Vizsgálódás a járműjavítóban Takarékra állított munkaerő Ha forintban számítanák a normát! A sötét gyárudvarra csak néhány épületből szűrődik vi­lágosság: mos-t ébrednek a szerelőcsarnokok, néhány perc múlva kezdődik a reggeli műszak a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében. S ha már munkakezdésre jöttünk, -tezidjük mindjárt a technoló­giai sor elején. Hosszú nevű részleg: főalváz- és szekrény- váz-gyáttó és szerelő műhely. A csarnok még csendes, pedig nár megkezdődött a hivatalos munkaidő, csak néhány ember rakosgat a szerelőpadok kö­zött. Sokan késnek: öt-tíz nercet. Aztán az egyik oldalon gyorsan kezdődik a munka, níg a túloldalon tovább tart a nekikészülődés: targonca rt teresnek, gázpalackra várnak. A munkaidő hivatalos kezdete után úgy fél órával már min­denki dolgozik. Teljesítmény­bérben. A kiszolgálók korákban kezdenek A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság öt ipari üzemben vizsgálta a teljesítménybéres munkarendszer hatását a munkaidő kihasználására. Az összefoglaló jelentés sok más ténnyel együtt megállapította: a járműjavítóban a csoportos teljesítményelszámolás miatt llásidőelszámolás nincs. — Ez amolyan szokásos műszakkezdés — mondja Mohr Béla főművezető — A késés még csak kieső időként sem jelentkezik, mert a dol- ozók műszak alatt pótolják a csúszást intenzívebb munká­val. A késések ellen tehetetle­nek vagyunk: dolgozóink A járásé az elsőbbség Elégedett a külföldi megrendelő Kenyérgyár és autószerviz Mostanában egyre több vál­lalatnál tapasztaljuk, hogy ki­nőtte a profilját, és — ter­mészetesen — a nevét. Ez tör­tént a Kiskunlacházán székelő Pest megyei Építőipari és Me­zőgazdasági Gépjavító Szö­vetkezeti Közös Vállalattal — ismertebb nevén: ÉGSZÖV-vel — is, hiszen gépjavítással már nem foglalkozik, s évi összter­melésének mindössze 10 szá­zaléka függ össze a ‘mezőgaz­dasággal. Az is úgy, hogy tech­nológiai szerelési munkákat vállalnak különböző élelmi- szeripari létesítményeken. Ezzel egyben eljutottunk az ÉGSZÖV legfőbb feladatá­hoz: az építőipari szaktevé­kenységhez. Több céggel közösen — E téren az elsőbbség a já­rást illeti, hiszen az V. ötéves tervben nem kisebb feladatok várnak ránk. mint Ráckevén 129 lakás, egy iskola és egy járási művelődési központ, Dunaharasztin egy iskola és Szigetszentmiklóson egy tele­fonközpont kivitelezési mun­kái — mondja Stefanovits László igazgató. — Ezeken kí­vül egyéb bei- és külföldi megrendeléseknek teszünk eleget. — S az exporttevékenysé­gük? Milyen arányban része­sülnek a külföldi munkák az össztermelésükben? — Általában 23—25 száza­lékot évente; az idei termelési tervünk például 540 millió forint körül lesz, s ebből 120 —130 milliót tesznek ki a kül­földi megbízatások. — Nevezetesen? Erre Sipos István főmérnök válaszol. — Több magyar céggel együttműködve, kenyérgyárat építünk a csehszlovákiai Tre- bicsben. Ebből a körülbelül 220 millió forintos beruházás­ból az ÉGSZÖV 130 millióval részesül, mi vagyunk ugyanis — Szolnokon készült, előre­gyártott vasbeton szerkezettel — az építmény kivitelezői, és technológiai szerelői. Ez már a negyedik kenyérgyár, amit a tervező és fővállalkozó SZŐVTERV-vél, az ÉLGÉP- pel és a VILATI-val közösen Csehszlovákiában épí tünk. Ez lesz a legnagyobb, mert itt a sütőüzemen kívül tmk-csar- nokot és cukrásizüzemet is csi­nálunk., Rövid határidőkkel — Az elmondottakból az tűnik ki, hogy a csehszlovák partner bizonyára elégedett volt a munkák ütemével és minőségével, ha már a ne­gyedik kenyérgyárra kapta a megrendelést... i — Feltétlenül; ami a határ­időket illeti, az előre gyártott szerkezet rövid átfutási időt tesz lehetővé; ezt a munkát például tavaly, a második ne­gyedévben kezdtük, s az idén nyáron már átadjuk techno­lógiai szerelésre, és jövőre, az év közepén üzemelésre. A jó minőségre pedig eleve az kö­telez bennünket, hogy ez az üzem Csehszlovákiában a kor­mány által kiemelt beruhá­zás, s kivitelezését a hazánk­kal kötött államközi keret- szerződés rögzítette. — Exporttevékenységünk másik színhelye a Német De­mokratikus Köztársaság. Itt különböző feladatokon mint­egy 550—580 emberünk dol­gozik, gyáregységi szervezet­ben. Mit építenek? — Egy részüket hőszigetelés­re alkalmazták az NDK első — lubmini — atomerőműve építkezésén, mások — mintegy 300-an — a Merseburg kör­nyéki Buna Vegyiművek re­konstrukciós és fejlesztési be­ruházásain, a technológiai sze­relésen, a többiek pedig a schwedti autószerviz építke­zésén dolgoznak. Ez utóbbi fővállalkozója a Gépexport, ebből a mi részesedésünk 20 millió forint. Mint utóbb kiderül, a ne­gyedik autószervizt építik kül­Kiskunlacházán az ÉGSZÖV központjában épül — az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium könnyűszerkezetes programja keretében — a betonelemgyártó üzemcsarnok. A csaknem 18 millió forintos betonkeverő és silóberendezés sze­relésén most a Bláthy Ottó szocialista brigád lakatos részlege dolgozik. Nagy Iván felvétele többsége távoli falvakból jár be, és a váci vonat csatlako­zása rossz, öt percet kellene módosítani. Ezt azonban évek óta nem sikerült elintézni a helyi gazdasági, társadalmi és politikai vezetőknek. Nem változtatnák a menetrenden. Ki tudja, miért? Gyors fejszámolás; ha száz munkás tíz percet késik na­ponta, akitor az annyi, mintha ketten egyáltalán be se jöttek volna. Lenet, hogy ez nem tűnik fontosnak a MAV-nál, pedig a saját dolgozóikról van szó, akik a MÁV-járműveket javítják! igaz, az elveszett idő nem jelentkezik a kimutatá­sokban, mert a munkások be­pótolják, akárcsak azt az időt, amíg targoncára, palackra, darura, és egyébre várnak- A oelső problémákon igyekezve segíteni, a közeljövőben be­vezetik a kiszolgáló csoportok korábbi munkakezdését. Ezzel csökken az állásidő a reggeli műszakkezdéskor is. — A létszámhoz viszonyítva elég feszített a tervünk — mondja a főművezető, miköz­ien a szalag, pontosabban a echnológiai sor elejére me­lyünk. — Készítünk új vasúti kocsikat is, de ez egyre ki- :ebb volumenű, fö feladatunk a már tíz-tizenhárom évet gu­rult kocsik nagyjavítása. Az egész folyamat a mi részle- -Tünkben kezdődik: leszerel­tük a kocsik tartozékait, a *eljes belső burkolást, egészen addig, amíg csak vázszerkezet marad. Miután ezt letisztítot­ok, az esetleg hibás mereví­tőket kicseréltük, újra öltöz­tetjük a kocsik csontvázát vaslemezekkel, maid a belső burkolás, a szerelés, festé' •következik. Mindez bonyolult -'s fizikailag is nehéz munka, de amikor a kocsik kigurulnak az üzemből, senki sem mon­daná, hogy nem vadonatújak. Ha késik az alkatrész Havonta tíz kocsit építenek újjá az üzemben. A főműve­zető elsősorban a bontó és tisztító csoport munkáját emeli ki. Mint mondja: az el­ső fázisnak kell a legerősebb­nek lennie, mert ettől függ a munka folyamatossága. Ha a dolgozók látják, hogy megfe­lelő ütemű a munkaellátott­ság, akkor a fegyelemmel, a munkaidő kihasználásával is kevesebb gond van. Ez a megállapítás általános érvé­nyű, mert csak akkor követel­hetjük meg a munkafegyel­met, ha nincsenek több napos pauzák és erőn feiüli áldoza­tokat követelő munkacsúcsok. A hullámzó munkaellátottság miatt tudomásul vett lógás demoralizálóan hat minden kollektívára. A folyamatosság természe­tesen nemcsak azt követeli meg, hogy legyen munka, azt is, hogy meglegyenek a hoz­závalók. A járműjavítóban csak ritkán van anyaghiány: a műhely havonta egyszer véte­lezi ki a tíz kocsihoz szüksé­ges anyagot. Sikerült gondos­kodni a folyamatos ellátásról. Időnként zökkenőket okoz vi­szont az alkatrészek késése. A járműjavítón belül az alkat­részgyártás területileg szét­szórt, de már épül az úi üzemcsarnok, amely lehetővé teszi az alkatrészgyártás ösz- szevonását is. Mohr Béla fő­művezető véleménye szerint, a körülmények és a félté*elek lehetővé teszik — legalábbis nagy vonalakban — a folyama­tos munkát. Néhány perc nem idő ? Ebben a megvilágításban különösnek tűnik, hogy egy munkás, a munkahelyen töl­tött idejéből csak alig több, mint hat órát fordít ténylege­sen a munkára. A főműhely dolgozóinak tapasztalata sze­rint a kieső idő fele, olyan, amelyet a vállalat belső té­nyezői okoznak A másik fele — így mondták — a munkásokat terheli. Bár nyomban ide tar­tozik, hogy a főműhelyben dolgozó csoportok átlagos ha­vi teljesítménye 108 százalék körül mozog. — Miből tevődik össze az a kieső idő, amelyről a munká­sok tehetnek? — Szétszórt tízpercekből, negyedórákból — válaszolt Varga György csoport- és bri­gádvezető. — Beleszámíthat­juk a már-már törvényszerű­vé vált késéseket, az engedé­lyezett tízperces reggel izési időt sem lehet betartani és hasonló a helyzet az ebédidő­vel is. A délutáni munkabefe­jezésnél is rendszeresen el­vesz egy negyed óra, vagy húsz perc. Még nem is számí­tottam bele. ha valaki soron kívül is megáll néhány percet beszélgetni. — Az önök brigádja meg­kapta a MÁV kiváló szocia­lista brigádja címet. Ugyan­akkor a munkaidő-kihasználás ebben a brigádban is az átla­gos szinten mozog. Milyen változásokra lenne szükség, hogy javuljon a helyzet? — Tízéves javaslatra tér­nék vissza, amely akkor nem valósulhatott meg. Mi a nor­mákat percben kapjuk, szóval tudjuk, hogy egy-egy munka- folyamatra mennyi időt fordít­hatunk. Sokkal jobb volna, ha a normát forintban kapnánk. Ez ösztönzően hatna, mert ak­kor jobban érvényesülne az egyes dolgozók szaktudása, szorgalma, sőt valószínűleg kevesebb munkáskézre lenne szükség. A nagyobb kereseti lehetőség mindenkit ösztönöz­ne a munkaidő teljes kihasz­nálására. S esetleg kiderülne, hogy egy 30 tagú brigád munkáját akár huszonötén is el tudnák végezni, kikerülnének a bri­gádból a kevésbé szorgalmas, az adott terület igényeihez képest gyengébb szaktudá­sú munkások. És ebben nem volna semmi antiszociális, hi­szen ezek az emberek más te­rületen nagyon hasznosan, ha­tékonyan dolgozhatnának. Gyakorlatilag felszínre kerül­ne a gyárkapukon belüli sza­bad munkaerő. Bér és teljesítmény A forintosított normára vo­natkozó — egyébként már több helyen bevezetett — ja­vaslat megvalósítása mégsem könnyű. Nem is az okozza a problémát, hogy meg kellene változtatni a bérszámfejtési módszereket, sokkal inkább az, hogy nem lehetne betar­tani a kötelezően előírt átlag­bérszintet. Végül is el lehet jutni a megállapításig: az át­lagbérszint akadályozza a munkaerő gazdaságos felhasz­nálását. A már említett NEB- vizsgálat hasonló következte­tésre jutva, egyebek között ezt a javaslatot teszi: ... vizsgálják meg teljesí­téshez kötött bértömeg-gaz­dálkodás alkalmazásának le­hetőségét, a bérszínvonallal történő kombinációk nélkül, vagyis a tiszta bértömeg-gaz­dálkodás általános alkalmaz­hatóságát. Ezzel a vállalatok ösztönözve lennének az érde­keltségi rendszer és hatékony­ság megtartására, ugyanakkor a bérszintátlagot tartó mun­kaerő felszabadítására. A ke­reseti és jövedelmi arányok... a bérkategóriák által és a mindenkor érvényben levő jö­vedelemszabályozási rendsze­ren keresztül biztosíthatók lennének. Hogy mekkora munkaerő szabadulhatna így fel? Ezt statisztikailag is szinte lehe- telen volna kiszámolni. De a Varga brigád példája elgon- dokodtató: takarékra állított energiabefektetés mellett, 80— 82 százalékos munkaidő-ki­használással rendszeresen 108 százalékra teljesítik a normá­kat Ha jelentősen eltérnének ettől a százaléktól, nyilván veszélyeztetnék a normák sta­bilitását. tehát nem érdekük a magasabb teljesítmény eléré­se. Pedig, ahogy a divatossá vált kifejezéssel mondani szoktuk: bennük van a rejtett tartalék. Kr. Gy. Maguknak is építenek érkezésük után általában hí romhetes, magas színvonal' szakmai továbbképzést kap nak — hegesztőtanfolya'iTK végeznek. Munkájukat mine végig röntgennel ellenőrzik s akinek a hegesztése alatt marad a minőségi követeimé nyéknek, újabb tanfolyamé: vesz részt. Világos, hogy ak onnan visszajön, olyan ma gas szakmai képzettséggel gyakorlattal rendelkezik, ami itthon a korábbinál igénye sebb munkában tudunk ka matoztatni. Az igazgató arról a kedve ző ajánlatról is tájékoztat amit régi kooperációs parlne rük, az ÉLGÉP tett. 500 milli« forintos beruházással kenyér gyárat épít Algírban. Énnel szakipari és betonozási mun káit szívesen bízná az ÉG- SZÖV-re. Mivel a vállala külföldi munkavállalási en­gedélye csak a szocialista or­szágokra érvényes, ehhez előbt a fölöttes szervtől kell bele­egyezést kérni. Az ilyenfajta munkát ne vezik dollárkitermelő tevé­kenységnek. Kár lenne elsza­lasztani ! Nyíri Éva földön, három a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban ké­szült el. Valamennyi könnyű- szerkezeti elemből, egy év alatt épült fel, méghozzá a megrendelők teljes megelége­désére. Nagy szakmai gyakorlat — Azon kívül, hogy anyagi­lag kifizetődő mind a válla­latnak, mind pedig a munka- vállalónak az exporttevé­kenység, s a magyar építőipar hírnevét öregbíti a baráti or­szágokban, van-e egyéb elő­nye? — Hogyne: az NDK-ban ál­talában, a vegyipari üzemek­ben pedig különösen erős a technológiai fegyelem, maga­sak a szakmai követelmé­nyek; ezért dolgozóink, meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom