Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

2 1977 FEBRUÁR 16., SZERDA Négy éven belül - harmadízben GENF Megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka ményeképpen halmozódtak fel. Emellett a memorandum lé­nyeges új elemeket is tartal­maz, figyelembe véve sok ál­lam nézeteit. Ezt a Szovjet­uniónak az a törekvése diktál­ta, hogy megkönnyítse a még megoldatlan döntő fontosságú kérdések megoldását. A Szov­jetunió kész akár azonnali ha­tállyal megvalósítani a memo­randumban előirányzott vala­mennyi intézkedést, akár kez­detben csak néhányat ezek kö­zül, lépésről lépésre haladva. Carter-távirat Podprnijkoz James Carter Nyikolaj Pod- gornijhoz intézett táviratban köszönte meg azokat a jókí­vánságokat, amelyeket a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke küldött neki az Egyesült Államok el­nöki tisztségébe történt beik­tatása alkalmából. Waldheim-Kreisky eszmecsere A háromnapos hivatalos lá­togatásra hétfőn hazájába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden Bécs- ben több mint egyórás eszme­cserét folytatott Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárral. Arafat Dsmoszkuszban, Asszad Bukarestben Cyrus Vance közel-keleti körútra indult Jasszer Arafat, a Palesztinái I Felszabadítási Szervezet Vég- ' rehajtó Bizottságéinak elnöke, ! aki Kairóból hétfő este Szíriá­ba utazott, kedd reggel Hafez Asszad, szíriai elnökkel ta­nácskozott. A megbeszélések középpontjában a súlyosbodó libanoni helyzet állt. Arafat Hafez Asszad közbenjárását kérte annak megakadályozásá­ra, hogy katonai műveletek in­duljanak a palesztin táborok ellen. Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnö­Anthony Crosland betegsége miatt Átmenetileg dr. David Owen irányítja a brit külügyminisztériumot Anthony Crosland brit kül­ügyminiszter váratlan agyvér­zése újabb rövid- és hosszú­távú gondokkal súlyosbította a munkáspárti kormány helyze­tét. Hétfőn késő este az alsó­ház megdöbbenve fogadta a legújabb kórházi jelentést Ox- fordból, hogy a mindössze 58 éves Crosland a szélütés után több hetes szigorú pihenésre szorul, és általános fizikai ál­lapota olyan leromlott, hogy alighanem a politikai életbe sem térhet már vissza. A brit külügyminiszter ösz- szeroppanását feltehetően az elmúlt hetek óriási és egyre növekvő igénybevétele okozta. A külügyminisztérium irányí­kének meghívására kedden a déli órákban kétnapos hivata­los baráti látogatásra Buka­restbe érkezett Hafez El- Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) fő­titkára, szíriai államfő. A szíriai államfő fogadására az Otopeni répülőtren megje­lent Nicolae Ceausescu, a párt és a kormány több tagja. Cyrus Vance, amerikai kül­ügyminiszter hétfő este Wa­shingtonból egyhetes közel-ke­leti körútra indult. Elsőként Izraelbe látogatott, majd on­nan Egyiptomba, Libanonba, Jordániába, Szaúd-Arábiába és Szíriába utazik. A francia hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva jelentette a dél-libanoni Szi- donból, hogy az izraeli tüzér­ség kedden, a kora reggeli órákban, megszakításokkal négy órán át lőtte a határtól mintegy 15 kilométerre fekvő Nabatije libanoni várost. Egy személy életét vesztette és anyagi károk keletkeztek. A WAFA palesztin hírügy­nökség jelentette, hogy az el­múlt napokban ismét nagy arányokat öltöttek a tünteté­sek a Jordán folyó Izrael által megszállt nyugati partvidékén, Az ENSZ emberi jogok bi­zottsága kedden 23 szavazattal, három szavazat ellenében — hat tartózkodás mellett — el­fogadott határozatában úgy döntött, hogy 1977 nyarán megvitatja az Izrael által meg­szállt arab területeken, ezen- belül Palesztinában (vagyis magában Izraelben) fennálló helyzetet. Chilei szolidaritási nagygyűlések Moszkvában Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára a Komszomol Központi Bizottsá­gában részt vett a szovjet fő­város Komszomol-aktívájának nagygyűlésén. Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol KB első titkára át­nyújtotta 60-ik születésnapja alkalmából Luis Corvalánnak a legmagasabb Komszomol-ki- tüntetést. Kedden nagygyűlést tartott a szovjet főváros szakszerve­zeti aktívája a Chilei Dolgozók Egységes Központja (CUT) megalakulásának 24-ik évfor­dulója alkalmából. A szovjet emberek szolida­ritását tolmácsolták a chilei katonai junta ellen küzdő ha­zafiaknak és kifejtették, hogy hűen a proletár internaciona­lizmushoz, a jövőben is segí­tik a chilei hazafiak harcát a Pinochet-rezsim ellen. Az általános választások lebonyolításáról Megállapodás a spanyol kormány és a demokratikus ellenzék között A spanyol kormány és a de­mokratikus ellenzék között megállapodás jött létre az ál­talános választások lebonyolí­tásának módozatairól — jelen­tette be hétfőn este a demok­ratikus ellenzék szóvivője. El­mondotta, hogy az ellenzék tárgyaló bizottságának hat tagja és Adolfo Suarez mi­niszterelnök háromórás tanács­kozásának eredményeként ha­marosan választási törvényt hoznak nyilvánosságra. A demokratikus ellenzék ré­széről a következők vettek részt a miniszterelnökkel tar­tott tárgyalásokon: Felipe Gon­zalez (Spanyol Szocialista Munkáspárt), Raul Morodo (Szocialista Néppárt), Anton Canyellas (Kereszténydemok­rata Néppárt), Jordi Pujol (Katalániai Párt), Paz Andra­de (Galiciai Párt) és Francisco Fernandez Ordonez (Szociálde­mokrata Párt). Fernandez Ordonez, a Szo­ciáldemokrata Párt vezetője, újságíróknak kijelentette, hogy Suarez miniszterelnök a vá­lasztási törvénnyel kapcsolat­ban elfogadta az ellenzék számos javaslatát, s a függő­ben maradt kérdésekről az el­következő napokban technikai jellegű megbeszéléseket foly­tatnak. Madridban hétfőn este hiva­talosan közölték, hogy a biz­tonsági alakulatok eddig 40 személyt tartóztattak le Anto­nio Maria de Oriol, az állam­tanács elnöke és Emilio Villa- escusa, a legfelsőbb katonai bíróság elnöke elrablásának ügyében. A letartóztatottak többsége a Grapo nevű szélső­séges szervezethez tartozik. A biztonsági alakulatok egyide­jűleg nagy mennyiségű fegy­vert és lőszert foglaltak le. SZ ALJÚT-5 Kísérletek - infravörös sugárral Jevgenyij Boríszenkov, pro­fesszor, a Vojejkov Geofizikai Obszervatórium igazgatója a Szaljut—5 tudományos orbitá- lis állomáson folytatott kísér­letek közül nyomatékosan ki­emelte annak a kísérletnek a fontosságát, amelynek kereté­ben Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov infravörös sugarakkal tanulmányozza a föld felszínét. Az infravörös sugárral mű­ködő berendezés — mutatott rá Boríszenkov — a kozmikus obszervatóriumnak valóban mindent látó szeme, amelynek munkáját az éjszakai sötétség sem akadályozza. Az általa ké­szített felvételek révén nagy megbízhatósággal lehet meg­különböztetni és regisztrálni a természeti AcepzŐdníények 'egész komplexumait és jellegzetessé­geit, például a víz- és földfel­szín hőmérsékletét, a talajtí­pusokat, a hó- és a jégtakaró kiterjedését. Különösen értéke­sek a szántóföldeket borító hó­takaró vastagságáról, a terger- áraml ásókról és más természe­ti jelenségekről szerzett ada­tok. A kozmikus természet­vizsgáló szolgálat munkájá­nak eredményeihez a nemzet­közi szervezetek is hozzájut­hatnak. Szocialista külpolitika Elvi és gyakorlati egység TEGNAP — 1973, a Közös Piachoz való csatlakozás éve óta már harmadízben — par­lamenti választásokat tartottak Dániában. Tizenkét politikai párt jelöltjei versengtek a há­rom és fél millió választó sza­vazataiért, illetve a folketing (parlament) 175 képviselői posztjáért. Néhány héttel ezelőtt Anker Jörgensen szociáldemokrata kisebbségi kormánya — amely mindössze 53 mandátummal rendelkezett — elveszítette belpolitikai és gazdasági jelle­gű nézeteltérések miatt a szö­vetséges pártok (a polgári Venstrae Párt, a Konzervatív Néppárt, a Demokratikus Centrum Párt, és a Keresz­tény Néppárt) parlamenti tá­mogatását. Jörgensen így a fol­keting feloszlatására és rend­kívüli választások kiírására kényszerült. MIÉRT NEM tudott, immár ismételten úrrá lenni a dán kormány az ország gazdasági és politikai bajain? A dán nép négy évvel ez­előtt népszavazással járult hozzá ahhoz, hogy az ország belépjen a Közös Piacba. Az ország gazdasága, amelyet ko­rábban elsősorban a fejlett mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar uralt, az utóbbi évtize­dekben új, korszerű ágazatok­kal, hajóépítéssel, műszer- gyártással, gépiparral bővült s a dánok egy főre jutó nem­zeti jövedelme igen magas lett, miközben az ország kormányai különös figyelmet fordítottak á szociálpolitikára is — álla­pította meg nemrég Miklós Gábor, a Központi Sajtószolgá­lat kommentátora. Látszólag tehát minden a rendjén volt. Ám a legutóbbi tőkés gazdasági válság alap­jaiban rengette meg az ország stabilitását. A külföldi eladó­sodás immár 15 milliárd már­kára rúgott, s miközben foko­zódott az infláció, tovább emelkedtek az amúgyis magas lakbérek és adók: a szociál­demokrata kormányzat — hogy biztosítsa a polgári pár- tpk támogatását —, a válság növekvő terheit a dolgozókra kívánta hárítani, beleavatkoz­va a bértárgyalásokba. A la­kosság nagy része erre sztrájk­kal válaszolt. Tavaly novem­berben és decemberben 200 sztrájkot jegyeztek fel. A gaz­daság valamennyi ágát átfogó ilyen erősségű sztrájkhullám­ra még sohasem került sor az országban. Közben a munka- nélküliek száma is folyamato­san emelkedik: az ötmillió la­kosból immár 160 ezren nem jutnak rendszeres munkához. Az elmúlt időben így termé­szetesen megnőtt a nyugat­európai tőkés integráció ellen­zőinek tábora és megrendült a négy év előtti bizalom, egyre többen nem hisznek már ab­ban, hogy a közös piaci tagság gyógyír lehet munkanélküliség vagy az infláció ellen. A DÄN KOMMUNISTA PÁRT, amely az előző folke- tingben hét mandátummal rendelkezett, s tegnap mind a 103 választási körzetben jelöl­tet állított, választási prog­ramjában követelte a munká­hoz való jog biztosítását, az adórendszer igazságosságát, a katonai kiadások fokozott csökkentését, valamint a bér­ügyekben a szakszervezetek tárgyalási szabadságának biz­tosítását. Bár természetesen, mikor e sorokat írom, a választások végeredménye még nem isme­retes, az csak a mai nap folya­mán válik ismertté, de az erő­viszonyokat ismerve, nyilván­való, hogy továbbra is a pol­gári pártok koalíciója dönt majd az ország sorsáról. Tehát folytatódik az ország gazdasá­gi és politikai bajainak tüneti kezelése és nem következik be olyan fordulat, amely az or­szágot új, perspektivikus gaz­dasági kapcsolatok kiépítésé­vel kilendítené a kátyúból. A. B T. PORTUGÁLIA márciusban benyújtja csatlakozási ki rei­met a Közös Piachoz és remé­li, hogy a kilencek a jövő év folyamán kedvező választ ad­nak, jelentette ki kedden lon­doni tárgyalásai befejeztével tartott sajtóértekezletén Mario Soares portugál miniszterel­nök. Soares ezt követően közös piaci körútja következő állo­mására, Dublinba utazott. A kiilügymiriszterek bizottságá­nak létrehozását csak nemrégiben, tavaly novemberben határozták el a Varsói Szerződés tagállamai. A nagy jelentőségű döntás a Politikai Tanács­kozó Testület bukaresti ülésén egy­értelműen deklarált abból a szán­dékból fakadt, hogy a tagállamok folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az európai és a világbéke megerősítése érdekében. Tévedés lenne azonban, ha ezt az elhatározást tekintenénk a szocialis­ta országok külpolitikáját összehan­goló munka kezdetének. A koordi­náció voltaképpen azóta tart, amióta szocialista országók tevékenyked­nek a nemzetközi küzdőtéren. A kö­zös eszme, érdek és cél az új társa­dalom építésének minden területén lehetővé, s egyben szükségessé teszi a szocialista országok összefogását. Vajon elképzelhető lenne, hogy ez az együttműködés éppen azon a fronton nem alakult volna ki, ahol a közös ügyért közös ellenséggel kell harcol­ni? Nem, sőt: a külpolitikai érdek szolgálata kiváltképpen követelte a fokozatosan kibontakozott, s ma szer­teágazó. hatékony összehangolást. A külügyminiszterek júzottságának megalakítása ennek az együttműkö­dési mechanizmusnak a korszerűsíté­sét célozza. Politikai ellenfeleink ennek az ösz- szefogásnak igyekeznek hamis értel­mezést adni. Azt szeretnék elhitetni, hogy a koordinációnak az egyes álla­mok szuverenitása látja kárát, s in­nen már csak egy lépés az ismert szovjetellenes rágalom Moszkva dik­tátumáról. Szándékosan elködösítik, hogy a koordinációban szuverén ál­lamok a teljes önkéntesség alapján vesznek részt, s ha valami ebbe az irányba parancsolja őket, akkor az jól felfogott nemzeti és nemzetközi érdekük, vagyis: éppen szuverenitá­suk, függetlenségük, népük alkotó munkájának védelme. Mit értünk valójában a külpoli­tika összehangolásán? Elsősorban is a külpolitikai straté­gia, vagyis a nemzetközi küzdőtéren követett fő irányvonal összehangolá­sát. Magát a stratégiát, csakúgy, mint a taktikát minden szocialista ország önállóan határozza meg, de sikeres megvalósításának feltétele a szövetségeseivel egyeztetett fellépés. Nemcsak azért, mert a tartós béke megszilárdítása és a nukleáris világ­háború megakadályozása olyan ösz- szetett feladat, amelyet egy-egy or­szág; elszigetelten nem tud megolda­ni, hanem azért is, mert a szocialista világgal szemben a politikáját leg­szorosabban összehangoló, lépéseit pontosan egyeztető, az amerikai kül­politika doktrínáit szigorúan követő világimperializmus áll. A stratégiai koordináció a nemzet­közi helyzet együttes, mélyreható, marxista—leninista elemzésével kez­dődik. A Varsói Szerződés tagálla­mainak legmagasabb rangú párt- és állami vezetői (hogy a legutóbbi pél­dánál maradjunk) 1976. novemberé­ben, Bukarestben is abból indultak ki, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban, de az európai és az általános béke megszi­lárdítása, a feszültség enyhülésének folyamata még jelentős nehézségek­be ütközik. Ezt követi a fő irányvonalra vo­natkozó legfontosabb következtetések levonása. Bukarestben a lényeget így foglalták össze: Az enyhülési po­litikának nincs ésszerű alternatívája, arra valamennyi államnak azonos mértékben szüksége van, függetlenül társadalmi rendszerétől. A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan és változatlanul ebből indulnak ki kül­politikai tevékenységükben. Mindebből bontakozik ki a szövet­ségesek közös véleménye az adott időszak legfontosabb céljairól, fel­adatairól, arról, amire az egyes álla­mok erőfeszítéseiket összpontosítani fogják. Itt is'jó példa a Politikai Ta­nácskozó Testület legutóbbi ülése, amelyen kimondták: Napjaink leg­sürgetőbb és legfontosabb feladata továbbra is a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés — elsősor­ban a nukleáris leszerelés — megva­lósítása, a világháború veszélyének elhárítása. A közös vélemény pedig közös programot érlel: a partnerek kidol­gozzák konkrét elképzeléseiket arról, amit együttes erővel kell szorgal­mazniuk, elérniük a nemzetközi küz­dőtéren. Bukarestben pl. egyrészt ki­alakították a katonai enyhülés szo­cialista feladattervét, amelyben szá­mos nagyszabású kezdeményezéssel is előálltak. Másrészt: pontokba szed­ték mindazt, amit az európai bizton­ság és együttműködés céljából az ál­lamok közötti kapcsolatokban közö­sen tenni kívánnak. Vagyis — mond­hatnánk — a politikai enyhülés programját is megfogalmazták. r így jut el a koordináció a stra­tégiától a cselekvésig. S az összehan­golás minden szakaszában szem előtt kell tartani a szocialista államok nemzeti érdekeit, törekedni kell az egyeztetésre, majd el kell érni a nemzeti-állami érdekek összehango­lását az egész szocialista közösség együttes, nemzetközi érdekeivel. Ez a külpolitikai koordináció logikája. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy az egyes országoknak vannak, sajátos feladataik, földrajzi helyze­tüktől, hagyományos kapcsolataiktól függően. (Gondoljunk csak az NDK— NSZK-viszony sajátosságaira!) A külpolitikai koordináció ezekben az esetekben is jól szolgálja a nemzeti és a nemzetközi érdekeket. Hazánk nagy jelentőségűnek tartja a szocialista országok külpolitikájá­nak összehangolását. Emellett szól a cáfolhatatlan történelmi tapasztalat: állásfoglalásainknak, akcióinknak azért van súlyuk a nemzetközi küz­dőtéren, mert — túl a szilárd hátor­szágon, a szocialista építés eredmé­nyein, népünk helytállásán — a leg­fontosabb elvi-politikai kérdések­ben együtt gondolkodunk, együtt cselekszünk szocialista szövetsége­seinkkel. Pálos Tamás tását átmenetileg dr. David Owen államminiszter vette át. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint Crosland kiesése súlyos veszteséget jelent a munkáspártnak, amelynek egy év leforgása alatt Wilson és Jenkins távozása után a har­madik nehézsúlyú politikust kell pótolnia. Callaghannek viszonylag gyorsan kell döntenie utódlá­sáról, mert az év első felében az angol külügyminiszterre még számos új feladat is vár. Londonban rendezik a NATO tavaszi ülésszakát, a nemzet­közösség csúcstalálkozóját és a nyugati gazdasági csúcsérte­kezletet. Kedden Genfben megnyílt a leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka. Az ülésszak hom­lokterében olyan fontos prob­lémák állnak, mint a nukleá­ris fegyverkezési 'hajsza be­szüntetése, a nukleáris fegy­verek számának csökkentése, majd felszámolása, az új tí­pusú tömegpusztító fegyverek létrehozásának tilalma, az ál­lamok katonai költségvetésé­nek csökkentése, stb. A keddi ülésen szólalt fel Viktor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője. Beszédében hang­súlyozta, a Szovjetunió min­den erejével azon munkálko­dik, hogy valóra váltsa a bé­kéért és a nemzetközi együtt­működésért folyó harcnak az SZKP XXV. kongresszusán el­fogadott programját. Ez az át­fogó, konkrét és reális prog­ram egy új világháború ve­szélyének csökkentését, majd teljes kiküszöbölését célozza. A leszerelési bizottság előtt álló feladatokkal kapcsolatban a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta a fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és a le­szerelésről az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka elé terjesztett szovjet emlékirat jelentőségét. A memorandumban tükröződ­tek mindazok a pozitívumok, amelyek a szocialista és más békeszerető országoknak a fegyverkezési hajsza beszünte­téséért és a leszerelésért tett sok éves erőfeszítéseinek ered-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom